Ez a közérdekűadat-igénylés csatolmányának HTML formátumú változata 'A Samsung SDI Magyarország Zrt. (2132 Göd, Schenek I. u. 1.) katasztrófavédelmi engedélye'.



PEST MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG
Tárgy:  Samsung SDI Zrt. Göd, Ipartelep 0403 hrsz.
alatti   telephely   katasztrófavédelmi   engedélyezési
eljárásban hozott döntés
Ügyintéző: Andor Máté tű. szds.
Telefonszám: 06-1/469-4105
H A T Á R O Z A T
A  Samsung   SDI   Magyarország   Zrt.  (székhelye:   2131   Göd,   Ipartelep   0403   hrsz.,
cégjegyzékszám: 13-10- 040717, adószáma: 12627884-2-44, a továbbiakban: Üzemeltető) 2131
Göd, Ipartelep 0403 hrsz. alatt meglévő 1. számú üzemére (a továbbiakban: 1. számú üzem),
mint   felső   küszöbértékű   veszélyes   anyagokkal   foglalkozó   üzemre   vonatkozó   36300/3871-
39/2019.ált. számú katasztrófavédelmi engedélyben szereplő feltételek teljesítésének igazolására
benyújtott nyilatkozatát elfogadom, és a veszélyes tevékenység végzésére a katasztrófavédelmi
engedély kiadásához az alábbi feltételekkel hozzájárulok:
1.
Az 1. számú üzem B zónájának 92.000 m2-es épületrészében (továbbiakban: 92M
épületrész),   mint   veszélyes   anyagokkal   foglalkozó   létesítményben   katasztrófavédelmi
engedélyhez kötött veszélyes tevékenység kizárólag az épületrész építésügyi hatósági
eljárásban hozott használatbavételi engedély véglegessé válását követően kezdhető meg.
2.
Az 1. számú üzem „Assembly épületrész” és az „Üzem épületrész 4-es zónájában
található   Elektróda   terület”,   mint   veszélyes   anyagokkal   foglalkozó   létesítmények
átalakításokkal   érintett   területein   (a   továbbiakban:   Átalakításokkal   érintett   terület)
katasztrófavédelmi   engedélyhez   kötött   veszélyes   tevékenység   kizárólag   a
módosításokkal   érintett   tűzjelző   és   tűzoltó   rendszerek   megfelelőségének   és
üzemképességének igazolásával,  a Hatóság, mint iparbiztonsági  hatóság jóváhagyását
követően kezdhető meg.
Az 1. feltétel teljesítésének módja és határideje: A teljesítést igazoló dokumentumokat a 
Hatóság részére be kell nyújtani a veszélyes tevékenység megkezdését megelőzően. 
A 2. feltétel teljesítésének módja és határideje: A teljesítést igazoló dokumentumokat a 
Hatóság részére be kell nyújtani. Az Átalakításokkal érintett területen kizárólag a Hatóság 
jóváhagyását követően kezdhető meg a veszélyes tevékenység. 
Felhívom   az   Üzemeltető   figyelmét,   hogy   a   Hatóság   részére   2020.   augusztus   25-én
benyújtott,   36300/3871-31/2019.ált.   ügyiratszámon   érkeztetett   biztonsági   jelentésben   (a
továbbiakban: BJ) és mellékleteiben foglaltak szerint köteles működni, különös tekintettel
az abban foglalt műszaki, technológiai, beruházási, karbantartási és egyéb előírásokra,
azzal az eltéréssel, hogy a 92M épületrészben és az Átalakításokkal érintett területen a BJ-
ben   bemutatott   veszélyes   tevékenység   kizárólag   jelen   határozat   1-2.   feltételei   szerint
folytatható.

A   Hatóság   abban   az   esetben,   ha   az   Üzemeltető   a   hatósági   határozatban   illetve   a
jogszabályokban foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget, vagy ha a biztonságos üzemeltetés
feltétele   bármely   okból   hiányzik,   a   veszélyes   tevékenység   folytatásának   felfüggesztését

2
rendelheti el.
Ha   az   Üzemeltető   a   biztonságos   működéssel   kapcsolatos   kötelezettségeit   nem   teljesíti   és   a
biztonságos   üzemeltetés   feltételeiben   súlyos   hiányosság   jelentkezik,   akkor   Hatóságom   a
katasztrófavédelmi engedély visszavonásával a veszélyes tevékenység folytatását megtiltja. Az
Üzemeltető   költségére  és  veszélyére   Hatóságom   a rendőrség  közreműködésével  a  veszélyes
anyagokkal   foglalkozó   üzemben   foglalkoztatott,   vagy   annak   területén   lévő   személyeknek   a
veszélyes   anyagokkal   foglalkozó   üzem   területére   történő   belépésének,   illetve   az   ott-
tartózkodásának megtiltását; a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, veszélyes anyagokkal
foglalkozó létesítmény helyiségeinek lezárását és ennek hatósági pecséttel történő hitelesítését; a
veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény biztonsági
őrzését;   a   veszélyes   anyagokkal   foglalkozó   üzemben,   veszélyes   anyagokkal   foglalkozó
létesítményben található veszélyes anyagok, eszközök elszállítását, környezetvédelmi szabályok
szerinti   megsemmisítését,   vagy   veszélyeztető   jellegük   megszüntetését   rendelheti   el.   Az
Üzemeltető   a   veszélyes   anyagokkal   kapcsolatos   súlyos   balesettel,   vagy   üzemzavarral
összefüggésben   megelőző,   elhárító,   helyreállító   intézkedésekre,   valamint   a   veszélyes
anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset körülményeinek kivizsgálására kötelezhető. 
Az   Üzemeltető   a   hatósági   határozatban,   vagy   a   jogszabályokban   foglalt   kötelezettségeinek
elmulasztása, vagy a veszélyes tevékenységgel kapcsolatos súlyos balesettel vagy üzemzavarral
összefüggésben a megelőző, elhárító és helyreállító intézkedésekre vonatkozó kötelezettsége be
nem tartása esetén katasztrófavédelmi bírsággal sújtható. A katasztrófavédelmi bírság legkisebb
összege 300.000,- forint, azaz háromszázezer forint, legmagasabb összege 3.000.000,- forint,
azaz hárommillió forint. A bírság egy eljárásban ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése,
vagy   más   kötelezettségszegés   esetén   ismételten   is   kiszabható.   A   bírság   megfizetése   nem
mentesít a büntetőjogi, illetve a polgári jogi felelősség, valamint az elmulasztott kötelezettség
teljesítése alól. 
Jelen   határozat   ellen   közigazgatási   úton   további   jogorvoslatnak   helye   nincs,   a   vitatott
közigazgatási cselekmény ellen a Budapest Környéki Törvényszéknek címzett és a Pest Megyei
Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz (1149 Budapest, Mogyoródi út 43.) a közléstől számított 30
napon belül benyújtott kereseti kérelemmel közigazgatási pert lehet kezdeményezni.
A jogi képviselővel eljáró fél, valamint a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet
az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével köteles benyújtani a keresetlevelet az
elsőfokú   közigazgatási   döntést   hozó   szervnél.   A   jogi   képviselővel   eljáró   fél   és   a   belföldi
székhellyel   rendelkező   gazdálkodó   szervezet   -   ha   nem   ügyvédi   képviselettel   jár   el   -   az
elektronikus benyújtás során a képviseletét ellátó személy teljes körű azonosítását biztosító és az
űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével is eljárhat, ha azzal rendelkezik.
Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben, az alperes a védiratban kérheti. Tárgyalás tartása
a perbelépési kérelemben, illetve a perbevonástól vagy a perbeállítástól számított tizenöt napon
belül is kérhető. A tárgyalás tartása iránti kérelem elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. 
Eljárási  költség megtérítéséről  nem kellett  dönteni,  mert az eljárás  során ilyen  költség nem
merült fel.
I n d o k o l á s
I. a.
Az Üzemeltető 2019. december 04-én az 1. számú üzemére vonatkozóan katasztrófavédelmi

3
engedély   kérelmet   terjesztett   elő   Hatóságomhoz,   amely   kérelem   az   üzem   besorolásának
megváltozatására   (alsó   küszöbértékűről   felső   küszöbértékű   veszélyes   anyagokkal   foglalkozó
üzemre) vonatkozott.
Hatóságom a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló
2011. évi CXXVIII. törvény
 (a továbbiakban: Kat.) és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos
balesetek   elleni   védekezésről   szóló   219/2011   (X.   20.)   Korm.   rendelet
  (továbbiakban:   R.)
előírásai alapján katasztrófavédelmi engedélyezési eljárást folytatott le, melynek eredményeként
a veszélyes tevékenység végzésére a 2020. május 19-én kelt 36300/3871-27/2019.ált. számú
határozatban   szereplő   13   feltétellel   katasztrófavédelmi   engedélyt   adott.  A   határozat   2.-13.
feltételeinek teljesítési határideje a határozat kézhezvételétől számított 90 nap volt. 
I.b.
Az Üzemeltető 2020. augusztus 25-én a 36300/3871-27/2019.ált. számú határozatban szereplő
feltételek   teljesítésének   igazolására   az   1.   számú   üzemre   vonatkozóan   egységes   szerkezetű
biztonsági   jelentést   nyújtott   be   a   Hatósághoz,   amely   nyilvántartásba   vétele   36300/3871-
31/2019.ált. számon megtörtént.
A 2020. augusztus 25-én benyújtott biztonsági jelentésben foglaltak, valamint a 2020. október
21-én   megtartott   helyszíni   szemle   és   az   Üzemeltető   által   benyújtott   nyilatkozatok   alapján
megállapításra került, hogy az Üzemeltető a 36300/3871-27/2019.ált. számú határozat feltételi
pontjait - az 1. és 3. pontokban foglaltakon kívül - teljesítette.
Hatóságom 2020. november 04-én 36300/3871-39/2019.ált. számú határozatában a veszélyes
tevékenység végzéséhez az alábbi feltételekkel hozzájárult:
1. Az 1. számú üzem B zónájának 92.000 m2-es épületrészében (továbbiakban: 92M
épületrész)   katasztrófavédelmi   engedélyhez   kötött   veszélyes   tevékenység   az
épületrész   építésügyi   hatósági   eljárásban   hozott   használatbavételi   engedély
véglegessé válását követően kezdhető meg.

2. Az   1.   számú   üzem   átalakításokkal   érintett   területein   a   módosításokkal   érintett
tűzjelző és tűzoltó rendszerek megfelelőségét és üzemképességét igazolni kell.
A 2. feltétel teljesítésének határideje 2021. január 08. volt.
Az   Üzemeltető   2021.   január   08-án   nyilatkozatot   nyújtott   be   a   Hatóság   részére,   amely
nyilvántartásba   vétele   36300/3871-43/2019.ált.   számon   megtörtént.   A   nyilatkozatában   az
Üzemeltető előadta, hogy az 1. számú üzem átalakításokkal érintett területein az átalakításokkal
érintett tűzoltó rendszerek megfelelőségét igazoló dokumentumokat 2021. márciusában fogják
benyújtani, a módosításokkal érintett tűzjelző rendszerek engedélyeztetésre készen állnak. Az
Üzemeltető   a   nyilatkozata   mellékleteként   benyújtotta   a   tűzjelző-   és   oltó   berendezések
kivitelezőinek   nyilatkozatait,   amelyek   szerint   a   tűzjelző   rendszer   részlegesen   megfelelő,   és
részlegesen   üzemképes,   a   tűzoltó   rendszer   kivitelezésének   várható   befejezése   a   nyilatkozat
kiállításától (2021. január 07.) számított 12 hét múlva fog megtörténni.
A   Pest   Megyei   Katasztrófavédelmi   Igazgatóság   Vác   Katasztrófavédelmi   Kirendeltség
(továbbiakban: Vác KvK) 2021. február 16-án és február 17-én hatósági ellenőrzést tartott az 1.
számú üzem területén. A helyszíni ellenőrzésről 36310/208-1/2021.ált. és 36310/207-1/2021.ált.
számon jegyzőkönyv készült.
II.

4
A Hatóság a 36300/3871-31/2019.ált. iktatási számon nyilvántartásba vett biztonsági jelentést, a
2021. január 08-án benyújtott nyilatkozatot, valamint Vác Kvk által végrehajtott ellenőrzések
során tapasztaltakat megvizsgálta és megállapította, hogy az Üzemeltető kérelme a Kat. és az R.
követelményeinek a rendelkező részben meghatározott feltételekkel felel meg.
1. A  Hatóságomnál   rendelkezésre   álló   információk   és   dokumentumok   alapján
megállapításra   került,   hogy   az   1.   számú   üzem   92M   épületrésze   építésügyi   hatósági
eljárásban kiadott és véglegessé vált használatbavételi engedéllyel még nem rendelkezik.
A biztonsági jelentés 51-52. oldalán lévő leírás, a 93. oldalon lévő helyszínrajz, valamint
a   2020.   október   21-én   megtartott   helyszíni   szemlén   tapasztaltak   alapján   a   92M
épületrész   területén   veszélyes   anyag   (elektróda   alapanyag)   tárolás   tevékenységet
kívánnak végezni. Vác KvK 2021. február 16-án és február 17-én végrehajtott hatósági
ellenőrzése   során   megállapításra   került,   hogy   a  92M   épületrész   területe   a   bejárás
időpontjában   használatban   volt,   ott   üzemi   tevékenységet   végeztek   (termelés   és
raktározás), veszélyes anyagok jelenlétében.
Hatóságom   a   36300/1060-2/2021.ált.   számú   határozatával   2021.   március   17-én   a
veszélyes tevékenység folytatását a 92M épületrészben megtiltotta.
Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az
építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 39. § (1)
bekezdés b) pontja alapján Használatbavételi engedély alapján vehető használatba az a
rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas építmény, építményrész, amelyre az
építtetőnek  építési  engedélyt  kellett  kérnie,  ha annak használatbavételi  engedélyezési
eljárásába szakhatóságot szükséges bevonni.
Mindezek   alapján   határozatom   rendelkező   részének   1.   pontjában   szereplő   feltételt
határoztam meg.
2. A 2020. augusztus 25-én benyújtott biztonsági jelentés a beépített tűzjelző és tűzoltó
rendszerek   bemutatását   és   megfelelőségét   az   5.   mellékletében   („A   gyár   jelző   és
oltórendszereinek megfelelősége”) szereplő dokumentumokkal kívánta igazolni, azonban
a benyújtott dokumentumok között az 1. számú üzem átalakításokkal érintett területein a
módosításokkal érintett tűzjelző és tűzoltó rendszerek megfelelőségét és üzemképességét
igazoló dokumentumok nem kerültek benyújtásra. Az Üzemeltető 2021. január 08-án
benyújtott   nyilatkozatában   előadta,   hogy   az   1.   számú   üzem   átalakításokkal   érintett
területein   az   átalakításokkal   érintett   tűzoltó   rendszerek   megfelelőségét   igazoló
dokumentumokat   2021.   márciusában   fogják   benyújtani,   a   módosításokkal   érintett
tűzjelző   rendszerek   engedélyeztetésre   készen   állnak.   Az   Üzemeltető   a   nyilatkozata
mellékleteként benyújtotta a tűzjelző- és oltó berendezések kivitelezőinek nyilatkozatait,
amelyek szerint a tűzjelző rendszer részlegesen megfelel és részlegesen üzemképes, az
tűzoltó   rendszer   kivitelezésének   várható   befejezése   a   nyilatkozat   kiállításától   (2021.
január   07.)   számított   12   hét   múlva   fog   megtörténni.  Vác   KvK  2021.   február   16-án
végrehajtott   hatósági   ellenőrzése   során   megállapításra   került,   hogy   az   „Assembly
épületrész”
 területén az átépített, átalakított és bővített tűzoltó berendezés a tűzvédelmi
hatóság használatbavételi engedélyével nem rendelkezik. Továbbá megállapításra került,
hogy az „Assembly épületrész”  winding 2 üzemrész,  winding 3 üzemrész  és winding 4
üzemrész
  területén  az  átalakított  és  bővített  tűzjelző  berendezés,  valamint   az  „Üzem
épületrész 4-es zónájában
 található Elektróda területen” kiépített 23, 24 és 25-ös hurok
a tűzvédelmi hatóság használatbavételi engedélyével nem rendelkezik.
Hatóságom   a   36300/1061-2/2021.ált.   számú   határozatával   2021.   március   17-én   a
veszélyes tevékenység folytatását a „Assembly épületrészében” és az „Üzem épületrész
4-es zónájában található Elektróda területen” megtiltotta.

5
Az R. 3. melléklet 1.7 e) pontja alapján „Bemutatja a veszélyes anyagokkal foglalkozó
üzemben   a   veszélyes   anyagokkal   kapcsolatos   súlyos   baleset   következményei
csökkentésére   rendszeresített   felszereléseket,   valamint   a   vezetéshez   és   a   döntés-
előkészítéshez szükséges infrastruktúrát: az érzékelő/védelmi rendszereket és a véletlen
anyagkibocsátás   mennyiségét   korlátozó   eszközöket,   mint   amilyen   többek   között   a
vízpermet, a gőzfüggöny, az elzárószelep, illetve az inertizáló rendszerek.”

Mindezek   alapján   határozatom   rendelkező   részének   2.   pontjában   szereplő   feltételt
határoztam meg.
Fentiekre tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem.
III
A Kat. és a R. rendelkezéseinek megfelelően az Üzemeltetőt különösen az alábbi bejelentési,
engedélyeztetési, felülvizsgálati és jelentési kötelezettségek terhelik: 
a) bejelentési kötelezettség a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, veszélyes anyagokkal
foglalkozó   létesítmény   ideiglenes   leállítása,   végleges   bezárása   esetén   (Kat.   27.   §   (2)
bekezdése);
b) felülvizsgálati   eljárás   kezdeményezési   kötelezettség   a   veszélyes   tevékenység   ismételt
folytatása   esetén  (Kat.  27. §  (3) a)  pontja);   a biztonságra  hátrányosan  kiható   jelentős
változtatás   esetén   (Kat.   27.   §   (3)   b)   pontja);   az   alkalmazott   veszélyes   anyagok
mennyiségének   jelentős   növekedése   vagy   csökkenése,   illetve   a   veszélyes   anyag
jellegének,   fizikai   tulajdonságának   vagy   felhasználási   folyamatának   jelentős   változása
esetén
 
(Kat. 27. § (3) c) pontja); az üzem besorolásának megváltozása esetén [Kat. 27. § (3) d)
pontja);
c) veszélyes   anyagokkal   kapcsolatos   súlyos   balesetek   és   üzemzavarok   vonatkozásában:
adatszolgáltatásra   (R.   30.   §   (1)-(2)];   kivizsgálást   követő   tájékoztatásra   (R.   30.   §   (4)
bekezdése); részletes jelentésre (R. 31. § (1)-(4) bekezdései); megelőzésre, enyhítésre és
helyreállításra (Kat. 37. § b) pontja; R. 20. § (7) bekezdése); kivizsgálásra és jelentésre
(Kat. 37. § c) bekezdése; valamint a megtett intézkedések kapcsán tájékoztatásra (Kat. 37.
§ d) pontja) vonatkozó kötelezettség;
d) a biztonsági jelentés felülvizsgálatára vonatkozó kötelezettség (Kat. 28. § (4) bekezdése;
29. §; R. 11. §-a);
e) a belső védelmi terv pontosításának, felülvizsgálatának, begyakoroltatására (Kat. 38. §-a;
az R. 20. § (2)-(3) és (6) bekezdései); az üzemi dolgozók és alvállalkozók tájékoztatására s
felkészítésére (R. 19. § (4) bekezdése) vonatkozó kötelezettség.
A  Kat.  35. § (5) bekezdés b) pontja alapján a hatóság katasztrófavédelmi bírság kiszabására
jogosult  a  törvény   IV.   fejezetében   és   a   végrehajtási   rendeletekben,   vagy   az   azok   alapján
meghozott hatósági döntésben foglalt előírások elmulasztása esetén. A Kat35. § (6) bekezdése
alapján   a   bírság   legkisebb   összege   háromszázezer   forint,   legmagasabb   összege   hárommillió
forint. A bírság összegét a törvényi keretek között a jogsértésnek az emberi életre és egészségre,
az   anyagi   javakra   és   a   környezetre   való   veszélyességével   arányos   mértékben,   a   jogsértés
súlyához és ismétlődéséhez igazodva kell meghatározni. 
A Kat. 35. § (7) bekezdése szerint a bírság egy eljárásban, ugyanazon kötelezettség ismételt
megszegése vagy más kötelezettségszegés esetén ismételten kiszabható. A  katasztrófavédelmi
bírság   részletes   szabályairól,   a   katasztrófavédelmi   hozzájárulás   befizetéséről   és


6
visszatérítéséről   szóló   208/2011.   (X.   12.)   Korm.   rendelet  5.   §   (2)   bekezdése   alapján   több
különböző szabálytalanság megállapítása esetén a katasztrófavédelmi bírság összege az egyes
bírságtételek összege, amely legfeljebb 5.000.000,- forint lehet. 
IV.
A Samsung SDI Magyarország Gyártó és Értékesítő Zártkörűen Működő Részvénytársaság Göd
területén megvalósuló beruházásával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági
szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 114/2016. (VI. 1.) Korm. rendelet
rendelkezései,   valamint  a   nemzetgazdasági   szempontból   kiemelt   jelentőségű   beruházások
megvalósításának   gyorsításáról   és   egyszerűsítéséről   szóló   2006.   évi   LIII.   törvény
  (a
továbbiakban:   Ngt.)   alapján   az   Üzemeltető   veszélyes   tevékenység   végzésére   vonatkozó
katasztrófavédelmi   engedélyezési   eljárása   nemzetgazdasági   szempontból   kiemelt   jelentőségű
beruházásnak minősül.
A   döntés   hirdetményi   úton   történő   közlését,   továbbá   a   közlés   napját   az  Ngt.  2.   §   (2)
bekezdése írja elő.

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) 116.
§   (4)   bekezdés  e)  pontja   szerint   a   nemzetgazdasági   szempontból   kiemelt   jelentőségűvé
nyilvánított ügyben hozott döntés ellen nincs helye fellebbezésnek, a határozat az Ákr. 82. § (1)
bekezdése alapján a közléssel véglegessé válik.
Az   Ákr.   114.  §   (1)  bekezdése   alapján   az   ügyfél   -  az   önálló   fellebbezéssel   nem   támadható
végzések kivételével - a véglegessé vált döntés ellen közigazgatási pert indíthat. A közigazgatási
perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 18. § (1) bekezdése szerint a
pert   az   ellen   a   közigazgatási   szerv   ellen   kell   indítani,   amely   a   jogvita   tárgyát   képező
közigazgatási   tevékenységet   megvalósította,   többfokú   közigazgatási   eljárásban   hozott
cselekmény   esetén   a   közigazgatási   cselekmény   megvalósítója   az   utolsó   fokon   eljárt
közigazgatási   szerv.   A   keresetlevél   tartalmára   és   benyújtásának   módjára   a   Kp.   37-39.   §
rendelkezései az irányadóak. 
Az eljáró bíróság illetékességét a Kp. 13. §-a határozza meg.
A   közigazgatási   per   illetékének   mértékét  az   illetékekről   szóló   1990.   évi   XCIII.   törvény 
(a továbbiakban: Itv.) 45/A. §-a határozza meg. 
Az Itv. 62. § (1) bekezdés h) pontjában foglaltak alapján a felet illetékfeljegyzési jog illeti meg a
közigazgatási bírósági eljárásban, a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos pert és a szerződő
fél által indított közigazgatási szerződéssel kapcsolatos pert kivéve. Az Itv. 59. § (1) bekezdése
alapján, akit tárgyi illetékfeljegyzési jog illet meg, mentesül az illeték előzetes megfizetése alól.
Ilyen esetben az fizeti az illetéket, akit a bíróság erre kötelez.
A   Kp.   124.   §   (2)   bekezdés   c)   pontjában   foglaltak   alapján   a   bíróság   törvény   eltérő
rendelkezésének hiányában egyszerűsített perben jár el járulékos közigazgatási cselekménnyel
kapcsolatos perben. A Kp. 124. § (5) bekezdésében foglaltak alapján az egyszerűsített perben a
bíróság a tárgyaláson kívüli elbírálás szabályai szerint jár el. A Kp. 77. § (1) és (2) bekezdései
alapján, ha egyik fél sem kérte tárgyalás tartását, és azt a bíróság sem tartja szükségesnek, a
bíróság   az   ügy   érdemében   tárgyaláson   kívül   határoz.   Tárgyalás   tartását   a   felperes   a
keresetlevélben, az alperes a védiratban kérheti. Tárgyalás tartása a perbelépési kérelemben,
illetve   a   perbevonásától   vagy   a   perbeállítástól   számított   tizenöt   napon   belül   is   kérhető.   A
tárgyalás tartása iránti kérelem elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.

7
A Kp. 29. § (1) bekezdése  alapján az elektronikus  kapcsolattartásra  a polgári perrendtartás
szabályait kell megfelelően alkalmazni.
A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 608. §-a szerint
az   E-ügyintézési   tv.   alapján   elektronikus   úton   történő   kapcsolattartásra   kötelezett   minden
beadványt kizárólag elektronikusan –  az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások
általános   szabályairól   szóló   2015.   évi   CCXXII.   törvény
ben   (a   továbbiakban:  
E-ügyintézési   tv.)   és   végrehajtási   rendeleteiben   meghatározott   módon   –   nyújthat   be   a
bírósághoz, és a bíróság is elektronikusan  kézbesít a részére. Az E-ügyintézési  tv. 9. § (1)
bekezdése   szerint,   ha   nemzetközi   szerződésből   eredő   kötelezettség   alapján   törvény   vagy
nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, elektronikus ügyintézésre köteles valamennyi,
a 2. § (1) bekezdése szerinti ügy tekintetében az ügyfélként eljáró gazdálkodó szervezet, állam,
önkormányzat, költségvetési szerv, ügyész, jegyző, köztestület, egyéb közigazgatási hatóság,
valamint az ügyfél jogi képviselője.
Fentiek alapján a keresetlevelet - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a vitatott közigazgatási
cselekmény közlésétől számított harminc napon belül kell a vitatott cselekményt megvalósító
közigazgatási szervhez benyújtani. Az elektronikus útra kötelezett, vagy az elektronikus utat
választó félnek az „Űrlap keresetlevél benyújtásához közigazgatási perben” című ÁNYK űrlapot
kell kitölteni. A kitöltött ÁNYK űrlapot és csatolt mellékleteit a www.magyarorszag.hu oldalon
ügyfélkapus bejelentkezés után, az ügyfélkapun keresztül a vitatott cselekményt megvalósító
közigazgatási szervhez kell beküldeni. Ha a fél nem kötelezett az elektronikus útra, kérelmét
beadhatja papír alapon is.
A   jogi   képviselő   nélkül   eljáró   felperes   a   keresetlevelet   jogszabályban   meghatározott
nyomtatványon is előterjesztheti, a Kp. 39. § (2) bekezdése alapján.
Az Ngt. 7-10. §-ai a közigazgatási perre vonatkozóan külön szabályokat állapítanak meg.
Figyelembe   véve   az   Ákr.   81.   §   (1)   bekezdésében   foglaltakat,   mivel   eljárási   költség   –   az
igazgatási szolgáltatási díjon kívül – nem merült fel, így annak megállapításáról nem kellett
rendelkeznem.
Határozatom   jogalapja   Kat.  25. §  (1)  bekezdése  és  a  R.  4.  §-a,   valamint  az   Ákr.  80.  §  (1)
bekezdése. 
Hatóságom hatáskörét a Kat. 25. § (1) bekezdése, valamint a R. 1. § 2a. pontja, valamint a R. 4.
§  (3)  bekezdése  határozza   meg.  Hatóságom   illetékességét  a  Kat.   22.  §  (1)  b)  pontja,   és  a
katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi
CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet
 3. §. (3) bekezdése
és az 1. melléklet a) pontja határozza meg. 
Budapest, „elektronikus bélyegző szerint.”
Branyiczky Márk tű. ezredes
tűzoltósági főtanácsos
igazgató
Készült: 6 példányban - Egy példány: 7 oldal
Kapják:
1. Samsung SDI Magyarország Zrt. (2131 Göd, Ipartelep 6980. hrsz.) / Cégkapu
2. GENERISK Kft. (1223 Budapest, Szabadkai u. 14.) - Cégkapu

8
3. Pest Megyei Önkormányzat Elnöke - (1052 Budapest, Városház u. 7.) – /a döntés közlését követően/Hivatali kapu
4. Pest Megyei Védelmi Bizottság Elnöke (1052 Budapest, V. kerület Városház utca 7.) /a döntés közlését követően/ NOVASZEÜSZ
5. Dunakeszi Járási Hivatal Vezetője (2120 Dunakeszi, Fő u. 143.) /a döntés közlését követően/ NOVASZEÜSZ
6. Pest   Megyei   Kormányhivatal   Környezetvédelmi   és   Természetvédelmi   Főosztálya   (1072   Budapest,
 
Nagy Diófa utca 10-12.) /a döntés közlését követően/ NOVASZEÜSZ
7. Irattár
                                                                        
 ____________________________________  _  _    
__  
_     
__   
_    
__                                                                        
 ____________________________________  _  _    
__  
_     
__   
_    
__
Cím: 1149 Budapest, Mogyoródi út 43. 1903 Bp. Pf.: 314
Telefon: +36(1) 469-4105 Fax: +36(1) 469-4353
E-mail: [email protected]

ZÁRADÉK
A dokumentum elektronikus aláírással hitelesített
36300/3871-44/2019.ált.