Ügyiratszám: BO/01/00165-4/2023.
Tárgy: válasz közérdekű adatigénylésre
Deák Ferenc
r é s z é r e
kizárólag e-mail útján megküldve a
[email protected] címen.
Tisztelt Deák Ferenc!
Hivatkozással a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatalnál 2023. június 29. napján
előterjesztett, közérdekű adat megismerése iránti kérelmére az alábbiakról tájékoztatom.
Mellékleten megküldöm az Ingatlan-nyilvántartásban Bánhorváti 1125/1. helyrajzi szám alatt felvett
ingatlan anonimizált bontási engedélyét.
Tájékoztatom, hogy a Bánhorváti 1125/2. helyrajzi szám alatt felvett ingatlannal kapcsolatban végzett
bontási tevékenység az építésügyi hatósági feladat és hatáskörben eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén
Vármegyei Kormányhivatal által kiadott hatósági kötelezés alapján valósult meg, ugyanakkor annak
megismerésére közérdekű adatigénylés keretében nincs lehetőség, tekintettel arra, hogy az abban
foglalt valamennyi körülmény az érintett ingatlan közhiteles nyilvántartásból szabadon megismerhető –
természetes személy – tulajdonosával összefüggésbe hozható adat, így személyes adatnak
tekintendő. Felhívom figyelmét, hogy fenti tájékoztatom nem zárja ki annak lehetőségét, hogy ügyféli
minőségének igazolása esetén az ügy irataiba az építésügyi hatósági feladat és hatáskörben eljáró
Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatalnál betekintsen.
A fentiekre tekintettel tájékoztatom, hogy az Infotv. 31. § (1) bekezdése szerinti esetekben bírósághoz
fordulhat, vagy bejelentéssel élhet a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
(székhelye: 1055 Budapest, Falk Miksa utca 9-11.; levelezési cím: 1363 Budapest, Pf. 9.) felé. A
perindítási határidő harminc nap, amelyet az Infotv. 31. § (3) bekezdésében foglalt kezdő időponttól
kell számítani.
Bízva tájékoztatásom szíves tudomásul vételében.
Kelt Miskolcon, az elektronikus hitelesítésbe foglalt időbélyegző szerint.
Tisztelettel:
Dr. Alakszai Zoltán
főispán
nevében és megbízásából
Dr. Madácsi Imre
adatvédelmi tisztviselő
Iktatószám: BO/24/394 - 2/2023.
Tárgy: Bontási engedély -
ÉTRD Ügyazonosító: 202200236067
a 3642 Bánhorváti, belterületi 1125/1 hrsz.-ú ingatlanon
ÉTDR Iratazonosító: IR-000022588/2023.
álló lakóépületre vonatkozó bontási engedélyezési
Ügyintéző: Császár László
eljárásban
Telefon: 48/795 – 198
E-mail: csaszar.laszl
o@
bor s od.gov.hu
[email protected]
Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006.
(XII. 23.) Korm. rendelet 1. § alapján – építésügyi hatósági jogkörben eljárva – bontási engedélyezési
eljárásban meghoztam az alábbi
HATÁROZATOT:
Bánhorváti Község Önkormányzata (3642 Bánhorváti, Szabadság út 146.), mint építtető
meghatalmazottjaként eljáró Oláh Balázs kérelmére,
a 3642 Bánhorváti, belterületi 1125/1
hrsz.-ú
ingatlanon álló lakóépület bontására
Dudás Péter – 3526 Miskolc, Zsolcai kapu 17/B. 2/3. sz.;
névjegyzék szám: É-05-0459; - okleveles mérnök által 2022. november hónapban készített bontási
engedélyezési tervdokumentációja alapján, az alábbi kikötésekkel
bontási engedélyt adok.
A bontási engedély a véglegessé és végrehajthatóvá válásának napjától számított két évig hatályos,
kivéve, ha a hatályossága alatt az építtető kezdeményezte a meghosszabbítását és a bontási engedély
hatályát az építésügyi hatóság meghosszabbította, vagy a bontási tevékenységet a hatályossága alatt
(az építési napló megnyitásával igazoltan) megkezdték, azt folyamatosan végzik és a bontási
tevékenység megkezdésétől számított négy éven belül befejezik.
Kikötések:
1.
Engedélyes köteles a bontási munkák elvégzése során a szomszédos ingatlanon álló épület
statikai állékonyságát biztosítani. A bontási munkálatokat úgy és olyan mértékben lehet
elvégezni, hogy a szomszédos 1125/2 hrsz.-ú ingatlanon álló gazdasági épület jelenlegi
állékonyságát ne veszélyeztesse.
2. Az épület síkpala héjazatát, mint veszélyes építőanyag hulladékot, azbesztcement lerakóhelyre
kell elszállítani.
3. Az építtetőnek a bontási tevékenység befejezését, a befejezéstől számított tizenöt napon belül
közölnie kell az építésügyi hatósággal, amelyhez az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról
és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm.
rendelet 9. melléklet szerinti kitöltött adatlapot mellékelni kell.
Építésügyi és Örökségvédelmi F os
ő ztály
Épitésügyi Osztály 2.
3600 Ózd Gyújtó tér 1. Telefon:(06 48) 795-198 e-mail:
[email protected]
Hivatali Kapu rövid név: JH05MIJEOH, KRID: 623573338
Iktatószám: BO/24/394-2/2023.
4.
Az építmény környezetéből az építtetőnek és a kivitelezőnek az építési munkák befejezésétől szá-
mított 30 napon belül az építési tevékenység során keletkezett építési hulladékot, maradék építőanyagot
és építési eszközöket el kell szállítani, a környezet és terep felszínét eredeti, illetőleg engedélyezett álla-
potban kell átadnia, a környezetben okozott károkat meg kell szüntetnie.
Az ügy ÉTDR azonosítója: 202200236067
A határozat ÉTDR iratazonosítója: IR-000022588/2023
Jelen döntés a közléssel végleges.
A döntéssel szemben fellebbezésnek nincs helye, a határozat ellen – jogszabálysértésre hivatkozva – a
kézhezvételtől számított 15 napon belül a Miskolci Törvényszékhez címzett keresettel lehet élni.
A jogi képviselővel eljáró fél, valamint a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet
a keresetlevelet elektronikus úton a
https://e-kormanyablak.kh.gov.hu elérhetőségen keresztül
elektronikus űrlap (iForm) használatával nyújthatja be a közigazgatási határozatot hozó szervnél. A jogi
képviselővel eljáró fél és a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet – ha nem ügyvédi
képviselettel jár el –, továbbá a magánszemély – amennyiben ügyfélkapuval rendelkezik – választhatja a
https://e-kormanyablak.kh.gov.hu elérhetőségen az elektronikus úton történő keresetlevél benyújtását,
azonban amennyiben ezzel a lehetőséggel nem kíván élni, vagy a feltételek nem adottak, úgy papír
alapon is benyújthatja keresetlevelét a közigazgatási döntést hozó szervnél, illetve ajánlott
küldeményként postára adhatja.
A kereset benyújtásának a közigazgatási cselekmény hatályosulására nincs halasztó hatálya, az ügyfél
azonban a keresetlevélben azonnali jogvédelem iránti kérelmet terjeszthet elő.
A közigazgatási peres eljárásban a felperest tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg, az illetéket a
pervesztes félnek kell megfizetnie.
A Miskolci Törvényszék a pert – főszabályként – tárgyaláson kívül bírálja el, a felek bármelyikének
kérelmére azonban tárgyalást tart. A tárgyalás tartását az ügyfél a keresetlevélben kérheti. Ennek
elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
Figyelmeztetések és tájékoztatások
A bontási engedély a hozzá tartozó, engedélyezési záradékkal és bélyegzőlenyomattal ellátott bontási
műszaki tervdokumentációval együtt jogosít bontási tevékenység végzésére. Az engedélyes a bontási
munkákat csak a végleges és végrehajtható bontási engedély és a hozzátartozó — engedélyezési
záradékkal ellátott
— bontási műszaki tervdokumentáció birtokában és annak megfelelően, az engedély
hatályának időtartama alatt végezhet.
Az építtetőnek és a kivitelezőnek az építmény környezetéből az építőipari kivitelezés során
keletkezett építési/bontási hulladékot, maradék építőanyagot, és építési segédeszközöket – a
külön jogszabályban meghatározott módon - el kell szállítania, a környezet és a terep felszínét az
eredeti, illetve engedélyezett állapotban kell átadnia, a környezetben okozott károkat meg kell
szüntetnie.
2
Iktatószám: BO/24/394-2/2023.
A bontási engedély a véglegessé válásának napjától számított kettő évig hatályos. A bontási
engedély hatálya meghosszabbodik, ha a hatályossága alatt a tényleges bontási tevékenységet
megkezdték, azt folyamatosan végzik, és a bontási tevékenység megkezdésétől számított négy
éven belül befejezik.
Amennyiben a kivitelezés során természeti érték, építészeti vagy régészeti emlék, illetőleg az
építménnyel kapcsolatos képzőművészeti alkotás kerül elő, akkor az építési tevékenységet
haladéktalanul fel kell függeszteni és szüneteltetni kell, valamint ezt a tényt az építési hatóságnak be kell
jelenteni.
Tájékoztatom arról, hogy az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendeletben
meghatározottak szerint az építőipari kivitelezési tevékenység folytatása építtetői fedezetkezelés hatálya
alá nem tartozik.
A bontás megkezdése előtt az érintett közmű-üzemeltetőkkel egyeztetni kell, az előírásaikat be kell
tartani. A bontás csakis a közmű-csatlakozások szakszerű kikötése után kezdhető meg!
Az építésügyi hatósági engedély nem mentesíti az építtetőt, a bontási tevékenység megkezdéséhez az
egyéb jogszabályokban előírt engedélyek, hozzájárulások vagy nyilatkozatok megszerzésének
kötelezettsége alól, valamint
- a bontási engedély polgári jogi igényt nem dönt el,
- az építtető a bontási tevékenység befejezését követően - a külön jogszabályban meghatározott
minőségű és mennyiségű hulladék keletkezése esetén - köteles elkészíteni a bontási tevékenység során
ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt bontási hulladék nyilvántartó lapot, melyet a
környezetvédelmi hatósághoz kell benyújtania,
- a bontási tevékenység befejezését követően harminc napon belül az ingatlan-nyilvántartási változás
átvezetése, valamint az OÉNY-ben történő feltüntetés érdekében a megvalósult állapotról hatályos
földhivatali záradékkal ellátott változási vázrajzot kell az OÉNY-be feltölteni,
- az építtetőnek a bontási tevékenység befejezését a befejezéstől számított tizenöt napon belül közölnie
kell az építésügyi hatósággal, amelyhez a 9. melléklet szerinti kitöltött adatlapot mellékelni kell,
- az építésügyi hatóság jogosult a bontási tevékenység elvégzését, a bontási tevékenység
befejezésének közlésétől, de legkésőbb a bontási engedély hatályának lejártát követő tizenöt napon
belül helyszíni szemlén ellenőrizni.
Tájékoztatom engedélyest, hogy az építőipari kivitelezési, bontási tevékenységet az épített környezet
alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 39/A. § (4) bekezdése,
és az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Kormányrendelet (továbbiakban:
Épkiv.) 5. § (1)-(6) bekezdései szerint köteles végezni, a kivitelezési tevékenység tervezett megkezdése
előtt és a kivitelezés során az építési napló készenlétbe helyezésével és vezetésével összefüggésben
Épkiv. 24-2. §-ai szerint kell eljárnia.
Az építményt csak úgy szabad elbontani, hogy az a szomszédos ingatlanokat és az azokon lévő
építményeket, a visszamaradó építményrészének állékonyságát, rendeltetésszerű és biztonságos
használatát ne veszélyeztesse.
A bontás elvégzését követően a telek, terület csapadékvíz-elvezetési rendszerét úgy kell kialakítani,
hogy a víz a terepen és az építményekben, továbbá a szomszédos telkeken és építményekben, valamint
3
Iktatószám: BO/24/394-2/2023.
a közterületen kárt (átázást, kimosást, korróziót stb.) ne okozzon, és a rendeltetésszerű használatot ne
akadályozza.
A csapadékvíz a telken belül elszivárogtatható, ha ez a telek és a szomszédos telkek, továbbá az
építmények (pl. pincék) állékonyságát és rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti.
A bontási engedély véglegessé válása esetén az építésügyi hatóság a véglegessé válás napját az
ÉTDR-ben rögzíti és az engedélyezésre benyújtott építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus
engedélyezési záradékkal látja el.
A bontási engedélyezési eljárás során hozott végleges döntés a hozzá tartozó, engedélyezési
záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációban foglaltakkal együtt hatályos.
Az építésügyi hatóság - a kérelmezőnek a bontási engedély kérelembe foglalt erre irányuló külön
kérelme alapján - a végleges bontási engedélyt és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott
építészeti-műszaki dokumentációt a véglegessé válástól számított három napon belül megküldi a
kérelmezőnek vagy meghatalmazottjának a kapcsolattartás módjára megjelölt rendelkezésnek
megfelelően.
A kivitelezési dokumentáció az engedélyezési dokumentációból és költségvetési kiírásból, valamint
az
építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 22.-23. §-ában
meghatározott tartalmú és részletezettségű dokumentációból áll.
Az építésügyi hatóság az engedélyek és kötelezettségek tekintetében a jogutódlásról végzéssel dönt.
A bontási hulladék nyilvántartó lapot, valamint a hulladékot kezelő átvételi igazolását az építtető köteles
a területileg illetékes környezetvédelmi hatóságnak (Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal
Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály 3530 Miskolc, Mindszent tér
4.) benyújtani. Ennek hiányában a környezetvédelmi hatóság szabálysértési eljárást kezdeményezhet,
valamint az adott területre új építési engedélyhez a külön jogszabályban meghatározott szakhatósági
hozzájárulást nem adhat.
Az építtető a fentiek szerinti nyilvántartási kötelezettség alól akkor mentesül, ha az építési és bontási
hulladék mennyisége egyik csoportban sem éri el a jogszabályban meghatározottak szerinti mennyiségi
küszöbértékeket.
A kérelmező felel:
- az építési beruházás teljes fedezetének biztosításáért,
- az engedélyezési és kivitelezési terv tervezőjének, az építési műszaki ellenőr, valamint a kivitelező
kiválasztásáért,
- az építésügyi hatósági engedély, építésügyi vagy építésfelügyeleti tudomásulvétel megszerzéséért,
- hatósági eljárásban záradékolt építészeti-műszaki dokumentációban, valamint a kivitelezési
dokumentációban foglaltak betartásáért,
- az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdéséhez szükséges jogszabályban előírt dokumentumok
(tervek) meglétéért, az elektronikus építési napló vezetése esetén az elektronikus építési napló
készenlétbe helyezéséért,
- az építési munkaterület átadásáért,
- az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének ellenőrzéséért,
4
Iktatószám: BO/24/394-2/2023.
- azért, hogy az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges járulékos
építmények, tereprendezési, fásítási, parkosítási munkálatok az építménnyel együtt valósuljanak meg,
- azért, hogy az építési napló a hatósági ellenőrzések és eljárások során az építésügyi és
építésfelügyeleti hatóság rendelkezésére álljon, valamint
- az e törvényben meghatározott esetekben személyes adatok közléséért és jogszabályban
meghatározott esetekben a megjelölt adatok bejelentéséért.
A kérelmező feladata:
a) az építőipari kivitelezési tevékenység megvalósításához szükséges hatósági engedélyek
megszerzése, szerződések megkötése,
b) a tervező kiválasztása, jogszabályban meghatározott esetekben a tervező kiválasztására tervpályázati
eljárás lebonyolítása, a tervezői művezetés biztosítása,
c) a Épkiv
. rendelet 1. mellékletében meghatározott tartalmú kivitelezési dokumentáció meglétéről való
gondoskodás, az abban foglaltak betartatása,
d) a vállalkozó kivitelező által az eltakarásra kerülő szerkezetek ellenőrzésének biztosításáról szóló
értesítés építési naplóban történő rögzítésétől - a felek eltérő megállapodásának hiányában - számított
legkésőbb három munkanapon belül az eltakarásra kerülő szerkezetek ellenőrzésének elvégzése és
bejegyzése az építési naplóba, ha építési műszaki ellenőrt nem kell megbízni, vagy építési műszaki
ellenőr egyébként nem kerül megbízásra,
e) az e-építési napló készenlétbe helyezése és az építési napló ellenőrzése,
f) a műszaki átadás-átvételi és az építési munkaterület átadás-átvételi eljárásában való részvétel,
g) az igazoltan elvégzett teljesítések pénzügyi elszámolásának ellenőrzése,
h) a Épkiv
. rendelet 17. § (2) bekezdése szerinti esetben gondoskodni az építtetői fedezetkezelő közre-
működéséről,
i) a Épkiv
. rendelet 16. § (3) bekezdés p) pontja esetében a teljesítésigazolás kiállítása és a fővállalkozó
kivitelező által számlázható összeg meghatározása, továbbá ezeknek - a fővállalkozó kivitelező által
megküldött teljesítésről szóló értesítés kézhezvételétől számított, szerződésben meghatározott, de
legfeljebb tizenöt munkanapon belül - a fővállalkozó kivitelező, valamint építtetői fedezetkezelő
közreműködése esetében az építtetői fedezetkezelő részére történő megküldése,
j) a fővállalkozó kivitelező építési naplóban történő azonnali értesítése, ha a kivitelezési szerződésben
meghatározott, de még el nem kezdett kivitelezési szakasz ellenértékének rendelkezésre álló fedezete
olyan mértékben csökkent, ami nem elegendő a még hátra lévő szerződés szerinti vállalkozói díj
teljesítésére.
A kérelmező és a kivitelező együttesen felel azért, hogy az építésügyi hatóság által meghatározott
időtartamon belül az építmény környezetéből az építőipari kivitelezési tevékenység során keletkezett
építési hulladékot - a külön jogszabályban meghatározott módon - elszállíttassa, a környezet és a terep
felszínét az eredeti, illetve az engedélyezett állapotában átadja, a környezetben okozott károkat
megszüntesse.
Aki üzletszerű gazdasági tevékenységként építőipari kivitelezési tevékenységet (a továbbiakban:
vállalkozó kivitelezői tevékenység) kíván folytatni, annak rendelkezni kell a kormányrendeletben
meghatározott feltételekkel és köteles az erre irányuló szándékát a névjegyzéket vezető szervnek
bejelenteni.
Az építőipari kivitelezési tevékenység csak olyan felelős műszaki vezető irányításával folytatható, aki a
kivitelezési tevékenység szakirányának megfelelő jogosultsággal és egyéb feltételekkel, továbbá az
építési tevékenységet végzők vonatkozásában közvetlen utasítási joggal rendelkezik.
5
Iktatószám: BO/24/394-2/2023.
Kormányrendeletben meghatározott építési tevékenységet az ott előírt feltételek megléte esetén a
tevékenység jellegének megfelelő szakképesítéssel rendelkező szakmunkás felelős műszaki vezető
irányítása nélkül is végezhet. E tevékenység végzése során felel az
Étv. 40. § (2) bekezdés b)-e)
pontjában foglaltak betartásáért. Vállalkozó kivitelezői tevékenység keretében a kivitelező az építőipari
kivitelezési tevékenységet csak akkor vállalhatja, ha az építési (szerelési) szerződésben vállalt
kivitelezési munkák elvégzésének a megrendelt minőségben saját költségén történő teljesítéséhez
szükséges fedezettel rendelkezik (beleértve az igénybevett alvállalkozók díjazását is). Ha a
szerződésben részteljesítésben állapodtak meg, a kivitelezőnek a szerződés szerinti teljesítési
feltételeknek megfelelően, de legalább a megrendelő építtető első teljesítéséig meghatározott
munkarészre kell fedezettel rendelkeznie.
Építési tevékenység végzésére az építtető a vállalkozó kivitelezővel (alvállalkozói szerződés esetén a
vállalkozó kivitelező az alvállalkozó kivitelezővel) kivitelezési szerződést köt.
A kivitelező felelős:
- az építőipari kivitelezési tevékenység jogszerű megkezdéséért és folytatásáért, az építési napló
vezetéséért, kivitelezői jogosultságának meglétéért,
- az építtető által rendelkezésére bocsátott, hatósági eljárásban záradékolt műszaki dokumentációban,
valamint a kivitelezési dokumentációban előírtak betartásáért és betartatásáért, és
- az elvégzett szakmunkák eredményeként létesült szerkezetek, berendezések, építmény, építményrész
rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságáért.
A kivitelező - jogszabályban meghatározott esetekben és módon - építési naplót vezet, és azt a
jogszabályban meghatározott szervek, hatóságok, és az építési műszaki ellenőr rendelkezésére
bocsátja.
Építőipari kivitelezési tevékenységet - az
Étv. 39/A. § (5) bekezdésében foglaltakon túlmenően – a
vállalkozó kivitelező akkor vállalhat, ha
a) a vállalkozó kivitelezői tevékenységre jogosultak névjegyzéke a vállalkozó kivitelezőre vonatkozóan
tartalmazza a vállalt tevékenységet, és
b) a vállalkozó kivitelező a vállalt kivitelezői tevékenység végzésében közvetlenül részt vesz.
(1a) A vállalkozó kivitelező az általa vállalt tevékenységből olyan építőipari kivitelezési tevékenységet
végezhet
a) amelyhez
aa) a
13. § (8) bekezdésében meghatározottak kivételével - rendelkezik az építőipari kivitelezési
tevékenység jellegének megfelelő jogosultsággal rendelkező - vele tagsági, munkavállalói vagy
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló - felelős műszaki vezetővel,
ab) rendelkezik a kivitelezési tevékenységnek megfelelő szakképesítéssel, vagy elegendő számú és
tevékenység jellegének megfelelő szakképesítésű - vele tagsági, munkavállalói vagy munkavégzésre
irányuló egyéb jogviszonyban álló - szakmunkással,
ac) rendelkezik a
35. § (2) bekezdése szerinti alkalmas telephellyel,
ad) a kivitelezési dokumentáció készítési kötelezettség esetén a kivitelezési dokumentáció az építési
munkaterületen rendelkezésre áll, és
ae) az építési napló vezetési kötelezettség esetén az építési naplót megnyitották és az előírásoknak
megfelelően vezetik,
b) amelynek megkezdéséhez és végzéséhez - ha jogszabály kötelezővé teszi - rendelkezésre áll az
Engr. szerinti hatósági engedély vagy tudomásul vétel,
6
Iktatószám: BO/24/394-2/2023.
c) amelynek végzésére vonatkozóan az építtetővel vagy - alvállalkozói kivitelezési szerződés esetén -
a megrendelő vállalkozó kivitelezővel a
3. § (1)-(3) bekezdése szerint írásban szerződést kötöttek, és
d) amelynek végzését az építésügyi vagy építésfelügyeleti hatóság nem tiltotta meg.
Az építési munkaterületen végzett építési-szerelési munkát - a Épkiv
. rendelet 13. § (8) bekezdésben
foglaltak kivételével - felelős műszaki vezető irányítja.
A felelős műszaki vezető tevékenysége a vállalkozó (alvállalkozó) kivitelező kivitelezési szerződésében
vállalt építőipari kivitelezési tevékenységnek vagy meghatározott részének irányítására terjed ki.
A felelős műszaki vezető felel:
- az építményfajtának, építési tevékenységnek megfelelő jogosultságának meglétéért,
- a szakmunka irányításáért,
- az építmény, építményrész végleges és végrehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó
jóváhagyott engedélyezési terveknek, illetve a jogszabályban meghatározott kivitelezési terveknek
megfelelő megvalósításáért, továbbá
- az építési tevékenységre vonatkozó szakmai, minőségi és biztonsági előírások megtartásáért és
- a munkálatok végzésének szakszerűségéért.
Kötelező építési műszaki ellenőrt megbízni a külön jogszabály szerint építési engedélyhez kötött építési
tevékenység esetén, ha
- az építőipari kivitelezési tevékenységet több fővállalkozó kivitelező végzi,
- az építési beruházás
a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (
Közbesz.tv.) hatálya alá
tartozik,
- az építőipari kivitelezési tevékenység nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy,
- az építőipari kivitelezési tevékenység műemlékvédelem alatt álló építményt érint, vagy
- építtetői fedezetkezelő működik közre.
Minden építésügyi hatósági engedélyhez, egyszerű bejelentéshez kötött, valamint - építési engedélyhez
nem kötött - kivitelezési dokumentáció köteles kötött, építőipari kivitelezési tevékenység végzéséről
építési naplót kell vezetni.
Az építési napló az
építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésétől annak befejezéséig vezetett,
hatósági és bírósági eljárásban felhasználható dokumentáció, amely időrendben tartalmazza a
szerződés tárgya szerinti építőipari kivitelezési tevékenység, illetve az építési-szerelési munkák adatait,
továbbá a munka menetére, megfelelőségére és dokumentumaira (pl. tervrajzi kiegészítések) vonatkozó
vagy az elszámoláshoz szükséges jelentős tényeket.
Az építőipari kivitelezési folyamat résztvevői az előírt építési napló-vezetési, - ellenőrzési és -bejegyzési
kötelezettségüket az építési beruházáshoz rendelt, - a (4) és (5) bekezdés kivételével - az építésügyi
szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter által működtetett internetes alapú e-építési
napló alkalmazás segítségével kötelesek teljesíteni.
Az e-építési naplót naprakész állapotban kell tartani úgy, hogy minden munkavégzési napon történjen
bejegyzés. Ha munkavégzés nem történik, napi jelentés nem szükséges, viszont ezt a tényt - a várható
munkafolytatási nap megjelölésével - az utolsó munkavégzési napon be kell jegyezni. Az építési naplót
az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének ideje alatt - a Épkiv
. rendelet 26. § (8)-(10)
bekezdéseiben foglaltak figyelembevételével - az építési munkaterületen hozzáférhetővé kell tenni. Az e-
építési naplóba a bejegyzésre jogosult a korábbi bejegyzésekre ellen észrevételt tehet, illetve a
bejegyzések tudomásulvételét bejegyzésével igazolja.
7
Iktatószám: BO/24/394-2/2023.
Az e-építési naplót magyar nyelven kell vezetni. Az építőipari kivitelezési tevékenység résztvevői
egymást az e-építési naplóba történő bejegyzéssel értesítik azokról a tudomásukra jutott, az építési
tevékenységet érintő veszélyhelyzetekről, tényekről és körülményekről, amelyek az kivitelezési
szerződésen alapuló kötelezettségeik szerződésszerű teljesítését befolyásolják vagy veszélyeztetik.
Az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének ideje alatt az e-építési naplót
a) az építtető megbízása
alapján az építési műszaki ellenőr vagy a beruházási tanácsadó a Épkiv
. rendelet
16. §-ában meghatározott feladatok ellátása érdekében,
b) alvállalkozói e-építési napló esetén a megrendelő vállalkozó kivitelező vagy felelős műszaki vezetője
folyamatosan ellenőrzi, és abban észrevételeit, megállapításait rögzíti.
Építtetői fedezetkezelő közreműködése esetén az e-építési napló melléklete a fedezetkezelő által kezelt
elektronikus alvállalkozói nyilvántartás.
Az e-építési naplóban köteles haladéktalanul közölni
a) a fővállalkozó kivitelező az építtetővel a többletmunka, pótmunka műszaki szükségességét,
b) az építtető a fővállalkozó kivitelezővel a többletmunka, pótmunka igényét.
Az elektronikus építési napló készenlétét megszünteti:
a) az építésügyi hatóság
aa) - az üzemeltető erre irányuló megkeresésével - ha az e-főnaplót az építésügyi hatósági engedély
hatályossága alatt nem nyitottak meg és az engedély hatályának hosszabbítását sem kérelmezték, vagy
ab) a használatbavételi engedélyhez előírt kikötés esetén, ha a teljesítés igazolás feltöltése megtörtént,
ad) bontási engedély esetén, ha a bontási tevékenységet befejezték.
Az elektronikus építési napló készenlétének megszüntetését követően az elektronikus építési naplóba
dokumentumok feltöltésére, e-főnapló megnyitására már nincs mód.
Az építési munka végzése során biztosítani kell, hogy a keletkező környezetterhelés, igénybevétel a
külön jogszabályban meghatározott és megengedett mértéken belül maradjon, ennek során a kivitelező,
a környezeti zaj és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló külön jogszabály szerint a zaj- és
rezgésvédelmi követelményeket az építőipari tevékenység ideje alatt köteles betartani.
A kivitelező az egyes építési időszakokra a környezetvédelmi hatóságtól felmentést kérhet a külön
jogszabály szerinti zajterhelési határérték betartása alól, amennyiben a zajkibocsátás műszaki vagy
munkaszervezési megoldással határértékre nem csökkenthető, vagy ha az építés közben előforduló és
előre nem tervezhető, határérték feletti zajterhelést okozó építőipari tevékenység válik szükségessé.
Tájékoztatom, hogy a jogorvoslatra nyitva álló idő alatt az ügyfél az engedélyezés tárgyát dokumentáló
építészeti-műszaki dokumentációba ügyfélfogadási időben (hétfő, szerda 10-12 és 13-16, péntek 10-12
óra között) a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztáy
Építésügyi Osztály 2. (3600 Ózd, Gyújtó tér 1.) tekinthet be.
I N D O K O L Á S
Bánhorváti Község Önkormányzata (3642 Bánhorváti, Szabadság út 146.), mint építtető
meghatalmazottjaként eljáró Oláh Balázs ÉTDR felületen előterjesztett kérelmében bontási engedély
kiadását kezdeményezte a 3642 Bánhorváti, belterületi 1125/1
hrsz.-ú ingatlanon álló lakóépület
bontására vonatkozóan.
8
Iktatószám: BO/24/394-2/2023.
Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi
hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 45. § (1) bekezdés c) pontja alapján a
zártsorú, vagy ikres beépítésű építmény esetén az építmény alapozását, vagy csatlakozó
tartószerkezetét is érintő bontási tevékenység bontási engedély alapján végezhető.
A kérelem és mellékletei megfeleltek a R.
7. § (1) bekezdésében és
8. mellékletében, ezen belül
kiemelten a
III. fejezet 6. pontban foglalt követelményeknek.
A bontási engedély iránti kérelmet és mellékleteit az Épelj.
45. §-ában foglaltak szerint megvizsgálva az
alábbiakat állapítottam meg:
A bontással érintett ingatlanon lévő épület ikres beépítési móddal épült. A bontási területre az ingatlan-
nyilvántartásban bontási vagy egyéb tilalom nincs bejegyezve.
Az ingatlan nem műemlék jelentőségű területen, nem műemlék szomszédságában helyezkedik el.
Az építmény bontása - gondos és szakszerű kivitelezés mellett - nem okoz a környezetében olyan káros
hatást, amely a terület rendeltetésének megfelelő és jogszabályban meghatározott mértéket
meghaladná, az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz-és vagyonbiztonságot veszélyeztetné.
A kérelem mellékleteként benyújtott műszaki dokumentációt készítő tervező a névjegyzékben szerepel.
A bontási engedély iránti kérelem kapcsán megtartott helyszíni szemlén megállapítottam, hogy a
helyszín a benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentációnak megfelel, a bontási munkákat nem
kezdték el.
A tárgyi ingatlanon a tervezett bontási munka a záradékolt műszaki tervdokumentáció szerint, a
rendelkező részben foglalt kikötések teljesülése mellett engedélyezhető.
A rendelkező résznek a bontási tevékenység során keletkező hulladékokkal, valamint a környezet- és
tereprendezéssel kapcsolatos kikötéseit és tájékoztatást
az épített környezet alakításáról és védelméről
alkotott 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban:
Étv.)
43. § (2) bekezdésében, a Épelj
. 19. § (4)
bekezdés e) pontjában, valamint
az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló
45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 3-6. és
10. §-ában foglaltak alapján írtam elő.
A bontási engedély érvényességi feltételeit
az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL.
törvény (a továbbiakban:
Ákr.)
1-6. §-ában foglalt eljárási alapelvek, valamint a R
. 11/B és
11/C. §-a, a
bontási engedély hatályát az Épelj
. 49. §-a alapján írtam elő.
A csapadékvíz elvezetésre vonatkozó előírásaimat az
OTÉK 47. §-a alapján tettem.
A tényállást az
Ákr. 62. §-ában foglaltak szerinti eljárás keretében a kérelemhez becsatolt dokumentáció,
az eljárásban közreműködött tervező nyilatkozatának ismeretében tudtam tisztázni.
Az ügyféli kör megállapítása az
Ákr. 10. § (1),
(2) bekezdése és a Épelj.
4. § (1),
(2) bekezdése alapján
történt.
9
Iktatószám: BO/24/394-2/2023.
Az érintettek adatait a TAKARNET rendszeren keresztül 2022. 12. 13. napján letöltött nem hiteles
tulajdoni lap – szemle másolatok szolgáltatták.
Tárgyi ügyben a mai napon érdemi döntést hoztam.
A döntést a Épelj.
48. § (2) bekezdése alapján, a Épelj.
4. § (1)-(5) bekezdése szerint megállapított
érintettekkel, a Épelj.
48. § (3) bekezdés a)-e) pontokban foglaltakkal közlöm.
A Épelj.
4. § (1) bekezdése alapján, - mely szerint az építésügyi hatóság engedélyezési eljárásában
külön vizsgálat nélkül ügyfélnek minősül az építtető (kérelmező) és az építési tevékenységgel érintett
telek tulajdonosa -, jelen döntésemről ügyféli minőségben értesítem a kérelmezőt, aki egyben az érintett
ingatlan társtulajdonosa és a többi társtulajdonost.
Az
Ákr. 10. § (1) bekezdése alapján ügyfél az a természetes vagy jogi személy, egyéb szervezet, akinek
(amelynek) jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti, akire (amelyre) nézve a hatósági
nyilvántartás adatot tartalmaz, vagy akit (amelyet) hatósági ellenőrzés alá vontak. Ezt figyelembe véve
az ügyféli kör vizsgálata során meghatározásra került az érintett 1125/1/1 hrsz.-ú telekkel határos
szomszédos ingatlanok tulajdonosai.
Az
Ákr. 82. § (1) bekezdése alapján a
döntésem a közléssel végleges.
A fellebbezést az Ákr. 116. § (4) bekezdése d) pontja zárja ki. A véglegessé vált döntéssel szembeni
közigazgatási per lehetőségét, mint jogorvoslatot az Ákr. 114. § (1) bekezdése biztosítja.
A keresetlevél benyújtásának határidejét az Étv. 53/I. § állapítja meg. A közigazgatási perrendtartásról
szóló 2017. évi I. törvény (továbbiakban: Kp.) 39. § (6) bekezdése alapján a keresetlevél benyújtásának
a közigazgatási cselekmény hatályosulására halasztó hatálya nincs, a felperes azonban a
keresetlevélben a Kp. 50. § (1) bekezdése alapján azonnali jogvédelem iránti kérelmet terjeszthet elő.
A Kp. 77. § (1) bekezdése értelmében a bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a felek bármelyikének
kérelmére azonban tárgyalást tart.
A Kp. 77. § (2) bekezdése szerint tárgyalás tartását az ügyfél a keresetlevélben, az alperes a védiratban
kérheti. Tárgyalás tartása a perbelépési kérelemben, illetve a perbevonásától, vagy a perbeállítástól
számított tizenöt napon belül is kérhető. A tárgyalás tartása iránti kérelem elmulasztása miatt
igazolásnak nincs helye.
A Kp. 28. § (1) bekezdése alapján a beadványt elektronikus úton, postai úton vagy közvetlenül a
bíróságnál kell benyújtani. A postai úton benyújtott beadvány előterjesztési ideje a postára adás napja.
Egyéb eljárási költség az engedélyezési eljárás során nem merült fel.
10
Iktatószám: BO/24/394-2/2023.
A hivatal hatáskörét a Kr. 1. §, illetékességét pedig a fővárosi és vármegyei kormányhivatalokról,
valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 568/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § (1)
bekezdése állapítja meg.
Ózd, 2023 január 20.
Dr. Alakszai Zoltán főispán
nevében és megbízásából:
Rétlaki Tibor
osztályvezető
A
határozatról é
rtesül :
Ügyfélként:
Kérelmező/tulajdonos/szomszéd:
1. Bánhorváti Község Önkormányzata (3642 Bánhorváti, Szabadság út 146.) Hiv.kapu
Meghatalmazott
2. Oláh Balázs ÉTDR-en
Szomszéd:
3. MNV Zrt. (1133 Budapest, Pozsonyi út 56.)
Cégkapun
4. Szabon Gábor (3642 Bánhorváti, Rákóczi út 63.) Posta
Építési tevékenység helye szerinti települési önkormányzat polgármestere:
5. Bánhorváti Község Polgármestere (3642 Bánhorváti, Szabadság út 146.)
Hivatali kapun
Hulladékgazdálkodási és a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság:
ÉTDR-en
6. Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal
Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály
(3530 Miskolc, Mindszent tér 4.)
7. Építésfelügyelet
8. Nyilvántartás
9. Irattár
A dokumentum elektronikusan hitelesített.
Dátum: 2023.07.10 09:28:25
Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal
dr. Madácsi Imre
11
