JEGYZŐKÖNYV,
amely a Gyermekvédelmi Internet-kerekasztal (a továbbiakban: Kerekasztal)
2022. szeptember 28-án (szerdán), a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
1015 Budapest, Ostrom u. 23-25. szám alatt megtartott üléséről készült.
Az ülésen a tagok közül jelen vannak:
1. dr. Lipták Eszter
NMHH, a Kerekasztal elnöke
2. dr. Baracsi Katalin
Magyar Jog- és Államtudományi Társaság
3. dr. Csalár Dorina
NMHH
4. dr. Csömör Magdolna
Hírközlési Érdekegyeztető Tanács
5. dr. Hegyesi Imre
Belügyminisztérium
6. Kéry Ferenc
Magyar Kommunikációs Szövetség
7. Kőrösné dr. Mikis Márta
Informatika-Számítástechnika Tanárok Egyesülete (ISZE)
Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete
8. dr. Németh Tibor
(MEME)
9. dr. Pócsik Ilona
MediaSmart Egyesület
10. dr. Szilágyi Zsuzsanna
Magyar Lapkiadók Egyesülete
11. Thaisz Miklós
Magyar Diáksport Szövetség
12. Tibenszky Móni Lisa
Felelős Szülők Iskolája
Cházár András Egységes Gyógypedagógiai Módszertani
13. Ványi Lászlóné
Központ, Diákotthon és Gyermekotthon
Az ülésen a tagok közül nem jelentek meg:
1. dr. Gaskóné Nagy Erika
Digitális Gyermekvédelmi Stratégia
2. Gulyás István
Kulturális és Innovációs Minisztérium
3. Mészáros Antónia
UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány
4. Molnár László
Család, Gyermek, Ifjúság Közhasznú Egyesület
5. dr. Németh Ádám
Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT)
6. Pelle Veronika
NMHH
7. Szenthe-Tormássi Anna
Katolikus Pedagógiai Intézet
8. Táler Orsolya
Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány
Megfigyelőként jelen van:
1. dr. Kéringer Szabolcs
jogász (dr. Gaskóné Nagy Erika távolléte okán)
Az NMHH részéről jelen vannak:
1. Paplanos Péter Mihály
kommunikációs igazgató, Kommunikációs Igazgatóság
2. dr. Kovács Endre Miklós
igazgató, Stratégiai Igazgatóság
3. dr. Kollarik Tamás
elnöki főtanácsadó, Stratégiai Igazgatóság
4. dr. Somogyi Ákos Gergő
főosztályvezető, Gyermekvédelmi Főosztály
5. dr. Mayer Endre
főosztályvezető-helyettes, Gyermekvédelmi Főosztály
gyermekvédelmi stratégiai munkatárs, Gyermekvédelmi
6. Tafferner Éva
Főosztály
7. dr. Kastory Edina
Média-és Hírközlési Biztos
8. dr. Kovács András Péter
főosztályvezető, Hírközlés- és Médiajogi Főosztály
gyermekvédelmi elemző munkatárs, Gyermekvédelmi
9. Varga Árpád
Főosztály
10. dr. Szabó Emese
jegyzőkönyvvezető, Médiatanács Titkárság Főosztály
A napirendi pontok tárgyalása
1. Megnyitó
1.1. Az ülést dr. Lipták Eszter, a Kerekasztal Elnöke (a továbbiakban: Elnök) 15 óra 08
perckor megnyitotta, és köszöntötte a Kerekasztal tagjait, illetve a résztvevőket.
1.2. Az Elnök előadta, hogy a 2022. szeptember 21-én a Kerekasztal tagjai részére
megküldött napirendi javaslat változatlan, azzal összefüggésben a tagoknak sem
előzetes írásbeli, sem szóbeli észrevétele, megjegyzése, kiegészítési- vagy módosítási
javaslata nem volt.
1.3. Az Elnök tájékoztatta a megjelenteket, hogy az ülés tanácskozási és szavazati joggal
rendelkező résztvevői kizárólag a Kerekasztal tagjai és elnöke.
1.4. Az Elnök megállapította, hogy az ülés határozatképes, tekintettel arra, hogy azon jelen
van a Kerekasztal tagjainak több mint a fele. A megjelent tagok száma: 12 fő.
1.5. Az Elnök javasolta továbbá, hogy a jegyzőkönyv hitelesítésére, valamint az írásba foglalt
döntésnek a Kerekasztal elnökével történő közös kiadmányozására, dr. Csalár Dorina
Kerekasztal tag kerüljön kijelölésre. Az Elnök javaslatával a Kerekasztal tagjai
egyhangúlag egyetértettek.
1.6. Ezt követően a Kerekasztal a jelen lévő tagok egyhangú, 21/12 arányú igen szavazata
mellett elfogadta az Elnök által szavazásra bocsátott napirendet, és az alábbi döntést
hozta:
A Gyermekvédelmi Internet-kerekasztal 4/2022. (IX. 28.) számú döntése:
„A Kerekasztal egyhangúlag elfogadta a napirendet.”
2. A Média-és Hírközlési Biztos tevékenységének bemutatása 2.1. Dr. Lipták Eszter a napirendi pont keretében elmondta, hogy a Kerekasztal jövőbeni
célkitűzése az, hogy olyan szakértőket, illetve olyan, az NMHH szervezeti egységeinél
dolgozó kollégákat, szakterületeket ismertessen meg a Kerekasztal tagjaival, akiknek a
tevékenysége valamilyen módon kapcsolódik a gyermekvédelmi feladatok ellátásához.
Ezen törekvés keretében először dr. Kastory Edina Média- és Hírközlési Biztos
mutatkozik be.
2.2. Dr. Kastory Edina köszöntötte a Kerekasztal tagjait és a résztvevőket, és ismertette a
biztosi hivatal feladatait. Elmondta, hogy a jelenlegi szabályozás az érdeksérelemre
helyezi a hangsúlyt, ez azt jelenti, hogy a biztos az NMHH részeként közreműködik az
elektronikus hírközlési szolgáltatást, illetve a médiaszolgáltatást igénybe vevő
fogyasztók méltánylást érdemlő érdekeinek érvényesítésében, segítséget nyújt az
érdeksérelem elhárításában, a fenyegető sérelem megelőzésében, mindenekelőtt a
szolgáltatókkal folytatott egyeztetési eljárások keretében, amelyek csak panasz alapján
indulhatnak.
2.3. Elmondta továbbá, hogy biztosként elsődlegesen arra törekszik, hogy a hivatalánál indult
eljárásokban a hírközlési- és médiatartalom szolgáltatást igénybe vevők méltányos
érdekei egyre erőteljesebben érvényesüljenek, így minél felkészültebb, tudatosabb
fogyasztóként részesedjenek az információs társadalom előnyeiből. Ismertette továbbá,
hogy biztosi feladatellátása során az utóbbi években a fókuszba a digitális átállás és értő
internethasználat kérdéskörei kerültek.
2.4. A biztos előadta, hogy eljárásának vannak bizonyos korlátai, hiszen, a biztosi eljárás
csak alapos panaszra indulhat. Ha a panasz nem alapos és emiatt nem indul eljárás,
illetve ha a megjelölt cél nem érhető el, a biztos tájékoztatást ad a lehetséges
eljárásokról, jogorvoslatokról. Tevékenységét behatárolja továbbá, hogy jogsértés
esetén nem járhat el, eljárása során hatósági eszközöket nem vehet igénybe, a
szolgáltatót nem kötelezheti.
2
2.5. A biztos kiemelte, hogy munkája során kulcsszó az érdeksérelem, hiszen amennyiben a
panaszos jogsértésre hivatkozik, úgy nem jogosult eljárni, azonban erről minden esetben
értesíti a panasz benyújtóját. A biztosnál bárki panaszt tehet, akit a szolgáltató
magatartása miatt olyan jelentős súlyú érdeksérelem ért vagy érhet, amely akár számos
fogyasztót is érinthet. Azonban a biztoshoz csak akkor fordulhat, ha a panaszt már
előzőleg közölte a szolgáltatóval, de az nem vette figyelembe méltányos érdekeit.
2.6. A panaszok két területe a hírközlés és a média. A hírközlési szolgáltatókkal kapcsolatos
panasz esetén szolgáltató a biztos megkeresésére 15 napon belül adatot szolgáltat az
érdeksérelemről és az intézkedésekről, erről értesíti a panaszost is. A biztos az eljárás
eredményéről, és a panaszos számára esetlegesen nyitva álló lehetőségekről
tájékoztatást ad. A biztos indokolt esetben – különösen, ha megítélése szerint a
szolgáltató intézkedése nem kellően méltányos – további, akár személyes egyeztetést
tarthat, abba bevonhatja a fogyasztói érdekképviseleti egyesületet. Ha a biztos és a
szolgáltató között megállapodás jön létre, az az adott szolgáltatást igénybe vevő
valamennyi fogyasztóra kiterjed. A biztos az elektronikus hírközlést érintő panaszok
esetében az eljárásról készült jelentés alapján ajánlást vagy tájékoztatót adhat ki.
2.7. Médiaszolgáltatásokra vonatkozó panaszoknál eljárás akkor indulhat, ha az
érdeksérelem a fogyasztók jelentős részét érinti, és emiatt a panasz a szolgáltatóval
szemben többször, illetve több szolgáltatóval szemben kerül előterjesztésre. A biztos a
panaszról a szolgáltatót tájékoztatja és egyeztetést folytathat a médiatartalom-
szolgáltatók szakmai szervezeteivel. Indokolt esetben személyes egyeztetés is tartható.
A biztos az észrevételek figyelembe vételével javaslatot dolgozhat ki.
2.8. Dr. Kastory Edina összefoglalójában elmondta, hogy egy évben mintegy 800-900 panasz
érkezik a hivatalához, melyek 4/5-ében indul eljárás. A panaszok nagyon kevés,
körülbelül 5%-a média tárgyú. Ezzel kapcsolatban kiemelte az ún. „fekete hírek”-kel
kapcsolatos biztosi egyeztetést, mely szükségszerű volt, és eredménnyel is zárult,
hiszen a biztosi hivatal egy javaslatot fogalmazott meg, mely publikálásra is került.
2.9. Végezetül előadta, hogy gyermekjogokkal kapcsolatos panasz évente csupán 4-5 darab
érkezik hozzá, ezek azonban nehezen értelmezhetőek. A panaszok elsősorban arra
irányulnak, hogy a kérdéses médiatartalmak stílusa vulgáris, vagy korhatárt sérthetnek,
azonban itt is megemlítette, hogy az érdeksérelem és a jogsértés elhatárolása fontos,
hiszen jogsérelem esetén már a biztos nem járhat el.
A Kerekasztal a tájékoztatást tudomásul vette, mellyel kapcsolatban kérdés, észrevétel nem
hangzott el.
Az ülés ezen szakaszában megérkezett Thaisz Miklós (Magyar Diáksport Szövetség)
Kerekasztal-tag, ezért az érkezésével a tagok létszáma kiegészült 13 főre.
3. Tájékoztatás az Ekertv. 2021. évi módosításának a Gyermekvédelmi Internet-
kerekasztal tevékenységével összefüggésben felmerülő gyakorlati kérdéseiről
3.1. Dr. Lipták Eszter elmondta, hogy Dr. Kovács András Péter szakmai előadásával a
Kerekasztal-tagok azon, korábbi ülésen elhangzott igényére kíván reagálni, miszerint
kérdésként merült fel az NMHH Internet Hotline Osztályának és a Kerekasztal
feladatainak gyakorlati elhatárolása. Az új jogszabályi környezet is indokolja a két terület
eljárási lehetőségeinek elválasztását, ami kihívást jelent, hiszen a Kerekasztalhoz
bejelentés még nem érkezett és így joggyakorlat jelenleg nem áll rendelkezésre. A belső
eljárásrend kidolgozására az első bejelentés beérkezését követően kerülhet sor.
3.2. Dr. Kovács András Péter a tájékoztatóját alapvetően négy kérdéskör köré
csoportosította:
A. A Kerekasztal hatáskörének bővítésével az általa egyedileg vizsgálható bejelentések
tárgyköre is bővült-e?,
B. A Kerekasztal mely esetekben jogosult ajánlást és mely esetekben állásfoglalást
kiadni?,
3
C. A Kerekasztal az NMHH mely eljárását jogosult kezdeményezni, ha a szolgáltató nem
tett eleget az ajánlásban, állásfoglalásban foglaltaknak?,
D. Lehet – e „átjárás”, és ha igen, mely esetekben a Kerekasztal és az Internet Hotline
ügyintézésének folyamata között?
3.3. A Kerekasztal hatáskörének bővítésével kapcsolatban elmondta, hogy az Ekertv. 4/A. §-
a 2014. óta változatlan formában határozza meg azt a területet, ahol a Kerekasztal kifejti
a tevékenységét, tehát a Kerekasztal által vizsgálható bejelentések köre változatlan
maradt. A Kerekasztal vizsgálata az információs társadalommal összefüggő
tevékenységet végző szolgáltató e szakasz szerinti magatartására irányulhat. Az Ekertv.
2021. július 8. napjától hatályos 4/D. §-a a Kerekasztal rendelkezésére álló eszköztárat
bővíti, hogy érvényt tudjon szerezni az ajánlásaiban, állásfoglalásaiban foglaltaknak.
3.4. Állásfoglalás kiadásának elsődlegesen akkor van helye, ha valamely, 4/A. § szerinti
tárgyban, valamely konkrét jogalkalmazási kérdésben kíván általános jellegű véleményt
nyilvánítani a Kerekasztal. A Kerekasztal eljárása nem hatósági eljárás, így az
állásfoglalása sem minősül hatósági aktusnak. Az állásfoglalás természetesen nem
terjedhet ki olyan kérdések elemzésére, amelyben hatósági eljárásnak, szabálysértési
vagy büntető eljárásnak van helye. Ezzel szemben ajánlás kiadása elsődlegesen akkor
lehetséges, ha a Kerekasztal célja a szabályozással érintettek ösztönzése valamilyen
konkrét magatartás, egységes jó gyakorlat tanúsítására, az ezzel összefüggő
információk, jogalkalmazási tapasztalatok elemző összefoglalásával. Szűrőszoftverek
tekintetében külön nevesíti a jogszabály (az Eht. 149/A. § (2) bekezdése), hogy a
szoftverfejlesztést, -kiválasztást segítendő ajánlást (és nem állásfoglalást) ad ki a
Kerekasztal.
3.5. Ha a szolgáltató nem tett eleget az ajánlásban, állásfoglalásban foglaltaknak, és a
Kerekasztal az NMHH Ekertv. 4/D. § (4) bekezdés szerinti eljárását kezdeményezi, akkor
az NMHH-nak hatósági jogkörében eljárva kell megvizsgálnia, hogy a szolgáltató miért
nem tett eleget a Kerekasztal ajánlásában, állásfoglalásában foglaltaknak, illetve miért
nem teljesítette a Kerekasztal felhívását. Az NMHH ebben az eljárásban hatósági
eszközöket és szankciót is alkalmazhat az Ekertv. szerinti rendelkezések
érvényesülésének biztosítása érdekében. Természetesen a hatósági eszközök és
szankciók formáját az első, ilyen tárgyú bejelentés alapján lehet majd pontosan
meghatározni.
3.6. A Kerekasztal és az Internet Hotline ügyintézési folyamata közötti „átjárás” kapcsán dr.
Kovács András Péter előadta, hogy az akkor elképzelhető, ha a Kerekasztalhoz az
Ekertv. 4/A. § (1) bekezdéssel összefüggő feladatkörében olyan bejelentés érkezik,
amely operatív intézkedést igényel. Ez esetben azt, az adatvédelmi szabályok betartása
mellett az Eht. 149/B. § (5) bekezdés szerinti bejelentés formájában továbbíthatná a
Kerekasztal az Internet Hotline részére. „Átjárási lehetőség” akkor merülhet fel, ha az
Internet Hotline-ra érkező bejelentés tartalma kifejezetten az Ekertv. 4/A. § (1)
bekezdésének megsértésére vonatkozik vagy a bejelentés alapján az Ekertv. 4/A. § (1)
bekezdésében foglalt szabály vélelmezett megsértése merül fel vagy abban az esetben,
ha az Internet Hotline-hoz érkezik bejelentés figyelmeztető jelzéssel, szűrőszoftverrel
kapcsolatos ügyben.
Amennyiben a Kerekasztalhoz tett bejelentés alapján az Internet Hotline szabályzata
hatálya alá tartozó internetes visszaélés lehetősége merül fel, akkor a Kerekasztal e
körben a bejelentőt az Internet Hotline-hoz irányíthatja vagy közvetlenül is jelezheti az
internetes visszaélés észlelését az Internet Hotline számára.
Úgyszintén működhet az „átjárás” a két terület között azzal, hogy az Internet Hotline
tapasztalatait tevékenysége során a Kerekasztal felhasználhatja.
3.7. A szakmai összefoglaló elhangzását követően a megszólalók egyöntetű véleménye az
volt, hogy rendkívül fontos lenne a kommunikáció, a Kerekasztal munkájáról,
jogosítványairól történő tájékoztatás a nyilvánosság számára.
Dr. Csömör Magdolna, dr. Németh Tibor és dr. Szilágyi Zsuzsanna egyetértettek abban,
hogy szükségszerű lenne a Kerekasztal részére a saját honlap létrehozása (hasonlóan
a www.buvosvolgy.hu, vagy
a www.gyerekaneten.hu weboldalakhoz).
4
Dr. Pócsik Ilona és dr. Szilágyi Zsuzsanna jelezték annak fontosságát, hogy a
Kerekasztal online felülete ne „panasziroda”-ként működjön, ugyanakkor azt is
szükséges lenne álláspontjuk szerint hangsúlyozni, hogy a Kerekasztal nem hatóság.
Véleményük szerint fel kellene oldani azt a diszkrepanciát is, hogy a Kerekasztal bár
tanácsadó testület, mégis quasi hatósági jellegű jogosítványokkal is bír a feladata
ellátása során.
A Kerekasztal a tájékoztatást tudomásul vette.
4. Tájékoztatás a trendszerűen terjedő online kihívások népszerűségének okairól és
gyermekekre gyakorolt hatásairól
4.1. Varga Árpád azzal vezette fel előadását, hogy azt egyfajta gondolatébresztőnek szánja,
hiszen sajnálatos módon az online kihívásokkal kapcsolatos minden ismeretnek,
adatgyűjtésnek nagy az aktualitása. Jelenleg kutatói körben sajnos hiányos adatok
állnak rendelkezésre a témát illetően, pedig sokkal több információt indokolna a jelenség.
Elmondta, hogy az online kihívások létrejöttének okai nem teljesen ismertek, kevés a
rendelkezésre álló anyag (magyar tapasztalatok szinte nincsenek is a témában, jelen
háttéranyag is spanyol kutatói munkát hoz fel példaként). Sok esetben például a kutatási
anyagok nem társadalmi vagy szociológiai elemzések, hanem például az
orvostudomány felől közelítenek: tehát orvosok publikálnak, jellemzően az online kihívás
által okozott egészségügyi kockázatokat, a kihívások által okozott sérüléseket elemzik.
Varga Árpád felvázolta, hogy a tájékoztatója tartalmazza a virtuálisan terjedő kihívások
fogalmát és általános jellemzőit, az online kihívások csoportosítását (veszélyes és
veszélytelen), a virtuális kihívások népszerűségének okait, illetve ezen kihívások
hatásait, továbbá a Magyarországon is megjelent trendeket. Részletesen a
jegyzőkönyvhöz mellékelt szakmai anyag ismerteti az elhangzott előadást.
4.2. A tájékoztató elhangzását követően a megszólalók mindegyike megköszönte az
összefoglalót, melynek hasznosságát, aktualitását mindannyian kiemelték.
4.3. Dr. Csömör Magdolna felvetette, hogy 2021. évben jött létre a Szabályozott
Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: SZTFH), mely sokrétű
feladatellátásra hivatott. Kiemelte, hogy az ún. „Elf Bar” jelenség miatt a SZTFH
létrehozott egy „zöld szám”-ot is, melyen az ezzel kapcsolatos bejelentések fogadása
történt meg. Akár ennek a mintájára a Kerekasztal is kezdeményezhetné ilyen szám
létrehozását az online kihívások bejelentésére vagy legalább csak közös gondolkodás
érdekében javasolja a kapcsolat felvételét a SZTFH- val.
4.4. Dr. Pócsik Ilona és Kőrösné dr. Mikis Márta ismét kiemelték, hogy az elhangzott
információk hiánypótlók, egyben elmondták, hogy az online kihívásokkal kapcsolatban
nincs információjuk sem a tanároknak, sem a szülőknek (Mi is ez pontosan?, Mi váltja
ki? Mi a veszélye?). Álláspontjuk szerint azért is lenne sürgős nyilvánosságot biztosítani
az elhangzott kutatási anyagnak, mert az online otthonléttel a problémák is
felerősödhetnek. Támogatják, hogy az elemzést egy újabb kutatás kövesse, bővítsék azt
más tapasztalatokkal, adatokkal is, illetve szükségszerű lenne, hogy az bárki számára
hozzáférhetővé váljon. A fennálló veszély miatt ugyanis rendkívül fontos lenne a
prevenció.
4.5. Ezt követően dr. Somogyi Ákos elmondta, hogy a Varga Árpád által összeállított szakmai
anyagot a Kerekasztal vitaindítónak szánja, (ezt újabb kutatások követik majd), de
hasznos lenne egy, a Kerekasztalon belüli munkacsoport felállítása is, melyre szívesen
várná a tagok jelentkezését. Elmondta, hogy az NMHH célja egy sajtókampány
elindítása, mellyel az online kihívások veszélyeire hívná fel a figyelmet a Hatóság. Ebben
a körben kerülne közzétételre az elhangzott szakmai előadás rövidített változata is,
egyúttal jelezné a Hatóság azt is, hogy a Kerekasztal tárgyalta a témát és a jövőben
ismét napirendjére tűzi.
4.6. Tibenszky Móni Lisa kifejtette, hogy sajnálatos módon a szülők nem ismerik az online
kihívásokkal kapcsolatos problémát, de a tanárok képzésének részeként is fontos lenne
átadni számukra ezt a tudást, hogy a klasszikus értelemben vett tanításon kívül, egyfajta
5
életvezetést is adjanak a diákoknak. Javasolta, hogy a közös gondolkodás során más
szakembereket is keressen meg a Kerekasztal, így például szociológust vagy
pszichológust. Véleménye szerint, már egészen kevés információt is csak hosszú
edukálással lehet megértetni az érintettekkel (tanár, szülő), illetve hasznos lenne az is,
hogy korosztályok szerint kerüljön csoportosításra az oktató anyag, és figyelemfelhívó
módon, a szereplők aktív bevonásával kerüljön az közvetítésre a célcsoportok felé.
4.7. Dr. Baracsi Katalin felvetette, hogy az NMHH által jóváhagyott, a témában készült vagy
a jövőben készülő tájékoztató anyagok kommunikációját fel lehetne fűzni olyan fontos
dátumokra, mint például az október 1-jén induló „kiber hónap” vagy a „biztonságos
internet napja” (február 7.), hiszen elképzelhető, hogy figyelemfelkeltőbb lenne egy
kampány, ha ezekhez a mindenki által ismert dátumokhoz kapcsolódna egy - egy
sajtóanyag közzététele.
4.8. Dr. Szilágyi Zsuzsanna és dr. Csömör Magdolna egyetértettek abban, hogy a megelőzés
érdekében szükséges lenne az online kihívásokat előidéző okokra is fényt deríteni, tehát
arra, hogy a gyerekek ebbe miért keverednek bele, mi a mozgatórugójuk, célszerű lenne
a probléma gyökerét felkutatni. Fontos lenne tudni, hogy a kortársak milyen hatással
lehetnek a sérült gyerekekre egy adott témában, ugyanis sokszor a gyerekek jobban
hallgatnak egy - egy probléma megoldása kapcsán kortársaikra, mint a szülőkre, vagy
tanárokra, vagyis a felnőttekre. Véleményük szerint, akár kortárs influenszert is érdemes
lenne felkeresni és a cél mellé állítani, hiszen elképzelhető, hogy számukra hitelesebb
lenne a kortárs véleményvezér által közvetített üzenet.
A Kerekasztal a tájékoztatást tudomásul vette.
Ezt követően – tekintettel arra, hogy egyéb kérdés, észrevétel nem hangzott el – az Elnök
mindenkinek megköszönte a részvételt, majd az ülést 16 óra 18 perckor berekesztette.
Melléklet: Varga Árpád: Tájékoztatás a trendszerűen terjedő online kihívások
népszerűségének okairól és gyermekekre gyakorolt hatásairól
Jegyzőkönyvvezető:
dr. Szabó Emese
Hitelesítette:
Ellenjegyezte:
dr. Csalár Dorina
dr. Lipták Eszter
a Kerekasztal tagja
a Kerekasztal elnöke
6
