FŐVÁROSI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG
IGAZGATÓ
Vízikönyvi szám: D.2/2/3401
Tárgy: Gödi ipari-innovációs fejlesztési
terület víziközmű fejlesztés Vác-Forte és
Vác-Déli vízbázis kutak felújítására és
eltömedékelésére vízjogi létesítési és
megszüntetési engedélye
Hivatkozási szám:
35100/18657/2021.ált.
Ügyintéző: dr. Légár Máté György
Magyari Laura Vivien
Telefon:
(36-1) 459-2476
e-mail:
[email protected]
H A T Á R O Z A T
1./ A
DMRV Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. (2600 Vác, Kodály Zoltán út 3.;
adószáma: 10863877-2-44; a továbbiakban: Engedélyes) részére a Green Technológia
Környezetvédelmi Szolgáltató Kft. (9200 Mosonmagyaróvár, Ligetsor 52/2.; a továbbiakban:
Tervező) a
„GÖDI IPARI-INNOVÁCIÓS FEJLESZTÉSI TERÜLET VIZIKÖZMŰ
FEJLESZTÉSE – VÁC-FORTE ÉS VÁC-DÉLI VÍZBÁZIS KÚT REKONSTRUKCIÓ – VÁC –
DÉLI-VÍZBÁZIS – VÍZJOGI LÉTESÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI TERV” című, 2021. október 20.
napján kelt tervdokumentációja és mellékletei (a továbbiakban együttesen: Dokumentáció)
alapján a 2./ pontban ismertetett vízilétesítmények megvalósítására
v í z j o g i l é t e s í t é s i e n g e d é l y t
adok.
2./ Létesül: 3 db parti szűrésű kút a Vác, 0442 hrsz. alatti ingatlanon
2.1. A tervezett kutak helye és műszaki adatai:
8/M. jelű kút:
EOV X:
265 743,19 m
EOV Y:
656 567,34 m
Zterep:
101,68 mBf
Talpmélység:
14,0 m
Csövezés:
0,0 – 14,0 m között Ø 620/600 mm acél iránycső
0,0 – 14,0 m között Ø 400/350 mm PVC béléscső
Szűrőzés:
6,0 – 11,0 m között Ø 400/350 mm PVC szűrő (résméret: 2,0 mm)
Talplezárás:
PVC végelzáró idom
Gyűrűstérkitöltés:
0,0 – 0,2 m: cement (ideiglenes, az aknaépítésig)
0,2 – 2,4 m: homok (ideiglenes, az aknaépítésig)
2,4 – 2,7 m: cement
2,7 – 3,0 m: homok
Ügyfélfogadás:
Hétfő, szerda: 9:00 – 12:00, 14:00 – 16:00; Péntek: 9:00 – 12:00
Tájékoztatjuk kedves ügyfeleinket, hogy vízügyi és vízvédelmi hatósági ügyekkel kapcsolatban
a fenti időpontokban csak
előzetes időpont-egyeztetést követően fordulhatnak személyesen a hatósághoz, illetve tekinthetnek be az eljárás során
keletkezett iratokba.
2
3,0 – 14,0 m: szűrőkavics (szemcseméret: 3,0 – 4,0 mm)
Vízadó réteg:
pleisztocén kavicsos homok
Kútakna:
2,70 × 3,65 × 2,80 m belméretű vasbeton kútakna
Szerelvények:
tolózár, visszacsapó szelep, vízmintavételi csap, vízmérő óra, gömbcsap
Kútgépészet:
búvárszivattyú (Qmax = 42,0 m3/h; Hmax = 65,0 m)
9/M. jelű kút:
EOV X:
265 703,88 m
EOV Y:
656 562,51 m
Zterep:
101,68 mBf
Talpmélység:
14,0 m
Csövezés:
0,0 – 14,0 m között Ø 620/600 mm acél iránycső
0,0 – 14,0 m között Ø 400/350 mm PVC béléscső
Szűrőzés:
6,0 – 11,0 m között Ø 400/350 mm PVC szűrő (résméret: 2,0 mm)
Talplezárás:
PVC végelzáró idom
Gyűrűstérkitöltés:
0,0 – 0,2 m: cement (ideiglenes, az aknaépítésig)
0,2 – 2,4 m: homok (ideiglenes, az aknaépítésig)
2,4 – 2,7 m: cement
2,7 – 3,0 m: homok
3,0 – 14,0 m: szűrőkavics (szemcseméret: 3,0 – 4,0 mm)
Vízadó réteg:
pleisztocén kavicsos homok
Kútakna:
2,70 × 3,65 × 2,80 m belméretű vasbeton kútakna
Szerelvények:
tolózár, visszacsapó szelep, vízmintavételi csap, vízmérő óra, gömbcsap
Kútgépészet:
búvárszivattyú (Qmax = 42,0 m3/h; Hmax = 65,0 m)
11/M. jelű kút:
EOV X:
265 635,73
EOV Y:
656 555,61
Zterep:
101,68 mBf
Talpmélység:
13,0 m
Csövezés:
0,0 – 13,0 m között Ø 620/600 mm acél iránycső
0,0 – 13,0 m között Ø 400/350 mm PVC béléscső
Szűrőzés:
4,0 – 11,5 m között Ø 400/350 mm PVC szűrő (résméret: 2,0 mm)
Talplezárás:
PVC végelzáró idom
Gyűrűstérkitöltés:
0,0 – 0,2 m: cement (ideiglenes, az aknaépítésig)
0,2 – 2,4 m: homok (ideiglenes, az aknaépítésig)
2,4 – 2,7 m: cement
2,7 – 3,0 m: homok
3,0 – 13,0 m: szűrőkavics (szemcseméret: 3,0 – 4,0 mm)
Vízadó réteg:
pleisztocén kavicsos homok
Kútakna:
2,70 × 3,65 × 2,80 m belméretű vasbeton kútakna
Szerelvények:
tolózár, visszacsapó szelep, vízmintavételi csap, vízmérő óra, gömbcsap
Kútgépészet:
búvárszivattyú (Qmax = 72,0 m3/h; Hmax = 65,0 m)
2.2. A vízkészletjárulékkal kapcsolatos rendelkezések:
2.2.1. Fizetési kötelezettséget meghatározó általános adatok:
Lekötött éves vízmennyiség:
1 366 560 m3/év
Vízkészlet jellege:
felszín alatti víz (
parti szűrésű víz)
Vízhasználat jellege:
gazdasági célú
(egyéb)
3
Üzemi jellemzők:
folyamatos
Vízminőségi kategória:
III. osztály
Víztest-túlterhelési szorzó:
1,0
2.2.2. Fizetési kötelezettségre vonatkozó jogszabályi követelmények:
Engedélyes köteles tudomásul venni, amennyiben a vízhasználat gyakorlása
vonatkozásában vízkészletjárulék fizetési kötelezettség jogszabályi feltételei fennállnak,
akkor a mindenkor hatályos jogszabályokban előírt nyilatkozattételi, adatszolgáltatási és
fizetési kötelezettségeknek eleget kell tenni.
Engedélyes köteles jelen határozat 2.2.1. pontjában meghatározott, lekötött
vízmennyiség 50 %-a figyelembevételével – a vízkészletjárulék fizetési kötelezettsége
mellett, az e célra szolgáló adatlapon – a vízhasználatra vonatkozó nyilatkozatot tenni a
Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet
Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály (a továbbiakban: FKI-KHO) részére
a
vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (továbbiakban: Vgtv.) V. fejezet
vízkészletjárulék címében, valamint
a vízkészletjárulék kiszámításáról szóló 43/1999.
(XII. 26.) KHVM rendeletben [a továbbiakban: 43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelet]
foglaltak alapján. Amennyiben az Engedélyes a nyilatkozattételi kötelezettségének nem,
vagy nem határidőre tesz eleget, úgy az Igazgatóság intézkedik hatósági döntés útján,
mulasztási bírság egyidejű kiszabása mellett a kötelezettség teljesítése érdekében.
A vízkészletjárulékkal kapcsolatos aktuális információk a vkj.gov.hu honlapon érhetők
el.
2.3. Vízügyi objektumazonosító számok:
VOR
Objektumnév
Objektumtípus
ACI228
Vác, 0442 hrsz., DMRV Zrt., Déli Vízmű 8. számú csőkútja
kút
ACI230
Vác, 0442 hrsz., DMRV Zrt., Déli Vízmű 9. számú csőkútja
kút
ACI193
Vác, 0442 hrsz., DMRV Zrt., Déli Vízmű 11. számú csőkútja
kút
ATW424
Vác, 0442 hrsz., DMRV Zrt., Déli Vízmű 8/M. számú csőkútja
kút
ATW426
Vác, 0442 hrsz., DMRV Zrt., Déli Vízmű 9/M. számú csőkútja
kút
ATW428
Vác, 0442 hrsz., DMRV Zrt., Déli Vízmű 11/M. számú csőkútja
kút
ASJ334
Vác, 0442 hrsz., DMRV Zrt., Déli Vízmű közüzemi vízellátás
víztermelő mű
Vác, 0442 hrsz., DMRV Zrt., Déli Vízmű felszín alatti vízelvonási
felszín alatti
ASJ206
hely
vízelvonási hely
3./ Ez a vízjogi létesítési engedély
2024. február 3. napjáig hatályos. Az engedély
hatályának meghosszabbítása – előbbi időpont lejárta előtt –
a vízjogi engedélyezési
eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet [a
továbbiakban: 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet], valamint
a vízgazdálkodási hatósági jogkör
gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 72/1996. (V. 22.)
Korm. rendelet] 1/B. §-a szerinti mellékletek csatolásával kérhető.
4./ Előírások:
1. A tulajdonos vagy Engedélyes személyében bekövetkezett változást Engedélyes
köteles 30 napon belül bejelenteni a vízügyi hatóságra.
4
2. A fúrási munka megkezdésének időpontjáról a vízügyi hatóságot a munkálatok
megkezdése előtt 8 munkanappal értesíteni kell.
3. A munkálatok befejezését a vízügyi hatóságra be kell jelenteni.
4.
A felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai
követelményeiről szóló 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet [a továbbiakban:
101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet] 13. § (2) bekezdése alapján kút kivitelezését az
végezheti, aki az Országos Képzési Jegyzék szerint vízkútfúró szakképesítést szerzett,
vagy olyan szakirányú középfokú végzettséggel rendelkezik, amelyhez tartozó
tantárgyi képzés és vizsga a kút kivitelezésének elméleti és gyakorlati szinten történő
elsajátítását igazolja, vagy szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik és
kútkivitelezési jogosultsággal rendelkező személy az elsajátított kút-kivitelezési
gyakorlatot számára igazolja, valamint a vízkutatási és vízfeltárási célból végzett
fúrási, kútépítési, kúttisztítási, kútfelújítási, kútjavítási berendezésre vonatkozóan a
bányafelügyelet által kiadott, a bányafelügyelet műszaki-biztonsági előírásainak való
megfelelést tanúsító igazolással rendelkezik, vagy a gépek biztonsági
követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló miniszteri rendelet szerinti
EK megfelelőségi nyilatkozattal rendelkezik.
5. A jogosultságokat igazoló dokumentumok másolatát mellékelni kell a kút
kivitelezésének időpontjáról szóló értesítéshez.
6. A fúrási munkálatok kivitelezését felügyelő személyek kötelesek az előírt
nyilvántartások, naplók valósághű és pontos vezetésére.
7. A vízjogi létesítési engedélyt, az engedélyes tervet, a berendezés alkalmasságára
vonatkozó bizonylatokat, a munkavégzés minden lényeges körülményét rögzítő
dokumentációt, illetve a napi jelentést a helyszínen kell tartani.
8. A munkaterületet körül kell keríteni.
9. A fúrási tevékenységhez szükséges terület kialakításánál a munkák megkezdése előtt a
humuszréteget le kell termelni és elkülönítve deponálni.
10. A fúrási tevékenység során
a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.)
Korm. rendelet [a továbbiakban: 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet] alapján meg kell
akadályozni a földtani közegek és a felszín alatti vizek szennyeződését. Gondoskodni
kell a felszíni vizek szakszerű kizárásáról, valamint figyelemmel kell lenni arra, hogy
a kutak különböző víztesteket ne kapcsoljanak össze.
11. A felső szennyeződések kizárása érdekében palástcementezést kell végezni.
12. Gondoskodni kell az esetlegesen szennyezett furadék környezetre ártalommentes
elhelyezéséről.
13. A fúrás területén a felszíni vizek és a csapadékvíz akadálymentes elvezetéséről és az
esetlegesen szennyezett csapadékvíz gyűjtéséről és elszállításáról gondoskodni kell.
14. Talajszennyezés esetén a kárelhárítási munkát haladéktalanul meg kell kezdeni, a
szennyezést okozó körülményt meg kell szüntetni, a szennyezés tényét és
körülményeit az illetékes hatóságnak telefonon azonnal, írásban pedig legkésőbb a
következő munkanapon jelenteni kell.
15. A fúrás során rétegváltozásonként, de legalább 5 méterenként furadékmintát kell
venni.
16. A szűrőzés pontos mélységközét a fúrási rétegsor kiértékelésének megfelelően kell
kialakítani. A szűrő kialakításánál figyelembe kell venni a réteg szemcseösszetételét,
valamint figyelemmel kell lenni arra, hogy a kutak különböző víztesteket, illetve
egymástól jelentősen eltérő hidrodinamikai és vízkémiai tulajdonságú vizeket ne
kapcsoljanak össze egymással.
5
17. A kész kutakban tisztító kompresszorozást, illetve minimum 72 órás
próbaszivattyúzást kell végezni. A kúttisztítás során felszínre hozott víz befogadóba
történő elvezetését környezetkímélő módon kell megoldani.
18. A kutakban visszatöltődés-mérést és kapacitásvizsgálatot is kell végezni.
19. A kutakban meg kell mérni a nyugalmi és az állandó üzemben kitermelni kívánt üzemi
vízhozamhoz tartozó üzemi vízszintet, valamint meg kell határozni a kútból állandó
üzemben kitermelhető maximális vízhozamot.
20. Vízminőség-vizsgálat céljából a kitermelt vízből mintát kell venni és alapállapot-
vizsgálatot kell végezni
általános vízkémiai komponensekre. Az eredmények
kiértékelésénél
a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni
védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009.
(IV. 14.) KvVM EüM-FVM együttes rendeletben [a továbbiakban: 6/2009. (IV. 14.)
KvVM-EüM-FVM együttes rendelet] meghatározott határértékeket kell figyelembe
venni.
21. A mintavételeket és a minőségvizsgálatokat a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet
47. § (3) bekezdése alapján csak arra jogosultsággal rendelkező, akkreditált szervezet
végezheti. A mintavételi és laboratóriumi jegyzőkönyvek aláírással ellátott másolatát,
valamint az akkreditációt igazoló okirat másolatát az üzemeltetési engedély iránti
kérelemhez benyújtandó vízvizsgálati jelentéshez mellékelni kell.
22. A kútfej végleges kialakításáig a kutak ideiglenes lezárásáról, védelméről a
kivitelezőnek gondoskodni kell. A 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet 7. § (1)
bekezdése alapján a kútfejet úgy kell kialakítani, hogy ahhoz illetéktelenek ne
férhessenek hozzá, továbbá azon keresztül a felszín alatti víz ne szennyeződhessen el.
23. A kivitelezési munkák befejezését követően a munkaterület rendezését a kivitelezőnek
el kell végezni, a fúrási tevékenységhez szükséges területet rekultiválni kell.
24. A kutak pontos helyének megállapítására geodéziai bemérés szükséges, melynek során
pontosan meg kell határozni az EOV X és Y koordinátákat, a terep- és csőperem Balti
tengerszint feletti magasságát, illetve a vízszintmérés referenciapontját.
25. A fúrást követően a 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet 8. §-a szerint el kell készíteni
a kutaknak a rendelet 2. sz. melléklete szerinti, kútkataszteri sorszámmal ellátott
vízföldtani naplóját, melyet az üzemeltetési engedélykérelemhez csatolni kell és meg
kell küldeni a vízügyi hatóságnak.
26. A kivitelezési munkák befejezését követően műszaki átadás-átvételi eljárást kell
tartani. A műszaki átadás-átvételi eljárásról annak időpontja előtt 8 nappal értesíteni
kell a vízügyi hatóságot.
27. A sikeres műszaki átadás-átvételt követő 30 napon belül a 41/2017. (XII. 29.) BM
rendeletben, valamint a 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendeletben meghatározott
tartalmú engedélyezési dokumentáció és mellékletek benyújtásával a vízügyi hatóság
előtt kérelmezni kell a
35100/9326-13/2020.ált., 35100/2438-14/2017.ált. (FKI-
KHO:1580-12/2017.) és 35100/16769-1/2016.ált. (FKI-KHO: 5580-1/2016.)
számokon módosított, 35100/9454-7/2015.ált. (FKI-KHO: 7155-5/2015.) számú,
D.2/2/47, D.2/2/283 vízikönyvi számú vízjogi üzemeltetési engedély (a
továbbiakban: Üzemeltetési engedély) módosítását. A megvalósulási
tervdokumentációnak tartalmaznia kell különösen:
a kutak megvalósult műszaki adatait;
a kutak vízföldtani naplóját;
a kutak geodéziai adatait;
a vízminőség-vizsgálati eredményeket kiértékelve, a mintavételi és laboratóriumi
jegyzőkönyvek aláírással ellátott másolatának csatolásával;
6
vízszintadatokat (mBf-ben is megadva), valamint a kútból állandó üzemben
kitermelhető maximális vízhozamot;
a vízmérő órák alapállását is feltüntető hitelesítési bizonylatainak másolatát.
28. Kedvezőtlen eredmény esetén a fúrást az MSZ 22116:2002 műszaki szabványban
foglaltak szerint el kell tömedékelni és a fúrási dokumentációt, valamint a
tömedékelésről készült jegyzőkönyvet meg kell küldeni a vízügyi hatóságnak.
29. Amennyiben jelen engedély alapján tárgyi vízilétesítmények nem kerülnek
megépítésre, a vízjogi létesítési engedély hatályának lejártát követő 30 napon belül
Engedélyesnek be kell nyújtani az erre vonatkozó nyilatkozatát a vízügyi hatóságra.
30. Az építés ideje alatt Engedélyesnek a kivitelezéshez szükséges hatályos
hozzájárulásokkal rendelkeznie kell.
31. A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság (1088 Budapest, Rákóczi út 41.; a
továbbiakban: KDVVIZIG) 00732-0008/2022. számon módosított, 00732-0004/2022.
számú vagyonkezelői állásfoglalásában előírtakat be kell tartani.
II.
1./ Az Engedélyes részére a Tervező által benyújtott Dokumentáció alapján a 2./ pontban
ismertetett vízilétesítmények megszüntetésére
v í z j o g i m e g s z ü n t e t é s i e n g e d é l y t
adok.
2./ Megszüntetésre kerül: 3 db parti szűrésű kút a Vác, 0442 hrsz. alatti ingatlanon
2.1. A megszüntetendő kutak helye és műszaki adatai:
8. jelű kút:
Kút kataszteri száma: K-66
EOV X:
265 735,00 m
EOV Y:
656 567,00 m
Zterep:
101,55 mBf
Talpmélység:
13,5 m
Csövezés:
0,5 – 1,5 m között Ø 521 mm acél iránycső
0,0 – 13,5 m között Ø 460/400 mm azbesztcement béléscső
Szűrőzés:
6,0 – 10,0 m között Ø 460/400 mm azbesztcement szűrő, 3,2 × 1,2 mm-
es sárgaréz szitaszövettel ellátva
Vízadó réteg:
pleisztocén kavicsos homok
Kútakna:
2,4 × 2,1 × 2,8 m belméretű vasbeton kútakna
Szerelvények:
vízhozammérő, mintavételi csap, visszacsapó szelep, tolózár
Kútgépészet:
búvárszivattyú
Nyugalmi vízszint:
2,20 m (99,35 mBf)
9. jelű kút:
Kút kataszteri száma: K-67
EOV X:
265 695,00 m
EOV Y:
656 563,00 m
Zterep:
101,97 mBf
Talpmélység:
13,2 m
7
Csövezés:
0,5 – 1,5 m között Ø 521 mm acél iránycső
0,0 – 13,2 m között Ø 460/400 mm azbesztcement béléscső
Szűrőzés:
5,7 – 9,7 m között Ø 460/400 mm azbesztcement szűrő, 3,2 × 1,2 mm-
es sárgaréz szitaszövettel ellátva
Vízadó réteg:
pleisztocén kavicsos homok
Kútakna:
2,4 × 2,1 × 2,8 m belméretű vasbeton kútakna
Szerelvények:
vízhozammérő, mintavételi csap, visszacsapó szelep, tolózár
Kútgépészet:
búvárszivattyú
Nyugalmi vízszint:
2,00 m (99,97 mBf)
11. jelű kút:
Kút kataszteri száma: K-69
EOV X:
265 627,00 m
EOV Y:
656 556,00 m
Zterep:
101,81 mBf
Talpmélység:
12,2 m
Csövezés:
0,5 – 1,5 m között Ø 521 mm acél iránycső
0,0 – 12,2 m között Ø 460/400 mm azbesztcement béléscső
Szűrőzés:
4,2 – 6,7 m között Ø 460/400 mm azbesztcement szűrő, 3,2 × 1,2 mm-
es sárgaréz szitaszövettel ellátva
7,3 – 9,7 m között Ø 460/400 mm azbesztcement szűrő, 3,2 × 1,2 mm-
es sárgaréz szitaszövettel ellátva
Vízadó réteg:
pleisztocén kavicsos homok
Kútakna:
2,4 × 2,1 × 2,8 m belméretű vasbeton kútakna
Szerelvények:
vízhozammérő, mintavételi csap, visszacsapó szelep, tolózár
Kútgépészet:
búvárszivattyú
Nyugalmi vízszint:
2,40 m (99,41 mBf)
2.2./ A megszüntetés műszaki megvalósítása:
1. Kutak nyugalmi vízszintjeinek megmérése.
2. Kútfejszerelvénysorok elbontása.
3. Kutak talpmélységéig történő tisztítása öblítéssel.
4. Kutak feltöltése a talpmélységtől kaviccsal, majd ezt követően rendre 6,0, 5,9 és 4,2 m
mélységtől homokkal, majd végezetül 4,5, 4,4 és 2,7 m mélységtől az aknafenék
szintjéig duzzadó cementtejjel.
5. 48 órás cementkötési szünetet követően a cementtető ellenőrzése, szükség szerint
utántöltése.
6. Béléscső elvágása az akna fenékszintjénél, majd az akna talpának 20,0 cm
vastagságban történő lebetonozása.
7. Kútakna elbontása, terület helyreállítása.
3./
Ez a vízjogi megszüntetési engedély a véglegessé és végrehajthatóvá válásának
napjától számított két évig hatályos. Hatálya egy évvel meghosszabbodik, ha a hatályossága
alatt a hatályát a vízügyi hatóság egy esetben, legfeljebb egy évvel meghosszabbította, vagy a
vízilétesítmény megszüntetését műszakilag megkezdték és azt folyamatosan végzik. Az
engedély hatályának meghosszabbítása – előbbi időpont lejárta előtt – a 41/2017. (XII. 29.)
BM rendeletben előírt, valamint a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendeletben előírt mellékletek
csatolásával kérhető.
8
4./ Előírások:
1. A tulajdonos vagy Engedélyes személyében bekövetkezett változást Engedélyes
köteles 30 napon belül bejelenteni a vízügyi hatóságra.
2. A munkálatok megkezdését a tervezett időpont előtt 8 nappal a vízügyi hatóságnak
írásban be kell jelenteni.
3. A 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet 13. § (2) bekezdése alapján a kutak
megszüntetését az végezheti, aki az Országos Képzési Jegyzék szerint vízkútfúró
szakképesítést szerzett, vagy olyan szakirányú középfokú végzettséggel rendelkezik,
amelyhez tartozó tantárgyi képzés és vizsga a kút kivitelezésének elméleti és
gyakorlati szinten történő elsajátítását igazolja, vagy szakirányú felsőfokú
végzettséggel rendelkezik és kútkivitelezési jogosultsággal rendelkező személy az
elsajátított kút-kivitelezési gyakorlatot számára igazolja, valamint a vízkutatási és
vízfeltárási célból végzett fúrási, kútépítési, kúttisztítási, kútfelújítási, kútjavítási
berendezésre vonatkozóan a bányafelügyelet által kiadott, a bányafelügyelet műszaki-
biztonsági előírásainak való megfelelést tanúsító igazolással rendelkezik, vagy a gépek
biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló miniszteri
rendelet szerinti EK megfelelőségi nyilatkozattal rendelkezik.
4. A jogosultságokat igazoló dokumentumok másolatát mellékelni kell a munkálatok
megkezdésének időpontjáról szóló értesítéshez.
5. A vízilétesítmény megszüntetésére vonatkozó megszüntetési engedélyt, az
engedélyezési terveket, a munkavégzés minden lényeges körülményét rögzítő
dokumentációt, továbbá a kivitelezést szolgáló berendezés alkalmasságára vonatkozó
bizonylatokat és a kivitelező jogosultságára vonatkozó igazolást a kivitelező köteles a
munkavégzés helyszínén tartani.
6. Az eltömedékelést az MSZ 22116:2002. számú „Fúrt vízkutak és vízkutató fúrások”
Magyar Szabvány 4. pontja alapján kell végezni. A fúrt kutak és a vízkutató fúrások
megszüntetésének minta adatlapját a hivatkozott szabvány M7. fejezete tartalmazza.
7. A kutak megszüntetését megelőzően a kútban esetlegesen észlelt feltöltődés
eltávolításáról gondoskodni szükséges.
8. A kutak eltömedékelésére csak dokumentált származási helyű, szennyeződésmentes
anyagok használhatóak fel.
9. A tömedékelés vegyes szigeteléssel kell történjen.
10. A kutak feltöltése után, a cementkötési idő elteltével a cementtetőt ellenőrizni kell.
11. A kivitelezési munkák befejezését követően a munkaterület rendezését a kivitelezőnek
el kell végezni, a kút helyét és környezetét rekultiválni kell.
12. A kivitelezési munkák befejezését követően műszaki átadás-átvételi eljárást kell
tartani. A műszaki átadás-átvételi eljárásról annak időpontja előtt 8 nappal értesíteni
kell a vízügyi hatóságot.
13. Az eltömedékelésről jegyzőkönyvet és részletes műszaki dokumentációt kell készíteni,
amelyet a munkálatok befejezését követően 30 napon belül a műszaki átadás-átvételi
jegyzőkönyvvel együtt be kell nyújtani a vízügyi hatóságra.
14. A tevékenység során a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet alapján meg kell
akadályozni a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyeződését.
15. A tevékenységet a környezet szennyezését és károsítását kizáró módon úgy kell
végezni, hogy a talaj, a földtani közeg, valamint a felszín alatti víz ne szennyeződjön,
azok állapotában a tevékenység ne okozzon a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM
együttes rendelet mellékleteiben megállapított (B) szennyezettségi határértékeket
meghaladó minőségromlást.
16. A kivitelezés területén a felszíni vizek és a csapadékvíz akadálymentes elvezetéséről
és a szennyezett csapadékvíz gyűjtéséről és elvezetéséről gondoskodni kell.
9
17. Amennyiben jelen engedély alapján tárgyi vízilétesítmények nem kerülnek
megszüntetésre, abban az esetben a vízjogi létesítési engedély hatályának lejártát
követő 30 napon belül az erre vonatkozó nyilatkozatot be kell nyújtani.
18. A KDVVIZIG 00732-0008/2022. számon módosított, 00732-0004/2022. számú
vagyonkezelői hozzájárulásában foglaltakat be kell tartani.
19. A
kivitelezést követően a megvalósulási dokumentáció csatolásával
kérelmezni kell
az
Üzemeltetési engedély módosítását.
4.1./ A Pest megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és
Hulladékgazdálkodási Főosztály PE-06/KTF/01587-5/2021. számú szakhatósági
állásfoglalásának előírásai:
1. A beruházás során védett-, fokozottan védett fajok egyedei nem károsodhatnak.
2. A beruházási tevékenység nem veszélyeztetheti vagy károsíthatja az európai közösségi
jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területeket (a továbbiakban: Natura 2000
terület), az ott található közösségi jelentőségű és kiemelt közösségi jelentőségű fajokat
és élőhely típusokat, valamint a fenntartási célok elérését.
3. A védett természeti területet és Natura 2000 területet érintő munkálatokat vegetációs
és fészkelési időszakon kívül lehet elvégezni, eltérni kizárólag különösen indokolt
esetben, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (a továbbiakban: Igazgatóság)
szakembereivel történt előzetes egyeztetés eredményétől függően lehetséges.
4. A védett természeti területet és Natura 2000 területet érintő kivitelezés terepi
körülményeit, beleértve az esetleges időbeli korlátozásokat, a depónia helyeket,
valamint a felvonulási útvonalakat a Igazgatósággal helyszíni terepbejáráson
egyeztetni szükséges.
5. Védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése esetén a terület igénybevétel
megkezdése előtt az egyedek előfordulásának lehatárolható foltjait az Igazgatóság
szakembereivel egyeztetve jól láthatóan ki kell jelölni és a munkaterülettől el kell
zárni.
6. Amennyiben valamely védett növényfaj egyedeinek védelme a beruházás során csak
áttelepítéssel biztosítható, abban az esetben az Igazgatóság által egyeztetett módon
kell az egyedeket áttelepíteni. Védett növényfaj egyedeinek áttelepítése kizárólag a
természetvédelmi hatáskörben eljáró Környezetvédelmi Hatóság erre vonatkozó
véglegessé vált természetvédelmi engedélye birtokában végezhető.
7. Az Igazgatósággal előírt egyeztetés(ek) alkalmával jegyzőkönyvet kell felvenni, amit
5 munkanapon belül meg kell küldeni a Környezetvédelmi Hatóságnak.
8. A munkavégzés során a munkagödröket reggelente és betemetés előtt ellenőrizni kell,
az esetlegesen bekerült kisemlősöket, hüllőket, kétéltűeket ki kell emelni és szabadon
kell engedni.
9. A munkálatok megkezdésének időpontját minimum 5 munkanappal előbb be kell
jelenteni a Igazgatóságnak, illetve a Környezetvédelmi Hatóságnak.
10. A Duna medrét érintő munkálatokat a szaporodási és telelési időszakon kívül, azaz
augusztus 1. és október 31. között kell megvalósítani, ettől eltérni indokolt esetben a
Igazgatóság szakembereivel történt előzetes egyeztetés eredményétől függően
lehetséges.
10
11. A beruházás során szükségessé váló fa és cserje kivágást vegetációs időszakon kívül,
augusztus 1. és április 1. között lehet végezni. Vegetációs időszakban esetlegesen
szükségessé váló növényzetirtást a védett madárfajok védelme érdekében Igazgatóság
szakembereivel a helyszínen egyeztetni kell.
12. A védett természeti területen, továbbá Natura 2000 területen az erdőről, az erdő
védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény, valamint a fás szárú energetikai
ültetvényekről szóló kormányrendelet hatálya alá nem tartozó fa, facsoport tervezett
kivágása és fapótlása véglegessé vált természetvédelmi engedély birtokában, és az
annak alapjául szolgáló fakivágási és pótlási terv szerint végezhetők. A fák pótlásáról
a létesítmény műszaki átadásáig kell gondoskodni szükséges.
13. Amennyiben a beruházási tevékenység során az érintett területen védett, vagy
fokozottan védett üreglakó madarak megtelepednek, abban az esetben a költési és
fiókanevelési időszakban (április 15. és augusztus 15. között) a költőüregek 20
méteres körzetében tilos olyan tevékenység végzése, amely a madarak költését és
fiókanevelését zavarja.
14. A fenti időszakon kívül a költőüreges rézsűk megbonthatóak.
15. A munkák megkezdése előtt – a fészkelési időszakot megelőzően – a Igazgatósággal
egyeztetve sűrű szövésű háló kihelyezésével meg lehet akadályozni a madarak
megtelepedését az arra alkalmas rézsűkben.
16. Az építéssel bolygatott, roncsolt területeket az építés befejeztével mihamarabb
rehabilitálni kell: tereprendezéssel, termőréteg kialakításával, növénytelepítéssel.
17. A terület újrahasznosításáig a gyomosodást mechanikai módszerekkel meg kell
akadályozni.
18. A védett természeti területet és Natura 2000 területet beruházási tevékenységhez
szükséges munkagépeket és eszközöket jó műszaki állapotban kell tartani, a Natura
2000 terület állapotát veszélyeztető műszaki javítások a Natura 2000 területen nem
végezhetőek.
A fenti előírások határidőre történő önkéntes teljesítésének elmaradása esetén
az általános
közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 132. § és 133.
§ alapján az FKI-KHO végrehajtási eljárást indít, amelyben az Ákr. 131. § (2)-(3)
bekezdésében és
a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban:
Vht.) 174. § c) pontjában foglalt pénzbírság kiszabásának van helye.
A
Pest Megyei Kormányhivatal, Váci Járási Hivatal Népegészségügyi Osztály PE-17/NEO/
13271-3/2022. számú szakhatósági állásfoglalásában kikötések nélkül hozzájárult az engedély
kiadásához.
Az Engedély előírásaiban foglaltak nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Vgtv. 32/A.
§ (1) bekezdése alapján az FKI-KHO Engedélyest vízgazdálkodási bírság megfizetésére
kötelezi.
A munkálatok csak e határozat véglegessé válását követően kezdhetők meg. Jelen
engedély a megépítendő vízilétesítmények üzemeltetésére nem jogosít.
11
Jelen engedély nem mentesíti Engedélyest az építéshez szükséges más hozzájárulások,
hatósági engedélyek beszerzése alól!
Egyidejűleg megállapítom, hogy az igazgatási szolgáltatási díj megfizetése alól
Engedélyes
mentesült.
Jelen vízjogi létesítési és megszüntetési engedélyben – mint a vízikönyvi nyilvántartásba
történő bejegyzés alapját képező határozatban – meghatározott, a vízilétesítményekre
vonatkozó műszaki alapadatokat, továbbá a kivitelezéshez kapcsolódó jogokat és jogi
szempontból jelentős tényeket, annak tudomásulvételéről szóló nyilatkozat ügyfél általi
kézhezvételét követő 8 napon belül az e-vízikönyvbe kell bejegyezni.
Megállapítom továbbá, hogy a
Pest Megyei Kormányhivatal, Váci Járási Hivatal
Népegészségügyi Osztályt megillető igazgatási szolgáltatási díj mértéke 23 900 Ft, melynek
viselésére Engedélyes köteles. Megállapítom, hogy a szakhatósági eljárásért fizetendő
igazgatási szolgáltatási díj megfizetésre került.
Tekintettel arra, hogy tárgyi vízjogi engedélyezési eljárás
a Samsung SDI Magyarország
Gyártó és Értékesítő Zártkörűen Működő Részvénytársaság Göd területén megvalósuló
beruházásával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból
kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 114/2016. (VI. 1.) Korm. rendelet hatálya
alá tartozik a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások
megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény [a
továbbiakban: 2006. évi LIII. törvény] 2. § (1) bekezdése, az Ákr. 88. § (1) bekezdés c)
pontja alapján jelen döntést az FKI-KHO hirdetőtábláján és honlapján
(h
ttp://fovaros.katasztrofavedelem.hu/ h
atosagi-hirdetotabla ) közzéteszem.
A határozat ellen közigazgatási úton további jogorvoslatnak helye nincs. A véglegessé vált
döntés ellen – jogszabálysértésre hivatkozással – közigazgatási per indítható a közléstől
számított 30 napon belül a Budapest Környéki Törvényszékhez címzett, de az FKI-KHO-hoz
elektronikus úton benyújtott keresetlevelet terjeszthetnek elő. A közigazgatási perben tárgyi
illetékfeljegyzési jog illeti meg a feleket. A 2006. évi LIII. törvény 7. § (1) bekezdése alapján
a közigazgatási perben a jogi képviselet kötelező.
A közigazgatás perrendtartásról szóló
2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 39. § (6) bekezdésére tekintettel ha törvény
eltérően nem rendelkezik, a keresetlevél benyújtásának a közigazgatási cselekmény
hatályosulására halasztó hatálya nincs.
I N D O K O L Á S
Engedélyes meghatalmazásából eljáró Tervező 2021. december 6. napján kérelmezte az I.
rész 2./ pontjában ismertetett vízilétesítmények vízjogi létesítési engedélyének, továbbá a II.
rész 2./ pontjában prezentált vízilétesítmények vízjogi megszüntetési engedélyének kiadását.
A kérelmet és mellékleteit a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet és a 41/2017. (XII. 29.) BM
rendelet előírásai szerint ellenőriztem és megállapítottam, hogy a beadvány tartalmazza:
− Engedélyes megnevezését, címét, valamint meghatalmazását, mely szerint Tervező a
nevében eljárhat;
12
− az engedélyezési tervek elektronikus példányát, a tervezői jogosultság igazolását (
Rácz
Péter: 13-8491 VZ-TEL; Wenczl Csaba: 13-16798 VZ-TEL);
− az érintett ingatlanra vonatkozó tulajdonjog igazolását (
Vác 0442 hrsz.)
− a KDVVIZIG vízügyi objektumazonosítási nyilatkozatát (
00732-0005/2022.)
− a KDVVIZIG vagyonkezelői nyilatkozatát (
00732-0008/2022.);
− Engedélyes tervjóváhagyó nyilatkozatát (
DMRV/3988/224/20216PM);
− műszaki leírást (
2021.10.20.);
− igazolást a megfizetett igazgatási szolgáltatási díjról.
A tervdokumentációt megküldtem az alábbi hatóságok, mint szakhatóságok részére:
A Pest megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és
Hulladékgazdálkodási Főosztály PE-06/KTF/01587-5/2021. számú szakhatósági
állásfoglalásában a rendelkező részben foglalt előírásokkal/előírással hozzájárult az
engedély kiadásához.
Szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta:
„A területileg illetékes elsőfokú környezetvédelmi és természetvédelmi hatósághoz
35100/18657-1/2021.ált. számon érkezett a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság
Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály (a továbbiakban: Hatóság) szakhatósági megkeresése
tárgyi vízjogi létesítési és megszüntetési engedélyezés ügyében.
Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről
szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 531/2017. (XII. 29.) Korm.
rendelet] 16. „Vízügyi és vízvédelemi ügyek” táblázat 9. pontja alapján, ha a vízimunka,
vízhasználat, vagy vízilétesítmény nem környezeti hatásvizsgálat vagy nem egységes
környezeti engedély köteles, a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996.
(V. 22.) Korm. rendelet 2. melléklet szerinti tevékenységek és létesítmények esetében vizsgálni
kell, hogy feltételezhető-e jelentős környezeti hatás.
A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2/A. § (1) bekezdése értelmében kormányrendeletben
meghatározott esetekben a 3. számú melléklet szerinti olyan tevékenység esetén, amely nem
éri el a 3. számú mellékletben meghatározott küszöbértéket, vagy a 3. számú mellékletben a
tevékenységre megállapított feltétel nem teljesül, előzetes vizsgálati eljárás lefolytatása nélkül
- a 13. számú melléklet szerint megadott adatok és az 5. mellékletben meghatározott
szempontok figyelembevételével -, a (2)-(6) bekezdésben foglaltak szerint kell megvizsgálni a
feltételezett környezeti hatások jelentőségét, továbbá döntést hozni a környezeti hatásvizsgálat
szükségességéről és az annak során vizsgálandó kérdésekről.
Kérelmező a Déli vízbázis 8., 9. és 11. számú kutak melléfúrásos technológiával történő
felújítását tervezi összesen 3744 m3/d/3 db kút vízigénnyel.
Tárgyi partiszűrésű kutak felújítása nem sorolható a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3.
mellékletének 80. „Felszín alatti vizek igénybevétele egy vízkivételi objektumból vagy
objektumcsoportból (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)” pontjába, előzetes
vizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges, azonban a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 2.
mellékletének 4. e) pontjába tartozik.
13
A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2/A. § (1) bekezdése és (2) bekezdésének a) pontja
szerint, a 13. számú melléklet szerinti adatlap alapján történik annak vizsgálata, hogy a
tervezett létesítmény kapcsán jelentős környezeti hatások feltételezhetők-e.
A megkereséshez csatolt dokumentációt átvizsgálva az alábbiakat állapítottam meg:
A beruházás érinti a Duna-Ipoly Nemzeti Park létesítéséről szóló 34/1997. (XI. 20.) KTM
rendelet [a továbbiakban: 34/1997. (XI. 20.) KTM rendelet] alapján országos jelentőségű
védett természeti területet, valamint az érintett földrészletek az európai közösségi jelentőségű
természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet [a
továbbiakban: 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet], valamint az európai közösségi jelentőségű
természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.)
KvVM rendelet alapján a HUDI20034 jelű Duna és ártere nevű jóváhagyott kiemelt
jelentőségű természetmegőrzési terület részét képezik (Natura 2000 terület).
Környezetvédelmi Hatóság – hivatkozással a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági
és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet
37. § a) pont aa) alpontjára, 39. §-ára, valamint az általános közigazgatási rendtartásról
szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 25. § (1) bekezdésének b) pontjára – az
ügy elbírálásához szükséges védett állat- és növényfajok előfordulására vonatkozó adatokat
kért az Igazgatóságtól.
Az üggyel kapcsolatban az Igazgatóság a DINPI/1055-1/2022. számú adatszolgáltatásában,
megküldte a rendelkezésre álló adatokat, valamint természetvédelmi kezelői véleményét.
Az adatszolgáltatásában foglaltakat a kikötések előírása során figyelembe vettem.
Az adatszolgáltatás figyelembevételével megállapítható, hogy a vízmű területén tervezett
beruházás szárazföldön jó állapotú természetes élőhelyet nem érint, a Duna folyamban pedig
a vízkivételi műtárgy létesítése természeti kárt nem okoz, a rendelkező részben előírt kikötések
szigorú betartása mellett.
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 5. § (1)-(3)
bekezdése szerint „minden természetes és jogi személy, valamint más szervezet kötelessége a
természeti értékek és területek védelme. Ennek érdekében a tőlük elvárható mértékben
kötelesek közreműködni a veszélyhelyzetek és károsodások megelőzésében, a károk
enyhítésében, következményeik megszüntetésében, a károsodás előtti állapot
helyreállításában.
A természeti értékek és területek csak olyan mértékben igénybe vehetők, hasznosíthatók, hogy
a működésük szempontjából alapvető természeti rendszerek és azok folyamatainak
működőképessége fennmaradjon, továbbá a biológiai sokféleség fenntartható legyen.
A természet védelméhez fűződő érdekeket a nemzetgazdasági tervezés, szabályozás, továbbá a
gazdasági, terület- és településfejlesztési, illetőleg rendezési döntések, valamint a hatósági
intézkedések során figyelembe kell venni.”
A Tvt. 7. § (2) bekezdése értelmében „A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek
és esztétikai adottságok megóvása érdekében:
14
a) gondoskodni kell az épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések
külterületi elhelyezése során azoknak a természeti értékek, a mesterséges környezet
funkcionális és esztétikai összehangolásával történő tájba illesztéséről;
c) a település-, a területrendezés és fejlesztés, különösen a területfelhasználás, a telekalakítás,
az építés, a használat során kiemelt figyelmet kell fordítani a természeti értékek és rendszerek,
a tájképi adottságok és az egyedi tájértékek megőrzésére.
g)[…] vadon élő állatfajok ismert vonuló útvonalait keresztező vonalas létesítményt úgy kell
építeni, hogy a vadon élő állatfajok egyedeinek átjutása – megfelelő térközönként – biztosítva
legyen;”
A Tvt. 8. § (1) bekezdése alapján „a vadon élő szervezetek, továbbá ezek állományai,
életközösségei megőrzését élőhelyük védelmével együtt kell biztosítani.”
A Tvt. 8. § (2) bekezdése értelmében „a természeti értékek és területek csak olyan mértékben
igénybe vehetők, hasznosíthatók, hogy a működésük szempontjából alapvető természeti
rendszerek és azok folyamatainak működőképessége fennmaradjon, továbbá a biológiai
sokféleség fenntartható legyen.
Ugyanezen § (3) bekezdése alapján a természet védelméhez fűződő érdekeket a
nemzetgazdasági tervezés, szabályozás, továbbá a gazdasági, terület- és településfejlesztési,
illetőleg rendezési döntések, valamint a hatósági intézkedések során figyelembe kell venni.”
A Tvt. 9. § (1) bekezdése szerint: „A vadon élő szervezetek igénybevételével és terhelésével
járó gazdasági, gazdálkodási és kereskedelmi tevékenységet a természeti értékek és
rendszerek működőképességét és a biológiai sokféleséget fenntartva kell végezni.”
A Tvt. 16. § (5) bekezdése szerint „a vízfolyások és tavak természetes és természetközeli
állapotú partjait - a vizes élőhelyek védelme érdekében - meg kell őrizni.”
A Tvt. 17. § (1) bekezdése értelmében „a vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai
sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek és területek
kíméletével kell végezni.”
A Tvt. 31. § szerint: „Tilos a védett természeti terület állapotát (állagát) és jellegét a
természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni.”
A Tvt. 35. § (1) bekezdésének a) pontja alapján: „Védett természeti területen a 7. § (2)
bekezdésében foglaltakon túl tilos olyan épületet, építményt, nyomvonalas létesítményt,
berendezést létesíteni vagy üzembe helyezni, amely annak jellegét és állapotát veszélyezteti,
károsítja, vagy ott a tájképi egységet megbontja”.
A Tvt. 42. § (1) bekezdése kimondja: „Tilos a védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése,
engedély nélküli elpusztítása, károsítása, élőhelyeinek veszélyeztetése, károsítása.”
A Tvt. 43. § (1) bekezdése alapján: „tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása,
kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-,
táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása”
A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése alapján „A Natura 2000 területek
lehatárolásának és fenntartásának célja az azokon található, az 1-3. számú mellékletben
meghatározott fajok és a 4. számú mellékletben meghatározott élőhelytípusok kedvező
természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000
15
területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás
feltételeinek biztosítása.”
A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdése alapján „Olyan terv vagy beruházás
elfogadása, illetőleg engedélyezése előtt, amely nem szolgálja közvetlenül valamely Natura
2000 terület természetvédelmi kezelését vagy ahhoz nem feltétlenül szükséges, azonban
valamely Natura 2000 területre akár önmagában, akár más tervvel vagy beruházással együtt
hatással lehet, a terv kidolgozójának, illetőleg a beruházást engedélyező hatóságnak - a
tervvel, illetve beruházással érintett terület kiterjedésére, az érintett területnek a Natura 2000
területhez viszonyított elhelyezkedésére, valamint a Natura 2000 területen előforduló
élővilágra vonatkozó adatokra figyelemmel - vizsgálnia kell a terv, illetve beruházás által
várhatóan a Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló, az 1-4. számú mellékletben
meghatározott fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatásokat.”
A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése alapján „Amennyiben az (1) bekezdés
szerinti vizsgálat alapján a tervnek, illetve beruházásnak jelentős hatása lehet, hatásbecslést
kell végezni.”
A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 10. § (4) bekezdése szerint „A hatásbecslés során - a 15.
számú melléklet szerinti szempontokra figyelemmel - vizsgálni kell a tervnek vagy
beruházásnak, illetve az azok megvalósítására vonatkozó egyéb ésszerű megoldásoknak a
Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló, az 1-4. számú mellékletben meghatározott
fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére gyakorolt várható hatását.”
A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 10. § (7) bekezdése alapján „A terv akkor fogadható el,
illetve a beruházás akkor engedélyezhető, ha a hatásbecslés alapján megállapítható, hogy az
a Natura 2000 terület kijelölésének alapjául szolgáló, az 1-4. számú mellékletben
meghatározott fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére, illetve a Natura 2000
területre kedvezőtlen hatással nem jár, továbbá - a 4. § (1) bekezdésre figyelemmel - nem
ellentétes a jelölés céljaival.”
Az eljárás során hiánypótlásként a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 14. számú mellékletében
meghatározott tartalmi követelményeknek megfelelő Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció
(a továbbiakban: Dokumentáció) került benyújtásra.
A Dokumentáció lényeges megállapításai a következők:
–
Vác, 0442 hrsz.-ú terület jelenleg is döntően az ipari park vízellátását
szolgálja, a nagyobb mennyiségű ipari víz, illetve az ivóvíz biztosításához valósulnak
meg a tárgyi fejlesztések.
–
A tervezett dunai vízkivétel csővezetékei a vízfelszín alatt kerülnek elhelyezésre.
A természetvédelmi szempontból értékes élőhelyek érintettsége nem várható.
–
Az élőhelyek és fajok természetvédelmi helyzetében kedvezőtlen hatások
várhatóan nem következnek be.
A fentiek alapján a beruházás az érintett terület kedvező természetvédelmi helyzetének
megőrzését, fenntartását, helyreállítását, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának
alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeit várhatóan
nem veszélyezteti.
16
A beruházást a rendelkező részben előírt kikötésekkel az érintett Natura 2000 terület
kijelölésének alapjául szolgáló közösségi jelentőségű fajok és élőhelytípusok
természetvédelmi helyzetére várhatóan jelentős hatást nem gyakorol, nem sérti a Natura 2000
hálózat koherenciáját.
A létesítési tevékenység légszennyező anyag kibocsátással nem jár, csak a kivitelezés során
kerülhet szilárd anyag (por) a környezeti levegőbe, amely a háttérszennyezettséget nem
változtatja meg jelentősen.
A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm.
rendelet 4. § (1) bekezdése alapján az építési tevékenység során keletkezett környezeti zaj
vizsgálata nem tartozik a környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró
Környezetvédelmi Hatóság hatáskörébe. Az üzemeltetés környezeti zajhatással nem jár.
A munkálatok során kitermelt föld és csomagolási hulladékok keletkezésével kell számolni, a
kitermelt föld egy része visszatöltésre kerül. A terület a Környezetvédelmi Hatóság
nyilvántartása szerint kármentesítéssel nem érintett.
Fentiek alapján megállapítottam, hogy a tervezett létesítmény építése következtében
környezetvédelmi és természetvédelmi szempontból jelentős környezeti hatások nem
feltételezhetők, környezeti hatásvizsgálat lefolytatása nem indokolt.
A hatáskörömbe utalt kérdések tekintetében a rendelkezésemre álló dokumentációt elbírálva
megállapítottam, hogy a vonatkozó jogszabályi előírások betartásával a tervezett tevékenység
környezetvédelmi, táj- és természetvédelmi érdekeket nem sért, ezért szakhatósági
hozzájárulásomat megadtam.
Szakhatósági állásfoglalásomat az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró
szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet [a továbbiakban:
531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet] 1. § (1) bekezdése, valamint 1. melléklet 16. táblázat 9-
10. és 22. pontja és az Ákr. 55. § (1) bekezdése alapján adtam meg.
Tárgyi beruházás a Samsung SDI Magyarország Gyártó és Értékesítő Zártkörűen Működő
Részvénytársaság Göd területén megvalósuló beruházásával összefüggő közigazgatási
hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló
114/2016. (VI. 1.) Korm. rendelet hatálya alá tartozik.
Az ügyintézésre vonatkozó határidőt a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű
beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII.
törvény 5. § (1) bekezdés tartalmazza.
Az Ákr. 55. § (4) bekezdése értelmében a szakhatóság döntése az eljárást befejező döntés
elleni jogorvoslat keretében támadható meg.
Kérem a Tisztelt Hatóságot, hogy határozatát az Ákr. 85. § (1) bekezdése értelmében
szíveskedjék a Környezetvédelmi Hatóság részére megküldeni.”
A Pest Megyei Kormányhivatal, Váci Járási Hivatal Népegészségügyi Osztály PE-17/NEO/
13271-3/2022. számú szakhatósági állásfoglalásában kikötések nélkül hozzájárult az
engedély kiadásához.
17
Szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta:
„A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Katasztrófavédelmi Hatósági Osztálya a fenti
ügyiratszámú megkeresésében felkérte a Népegészségügyi Osztályt fenti vízjogi létesítési és
megszüntetési engedély kiadása ügyében szakhatósági állásfoglalás megadására. A
megkereséshez csatolt dokumentumokat áttanulmányoztam. A hatáskörömbe utalt kérdések
tekintetében eljárva megállapítottam, hogy az engedély kiadásához szükséges szakhatósági
állásfoglalás megadásának népegészségügyi szempontból akadálya nincs.
Szakhatósági állásfoglalásom az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló
1991. évi XI. törvényben megállapított hatáskörömben, az egyes közérdeken alapuló
kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm.
rendelet 1.§ (1) bekezdés által megállapított 1. sz. melléklet 16/24 pontja, valamint az
általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) 55.§-a
alapján adtam ki.
Illetékességemet a fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a járási (fővárosi kerületi)
hivatal népegészségügyi feladatai ellátásáról, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv
kijelöléséről szóló 385/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 5.§ alapján a 2. sz. melléklet határozza
meg.
Az önálló jogorvoslat lehetőségét az Ákr. 112.§ (1) bekezdése zárja ki.
Jelen szakhatósági hozzájárulás a társhatóságok engedélyét nem pótolja, azzal együtt
érvényes.”
Az eljárás során közreműködő szakhatóságok állásfoglalását és indokolását az Ákr. 81. § (1)
bekezdése alapján foglaltam a határozatba. A szakhatóságok állásfoglalása ellen a Ákr. 55. § (4)
bekezdése alapján önálló jogorvoslatnak nincs helye, azok a határozat elleni jogorvoslat
keretében támadhatóak meg.
A régi parti szűrésű kutak megszüntetésére, valamint az új parti szűrésű kutak létesítésére –
mint melléfúrásos felújítására – a gödi ipari-innovációs fejlesztési elképzelések keretein belül
megvalósuló, kizárólag a szignifikáns ipari vízigények kielégítése érdekében kerül sor.
Továbbá az 1., 2. és 3. számú kutak esetében kútfelsőrész felújítása és kúttisztítás is töténik.
A Dokumentációban leírtak alapján felszíni vízkivételi mű és vízkezelő telep építése tervezett.
Az említett létesítmény céljául meghatározásra került, hogy a kinyert nyersvizet annak ipari
felhasználásához megfelelő vízminőségre való tisztítása, továbbá a víz egy részének ivóvíz
minőségű utótisztítása szükséges. A telep kivitelezése alatt a meglévő kúthálózattal
biztosítanák ideiglenesen a folyamatosan növekvő mennyiségű ipari és ivóvízigényt a gödi
ipari park számára.
A 35100/18657-12/2021.ált. számú tájékoztatásra válaszul, a Tervező részéről benyújtott
2022. február 25. napján kelt nyilatkozat szerint
a Vác-Déli vízbázis kútjai kizárólag ipari
vízfelhasználást szolgálnak. Jelenleg az ipari park ipari, valamint ivóvízigénye a gödi
ivóvízhálózatról biztosított. A felszíni vízmű megvalósításáig az ipari park ivóvíz-biztosítása
a továbbiakban is a települési közműhálózatról kerül megoldásra. A gödi vízhálózat szabad
18
kapacitásának – az ipari park kielégítésére irányuló vonatkozásban – biztosítása érdekében a
gödi ipari-innovációs terület ipari vízellátásának szolgáltatása a Vác-Déli vízbázis felújított
kútjai által kerül teljesítésre.
Engedélyes a Vác-FORTE és Vác-Déli vízbázis kútjaira vonatkozóan Üzemeltetési
engedéllyel rendelkezik, mely 2025. október 31. napjáig hatályos.
A gödi ipari-innovációs fejlesztések keretein belül tervezett váci felszíni vízmű vízjogi
létesítési engedélyezési eljárása jelenleg a 35100/18666/2021.ált. számon folyamatban van a
vízügyi hatóság előtt.
A kutak vizsgálatakor, a próbaszivattyúzások alkalmával kitermelt felszín alatti víz részbeni
elszikkasztása, valamint a Dunába való bevezetése tervezett.
A KDVVIZIG a felszín alatti víz igénybevételének lehetőségére vonatkozó 00732-0008/2022.
számon módosított, 00732-0004/2022. számú vagyonkezelői hozzájárulását, valamint 00732-
0005/2022. számú vízügyi objektumazonosítási (VOR) nyilatkozatát megadta.
Tárgyi vízilétesítmények
a Magyarország felülvizsgált, 2015. évi vízgyűjtő-gazdálkodási
tervéről szóló 1155/2016. (III. 31.) Korm. határozattal elfogadott vízgyűjtő-gazdálkodási terv
szerint az
1-9 Közép-Duna alegységen az „
sp.1.13.1 Duna bal parti vízgyűjtő – Vác-
Budapest” sekély porózus víztestet érintik, melynek állapota mennyiségi szempontból
jó, de
gyenge kockázatú, míg kémiai szempontból
gyenge minősítésű.
Tárgyi terület
a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló
vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet szerint kijelölt
vízbázist nem érint, ugyanakkor vízbázisvédelmi szempontból megállapításra került, hogy a
tárgyi eljárásban vizsgált meglévő, valamint tervezett parti szűrésű kutak a Vác-FORTE és
Vác-Déli vízbázis termelőkútjai (lesznek), mely hatályos kijelölő határozattal nem
rendelkezik.
A tárgyi terület szennyeződésérzékenysége a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 7. §-a és a
2. számú melléklete szerint, a 7. § (4) pontjában meghatározott 1:100 000 méretarányú
országos érzékenységi térkép alapján:
érzékeny terület.
A benyújtott kérelemből, annak mellékleteiből és az engedélyezési eljárás anyagából
megállapítottam, hogy a létesítmények megvalósítása megfelel a Vgtv.-ben előírtaknak.
A vízilétesítmények megépítését a Vgtv. 29. § (1) bekezdés a) és b) pontjai, az Ákr. 80. § (1)
bekezdése és 81. § (1) bekezdése, valamint a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet előírásainak
figyelembevételével engedélyeztem. Jelen engedély hatályának meghosszabbítása a 72/1996.
(V. 22.) Korm. rendelet 3. § (7) bekezdése alapján kérhető.
Az FKI-KHO a kérelem vizsgálatakor megállapította, hogy az Ákr. 41. § (1) bekezdésében
meghatározott feltételek nem állnak fenn, sommás eljárás lefolytatásának nincs helye, ezért a
kérelmet az Ákr. 43. §-ában foglaltak szerint teljes eljárásban bírálta el, amelyről az Ákr. 43.
§ (2) bekezdésében foglaltak alapján tájékoztatást bocsátott ki.
19
Felhívom a figyelmet arra, hogy a 2006. évi LIII. törvény 3. § (1) bekezdése alapján az
engedély módosítása iránti eljárás ügyintézési határideje a kérelem beérkezésétől számított 42
nap, melybe nem számítanak bele az Ákr. 50. § (5) bekezdésében meghatározott időtartamok.
Felhívom továbbá a figyelmet, hogy a jelen engedély véglegessé válása előtt vagy
hatályának lejártát követően végzett létesítési munkálatok engedély nélkülinek
minősülnek, és a Vgtv. 29. § (4) bekezdése szerinti jogkövetkezményt vonnak maguk
után. A Vgtv. 29. § (4) bekezdése szerint: „Ha a vízimunka elvégzése, illetve a
vízilétesítmény megépítése vagy átalakítása végleges hatósági engedély nélkül, vagy a
végleges hatósági engedélytől eltérően történt, a létesítő részére az üzemeltetési engedély
kiadása megtagadható. Amennyiben a vízügyi hatóság a vízimunka, vízilétesítmény
megvizsgálása után - az eset összes körülményeire is figyelemmel - a létesítő részére a
fennmaradási engedélyt utólag megadja, egyidejűleg vízgazdálkodási bírság megfizetését
kell előírni. A bírság az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80%-áig, engedély
nélküli vízimunka vagy vízhasználat esetén 1 000 000 forintig terjedhet. A természetes
személyre kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300 000 forintot.”
Felhívom továbbá a figyelmet, hogy a jelen engedély hatályának lejártát követően végzett
létesítési munkálatok engedély nélkülinek minősülnek, és a Vgtv. 32/A. § (1) bekezdése
szerinti jogkövetkezményt vonnak maguk után.
Tájékoztatom, hogy hatályos vízjogi üzemeltetési engedély hiányában a vízkivétel engedély
nélküli vízhasználatnak minősül, melyre tekintettel a Vgtv. 15/A. §-a alapján, valamint a
43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelet 2. § (1) bekezdésében foglaltak szerint megállapított
vízkészletjárulékot kell fizetni.
Jelen határozatomban
a vízügyi és a vízvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási
díjairól szóló 13/2015. (III. 31.) BM rendelet [a továbbiakban: 13/2015. (III. 31.) BM
rendelet] 9. §-a alapján a vízügyi hatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díjmentességét
állapítottam meg.
A szakhatósági eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét
az Állami
Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat egyes közigazgatási eljárásaiért és igazgatási
jellegű szolgáltatásaiért fizetendő díjakról szóló 1/2009. (I. 30.) EüM rendelet [a
továbbiakban: 1/2009. (I. 30.) EüM rendelet] 1. számú mellékletének XI. 6. pontja alapján
állapítottam meg.
Az igazgatási szolgáltatási díj viselésére az 1/2009. (I. 30.) EüM rendelet 2. § (3) bekezdése
alapján Engedélyes köteles. Az igazgatási szolgáltatási díjat Engedélyes megfizette.
Felhívom a figyelmét, hogy a vízjogi üzemeltetési engedély kérelem a
13/2015. (III. 31.) BM
rendelet alapján igazgatási szolgáltatási díj köteles. Az igazgatási szolgáltatási díjat az eljárás
kezdeményezésekor kell a kérelmezőnek megfizetnie és igazolni a befizetés tényét.
Tájékoztatom, hogy az előírásokban foglaltak teljesítésének elmulasztása, illetve a határozatban
előírtak nem megfelelő teljesítése esetén az Ákr. 132. § és 133. § alapján a
végrehajtást
elrendelem, továbbá a Vht. 174. § c) pontjában meghatározott mértékű végrehajtási pénzbírság
kiszabásának van helye, melynek legmagasabb összege
ötszázezer forint.
A végrehajtási pénzbírság egy eljárásban, ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése esetén
ismételten is kiszabható.
20
Az eljárási bírság egy eljárásban, ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése esetén ismételten
is kiszabható.
A Vgtv. 32/A. § (1) bekezdése szerint, aki jogszabályban, hatósági határozatban vagy
közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban szereplő vízgazdálkodási előírást megszeg, a
jogsértő magatartás súlyához igazodó vízgazdálkodási bírságot köteles fizetni.
A 2006. évi LIII. törvény 2. § (1) bekezdése alapján a kiemelt jelentőségű ügyben eljáró
hatóság az általa meghozott döntéseket - az eljárás során a személyesen az ügyfélnek szóló
végzések kivételével - hirdetményi úton közli. A döntés közlésének napja - a kiemelt
jelentőségű üggyé nyilvánító kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - a hirdetmény
kifüggesztését követő 5. nap.
A határozatot az FKI-KHO az Ákr. 88. § (3) bekezdése alapján a hivatalában és a honlapján
(ht
tp://fovaros.katasztrofavedelem.hu / hatosagi-hirdetotabla ) közzéteszi.
A fellebbezés lehetőségét az Ákr. 116. § (4) bekezdés e) pontja zárja ki, mely szerint nincs
helye fellebbezésnek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított
ügyben.
Az Ákr. 82. § (1) bekezdése alapján a hatóság döntése végleges, ha azt a hatóság már - az
Ákr.-ben meghatározott kivételekkel - nem változtathatja meg. A véglegesség a döntés
közlésével áll be.
A jogorvoslathoz való jogot az Ákr. 112. § (1)-(2) bekezdése és a 114. § (1) bekezdése
biztosítja, előterjesztésének idejét a
Kp. 39. § (1) bekezdése állapítja meg.
A Kp. 48. § (1) bekezdése l) pontja alapján tájékoztatom, hogy a bíróság a keresetlevelet
visszautasítja, ha a beadványok elektronikus előterjesztésére köteles felperes vagy a jogi
képviselő a keresetlevelet nem elektronikus úton vagy elektronikus úton, de nem a
jogszabályban meghatározott módon terjeszti elő.
A közigazgatási perben a tárgyi illetékfeljegyzési jogot
az illetékekről szóló 1990. évi XCIII.
törvény 62. § (1) bekezdésének h) pontja írja elő. A keresetlevél előterjesztésének módját a
Kp. 39.§ (1) bekezdése és a 2006. évi LIII. törvény 7. § (3) bekezdése határozza meg.
A bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a felek bármelyikének kérelmére vagy ha
szükségesnek tartja tárgyalást tart. A tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről való
tájékoztatás a Kp. 77. § (2) bekezdésén alapul.
A Budapest Környéki Törvényszék hatáskörét és illetékességét a Kp. 7. § (1) bekezdés a)
pontja, 12. § (1) bekezdése, 13. § (1) bekezdése, (2) bekezdése, valamint
a bíróságok
elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi
CLXXXIV. törvény 4. mellékletének 2. pontja alapján állapítottam meg.
Felhívom figyelmét, hogy a Vgtv. 15/A.-15/E. §-ai rendelkeznek a vízkészletjárulék
kötelezettségről, valamint a 43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelet szabályozza a fizetési
kötelezettség kiszámításának módját, annak alapadatait, a számításhoz szükséges fogalmak
21
meghatározását. Tájékoztatom továbbá, hogy fizetési kötelezettségét az FKI-KHO-nál kezelt
10032000-01040054-00000000 forintszámlára kell teljesíteni.
A vízkészletjárulékkal kapcsolatos jogszabályok, ismertetők, alapadatok, adatlapok a
w
ww. vkj
.gov.hu internetes honlapon találhatók, letölthetők.
A 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 22. § (3) bekezdése, a Vgtv. 33. § (1) bekezdése és
a
vízügyi igazgatási szervezet vízgazdálkodási nyilvántartásáról szóló 23/1998. (XI. 6.) KHVM
rendelet 10-16. §-ai alapján jelen határozat véglegessé válását követően a határozatban
megállapított jogokat, kötelezettségeket és az ezzel összefüggő adatokat az e-vízikönyvi
nyilvántartásba be kell jegyezni.
Az FKI-KHO feladat- és hatáskörét a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése,
a
vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek
kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 223/2014. (IX. 4.)
Korm. rendelet] 10. § (1) bekezdés 2. pontja, valamint illetékességét a 223/2014. (IX. 4.)
Korm. rendelet 2. számú mellékletének 2. pontja szabályozza.
Jelen határozat hatósági nyilvántartásba vételéről – véglegessé válását követően- intézkedem.
Jelen döntés a közléssel véglegessé válik az
Ákr. 82. § (1) bekezdése alapján. A
2006. évi LIII.
törvény 2. § (1) bekezdése alapján a jelen eljárásban hozott döntést az eljáró hatóság
hirdetményi úton kézbesíti.
A 2006. évi LIII. törvény 2. § (2) bekezdése alapján a döntés
közlésének napja a hirdetmény kifüggesztését követő 5. nap.
Budapest,
elektronikus bélyegző szerint.
Dr. Varga Ferenc tű. dandártábornok
igazgató
Terjedelem:
22 oldal (a kiadmányozó pótlap nélkül)
Kapják:
ügyintézői utasítás szerint
Továbbítva:
biztonságos kézbesítési szolgáltatás útján
22
____________________________________________________________________________________________
Cím: 1081 Budapest, Dologház u. 1.
Telefon: +36(1) 459-2476
E-mail:
[email protected]
KRID azonosító (FKI): 313504758
ZÁRADÉK
A dokumentum elektronikus aláírással hitelesített
35100/18657-21/2021.ált.
