ÜZLETI TERV
A helyi gazdaság erőforrásaira épülő
piac- és agrárlogisztikai fejlesztés Tatán
című projekt támogatási kérelméhez
felhívás kódszáma:
TOP-1.1.3-15
2016. szeptember
1
link to page 3 link to page 7 link to page 8 link to page 8 link to page 25 link to page 28 link to page 38 link to page 42 link to page 43 link to page 49 link to page 49 link to page 49 link to page 55 link to page 56 link to page 59 link to page 60 link to page 64 link to page 69
1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ............................................................................................................. 3
2. A PROJEKTGAZDA BEMUTATÁSA ............................................................................................... 8
2.1. A PROJEKTGAZDA TEVÉKENYSÉGEI ÉS KORÁBBI FEJLESZTÉSEI .......................................... 8
2.2. EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNEREK ÉS AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS FORMÁJÁNAK BEMUTATÁSA ................... 8
2.3. PROJEKT MENEDZSMENT SZERVEZET BEMUTATÁSA ......................................................25
3. FEJLESZTÉSI IGÉNY MEGALAPOZÁSA .................................................................................. 29
3.1. STRATÉGIAI HELYZETÉRTÉKELÉS ........................................................................................................... 34
3.2. PIACI KÖRNYEZET ELEMZÉSE ................................................................................................................. 39
3.3. SWOT-ELEMZÉS ................................................................................................................................... 43
3.4. PROJEKT CÉLKITŰZÉSEI, ELVÁRT EREDMÉNYE ..................................................................................... 44
4. A TERVEZETT FEJLESZTÉS TARTALMÁNAK KIDOLGOZÁSA ....................................... 49
4.1 PROJEKT NÉLKÜLI ESET BEMUTATÁSA .................................................................................................... 49
4.2 MŰSZAKI TARTALOM LEÍRÁSA ................................................................................................................ 49
4.3. AZ ÜZEMELTETÉS TECHNIKAI FELTÉTELEI ............................................................................................ 55
4.4. AZ ÜZEMELTETÉS SZEMÉLYI ÉS SZERVEZETI FELTÉTELEI ................................................................... 56
4.5. CSELEKVÉSI ÜTEMTERV ......................................................................................................................... 59
4.6 KOCKÁZATELEMZÉS ................................................................................................................................ 60
5. MARKETINGTERV ........................................................................................................................... 65
6. PÉNZÜGYI ELEMZÉS ....................................................................................................................... 70
2
1. Vezetői összefoglaló
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program a belső erőforrásokra épülő,
gazdaságélénkítő és foglalkoztatás-ösztönző térségi és helyi gazdaságfejlesztés fő
színtere, stratégiai célja az ehhez szükséges helyi feltételek biztosítása, illetve e
térségekben a
helyi gazdaságfejlesztéshez szükséges önkormányzati üzleti
infrastrukturális háttér és szolgáltatások fejlesztésének támogatása.
A tárgyi fejlesztés ezt a célkitűzést maximális mértékben szolgálja: megvalósulásával két
földrészleten, közel 1 hektáron egy
666,6 m²-es helyi termék piac és egy
208,9 m²-
es összterületű
agrárlogisztikai szolgáltató raktár kerül kialakításra,
korszerű,
versenyképes telephelyi infrastruktúra kiépítésével, ami érdemi gazdaságélénkítő
és foglalkoztatás-ösztönző hatással fog járni Tata és a környező települések
vonatkozásában, hozzájárulva a város-vidék együttműködésének erősítéséhez.
A projekt a helyi gazdaság szereplőit támogatja a helyi mezőgazdasági
termékek helyi
piacokra való eljuttatásában, az értékesítés fejlesztésével, a közösségi,
szolgáltatásként biztosított agrárlogisztikai infrastruktúra kialakításával, a
vállalkozásokat segítő, a helyi termékek menedzselésével, szolgáltatások szervezésével.
A projekt illeszkedik a megyei területfejlesztési programhoz és a
vonatkozó indikátoraihoz, a településhálózat fenntartható fejlődéséhez, a központi
települések szerepeinek megerősítéséhez, mivel a beruházás
a
Tatai Járásban, Tata
településen valósul meg, mely város
járásközpont.
A projekt megvalósításának
átfogó célja a helyi gazdaságot erősítő közvetlen
termelői-fogyasztói, város-vidék kapcsolatok biztosítása egy olyan rövid ellátási
lánc kialakításával, amely a Tatán és közvetlen környezetében a
helyi termelők által
megtermelt mezőgazdasági termékeket az önkormányzat által fenntartott
intézmények és a lakosság számára is elérhetővé teszi.
A „Helyi gazdaság erőforrásaira épülő piac- és agrárlogisztikai fejlesztés Tatán” című
projekt a helyi termelők, helyi piacra jutásának támogatása és a helyi termékek piacra
jutását
segítő
agrár-logisztikai
fejlesztések
támogatása
gyűjtőpont
(hub)
főtevékenységeket egyaránt nevesíti (Felhívás 3.1.1. A és C),
építési-beruházási,
eszközbeszerzési és soft elemeket is tartalmaz,
komplexen kezelve a fejlesztési
igény jelentette kihívásokat.
Az
agrárlogisztikai építési beruházás létrejöttével megvalósul a Felhívás 3.1.1. C)
Helyi termékek piacra jutását segítő agrár-logisztikai fejlesztések támogatása gyűjtőpont
(hub) jelleggel főtevékenység a) pontja szerinti „A termelést követő műveletekhez
(tárolás, hűtés, válogatás, mosás, csomagolás), kezeléséhez kapcsolódó infrastruktúra
kiépítése (pl. raktár, hűtőházak kialakítása), szolgáltatásként történő biztosítása.”
tevékenység.
A fejlesztéseket Tata Város Önkormányzata
új építésként, zöldmezős beruházásként valósítja, mivel nincs a fejlesztett területeken az adott funkciónak megfelelően
átalakítható épület. A projektekben
komplex akadálymentesítés történik, a létrejövő
felépítmények a hatályos
jogszabályi energiahatékonysági előírásoknak meg fognak
3
felelni.
A projekt előkészítettsége megfelelő. A fejlesztés tárgyát illető beruházás
vonatkozásában üzleti terv, továbbá költség-haszon elemzés rendelkezésre áll. A piac megvalósítási helyszíneként tervezett Tata
1879/29 helyrajzi számon, kivett
beépítetlen területként nyilvántartott földrészlet (a tulajdoni lapon közterületi cím nincs
megjelölve) Tata Város Önkormányzata 1/1 arányú tulajdonában áll, per- és
igénymentes, térmértéke
6.370 m². Az agrárlogisztikai raktár létrehozására új
beruházásként a Tata
460/159 helyrajzi számú, 2.509 m² alapterületű
földrészleten (a tulajdoni lapon közterületi cím nincs megjelölve) kerül sor. A kivett
beépítetlen területként nyilvántartott ingatlan Tata Város Önkormányzata 1/1 arányú
tulajdonában áll, szintén per- és igénymentes.
Tervezői felmérés alapján az
előzetes tervezői költségbecslés és a helyszínrajz elkészült,
koncepciótervek is rendelkezésre állnak. A piac épületének tervezőjét Tata
Város Önkormányzata által indított
egyszerű tervpályázati eljárás keretében
választotta ki a támogatást igénylő. Az agrárlogisztikai beruházáshoz kapcsolódóan
tételes
eszközlista rendelkezésre áll.
A piac épületének kialakítása során egy nyitottságot, átjárhatóságot és letisztultságot
sugárzó épülettömeg létrehozása a cél. Az
elhelyezendő funkciók közül a
legnagyobb alapterületet a fedett-nyitott piactér igényli (481,4 m²). Az épület
alaprajz szerinti teljes nettó területe
666,6 m2.
Az épületben a kubusok északnyugati végére
4 db üzlethelyiség kerül. Az üzletek
saját szociális blokkal és raktárral rendelkeznek, a független működés lehetőségének
megteremtése céljából.
Az épülethez délkeleti irányból kapcsolódó
tér szerepe kettős. Általában köztérként
funkcionál, ugyanakkor a piac működése idején árusítóterének növelésére szolgál. A tér
délkeleti végén futó lámpasor fém huzalokkal kerül összekötésre az épület lemezével,
amibe rejtve kerülnek elhelyezésre feltekerve
a tér fölé kihúzható árnyékoló
ponyvák.
Az
elárusító helyek fix és mobil asztalok elhelyezésével alakíthatók ki. Az
asztalok fém szerkezetekkel készülnek, az asztallap rozsdamentes acél lemezből, a lábak
rozsdamentes acél keretekből. A pillérekhez rögzített asztalok fixek, a többi asztal
mozgatható. Az asztalok 70%-ban hézagos, 30%-ban hézagmentes felülettel készülnek.
A fedett-nyitott részen 62 db asztal helyezhető el, szükség esetén a nyitott
részen további 42 db. A lemez alatti térben a pillérek mentén elektromos dugaszoló
aljzatok is kialakításra kerülnek, így a mozgatható asztaloknak köszönhetően akár
árusító hűtőpult is elhelyezhető a kereskedők által. Ezen felül vízvételi lehetőség is
biztosított a fedett-nyitott térben.
A tervezett raktárcsarnok
épülete két fő funkcionális egységből áll: a csarnokból és
a szociális blokk/iroda megnevezésű épületrészből. A csarnok funkciója az említett „post-
harvest manipuláció” jellegű kezelés, valamint a tényleges raktározás / tárolás. A
szociális blokk/iroda a személyzet munkavégzésének feltételeit biztosítja. Az épület ÉK-i
oldalán található áruátvevő/-kiadó helyiség az utcafront felé lévő, a szállítmányozó
járművek behajtását lehetővé tévő udvarra néz. A gépkocsival érkező személyzet, ill. a
szolgáltatásokat igénybe vevők számára 4 parkolóhely kialakítására kerül sor. A telek
fennmaradó része parkosított.
4
A
csarnok több belső egységre tagolódik, ezen belül egy áruátvevő/-kiadó, egy
csomagoló, két előkészítő, egy fagyasztó, egy gépészeti, egy hűtő helyiségre és egy
közlekedőre. A szociális blokk/iroda megnevezésű épületrész egy irodát, egy bejárati
közlekedőt, két mosdót és egy öltözőt foglal magában. A
két épületrész nettó területe
208,9 m2.
A
projekt a helyi gazdasági igényre is fókuszál, mivel számos helyi-térségi termelő
jelezte (10 szándéknyilatkozattal is rendelkezünk a tárgyban) az Önkormányzat felé,
hogy a modern, versenyképes piaci és kiszolgáló infrastruktúra gazdasági tevékenységét
elősegítené, közvetett kedvezményezettként annak használatát tervezi.
Az Üzleti tervben
bemutatásra kerül 25 olyan helyi és térségi termelő-kereskedő, aki potenciálisan a tervezett beruházás szolgáltatásait tervezi igénybe venni.
A
jelenlegi tervek szerint a piac és a raktár működtetésére az önkormányzat önálló
gazdálkodó szervezetet – költséghatékonysági szempontokat figyelembe véve –
nem
hoz létre. A
fejlesztés üzemeltetésbe adása kapcsán a támogatást igénylő a
projekt zárásával (azaz az infrastruktúra-egységek használatba vételének lehetővé
válásával) párhuzamosan mérlegeli a kiválasztható konstrukciót. Erre is figyelemmel
azonban a támogatást igénylő – az infrastruktúra üzemeltetésének széleskörű feladatait
mérlegelve –
a fenntartási időszakra (a projekt fizikai befejezésének
időpontjára) 4 fő teljes állású munkavállalót kíván alkalmazni, s ehhez a
szükséges költségfedezetet biztosítani vállalja.
A projekt támogatása esetén
a végrehajtás során további széleskörű partnerséget valósít meg az önkormányzat (részben a projekt rendelkezésre álló kommunikációs
eszközeivel), tájékoztatva a helyi gazdasági szereplőket és a lakosságot (tájékoztató
szórólap, kiadványok, helyi média, egyéb rendezvény). A fejlesztési elképzelés a
települési lakosság széles köre által ismert, a projektet az üzleti terv mellékleteként
csatolt
nyilatkozatával 4 db helyi társadalmi szervezet külön is támogatja.
A projekt
tervezett kezdete 2017. január 01. napja, a I-VI. szám alatt hivatkozott
mérföldkövek szerinti
megvalósításának időtartama 15 hónap. Az
építési munkák
várható befejezése 2018. januárja, e dátumig 25%, 50%, 75% és 100%-os
készültségi foknál tervezzük a
II., III., IV. és V. mérföldköveket. A projektben
műszaki ellenőr és rehabilitációs szakmérnök is közre fog működni.
A
projektzárás, azaz a
VI. mérföldkő tervezett időpontja
2018. március 31. napja, a
záró beszámoló és záró kifizetési kérelem az
ezt követő egy hónapon belül kerül
benyújtásra.
A projektben kritikus vagy katasztrofális hatású kockázat nem azonosítható. A fejlesztés
kockázati szintjét jelentősen csökkenti, hogy – mint azt fentebb részletesen kifejtettük -
a fejlesztéssel érintett ingatlanok Tata Város Önkormányzata kizárólagos tulajdonában
állnak,
per-
és
igénymentesek.
Az
építési
engedélyezési
eljárások
lefolytatásának jogi-műszaki akadálya nincs. A projekt
műszaki értelemben jól előkészített, a tervezésért felelős mérnökirodák a
beruházási helyszínnel kapcsolatos előzetes felmérési-egyeztetési feladatokat ellátták,
részletes költségbecslések és koncepciótervek készültek (a piac épülete esetében
tervpályázat is lefolytatásra került), mind a további előkészítési, mind a későbbi
5
projektmenedzsment tevékenység is egységes irányítás alatt áll.
Tata Város Önkormányzata a Helyi gazdaságfejlesztés pályázati kiírás keretében
egymással szinergiában levő két támogatási kérelmet nyújt be. Egyrészről a „Helyi
alapanyagokra épülő minőségi közétkeztetésért – iskolai konyhák hálózatos fejlesztése
Tatán” és „A helyi gazdaság erőforrásaira épülő piac- és agrárlogisztikai fejlesztés Tatán”
címmel.
A
projektek közös célja a helyi gazdaságot erősítő, foglalkoztatást is biztosító
mezőgazdasági termelés lehetőségeinek kihasználása egyrészről a szükséges
értékesítési, tárolás, hűtési feltételek feltételeinek megteremtésével, másrészről a
lakosság
minőségi
élelmiszerellátásnak
javításával,
illetve
a
közétkeztetés
alapanyagainak biztosításával.
Tata Város Önkormányzata ezen felül tervezi, hogy a beruházás fenntartása során a már
támogatási szerződéssel rendelkező
megyei foglalkoztatási paktum (TOP-5.1.1-15)
keretében létrejövő együttműködésben részt vesz. A projekt – a piaci és raktári
szolgáltatásokat igénybe vevő vállalkozások, termelők köre miatt - ezen felül közvetetten
épít a Vidékfejlesztési Program (VP) kapcsolódó kiírásai által fejlesztett
kapacitásokra is.
A
projekt
a
fenntartható
társadalom
alapértékeit
tiszteletben
tartja.
Rendszerszemléletet közvetít, mert
lokális igényeken alapuló, helyi gazdasági
programozással definiált beruházást valósít meg, ahol
kulcstényező a foglalkoztatási
elem és a helyi erőforrások kiaknázása, mert ezen keresztül jelentkező
kedvező
szociális hatások erősítik a fenntarthatóságot.
A támogatást igénylő a
hatályos környezetvédelmi jogszabályokat betartja, a
projekt által érintett területen a természeti értékeket megőrzi, a fennálló vagy a
beruházás során keletkezett környezeti kárt legkésőbb a projekt megvalósítása során
megszünteti. Az
építmények a hatályos jogszabályi energiahatékonysági előírásoknak
meg fognak felelni, a beszerzendő
technológiai eszközök úgy kerülnek kiválasztásra,
hogy azok tartósan a funkció szolgálatában álljanak és igénybevételükkel a kialakítandó
folyamatok
a leginkább környezet-kímélőek legyenek. A beruházással érintett terület szórt
azbesztet és egyéb azbeszttartalmú anyagot nem tartalmaz.
A projekt pénzügyi-gazdasági fenntarthatóság szintén igazolható. A támogatás
-
elszámolható költségekre eső - tervezett intenzitása 100%-os, így a támogatást
igénylő szervezetnek önerőt nem kell rendelkezésre bocsátaniuk. A fejlesztés
pénzügyileg megalapozott, a projekt megvalósításához és működtetéséhez szükséges
pénzügyi erőforrások rendelkezésre állnak, többlet fenntartási támogatást – ide nem
értve a foglalkoztatási vállalást - nem igényelnek.
A projekt megfelel az esélyegyenlőség általános elveinek,
illeszkedik a település helyi
esélyegyenlőségi programjához. A beruházás az egyenlő bánásmód és az
esélyegyenlőség biztosításának követelményeit megteremti azáltal, hogy
mindenki
számára lehetőséget nyújt a projekt eredményeinek elérésére, nem tartalmaz
diszkriminatív elemet.
6
A projekt erősíti a helyi önkormányzati (köztulajdonú) gazdasági infrastruktúrát és
biztosítja az ahhoz való megkülönböztetés-mentes hozzáférést. A projekt keretében
végrehajtott közvetlen és hatására létrejövő közvetett foglalkoztatás-bővítés
növeli a gazdasági és szociális biztonságot, elősegíti a helyi szintű közösségek
társadalmi kohézióját.
A beruházás költséghatékony módon
, reális és takarékos költségvetéssel került
megtervezésre. Az üzleti terv mellékletében kimutatásra kerültek az építési
egységköltségek. A projektben
tartalékkeretet nem különítettünk el.
7
2. A projektgazda bemutatása
2.1. A projektgazda tevékenységei és korábbi fejlesztései
A „Helyi gazdaságfejlesztés” megjelölésű felhívás keretében (kódszám: TOP-1.1.3-15) a
tárgyi projektet
Tata Város Önkormányzata valósítja meg. Tata Város
Önkormányzata a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX.
törvény 3. § (2) bekezdése szerinti
települési önkormányzat.
Tata hagyományosan
térsége kulturális, gazdasági, szolgáltató központja, mára
központi funkcióit szoros együttműködésben látja el a szomszédos megyeszékhellyel.
Tata megőrizte kulturális és rekreációs tevékenységek terén központi szerepét,
melyet egy-egy speciális, országos jelentőségű funkció egészít ki (pl. Magyar
Honvédség Klapka György Laktanya, Északnyugat-magyarországi Általános Olimpiai
Központ).
Tata járásközponti szerepe mind közszolgáltatások, mind gazdasági,
munkahelyi funkciók terén kiemelhető, a városba naponta bejárók száma jelentősen
meghaladja a más településre ingázókét. Tata
városszerkezetének sajátossága a két
központ megléte, az 1938-ban egyesített két település (Tata és Tóváros) máig meglévő
elkülönüléséből ered.
Társadalom, humán infrastruktúra
Tata
város népességszáma az elmúlt évtizedben folyamatos, lassú növekedést
mutatott
jelentős
bevándorlási
többletének
köszönhetően,
a
város
népességszámának csökkenése a bevándorlásból származó nyereség miatt az
elkövetkező években sem várható.
Tata lakosainak száma 23.613 fő. (2015. évi
adat).
8
Bár a betelepülők viszonylag alacsony életkora csak enyhíteni, megállítani nem tudja a
népesség – országosan jellemző – elöregedését, az aktív korúak aránya viszonylag
magas marad, így a vállalatok munkaerőigényét a város lakói a jövőben is a mainak
megfelelő szinten biztosítani tudják majd. Ehhez hozzájárul a városban hagyományosan
meglévő, magas színvonalú oktatást és szakképzést biztosító intézményrendszer,
melynek köszönhetően a
város lakosainak átlagos képzettségi szintje jelentősen
meghaladja a megyei és az országos átlagot is.
Település gazdasága
A város gazdaságában
meghatározó szerep hárul az ipari parkokban koncentrálódó,
azonban a város lakóterületeibe ékelődő üzemekben is megjelenő
ipar, valamint a
logisztika mellett az idegenforgalomra.
A jó természeti adottságok, a kulturális örökség kiegészülnek az önkormányzat, illetve a
helyi civil szervezetek által szervezett, vagy támogatott programokkal, amelyek évről -
évre számos látogatót vonzanak a településre.
Infrastrukturális jellemzők
A város jó – és a tervezett nagyszabású fejlesztések (pl. M1-es autópálya szélesítése,
Budapest-Bécs vasútvonal fejlesztése) miatt
javuló – elérhetőségéből, a jól képzett
munkaerő jelenlétéből adódóan a jelenlévő ipari, logisztikai vállalkozások
megtartásához szükséges feltételek adottak, ebből következően a munkanélküliség a
jelenlegi, viszonylag alacsony szintről való növekedése nem valószínű.
A jó elérhetőségre alapozó logisztikai vállalkozások, bár sokak számára
munkalehetőséget biztosítanak, jelentős forgalmat generálnak a város fő közlekedési
útjain, mivel nem csak az ipari és logisztikai park területét, hanem a város további,
esetenként olcsóbb iparterületeit is igénybe veszik.
A városon átmenő forgalom szintén magas a központon keresztül vezető országos
közutakon, ami miatt a környező ingatlanok állapota romlik, értékük csökken. Az átmenő
forgalomból adódó negatív hatások mérséklésére tervezett egy, a belvárost elkerülő, azt
tehermentesítő új útvonal kialakítása.
Tata gazdasági szerepkörét tekintve
a megyei területfejlesztési program a várost
Tatabánya központi funkcionális várostérség részeként definiálja. A városban a
regisztrált vállalkozások száma 2014-ben 4 539 db1, közülük a működő vállalkozások
száma 2014-ben 2093 db2 volt, 1000 lakosra vetítve a megye esetében 60,1 működő
vállalkozás, Tata város esetében 87,8, ami a megye járásközpontjai között magasnak
számít.
Működő vállalkozások jellemzői szerinti súly
A vállalkozások abszolút és lakosságarányos száma nem mutatja kielégítően a város
relatív gazdasági erejét, ezért fontos megvizsgálni és összehasonlítani a működő
vállalkozások szerkezetét alkalmazottaik létszáma szerint is.
1 KSH tájékoztatási adatbázis
2 KSH tájékoztatási adatbázis
9
1-9 fős
10-19 fős
20-49 fős 50-249 fős 250-499 fős 500 - fős
Idő-
létszámú
létszámú
létszámú
létszámú
létszámú
létszámú
szak3 vállalkozás vállalkozás vállalkozás vállalkozás vállalkozás vállalkozás
(db)
(db)
(db)
(db)
(db)
(db)
2014.
1988
59
36
8
1
1
Az alkalmazotti létszám alapján 1-9 főt foglalkoztató vállalkozások, a működő
vállalkozások 95%-át teszik ki Tatán.
A tatai vállalkozások jelentős része mikro-
vállalkozás, ami a megyei összes mikrovállalkozás közel 12 százalékát teszi ki, a
megyei kisvállalkozásoknak pedig mintegy 13 százaléka található Tatán.
Mindkét kategória jelentősen felülreprezentált a város népességi súlyához képest, ami
visszavezethető arra, hogy az ipari vállalkozások súlya itt alacsonyabb, mint a megye
egészében, a szolgáltató szektorban pedig a kisebb átlagos vállalkozásméret a jellemző.
Ágazati szerkezet szerinti súly
A város relatív helyzetét tükrözi mindezek mellett a működő vállalkozások ágazatok
szerinti megoszlása. Ezzel lehetővé válik a domináns ágazatok beazonosítása és
összehasonlítása a megyei jellemzőkkel.
Tatai vállalkozások nagy része a
szolgáltatási szektorban működik, az ipar és a mezőgazdaság együtt adja az összes
vállalkozás ötödét. A legkisebb mértékben a mezőgazdasági cégek vannak jelen, arányuk
mindössze 2,4 százalék. Működő vállalkozások száma 2014-ben a mezőgazdaság,
erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágakban 43 db.
Komárom-Esztergom megye egészét tekintve a mezőgazdaságnak (3,4%) és az iparnak
(21,4%) a tatainál kicsivel nagyobb jelentősége van a szolgáltatáshoz képest. A városban
a
legtöbb vállalkozás a kereskedelem és gépjárműjavítás területén működik (412 darab), de jelentős a feldolgozó ipar (169 darab), építőipari (200 darab) illetve
szakmai, tudományos, műszaki tevékenységi területen (351 darab) regisztrált
vállalkozások száma is.
A
mezőgazdaságban tevékenykedő vállalkozások aránya a működő vállalkozások
körében igen alacsony, de meg kell említeni, hogy a
regisztrált vállalkozások között
arányuk jóval magasabb, megközelíti a 10%-ot. A vállalkozási tevékenységek
széles kört fednek le, a város vállalkozásai nem konjunktúra érzékenyek.
A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői
A Tata térségére jellemző lendületes fejlődés, ami az iparosodással kezdődött, az 1970-
es évekre elvesztette lendületét és
a recesszió egészen 1995-ig tartott. A területen
működő energiaigényes vállalatok lassan megszűntek, így közel 20 ezer munkahely is
megszűnt.
Ide tartozott a cementgyártás, építőipar, kőbányászat, a textilipar, bőripar és a hűtőipar.
Az iparszerkezet átalakulása rányomta bélyegét Tata és a szomszédos kistelepülések
fejlődésére.
Jelenleg is folyamatban van a gazdaság szerkezetváltása, de az
3 KSH tájékoztatási adatbázis
10
elmúlt évek gazdaságfejlesztési politikájának köszönhetően Tata mára
korszerű, több lábon álló gazdasággal rendelkezik, jelentős mezőgazdasági, ipari,
építőipari, kereskedelmi, és egyéb szolgáltató vállalkozások egyaránt fellelhetők a
településen.
Tatán az
iparban regisztrált vállalkozások száma népességéhez viszonyítva a megyén
belül igen alacsony, 2013-ban az összes regisztrált vállalkozások 13,5 százaléka tartozott
ehhez a szektorhoz. Az elmúlt két évben csekély mértékben csökkent az arány.
Tata gazdasága az
1970-es évektől kezdődő recesszió miatt szerkezetileg
átalakult, az addig jellemző ipari tevékenységeket (cementgyártás, építőipar,
kőbányászat, textilipar, bőripar és hűtőipar) főként a szolgáltató szektor váltotta fel. A
turizmus fejlődésével és a város értékeinek védelme miatt a környezetet terhelő iparágak
kiszorultak a település belső területeiről.
A városban működik ipari park és további, hagyományos ipari területek találhatók azon
kívül is. Az elmúlt évek fontos lépése volt, hogy az Önkormányzat a fejlesztési
programjaival elősegítse a lakóterületek közé ékelődő ipari tevékenységek fokozatos
áttelepítését a meglévő ipari parkba és az összefüggő ipari területekre.
Tata az
iparilag fejlett megyeközponthoz közel, hozzávetőlegesen 10 km
távolságra helyezkedik el, ezért a tatai lakosok körében az ipari foglalkoztatás jelentős
része Tatabányán valósul meg.
Gazdasági infrastruktúra
Tatán három meghatározó ipari terület található, ezeket, illetve az itt székhellyel
rendelkező nagyobb vállalkozásokat az alábbi felsorolás mutatja be:
Ipari Park (ÉK-i városrész, a Szomódi út mentén): Az ipari terület meghatározó cégei
a hűtőipar területén tevékenykednek (GÜNTNER-Tata Kft. – 1 100 fő körüli
foglalkoztatotti létszámával messze Tata legnagyobb vállalkozása, Tata Hűtőtechnika
Zrt. – 27 fővel), néhány kisebb vállalkozás.
Tatai Ipari és Logisztikai Park (DNY-i városrész, a Kocsi út mentén): a város
határában, az M1 autópályához közel, barnamezős területen kialakított ipari park
területe jelenleg 20 ha, amely az igényekhez alkalmazkodva 130 ha-ra is fejleszthető.
Üzemeltetője a Barina Kft. Ez a város leginkább fejlődő ipari övezete, melynek
legfontosabb vállalata Tata második legnagyobb foglalkoztatója, a 300 fő feletti
foglalkoztatotti számmal rendelkező, dinamikusan fejlődő GEDIA Hungary Kft.. Ezen
kívül még néhány nagyobb vállalkozás is működik itt, melyek közül mindenképpen
említést érdemel a hűtőipari gyártó GABLER-MIRELTA Hungária Kft. (56 fő), a Tom-
Ferr Zrt. valamint a japán NHK Spring Hungary is felépítette már rugógyárát, és
jelentősek a Fogaskerékgyár Kft. tatai üzemei, valamint a kereskedelmi profilú Fiwi-
Hűt Kft. Mafracht Kft. logisztikai központ, és a DANUBIUS-MARKET Kft. (20 fő). Az
ipari park fejlesztési koncepciójának felülvizsgálata megkezdődött a tulajdonosok,
cégvezetők bevonásával és az aktuális befektetési igények figyelembevételével.
Agostyáni és Faller Jenő úti ipari terület (a város K-i részén): A város legnagyobb
iparterülete, amely egyre inkább lakóterületbe ékelődik be. A terület számára további
11
hátrányt jelent, hogy a nagy forgalmú vasúti fővonal elvágja a várostól és a fő
közlekedési utaktól. Több gyártó, szolgáltató, fuvarozó, kereskedelmi vállalkozás
székhelye, telephelye ez a terület: a város harmadik legnagyobb foglalkoztatója, a
fuvarozó J & S SPEED Kft.(174 fő), illetve a Zöld út Kft. (82 fő) és a Jakatics Kft. (43
fő), a vegyipari KEMOBIL Zrt. (47 fő), az építőipari szolgáltatásokat végző Vértes-Út
Kft. (47 fő) és TANÉP Kft. (27 fő), a közel 50 fős RIB-LINE Kft., illetve még néhány
kisebb vállalat. Itt található a Tondach Zrt. korábbi cserépgyára, amely mára
logisztikai központtá alakult (a piaci igényeknek megfelelően kilátásba van helyezve az
újbóli működésbe állítás).
A városban
szórványosan található még néhány nagyobb vállalkozás, így például a
cipőipari Un.Del Kft. – a város létszámban negyedik legnagyobb vállalkozása – a
Rozgonyi úton, illetve a főprofilban huzaltermékeket gyártó MOOWA Assembling Kft. a
Honvéd úton.
Meghatározó munkáltató a városban továbbá a Magyar Honvédség (Klapka György
Laktanya), hozzávetőlegesen 1000-1100 fős foglalkoztatotti létszámmal.
Szolgáltatások
Az összes regisztrált vállalkozás 76,7 százaléka tevékenykedik a szolgáltatási ágazatban
2013-ban. Az ágazat aránya évek óta kiemelkedő, a vállalkozások háromnegyede ebben
az ágazatban tevékenykedik.
A
turizmus jelentős gazdasági szegmens a településen. A város idegenforgalmi
vonzerejét a turisztikai adottságok és attrakciók széles köre adja. Ide sorolhatóak a
többnyire barokk stílusban épült országos és helyi jelentőségi műemlékek, az országos
szinten is kimagasló zöld- és, vízfelület ellátottság, a geológiai adottságok, valamint a
minden igényt kielégítő színvonalas turisztikai szolgáltatások. A
folyamatosan bővülő
sport és rekreációs lehetőségek, az évente megrendezésre kerülő hagyományteremtő
rendezvények sokoldalú termékkínálatot szolgáltatnak a hazai és külföldi turistáknak.
A tatai kereskedelmi- és magánszállások férőhelyeinek száma 2013-ban 2 337 db volt –
az elmúlt években alig változott -, ez a megye szálláshelyeinek közel negyedét jelenti. A
szálláshelyeken 2013-ban összesen 75 778 vendégéjszakát töltöttek el, így az egy
szállásférőhelyre jutó vendégéjszakák száma 32,4, ami elmarad a megyei és országos
átlagtól is.
A külföldi vendégéjszakák aránya a szálláshelyeken 30,6 százalék, amely 2004 évtől
folyamatosan csökkent le 46,4 százalékról.
A
helyi szintű TDM szervezet, Tata és Környéke Turisztikai Egyesület egy középtávú
Együttműködési Megállapodás keretében átvette a turizmus területén ellátandó feladatok
egy részét Tata Város Önkormányzatától, illetve a Tatai Városkapu Közhasznú Zrt.-től
2009. évben, azóta hatékonyan látja el az alapító okiratban megfogalmazott feladatokat.
Tata kedvező földrajzi fekvése, jó közlekedési (elsősorban közúti) kapcsolatai és az ipari
park jó infrastrukturális ellátottsága miatt a
logisztikai szolgáltatások kezdenek
teret hódítani. Jelentős logisztikai vállalkozások telepedtek le mind az ipari park, mind a
város további ipari területein.
12
Tata fekvéséből és térségi szerepköréből fakadóan egyértelműen a Tatai kistérség/járás
gazdasági és kereskedelmi központja. A megyeszékhely közelségének köszönhetően (10
km) azonban
Tata leginkább a járásán belüli, főként északi irányban található
településeket szolgálja ki a kereskedelem és vendéglátás tekintetében. A város
kereskedelmi szolgáltatásai azonban leginkább a belvárosba koncentráltan (Május 1. és
az Ady Endre út menti diszkont áruházak, szupermarketek és hagyományos
kiskereskedelmi üzletek), valamint az autópálya bekötőút melletti Tesco hipermarketben
jelennek meg, így a nagyobb bevásárlási céllal megjelenő lakosok a városon belüli
forgalmat jelentős mértékben növelik.
A városban jelenlevő legfőbb kereskedelmi, logisztikai és szolgáltató cégek az alábbiak:
Biogáz Unió Kft., Derik Hungária Kft., E.On Energiaszolgáltató Kft., Éd-i Méh Zrt., Éd-I
Vízmű Zrt., ENKSZ Észak-Dél Regionális Földgázszolgáltató Zrt., E-On Éd-I Áramhálózati
Zrt., Gasztro-Kristály Zrt., Gottwald Kft, Groupama Biztosító Zrt., J És S Speed Kft,
Jakatics Kft., Kiss És Társai Kft, Kommuna Vagyonkezelő Zrt., Komtel Kft., Lőwy Trayler
Transp. Kft, Magyar Telekom Nyrt., Öreg-tó Club Hotel Kft., Penny-Market Kft., Pokker-
Trans Kft., Poligon-Transz Kft., S.Ó.S. Trans Kft., S-Ker Transz Kft., Spar Magyarország
Ker. Kft., Telenor Magyarország Zrt., Tesco-Globál Zrt., Trainspoint International Kft.,
Vidanet Zrt., Vodafone Magyarország Zrt..
A
hagyományos kiskereskedelmi funkciók a városban
főként a két történelmi
városmagra koncentrálva, de alapvetően az Ady Endre u. környékén vannak jelen.
A város célja egyrészt a Kossuth tér, mint egykori piactér és központi tér eredeti
funkciójának visszaállítása, másrészt a két kereskedelmi terület összekapcsolása (A Tata
és Tóváros közötti terület új életre keltése program), valamint a legfontosabb turisztikai
attrakciók – a vár és a kastély – jobb kiszolgálása a Tata szíve program és az „Új
központ” projektek keretében. Ehhez kapcsolódik a Május 1. út rehabilitációs terve is,
amely az út központi fekvésének hatékonyabb kihasználására épül az ottani jelenlegi
funkciók újragondolásával.
A város foglalkoztatásában jelentős szerepet tölt be az
önkormányzati szolgáltatási
szegmens is. A közszolgáltatások és a humán szolgáltatások a helyi, illetve járási
igényeket messzemenőkig kielégítik, egyes szolgáltatások vonzáskörzete túl is nő a járás
határain. Tata Város lakossága ennek megfelelően a közszolgáltatásokat jellemzően
helyben éri el.
A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai, települést érintő
fontosabb elképzelések
A települési
önkormányzat iparűzési adóbevétele hullámzást mutat, a 2006-os
gazdasági válság első hullámának lecsengését követően 2009-ben érte el a maximumot,
majd folyamatosan csökkent 870 millió forintra a 2011. évre, ezt követően meredek
egyenletes növekedés hatására
2014. évben meghaladta az 1,3 Mrd forintot. Az
emelkedéshez hozzájárul, hogy 2012. évtől az adó mértéke a korábbi 1,9 százalékról
megemelkedett 2,0 százalékra. A 2014. évi iparűzési adó 50,96 %-kal haladta meg a
2011. évi bevételt.
13
A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők
Elérhetőség
Tata
nagyon jól megközelíthető közúton és vasúton, a város a Budapestet Béccsel
összekötő fő közlekedési utak mentén fekszik, a magyar fővárostól mintegy 70
kilométerre, az osztrák és szlovák
fővárostól
hozzávetőlegesen
háromszoros
távolságra.
Mindhárom főváros repülőteréről
(Liszt Ferenc, Schwechat, illetve
Stefanik) gyorsan elérhető.
A
település külső peremén
nemzetközi vasútvonal halad
át, két vasúti megállóhellyel (Tata
és Tóvároskert).
Logisztikai szempontból fontos a
dunai
nemzetközi
kikötők
közelsége is, Almásfüzitő 11,
Gönyü 45, Budapest pedig 70
kilométerre található. A Szlovákia
felé
összeköttetést
biztosító
legközelebbi
Duna-híd
Komáromnál található.
A megyeközpont, Tatabánya hozzávetőlegesen 10 km-re fekszik, az 1-es úton pár
perc alatt elérhető autóval. A főváros volánbusszal tatabányai vagy dorogi átszállással
napi 20-25 járattal érhető el, biztosítva az ingázó munkavállalók közlekedését.
Munkaerő képzettsége A Tatai járást a jól képzett munkaerő és alacsony munkanélküliségi ráta (3,6 %,
2016.07.20-i adat) jellemzi. A munkanélküliek hatoda 25 év alatti, míg több mint 40 százaléka 45 év feletti. A Tatai
járásban 2014-ben a regisztrált álláskeresők 72,8 százaléka rendelkezett közép- vagy
felsőfokú iskolai végzettséggel, azaz az átlagosnál magasabb képzettségűek, a
szakképzetlenek (alapfokú – és gimnáziumi végzettségűek) az elmúlt időszakban
folyamatosan 40% százalék körüli arányt képviseltek a munkanélküliek körében.
A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatai Járási Hivatal Munkaügyi
Kirendeltség felmérése alapján a pályakezdők iskolai végzettsége és a fiatalok által
megjelölt keresett állások alacsony korrelációt mutat. Míg a középfokú végzettségű
pályakezdő álláskeresők 40 százaléka elvileg szakmával rendelkezik, addig
szakmunkában mindössze 17 százalékuk kíván elhelyezkedni.
14
Jelenleg a
legtöbb állásajánlat a feldolgozóipar és kereskedelem szegmensben
van. A többi ágazatból még kiemelhető az építőipar, a kereskedelem, valamint
vendéglátás.
A
bejelentett munkaerő-kereslet 88,9 százaléka fizikai munkakörökre irányult. A
fizikai munkakör ellátására irányuló állásajánlatoknál jelentősen megnőtt a
szakmunkások iránti kereslet.
A kiajánlható munkakörökben jellemző volt a fémipari szakmunkások (hegesztő, lakatos,
CNC gépkezelő, szerszámkészítő, fém-és feldolgozóipari gépkezelő) mellett a
tehergépkocsi-vezetői, kőműves, ács és a villanyszerelők iránti igény is.
A város foglalkoztatási szerepét, illetve potenciálját mutatja, hogy a
környező
kistelepülések munkavállalóinak jelentős része elsősorban Tatán keres magának
megélhetést.
Gazdasági Program Az elkövetkezendő 5 év fejlesztési irányait meghatározó Tata Város Gazdasági Program
ja
a Magyary-Terv 2.0 2015-ben került elfogadásra.
A gazdasági program általános és hosszú távú céljául a város intézményeinek
kiegyensúlyozott és költségtakarékos működtetését, a fejlesztések lehetőségeinek
megteremtését és megvalósítását, a lakosság életkörülményeinek javítását,
elégedettségének fokozását, a vállalkozói környezet napi igényekhez történő
aktualizálását és beruházási kedv fokozását a helyi értékek megőrzésének
figyelembevételével, a járásban betöltött szerep tökéletesítését, végül, de nem utolsó
sorban a hazai és EU-s források hatékony lehívását tűzte ki.
Ennek keretében az alábbi 6 alprogram került kialakításra:
Mikoviny Sámuel vizek és zöldfelületek program,
Fellner Jakab településfejlesztési program,
Öveges József oktatási, kulturális, sport, család és ifjúsági program,
Esterházy gazdaságfejlesztési program,
Giesswein Sándor szolidaritási program,
Dr. Kiss István közigazgatás-fejlesztési program.
15
A projektgazda által
korábban végrehajtott beruházásokat az alábbi táblázat foglalja
össze.
Projekt 1.
Projekt 2.
Tatabánya – Vértesszőlős –
Öreg-tavi Ökoturisztikai Központ
Tata településeket összekötő
kialakítása a csatlakozó
közlekedési célú kerékpárút kerékpárutak felújításával Tatán
építése az Általér mentén
és a tematikus aktív turisztikai
fejlesztések a kistérségben
Megvalósítás Tatabánya – Vértesszőlős – Tata Tata, Tatai Járás
helyszíne
települések
Megvalósítás 2012.
2015.
időpontja
Megvalósítás 479 486 050 Ft
432 626 000 Ft
költsége
Forrása (saját támogatás: 444 520 057 Ft, támogatás összege: 432 626 000 Ft
forrás,
hitel, el nem számolható saját erő:
támogatás)
27 786 995 Ft
Célja,
A
régió
fejlődésének Az ökoturisztikai központ a térségben
indokoltsága
elősegítése, az érintett lakosság egyedülálló, egyszerre több nagyobb
életkörülményeinek javítása, a turisztikai desztinációt is kiszolgálni
települések közötti gépjármű- képes turisztikai szolgáltatási pont
forgalom
csökkentésével
a legyen, továbbá a rendelkezésére álló
környezet védelme.
eszközparkkal és egyedülálló erdei-
iskolai oktatási, szemléletformálási
tematikájával egész évben folyamatos
látogatottságot biztosít.
Outputok,
70
km-t
meghaladó, Ökoturisztikai Központ létrehozása
eredmények, egybefüggő
közlekedési
és
hatások
turisztikai
célú
kerékpáros
nyomvonal kialakulása.
Projekt 3.
Projekt 4.
Ökoturisztikai tanösvény
Kossuth tér városközpont
kialakítása a tatai Fényes-
értékmegőrző rehabilitációja
Fürdő területén
Megvalósítás
Tata
Tata, Kossuth tér
helyszíne
Megvalósítás
2014.
2015.
időpontja
Megvalósítás
184 718 583 Ft
1 385 305 000 Ft
költsége
Forrása (saját Támogatás:
100%-os A támogatás összeg 678.932.673 Ft
forrás,
hitel, intenzitás, támogatás összege: A
támogatással
érintett
projekt
16
támogatás)
184 718 583 Ft
összköltsége: 826.998.817 Ft
Célja,
Megismertetni a látogatókkal a A
város
történelmi
terének
indokoltsága
hazai
viszonylatban
unikális megújulása.
természeti
környezetet.
Vendégéjszakák
számának
növelése és a turisták átlagos
tartózkodási
idejüknek
meghosszabbítása
Outputok,
1350
méter
Tanösvény, A Kossuth tér és a hozzá kapcsolódó
eredmények,
megépítése
utcák (Komáromi utca, Bercsényi
hatások
utca, templom melletti szervizút)
fejlesztése, felújítása
Projekt 5.
Projekt 6.
Tata, közvilágítás hálózat
A tatai Réti 8-as számú tó vízi
korszerűsítése
élőhellyé történő rehabilitációja
Megvalósítás Tata
Tata
helyszíne
Megvalósítás 2014.
2015.
időpontja
Megvalósítás 169 246 258 Ft
275 492 365 Ft
költsége
Forrása (saját Önerő: 25 386 939 Ft
100%-os támogatás
forrás,
hitel, Támogatás: 143 859 319 Ft
támogatás)
Célja,
A korszerűsítéssel kitűzött cél, A projekt fő célja egy komplex,
indokoltsága
hogy a település közvilágítása természetes vízi élőhely kialakítása,
megújulva,
a
világítási rehabilitációja.
feladathoz
alkalmazkodva,
modern és energiatakarékos
lámpatestekkel, fényforrásokkal
üzemeljen költséghatékonyabb
üzemeltetés mellett.
Outputok,
Tata város területén 1420 32 hektár, helyre állított vizes élőhely.
eredmények, lámpatest
korszerűsítésére Komplex szemléletű rehabilitációt,
hatások
kerül sor. A korszerűsítéssel az amelynek
során
új
élőhelyek,
energiafogyasztás
fészkelő-szigetek
jöhettek
létre,
megtakarításának
mértéke megőrzésre kerülhetett egy ősnádas,
46%.
a tó vízutánpótlása pedig gyökeresen
új
alapokra
-megújuló
karsztforrásokra- helyeződhetett.
17
Projekt 7.
Projekt 8.
A tatai Angolkert természeti
A munka és a magánélet
és kulturális örökségének
összehangolását segítő helyi
helyreállítása
kezdeményezések megvalósítása
Tata városában
Megvalósítás Tata
Tata
helyszíne
Megvalósítás 2015.
2015.
időpontja
Megvalósítás 245 982 851,- Ft
46 350 206,- Ft
költsége
Forrása (saját Támogatás
összege: Elszámolható költségek: 46.350.206,-
forrás,
hitel, 243 906 401,- Ft,
Ft
támogatás)
Támogatási intenzitás: 99,16% Támogatás: 46 350 206,- Ft
Célja,
Természeti és kulturális örökség A projekt célja, Tata város Önkor-
indokoltsága
helyreállítása
mányzata, mint a hivatali ügyintézés
egyik
jelentős
lebonyolítójának
fejlesztése/megújítása
intézménye-
sített párbeszéd, komplex hivatali
ügyintézés, rugalmas nyitva tartási és
ügyintézési
idők
kialakításával,
bevezetésével. A projekt keretében
sor kerül új kommunikációs formák
kialakítására/bevezetésére, valamint a
lakosság
többségének
munkarendjéhez való alkalmazkodás
folyamatos elősegítésének és nyomon
követésének megteremtésére.
Outputok,
1. Vízépítés
Fejlesztett szolgáltatások (1 db)
eredmények, - tükör forrástómedrének és Intézményesített párbeszéd kialakí-
hatások
partjának, valamint az elvezető tása során elért szervezetek (10 db)
ároknak és partjának kialakítása Intézményesített
párbeszéd
- műbarlangtól zsilipig terjedő kialakítása során elért személyek
patakmeder szakasz megújítása (5000 fő)
2. Építészet
-
nyári
konyha
műemléki
rekonstrukciója
3. Tájépítészet
- tóparti és árokparti környezet,
műbarlang és nyári konyha
rendezése
-
sétányrekonstrukció
megvalósítása,
a
korhű
útvonalak helyreállítása
18
Projekt 9.
Projekt 10.
Közigazgatási partnerség
Tata Város Önkormányzatának
építése Tatán
szervezetfejlesztése
Megvalósítás Tata
Tata
helyszíne
Megvalósítás 2014.
2014.
időpontja
Megvalósítás 20 000 000,-Ft
Elszámolható költségek: 39 992 300,-
költsége
Forrása (saját
Elszámolható költségek: 39 992 300,-
forrás,
hitel,
Ft Támogatás: 39 992 300,- Ft
támogatás)
Célja,
A pályázat célja a közigazgatási A projekt célja, hogy a járási hivatalok
indokoltsága
szervek
és
a
társadalmi bevezetésével
átalakult
szervezetek közötti partnerségi önkormányzati
feladatok
kapcsolati hálók kialakítása, optimalizálásának
érdekében
a
illetve szorosabbra fonása, a szükséges
változások
felmérését,
közigazgatás és a civil szféra megtervezését, megvalósításának és
közötti
együttműködések az
eredmények
visszacsatolását
közvetlen
támogatása.
Egy támogassa.
Emellett
lehetőséget
megerősödött, helyi kezdemé- teremt az önkormányzat számára a
nyezésű,
szervezeti
szinten költségcsökkentés
és
megvalósuló
együttműködési hatékonyságnövelés módszertani és
rendszer kialakítása és meg- gyakorlati kialakítására.
szilárdítása hozzájárul a makro-
szinten működő konzultációs
formációk
tevékenységének
támogatásához.
Outputok,
Együttműködési
program,
-
átlagos
ügyintézés
eredmények, valamint
közfeladat-ellátási
időtartamának csökkentése;
hatások
partnerségi
hálózat
került
-
hivatali
szolgáltatások
kialakításra a tatai közigazgatási
minőségének növelése;
szervek, a közfeladatot végző
-
önkormányzati
ügyintézés
gazdasági társaságok, valamint
egyszerűsítése;
a Tatán működő civil szerveze-
-
az
önkormányzat
tek között. Szociális partnerségi
munkatársainak
hálózat alakult városi szinten.
felkészültségének,
A
hagyományos
civil
hét
képzettségének növelése, a
keretében
városrészenként
humánerőforrás rendszerezése
közmeghallgatásokra (8 db),
által;
workshopra, valamint informá-
-
dolgozói
elégedettség
ciós nap megtartására is sor
szintjének növekedése;
került. A közigazgatási eljárá-
-
partnerség ösztönzése a hivatal
sokra,
hatósági
eljárásokra
munkafolyamatainak
vonatkozó cselekvési terv és
átszervezése által;
tanulmány készült. Elkészült a
19
tatai civil szervezetek adatbá-
zisa (mely kiadvány formájában
is megjelent), mely tartalmazza
az adott szervezet elérhetősé-
gét, tevékenységét, valamint
nyújtott szolgáltatásait.
Projekt 11.
Projekt 12.
Intermodális közösségi
„Területi együttműködést segítő
közlekedési központ
programok kialakítása a tatai
létrehozása Tatán
járásban” címmel.
Megvalósítás Tata
Tata
helyszíne
Megvalósítás 2015.
2015.
időpontja
Megvalósítás 90 625 000,-Ft
21 959 800,-Ft
költsége
Forrása (saját Támogatás összege: 90 625 Támogatás összege: 21 959 800,-Ft,
forrás,
hitel, 000,-Ft, 100%-os támogatási 100%-os támogatási intenzitás
támogatás)
intenzitás
Célja,
Projekt célja a Budapest nyugati A járási szintű együttműködések
indokoltsága
agglomerációját,
illetve erősítése, járási szintű Felzárkózási
elsődlegesen a Tatai kistérséget kerekasztal létrehozása és működése,
érintő kiemelt projekt szakmai járási
szintű
„Esélyteremtő-
megalapozása, melynek során programterv”
elkészítése,
Tata és térsége részére egy rendezvények,
konferenciák
intermodális
közösségi megszervezése, tájékoztató kiadvány
közlekedési
központ megjelentetése,
esélyegyenlőséget,
kialakítására kerül sor.
társadalmi
felzárkózást
szolgáló
tréning és speciális képzések tartása.
Outputok,
Az infrastrukturális beruházás Esélyteremtő-programterv elkészítése
eredmények, előkészítéséhez
kapcsolódó
hatások
megvalósíthatósági tanulmány
elkészült.
Projekt 13.
Projekt 14.
Napelemes rendszer
A tatai Angolkert természeti és
kiépítése a Kőkúti Általános
kulturális örökségének
Iskolában
helyreállítása
Megvalósítás Tata
Tata
helyszíne
Megvalósítás 2015.
2014.
időpontja
20
Megvalósítás 35 494 751 Ft
528 617 574 Ft
költsége
Forrása (saját Támogatás
összege: Támogatás összege 430 559 014 Ft,
forrás,
hitel, 35 494 751 Ft,
45%-os támogatási intenzitás.
támogatás)
100%-os támogatási intenzitás
Célja,
A projekt célja a megújuló A városi turizmus fejlesztése.
indokoltsága
energia alapú energiatermelés
terjesztése, melynek hatására a
környezeti
terhelés
és
a
széndioxid kibocsátás csökken,
az
épület
villamos-energia
felhasználása
nagymértékben
csökkeni fog, ezáltal az épület
fenntartása,
üzemeltetése
jelentős költségmegtakarítással
fog járni. A rendszer villamos-
energia termelését az internet-
ről nyomon lehet majd követni
Outputok,
Összesen 198 db. 60 cellás, Felújításra kerültek a park útjai,
eredmények, polikristály szerkezetű, 250 Wp padjai, tájékoztató táblarendszer épült
hatások
teljesítményű napelem modul, ki, megújult a közvilágítás. Felújításra
valamint 3 db inverter került került a Kiskastély épülete, az
felszerelésre a Kőkúti Általános épületben található freskó egy része
Iskola
főépületének
és és egyéb falfelületek restaurálásra
tornatermének a tetejére, 50 kerültek. A szabadtéri színpad is
kWp összteljesítménnyel.
megújult, a színvonalas hangtechnika,
az
újjáépített
nézőtér,
mely
bővíthetővé vált mobil ülősorokkal.
Az elmúlt öt évben állami támogatásból megvalósított projektek
A projekt
Támogatott
Projekt
Projekt
Megvalósítás
összes
projekt esetén
azonosító
megnevezése
időszaka
költsége
program neve
szám
(Ft)
Tatabánya
–
2012.
479 486 050 Kerékpárút-hálózat
KÖZOP-
Vértesszőlős – Tata
fejlesztése
3.2.0/c-08-
településeket
2010-0003
összekötő közlekedési
célú
kerékpárút
építése
az
Általér
mentén
Öreg-tavi
2015.
432 626 000 A régió arculatát
KDOP–
Ökoturisztikai
meghatározó
2.1.1/B–09-
Központ kialakítása a
integrált
és 2010-0002
csatlakozó
tematikus vonzerő-
21
kerékpárutak
fejlesztések
felújításával Tatán és
a
tematikus
aktív
turisztikai
fejlesztések
a
kistérségben
Ökoturisztikai
2014.
184 718 583 Turisztikai
KDOP-
tanösvény kialakítása
attrakciók
és 2.1.1/B-12-
a tatai Fényes-Fürdő
szolgáltatások
2012-0046
területén
fejlesztése
Kossuth
tér
2015.
1 385
Értékmegőrző
és
KDOP-
városközpont
305 000
funkcióbővítő
3.1.1/A-09-
értékmegőrző
városrehabilitáció a 2f-2011-0001
rehabilitációja
20 000 Fő feletti
városokban
Tata,
közvilágítás
2014.
169 246 258 Épületenergetikai
KEOP-
hálózat
fejlesztések
és 5.5.0/A.-12-
korszerűsítése
közvilágítás
2013-0229
energiatakarékos
átalakítása
A tatai Réti 8-as
2015.
275 492 365 Élőhelyvédelem és
KEOP-
számú
tó
vízi
-helyreállítás,
3.1.2/2F/09-
élőhellyé
történő
élettelen
11-2013-0014
rehabilitációja
természeti értékek
védelme
A
tatai
Angolkert
2015.
245 982 851 Élőhelyvédelem és
KEOP-
természeti
és
-helyreállítás,
3.1.2/2F/09-
kulturális
élettelen
11-2013-0043
örökségének
természeti értékek
helyreállítása
védelme.
A
munka
és
a
2015.
46 350 206
A
munka
és TÁMOP-2.4.5-
magánélet
magánélet
12/3-2012-
összehangolását
összehangolását
0028
segítő
helyi
segítő
helyi
kezdeményezések
kezdeményezések
megvalósítása
Tata
városában
Közigazgatási
2014.
14 767 000
Közigazgatási
ÁROP-1.A.6-
partnerség
építése
partnerségi
2013-2013-
Tatán
kapcsolatok
0007
erősítése
22
Tata
Város
2014.
39 992 300
Szervezetfejlesztés ÁROP-1.A.5-
Önkormányzatának
konvergencia
2013-2013-
szervezetfejlesztése
régiókban
lévő
0003
önkormányzatok
számára
Intermodális
2015.
90 625 000
Városi és elővárosi KÖZOP–5.5.0-
közösségi közlekedési
közösségi
09-11-2011-
központ
létrehozása
közlekedés
0010
Tatán
fejlesztése
Területi
2015.
21 959 880
Területi
ÁROP-1.A.3-
együttműködést
együttműködést
2014-2014-
segítő
programok
segítő programok
0113
kialakítása
a
tatai
kialakítása
az
járásban
önkormányzatoknál
Napelemes
rendszer
2015.
35 494 751
Fotovoltaikus rend-
KEOP-
kiépítése
a
Kőkúti
szerek kialakítása
4.10.0/N/14-
Általános Iskolában
2014-0382
Tata,
Kossuth
tér
2015.
826 998 817
KDOP-
városközpont
3.1.1/A-09-
értékmegőrző
1f-2010-0001
rehabilitációja
Az
Öreg-tavi
Öko-
2015.
420 120 350
KDOP-
turisztikai
Központ
2.1.1/B-09-
kialakítása
a
2010-0002
csatlakozó
kerékpárutak
felújításával Tatán
23
2.2. Együttműködő partnerek és az együttműködés formájának
bemutatása
A tervezett projekt az
önkormányzat, mint támogatást igénylő beruházásában valósul meg, konzorcium nem kerül kialakításra.
Tervezésben közreműködő mérnökirodák
A piac kialakításának terveit a Tatán (Tata, Ady Endre u. 15. sz. alatt) működő
Hartmann Építész Kft. készítette (www.hartmannepitesz.hu, Cg. 11-09-020555).
Az
építésziroda
elsődleges
tevékenységként
építészeti
tervezéssel
és
generáltervezéssel foglalkozik, teljes körű szolgáltatást biztosítva az építési igénytől
annak megvalósításáig.
A cég munkái között irodaház, sportkomplexum, ipari épületek (szennyvíztisztító telep,
szállítmányozási telephely), iskola, kollégium, múzeumépület, ökoturisztikai központ,
valamint lakóházak egyaránt megtalálhatók.
Az iroda által a piacépületre elkészített,
"Tata 1879/29 hrsz-ú belterületi ingatlanán
városi piac elhelyezése, a terület beépítési tervének, és vázlattervének elkészítése" elnevezésű terv elnyerte a Tata Város Önkormányzata által indított
egyszerű
tervpályázati eljárás díját. A tervpályázatra 26 tervező regisztrált és 13 pályázat érkezett a beadási határidőre. A
szakmai zsűriből álló bizottság a beérkezett pályaművek közül egyet díjazott, a Hartmann
Építész Kft. pályázatát.
Az építésziroda úgy alakította ki tervét, hogy a piacépület méltó helyet biztosítson a
városban újraéledt piacnak, a legtöbb hasznos funkciót tartalmazza, és egyben
megvalósítható, esztétikus és költséghatékony kivitelezést és működtetést tegyen
lehetővé. A terv megfelel annak az elvárásnak, hogy a piaci napokon való nyitva tartás
mellett állandó üzletek is legyenek a helyszínen.
Az agrárlogisztikai fejlesztés, a zöldség-gyümölcs raktár terveit a
Plan Bau Tervező
Betéti Társaság (2800 Tatabánya, Réti út 172. 1. em. 4., cégjegyzékszáma: Cg. 11-06-
010942, http://www.planbau.hu ) készítette.
1994-ben családi vállalkozásként alakult,
fő tevékenysége mérnöki tevékenység,
műszaki tanácsadás, a cég ezen belül építészettel, generál tervezéssel, tanácsadással,
műszaki ellenőrzéssel és építészeti projektek menedzselésével foglalkozik.
A
cég az ország egész területén tevékenykedik és széleskörű referenciákkal
rendelkezik – elsősorban a Közép-Dunántúli és a Közép-Magyarországi
Régióban, ezen belül kiemelten Tata vonzáskörzetében - ipari épületek, csarnokok és
bevásárlóközpontok tervezésében és a kivitelezés projektmenedzsment, ill. műszaki
ellenőri feladatainak ellátásában pl. a következő megrendelők számára: Artesyn, Zenon
Systems, General Electric, BECOM Electronics, MCI, Pioneer, Pepsi Co., Borgwarner
24
Turbosystems, Flextronics, Bebusch, Nokia Audio, Impreglon, J.H. Ziegler, Wellnet
International, WGS stamping, Peter-Lacke, Rén Spedex Kft., Ave, Mahart-Log, FCI, MTF,
Pannon Lézer.
Komárom-Esztergom Megyei Területfejlesztési Kft. Mint arra a 2.3 pontban részletesen kitérünk, a projekt előkészítésében részt vesz a
Komárom-Esztergom Megyei Területfejlesztési Kft..
A Komárom-Esztergom Megyei Területfejlesztési Korlátolt Felelősségű Társaságot (KEM
Területfejlesztési Kft.) a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés alapította 2015
októberében. A gazdasági társaság 100%-ban a Komárom-Esztergom Megyei
Önkormányzat tulajdonában van, székhelye Tatabánya.
A cég főtevékenysége üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás. A munkavállalók száma 5
fő, mindemellett a cég együttműködő szakmai partnereinek száma eléri a 20 főt.
A projektet támogató társadalmi szervezetek
Az alább felsorolt szervezetek, illetve képviselőik részére a projekt ismertetésre került,
akik a beruházást, mint Tata város érdekeit szolgáló fejlesztést, támogatják.
A projekt társadalmi támogatottságát, a partnerség intézményét igazoló támogató
nyilatkozatok az üzleti terv mellékleteként csatolásra kerülnek.
Társadalmi szervezet neve
Székhelye
Tata és Térsége Civil Társulás
2890 Tata, Fazekas u. 4.
Honvéd Bajtársi Klub
2890 Tata, Ady Endre u. 2.
Tata Városi Nyugdíjas Klub
2890 Tata, Váralja u. 4.
Kőkúti Képességfejlesztő Alapítvány
2890 Tata, Kőkút köz 2
25
2.3. Projekt menedzsment szervezet bemutatása
A tervezett fejlesztések tekintetében a
projektgazdai feladatokat, mint támogatást
igénylő, Tata Város Önkormányzata látja jel.
A projekt gazda képviseletében
Michl József polgármester jár el. Kapcsolatot tart az
önkormányzat képviselő testületével, rendszeresen ellenőrzi és beszámoltatja a projekt
menedzsert. A hivatal által delegált személy szervezi és vezeti a projektirodát, ami a
projekttel kapcsolatos valamennyi dokumentációt kezeli.
A tervezett
fejlesztés végrehajtását biztosító projektszervezetet az alábbi ábra
szemlélteti.
Projektszervezet áttekintő ábrája
Projektga
zda
Közbeszerzési
szakértő
Projektiroda, irattár
Projekt pénzügyi
Projektmenedzser
menedzser
Nyilvánossági és
kommunikációs
szakértő
Műszaki ellenőr
Kivitelezést végző
vállalkozók / szállítók
A feladatok megosztását a következők szerint tervezzük:
Funkció/
Fő feladatok
beosztás
Projekt gazda:
Michl József polgármester projektgazdaként felügyeli a
Michl József
projektet, a felsőszintű döntéshozó, valamint biztosítja a
polgármester
projekt számára a szükséges támogatást, szükség esetén
elrendeli a projekt belső ellenőrzését.
26
Projekt menedzser:
A projekt menedzserre olyan személy kerül kiválasztásra,
név: Kőhordó Zoltán
akinek van beruházási, beszerzési, közbeszerzési, jogi és
koordinációs tapasztalata, közreműködött a projekt-
előkészítés és megvalósítás technikai és pénzügyi, jogi,
beszerzési/közbeszerzési feladatainak ellátásában és
koordinációjában. Képes ellenőrizni, motiválni, továbbá az
előkészítésben
résztvevő
vállalkozókkal
szemben
érvényesíteni tudja a projekt gazda érdekeit, a
szerződések előírásait és a jogszabályok betartatását. A
projektmenedzser végzi az operatív projektmenedzsmenti
teendőket, koordinálja, ellenőrzi a beruházást, és szakmai
projekttermékek előállításáért és kezeléséért felel.
Műszaki ellenőr
A projekt megvalósítási szakaszában irányítja, és
beszámoltatja a kivitelezőket munkájában, feladata a
műszaki ellenőri feladatok ellátása.
A projekt műszaki ellenőrének feladata lesz a projekt
műszaki teljesítésének felügyelete, az első számú
kapcsolattartó a kivitelezést végző vállalkozókkal.
Külső szakértő, beszerzési eljárás keretében kerül
kiválasztásra.
Pénzügyi menedzser:
A projekt megvalósítási szakaszában felmerülő pénzügyi
név: Zsombóki Andrea
feladatok ellátása, a projekttel összefüggésben keletkező
szerződések, számlák, nyilvántartások kezelési rendjének a
kialakítása. Feladata a jelentési kötelezettségek teljesítése,
az elszámolások lebonyolítása, valamint egyéb, a projekt
életciklushoz kapcsolódó folyamatok kezelése.
Projektirodai
A projektben keletkező dokumentumok rendszerezését, és
asszisztens:
a megkövetelt kezelési rend biztosítást projektiroda végzi,
név: Valusek Helga
ahol a projekttel kapcsolatos minden dokumentum
rendszerezetten fellelhető.
Közbeszerzési
A projekt során szükségessé váló közbeszerzési feladatok
szakértő
ellátása, végrehajtása. Felelős akkreditált közbeszerzési
szaktanácsadó
beszerzési
eljárás
keretében
kerül
kiválasztásra.
Nyilvánossági
és A
kötelező
nyilvánossággal
kapcsolatos
feladatok
kommunikációs
ellátásáért felelős szakértő később kerül kiválasztásra.
szakértő
27
A projekt előkészítéséhez kapcsolódóan Tata Város Önkormányzata külső szakértő céget,
a
Komárom-Esztergom Megyei Területfejlesztési Korlátolt Felelősségű
Társaságot vette igénybe. A Kft. közreműködő szervezeti vagy pályázatírói szakmai
tapasztalattal rendelkező munkatársakkal dolgozik, akik mind a 2007-2013-as, mind a
2014-2020-as fejlesztési programokban rendelkeznek tapasztalatokkal.
A projektben a külső szakértő társaság
feladata a következő:
-
előzetes megalapozó dokumentumok elkészítése: üzleti terv, CBA elemzések;
-
projektek költségvetésének kidolgozása, projekttervezés.
28
3. Fejlesztési igény megalapozása
A tervezett projekt több különböző igény alapján fogalmazódott meg, és két fő területre
irányul: egyrészt a
Tatai Városi Piac részben fedett épületben történő
elhelyezésével lehetővé válik a helyi termelők áruinak közvetlen eljuttatása a város
lakosságához, másrészt a
piac közvetlen beszerzési forrást jelentene az
önkormányzat számára, hogy a projekt keretében létrehozni tervezett zöldség-
gyümölcs raktár működtetésével friss, helyi élelmiszerekkel lássa el a város intézményeit
és az intézményi közétkeztetést.
A beruházási elképzelés előzményei
A Tatai Városi Piac jelenleg az Oroszlányi úti üzletsor melletti parkoló területén (hrsz.:
1879/6) működik. Tata Város Önkormányzata
a lakossági igények, valamint a járási
települések képviselőivel folytatott egyeztetések eredményeként tervbe vette a
jelenleg ideiglenes helyszínen, a Piac téren működő helyi termelői piac áthelyezését, a
mai kor igényeinek megfelelő, fedett és részben zárt helyen, egy
erre a célra épített
piac-épületben.
A jelenlegi piac tőszomszédságában, a szomszédos önkormányzati tulajdonú ingatlanon
újonnan létrehozni tervezett piacépület a
helyi és környékbeli őstermelők és a városi
lakosság körében egyaránt közkedvelt – immáron 2014. óta működő – termelői piac
elhelyezését szolgálná.
A tervezett fejlesztés összhangban van a város korábbi törekvéseivel és a már megtett
előkészületi lépésekkel, különösen
Tata Város Önkormányzat Képviselő-
testületének 428/2011. (IX. 29.) Tata Kt. határozatával a Piac téri
kisajátításhoz szükséges pénzügyi fedezetről, valamint Tata Város Önkormányzat
Képviselő-testületének
267/2012. (VI.28.) Tata Kt. határozatával az Új Piac 2011
Kft. által létrehozandó
Gazdapiacról. A piac ennek megfelelően kezdte meg működését a jelenlegi ideiglenes helyszínen. (Az új
piacépület létrehozására vonatkozó terv ezt a helyzetet változtatná meg, lásd alább, „A
fejlesztési elképzelések” alfejezetben.)
Az önkormányzat határozatai egyrészt biztosították a szükséges pénzügyi fedezetet az
Önkormányzat számára a tatai 1880/3 hrsz-ú és a 1880/6 hrsz-ú ingatlanok
kisajátításához (mely helyszínek azonban nem felelnek meg a projekt távlati céljainak,
ezért más körben kerülnek hasznosításra), másrészt előirányozták az
ún. Gazdapiac létrehozását, amelynek célja, hogy a helyi és környékbeli őstermelők egy helyen
árusítsák a termékeiket, és a város lakossága könnyebben hozzájuthasson a helyben
megtermelt élelmiszerekhez.
Az
önkormányzat törekvése, hogy a piac egy olyan rövid ellátási lánc
kialakításának részévé váljon, amely a Tatán és közvetlen környezetében a helyi
termelők
által
megtermelt
mezőgazdasági
termékeket
környezettudatos
és
költséghatékony módon közvetítené a helyben élő embereknek és az önkormányzat által
fenntartott intézményeknek.
29
A tervek szerint a
piacépület kialakításával egyidejűleg kerülne sor egy olyan
agrárlogisztikai gyűjtőpont, zöldség-gyümölcs raktár kialakítására, ahol a helyi
termelőktől vásárolt zöldségeket és gyümölcsöket oly módon lehet tárolni, hogy azok az
intézményi közétkeztetés rendszerében illetve a
lakossági piaci értékesítés során közvetlenül felhasználhatók legyenek.
A helyi piac jelenlegi működése
Mint arra fentebb utaltunk, a piac jelenleg ideiglenes jelleggel az üzletsor melletti
aszfaltozott parkolóban működik (2890 Tata, Piac tér, 1879/6 hrsz).
A parkolás biztosítására az Önkormányzat átmeneti murvás parkolót alakított ki
közvetlenül a piacterület mellett. Piaci napokon az
üzemeltető munkatársa mobil
asztalok és sátrak kihelyezésével alakítja ki a piacteret, melyet az árusítás után
összegyűjt és kitakarítja a területet. Az árusok az üzemeltető által biztosított
eszközöket használva folytatják az értékesítést. Az
üzemeltetéshez szükséges irodát,
WC-t és raktárakat az üzemeltető magánszemélyektől bérli.
A piac
jelenleg szerdán, szombaton és vasárnap 06.00 - 12.00 óra között tart
nyitva. Az árusok számára a ki- és beszállításra 05.30 - 06.00-ig illetve 12.00 - 13.00-ig
tart nyitva a piac. A
lakosság körében egyre közkedveltebb piac látogatottsága a
nyitás óta folyamatosa növekedett, ugyanakkor a fedetlen kialakítás miatt jelentős
eltérés van mind az évszakok, mind a hét napjai közt.
Az
üzemeltető adatai szerint jó időjárási körülmények közt a tavaszi és nyári
időszakban
szombati napokon napi 1000-1200 vásárló látogat ki a piacra. A
szerdai
napokon ennek 50-60 százaléka, míg
vasárnap 20-30 százaléka. Az őszi időszak
további 20, míg a téli időszak 50-60 százalékos látogatottság-csökkenést eredményez.
A piac jelenlegi helyszínrajza a következő:
30
Jelenleg a piacon összesen 68 értékesítő hely van, ezen belül 45 db élelmiszer
árusító asztal, 15 db vegyes (virág, palánta, egyéb) árusító asztal, valamint 8 db ruházati
és vegyes iparcikk sátor. Az értékesítő helyek díja a következő:
a kistermelők
asztalonként 500, a kereskedők sátranként 1000 forintot fizetnek alkalmanként,
valamint az árusított termékek jellegéből adódóan
500-1000 forintig fizetnek
méterenként.
Amint a helyszínrajz is mutatja, a piac jelenleg
kizárólag árusításra alkalmas, a
jelenlegi helyzetben nincs mód tárolási és egyéb gazdasági célú tevékenységhez
helyiség biztosítására. Ezenkívül a piac jelenleg
csak a kötelező szolgáltatásokat tudja biztosítani (takarítás, WC, mosdó), további szolgáltatásokra (pl. őrzés) a jelenlegi
állapotban szintén nincs mód.
Az
üzemeltetést jelenleg a Shop-Service Kft. végzi, szerződés alapján (székhelye:
2800 Tatabánya, Győri út 1/a.). A Shop-Service Kft. 1991-ben magánszemélyek
alapította vállalkozás. A cég 2008 óta működteti Tatabányán a KONZUM, valamint a Kond
vezér úti piacokat, az önkormányzattal kötött üzemeltetési szerződés alapján.
A
Tatai Városi Piac működtetését a cég 2014 márciusában kezdte meg, Tata
Város Önkormányzatával megkötött bérleti szerződés alapján. A piaci árusításhoz
szükséges berendezéseket a cég biztosítja az árusok számára. Az üzemeltetéshez
szükséges személyi feltételeket a cég saját alkalmazásában foglalkoztatott munkatársak
biztosítják, jelenleg 1 fő piacfelügyelő és 1 fő kisegítő személyzet. Az üzemeltető által
fizetett havi bérleti díj 200 m2 területre bruttó 76.200,- Ft, amelynek éves összege
914.400,- Ft.
Vásárrend
A piac működését a hatályos jogszabályok, különösen
a vásárokról és piacokról szóló
55/2009. (III. 13.) Kormányrendelet alapján készült Vásárrend szabályozza. A
piacon kereskedelmi tevékenységet végzők és bérlők számára a vásárrend betartása
kötelező; ezt az üzemeltető által megbízott és igazolvánnyal ellátott piacfelügyelők
ellenőrzik.
A
Vásárrend meghatározza az árusítóhelyek igénybevételének részletes szabályait. A
piac területén az üzemeltető jelöli ki az árusítóhelyeket. Az egyes árusítóhelyeket
üzemeltető sorszámmal látja el, amelyet feltüntet a nyilvántartási lapokon. Az árusok a
Kormányrendelet alapján kötelesek az árusítóhelyen az erre rendszeresített lapon
nevüket, az árusító hely nevét és számát, címüket illetve székhelyüket, telefonszámukat,
elektronikus levelezési címüket (amennyiben azzal rendelkeznek) feltüntetni és jól
látható helyre kihelyezni.
A
piacon jelenleg az üzemeltető által kijelölt árusítóhelyen, a díjszabásban
megállapított mértékű helypénz megfizetése ellenében kapott helyfoglalási
engedély birtokában van lehetőség árusítani. A helyfoglalási engedély harmadik
személyre át nem ruházható. A piac árusairól üzemeltető a Kormányrendelet alapján
kötelezően naprakész nyilvántartást vezet, amelyet minden esetben a személyes adatok
védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvénynek megfelelően kezel.
Egyéni vállalkozók, társas vállalkozások és mezőgazdasági kistermelők csak a helyi
31
önkormányzat felé történő előzetes bejelentés után folytathatnak kereskedelmi
tevékenységet a piacon.
A vásárrend
meghatározza továbbá az árusítható termékek körét is. A
Kormányrendelet szerint kizárólag működési engedéllyel rendelkező üzletben
forgalmazható
termékek,
élő
állat,
védett
műkincsek,
dohánytermékek,
közszeméremsértő termékek, valamint önkényuralmi jelképek nem árusíthatók a piac
területén. A piac területén nagybani (viszonteladók részére történő) árusítás nem
folytatható.
A fejlesztési elképzelések
Mint arra már utaltunk, a
piac és agrárlogisztikai gyűjtőpont jelentősen támogatná
az önkormányzat által tervezett rövid ellátási lánc (REL) kialakítását, amely a Tatán és
közvetlen környezetében a helyi termelők által
előállított mezőgazdasági termékeket a helyi lakosság, illetve az önkormányzat által fenntartott intézményi közétkeztetés
számára is elérhetővé tenné, hozzájárulva ezzel a város-vidék együttműködés
erősítéséhez.
Az
ellátási-beszerzési útvonalak rövidítésének szellemében kerül sor
a tervezett
agrárlogisztikai beruházásra, konkrétan egy olyan zöldség-gyümölcs raktár
kialakítására, ahol a helyi termelőktől beszerzett zöldségeket és gyümölcsöket oly módon
lehet tárolni, hogy azok az intézményi
közétkeztetés rendszerében közvetlenül
felhasználhatók
legyenek,
illetve
bérelhető
hűtött
és
nem
hűtött
termékraktárként a piaci értékesítést végző helyi termelők tevékenységét elősegítsék.
Ilyen kapacitás a városban jelenleg nincs.
A raktár lehetővé tenné a
szezonális nyersanyagok fokozottabb felhasználását, és
a nagyobb mennyiségek okán a költséghatékonyabb értékesítést-beszerzést. A raktárban
lehetőség volna
-
a nyers fogyasztásra szánt zöldségek és gyümölcsök válogatására,
-
tisztítására, mosására,
-
mérésére és
-
tárolására, illetve hűtött tárolására
azaz ún. „post-harvest manipuláció” jellegű kezelésére. Az egységben feldolgozó
tevékenységre nem kerülne sor.
Ilyen módon a raktár funkciója, hogy a helyben megtermett
zöldségek és gyümölcsök
egyidejűleg nagyobb mennyiségben tisztíthatók és az előírásoknak megfelelően
tárolhatók legyenek, mert ezzel lehetővé válik, hogy
-
az egyes intézmények, illetve azok üzemeltetőinek igényei, a konyhák
főszakácsai, illetve az élelmezésvezetők által meghatározott étrenddel
összhangban, a
szükséges időben és mennyiségben kerüljön sor beszerzésre,
illetve
-
a raktárt, raktárrészt bérlő, a
helyi termék piacon árusító termelők is
költséghatékonyabban tudják árukészletüket a piacra juttatni, vagy ha azt az
adott termék lehetővé teszi, a piacnapok között is tárolni.
32
Ennek megfelelően a raktár részlegesen tehermentesítené az intézményi közétkeztetést
végző konyhákat,
átvéve a nyers zöldségek és gyümölcsök válogatásának és
tárolásának feladatait és kapacitást biztosítana az ilyen szolgáltatási igénnyel
rendelkező, a helyi piacon árusító termelők számára.
Mindez összhangban áll az önkormányzatnak az intézményi közétkeztetés
minőségjavítását célzó törekvéseivel, és hozzájárul a beruházás révén az önkormányzati
feladatellátás biztonságának fokozásához, önkormányzati munkahelyek megőrzéséhez,
illetve teremtéséhez, valamint a lokális gazdaság szereplői (különösen az érintett
termelők) piaci pozícióinak javulásához.
33
3.1. Stratégiai helyzetértékelés
3.1.1. A fő stratégiai irány – a helyi termékek szerepe a lokális gazdaságban
Más megyei településekhez hasonlóan az utóbbi évtizedben Tatán is egyre nagyobb
lakossági igény mutatkozott
olyan egészséges terményekre és élelmiszerekre,
amelyek a város területén, vagy közvetlen szomszédságában élő és gazdálkodó helyi
termelőktől származnak, stabil és kiszámítható minőséget képviselnek, elfogadható
árszínvonalúak, és megfelelnek a környezettudatos és fenntartható gazdálkodásra
vonatkozó, egyre fontosabbá váló elvárásoknak.
Ezeknek az igényeknek megfelelve az önkormányzat immáron közel 3 éve működteti
azt
a termelői piacot, a „Gazdapiacot”, amely a környezettudatos gazdasági szemlélettel
összhangban, a termelő és a fogyasztó minél közvetlenebb és rövidebb értékesítési-
fogyasztási kapcsolatára épülő helyi élelmiszerellátó rendszer megerősítésével
ellensúlyozza az élelmiszerpiaci globalizáció negatív következményeit. Az önkormányzat
által ideiglenes helyszínen kialakított,
„alulról szerveződő” termelői piac valójában a
helyi élelmiszerellátást célzó kezdeményezés, amely hozzájárul az áruk
értékesítésének biztonságossá tételéhez, a termelés, az élelmiszerellátás és az ebből élő
helyi családok megélhetésének kiszámíthatóságához.
Stratégiai oldalról az
önkormányzat fontos katalizátora lehet annak a hosszabb
távú folyamatnak, amely az értékesítést is magában foglaló helyi
gazdaságfejlesztési célok elérését szolgálja.
Az ideiglenes helyszínen működő piacra, mint alulról jövő kezdeményezésre építve az
önkormányzat egy tágabb összefüggésbe helyezett rövid ellátási lánc létrehozását
célozza. Ehhez egyrészt
szükség van helyi piacokra és értékesítési csatornákra, a
kistermelőkre vonatkozó speciális szabályozás megújítására és az élelmiszerbiztonság
fokozására, másrészt a helyi élelmiszerek értékesítésének fokozására.
Ez utóbbi olyan rendszerszerű megközelítést igényel, amely megfelelően kialakított
együttműködés és érdekeltségi viszonyok mellett lehetővé teszi a helyi termelési
kapacitás, feltételek, igények és értékesítési lehetőségek felmérését, valamint a
termelési és értékesítési folyamatok összekapcsolása révén a termelés tervezhetőségét.
A termelői-értékesítési rendszer kialakításában, a helyi termelők és szolgáltatások (pl.
éttermek, vendégfogadók, közétkeztetés) együttműködésének fokozásában, és a rövid
ellátási láncok kialakításában
fontos szerepe van az önkormányzatnak, amely a
helyi kistermelői piac fejlesztésével ösztönözheti a helyi értékesítésre irányuló
kezdeményezéseket. Tata városa elkötelezett abban, hogy a lakosság és az önkormányzati intézmények
számára egyre inkább elérhetők legyenek a helyi termelők árui az igények szerinti
mennyiségben és kiváló minőségben.
A rendezett környezetben, állandó helyen elhelyezett piac a szűken vett élelmiszer-
értékesítésen túl további termékek számára is lehetőséget biztosít, és lehetőséget ad
helyi termékpolcok, vásárok, termékfesztiválok, szabadtéri, pavilonos rendezvények
megszervezésére is.
34
Mindezeken túl
a piac fontos eszköze lehet a termelői-fogyasztói közösségek,
mozgalmak létrehozásának, működésének, és ösztönözheti a termelők és
fogyasztók közvetlen kapcsolatának kialakítását elősegítő civil kezdeményezéseket, és a
helyi termékeket támogató tudatos vásárlással kapcsolatos szemléletformálást. A helyi
piac ezenkívül hozzájárulhat a korszerű on-line értékesítési csatornák (on-line piacterek),
értékesítési rendszerek működéséhez, a termelők és a fogyasztók könnyebb egymásra
találásához.
Az újonnan épülő
piacépület beruházása Tata város 2015-ben felülvizsgált
városfejlesztési
stratégiai
dokumentumával,
a
Magyary
terv
2.0-val
összhangban valósulna meg.
Az új piacépület jelentős mértékben hozzájárulna az önkormányzat azon stratégiai
törekvéséhez, amely helyi terményekre és ellenőrzött forrásból származó alapanyagokra
épülő beszerzési rendszer felépítését célozza a város által szervezett közétkeztetésben.
A helyi piac megnyitásával az önkormányzat összességében
a következő társadalmi
célok eléréséhez járul hozzá:
elősegíti a helyi lakosság helyben termelt élelmiszerekkel való ellátását, valamint
a vásárlói igények jobb és költséghatékonyabb kielégítését
a helyben termelt élelmiszerek hozzáférhetőségének javításával hozzájárul az
egészségtudatos életmód megvalósításához és a környezettudatos vásárláshoz
új lehetőséget biztosít a helyi termelők számára a helyben termelt élelmiszerek
értékesítésére, és ezzel a termelők és családjuk egzisztenciájának biztosítására.
A projektben tervezett piacépület társadalmi hatása ugyanakkor nem csak amiatt
jelentős, hogy hozzájárulhat a helyi lakosság egészségének megőrzéséhez és
javításához, hanem amiatt is, hogy a lakosság és az árusok (kistermelők/őstermelők)
közötti kapcsolatok erősödése
a tatai emberek közösségi összetartozását is erősíti.
3.1.2. Stratégiai megalapozás a terület-specifikus értékelési rendszerben
Terület-specifikus
Magyarázat
értékelési szempontok:
1. Illeszkedés a megyei területfejlesztési programhoz és a vonatkozó
indikátoraihoz 1.1. A fejlesztés hozzájárul a A projekt Tatai Járásban, Tata településen valósul meg,
településhálózat
fenntartható mely város
járásközpont.
fejlődéséhez,
a
központ
szerepű
települések
szerepeinek megerősítéséhez.
1.2.
A
fejlesztés
vidéki Tata a
városias térség ún. magtelepüléseinek
térségben valósul meg.
körébe tartozik.
2. Hozzájárulás a megye gazdaságának diverzifikálásához 2.1. A fejlesztés hozzájárul a A Tatai járásban illetőleg a 40 km-es vonzáskörzethez
sajátos
tájgazdálkodási tartozó térségben szőlő-gyümölcs és egyéb kertészeti
vertikumok megye gazdaságán ágazatok, továbbá állattenyésztők, hal-, erdő- és
35
belüli súlyának növeléséhez.
vadgazdálkodási vállalkozások, őstermelők működnek,
számuk meghaladja a 10-et. Az üzleti terv 3.4
pontjában felsorolunk
15 vállalkozást Kocs (11 km,
Tatai járás),
Vértestolna (14 km, Tatai járás)
Neszmély (13 km, Tatai járás),
Dunaszentmiklós (9
km, Tatai járás),
Naszály (9 km, Tatai járás)
településekről.
2.2 B típusú fejlesztést több Az „A” és „C” típusú fejlesztést Tata Város
önkormányzat közösen, több Önkormányzata valósítja meg.
telephelyen,
hálózatos
projektként valósítja meg.
2.3 A beruházás egymással Tata Város Önkormányzata a „Helyi gazdaság
szinergiában lévő több, a erőforrásaira épülő piac- és agrárlogisztikai fejlesztés
felhívásban
szereplő Tatán” című projektben „helyi termelők, helyi piacra
támogatható főtevékenységet jutásának támogatása” (3.1.1.A) és „a helyi termékek
is tartalmaz.
piacra jutását segítő agrár-logisztikai fejlesztések
támogatása gyűjtőpont (hub) jelleggel” (3.1.1.C)
integrált, komplex beruházásában főtevékenységeket
tartalmazza.
3. Hozzájárulás a munkához jutás feltételeinek javításához
3.1 projekt fizikai befejezése A pályázó
saját erőforrásai terhére 4 munkahelyet
időpontjára a pályázó saját
teremt. (lásd 4.4 pont)
erőforrásai
terhére
munkahelyet
teremt
a
fejlesztés működtetésére.
4. Hozzájárulás a területi és társadalmi kohézió erősítéséhez
„A” és „C” típusú fejlesztésnél a Az „A” és „C” típusú fejlesztést egyaránt tartalmazó
közvetett kedvezményezettek komplex projektben a várhatóan érintett települések
telephelyei
által
érintett száma: 6.
települések száma.
5. Hozzájárulás az épített és természeti környezet, táj meglévő értékeinek,
erőforrásainak megőrzéséhez, fenntartható hasznosításához és hatékony
működtetéséhez 5.1
A
projekt
részeként A két beruházás esetében az elvárás szerinti mértékű
megújuló energia hasznosítását megújuló energia hasznosítását nem tervezzük.
szolgáló
beruházás
is
megvalósul
36
3.1.3. Partnerség, helyi társadalmi elfogadottság
A fejlesztés tervének folyamatos helyi kommunikációja révén mind
a települési
gazdasági szereplők, mind a társadalmi szervezetek számára ismert a
piacberuházás koncepciója.
Több gazdasági szereplő, mint beszállító, illetve számos társadalmi szervezet, mint
érdekelt szereplő, az Üzleti terv mellékleteként csatolt
szándéknyilatkozatba foglaltan is támogatja a projekt létrejöttét, bizonyítva a
település partnerséggel kapcsolatos
elkötelezettségét és a beruházás elfogadottságát.
Ezen felül az önkormányzat elkötelezett abban, hogy felhasználva a projekt
kommunikációs és marketing eszközeit, a
helyi társadalmat folyamatosan
tájékoztassa, s így
- szükség szerint lakossági rendezvényt szervezzen,
- szórólapokon, illetve sajtómegjelenésben informálja a közvéleményt,
- egyéb önkormányzati rendezvényen kommunikálja a projekt hatásait,
eredményeit.
E mechanizmussal egyrészt ismertté tehető lesz a projekt, elfogadottsága nő, másrészt a
társadalmi kockázatok is megelőzhetők, kezelhetők maradnak.
3.1.4. Esélyegyenlőség, fenntarthatóság
Esélyegyenlőség
A projekt keretében megvalósuló fejlesztés illeszkedik Tata Város Önkormányzata 2013-
2018 közötti időszakra vonatkozó
Helyi Esélyegyenlőségi Programjához.
A program megfelel az esélyegyenlőség általános elveinek, ennek megfelelően illeszkedik
a település helyi esélyegyenlőségi programján belül az alábbi intézkedésekhez:
akadálymentes környezet kialakítása, esélyegyenlőség. A projektben
komplex
akadálymentesítésre is sor kerül.
Az esélyegyenlőség biztosításának követelményeit megteremti azáltal, hogy
a lakosság
egésze számára lehetőséget biztosít az újonnan létrehozott piacépület használatára,
nem diszkriminál. A projekt erősíti a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés elvét,
csökkenti a területi és a szociális szegregációt egyaránt. A projekt illeszkedik az 5.1
pontban foglaltakhoz, ami a nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége címet viseli. A
projekt keretében tervezetten 2 fő női munkavállaló kerül alkalmazásra. Az
önkormányzat megvizsgálja az alacsony iskolai végzettségű női munkaerő
alkalmazásának lehetőségét is.
Fenntarthatóság
A projekt
pénzügyi fenntarthatósága biztosított, Tata Város Önkormányzata felmérte
a projekt során keletkező bevételeket, azokat figyelembe vette a projekt fenntartásában,
és ezt tevékenységenként a CBA-ban alátámasztja.
37
A projekt keretében tervezett fejlesztésre jelentős társadalmi igény jelentkezik, a
társadalmi fenntarthatóság igazolható.
A tervezett fejlesztés keretét Tata város
2015-ben felülvizsgált városfejlesztési
stratégiai dokumentuma, a Magyary terv 2.0 adja, amelyhez a jelen projektben
tervezett fejlesztés teljes mértékben illeszkedik.
A stratégiai terv részeként került sor a város társadalmi közegét érintő szakmai feladatok
és közszolgáltatások újragondolására. A terv fontos része, hogy a felnövekvő generációk
számára az egészséges életmód a mindennapi gyakorlat meghatározó része legyen.
A projekt a rövid ellátási láncok és beszerzési utak előtérbe helyezésével
jelentős
mértékben támogatja a környezeti fenntarthatóságot, az áruszállításból fakadó
környezetterhelés csökkentése és a lakosság környezettudatosságának fokozása révén. A
projekt keretében tervezett beruházási-építési tevékenység során, valamint a
beszerzésre kerülő eszközök kiválasztásakor fontos szempont a környezeti
fenntarthatóság.
Az
energiahatékonyság, energiatakarékosság szintén fontos cél volt a tervezéskor,
ugyanis később jelentős költségeket lehet megtakarítani a rezsikiadásokon. A környezeti
fenntarthatóságot az energiahatékony építészeti elrendezés és a beszerzendő modern
technológiai sor is biztosítja.
38
3.2. Piaci környezet elemzése
3.2.1. Releváns ágazat rövid jellemzése Az elmúlt években bevezetett szabályozás eredményeképpen és nem kis mértékben a
vidékfejlesztési támogatások segítségével
a termelői piacok száma országszerte
jelentősen növekedett, és mára meghaladja a kétszázat.
A piacok által megnyíló értékesítési lehetőségeknek és a szabályozás kedvező irányú
változásának köszönhetően a regisztrált kistermelők száma immáron 10 ezer fölé nőtt. A
szabályozás változásai szélesítették és
egyszerűsítették a kistermelők értékesítési
lehetőségeit, így pl. a helyben termelt élelmiszerek közvetlen értékesítését a
fogyasztóknak és a közétkeztetés részére.
A helyi termelői piacok megnyitásának és üzemeltetésének feltételei is egyszerűsödtek,
így érthető, hogy a helyi élelmiszerek értékesítésével, piacra juttatásával kapcsolatban
több kezdeményezés is elindult már a Tatai járásban (pl. a Naszály Községben nagy
sikerrel működő „Egyháztáji Vásár”), és részben ennek köszönhető a tatai városi piac
megnyitása is.
Tata
közvetlen földrajzi környezetére is jellemző az agrárium erős szerepe, és a
helyi gazdaság fejlesztése szempontjából kulcskérdés a helyi termelők tevékenységének
és piaci lehetőségeinek kiaknázása. A környezettudatos módon, helyben előállított
élelmiszerek helyben történő értékesítése hosszú távú megélhetést képes biztosítani a
helyi termelők számára, hozzájárulva gazdasági teljesítményük megőrzéséhez és
fokozásához.
Az önkormányzat helyi gazdaságfejlesztést, a helyi termelők piacra jutási lehetőségeit
támogató eszköztárának fontos eleme a helyi termelői piac és a raktár, amelyek
hosszabb távon hozzájárulhatnak a helyi rövid ellátási láncok kialakításához és a város ez
irányú stratégiai céljainak megvalósításához.
A tervezett projekt a helyi termelők és a lakosság közötti kapcsolatok erősítése révén
közvetlenül támogatja az önkormányzat helyi gazdaság fejlesztésére irányuló
törekvéseit.
3.2.2. Kulcs sikertényezők rövid összefoglalása
Megvizsgálva és elemezve a már működő helyi termelői piacok működésének
eredményeit, tapasztalatait és a legfontosabb sikertényezőket, a helyi piacok nyilvánvaló
előnyökkel bírnak. Például:
a helyben termesztett, ill. termelt élelmiszerek,
jellemzően frissebbek, mint a
távolabbi beszerzési forrásból származó áruk. A helyben termett zöldség,
gyümölcs leszedésére jellemzően a piaci napot megelőző napon kerül sor;
a
távolabbról
szállított
élelmiszerek
minőségét
(állagát,
ízvilágát,
vitamintartalmát)
befolyásolja a szállítás, a tárolás és a tartósítás (pl.
vegyszerezés), ezért a friss élelmiszerek jellemzően jobb minőségben,
39
adalékanyagoktól
és
vegyszermaradványoktól
mentesen
jutnak
el
a
fogyasztókhoz;
a helyben termelt élelmiszerek
vásárlása előnyösen hat a helyi gazdaságra,
mivel a kistermelők, őstermelők, gazdálkodó családok számára bevételt jelent, a
vásárlók pedig helyben, utazási költség nélkül hozzáférhetnek az árukhoz;
a helyben termelt élelmiszerek esetében a
rövidebb szállítási utak miatt
alacsonyabb mértékű a környezetterhelés;
a termelő elsődleges érdeke a
jó minőség és a stabil kereslet, a jövőben is
visszatérő vásárló;
előtérbe kerülhetnek a
nemzeti örökségünk és kultúránk részét képező
hagyományos állat- és növényfajták;
a különféle tájékoztatások a helyi piacon
könnyebben elérik a helyi
termelőket, akik így egyszerűbben megismerhetik pl. az élelmiszerek
előállításával, tárolásával kapcsolatos szabályokat és a szabályok változásait.
A jelen projektben a termelői piac továbbiakban is fenntartható sikerének fontos
tényezője lehet, ha az önkormányzat stabil és kiszámítható alapanyagigényt és ezáltal
keresletet támaszt a helyi termékek iránt azzal, hogy azokat az intézményi
közétkeztetésben a jelenleginél nagyobb mértékben használja.
Ennek megfelelően a tervezett piac és raktárépületek létrehozása a konkrét
beruházásokon messze túlmutatva, hosszú távon is fenntartható módon
támogatják a
helyi gazdaság fejlesztését, valamint az önkormányzat egészségtudatos
táplálkozást népszerűsítő és az étkezési szokások és kultúra megváltoztatását
célzó törekvéseit.
3.2.3. Szabályozási környezet és a REL lehetőségek rövid bemutatása
Tata Város Önkormányzatának
képviselő-testülete 2011-ben kezdte meg a városi
termelői piac kialakítását célzó tevékenységeket.
A Képviselő-testület 428/2011. (IX. 29.) Tata Kt. határozata a piac téri kisajátításhoz
szükséges pénzügyi fedezetről, 267/2012. (VI.28.) Tata Kt. határozata az Új Piac 2011
Kft. által létrehozandó Gazdapiacról rendelkezett.
A piac az önkormányzat határozatai alapján kezdte meg működését, és működik jelenleg
is. Az azóta eltelt időszakban a
piac bizonyította létjogosultságát, és a lakosság
körében közkedveltté vált. Részben a piac sikere ösztönözte az önkormányzatot arra, hogy a kötelező
önkormányzati feladatok ellátását is újragondolva
megkezdje egy helyi alapokra
épülő rövid ellátási lánc kialakítását, amelynek segítségével a piac elhelyezése is
tágabb összefüggésbe helyezhető.
40
Az önkormányzati intézmények oldaláról a helyi termelők termékei iránti kereslet,
ötvözve a piac adta értékesítési lehetőségekkel, egy hosszabb távon is fenntartható
ellátási rendszer kialakítására ad alkalmat.
A rövid ellátási lánc magában foglalná a mezőgazdasági termelést, a termékek
szállítását, raktározását és felhasználását. Az egészségtudatosság fokozására irányuló
célokon túl a
mezőgazdasági termelésből származó helyi élelmiszerek
felhasználása a helyi gazdaságot és foglalkoztatottságot erősíti.
Az alábbi térképen látható
települések részelemét képezhetik a térségi rövid ellátási
láncnak:
Az új piacépület és a zöldség-gyümölcs raktár kialakítására az országos
településrendezési és építési követelményekről szóló
253/1997. (XII. 20.) Korm.
rendelet (OTÉK) előírása szerint kerül sor.
A kivitelezés alapját képező építési-műszaki tervdokumentáció akadálymentesítés
szempontjából releváns része szintén megfelel az OTÉK előírásainak.
A helyi termelői piac kialakítására irányadó további fontosabb jogszabályok különösen:
178/2002/EK rendelet az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az
Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra
vonatkozó eljárások megállapításáról
2005. CLXIV. törvény a Kereskedelemről;
2011. évi CXXXV. törvény a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény
módosításáról;
41
55/2009. (III.13.) Kormányrendelet a vásárokról és a piacokról és a 260/2011
(XII.7.) módosítások;
210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet a kereskedelmi tevékenységek végzésének
feltételeiről
51/2012. (VI. 8.) VM rendelet a helyi termelői piacokon történő árusítás
élelmiszer-biztonsági feltételeiről;
52/2010 (IV.30.) FVM rendelet a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -
értékesítés feltételeiről;
59/1999. (XI. 26.) EüM rendelet a vásári, piaci és vásárcsarnoki árusítás
közegészségügyi szabályairól.
42
3.3. SWOT-elemzés
A 3.1. és 3.2. fejezet megállapításai alapján az alábbi SWOT elemzés készíthető,
bemutatva
a fejlesztés segítő és gátló, külső és belső tényezőket, hatásokat,
adottságokat.
Erősségek
Gyengeségek
Gazdasági:
Gazdasági:
•
kedvező
közlekedésföldrajzi • A beszállítási kapacitások bővítésében
elhelyezkedés, 1. számú vasúti fővonal, M1 potenciálisan érintett helyi vállalkozások
autópálya közelsége
tőkeszegénysége (mikro és kkv-k).
• Felelős önkormányzati költségvetési és • A helyi felvevőpiac vásárlóerejének
vagyongazdálkodás; fejlesztések önereje korlátai.
rendelkezésre áll.
Társadalom, humán infrastruktúra:
•
Fejlődést
szorgalmazó,
innovatív •
Korszerű,
egészségtudatos
önkormányzat.
gazdálkodáshoz
szükséges
ismeretek
• Helyi termelők elkötelezettsége a városi hiányosságai a termelők oldalán
piac iránt
• Meglévő igény a helyi termények és
élelmiszerek vásárlására, az egészséges
alapanyagok
alkalmazására,
az
egészségtudatos táplálkozás fokozására
Társadalom, humán infrastruktúra:
• Az elmúlt évtizedben kis mértékű
bevándorlási többlet, jelentős számú fiatal
népesség
• Megfelelő intézményi ellátottság
•
Megfelelő
minőségű
élelmiszerek
előállítására
alkalmas
munkaerő
rendelkezésre áll.
Környezet, műszaki infrastruktúra:
•
A
tervezett
piac
elhelyezkedése
megfelelő, a helyszín a helyi lakosság
körében ismert és elfogadott.
• A piacépület elhelyezésére alkalmas,
önkormányzati
tulajdonú
ingatlan
rendelkezésre áll.
Lehetőségek
Veszélyek
Gazdasági:
Gazdasági:
•
A
termelői-értékesítési
rendszer A potenciális termelői kapacitások
fejlesztése révén nagyobb kereslet a helyi
beszűkülése.
élelmiszerek iránt
A beruházás nem megfelelő időben
• A közétkeztetés fejlesztése révén a helyi
történő indítása.
felvevőpiac bővülése
• Kedvező feltételek a helyi terményekre
épülő beszerzésekhez
Társadalom, humán infrastruktúra
•
Szemléletváltás:
egészségtudatos
táplálkozás gyakorlatának elterjedése
43
3.4. Projekt célkitűzései, elvárt eredménye
3.4.1. Átfogó cél
A magyar élelmiszertermékek íz- és zamatanyagokban gazdagok, jó minőségűek,
keresettek mind belföldön, mind külföldön, mégis az import áruk egyre nagyobb
térnyerése, a
hazai termékek visszaszorulása tapasztalható. Ennek a negatív
tendenciának a megfordítására kell törekedni
a közvetlen termelői-fogyasztói,
város-vidék
kapcsolatok
fejlesztésével,
támogatásával.
Mint
az
alapvető
célkitűzéseiből kiolvasható, erre törekszik a Terület- és Településfejlesztési Operatív
Program jelen intézkedése is; teszi mindezt azon keresztül, hogy
célzottan erősíti helyi
gazdaság szereplőit, folyamatait, segítve a helyi termelők helyi igényekre
alapozott értékesítési-üzleti tevékenységének bővítését.
A projekt megvalósításának
átfogó célja a fenti kapcsolat biztosítása egy olyan rövid
ellátási lánc kialakításával, amely Tatán és közvetlen környezetében a
helyi termelők
által megtermelt mezőgazdasági termékeket az önkormányzat által fenntartott
intézmények és a lakosság számára is elérhetővé teszi, és hozzájárul a helyi
termékek fokozottabb felhasználásához az önkormányzat működtetésében lévő
intézményekben, ezzel is erősítve a város-vidék együttműködést.
A projekt átfogó céljának teljesítését két közvetlen cél szolgálja. Az egyik
a helyi
termelői piac hosszú távú elhelyezésének biztosítása, a másik egy
agrárlogisztikai beruházás, konkrétan egy olyan zöldség-gyümölcs raktár kialakítása,
ahol a helyi termelőktől beszerzett zöldségeket és gyümölcsöket oly módon lehet tárolni,
hogy azok a piacon, illetve az intézményi közétkeztetés rendszerében közvetlenül
felhasználhatók legyenek.
3.4.2. Közvetlen célok
A projekt
első közvetlen célja egy újonnan felépítendő korszerű piac-épület és fedett
őstermelői elárusító-helyek létrehozása. A projekt közvetlen eredményeként a piac
működésének
szezonalitása enyhül, a csarnokban működő piac egész évben
szolgálja a helyi lakosságot, és kulturált elhelyezése révén új vásárlóréteget is vonz
majd. Hosszabb távon pedig a piac épülete hozzájárulhat az önkormányzat helyi
gazdaságfejlesztést érintő céljainak megvalósításához, a helyi termelők és fogyasztók
közvetlen kapcsolatának, és ezáltal a helyi társadalom megerősítéséhez. Összességében
az önkormányzat célja az, hogy az
új piacépület magasabb minőségben, és jobb
szolgáltatást nyújtva egyaránt szolgálja az árusok és a vásárlók érdekeit, és egyúttal
olyan közösségi teret hozzon létre a városban, amely a helyi lakosság keresett és kedvelt
találkozóhelyévé válik.
Ilyen módon a piac
funkciója messze túlmutat az épület létrehozásán és a piac
rendezett körülmények között történő elhelyezésén, és a maga eszközeivel a helyi
közösséget erősíti. Ennek az elvárásnak megfelelően az önkormányzat törekvése, hogy a
jobb körülmények közé helyezett piacot felkereső
vásárlók jelenlegi 1000-1200 fős
száma mintegy 50%-kal növekedjék. Ennek realitását alátámasztja az
elárusító helyek számának növelése, amely a tervek
szerint a fedett nyitott részen
62 asztal, míg szükség szerint a nyitott területen
további
44
42 asztal elhelyezését jelenti. A látogatottság mértékét fokozná továbbá, hogy a piac
részben fedett épületbe költöztetése esetén az időjárás kevésbé befolyásolja a működést.
Az
új piacépület méretét és befogadóképességét az országos településrendezési és
építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) előírása
szerint, az árusítóhelyek és a várható vásárlóközönség száma alapján határozta meg a
tervező. A rendezett körülmények közé kerülő piac, és ennek köszönhetően a vásárlók
emelkedő száma a jelenleginél előnyösebb árusítási feltételeket, mindenekelőtt
nagyobb
forgalmat és bevételt eredményeznek, így az önkormányzat az emelt színvonalú
szolgáltatásért magasabb üzemeltetési, használati díjat tud érvényesíteni. Parkolási és
egyéb díjak bevezetésére továbbra sem kerülne sor.
A piac jövőbeni funkcióját tágabb összefüggésbe helyezve elmondható, hogy a piac
kialakítását célzó tervek illeszkednek az Önkormányzat azon törekvéséhez, hogy a
helyben megtermelt élelmiszerekhez
a lakosság, a fogyasztók közvetlenül
hozzájussanak, és egyúttal
folyamatos utánpótlással biztosíthatók legyenek a
város közétkeztetési szolgáltatása számára a szükséges alapanyagok.
A projekt
másik közvetlen céljának kialakítására az ellátási-beszerzési útvonalak
rövidítésének szellemében került sor.
A tervezett beruházás, a zöldség-gyümölcs raktár kialakítása elősegítené a helyi
termelőktől beszerzett zöldségek és gyümölcsök közvetlenül felhasználását a piacon,
illetve az intézményi közétkeztetés rendszerében. A raktár lehetővé teszi a
szezonális
nyersanyagok fokozottabb felhasználását, és a nagyobb mennyiségek okán a
költséghatékonyabb beszerzést.
Cél, hogy a raktárban lehetőség legyen a nyers fogyasztásra szánt zöldségek és
gyümölcsök válogatására, tisztítására, mosására, mérésére és tárolására, illetve hűtött
tárolására (ún. „post-harvest manipuláció” jellegű kezelésére).
A projekt
célrendszerét összefoglalóan az alábbi mátrix mutatja be:
K ö z v e t l e n
K ö z v e t e t t
helyi termelői piac részben fedett
helyi termelők által megtermelt
elhelyezésének
biztosítása
új
mezőgazdasági termékek elérhetővé
csarnoképületben
(4
tétele lakosság és az önkormányzat
von
üzlethelyiséggel
és
62+42
által
fenntartott
intézmények
tá asz
tall
al)
számára,
az
intézményi
d
agrárlogisztikai
beruházás:
közétkeztetés rendszerében
Rövi
zöldség-gyümölcs
raktár,
szolgáltatási- és hűtőkapacitás
kialakítása
helyi termelői piac hosszú távú
rövid ellátási lánc kialakítása
n
elhelyezésének és működésének
egészségtudatos
táplálkozás
vo
biztosítása
mintaadó népszerűsítése
át
zöldség-gyümölcs raktár hosszú
városi funkciók megerősítése
ú
z
távú elhelyezésének biztosítása
népességmegtartó erő növelése
a
projektben
vállalt
4
fő
rendezett városkép kialakítása
oss
H
foglalkoztatásának
biztosítása
tartósan, hosszútávon
45
3.4.3. Számszerűsíthető célok
A projekttől elvárt számszerűsíthető indikátor-értékeket
a következő összegző
táblázatban szerepeltetjük. A „n.r.” (=nem releváns) jelzéssel feltüntetett indikátorok
a projekt esetében nem értelmezhetőek.
Megvalósítási és
fenntartási időszak
.
.
1
2
.
.
.
.
.
Mutató
Mérték-
Bázis-
s
s
1
2
3
4
5
Típus
s
s
s
s
s
neve
egység
érték
táí tá
s
ís
tá
tá
tá
tá
tá
ó
ó
r
r
r
r
r
Mutató
al
éve al éve ta éve ta éve ta
ta
ta
éve
v
v
forrása
enn
enn
enn
enn
enn
F
F
F
F
F
Meg
Meg
A fejlesztett vagy
újonnan létesített
iparterületek és
kimeneti
ha
n.r.
r..
r..
r..
r..
r..
r..
r..
n
n
n
n
n
n
n
-
ipari parkok
területe
Támogatásban
támogatást
részesülő
közös
db
0
1
1
2
2
2
2
2
igénylő adat-
vállalkozások
szolgáltatása
száma
Vissza nem
térítendő
támogatást
támogatásban
közös
db
0
1
1
1
1
1
1
1
igénylő adat-
részesülő
szolgáltatása
vállalkozások
száma
A nem pénzügyi
támogatásban
támogatást
részesülő
közös
db
0
0
0
1
1
1
1
1
igénylő adat-
vállalkozások
szolgáltatása
száma
A rehabilitált talaj
közös
ha
n.r.
r..
r..
r..
r..
r..
r..
r..
-
összkiterjedése
n
n
n
n
n
n
b
A
fejlesztett vagy újonnan létesített iparterületek és ipari parkok területe indikátor a projekt esetében nem releváns.
A
vissza nem térítendő támogatásban részesülő vállalkozások száma indikátor
esetében a támogatást igénylő Tata Város Önkormányzatát, míg a
nem pénzügyi
támogatásban részesülő vállalkozások száma paraméter esetében a kiválasztásra
kerülő üzemeltető tervezzük számba venni.
46
3.4.5. A projekt-célcsoportok meghatározása
A projekt célcsoportjának meghatározása azért célszerű, mert így értelmezhető, hogy a
célrendszer szerinti elvárások milyen közvetlen vagy közvetett kedvezményezetti körnél
hasznosulnak, hasznosulhatnak.
A projekt közvetlen célcsoportjai:
A járásban jelenleg tevékenykedő
helyi termelők, mint fő célcsoport Tata város, illetve járásának
lakossága
A projekt közvetett célcsoportja:
Tata város intézményei
A projekttel kapcsolatban az
alábbi termelők tettek szándéknyilatkozatot azzal
kapcsolatban, hogy az általuk termesztett, illetve előállított termékeket a projektben
tervezett piacon értékesíteni tervezik. A nyilatkozatokat az üzleti terv mellékletként
csatoljuk.
Név
Járási település
Mezőgazdasági ágazat megnevezése
Bálint Ferenc
Tata
sütőipari termékek
Csomó Imre
Tata
állattenyésztés
Fogarasi István
Környe
állattenyésztés
Horváth
Tatabánya
állattenyésztés
Zsuzsanna
Magyar Zoltán
Dad
állattenyésztés
Orosz Dezső
Környe
szőlő-gyümölcs
Sárfy Árpád
Mocsa
állattenyésztés
Szajkó László
Nagyigmánd
szőlő-gyümölcs termesztés
szőlő-gyümölcs termesztés, egyéb kertészet,
dr. Tarnay Miklós Komárom
állattenyésztés
Rozmann Zoltán Agostyán
állattenyésztés
47
A következő táblázat pedig a Tatai Járás további termelőit mutatja be, akik szintén
potenciális partnerek lehetnek a piac működtetése kapcsán.
Járási
Tevékenységi
Név
Tevékenység leírása
település
forma
Értékesített termékek – alap termékek
Németh János
Kocs
Kistermelő
és feldolgozásból származó termékek:
gyümölcs és zöldségfélék
Értékesített termékek – alap termékek
Harangozó
Kocs
Kistermelő
és feldolgozásból származó termékek:
Attila
gyümölcs és zöldségfélék
Értékesített termékek – alap termékek
Kutenics
Kocs
Kistermelő
és feldolgozásból származó termékek:
Balázs
sertéshús és húskészítmények
termelő,
kereskedelmi
vállalkozás
Karsai Kft
Kocs
Vállalkozás
kertészet
Egyéni
Szűcs Bálint
Kocs
kertészet
vállalkozó
Egyéni
Ányos Árpádné
Kocs
kertészet
vállalkozó
Egyéni
Juhász János
Kocs
kertészet
vállalkozó
Bundschuh
mezőgazdasági
növénytermesztés,
Vértestolna
Őstermelő
József
szarvasmarha tartás
Bundschuh
Egyéni
mezőgazdasági
növénytermesztés,
Vértestolna
Attila
vállalkozó
szarvasmarha tartás
Egyéni
Hartai Zsolt
Vértestolna
mezőgazdasági növénytermesztés
vállalkozó
Simon András
Neszmély
Őstermelő
Méhészet
Simon Ádám
Neszmély
Őstermelő
Méhészet
Hordós László
Neszmély
Őstermelő
Méhészet
Kősziklás
Duna-
Vállalkozás
Bor
Borászat Kft.
szentmiklós
A GusztaSajt, azaz Vastag Hajnalka és
Vastag Gusztáv, Termelői Kézműves
Vastag
Sajtok és Tejtermékek készítésével,
Gusztáv,
alkotásával, létrehozásával foglalkozik.
Naszály
Őstermelő
Vastag
Termékeik:
természetes
(natúr),
Hajnalka
ízesített és füstölt friss, lágy, félkemény,
kemény vágható, kemény reszelhető és
érlelt sajtok, különböző joghurtok.
48
4. A tervezett fejlesztés tartalmának kidolgozása
4.1 Projekt nélküli eset bemutatása
A projekt nem éri el az 1 millió euró támogatási összeget, az alpont nem
releváns.
4.2 Műszaki tartalom leírása
A pályázat célja egyrészt a jelenleg kedvezőtlen körülmények közt működő, szerdán és
szombaton nyitva tartó
piac számára egy – a funkcionális igényeket minden téren
kielégítő, optimálisan üzemeltethető – piactér megvalósítása. A kialakítandó
nagyobb funkcionális egységek: a piac épülete, a „városi tér” és a parkolók. A
projektben fontos szerepe van a városképi illeszkedésnek és városrendezésileg a
legmegfelelőbb megoldásra való törekvésnek.
A pályázat célja másrészt egy
agrárlogisztikai beruházás, zöldség-gyümölcs raktár kialakítása a helyi termelőktől beszerzett zöldségek és gyümölcsök közvetlen
felhasználásának elősegítésére az intézményi közétkeztetés rendszerében és tároló-
kiszolgáló kapacitás biztosítása az azt igénylő termelők számára.
Elsőként a városi piac műszaki tartalmának leírása következik.
4.2.1. Városi piac
Környezet bemutatása
A jelenleg
Tata északnyugati részén található Piac téri piac a mai kor igényeinek
nem felel meg.
A
tervezett terület a jelenleg működő piaccal egy tömbben található, az egykori
„lengyel piac” tőszomszédságában. A közvetlen környezetében egyrészt
kereskedelmi és szolgáltató funkciókat ellátó épületek találhatóak, a korábbi THAC
Sporttelep, és emellett üresen álló területek, ahol az elképzelések szerint további
üzletek és irodák kapnak helyet.
A meglévő, közelben álló épületek arculatának sokfélesége egyfajta rendezetlenséget
sugall, emiatt egy átfogó koncepció követése fontos szerepet játszik a környék
városképi megjelenésének kialakításánál.
A terület
a városközponttól jól megközelíthető több irányból is, gépjárművel és
gyalogosan egyaránt. A telek két közút kapcsolattal is rendelkezik. Az egyik az északi
irányból csatlakozó Új út felőli, a másik a keleti irányból csatlakozó Oroszlányi útról
nyíló közút.
A
1879/29 helyrajzi számon, kivett beépítetlen területként nyilvántartott telek az
önkormányzat 1/1 arányú tulajdonában áll, per- és igénymentes, területe
6.370 m².
49
A tulajdoni lap tanúsága szerint az ÉSZAKDUNÁNTÚLI VÍZMŰ Zrt. jogosult javára
Szolgalmi jog (szennyvízcsatorna szolgalmi jog 289 m2 területre) került feltüntetésre. A
szolgalmi jog a projekt megvalósítását nem veszélyezteti.
A területet délnyugati irányból és az északi sarkon nyitott árkos vízfolyás érinti. Az Új út
felőli telekhatár mentén és a terület északi részén védendő fák találhatóak, illetve a
délnyugati vízfolyás mentén fasor áll. Ezen a részen a szabályozási terv szerint fasor
telepítendő. Az északi fás rész sűrű talajmenti növényzettel borított, a terület többi
részén kőzúzalék borítás, illetve füves zöldterület található. A terület meghatározó
elemei sokkal inkább a növényzet, mint az épített környezet.
Koncepció
A piac kialakítása során a város célja egy
funkcionális igényeket szem előtt tartó,
környezethez illeszkedő, formálását tekintve karakteres épület és városi tér
létrehozása. Fontos, hogy a működés és működtetés szempontjából minden igényt
kielégítsen a kereskedők és a vásárlók számára, és emellett az esztétikus megjelenése
miatt egy vonzó helyszín legyen az emberek számára.
A terület arculatának legfontosabb elemei a meglévő fák, fasorok. A koncepcióalkotás
során ezek megőrzése és erősítése kapott hangsúlyt. A tömegformálással a város egy
zöldkörnyezetben megbúvó épületet, piacteret szeretne létrehozni.
A piac funkciójához kapcsolódó forgalom milyensége miatt, a telek adottságait
kihasználva, a két közút közötti kapcsolatot megtartva további egy új út jön létre
északnyugati irányban. Ilyen módon a terület átjárhatóvá válik, és a működés idején
fellépő intenzív gépjármű forgalom területre bevezetésénél és elvezetésénél is egyaránt
segít.
A koncepció és a tervek kialakítása során az volt a törekvés, hogy a piacépület jövőbeni
használatához rugalmasan alkalmazkodva az
épület közvetlen környezete
alakítható maradjon, így a várhatóan növekvő forgalom miatt a jövőbeni tervek
között szerepel további parkolóhelyek létrehozása és egy kis feltáró útbekötés kiépítése
is. A gyalogos és kerékpáros forgalom is ebből a két irányból érkezik a területre.
Funkcionális elosztás
A piac épülete
a terület északnyugati részére került, a hosszabb homlokzatával az
Új úttal párhuzamosan. Ezzel az épület az északkeleti oldalon csatlakozó telkek jövőbeli
épületeinek vonalába kerül. Az Új út felől az épület előtt egy parkoló kerül kialakításra
általános esetben a vásárlók számára, a piac nyitásakor és zárásakor pedig a kereskedők
számára is, a ki- és bepakolás megkönnyítése érdekében. A
piac épületéhez délkeleti
irányban egy tér kapcsolódik, ami egyrészt nyitott városi térként működhet, másrészt
szükség esetén a piac árusítóterületeinek bővítésére szolgál szabadtéri, mobil
standokkal. Az épület
komplex akadálymentesítése meg fog történni.
Az épülettől és a tértől északkeletre fekvő területen
a meglévő védett fák
megtartásra kerülnek, a terület kitisztítás után, részben a kapcsolódó tér elemeként,
és nagyobb részben zöldterületként kerül felhasználásra. Ezen a területen kap helyet a
kerékpár tároló is.
50
A délnyugati telekhatár mentén (a szabályozási tervnek megfelelően) fasor kerül
telepítésre, a fák között párhuzamos parkolókat alakítunk ki a teljes telekhatár mentén.
A terület fennmaradó délkeleti részén merőleges parkolók kapnak helyet. A telek déli
sarkában kap helyet a fedett és részben nyitott szelektív hulladéktároló.
Épület
A piac épületének kialakítása során, egy nyitottságot, átjárhatóságot és letisztultságot
sugárzó épülettömeg megalakítása volt a cél. Az
elhelyezendő funkciók közül a
legnagyobb alapterületet a fedett-nyitott piactér igényli, ebből következően az
épület fő tömegét egy lábakon, kör keresztmetszetű pilléreken álló tetőlemez alkotja.
A fedett nyitott tér egyhangúságának megtörése, és a több fény biztosítása érdekében
egy áttörést alakítottunk ki a lemezen. A földszinten ez a rész füves zöldterületként
jelenik meg. Az intenzívebb zöldterület elérése érdekében fákat ültetünk. A piac épület
további funkciói két zárt dobozban kerülnek elhelyezésre a lemez alatt.
A kubusok északnyugati végére
4 db üzlethelyiség kerül, tervezetten tőkehús, tej és
tejtermékek, sütőipari termékek és élőhal árusításához. Annak érdekében kerültek ilyen
módon elhelyezésre, hogy az üzletek azokon a napokon, és azokban a napszakokban
is működhessenek, amikor a piacon éppen nincs vásár. Az üzletek saját szociális
blokkal és raktárral rendelkeznek, a független működés lehetőségének megteremtése
céljából.
A délnyugati dobozban kapott
helyet a vizesblokk, férfi-, női WC-vel,
akadálymentes WC- vel / pelenkázóval, eü. könyves kereskedők számára
fenntartott illemhelyekkel. Emellett itt kap helyet a
raktár a mobil asztalok számára.
Az északkeleti dobozban került elhelyezésre a
piacfelügyelői iroda, személyzeti
WC-vel és az élelmiszer biztonsági ellenőrző helyiség.
A piac zárva tartása idején a lemez alatti dobozok külső síkjában tolható, síneken
futó, fém, ollós rácsszerkezettel kerül lezárásra akkor, amikor az nem funkcionál, így
védve az árusítóteret. Nyitva tartás idején a kézi működtetésű rácsozat elemei erre a
célra kialakított rejtett tárolókba kerülnek becsúsztatásra.
Az épülethez délkeleti irányból kapcsolódó tér szerepe kettős. Általában köztérként
funkcionál, ugyanakkor a piac működése idején árusítóterének növelésére szolgál. A tér
délkeleti végén futó lámpasor fém huzalokkal kerül összekötésre az épület lemezével,
amibe rejtve kerülnek elhelyezésre feltekerve a tér fölé kihúzható árnyékoló ponyvák.
Elárusító helyek
Az
elárusító helyek fix és mobil asztalok elhelyezésével alakíthatók ki. Az
asztalok fém szerkezetekkel készülnek, az asztallap rozsdamentes acél lemezből, a lábak
rozsdamentes acél keretekből. A pillérekhez rögzített asztalok fixek, a többi asztal
mozgatható. Az egymás melletti dupla asztalok egymásba csúsztathatóak.
Az asztalok 70%-ban hézagos 30%-ban hézagmentes felülettel készülnek.
A fedett-
nyitott részen 62 db asztal helyezhető el, szükség esetén a nyitott részen
51
további 42 db. A lemez alatti térben a pillérek mentén elektromos dugaszoló aljzatok is
kialakításra kerülnek, így a mozgatható asztaloknak köszönhetően akár árusító hűtőpult
is elhelyezhető a kereskedők által. Ezen felül vízvételi lehetőség is biztosított a fedett-
nyitott térben. A teljes épület-alapterület az Üzleti terv
mellékleteként csatolt
alaprajz szerint 666,6 m² lesz.
Anyagok, szerkezetek
A piac
épületének szerkezete acélból készül. A szabad térben kör keresztmetszetű, a
dobozok esetén HEA szelvényű acél lábakon acél rácsszerkezet kerül kialakításra.
A
látszó acél felületek fehér porszórt felülettel készülnek. A födém acél
rácsszerkezetére felülről trapézlemez kerül bennmaradó zsaluzatként, majd lejtésadó
betonfelületre vízszigetelés készül. A lemez alsó és homlokzati síkjaira szerelt vázra OSB
lap borítás kerül. A homogén lemez hatásának elérése érdekében fehér dryvit vakolat
kerül az alsó síkra és a lemez oldalára. Az attika fehér fémlemez fedést kap. A dobozok
falai szerelt szerkezetekkel készülnek kívülről középbarna faburkolattal. A falak, a
mennyezet és a padozat hőszigetelésre kerülnek.
A
fedett-nyitott tér padozata zsalumatricázott, csúszásmentes, tisztítható, csiszolt,
világosszürke színű látszóbetonnal készül. A
gépjármű forgalommal terhelt utak
aszfaltozásra kerülnek. A
parkolóhelyek műanyag gyeprács elhelyezésével,
füvesítve készülnek.
Összegzés
A kellően releváns épített környezet hiánya miatt a koncepció kialakításakor a tervezők
az értékes természetes közeget vették mérvadónak. A ligetes környezet és a könnyed
funkció miatt egy pavilon jellegű épületet hoztak létre, ami egyrészt légiessége miatt
finoman belesimul az intenzív zöldövezetbe, másrészt a piac által megkövetelt
funkcionális igényeket teljes mértékben kielégíti.
Becsült bruttó építési költségek
Szám
Költségelem
érintett m2
költség (eFt)
Előkészítési költségek (terület előkészítés,
1
5.068
635
tereprendezés)
2
Új, hőszigetelt épületrész
180
47 549
3
Új, hőszigeteletlen épületrész
614
60 510
Kiegészítő
funkciók
(térvilágítás,
járda,
4
999
10 401
burkolat)
5
Út és parkoló építés
1.523
38 928
Mindösszesen
158 024
52
4.2.2. Agrárlogisztikai beruházás: zöldség-gyümölcs raktár kialakítása
Környezet bemutatása
A raktár létrehozására új beruházásként, az önkormányzat tulajdonában álló
460/159
helyrajzi számú, 2.509 m² alapterületű földrészleten kerülne sor. A kivett
beépítetlen területként nyilvántartott telek az önkormányzat 1/1 arányú tulajdonában
áll, per- és igénymentes. A tulajdoni lap tanúsága szerint az MOL MAGYAR OLAJ- ÉS
GÁZIPARI Nyrt. jogosult javára Bányaszolgalmi jog került feltüntetésre. A szolgalmi jog
a projekt megvalósítását nem veszélyezteti.
A terület jellege szerint ipari, és kereskedelmi szolgáltató funkciójú, szomszédságában
mezőgazdasági terület és valamivel távolabb kertvárosias lakóövezet található.
Koncepció
A tervezett
projekt rövid ellátási lánc kialakítására törekszik, és ehhez illeszkedik az
a törekvés, hogy az önkormányzati intézmények ellátási-beszerzési útvonalai
rövidüljenek, illetve megfelelő bérelhető (raktár)kapacitásokat teremtsen a város a helyi
piacon árusító termelők számára.
A tervezett zöldség-gyümölcs raktár kialakításának célja a helyi termelőktől beszerzett
zöldségek és gyümölcsök közvetlen felhasználásának elősegítése az intézményi
közétkeztetés rendszerében, illetve a lakosság által látogatott piacon. Mint arra fentebb
utaltunk, a raktár elsődleges funkciója a termelőktől beszerzett zöldségek és gyümölcsök
tárolása, illetve hűtött tárolása, ugyanakkor lehetőség volna az áruk ún. „post-harvest
manipuláció” jellegű kezelésére is, ezen belül válogatására, tisztítására, mosására és
mérésére.
Funkcionális elosztás
A tervezett raktárcsarnok
épülete két fő funkcionális egységből áll: a csarnokból és
a szociális blokk/iroda megnevezésű épületrészből. A csarnok funkciója az említett „post-
harvest manipuláció” jellegű kezelés, valamint a tényleges raktározás / tárolás. A
szociális blokk/iroda a személyzet munkavégzésének feltételeit biztosítja.
Az épület ÉK-i oldalán található áruátvevő/-kiadó helyiség az utcafront felé lévő, a
szállítmányozó járművek behajtását lehetővé tévő udvarra néz. A gépkocsival érkező
személyzet, ill. a szolgáltatást igénybe vevők számára 4 parkolóhely kialakítására kerül
sor. A telek fennmaradó része parkosított. Az épület
komplex akadálymentesítése meg fog történni.
Épület
A
csarnok belső egységekre tagolódik, ezen belül egy áruátvevő/-kiadó, egy
csomagoló, két előkészítő, egy fagyasztó, egy gépészeti, egy hűtő helyiségre és egy
közlekedőre. A szociális blokk/iroda megnevezésű épületrész egy irodát, egy bejárati
közlekedőt, két mosdót és egy öltözőt foglal magában. A
két épületrész nettó területe
208,9 m2.
53
Anyagok, szerkezetek
Az
agrárlogisztikai épület vázszerkezete acélból készül, szelemenrendszerrel. A
falak, a mennyezet és a padozat hőszigetelésre kerülnek, a fal- és tetőburkolat 140 mm
vastagságú hőszigetelt szendvicspanel beépítésével készül. A látszó acél felületek
porszórt felülettel készülnek.
A belső térben ipari padlószerkezet és álmennyezet készül, a padlóburkolat gres és
csempe lapokból áll. A nyílászárók közül a külső ablakok műanyagból, a belső és külső
ajtók egyaránt acélból készülnek.
A
gépészeti – fűtés-hűtés gázellátás, vízellátás, szellőzés –, valamint az
épületvillamossági kiépítés a csarnok teljes területén megtörténik. A
tehergépjármű
forgalommal terhelt utak aszfaltozásra kerülnek. A parkolóhelyek burkolata
személygépkocsira méretezett.
Becsült bruttó építési költségek
Ssz.
Költségelem
érintett m2
költség (eFt)
Előkészítési költségek (terület előkészítés,
1
258 m3
1.708
tereprendezés)
Új csarnoképület megépítése (anyagktg.,
2
258
33.056
építészet, gépészet, épületvillamosság)
3
Út és parkoló építés
339
7.305
Mindösszesen:
42.069
54
4.3. Az üzemeltetés technikai feltételei
4.3.1. Az üzemeltetés alapvető technikai kérdései
Piacépület, helyi termék piac
A piac létesítése során kiépítésre kerül az
áram-, illetve
ivóvízellátás és a
szennyvízelvezetés közmű-infrastruktúrája, ezen túl a működés folyamán:
- a Vásárrendnek megfelelő működéséről,
- a nyitva tartás időtartama alatti
folyamatos takarításról és a zárás után
általános takarításról,
- eseti és időszaki
műszaki karbantartásról,
- a
szemét és hulladék szakszerű gyűjtéséről, tárolásáról és elszállításáról,
-
nyilvános WC működtetéséről,
-
a parkolási rend megszervezéséről, valamint
- legalább évente két alkalommal szakemberrel elvégeztetett
megelőző jellegű
rovar- és rágcsáló irtásról
az üzemeltetőnek gondoskodnia kell.
Az élelmiszerárusításhoz használt, építmény részét képező telepített bútorzat és az
árusítóasztalok úgy kerülnek kialakításra, hogy azok
könnyen tisztíthatóak és
fertőtleníthetőek legyenek.
Az árusokat
információs tábla kifüggesztésével és más megfelelő formában (pl.
nyomtatott tájékoztatókban, körlevelekben), rendszeresen tájékoztatni szükséges a piac
vásárrendjéről, különösen az árusítóhely tisztán tartásával, valamint a személyi
tisztasággal kapcsolatos tudnivalókról.
A piac üzemeltetése során
napi nyilvántartást kell vezetni a piacon árusító
kistermelők/őstermelők adatairól (név, cím, termelés helye, regisztrációs szám, árusított
termékek).
Gondoskodni kell az
előírások betartásának ellenőrzéséről, a rendfenntartásról és
a tiltott termékértékesítés megakadályozásáról, továbbá közre kell működni a
hatósági ellenőrzésekben. A piacon forgalmazott élelmiszertől, italtól eredő
megbetegedés vagy gyanúja esetén haladéktalanul értesíteni kell a szakhatóságokat.
Az agrárlogisztikai gyűjtőpont - a raktárépület
A zöldség- és gyümölcsraktár létesítése során is kiépítésre kerül az
áram, illetve
ivóvízellátás és a szennyvízelvezetés közmű-infrastruktúrája, ezen túl a működés
folyamán
- a szolgáltatást igénybe vevők megfelelő ügyfélirányításáról,
-
a folyamatos takarításról,
- eseti és időszaki
műszaki karbantartásról,
- a
szemét és hulladék szakszerű gyűjtéséről, tárolásáról és elszállításáról,
55
-
a szociális egységek működtetéséről,
-
a beszállítási és parkolási rend megszervezéséről, valamint
- legalább évente két alkalommal szakemberrel elvégeztetett
megelőző jellegű
rovar- és rágcsáló irtásról
az üzemeltetőnek gondoskodnia kell.
A raktárba
telepítendő bútorzatot (lásd 4.3.2. pont) úgy alakítjuk ki, hogy azok
könnyen tisztíthatóak és fertőtleníthetőek legyenek, és maximálisan támogassák a
beruházás helyszínen megvalósuló tevékenységek, azaz a
post harvest manipuláció és
kapcsolódó szolgáltatások (tárolás, hűtve tárolás, stb.) végzését.
4.3.2. Eszközbeszerzés – a működtetéshez szükséges technikai berendezések
Agrárlogisztikai épület
A projekt keretében az
agrárlogisztikai épület (zöldség-gyümölcs raktár)
funkciójának megfelelő eszközök és bútorok beszerzését tervezzük.
A rozsdamentes bútorok elvárt anyagminősége AISI304 minőségű rm acél. Valamennyi
gyártásra kerülő elem méretpontosítása szükséges. A gyártott elemeket szintezhető,
állítható talpakkal kell szállítani.
Az egyedi gyártásra kerülő berendezéseknél, vagy nem ismert kiírással készült elemek
gyártása előtt tervezői egyeztetés és jóváhagyás szükséges.
A tervezett
eszközök és bútorok indikatív listája:
Telj./
Poz.
Megnevezés
Méret (mm)
db
db
230 V
400 V
Előkészítő 1
Rozsdamentes kombinált -kézmosó-
1
500*600*850
1
kiöntő csapteleppel
2
Semleges munkaasztal
1200*700*900
1
Semleges munkaasztal beépített
3
500*500mm medencével vízfeltöltő
700*900*900
2
csappal
Sokkoló hűtő 10GN 1/1
4
900*750*900
1
7
kapacitással
Tálcatartó regál kocsi fékezhető
5
bolygó kerekekkel GN1/1 -es tálcák
385*555*1735
4
részére
6
Semleges munkaasztal
1300*600*900
1
Semleges munkaasztal alsó polccal
7
1600*700*850
1
és fékezhető bolygó kerekekkel
56
Rozsdamentes munkaasztalba
épített kétmedencés mosogató
8
1200*700*750
1
csapteleppel, medence mérete:
500*600*300
9
Kétszintes csepegtetős fali polc
1200*400*550
1
10 Tároló polcállvány 4 polclappal
950*500*1800
1
Fagyasztó kamra
Szendvicspanel szerkezetű épített
fagyasztó kamra szigetelő
1
2500*3800*2200
1
3,5
padozattal, kültéri agregáttal körben
polcozva
Előkészítő 2
1
Tároló polcállvány 4 polclappal
1200*700*1800
1
Rozsdamentes mosó medence,
2
ráépített csapteleppel, medence
1700*900*900
1
mérete: 1280*510*210
3
Semleges munkaasztal alsó polccal 1200*700*900
3
Rozsdamentes kombinált -kézmosó-
4
500*600*850
1
kiöntő csapteleppel
5
Semleges munkaasztal
1300*600*900
1
Rozsdamentes munkaasztalba
épített kétmedencés mosogató
6
2000*600*850
2
csapteleppel, medence mérete:
600*500*300
Egyéb kisgépek
Digitális áruátvevő mérleg 15 kg
1
1
méréshatárral
2
Vákuum fóliázó gép
1
Piac épületének eszközigénye
A
piacépület külön eszközbeszerzést nem igényel, a tevékenységhez szükséges
kellékek, árusításhoz szükséges egyéb, nem az épület részét képező elemek eszközök
beszerzése
a közvetett kedvezményezett kereskedő, helyi termelők feladata és
költsége lesz.
57
4.4. Az üzemeltetés személyi és szervezeti feltételei
Szervezeti feltételek, üzemeltetési döntés
A
jelenlegi tervek szerint a piac és a raktár működtetésére az önkormányzat önálló
gazdálkodó szervezetet – költséghatékonysági szempontokat figyelembe véve –
nem
hoz létre.
A
fejlesztés üzemeltetésbe adása kapcsán a támogatást igénylő a projekt zárásával
(azaz az infrastruktúra-egységek használatba vételének lehetővé válásával)
párhuzamosan mérlegeli a kiválasztható konstrukciót.
Az önkormányzat az
üzemeltetési döntés kialakításakor megvizsgálja a lehetőségét,
hogy
- a Kbt. 9. § (1) bekezdés h.) pontja szerint megbíz olyan kizárólagos tulajdonában
álló szervezetet, amely a vonatkozó (Kbt.) jogszabályi követelményeknek
megfelel (in-house);
- vagy a koncessziós törvény szerinti eljárást valósít meg; vagy
- amennyiben a hatályos jogszabályok ezt előírják, a közbeszerzési eljárás
lefolytatását is elvégzi.
Az üzleti tervezéskor hatályos szabályozás alapján először át kell tekinteni, hogy a Kbt.
szerinti in-house szerződés lehetősége fenn állhat-e.
A vonatkozó rendelkezések szerint ilyen esetben vizsgálandó, hogy
„Kbt. 5. § (1)
bekezdésében meghatározott ajánlatkérő szervezet olyan jogi személlyel kötött
szerződésére, amely felett az ajánlatkérő a saját szervezeti egységei felettihez hasonló
kontrollt gyakorol, döntő befolyással rendelkezik annak stratégiai céljai
meghatározásában
és
működésével
kapcsolatos
jelentős
döntéseinek
meghozatalában, valamint amelyben közvetlen magántőke-részesedés nincsen, és amely
éves nettó árbevételének több mint 80%-a a kontrollt gyakorló ajánlatkérővel vagy
az ajánlatkérő által e pont szerint kontrollált más jogi személlyel kötött vagy kötendő
szerződések teljesítéséből származik.” Amennyiben ez az eset nem áll fenn, úgy
nettó 25 millió Ft értékhatár alatt4 1991.
évi XVI. törvény (koncessziós törvény) szerinti beszerzés lefolytatására is mód van.
Amennyiben az
ügylet közbeszerzési értékhatár feletti, a Kbt. szerinti megfelelő
eljárás lefolytatása kötelező.
A fenti jogszabályi kötelezettség következtében a pontos
üzemeltetési díj (így annak
relációja a piaci díjszinttel)
előzetes meghatározása nem lehetséges, az a fenti
üzemeltetési konstrukció függvényében lefolytatandó eljárás eredményeként lesz
definiálható, ugyanakkor
előzetes számításokat a költség-haszon elemzés tartalmaz.
4 A Kbt. szerinti szolgáltatási koncesszió értékhatárát alapul véve, amennyiben a becsült érték ezen értékhatár
alá esik, úgy az 1991. évi XVI. törvény (koncessziós törvény) szerinti beszerzési eljárást kell lefolytatni.
58
Személyi feltételek
Bár a fenti előírásokra figyelemmel
az üzemeltetési döntés több osztatú, a projekt
keretében, annak fenntartási időszakának
terhére a támogatást igénylő 4 fő teljes
munkaidőben foglalkoztatott alkalmazottat tervez.
A vállalt munkahelyek tekintetében a támogatást igénylő önkormányzat és a leendő
üzemeltető partner megvizsgálja annak a lehetőségét, hogy az
Mt. 195. § (1)
bekezdése alapján azonos munkakörben foglalkoztassa a 4 fő munkavállalót, ugyanis a
hivatkozott jogszabályhely értelmében több munkáltató és a munkavállaló a
munkaszerződésben egy munkakörbe tartozó feladat ellátásában is megállapodhat, ami
adott esetben a munkavégzés koordinációjának hatékonyságát is növeli.
A munkatársak a kiválasztásra kerülő üzemeltetési konstrukció függvényében látják el
tehát feladataikat mind a piacon, mind a raktárban. A
tervezett létszám és
munkakörök: 1 fő agrárlogisztikai vezető, 1 fő raktáros, 2 fő csomagoló.
A fenti, támogatást igénylői képviselő-testületi határozattal biztosított, vállalás
teljesítéséhez szükséges
bér-és járulékköltséget az Üzleti terv 6.3. pontjában
mutatjuk ki.
59
4.5. Cselekvési ütemterv
A cselekvési ütemtervben áttekintjük a támogatási kérelem benyújtásáig megvalósításra
kerülő tevékenységet, illetve bemutatjuk
a támogatási kérelem elfogadása esetén
lehívható támogatás felhasználáshoz kötődő eljárások időigényét.
Az ütemezések elkészítésénél figyelembe vesszük az egyes tevékenységek, folyamatok
sikeres előkészítésének időszükségletét is, illetve az esetleges
időveszteség pótlása
érdekében worst case elven tervezzük az időtartamokat.
A projekt – előkészítés tevékenységekkel együtt -
tervezett indítása 2017. január 01.
napja, a
I-VI. szám alatt összeállított mérföldkövek szerinti
végrehajtásának
időtartama 15 hónap.
A
GANTT diagram formájában összeállított ütemtervben
hónapokra bontva
szerepelnek a tevékenységek idővonzatai. Az
„E” betű az adott hónapban a releváns
tevékenységre való felkészülést,
előzetes munkálatok ellátását jelzi, míg az
„M” betű
az adott feladat végrehajtását,
megvalósítását paraméterezi. Az előkészítési
tevékenységek outputjai közül a
támogatási kérelem benyújtásakor már
rendelkezésre áll a helyszínrajz, műszaki leírás az építési tevékenységekre vonatkozó
tervezői költségbecslésekkel, az üzleti terv és a költség-haszon elemzés.
(V
Pr
(
me
be
T
Előkészítés
Megvalósítás
ig
á
I
n
ké
.
o
e
gv
m
y
(I. mérföldkő)
(II.-V. mérföldkő)
mé
j
n
ú
r
og
ekt
Tevékenységek /n a
e
jt
ló
l
rf
á
e
a
e
ö
z
s
s
m
t
m)
á
l
ár
u
á
s
d
l
ig
t
i
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.
15.
k
ás
ő
)
Projekt előkészítés
(előkészítési
X X X X X
dokumentáció
teljesítése (X)
Előzetes
tervezési
munkálatok: műszaki
igen
leírás,
koncepció,
tervezői költségbecslés
Költség-haszon
igen
elemzés
Üzleti terv
igen
Engedélyes
tervek
összeállítása
és
nem
E M M
engedélyek beszerzése
Kiviteli tervek, tételes
tervezői
költségvetés
nem
E M M
összeállítása
Környezeti
állapot
nem
E M
felmérése
60
Környezettervező
rehabilitációs szakértő
nem
M M M M M
/
szakmérnök
bevonása
Közbeszerzési
nem
E M M M
eljárás(ok) lefolytatása
Projektmenedzsment
nem
M M M M M
Nyilvánosság
nem
E M M M M
biztosítása
Projektmegvalósítás,
X X X X X X X X X X
kivitelezés (X)
Nyilvánosság
nem
M M M M M M M M M M
biztosítása
Eszközbeszerzés
nem
E M M
Környezettervező
rehabilitációs szakértő
nem
M M M M M M M M
/
szakmérnök
bevonása
Építési-kivitelezési
munkálatok
25% készültségi
nem
E M M
szintre
50% készültségi
nem
E M M
szintre
75% készültségi
nem
E M M
szintre
100% készültségi
nem
E M M
szintre
Marketingtevékenység
nem
E M M
Műszaki ellenőrzés
nem
M M M M M M M M
Projektmenedzsment
nem
M M M M M M M M M M
Projektzárás, adminisz-
nem
E
M
tratív feladatok
Mivel a pályázati felhívás az
előkészítési tevékenységek végrehajtására
legfeljebb 18,
míg a teljes projekt
megvalósítására legfeljebb 24 hónapos időkeretet biztosít, így
olyan időtartalék (7 hónap) áll a fenti GANTT szerint mindössze 15 hónapra
prognosztizált projekt mögött, ami az ütemezés minden valószínűsíthető késedelmi
kockázatát kiküszöböli. A teljes előkészítési dokumentáció összeállítása zárása jelenti az
I. mérföldkő elérését. Az építési munkálatok 25%, 50%, 75% és 100%-os készültségi
fokánál tervezzük a II., III., IV. és V. mérföldköveket. A teljes projekt fizikai befejezését
önállóan, mint VI. mérföldkövet állítottuk be.
61
4.6 Kockázatelemzés
A kockázatelemzés célja a projekt előkészítését,
megvalósítását és a fejlesztés
fenntarthatóságának
körét
érintő
kedvezőtlen
események
és
azok
bekövetkezési valószínűségének meghatározása. Az elemzést követően lehetőség
nyílik egy átfogó kockázatkezelési intézkedési struktúra (stratégia) megalkotására, amely
a
kockázati
események
bekövetkezésének
megelőzését,
illetve
hatásainak
kiküszöbölését, csökkentését teszi lehetővé; ennek érdekében az alábbiakban –
táblázatos elemzéssel – sorra vesszük a projekt főbb kockázati faktorait.
Hatás mértéke
Jogi
Elhanya-
Kis-
Mérsékelt
Kritikus
Katasztro-
kockázatok
golható
mértékű
hatású
hatású
fális
Kiemelkedő
(90%-)
El
őfordulá
Magas
(66-90%)
s
Közepes
val
(33-66%)
ósz
kapcsolódó
ín
jogszabályi
Alacsony
ű
környezet
s
(10-33%)
ég
változása
e
Nagyon
engedélyezési
eljárások
alacsony
elhúzódása
(-10% )
Hatás mértéke
Társadalmi
Elhanya-
Kis-
Mérsékelt
Kritikus
Katasztro-
kockázatok
golható
mértékű
hatású
hatású
fális
Kiemelkedő
(90%-)
El
ő
Magas
fordu
(66-90%)
A projekt kapcsán társadalmi kockázat nem azonosítható.
l
Mind a piac, mind az agrárlogisztikai beruházási eleme a lakosság
á
Közepes
s
közvetlen érdekét szolgáló, magas színvonalú fejlesztés.
(33-66%)
val
A projekthelyszínek lokációja a beruházás céljára alkalmas, közvetlen
ósz
zavarással a lakosságra nézve sem az építési tevékenység, sem az
üzemeltetés nem jár.
Alacsony
í
n
(10-33%)
ű
s
ég
e
Nagyon
alacsony
(-10% )
62
Hatás mértéke
Intézményi
Elhanya-
Kis-
Mérsékelt
Kritikus
Katasztro-
kockázatok
golható
mértékű
hatású
hatású
fális
Kiemelkedő El
(90%-)
őfordulá
Magas
(66-90%)
s
Közepes
val
(33-66%)
ósz
menedzsment-
szervezetben
Alacsony
ín
kulcsszemélyek
(10-33%)
ű
változása
ség
Nagyon
e
alacsony
(-10% )
Hatás mértéke
Pénzügyi-
Elhanya-
Kis-
Mérsékelt
Kritikus
Katasztro-
gazdasági
golható
mértékű
hatású
hatású
fális
kockázatok
Kiemelkedő El
(90%-)
őfordulá
Magas
(66-90%)
s
Közepes
val
(33-66%)
ósz
közbeszerzési
közbeszerzési
eljárás
eljárás
Alacsony
í
n
kedvezőtlen
eredménytelen,
(10-33%)
ű
eredményt hoz megismétlendő
ség
likviditási,
Nagyon
pénzügyi
e
alacsony
stabilitási
nehézségek
(-10% )
Hatás mértéke
Műszaki
Elhanya-
Kis-
Mérsékelt
Kritikus
Katasztro-
kockázatok
golható
mértékű
hatású
hatású
fális
Kiemelkedő
El
(90%-)
őfordulá
Magas
(66-90%)
közmű- és
s
útcsatlakozás
Közepes
val
kiépítési
(33-66%)
késedelme
ós
nem a
zí
terveknek
Alacsony
n
megfelelő
(10-33%)
ű
színvonalú
s
kivitelezés
ég
Nagyon
e
alacsony
(-10% )
63
Kockázatkezelési beavatkozások
A bemutatott kockázatokat a projekt megvalósítás ideje alatt – hatásuk kivédésére vagy
mérséklésére
–
folyamatosan
figyelemmel
kell
kísérni
és
azt
proaktív,
kockázatminimalizáló
stratégia
mentén
javasolt
kezelni,
a
következő
intézkedésekkel, minden fennmaradó kockázat kiküszöbölésével.
Azonosított
Bekövetkezése esetén
kockázat
Kategória
Megelőzése
intézkedés
a tervezett időtartalék
folyamatos műszaki
engedélyezési
kis mértékű,
előkészítési munka, előzetes
felhasználásával
eljárások
nagyon
projektmegvalósítás
alacsony
elhúzódása
egyeztetések az engedélyező
valószínűségű
ütemezésének
hatóságokkal
módosítása
közbeszerzési
mérsékelt
idő- és költségtartalék
időtartalék révén új
eljárás
hatású,
eljárás lefolytatása,
eredménytelen
alacsony
képzése, körültekintő
alternatív műszaki
(megismétlendő)
valószínűségű
eljárásszervezés
tartalom definiálása
a becsültnél magasabb
költségtartalék tervezése,
közbeszerzési
kis mértékű,
költség érdekében alapos
amennyiben szükséges,
eljárás kedvezőtlen
alacsony
műszaki előkészítés,
saját forrás igénybe
eredményre vezet
valószínűségű
szigorú közbeszerzési
feltételrendszer
vétele
kapcsolódó
mérsékelt
jogszabályi
a jogszabályok változásának
jogszabályváltozás
hatású,
környezet
alacsony
figyelése, folyamatos
azonnali átvezetése,
egyeztetés a hatóságokkal
adaptáció
változása
valószínűségű
mátrix-munkaszervezet
menedzsment-
kialakítása, helyettesítési
közvetlen operaív vezetői
szervezetben
kis mértékű,
rend kialakítása, stabil
beavatkozás; külső
kulcsszemélyek
alacsony
valószínűségű
szakértő átmeneti
változása
munkaszervezet feltételeinek
bevonása
megteremtése
pontos előzetes
likviditási, pénzügyi
mérsékelt
költségbecslések készítése,
előleg lehívása, kifizetési
kérelmek folyamatos
stabilitási
hatású, nagyon
alacsony
költség-hatékony kiviteli
benyújtása, sajátforrás-
nehézségek
valószínűségű
megoldások alkalmazása,
saját-forrás tartalék képzése
többlet igénybe vétele
nem a terveknek
mérsékelt
műszaki ellenőr
megfelelő
hatású,
foglalkoztatása, megfelelő
műszaki ellenőri
színvonalú
alacsony
referenciákkal rendelkező
beavatkozás
kivitelezés
valószínűségű
kivitelező kiválasztása
körültekintő tervezési-
engedélyezési előkészítés,
közmű- és
mérsékelt
vállalkozási szerződésekben
kötbér
útcsatlakozás
hatású,
érvényesítése,
közepes
kiépítési késedelme
kötbér meghatározása,
valószínűségű
folyamatos egyeztetések
tartalékidő betervezése
64
5. Marketingterv
5.1. A marketingterv célja
A marketingterv stratégiai célja
a lakosság körében ismertté és a közvetett
kedvezményezettek számára üzleti szempontból vonzóvá tenni a kialakításra
kerülő piaci és logisztikai kapacitásokat.
A fejlesztés
eredményességét – annak jellegéből eredően –
alapvetően befolyásolja a projekt megfelelő, tudatos marketingtámogatása, a kapcsolódó
tájékoztatási és
üzletfejlesztési fókuszú feladatok elvégzése.
Ennek érdekében a marketingtervben sorra vesszük azokat a
tevékenységeket, amelyek marketingkommunikációs és üzletfejlesztési szempontból relevánsak, illetve
áttekintjük az
üzemeltetési konstrukció nyújtotta lehetőségeket.
A projekt eredményeként a közvetett kedvezményezettek által
igénybe vehető
szolgáltatása piaci elárusítóhely, üzlethelyiség, raktár illetve hűtött raktár
bérlése, a marketingterv célja a fenti elvek mellett, e szolgáltatások nyújtása révén a
beruházás hatékony hasznosítása.
5.2. Marketingtevékenység célcsoportja
A marketing-tevékenység
elsődleges célcsoportja azon
- a helyi gazdaság integráns részét képező,
- járási vagy a piac helyszínétől 40 km-es körzetben székhellyel, telephellyel
rendelkező,
- szőlő, zöldség, gyümölcs, állati eredetű termék, egyéb helyi termék előállításával,
forgalmazásával foglalkozó
-
mezőgazdasági őstermelő, mező- vagy erdőgazdasági vállalkozás,
vadgazdálkodó, egyéb gazdálkodó,
- aki minőségi alapanyagokkal, árukkal és kapcsolt szolgáltatásokkal,
- magas nívójú élelmiszer- és helyi termék kínálattal szolgál a fogyasztók, a helyi
lakosság számára.
A marketing-tevékenység
másodlagos célcsoportja a helyi, illetve városkörnyéki
lakosság, akik mint fogyasztók a projekt üzletszerű hasznosítását a közvetett
kedvezményezettek, s végső soron a támogatást igénylő számára lehetővé teszik.
A
támogatást igénylő önkormányzat, illetve az üzemeltető számára a beruházás
jövőbeli hasznosíthatósága, kapacitásainak kihasználtsága miatt egyaránt kulcskérdés a
sikeres marketingtevékenység.
Ez azonban csak abban az esetben lehetséges, ha
a projekt szervesen kapcsolódik a
helyi gazdasági folyamatokhoz, s épít a város piaci hagyományaira – így
leginkább az ismert, köztudatba beépült helyszín jelentette előnyre.
65
5.3. Alkalmazni tervezett marketingeszközök
A projekt kapcsán a támogatást igénylő az alábbi pontban megjelölt marketing-eszközök
alkalmazását tervezi,
összesen nettó 250.000,- Ft költségráfordítás mellett, részben
külső szolgáltatóval, részben saját teljesítésű tevékenységekkel, mindezt a kötelező
nyilvánosság megvalósításával összhangba állítva.
Elsődleges célcsoportot érintőeszközök
Eszköz
Eszköz leírása
Elvárt eredmény
A
helyi
sajtóban,
rádióban, A
helyi
vállalkozások
televízióban (2-2 alkalommal, rövid kampányszerűen
PR/közérdekű információs cikk illetve információhoz jutnak a
tájékoztató
PR
spot/közérdekű
info-spot beruházás
nyújtotta
felhívás
formájában) felhívás közzététele a kapacitásokról,
azok
közzététele a
betelepülésben érdekelt vállalkozások igénybevételi
helyi elérésű
számára, ismertetve a fejlesztett lehetőségéről.
médiában
infrastruktúrában rejlő lehetőségeket
(az eszköz egyúttal a másodlagos
célcsoport elérését is szolgálja).
Print szóróanyag (200 db, A4, Könnyen
hasznosítható
120x210 mm-es, színes, hajtott) információs anyag
áll
tájékoztató
melyet az támogatást igénylő illetve rendelkezésre,
mely
print
az üzemeltető az érdeklődő, bérleti bármikor az érdekeltek
szóróanyagok
elképzeléssel
rendelkező rendelkezésére
vállalkozások
rendelkezésére bocsátható.
bocsáthat.
A
beruházás
működtetésének A
fejlesztést
az
megkezdése
után
(de
nem érdekeltek
részletesen
piacnapon) nyílt nap szervezhető, megismerhetik,
ahol
a
bérelhető
kapacitásokat közvetlenül szerezhetnek
nyitott
közvetlenül
megtekinthetik
az tapasztalatokat
a
nap
érdeklődő vállalkozások, termelők, kapacitásokról,
kereskedők.
infrastrukturális
feltételekről.
A kötelező nyilvánosság keretében Az
oldal
látogatói
megvalósítandó aloldal funkcióit és folyamatosan
frissülő,
tartalmát bővítve lehetőség van az állandóan
hozzáférhető
tematikus
elsődleges célcsoport folyamatos, és teljes körű információt
webes
teljes körű informálására (bérleti kaphatnak a piaci és
(al)oldal
feltételek,
szabad
kapacitások, agárlogisztikai
piacnapok, kapcsolódó rendezvények, kapacitásokról,
üzleti
szolgáltatások, stb.).
lehetőségekről.
66
Másodlagos célcsoportot érintőeszközök
Eszköz
Eszköz leírása
Elvárt eredmény
A
helyi
sajtóban,
rádióban, A
helyi
lakosok
televízióban (2-2 alkalommal, rövid kampányszerűen
tájékoztató
PR/közérdekű információs cikk illetve információhoz jutnak a
reklám/hirdetés
PR
spot/közérdekű
info-spot beruházás
nyújtotta
közzététele a
formájában) hirdetés közzététele a fogyasztói
helyi elérésű
lakosság elérése érdekében (az lehetőségekről.
médiában
elsődleges
célcsoport
eszközével
integráltan, akár közös hirdetésben).
Napjainkban már elengedhetetlen A másodlagos célcsoport
kommunikációs
követelmény
a széleskörű, tematikus és
Facebook
profil
kialakítása
és folyamatos elérése, az
facebook-
professzionális
szinten
történő oldal
látogatottsága
oldal
fejlesztése; ez a lakossági célcsoport révén
a
beruházás
felé történő kommunikáció egyik szolgáltatásainak
leghatékonyabb fegyvere lehet.
ismertségének növelése.
A
tevékenység
az
elsődleges Az
oldal
látogatói
célcsoportnál
említettek
szerint folyamatosan
frissülő,
valósulna meg, a nyilvánossági állandóan
hozzáférhető
webes
tevékenységek keretében történő és teljes körű információt
(al)oldal
fejlesztés bázisán, modern design kaphatnak
a
piac
mellett; főoldalon kiemelt hírsávval; szolgáltatásairól,
szolgáltatási csoportokkal; hírlevéllel. rendezvényeiről
a
kapcsolódó
A mobil technológia egyre nagyobb eseményekről.
teret hódít, ezért a piac weboldala
mobil
kapna egy mobil felületet is, ami
weboldal
biztosítana
egy
hatékonyabb,
szélesebb körű fogyasztói elérést.
A jelentősebb helyi honlapokon A
webes
és
mobil
elhelyezett bannerek segítségével a hozzáférésű információs
on-line
lakosság
figyelme
a
fejlesztés oldalak látogatottságának
banner
szolgáltatásaira fókuszálható.
növelése.
Alkalmanként
(félévente
1-2) A
fejlesztés
ingyenes programok (Peti bohóc lufi szolgáltatásait
állatok készítése, korongozás, népi potenciálisan
igénybe
rendezvények
iparművészeti bemutató, Vitéz László vevő
lakosság
szervezése
bábelőadás)
szervezésével figyelmének felkeltése és
mobilizálható a fogyasztók nagyobb a
helyi
termék
csoportja.
piacnépszerűsítése.
67
300 db, a lakosság tájékoztatására A piac szolgáltatásainak,
szolgáló A/4-es szóró-kiadványok a kapcsolódó alapvető
megtervezése és nyomtatása, 4+4 információknak
széles
print lakossági
színű, fényes lakk, 150 g-os fényes körű terjesztése.
szórólapok
műnyomó papírra, egyszer hajtott
kivitelben.
Direkt
marketing
alkalmazásakor A piac szolgáltatásainak,
közvetlen fogyasztói csatornákon a kapcsolódó alapvető
keresztül, azaz közvetítők nélkül információknak
széles
lépünk kapcsolatba a célcsoport körű terjesztése.
tagjaival.
e-DM
A direkt elektronikus levél – mely
kampány
megfelelő adatbázissal korlát nélkül
terjeszthető – lehetővé teszi azt,
hogy a projekt szolgáltatásairól
információt juttassunk el közvetlenül
a célcsoporthoz.
5.4. Kötelező nyilvánosság, mint támogató eszköz
A projektben alkalmazandó kötelező nyilvánossági eszközök – azon túl, hogy a
közvéleményt informálják a fejlesztésről – szintén
növelik a beruházás ismertségét, támogatva ezzel a marketingtevékenységet. A hivatkozott eszközök az alábbiak:
Elszámolható
Darab-
Tevékenység
Megjegyzés
költség
szám
maximuma (Ft)
Kommunikációs terv
-
1
100 000
készítése
A kedvezményezett működő
honlapján a projekthez kapcsolódó
-
1
60 000
tájékoztató aloldal
Sajtóközlemény kiküldése a projekt
indításáról és a sajtómegjelenések
-
1
45 000
összegyűjtése
A beruházás helyszínén „B” típusú
beruházás
tájékoztató tábla elkészítése és
1
60 000
helyszínén
elhelyezése
Kommunikációs célra alkalmas
-
1
50 000
fotódokumentáció készítése
68
Sajtóközlemény kiküldése a projekt
zárásáról és a sajtómegjelenések
-
1
45 000
összegyűjtése
TÉRKÉPTÉR feltöltése a projekthez
-
1
5 000
kapcsolódó tartalommal
mindkét
A beruházás helyszínén „D” típusú
megvalósítási
2
10 000
emlékeztető tábla elhelyezése
helyszínen
A fenti eszközök közül különösen a
honlap-fejlesztés, a sajtóközlemények, illetve a
tájékoztató táblák érdemben hozzá fognak járulni ahhoz, hogy a közvetett
kedvezményezettek, illetve ezen felül a helyi lakosság számára is ismertté és vonzóvá
váljon a beruházás.
5.5. Hasznosítás, árképzés
A projektgazda, igazodva a pályázati felhívás, illetve a mindenkor hatályos közbeszerzési
jogi feltételrendszeréhez a létrejött
piaci- és agrárlogisztikai kapacitásokat (továbbiakban
összefoglalóan:
kapacitás)
üzemeltető
bevonásával kívánja
hasznosítani.
Az
infrastruktúra használatáért az üzemeltető az Üzleti terv 6. pontja alapján
tervezettek szerint
díjat5 fizet a tulajdonos, támogatást igénylő önkormányzatnak. Az
üzemeltetési konstrukció projekt megvalósítását követő részletes kidolgozása során6
a
közvagyonnal való felelős gazdálkodás elvét érvényesítő árképzés kerül
kialakításra, figyelembe véve a következő
paramétereket:
1. az infrastrukturális speciális kapacitások (pl. hűtőraktár) amortizációjából
eredő pótlási költségeket;
2. az infrastruktúra üzemszerű használatához kapcsolódó eszközök és
technológiák pótlási költségét;
3. a kapacitások fenntartásával járó egyéb (pl. adminisztratív) költségeket;
4. hatályos, működtetési feltételeket érintő jogszabályi környezetet;
5. az infrastruktúra használatával kapcsolatos tulajdonosi koncepciót;
6. a kapacitások révén nyújtható szolgáltatásokból eredő egyéb, releváns
tényezőket.
5 A költség-haszon elemzésben az üzemeltető által a tulajdonosnak fizetendő díj kapcsán becsült
érték szerepel, annak pontos megállapítására a projekt megvalósítást követően kerülhet sor. Az
infrastruktúra működtetését koncesszióba adni vagy azzal harmadik felet megbízni csak nyílt,
átlátható és megkülönböztetés-mentes módon, a vonatkozó jogszabályok betartásával lehet.
69
6. Pénzügyi elemzés
A pénzügyi elemzésre a projektben összeállított
költség-haszon vizsgálat adatai
szolgálnak. A tárgyban készült szakértői anyag (költség-haszon elemzés) a jelen üzleti
tervvel együtt
a támogatási kérelemhez csatolásra kerül, az üzleti tervben a főbb
költségtáblákat rögzítjük.
6.1. Az alkalmazott támogatási kategóriák
Az alábbi fejezet kizárólag a
projekt költségvetésének főbb jellemzőit (részletes
költségvetés, elszámolható költségek, a finanszírozása forrása), valamint az
alkalmazott támogatási kategóriákat tartalmazza, összefoglaló táblázatos formában.
TÁMOGATHATÓ
IGÉNYELT
TÁMOGATÁSI
TEVÉKENYSÉG
TÁMOGATÁS (Ft)
KATEGÓRIA
Projekt előkészítés, tervezés
támogatás nem minősül az
8 064 500
EUMSZ 107. cikk (1)
bekezdése szerinti állami
támogatásnak
Építés és terület-előkészítés
helyi infrastruktúra
költségei
200 092 765
fejlesztéséhez nyújtott
támogatás
Eszközbeszerzés
helyi infrastruktúra
6 819 184
fejlesztéséhez nyújtott
támogatás
Marketing,
kommunikációs
támogatás nem minősül az
szolgáltatás
317 500
EUMSZ 107. cikk (1)
bekezdése szerinti állami
támogatásnak
Műszaki ellenőri szolgáltatás
támogatás nem minősül az
2 032 000
EUMSZ 107. cikk (1)
bekezdése szerinti állami
támogatásnak
Egyéb
műszaki
jellegű
támogatás nem minősül az
szolgáltatások költsége
381 000
EUMSZ 107. cikk (1)
(r. szakmérnök)
bekezdése szerinti állami
támogatásnak
Közbeszerzési
eljárások
támogatás nem minősül az
lefolytatása
2 032 000
EUMSZ 107. cikk (1)
bekezdése szerinti állami
támogatásnak
Projektmenedzsment
támogatás nem minősül az
5 000 000
EUMSZ 107. cikk (1)
bekezdése szerinti állami
támogatásnak
Tájékoztatás,
nyilvánosság
támogatás nem minősül az
biztosítása (KTK szerint)
381 000
EUMSZ 107. cikk (1)
bekezdése szerinti állami
támogatásnak
70
6.2. A projekt részletes költségvetése
Elszámolható költség
Nettó
ÁFA
Bruttó
megnevezése
Projekt előkészítés, tervezés
6 350 000 1 714 500 8 064 500
tervezési és engedélyezési költségek -
4 000 000
1 080 000
5 080 000
engedélyes és kiviteli tervek
üzleti terv, pénzügyi számítások, CBA
2 350 000
634 500
2 984 500
Építés és terület-előkészítés
157 553 358 42 539 407 200 092 765
költségei
piac épület és kapcsolódó infrastruktúra
124 428 000
33 595 560
158 023 560
kiépítése
agrárlogisztikai épület és kapcsolódó
33 125 358
8 943 847
42 069 205
infrastruktúra építése
Eszközbeszerzés
5 369 436 1 449 748 6 819 184
agrárlogisztikai épület eszközigénye
5 369 436
1 449 748
6 819 184
Marketing,
kommunikációs
250 000
67 500 317 500
szolgáltatás
Műszaki ellenőri szolgáltatás
1 600 000 432 000 2 032 000
Egyéb
műszaki
jellegű
300 000
81 000 381 000
szolgáltatások költsége
Közbeszerzési
eljárások
1 600 000 432 000 2 032 000
lefolytatása
Projektmenedzsment7
5 000 000
Tájékoztatás,
nyilvánosság
300 000
81 000
biztosítása (KTK szerint)
381 000
ÖSSZESEN:
225 119 949
7 A projektmenedzsment személyi jellegű költségként kerül elszámolásra, így nettó-ÁFA-bruttó bontás nem
szükséges.
71
6.3. A támogatást igénylő foglalkoztatási vállalásának költséghatása
A támogatást igénylő a
projekt fizikai zárására vállaltan 4 munkahelyet teremt,
melynek (a projekt zárását követő) fenntartási időszaki költségei az alábbiak.
Éves tervezett bruttó bér- és járulékköltség (Ft)
Munkakör
a fenntartási időszakban
1. év
2. év
3. év
4. év
5. év
agrárl. vezető
3 810.000
3 924 300
4 042 029
4 163 290
4 288 189
raktáros
2 743 200
2 825 496
2 910 261
2 997 569
3 087 496
csomagoló 1
2 057 400
2 119122
2 182 696
2 248 177
2 315 622
csomagoló 2
2 057 400
2 119 122
2 182 696
2 248 177
2 315 622
ÖSSZESEN:
10 668 000
10 988 040
11 317 682
11 657 213
12 006 929
6.4. Elszámolható költségek az és igényelt támogatás adatai
Elszámolható költség
Elszámolható
Támogatási
Igényelt
megnevezése
költség (Ft)
intenzitás
támogatás (Ft)
Projekt
előkészítés,
8 064 500
100%
8 064 500
tervezés
Építés
és
terület-
200 092 765
100%
200 092 765
előkészítés költségei
Eszközbeszerzés
6 819 184
100%
6 819 184
Marketing,
317 500
100%
317 500
kommunikációs
szolgáltatás
Műszaki
ellenőri
2 032 000
100%
2 032 000
szolgáltatás
Egyéb műszaki jellegű
381 000
100%
381 000
szolgáltatások költsége
Közbeszerzési eljárások
2 032 000
100%
2 032 000
lefolytatása
Projektmenedzsment
5 000 000
100%
5 000 000
Tájékoztatás,
100%
nyilvánosság biztosítása
381 000
381 000
ÖSSZESEN:
225 119 949
225 119 949
72
6.5. Elszámolható költség és forrás a projektben
FORRÁSOK ÉS KÖLTSÉGEK
I.
SAJÁT FORRÁS
0
II. EGYÉB TÁMOGATÁS
0
III. TÁMOGATÁSI
KONSTRUKCIÓ
225 119 948
KERETÉBEN IGÉNYBE VETT TÁMOGATÁS
IV. PROJEKT
225 119 948
ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGE
V.
PROJEKT
0
EL NEM SZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGE
VI. PROJEKT TELJES KÖLTSÉGE
225 119 948
(IV. + V.)
TÁMOGATÁS INTENZITÁSA (%)
100
73
