PEST MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG
Tárgy: A Samsung SDI Magyarország Zrt.
terhére katasztrófavédelmi bírság kiszabása
Ügyintéző: Andor Máté tű. szds.
Telefonszám: (36-1) 469-4105
HATÁROZAT
A
Samsung SDI Magyarország Gyártó és Értékesítő Zártkörűen Működő
Részvénytársaság (székhelye: 2131 Göd, Ipartelep 403. hrsz., cégjegyzékszám: 13-10-
040717, adószáma: 12627884-2-44, a továbbiakban: Üzemeltető) terhére
hatósági döntésben
foglalt műszaki, technológiai, beruházási, karbantartási előírás elmulasztása miatt
2.000.000,- Ft, azaz kettőmillió forint összegű
katasztrófavédelmi bírságot szabok ki.
A bírság összegét jelen határozat véglegessé válásától számított 30 napon belül a BM
Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (címe: 1149 Budapest, Mogyoródi út 43., a
továbbiakban: BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság) Magyar Államkincstárnál
vezetett 10032000-01040047-00000000 számlaszámára banki átutalás útján köteles
megfizetni.
A befizetés során a közlemény rovatban fel kell tüntetni a „katasztrófavédelmi bírság”
szöveget, a határozat számát és a bírságfizetésre kötelezett nevét.
A bírság egy eljárásban ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése vagy más
kötelezettségszegés esetén ismételten is kiszabható, továbbá a bírság megfizetése nem
mentesít a büntetőjogi, illetve a polgári jogi felelősség, valamint az elmulasztott
kötelezettség teljesítése alól.
Az Üzemeltető késedelmi pótlékot köteles fizetni, ha pénzfizetési kötelezettségének
határidőre nem tesz eleget. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás
időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A kiszabott bírság
meg nem fizetése esetén végrehajtási eljárást kezdeményezek.
Tájékoztatom az Üzemeltetőt, hogy a katasztrófavédelmi bírság megfizetésére hatóságom a
teljesítési határidő lejárta előtt előterjesztett kérelemre legfeljebb 12 havi részletfizetést
engedélyezhet, amennyiben az Üzemeltető hitelt érdemlően igazolja, hogy számára a teljesítés
aránytalan nehézséget jelent. Azonban egy részlet megfizetésének elmaradása esetén a teljes
összeg megfizetése azonnal esedékessé válik.
Jelen határozat ellen közigazgatási úton további jogorvoslatnak helye nincs, a vitatott
közigazgatási cselekmény ellen a Budapest Környéki Törvényszéknek címzett és a Pest
Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz (1149 Budapest, Mogyoródi út 43.) a közléstől
2
számított 30 napon belül benyújtott kereseti kérelemmel közigazgatási pert lehet
kezdeményezni.
A jogi képviselővel eljáró fél, valamint a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó
szervezet az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével köteles benyújtani a
keresetlevelet az elsőfokú közigazgatási döntést hozó szervnél. A jogi képviselővel eljáró fél
és a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet - ha nem ügyvédi képviselettel jár
el - az elektronikus benyújtás során a képviseletét ellátó személy teljes körű azonosítását
biztosító és az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével is eljárhat, ha azzal
rendelkezik.
Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben, az alperes a védiratban kérheti. Tárgyalás
tartása a perbelépési kérelemben, illetve a perbevonástól vagy a perbeállítástól számított
tizenöt napon belül is kérhető. A tárgyalás tartása iránti kérelem elmulasztása miatt
igazolásnak nincs helye.
Eljárási költség megtérítéséről nem kellett dönteni, mert az eljárás során ilyen költség nem
merült fel.
INDOKOLÁS
Az Üzemeltetőt 2.000.000,- Ft, azaz kettőmillió forint összegű bírsággal sújtom a
katasztrófavédelmi bírság részletes szabályairól, a katasztrófavédelmi hozzájárulás
befizetéséről és visszatérítéséről szóló 208/2011 (X. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban:
Rendelet) 2. számú mellékletének 5. pontjában foglalt „hatósági döntésben foglalt műszaki,
technológiai, beruházási, karbantartási előírás elmulasztása” szabálytalanság elkövetése miatt
az alábbiakban részletezettek szerint:
I.a.
Üzemeltető 2019. december 04-én a 2131 Göd, Ipartelep 0403. hrsz. alatti meglévő, 1. számú
üzemére (továbbiakban: Meglévő üzem) vonatkozóan katasztrófavédelmi engedély kérelmet
terjesztett elő a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz (továbbiakban:
iparbiztonsági hatóság). Az engedélykérelem az üzem besorolásának megváltoztatására (alsó
küszöbértékűről felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemre) vonatkozott.
Az iparbiztonsági hatóság az Üzemeltető kérelmét 36300/3871/2019.ált. iktatási számon
nyilvántartásba vette.
Az iparbiztonsági hatóság a 2020. május 19-én kelt, 36300/3871-27/2019.ált. számú
határozatában feltételekkel katasztrófavédelmi engedélyt adott a Meglévő üzem területén
veszélyes tevékenység végzésére. A feltételek teljesítésének határideje a határozat
kézhezvételétől számított 90 nap volt.
Az Üzemeltető 2020. augusztus 25-én a 36300/3871-27/2019.ált. számú határozatban
szereplő feltételek teljesítésének igazolására a Meglévő üzemre vonatkozóan egységes
szerkezetű biztonsági jelentést nyújtott be az iparbiztonsági hatósághoz, amely
nyilvántartásba vétele 36300/3871-31/2019.ált. számon megtörtént.
Az iparbiztonsági hatóság a 2020. november 04-én kelt, 36300/3871-39/2019.ált. számú
határozatában az alábbi feltételekkel katasztrófavédelmi engedélyt adott a Meglévő üzem
területén veszélyes tevékenység végzésére:
3
1.
Az 1. számú üzem 92M épületrészében katasztrófavédelmi engedélyhez kötött
veszélyes tevékenység az épületrész építésügyi hatósági eljárásban hozott
használatbavételi engedély véglegessé válását követően kezdhető meg.
2.
Az 1. számú üzem átalakításokkal érintett területein a módosításokkal érintett
tűzjelző és tűzoltó rendszerek megfelelőségét és üzemképességét igazolni kell.
A feltételek teljesítésének határideje 2021. január 08. volt.
Az Üzemeltető 2021. január 08-án nyilatkozatot nyújtott be az iparbiztonsági hatóság részére,
amely nyilvántartásba vétele 36300/3871-43/2019.ált. számon megtörtént. A nyilatkozatában
az Üzemeltető előadta, hogy a Meglévő üzem átalakításokkal érintett területein az
átalakításokkal érintett tűzoltó rendszerek megfelelőségét igazoló dokumentumokat 2021.
márciusában fogják benyújtani, a módosításokkal érintett tűzjelző rendszerek
engedélyeztetésre készen állnak. Az Üzemeltető a nyilatkozata mellékleteként benyújtotta a
tűzjelző- és oltó berendezések kivitelezőinek nyilatkozatait, amelyek szerint a tűzjelző
rendszer részlegesen megfelelő, és részlegesen üzemképes, a tűzoltó rendszer kivitelezésének
várható befejezése a nyilatkozat kiállításától (2021. január 07.) számított 12 hét múlva fog
megtörténni.
I.b.
A Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Vác Katasztrófavédelmi Kirendeltség
(továbbiakban: Vác KvK) 2021. február 16-án és február 17-én hatósági ellenőrzéseket tartott
a Meglévő üzem területén. A helyszíni ellenőrzésekről 36310/208-1/2021.ált. és 36310/207-
1/2021.ált. számon jegyzőkönyvek készültek.
A Vác KvK hatáskörét és illetékességét az eljárás minden szakaszában hivatalból vizsgálta az
általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 17. §
alapján, az Ákr. 98. §-ra is tekintettel. Ennek során Vác KvK megállapította, hogy a
veszélyes
anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X. 20.) Korm.
rendelet (a továbbiakban: R.) 5. § (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján hatóság
helyi szerveként jogosult az R. szerinti adatszolgáltatással kapcsolatos eljárásokra, helyszíni
szemlék és hatósági ellenőrzések lefolytatására is.
Az ellenőrzések megállapításai az alábbiak voltak:
-
az „
Assembly épületrész” területén az átépített, átalakított és bővített tűzoltó
berendezés a tűzvédelmi hatóság használatbavételi engedélyével nem rendelkezett;
-
az „
Assembly épületrész” winding 2 üzemrész,
winding 3 üzemrész és
winding 4
üzemrész területén az átalakított és bővített tűzjelző berendezés, valamint az „
Üzem
épületrész 4-es zónájában található Elektróda területen” kiépített 23, 24 és 25-ös
hurok a tűzvédelmi hatóság használatbavételi engedélyével nem rendelkezett;
-
Az „
Assembly épületrész” és az „
Üzem épületrész 4-es zónájában található Elektróda
területen” a bejárás időpontjában üzemi tevékenységet végeztek (termelés) veszélyes
anyagok jelenlétében;
-
a 92M épületrész területe a bejárás időpontjában használatban volt, ott üzemi
tevékenységet végeztek (termelés és raktározás), veszélyes anyagok jelenlétében.
I.c.
Fentiek alapján – a 92M épületrészben tapasztalt veszélyes anyagok jelenlétében végzett
tevékenységre tekintettel – Vác KvK 2021. február 25-én a 36310/332/2021.ált. számú
végzésében nyilatkozattételre szólította fel Üzemeltetőt a tűzvédelmi előírások, valamint
a
4
katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi
CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kat.) IV. fejezetében és az R.-ben foglalt Üzemeltetői
kötelezettségek teljesülésének igazolása érdekében. A nyilatkozattétel határideje a végzés
kézhezvételétől számított 5 napon belül volt.
2021. március 16-án Vác KvK a 36310/332-1/2021.ált. számú hivatalos levelében a hatósági
ellenőrzés során készült 36310/208-1/2021.ált. számon jegyzőkönyvet, valamint a
36310/332/2021.ált. számú végzést az iparbiztonsági hatóság részére megküldte, továbbá
értesítette az iparbiztonsági hatóságot, hogy az Üzemeltető a nyilatkozattételi felhívást a
visszaérkezett letöltési igazolás alapján 2021. február 26-án átvette, de határidőn belül
nyilatkozatot nem tett.
2021. március 16-án Vác Kvk a 36310/332-2/2021.ált. számú levelében tájékoztatta az
iparbiztonsági hatóságot, hogy az Üzemeltető határidőn túl (2021. március 12-én kelt, a Vác
Kvk részére 2021. március 16-án került benyújtásra) nyilatkozatot küldött be, amelyet
levelének mellékleteként megküldött. A nyilatkozatban az Üzemeltető előadta, hogy a 92M
épületrész területén folyamatosan telepítenek új gyártósorokat, a keverő-berendezések
felállítását 2020. októberében kezdték meg és 2021. februárban fejezték be. Az Üzemeltető
nyilatkozata alapján a 92M épületrész területén próbagyártást (anód és katód keverés)
végeznek, amely a technológia beállításához a raktárban az alábbi anyagok kerülnek tárolásra:
-
SN-10B (kobalt-lítium-mangán-nikkel-oxid) 5 tonna mennyiségben;
-
CMC (karboxymetil- cellulóz – nátriumsó) 0,736 tonna mennyiségben;
-
SR3-TR (NCM, kobalt-lítium-magnézium-nikkel-oxid) 4 tonna mennyiségben;
-
HED TM NCA-7051 (75-100 % alumínium-kobalt-lítium-nikkel-oxid, 0,2-1 % dibor-
trioxid) 0,5 tonna mennyiségben.
A felsorolt anyagok az R. 1. melléklet 1. táblázata alapján H.2 akut toxicitási kategóriába
tartozó, egészségügyi veszéllyel rendelkező veszélyes anyagnak minősülnek.
I.d.
A határozat I.b. pontjában leírtak alapján – az érintett épületrészekben tapasztalt veszélyes
anyagok jelenlétében végzett tevékenységre tekintettel – Vác KvK 2021. március 05-én a
36310/207-2/2021.ált. számú végzésében nyilatkozattételre szólította fel Üzemeltetőt a
tűzvédelmi előírások, valamint a
Kat. IV. fejezetében és az R.-ben foglalt Üzemeltetői
kötelezettségek teljesülésének igazolása érdekében. A nyilatkozattétel határideje a végzés
kézhezvételétől számított 5 napon belül volt.
2021. március 11-én Vác KvK a 36310/207-3/2021.ált. számú hivatalos levelében az
ellenőrzés során készült 36310/207-1/2021.ált. számon jegyzőkönyvet, valamint a 36310/207-
2/2021.ált. számú végzést az iparbiztonsági hatóság részére megküldte, továbbá értesítette az
iparbiztonsági hatóságot, hogy az Üzemeltető a nyilatkozattételi felhívást a visszaérkezett
letöltési igazolás alapján 2021. március 05-én átvette, de határidőn belül nyilatkozatot nem
tett.
2021. március 16-án Vác Kvk a 36310/332-2/2021.ált. számú levelének mellékleteként
megküldte az Üzemeltető 2021. március 12-én kelt, a Vác Kvk részére 2021. március 16-án
benyújtott nyilatkozatát. A nyilatkozatban az Üzemeltető előadta, hogy az „
Assembly
épületrész” területén az átépített, átalakított és bővített tűzoltó berendezés a tűzvédelmi
hatóság használatbavételi engedélyével nem rendelkezik, továbbá az „
Assembly épületrész”
winding 2 üzemrész,
winding 3 üzemrész és
winding 4 üzemrész területén az átalakított és
bővített tűzjelző berendezés, valamint az „
Üzem épületrész 4-es zónájában található
Elektróda területen” kiépített 23, 24 és 25-ös hurok a tűzvédelmi hatóság használatbavételi
engedélyével nem rendelkezik. A nyilatkozathoz csatolták a kivitelezést végző cég
jegyzőkönyvét, amelyben a jelzőrendszer hibáit feltárták. Az Üzemeltető nyilatkozata alapján
5
az oltórendszer átadásra kész, de a használatbavételi engedélyezése a tűzjelző rendszeréhez
kötött.
II.a.
Az iparbiztonsági hatóságnál rendelkezésre álló információk és dokumentumok alapján
megállapításra került, hogy a Meglévő üzem 92M épületrésze építésügyi hatósági eljárásban
kiadott és véglegessé vált használatbavételi engedéllyel még nem rendelkezik. Az építésügyi
és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági
szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 39. § (1) bekezdés b) pontja szerint
használatbavételi engedély alapján vehető használatba az a rendeltetésszerű és biztonságos
használatra alkalmas építmény, építményrész, amelyre az építtetőnek építési engedélyt kellett
kérnie, ha annak használatbavételi engedélyezési eljárásába szakhatóságot szükséges bevonni.
Fentiekkel összefüggésben az iparbiztonsági hatóság már a 2020. november 04-én kelt,
36300/3871-39/2019.ált. számú határozatában a rendelkező rész 1. számú feltételeként szabta
meg, hogy a 92M épületrészben katasztrófavédelmi engedélyhez kötött veszélyes tevékenység
az épületrész építésügyi hatósági eljárásban hozott használatbavételi engedély véglegessé
válását követően kezdhető meg.
A Vác KvK 2021. február 16-án és február 17-én megtartott hatósági ellenőrzése során
tapasztaltak alapján, továbbá a Vác KvK által kiadott 36310/332/2021.ált. számú
nyilatkozattételi felhívásra Üzemeltető által beküldött nyilatkozata alapján a 92M
épületrészben katasztrófavédelmi engedélyhez kötött veszélyes tevékenységet végez.
A Kat. 3. § 31. pontja értelmében veszélyes tevékenység olyan, veszélyes anyagok
jelenlétében végzett tevékenység, amely ellenőrizhetetlenné válása esetén tömeges
méretekben veszélyeztetheti, illetve károsíthatja az emberi egészséget, a környezetet, az élet-
és vagyonbiztonságot.
Az iparbiztonsági hatóság megállapította, hogy Üzemeltető a 2131 Göd, 0403. hrsz. alatti
telephelyén lévő 92M épületrészben, mint veszélyes anyagokkal foglalkozó
létesítményben
veszélyes tevékenységet végez, veszélyes anyagok jelenlétében.
A Kat. 25. § (1) bekezdése értelmében veszélyes tevékenység kizárólag az iparbiztonsági
hatóság katasztrófavédelmi engedélyével végezhető.
A fentiek alapján (indokolás I-II.a. pontok) az iparbiztonsági hatóság
megállapította, hogy az Üzemeltető a 2131 Göd, 403. hrsz. alatti telephelyén lévő
92M épületrész esetében, mint veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményben a
veszélyes tevékenység megkezdésére vonatkozó katasztrófavédelmi engedéllyel nem
rendelkezik, így a 36300/3871-39/2019.ált. számú határozat rendelkező részének 1.
számú feltételét a veszélyes tevékenység végzésének megkezdése előtt nem
teljesítette.
II.b.
Az iparbiztonsági hatóságnál rendelkezésre álló információk és dokumentumok, továbbá az
Üzemeltető 2021. január 08-án benyújtott nyilatkozata alapján, figyelemmel a Vác KvK
36310/207-1/2021.ált. számon iktatott helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyvében foglaltakra,
megállapításra került, hogy a Meglévő üzem „Assembly épületrészében” és az „Üzem
épületrész 4-es zónájában található Elektróda területen”, mint veszélyes anyagokkal
foglalkozó létesítményben az alábbi területeken a tűzjelző és tűzoltó berendezések a
tűzvédelmi hatóság használatbavételi engedélyével nem rendelkeznek:
-
az „
Assembly épületrész” területén az átépített, átalakított és bővített tűzoltó berendezés;
-
az „
Assembly épületrész” winding 2 üzemrész,
winding 3 üzemrész és
winding 4
üzemrész területén az átalakított és bővített tűzjelző berendezés;
6
-
az „
Üzem épületrész 4-es zónájában található Elektróda területen” kiépített tűzjelző
berendezés 23, 24 és 25-ös hurok.
Fentiekkel összefüggésben az iparbiztonsági hatóság már a 2020. november 04-én kelt,
36300/3871-39/2019.ált. számú határozatában a rendelkező rész 2. számú feltételeként szabta
meg, hogy a Meglévő üzem átalakításokkal érintett területein a módosításokkal érintett
tűzjelző és tűzoltó rendszerek megfelelőségét és üzemképességét igazolni kell ahhoz, hogy
ezeken a területeken veszélyes tevékenységet lehessen végezni.
A Vác KvK 2021. február 16-án megtartott hatósági ellenőrzése során tapasztaltak alapján
Üzemeltető az „Assembly épületrészében” és az „Üzem épületrész 4-es zónájában található
Elektróda területen” katasztrófavédelmi engedélyhez kötött veszélyes tevékenységet végez,
ellenben az ott átalakítással és módosításokkal érintett tűzjelző és tűzoltó rendszerek
megfelelőségét és üzemképességét igazolni nem tudta.
Az érintett épületrészekben tapasztalt veszélyes anyagok jelenlétében végzett tevékenységgel
kapcsolatban Vác KvK által kiadott 36310/207-2/2021.ált. számú nyilatkozattételi felhívásra
az Üzemeltető 2021. március 16-án nyilatkozatot nyújtott be, amelyben előadja, hogy az
„
Assembly épületrész” területén az átépített, átalakított és bővített tűzoltó berendezés a
tűzvédelmi hatóság használatbavételi engedélyével nem rendelkezik, továbbá az „
Assembly
épületrész” winding 2 üzemrész,
winding 3 üzemrész és
winding 4 üzemrész területén az
átalakított és bővített tűzjelző berendezés, valamint az „
Üzem épületrész 4-es zónájában
található Elektróda területen” kiépített 23, 24 és 25-ös hurok a tűzvédelmi hatóság
használatbavételi engedélyével nem rendelkezik.
A Kat. 3. 31. pontja értelmében veszélyes tevékenység olyan, veszélyes anyagok jelenlétében
végzett tevékenység, amely ellenőrizhetetlenné válása esetén tömeges méretekben
veszélyeztetheti, illetve károsíthatja az emberi egészséget, a környezetet, az élet- és
vagyonbiztonságot.
Az iparbiztonsági hatóság megállapította, hogy Üzemeltető a 2131 Göd, 0403. hrsz. alatti
telephelyén lévő „Assembly épületrészében” és az „Üzem épületrész 4-es zónájában
található Elektróda területen”, mint veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményben
veszélyes tevékenységet végez, veszélyes anyagok jelenlétében.
A Kat. 25. § (1) bekezdése értelmében veszélyes tevékenység kizárólag az iparbiztonsági
hatóság katasztrófavédelmi engedélyével végezhető.
A fentiek alapján (indokolás I-II.b. pontok) az iparbiztonsági hatóság
megállapította, hogy az Üzemeltető a 2131 Göd, 403. hrsz. alatti telephelyén lévő
„Assembly épületrész” és az „Üzem épületrész 4-es zónájában található Elektróda
terület” esetében, mint veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményekben a
módosításokkal érintett tűzjelző és tűzoltó rendszerek megfelelőségét és
üzemképességét igazolni nem tudta, így a 36300/3871-39/2019.ált. számú határozat
rendelkező részének 2. számú feltételét a veszélyes tevékenység végzésének
megkezdése előtt nem teljesítette.
III.
A Kat. 35. § releváns bekezdései az alábbiakról rendelkeznek:
„(5) Az iparbiztonsági hatóság katasztrófavédelmi bírság kiszabására jogosult:
a) katasztrófavédelmi engedély nélkül végzett engedélyköteles tevékenység végzése
esetén,
b) a IV. fejezetben és a végrehajtási rendeletekben, vagy az azok alapján meghozott
hatósági döntésben foglalt előírások elmulasztása esetén,
7
c) a veszélyes tevékenységgel kapcsolatos súlyos balesettel, vagy üzemzavarral
összefüggésben megelőző, elhárító és helyreállító intézkedésekre vonatkozó
kötelezettség be nem tartása esetén.
(6) A katasztrófavédelmi bírság legkisebb összege háromszázezer forint, legmagasabb
összege hárommillió forint. A bírság összegét a törvényi keretek között a jogsértésnek az
emberi életre és egészségre, az anyagi javakra és a környezetre való veszélyességével
arányos mértékben, igazodva a jogsértés súlyához és ismétlődéséhez kell meghatározni.
(7) A bírság egy eljárásban ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése vagy más
kötelezettségszegés esetén ismételten is kiszabható.
(8) A bírság megfizetése nem mentesít a büntetőjogi, illetve a polgári jogi felelősség,
valamint az elmulasztott kötelezettség teljesítése alól. A jogerősen kiszabott és be nem
fizetett bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.
(9) A katasztrófavédelmi bírság a központi költségvetés központosított bevételét képezi.”
A Rendelet 5. §-a alapján:
„(1) A hatóság a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról
szóló 2011. évi CXXVIII. törvény IV. fejezete hatálya alá tartozó eljárásban a 2. mellékletben
szereplő szabálytalanságok esetén az ott meghatározott összegű katasztrófavédelmi bírság
kiszabására jogosult …”
A Rendelet 2. számú mellékletének 5. sora alapján a hatósági döntésben foglalt műszaki,
technológiai, beruházási, karbantartási előírás elmulasztása szabálytalanság elkövetése esetén
a bírság összege 2.000.000,- Ft, azaz kettőmillió forint.
Ennek értelmében a Rendelet 2. számú mellékletében meghatározott bírságot szabtam ki az
ott meghatározott összegben. A Rendelet. 5. § (3) bekezdése alapján a katasztrófavédelmi
bírság kiszabása kötelező.
A fentiekre tekintettel határozatom rendelkező részében foglaltak szerint döntöttem és az
Üzemeltetőt 2.000.000,- Ft, azaz kettőmillió forint összegű bírsággal sújtottam.
A Kat. 35.§ (8) bekezdése alapján a bírság megfizetése nem mentesít a büntetőjogi, illetve a
polgári jogi felelősség, valamint az elmulasztott kötelezettség teljesítése alól.
A bírság megfizetésének határidejét, módját a Rendelet 7. § határozza meg.
IV.
Az Ügyfelet az eljárás megindításáról
az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016.
évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 104. § (3) bekezdése alapján 2021. május 19-én a
36300/2088-1/2021.ált. számú végzésben értesítettem. Az Üzemeltető az eljárással
kapcsolatban jelen határozat kiadmányozásának napjáig nyilatkozatot nem tett.
A késedelmi pótlékra vonatkozó rendelkezések az Ákr. 135- §-án alapulnak. A bírság meg
nem fizetése esetén a végrehajtás szabályait az Ákr. 131-138. §-a rögzíti.
Az Ákr. 114. § (1) bekezdése alapján az ügyfél - az önálló fellebbezéssel nem támadható
végzések kivételével - a véglegessé vált döntés ellen közigazgatási pert indíthat. A
közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 18. § (1)
bekezdése szerint a pert az ellen a közigazgatási szerv ellen kell indítani, amely a jogvita
tárgyát képező közigazgatási tevékenységet megvalósította, többfokú közigazgatási eljárásban
hozott cselekmény esetén a közigazgatási cselekmény megvalósítója az utolsó fokon eljárt
közigazgatási szerv. A keresetlevél tartalmára és benyújtásának módjára a Kp. 37-39. §
rendelkezései az irányadóak.
8
A Kp. 39. § (6) bekezdése szerint „Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a keresetlevél
benyújtásának a közigazgatási cselekmény hatályosulására halasztó hatálya nincs.”
Az eljáró bíróság illetékességét a Kp. 13. §-a határozza meg.
A közigazgatási per illetékének mértékét
az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 45/A. §-a határozza meg.
Az Itv. 62. § (1) bekezdés
h) pontjában foglaltak alapján a felet illetékfeljegyzési jog illeti meg
a közigazgatási bírósági eljárásban, a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos pert és a
szerződő fél által indított közigazgatási szerződéssel kapcsolatos pert kivéve.
Az Itv. 59. § (1)
bekezdése alapján, akit tárgyi illetékfeljegyzési jog illet meg, mentesül az illeték előzetes
megfizetése alól. Ilyen esetben az fizeti az illetéket, akit a bíróság erre kötelez.
A Kp. 124. § (2) bekezdés c) pontjában foglaltak alapján a bíróság törvény eltérő
rendelkezésének hiányában egyszerűsített perben jár el járulékos közigazgatási cselekménnyel
kapcsolatos perben. A Kp. 124. § (5) bekezdésében foglaltak alapján az egyszerűsített perben a
bíróság a tárgyaláson kívüli elbírálás szabályai szerint jár el. A Kp. 77. § (1) és (2) bekezdései
alapján, ha egyik fél sem kérte tárgyalás tartását, és azt a bíróság sem tartja szükségesnek, a
bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz. Tárgyalás tartását a felperes a
keresetlevélben, az alperes a védiratban kérheti. Tárgyalás tartása a perbelépési kérelemben,
illetve a perbevonásától vagy a perbeállítástól számított tizenöt napon belül is kérhető. A
tárgyalás tartása iránti kérelem elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
A Kp. 29. § (1) bekezdése alapján az elektronikus kapcsolattartásra a polgári perrendtartás
szabályait kell megfelelően alkalmazni.
A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 608. §-a
szerint az E-ügyintézési tv. alapján elektronikus úton történő kapcsolattartásra kötelezett
minden beadványt kizárólag elektronikusan –
az elektronikus ügyintézés és a bizalmi
szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben (a továbbiakban:
E-ügyintézési tv.) és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon – nyújthat be a
bírósághoz, és a bíróság is elektronikusan kézbesít a részére. Az E-ügyintézési tv. 9. § (1)
bekezdése szerint, ha nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség alapján törvény vagy
nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, elektronikus ügyintézésre köteles
valamennyi, a 2. § (1) bekezdése szerinti ügy tekintetében az ügyfélként eljáró gazdálkodó
szervezet, állam, önkormányzat, költségvetési szerv, ügyész, jegyző, köztestület, egyéb
közigazgatási hatóság, valamint az ügyfél jogi képviselője.
Fentiek alapján a keresetlevelet - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a vitatott
közigazgatási cselekmény közlésétől számított harminc napon belül kell a vitatott cselekményt
megvalósító közigazgatási szervhez benyújtani. Az elektronikus útra kötelezett, vagy az
elektronikus utat választó félnek az „Űrlap közigazgatási szerv határozatának bírósági
felülvizsgálata iránti keresetlevél benyújtásához” című ÁNYK űrlapot kell kitölteni. A
kitöltött ÁNYK űrlapot és csatolt mellékleteit a www.magyarorszag.hu oldalon ügyfélkapus
bejelentkezés után, az ügyfélkapun keresztül a vitatott cselekményt megvalósító közigazgatási
szervhez kell beküldeni. Ha a fél nem kötelezett az elektronikus útra, kérelmét beadhatja papír
alapon is.
A jogi képviselő nélkül eljáró felperes a keresetlevelet jogszabályban meghatározott
nyomtatványon is előterjesztheti, a Kp. 39. § (2) bekezdése alapján.
Figyelembe véve az Ákr. 81. § (1) bekezdésében foglaltakat, mivel eljárási költség – az
igazgatási szolgáltatási díjon kívül – nem merült fel, így annak megállapításáról nem kellett
rendelkeznem.
Határozatom jogalapja az Ákr. 80. § (1) bekezdése.
9
Hatóságom hatáskörét a Kat. 25. § (1) bekezdése és a 35. § (5) bekezdése, valamint az R. 1. §
2a. pontja és 4. § (3) bekezdése határozza meg. Hatóságom illetékességét a Kat. 22. § (1) b)
pontja, és
a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról
szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet 3.
§. (3) bekezdése és az 1. melléklet a) pontja határozza meg. Határozatom a Kat. 35. § (5)-(9)
bekezdéseiben, a Rendelet 5. § (1) bekezdésében és az Ákr-ben foglalt rendelkezéseken
alapul.
Budapest, az elektronikus bélyegző szerint.
Branyiczky Márk tű. dandártábornok
tűzoltósági főtanácsos
igazgató
Készült: 1 példányban - Egy példány: 9 oldal
Kapják:
1. Samsung SDI Magyarország Zrt. -Cégkapun
2. Irattár
____________________________________________________________________________________________
Cím: 1149 Budapest, Mogyoródi út 43. ✉: 1903 Budapest Pf.:314
Telefon: +36(1) 469-4105 Fax: +36 (1) 469-4353
E-mail:
[email protected]
ZÁRADÉK
A dokumentum elektronikus aláírással hitelesített
36300/2088-2/2021.ált.
