EK 5 1 2023 OH adatlap elutasitott adatigenyekrol 2022.pdf

Adatlap

a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság részére az információs
önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a
továbbiakban. Infotv.) 30. § (3) bekezdés második fordulata alapján teljesítendő éves
jelentéshez

Oktatási Hivatal
2022. év

Az adatszolgáltató szerv megnevezése
Az időszak, melyre az adatszolgáltatás
vonatkozik

A  beérkezett  összes  közérdekű  és  közérdekből  nyilvános

adat megismerésére irányuló adatigénylés száma:
32 db
Ebből a közfeladatot ellátó szerv által

-
teljesített:
9 db
-
részben teljesített
7 db
-
elutasított:
16 db

Az elutasítás okát kérjük a „részben teljesített” esetekben is feltüntetni!

Az elutasítás okai:
1.  Az Infotv. 27. § (1)1 bekezdése alapján az igényelt adat minősített adat.
…… db
2.  Az igényelt adat megismerhetősége

-  az  Infotv.  27.  §  (2)  bekezdés  a)  pontja  szerint  honvédelmi
érdekből2 korlátozott:
…… db
-  az Infotv. 27. § (2) bekezdés b) pontja szerint nemzetbiztonsági
érdekből3 korlátozott:
…… db
-  az Infotv. 27. § (2) bekezdés c) pontja szerint bűncselekmények
üldözése vagy megelőzése érdekében korlátozott,
…… db
-  az  Infotv.  27.  §  (2)  bekezdés  d)  pontja  környezet-  vagy
természetvédelmi érdekből korlátozott,
…… db
-  az Infotv. 27. § (2) bekezdés e) pontja szerint központi pénzügyi
vagy devizapolitikai érdekből4 korlátozott,
…… db
-  az  Infotv.  27.  §  (2)  bekezdés  f)  pontja  szerint  a  külügyi
kapcsolatokra,  nemzetközi  szervezetekkel  való  kapcsolatokra
tekintettel korlátozott,
…… db
-  az Infotv. 27. § (2) bekezdés g) pontja értelmében bírósági vagy
közigazgatási hatósági eljárásra tekintettel korlátozott,
…… db
-  az  Infotv.  27.  §  (2)  bekezdés  h)  pontja  szerint  a  szellemi
tulajdonhoz fűződő jogra5 tekintettel korlátozott,
…… db
-  üzleti titok6;
…… db
-  banktitok7;
…… db
-  adótitok8;
…… db
-  egyéb titok
…… db
-  nem közérdekből nyilvános (védendő) személyes adat.
db
3.  Az  Infotv.  28.  §  (3)9  bekezdése  szerinti  igény  pontosítására  nem
…… db
érkezett válasz.
4.  Az  adatkezelő  közfeladatot  ellátó  szerv  nem  köteles  teljesíteni  az
adatigénylést
-  az Infotv. 29. § (1a)10 bekezdése alapján;
…… db
-  az Infotv. 29. § (1b)11 bekezdése alapján.
…… db
Brassói Sándor

5.  Az  igényelt  adat  vonatkozásában  a  megkeresett  szerv  nem  minősül
adatkezelőnek.
2 db
6.  Az igényelt adatok

-  az  Infotv.  27.  §  (5)12  bekezdése  alapján  döntés  megalapozását
db
szolgáló adatoknak minősülnek;
-  az Infotv. 27. § (6)13 bekezdése alapján további jövőbeli döntés
…… db
megalapozását is szolgálják;
-  megismerése az Infotv. 27. § (6) bekezdése alapján a közfeladatot
ellátó  szerv  törvényes  működési  rendjét  vagy  feladat-  és
hatáskörének  illetéktelen  külső  befolyástól  mentes  ellátását
veszélyeztetné.
…… db
7.  Az  adatkezelő  által  meghatározott  költségtérítést  az  igénylő  nem
fizette meg.14
…… db
8.  Egyéb elutasítási ok1:

-  a megismerni kívánt adat nem közérdekű adat
2 db
-  személyes érdek által vezérelt
…… db
-  az igényelt adat nem közérdekű adat
db
-  az  adatkezelő  nem  rendelkezik  a  megismerni  kívánt  közérdekű

adattal
12 db
-  az adatkezelő – kizárólag az adatigénylés teljesítése érdekében –

nem  köteles  adatgyűjtésre,  illetve  az  általa  kezelt  adatok

összevetése útján új, minőségileg más adat, adatsor előállítására
7 db
9.  Az adatigény visszavonása miatti nem teljesítés:
…… db

Kelt: Budapest, elektronikus időbélyegző szerint

Brassói Sándor

elnök


1 A felsorolt okok közé nem sorolható elutasítási ok.

1 Az igényelt adat a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény szerinti minősített adat.

2 A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevethető intézkedésekről szóló 2011.
évi CXIII. törvény
38. § (7) A Honvédség szervezeti felépítésére, működésére, haditechnikai eszközeire és anyagaira, valamint hadfelszerelésére
vonatkozó  adatok  a keletkezésüktől számított  30  évig  honvédelmi  és  nemzetbiztonsági  érdekből nem nyilvánosak.  Ezen
adatok megismerését a honvédelmi és a nemzetbiztonsági érdek mérlegelésével a Honvéd Vezérkar főnöke engedélyezheti.
(8)  A  (7)  bekezdés  szerinti  adat megismerésére  irányuló  igény  -  a  (7)  bekezdésben meghatározott időtartamon  belül  -  akkor
engedélyezhető, ha az adat megismerése a Honvédség törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen
külső befolyástól mentes ellátását, valamint a honvédelmi és a nemzetbiztonsági érdekeket nem veszélyezteti.
40. § (1) A Honvédség személyi állománya tényleges szolgálatot teljesítő katonákból (a továbbiakban: tényleges állomány tagja),
kormánytisztviselőkből,  kormányzati  ügykezelőkből,  közalkalmazottakból  és  a  munka  törvénykönyvének  hatálya  alá  tartozó
munkavállalókból,  valamint  megelőző  védelmi  helyzet  és  rendkívüli  állapot  idején  -  a  hadkötelezettség  bevezetése  után  -
hadkötelesekből áll. A Honvédség személyi állományára vonatkozó - a Honvédség védelmi képességének, hadrafoghatóságának
biztosításával  összefüggő  -  adatok  a  keletkezésüktől  számított  30  évig  honvédelmi  és  nemzetbiztonsági  érdekből  nem
nyilvánosak. Ezen adatok megismerését a honvédelmi és a nemzetbiztonsági érdek mérlegelésével a Honvéd Vezérkar főnöke
engedélyezheti.
(1a) Az (1) bekezdés szerinti adat megismerésére irányuló igény - az (1) bekezdésben meghatározott időtartamon belül - akkor
engedélyezhető, ha az adat megismerése a Honvédség törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen
külső befolyástól mentes ellátását, valamint a honvédelmi és a nemzetbiztonsági érdekeket nem veszélyezteti.

3 A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény
276.  §  (3)  A  polgári  nemzetbiztonsági  szolgálatok  hivatásos  állománya  vonatkozásában,  illetve  a  318.  §  szerinti  állomány
esetében  az  információs  önrendelkezési  jogról  és  az  információszabadságról  szóló  2011.  évi  CXII.  törvény  26.  §  (2)
bekezdésében meghatározott adatok, valamint a (2) bekezdésben foglalt adatok a keletkezésüktől kezdődően a szolgálati viszony
megszűnését követő harminc évig nemzetbiztonsági érdekből nem minősülnek nyilvánosnak. Ezen adatok megismerését a
nemzetbiztonsági érdek mérlegelésével a miniszter engedélyezheti.
(4)  A  (3)  bekezdés  szerinti  adat megismerésére  irányuló  igény  -  a  (3)  bekezdésben meghatározott időtartamon  belül  -  akkor
engedélyezhető, ha az adat megismerése a polgári nemzetbiztonsági szolgálat, illetve a rendőrség törvényes működési rendjét
vagy  feladat-  és  hatáskörének  illetéktelen  külső  befolyástól  mentes  ellátását,  valamint  a  nemzetbiztonsági  érdekeket  nem
veszélyezteti.

A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény
276.  §  (3)  A  polgári  nemzetbiztonsági  szolgálatok  hivatásos  állománya  vonatkozásában,  illetve  a  318.  §  szerinti  állomány
esetében  az  információs  önrendelkezési  jogról  és  az  információszabadságról  szóló  2011.  évi  CXII.  törvény  26.  §  (2)
bekezdésében meghatározott adatok, valamint a (2) bekezdésben foglalt adatok a keletkezésüktől kezdődően a szolgálati viszony
megszűnését  követő  harminc  évig  nemzetbiztonsági  érdekből  nem  minősülnek  nyilvánosnak.  Ezen  adatok  megismerését  a
nemzetbiztonsági érdek mérlegelésével a miniszter engedélyezheti.
(4)  A  (3)  bekezdés  szerinti  adat megismerésére  irányuló  igény  -  a  (3)  bekezdésben meghatározott időtartamon  belül  -  akkor
engedélyezhető, ha az adat megismerése a polgári nemzetbiztonsági szolgálat, illetve a rendőrség törvényes működési rendjét
vagy  feladat-  és  hatáskörének  illetéktelen  külső  befolyástól  mentes  ellátását,  valamint  a  nemzetbiztonsági  érdekeket  nem
veszélyezteti.

A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény
2. § (10) Az e törvény hatálya alá tartozó, valamint a 7. § (1) bekezdése szerinti beszerzésekkel összefüggésben kezelt közérdekű
adat, valamint közérdekből nyilvános adat megismerését az ajánlatkérő nemzetbiztonsági vagy honvédelmi érdekből  - az adat
megismeréséhez és a megismerhetőség kizárásához fűződő közérdek súlyának mérlegelésével, legfeljebb az adat keletkezésétől
számított tíz éves időtartamig - korlátozhatja.
32.  §  (2)  Egyes,  a  szerződés  vagy  keretmegállapodás  megkötésére  vonatkozó  információk  közlése  mellőzhető,  ha  ezen
információ közlése akadályozná a jogérvényesítést vagy más módon ellentétes lenne a közérdekkel, így különösen a honvédelmi
vagy nemzetbiztonsági érdeket sértene, vagy sértené valamelyik gazdasági szereplő törvényes üzleti érdekeit, vagy a gazdasági
szereplők közötti tisztességes versenyt.
65. § (2) Az ajánlatkérő dönthet úgy, hogy egyes, a szerződés vagy a keretmegállapodás megkötésére vonatkozó információk
közlését mellőzi, ha ezen információk közlése akadályozná a jogérvényesítést vagy más módon ellentétes volna a közérdekkel,
így különösen honvédelmi vagy nemzetbiztonsági érdeket sértene, vagy sértené az ajánlattevők törvényes üzleti érdekeit, vagy
az ajánlattevők közötti tisztességes versenyt.

A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény
7/I.  §  (1)  A  villamosenergia-termelési,  villamosenergia-kereskedelmi,  földgáz-kereskedelmi,  villamosenergia-elosztási,
földgázelosztási,  földgáztárolási,  átviteli  rendszerirányítási,  távhőtermelési,  központi  adatgyűjtő  és  feldolgozó  rendszer
működtetési, továbbá hatósági nyilvántartáshoz kötött távközlési tevékenységet, vagy ezen tevékenységek végzését támogató
vagyonkezelői  feladatokat  főtevékenységként  ellátó,  köztulajdonban  álló  gazdasági  társaságnak,  valamint  az  általa  a
tisztességtelen  piaci  magatartás  és  a  versenykorlátozás  tilalmáról  szóló  törvény  szerint  közvetlenül  vagy  közvetve  irányított
vállalkozásnak (a továbbiakban: irányított vállalkozás) az e tevékenységéhez kapcsolódóan kötött szerződésében foglalt, az 1.
mellékletben meghatározott üzleti, pénzügyi, műszaki adatok, és az ezen szerződés előkészítésével, megkötésével kapcsolatos,
valamint  az  ezekkel  összefüggő  döntések  megalapozását  szolgáló  üzleti,  pénzügyi,  műszaki  adatok  közül  azok,  amelyek
nyilvánosságát az adat keletkezésétől számított, legfeljebb az 1. mellékletben meghatározott időtartam alatt, nemzetbiztonsági,
központi pénzügyi vagy külügyi érdekből  - az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi
CXII. törvény 27. § (2) bekezdés b), e) és f) pontjára figyelemmel - korlátozni szükséges, nem ismerhetőek meg.
(2)  Nem  ismerhető  meg  továbbá  a  köztulajdonban  álló  gazdasági  társaság,  valamint  az  általa  irányított  vállalkozás  üzleti
tevékenységével  kapcsolatos  azon  adat,  amelynek  más  által  történő  megszerzése  vagy  nyilvánosságra  hozatala  a
köztulajdonban  álló  gazdasági  társaság  vagy  az  általa  irányított  vállalkozás  üzleti  tevékenysége  szempontjából  aránytalan
sérelmet okoz.

(3) Aránytalan a sérelem akkor, ha az adat más általi megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra
hozatala a köztulajdonban álló gazdasági társaság, vagy az általa irányított vállalkozás versenytársát indokolatlan előnyhöz
juttatná.

Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény
16.  §  (6a)  A  radioaktív  és  a  nukleáris  anyagok  központi  nyilvántartásában  szereplő  adatok  nemzetbiztonsági  érdekből  nem
nyilvánosak.

4 A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény
7/I.  §  (1)  A  villamosenergia-termelési,  villamosenergia-kereskedelmi,  földgáz-kereskedelmi,  villamosenergia-elosztási,
földgázelosztási,  földgáztárolási,  átviteli  rendszerirányítási,  távhőtermelési,  központi  adatgyűjtő  és  feldolgozó  rendszer
működtetési, továbbá hatósági nyilvántartáshoz kötött távközlési tevékenységet, vagy ezen tevékenységek végzését támogató
vagyonkezelői  feladatokat  főtevékenységként  ellátó,  köztulajdonban  álló  gazdasági  társaságnak,  valamint  az  általa  a
tisztességtelen  piaci  magatartás  és  a  versenykorlátozás  tilalmáról  szóló  törvény  szerint  közvetlenül  vagy  közvetve  irányított
vállalkozásnak (a továbbiakban: irányított vállalkozás) az e tevékenységéhez kapcsolódóan kötött szerződésében foglalt, az 1.
mellékletben meghatározott üzleti, pénzügyi, műszaki adatok, és az ezen szerződés előkészítésével, megkötésével kapcsolatos,
valamint  az  ezekkel  összefüggő  döntések  megalapozását  szolgáló  üzleti,  pénzügyi,  műszaki  adatok  közül  azok,  amelyek
nyilvánosságát az adat keletkezésétől számított, legfeljebb az 1. mellékletben meghatározott időtartam alatt, nemzetbiztonsági,
központi pénzügyi vagy külügyi érdekből - az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi
CXII. törvény 27. § (2) bekezdés b), e) és f) pontjára figyelemmel - korlátozni szükséges, nem ismerhetőek meg.
(2)  Nem  ismerhető  meg  továbbá  a  köztulajdonban  álló  gazdasági  társaság,  valamint  az  általa  irányított  vállalkozás  üzleti
tevékenységével  kapcsolatos  azon  adat,  amelynek  más  által  történő  megszerzése  vagy  nyilvánosságra  hozatala  a
köztulajdonban  álló  gazdasági  társaság  vagy  az  általa  irányított  vállalkozás  üzleti  tevékenysége  szempontjából  aránytalan
sérelmet okoz.
(3) Aránytalan a sérelem akkor, ha az adat más általi megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra
hozatala  a  köztulajdonban  álló  gazdasági  társaság,  vagy  az  általa  irányított  vállalkozás  versenytársát  indokolatlan  előnyhöz
juttatná.

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény
162. § (3) Az MNB többségi vagy kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság által az MNB bármely feladatának ellátásával
kapcsolatban kezelt azon adat, amelynek megismerése az Infotv. 27. § (2) bekezdés e) pontja szerinti központi pénzügyi vagy
devizapolitikai érdeket sértene, az MNB vagy az MNB többségi vagy kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság általi
nyilvánosságra hozataláig, de legfeljebb az adat keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános.
(4) Az MNB többségi vagy kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság és ezen gazdasági társaság által a tisztességtelen
piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szerint közvetlenül vagy közvetve irányított vállalkozás által kezelt
üzleti  tevékenységgel  kapcsolatos  azon  adat,  amelynek  más  által  történő  megismerése  az  MNB  többségi  vagy  kizárólagos
tulajdonában  álló  gazdasági  társaság  vagy  ezen  gazdasági  társaság  által  a  tisztességtelen  piaci  magatartás  és  a
versenykorlátozás  tilalmáról  szóló  törvény  szerint  közvetlenül  vagy  közvetve  irányított  vállalkozás  üzleti  tevékenysége
szempontjából  aránytalan sérelmet  jelentene,  nem  ismerhető meg.  Aránytalan  sérelemnek minősül az,  ha  az  adat  más  általi
megszerzése,  hasznosítása,  másokkal  való  közlése  vagy  nyilvánosságra  hozatala  az  MNB  többségi  vagy  kizárólagos
tulajdonában  álló  gazdasági  társaság  vagy  ezen  gazdasági  társaság  által  a  tisztességtelen  piaci  magatartás  és  a
versenykorlátozás  tilalmáról  szóló  törvény  szerint  közvetlenül  vagy  közvetve  irányított  vállalkozás  bármely  versenytársát
indokolatlan előnyhöz juttatná.

Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 14/A. § (1) Az államháztartás központi alrendszerének
finanszírozásával és adósságának kezelésével kapcsolatos, a 13. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adat megismerése
iránti  igényt  központi  pénzügyi  érdekből  az  adat  keletkezésétől  számított  2  évig  el  kell  utasítani,  ha  az  adat  megismerése
Magyarország  pénzügyi  érdekeit  vagy  az  államháztartás  finanszírozásának,  illetve  adóssága  kezelésének  külső  befolyástól
mentes  ellátását  veszélyezteti.  Az  e  bekezdés  szerinti  igény  teljesíthetőségéről  Magyarország  pénzügyi  érdekeit  és  az
államháztartás finanszírozásának, illetve adóssága kezelésének külső befolyástól mentes ellátásához fűződő érdeket mérlegelve
az államháztartásért felelős miniszter dönt.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott korlátozás nem terjed ki a 13. § (1) bekezdés h) pontja szerinti tájékoztatásra, valamint az
éves finanszírozási tervről, illetve annak egyes részeiről és a finanszírozási stratégiáról az ÁKK Zrt. által nyilvánosságra hozott
tájékoztatásra.
(3) A központi költségvetés tervezése során keletkező adat - ide nem értve az Áht. 22. § (3)-(5) bekezdése szerinti adatokat -
megismerése iránti igényt  központi pénzügyi érdekből a központi költségvetésről szóló törvény tervezetének Kormány általi
elfogadását követően az elfogadástól számított 10 évig el kell utasítani, ha az adat megismerése Magyarország pénzügyi érdekeit
vagy az államháztartás finanszírozásának, illetve adóssága kezelésének külső befolyástól mentes ellátását veszélyezteti. Az e
bekezdés szerinti igény teljesíthetőségéről az államháztartásért felelős miniszter a megtagadást megalapozó központi pénzügyi
érdek mérlegelésével dönt.

5 A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény
23. § (3) A nyilvántartási rendszer adatbázisában szereplő adatok - ha az adat nyilvánosságát jogszabály vagy jogszabályban
meghatározottak  szerint  az  arra  jogosult  szerv  vagy  személy  nem  korlátozza  -  nyilvánosak.  A  nyilvánosan  kezelt  adatokat  a
projekt lezárását követő tíz évig kell megőrizni.
6  2018.  augusztus  8-áig  a  Polgári  Törvénykönyvről  szóló  2013.  évi  V.  törvény  2:47.  §,  2018.  augusztus  8-ától  az  üzleti  titok
védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény

7 A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény
160. § (1) Banktitok minden olyan, az egyes ügyfelekről a pénzügyi intézmény rendelkezésére álló tény, információ, megoldás
vagy adat, amely ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti
kapcsolataira, valamint a pénzügyi intézmény által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára, továbbá a pénzügyi
intézménnyel kötött szerződéseire vonatkozik.
(2) E törvény banktitokra vonatkozó rendelkezései szempontjából a pénzügyi intézmény ügyfelének tekintendő mindenki, aki
(amely) a pénzügyi intézménytől pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe. A banktitokra vonatkozó szabályokat alkalmazni kell arra

a személyre is, aki szolgáltatás igénybevétele céljából lép kapcsolatba a pénzügyi intézménnyel, de a szolgáltatást nem veszi
igénybe.
(3) A banktitokra vonatkozó rendelkezéseket a közvetítő ügyfelének (1) bekezdésben meghatározott adataira is megfelelően
alkalmazni kell.

8 Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény
127. § (1) Adótitok az adózást érintő tény, adat, körülmény, határozat, végzés, igazolás vagy más irat.
(2) Adótitoknak minősül különösen
a) az államháztartás alrendszere terhére nyújtott adókedvezmény, jóváírás,
b) az adózó által törvényben meghatározott célra nyújtott támogatás, vagy
c) az adózó által törvényben meghatározott kedvezményezett célra történő felajánlás
esetén a támogatást nyújtó, a felajánló adózó megnevezése, az általa igénybe vett adómentesség, adókedvezmény, jóváírás,
valamint az általa juttatott támogatás, felajánlott adó vagy adóelőleg mértéke, továbbá a támogatott megnevezése, a támogatott
által kapott támogatás és a támogatott javára felajánlott adó vagy adóelőleg mértéke.

9 Infotv. 28. § (3) bekezdés – „Ha az adatigénylés nem egyértelmű, az adatkezelő felhívja az igénylőt az igény pontosítására.”

10 Infotv. 29. § (1a) bekezdés – „Az adatigénylésnek az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv nem köteles eleget tenni abban a
részben, amelyben az azonos igénylő által egy éven belül benyújtott, azonos adatkörre irányuló adatigényléssel megegyezik,
feltéve, hogy az azonos adatkörbe tartozó adatokban változás nem állt be.”

11 Infotv. 29. § (1b) bekezdés – „Az adatigénylésnek az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv nem köteles eleget tenni, ha az
igénylő nem adja meg nevét, nem természetes személy igénylő esetén megnevezését, valamint azt az elérhetőséget, amelyen
számára az adatigényléssel kapcsolatos bármely tájékoztatás és értesítés megadható.”

12 Infotv. 27. § (5) bekezdés – „A közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás
során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános. Ezen
adatok megismerését – az adat megismeréséhez és a megismerhetőség kizárásához fűződő közérdek súlyának mérlegelésével
– az azt kezelő szerv vezetője engedélyezheti.”

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény
137. § (1) A deviza- és aranytartalék mértékére, összetételére, a tartalékkezelés során kötött egyed ügyletekre vonatkozó adatok,
a  tartalékkezeléssel  összefüggő  döntések  és  belső  szabályok  -  amennyiben  azok  nem  minősített  adatok  –  az  MNB  általi
nyilvánosságra hozatalukig, de legfeljebb az adat keletkezésétől számított 10 évig nem nyilvánosak. Az adatok ezen határidőn
belüli nyilvánosságra hozataláról az MNB elnöke dönt.
(2)  A  Monetáris  Tanács,  a  Pénzügyi  Stabilitási  Tanács,  és  az  igazgatóság  döntésének  meghozatalára  irányuló  eljárás  során
készített  vagy  rögzített,  az  alapvető  feladat  ellátásával  kapcsolatos  döntés  megalapozását  szolgáló  adat  a  keletkezésétől
számított harminc évig nem nyilvános, ezen határidő alatt - sem a döntés meghozatalát megelőzően, sem azt követően - a döntés
megalapozását szolgáló adat megismerésére vonatkozó igény nem terjeszthető elő.

13 Infotv. 27. § (6) „A döntés megalapozását szolgáló adat megismerésére irányuló igény – az (5) bekezdésben meghatározott
időtartamon belül – a döntés meghozatalát követően akkor utasítható el, ha az adat további jövőbeli döntés megalapozását is
szolgálja,  vagy  az  adat  megismerése  a  közfeladatot  ellátó  szerv  törvényes  működési  rendjét  vagy  feladat-  és  hatáskörének
illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, így különösen az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése során
történő szabad kifejtését veszélyeztetné.”

14 Infotv. 29. § (3) bekezdés második fordulata – „Az adatokat kezelő közfeladatot ellátó szerv az adatigénylés teljesítéséért – az
azzal kapcsolatban felmerült költség mértékéig terjedően  – költségtérítést állapíthat meg, amelynek összegéről az igénylőt az
igény  teljesítését  megelőzően  tájékoztatni  kell”.  Infotv.  29.  §  (3a)  bekezdés  harmadik  fordulata  –  „Ha  az  igénylő  az  igényét
fenntartja,  a  költségtérítést  az  adatkezelő  által  megállapított,  legalább  15  napos  határidőben  köteles  az  adatkezelő  részére
megfizetni”.