Adatlap
a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság részére az információs
önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a
továbbiakban. Infotv.) 30. § (3) bekezdés második fordulata alapján teljesítendő éves
jelentéshez
Oktatási Hivatal
2021. év
Az adatszolgáltató szerv megnevezése
Az időszak, melyre az adatszolgáltatás
vonatkozik
A beérkezett összes közérdekű és közérdekből nyilvános
adat megismerésére irányuló adatigénylés száma:
31 db
Ebből a közfeladatot ellátó szerv által
-
teljesített:
12 db
-
részben teljesített
5 db
-
elutasított:
14 db
Az elutasítás okát kérjük a „részben teljesített” esetekben is feltüntetni!
Az elutasítás okai:
1. Az Infotv. 27. § (1)1 bekezdése alapján az igényelt adat minősített adat.
…… db
2. Az igényelt adat megismerhetősége
- az Infotv. 27. § (2) bekezdés a) pontja szerint honvédelmi
érdekből2 korlátozott:
…… db
- az Infotv. 27. § (2) bekezdés b) pontja szerint nemzetbiztonsági
érdekből3 korlátozott:
…… db
- az Infotv. 27. § (2) bekezdés c) pontja szerint bűncselekmények
üldözése vagy megelőzése érdekében korlátozott,
…… db
- az Infotv. 27. § (2) bekezdés d) pontja környezet- vagy
természetvédelmi érdekből korlátozott,
…… db
- az Infotv. 27. § (2) bekezdés e) pontja szerint központi pénzügyi
vagy devizapolitikai érdekből4 korlátozott,
…… db
- az Infotv. 27. § (2) bekezdés f) pontja szerint a külügyi
kapcsolatokra, nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokra
tekintettel korlátozott,
…… db
- az Infotv. 27. § (2) bekezdés g) pontja értelmében bírósági vagy
közigazgatási hatósági eljárásra tekintettel korlátozott,
…… db
- az Infotv. 27. § (2) bekezdés h) pontja szerint a szellemi
tulajdonhoz fűződő jogra5 tekintettel korlátozott,
…… db
- üzleti titok6;
…… db
- banktitok7;
…… db
- adótitok8;
…… db
- egyéb titok
…… db
- nem közérdekből nyilvános (védendő) személyes adat.
5 db
3. Az Infotv. 28. § (3)9 bekezdése szerinti igény pontosítására nem
…… db
érkezett válasz.
4. Az adatkezelő közfeladatot ellátó szerv nem köteles teljesíteni az
adatigénylést
- az Infotv. 29. § (1a)10 bekezdése alapján;
…… db
- az Infotv. 29. § (1b)11 bekezdése alapján.
…… db
5. Az igényelt adat vonatkozásában a megkeresett szerv nem minősül
adatkezelőnek.
3 db
6. Az igényelt adatok
- az Infotv. 27. § (5)12 bekezdése alapján döntés megalapozását
1 db
szolgáló adatoknak minősülnek;
- az Infotv. 27. § (6)13 bekezdése alapján további jövőbeli döntés
…… db
megalapozását is szolgálják;
- megismerése az Infotv. 27. § (6) bekezdése alapján a közfeladatot
ellátó szerv törvényes működési rendjét vagy feladat- és
hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását
veszélyeztetné.
…… db
7. Az adatkezelő által meghatározott költségtérítést az igénylő nem
fizette meg.14
…… db
8. Egyéb elutasítási ok1:
- a megismerni kívánt adat nem közérdekű adat
3 db
- személyes érdek által vezérelt
…… db
- az igényelt adat nem közérdekű adat
…… db
- az adatkezelő nem rendelkezik a megismerni kívánt közérdekű
adattal
4 db
- az adatkezelő – kizárólag az adatigénylés teljesítése érdekében –
nem köteles adatgyűjtésre, illetve az általa kezelt adatok
összevetése útján új, minőségileg más adat, adatsor előállítására
3 db
9. Az adatigény visszavonása miatti nem teljesítés:
…… db
Kelt: Budapest, elektronikus időbélyegző szerint
Brassói Sándor
mb. elnök
1 A felsorolt okok közé nem sorolható elutasítási ok.
1 Az igényelt adat a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény szerinti minősített adat.
2
A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevethető intézkedésekről szóló 2011.
évi CXIII. törvény
38. § (7) A Honvédség szervezeti felépítésére, működésére, haditechnikai eszközeire és anyagaira, valamint hadfelszerelésére
vonatkozó adatok a keletkezésüktől számított 30 évig
honvédelmi és nemzetbiztonsági érdekből nem nyilvánosak. Ezen
adatok megismerését a honvédelmi és a nemzetbiztonsági érdek mérlegelésével a Honvéd Vezérkar főnöke engedélyezheti.
(8) A (7) bekezdés szerinti adat megismerésére irányuló igény - a (7) bekezdésben meghatározott időtartamon belül - akkor
engedélyezhető, ha az adat megismerése a Honvédség törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen
külső befolyástól mentes ellátását, valamint a honvédelmi és a nemzetbiztonsági érdekeket nem veszélyezteti.
40. § (1) A Honvédség személyi állománya tényleges szolgálatot teljesítő katonákból (a továbbiakban: tényleges állomány tagja),
kormánytisztviselőkből, kormányzati ügykezelőkből, közalkalmazottakból és a munka törvénykönyvének hatálya alá tartozó
munkavállalókból, valamint megelőző védelmi helyzet és rendkívüli állapot idején - a hadkötelezettség bevezetése után -
hadkötelesekből áll. A Honvédség személyi állományára vonatkozó - a Honvédség védelmi képességének, hadrafoghatóságának
biztosításával összefüggő - adatok a keletkezésüktől számított 30 évig
honvédelmi és nemzetbiztonsági érdekből nem
nyilvánosak. Ezen adatok megismerését a honvédelmi és a nemzetbiztonsági érdek mérlegelésével a Honvéd Vezérkar főnöke
engedélyezheti.
(1a) Az (1) bekezdés szerinti adat megismerésére irányuló igény - az (1) bekezdésben meghatározott időtartamon belül - akkor
engedélyezhető, ha az adat megismerése a Honvédség törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen
külső befolyástól mentes ellátását, valamint a honvédelmi és a nemzetbiztonsági érdekeket nem veszélyezteti.
3
A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 276. § (3) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állománya vonatkozásában, illetve a 318. § szerinti állomány
esetében az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 26. § (2)
bekezdésében meghatározott adatok, valamint a (2) bekezdésben foglalt adatok a keletkezésüktől kezdődően a szolgálati viszony
megszűnését követő harminc évig
nemzetbiztonsági érdekből nem minősülnek nyilvánosnak. Ezen adatok megismerését a
nemzetbiztonsági érdek mérlegelésével a miniszter engedélyezheti.
(4) A (3) bekezdés szerinti adat megismerésére irányuló igény - a (3) bekezdésben meghatározott időtartamon belül - akkor
engedélyezhető, ha az adat megismerése a polgári nemzetbiztonsági szolgálat, illetve a rendőrség törvényes működési rendjét
vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, valamint a nemzetbiztonsági érdekeket nem
veszélyezteti.
A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény
276. § (3) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állománya vonatkozásában, illetve a 318. § szerinti állomány
esetében az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 26. § (2)
bekezdésében meghatározott adatok, valamint a (2) bekezdésben foglalt adatok a keletkezésüktől kezdődően a szolgálati viszony
megszűnését követő harminc évig nemzetbiztonsági érdekből nem minősülnek nyilvánosnak. Ezen adatok megismerését a
nemzetbiztonsági érdek mérlegelésével a miniszter engedélyezheti.
(4) A (3) bekezdés szerinti adat megismerésére irányuló igény - a (3) bekezdésben meghatározott időtartamon belül - akkor
engedélyezhető, ha az adat megismerése a polgári nemzetbiztonsági szolgálat, illetve a rendőrség törvényes működési rendjét
vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, valamint a nemzetbiztonsági érdekeket nem
veszélyezteti.
A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény
2. § (10) Az e törvény hatálya alá tartozó, valamint a 7. § (1) bekezdése szerinti beszerzésekkel összefüggésben kezelt közérdekű
adat, valamint közérdekből nyilvános adat megismerését az ajánlatkérő nemzetbiztonsági vagy honvédelmi érdekből - az adat
megismeréséhez és a megismerhetőség kizárásához fűződő közérdek súlyának mérlegelésével, legfeljebb az adat keletkezésétől
számított tíz éves időtartamig - korlátozhatja.
32. § (2) Egyes, a szerződés vagy keretmegállapodás megkötésére vonatkozó információk közlése mellőzhető, ha ezen
információ közlése akadályozná a jogérvényesítést vagy más módon ellentétes lenne a közérdekkel, így különösen a honvédelmi
vagy nemzetbiztonsági érdeket sértene, vagy sértené valamelyik gazdasági szereplő törvényes üzleti érdekeit, vagy a gazdasági
szereplők közötti tisztességes versenyt.
65. § (2) Az ajánlatkérő dönthet úgy, hogy egyes, a szerződés vagy a keretmegállapodás megkötésére vonatkozó információk
közlését mellőzi, ha ezen információk közlése akadályozná a jogérvényesítést vagy más módon ellentétes volna a közérdekkel,
így különösen honvédelmi vagy nemzetbiztonsági érdeket sértene, vagy sértené az ajánlattevők törvényes üzleti érdekeit, vagy
az ajánlattevők közötti tisztességes versenyt.
A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény
7/I. § (1) A villamosenergia-termelési, villamosenergia-kereskedelmi, földgáz-kereskedelmi, villamosenergia-elosztási,
földgázelosztási, földgáztárolási, átviteli rendszerirányítási, távhőtermelési, központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszer
működtetési, továbbá hatósági nyilvántartáshoz kötött távközlési tevékenységet, vagy ezen tevékenységek végzését támogató
vagyonkezelői feladatokat főtevékenységként ellátó, köztulajdonban álló gazdasági társaságnak, valamint az általa a
tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szerint közvetlenül vagy közvetve irányított
vállalkozásnak (a továbbiakban: irányított vállalkozás) az e tevékenységéhez kapcsolódóan kötött szerződésében foglalt, az 1.
mellékletben meghatározott üzleti, pénzügyi, műszaki adatok, és az ezen szerződés előkészítésével, megkötésével kapcsolatos,
valamint az ezekkel összefüggő döntések megalapozását szolgáló üzleti, pénzügyi, műszaki adatok közül azok, amelyek
nyilvánosságát az adat keletkezésétől számított, legfeljebb az 1. mellékletben meghatározott időtartam alatt, nemzetbiztonsági,
központi pénzügyi vagy külügyi érdekből - az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi
CXII. törvény 27. § (2) bekezdés b), e) és f) pontjára figyelemmel - korlátozni szükséges, nem ismerhetőek meg.
(2) Nem ismerhető meg továbbá a köztulajdonban álló gazdasági társaság, valamint az általa irányított vállalkozás üzleti
tevékenységével kapcsolatos azon adat, amelynek más által történő megszerzése vagy nyilvánosságra hozatala a
köztulajdonban álló gazdasági társaság vagy az általa irányított vállalkozás üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan
sérelmet okoz.
(3) Aránytalan a sérelem akkor, ha az adat más általi megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra
hozatala a köztulajdonban álló gazdasági társaság, vagy az általa irányított vállalkozás versenytársát indokolatlan előnyhöz
juttatná.
Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény
16. § (6a) A radioaktív és a nukleáris anyagok központi nyilvántartásában szereplő adatok nemzetbiztonsági érdekből nem
nyilvánosak.
4 A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 7/I. § (1) A villamosenergia-termelési, villamosenergia-kereskedelmi, földgáz-kereskedelmi, villamosenergia-elosztási,
földgázelosztási, földgáztárolási, átviteli rendszerirányítási, távhőtermelési, központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszer
működtetési, továbbá hatósági nyilvántartáshoz kötött távközlési tevékenységet, vagy ezen tevékenységek végzését támogató
vagyonkezelői feladatokat főtevékenységként ellátó, köztulajdonban álló gazdasági társaságnak, valamint az általa a
tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szerint közvetlenül vagy közvetve irányított
vállalkozásnak (a továbbiakban: irányított vállalkozás) az e tevékenységéhez kapcsolódóan kötött szerződésében foglalt, az 1.
mellékletben meghatározott üzleti, pénzügyi, műszaki adatok, és az ezen szerződés előkészítésével, megkötésével kapcsolatos,
valamint az ezekkel összefüggő döntések megalapozását szolgáló üzleti, pénzügyi, műszaki adatok közül azok, amelyek
nyilvánosságát az adat keletkezésétől számított, legfeljebb az 1. mellékletben meghatározott időtartam alatt, nemzetbiztonsági,
központi pénzügyi vagy külügyi érdekből - az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi
CXII. törvény 27. § (2) bekezdés b), e) és f) pontjára figyelemmel - korlátozni szükséges, nem ismerhetőek meg.
(2) Nem ismerhető meg továbbá a köztulajdonban álló gazdasági társaság, valamint az általa irányított vállalkozás üzleti
tevékenységével kapcsolatos azon adat, amelynek más által történő megszerzése vagy nyilvánosságra hozatala a
köztulajdonban álló gazdasági társaság vagy az általa irányított vállalkozás üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan
sérelmet okoz.
(3) Aránytalan a sérelem akkor, ha az adat más általi megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra
hozatala a köztulajdonban álló gazdasági társaság, vagy az általa irányított vállalkozás versenytársát indokolatlan előnyhöz
juttatná.
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 162. § (3) Az MNB többségi vagy kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság által az MNB bármely feladatának ellátásával
kapcsolatban kezelt azon adat, amelynek megismerése az Infotv. 27. § (2) bekezdés e) pontja szerinti
központi pénzügyi vagy
devizapolitikai érdeket sértene, az MNB vagy az MNB többségi vagy kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság általi
nyilvánosságra hozataláig, de legfeljebb az adat keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános.
(4) Az MNB többségi vagy kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság és ezen gazdasági társaság által a tisztességtelen
piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szerint közvetlenül vagy közvetve irányított vállalkozás által kezelt
üzleti tevékenységgel kapcsolatos azon adat, amelynek más által történő megismerése az MNB többségi vagy kizárólagos
tulajdonában álló gazdasági társaság vagy ezen gazdasági társaság által a tisztességtelen piaci magatartás és a
versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szerint közvetlenül vagy közvetve irányított vállalkozás üzleti tevékenysége
szempontjából aránytalan sérelmet jelentene, nem ismerhető meg. Aránytalan sérelemnek minősül az, ha az adat más általi
megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala az MNB többségi vagy kizárólagos
tulajdonában álló gazdasági társaság vagy ezen gazdasági társaság által a tisztességtelen piaci magatartás és a
versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szerint közvetlenül vagy közvetve irányított vállalkozás bármely versenytársát
indokolatlan előnyhöz juttatná.
Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 14/A. § (1) Az államháztartás központi alrendszerének
finanszírozásával és adósságának kezelésével kapcsolatos, a 13. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adat megismerése
iránti igényt
központi pénzügyi érdekből az adat keletkezésétől számított 2 évig el kell utasítani, ha az adat megismerése
Magyarország pénzügyi érdekeit vagy az államháztartás finanszírozásának, illetve adóssága kezelésének külső befolyástól
mentes ellátását veszélyezteti. Az e bekezdés szerinti igény teljesíthetőségéről Magyarország pénzügyi érdekeit és az
államháztartás finanszírozásának, illetve adóssága kezelésének külső befolyástól mentes ellátásához fűződő érdeket mérlegelve
az államháztartásért felelős miniszter dönt.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott korlátozás nem terjed ki a 13. § (1) bekezdés h) pontja szerinti tájékoztatásra, valamint az
éves finanszírozási tervről, illetve annak egyes részeiről és a finanszírozási stratégiáról az ÁKK Zrt. által nyilvánosságra hozott
tájékoztatásra.
(3) A központi költségvetés tervezése során keletkező adat - ide nem értve az Áht. 22. § (3)-(5) bekezdése szerinti adatokat -
megismerése iránti igényt
központi pénzügyi érdekből a központi költségvetésről szóló törvény tervezetének Kormány általi
elfogadását követően az elfogadástól számított 10 évig el kell utasítani, ha az adat megismerése Magyarország pénzügyi érdekeit
vagy az államháztartás finanszírozásának, illetve adóssága kezelésének külső befolyástól mentes ellátását veszélyezteti. Az e
bekezdés szerinti igény teljesíthetőségéről az államháztartásért felelős miniszter a megtagadást megalapozó központi pénzügyi
érdek mérlegelésével dönt.
5
A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 23. § (3) A nyilvántartási rendszer adatbázisában szereplő adatok - ha az adat nyilvánosságát jogszabály vagy jogszabályban
meghatározottak szerint az arra jogosult szerv vagy személy nem korlátozza - nyilvánosak. A nyilvánosan kezelt adatokat a
projekt lezárását követő tíz évig kell megőrizni.
6 2018. augusztus 8-áig a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2:47. §, 2018. augusztus 8-ától az üzleti titok
védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény
7
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény
160. § (1) Banktitok minden olyan, az egyes ügyfelekről a pénzügyi intézmény rendelkezésére álló tény, információ, megoldás
vagy adat, amely ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti
kapcsolataira, valamint a pénzügyi intézmény által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára, továbbá a pénzügyi
intézménnyel kötött szerződéseire vonatkozik.
(2) E törvény banktitokra vonatkozó rendelkezései szempontjából a pénzügyi intézmény ügyfelének tekintendő mindenki, aki
(amely) a pénzügyi intézménytől pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe. A banktitokra vonatkozó szabályokat alkalmazni kell arra
a személyre is, aki szolgáltatás igénybevétele céljából lép kapcsolatba a pénzügyi intézménnyel, de a szolgáltatást nem veszi
igénybe.
(3) A banktitokra vonatkozó rendelkezéseket a közvetítő ügyfelének (1) bekezdésben meghatározott adataira is megfelelően
alkalmazni kell.
8
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 127. § (1) Adótitok az adózást érintő tény, adat, körülmény, határozat, végzés, igazolás vagy más irat.
(2) Adótitoknak minősül különösen
a) az államháztartás alrendszere terhére nyújtott adókedvezmény, jóváírás,
b) az adózó által törvényben meghatározott célra nyújtott támogatás, vagy
c) az adózó által törvényben meghatározott kedvezményezett célra történő felajánlás
esetén a támogatást nyújtó, a felajánló adózó megnevezése, az általa igénybe vett adómentesség, adókedvezmény, jóváírás,
valamint az általa juttatott támogatás, felajánlott adó vagy adóelőleg mértéke, továbbá a támogatott megnevezése, a támogatott
által kapott támogatás és a támogatott javára felajánlott adó vagy adóelőleg mértéke.
9 Infotv. 28. § (3) bekezdés – „
Ha az adatigénylés nem egyértelmű, az adatkezelő felhívja az igénylőt az igény pontosítására.”
10 Infotv. 29. § (1a) bekezdés – „
Az adatigénylésnek az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv nem köteles eleget tenni abban a
részben, amelyben az azonos igénylő által egy éven belül benyújtott, azonos adatkörre irányuló adatigényléssel megegyezik,
feltéve, hogy az azonos adatkörbe tartozó adatokban változás nem állt be.”
11 Infotv. 29. § (1b) bekezdés – „
Az adatigénylésnek az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv nem köteles eleget tenni, ha az
igénylő nem adja meg nevét, nem természetes személy igénylő esetén megnevezését, valamint azt az elérhetőséget, amelyen
számára az adatigényléssel kapcsolatos bármely tájékoztatás és értesítés megadható.”
12 Infotv. 27. § (5) bekezdés – „
A közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás
során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános. Ezen
adatok megismerését – az adat megismeréséhez és a megismerhetőség kizárásához fűződő közérdek súlyának mérlegelésével
– az azt kezelő szerv vezetője engedélyezheti.”
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 137. § (1) A deviza- és aranytartalék mértékére, összetételére, a tartalékkezelés során kötött egyed ügyletekre vonatkozó adatok,
a tartalékkezeléssel összefüggő döntések és belső szabályok - amennyiben azok nem minősített adatok – az MNB általi
nyilvánosságra hozatalukig, de legfeljebb az adat keletkezésétől számított 10 évig nem nyilvánosak. Az adatok ezen határidőn
belüli nyilvánosságra hozataláról az MNB elnöke dönt.
(2) A Monetáris Tanács, a Pénzügyi Stabilitási Tanács, és az igazgatóság döntésének meghozatalára irányuló eljárás során
készített vagy rögzített, az alapvető feladat ellátásával kapcsolatos döntés megalapozását szolgáló adat a keletkezésétől
számított harminc évig nem nyilvános, ezen határidő alatt - sem a döntés meghozatalát megelőzően, sem azt követően - a döntés
megalapozását szolgáló adat megismerésére vonatkozó igény nem terjeszthető elő.
13 Infotv. 27. § (6) „
A döntés megalapozását szolgáló adat megismerésére irányuló igény – az (5) bekezdésben meghatározott
időtartamon belül – a döntés meghozatalát követően akkor utasítható el, ha az adat további jövőbeli döntés megalapozását is
szolgálja, vagy az adat megismerése a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének
illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, így különösen az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése során
történő szabad kifejtését veszélyeztetné.”
14 Infotv. 29. § (3) bekezdés második fordulata – „
Az adatokat kezelő közfeladatot ellátó szerv az adatigénylés teljesítéséért – az
azzal kapcsolatban felmerült költség mértékéig terjedően – költségtérítést állapíthat meg, amelynek összegéről az igénylőt az
igény teljesítését megelőzően tájékoztatni kell”. Infotv. 29. § (3a) bekezdés harmadik fordulata – „
Ha az igénylő az igényét
fenntartja, a költségtérítést az adatkezelő által megállapított, legalább 15 napos határidőben köteles az adatkezelő részére
megfizetni”.
Brassói Sándor