Melléklet
a Költségvetési Tanács részére a 2013. évi költségvetéssel kapcsolatos kiegészítő
információkról
1. A pénzügyi tranzakciós illetékből várt bevétel módosulása
1. 1. Pénzügyi tranzakciós illeték – a Magyar Nemzeti Bankot terhelő rész
A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény alapján a Magyar Nemzeti Bank
(MNB) két kategória után kötelezett pénzügyi tranzakciós illeték fizetésére, amelyek a
következők:
• legfeljebb kéthetes lejáratú jegybanki kötvény,
• egynapos, legfeljebb kéthetes lejáratú jegybanki betét.
Jelenleg az MNB eszköztárában a kéthetes jegybanki kötvény és az ún. overnight (O/N) betétek
feleltethetők meg a pénzügyi tranzakciós illetékfizetés körébe tartozó instrumentumnak.
A kéthetes jegybanki kötvények kibocsátása 2011-ben 110 061 milliárd forintot tett ki. A
vonatkozó törvény 7. §-ának b) pontja értelmében (110 061 milliárd*0,1%=) 110 milliárd forintos
költségvetési bevétel kalkulálható 2013-ra e jegybanki instrumentum után. A bevétel nagyságára
vonatkozó becslés megalapozottságát támaszthatja alá, hogy a 2010-2011-es években, továbbá
2012 január-július hó adatait időarányosan figyelembe véve mintegy 100 000 - 110 000 milliárd
forint éves forgalom jellemző az MNB kéthetes kötvényének aukcióin.
2-hetes MNB kötvény aukciókon
jegyzett kötvények névértéke
(milliárd forint)
2010
1
02 181
2011
1
10 061
2012. I-VII. hó
6
2 629
forrás: http://www.mnb.hu/Monetaris_politika/mnbhu_eszkoztar/mnbhu_ketheteskotveny
Az egynapos lejáratú jegybanki betétek esetén a vonatkozó törvény alacsonyabb kulcsot állapít
meg. A törvény 7. §-ának c) pontja a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,01%-ában állapítja
meg a fizetendő pénzügyi tranzakciós illeték mértékét. Az overnight betét forgalma 2011-ben
58 000 milliárd forintot tett ki, ez alapján (58 000 milliárd * 0,01%=) mintegy 6 milliárd forintos
pénzügyi tranzakciós illetékbevétel kalkulálható.
A fenti tételek összegzésével (110+6=) 116 milliárd forintnyi pénzügyi tranzakciós illetékbevétel
adódik. Az MNB saját jogkörében eljárva, önállóan dönthet arról, hogy a pénzügyi tranzakciós
illetéket áthárítja-e partnerkörére.
1. 2. Pénzügyi tranzakciós illeték – a bankokat és pénzintézeteket terhelő rész
A pénzügyi tranzakciós illeték bevezetése kapcsán több egyeztetésre is sor került a Magyar
Bankszövetség (Bankszövetség), az MNB, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és a
Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) illetékesei között. A pénzügyi tranzakciós illeték
kidolgozása során kiemelt cél volt olyan, biztonsággal tervezhető fizetési kötelezettség bevezetése,
amely nem veszélyezteti a reálgazdasági folyamatok működéséhez szükséges pénzmozgások
zavartalanságát. Az egyeztetések eredményéről az NGM adó- és pénzügyekért felelős államtitkára
és a Bankszövetség tárgyalódelegációjának vezetője által aláírt tárgyalási jegyzőkönyv készült,
amely tartalmazza a felek álláspontját, a tárgyalások eredményét.
A megbeszéléseken egyetértés alakult ki azt illetően, hogy a gazdasági folyamatok zavartalansága
érdekében szükséges, hogy maximalizálva legyen a fizetendő pénzügyi tranzakciós illeték
tranzakciónkénti mértéke. A maximális érték meghatározására a Bankszövetséggel egyeztetve
került sor. A 6 ezer forintos értékhatár olyan mértékű, amely nem sérti a reálgazdasági
folyamatokhoz kapcsolódó pénzforgalmat, nem ösztönöz a fizetési kötelezettség kikerülését célzó
magatartásra. Ezen célok elérését szolgálja, hogy a maximális illetékmérték meghatározásán túl
többféle tranzakciótípus is kivételt élvez a fizetési kötelezettség alól (pl. a cash-pool igény-
szolgáltatás). Ugyanakkor a fennmaradó tranzakciótípusokból várhatóan beérkezik a költségvetés
tervezése során becsült nagyságrendű bevétel.
A bevétel nagyságára vonatkozó számítást a
Melléklet tartalmazza.
A Melléklet tábláját kicsit konszolidálva a lényeg az alábbiak szerint foglalható össze:
mrd Ft-ban
átutalások és egyéb banki tranzakciók
84
kp. felvét, bankkártyás fizetés, postai
23
befizetések
valutaváltók befizetései
3
készpénzfelvétel korlátozásának hatása
15
makrohatás
11
összesen
136
Az NGM és a Bankszövetség képviselői rögzítették azt, hogy az NGM a pénzügyi tranzakciós
illeték bevezetését követően hat hónapon belül megvizsgálja a befolyó illetékbevételek tükrében,
hogy szükséges-e módosítani a szabályozást. Az NGM a szabályozás módosítására irányuló
javaslat megtételét, illetve a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának vagy mértékének esetleges
módosítását megelőzően egyeztet a Bankszövetséggel.
1.3 Pénzügyi tranzakciós illeték – a Magyar Államkincstárt terhelő rész
A Magyar Államkincstár forint számlavezető rendszerében szereplő pénzforgalom teljes nagysága
113 847,1 milliárd forint, a deviza számlavezető rendszerében szereplő pénzforgalom pedig 129,3
milliárd forint. A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény szerint mentesülő
rész ebből 103 655,9 milliárd. A nem mentesített rész 10 320,4 milliárd forint, amiből 10,3
milliárd forintos bevétel várható.
Kincstári terhelési forgalom alakulása (2012)
Kincstár forint számlavezető rendszerében szereplő
I-V. hónap tény
I-XII. hónap prognózis
Sorszám
pénzforgalom
Db
Ft
Db
Ft
47 436 296 308
14 465
113 847 111 140
1
ÖSSZES TERHELÉS
6 027 369
502
686
405
mentesített kör:
2
TB Alapok ellátási számlái
691 992
3 445 189 454 405 1 660 781
8 268 454 690 572
3
Családtámogatási lebonyolítási számlák
78 253
195 104 751 840
187 807
468 251 404 416
4
Állampapír forgalomhoz kapcsolódó pénzforgalom
472
576 024 259 062
1 133
1 382 458 221 749
38 304 349 283
5
Saját számlák közötti forgalom 1
3 477 968
051 8 347 123
91 930 438 279 322
6
Uniós lebonyolítási számlák forgalma
54 548
669 330 965 866
130 915
1 606 394 318 078
7
43 189 998 714
10 327
103 655 996 914
Mentesülő tételek összesen
4 303 233
(2+3+4+5+6)
224
759
138
8
Pénzügyi tranzakciós illeték hatálya alá tartozó
1 724 136
4 246 297 594 278 4 137 926
10 191 114 226 267
(1-7)
forint forgalom
Kincstár deviza számlavezető rendszerében
I-VI. hónap
Árfolyam
Sorszám
Várható éves
Várható éves Ft-ban
szereplő pénzforgalom
(devizában)
2
1
EUR
209 363 261
418 726 522
287,82
120 517 867 562
2
USD
5 996 497
36 992 994
237,63
8 790 645 164
3 (1+2)
Összesen
129 308 512 726
1 Beleértve az intézmények saját számlái közötti forgalmat, a technikai számlák forgalmát, a nemzetgazdasági elszámolásokat,
keretleosztásokat és keretátadásokat
2. Az IMF-EU megállapodás révén várható kamatkiadás-csökkenés
Az IMF-EU megállapodás hatására várható, hogy a piaci bizalom erősödésének eredményeként
(credibility effect) a hazai állampapír hozamok mérséklődni fognak, továbbá a forint
árfolyamában is várható felértékelődés a 2013. évi költségvetési törvényjavaslat benyújtásakor várt
szintekhez képest. Ennek eredményeként a kamatkiadások a benyújtáskor várt értékekhez mérten
előreláthatólag jelentősen mérséklődni fognak.
A várható hatások becslésénél alkalmazott feltételezések szerint a Kormány 2012. november
közepéig megköti a nemzetközi szervezettekkel a hitelkeretről szóló megállapodást. Az
alkalmazott feltételezések alapján a hozamok november közepéig a költségvetési javaslatban
alkalmazottnak megfelelően alakulnak, a megállapodás hatására pedig 50 bázispontos azonnali
csökkenés következik be. Ezt követően további 150 bázispontos fokozatos csökkenés megy
végbe az állampapír hozamokban 2013 végéig.
Az árfolyam alakulására vonatkozóan feltételezett pálya szerint a forint-euró árfolyam július
végétől 280 HUF/EUR szintre csökken (ez meg is valósult), majd november közepétől (a
hitelszerződés feltételezett aláírását követően) további fokozatos 5%-os erősödésen megy
keresztül a forint árfolyama 2013 végéig, ami ez alapján 266 HUF/EUR lesz a következő év
végén. Ez 2012-ben mintegy 287,5, 2013-ban pedig 271,44 HUF/EUR átlagos árfolyamot jelent.
A fenti feltételezések figyelembevételével a kamatkiadások várható mérséklődéséről közelítő
értéket kaphatunk. Azonban meg kell jegyezni, hogy az árfolyam és a hozamok eltérő alakulása,
illetve a hiány és a kibocsátás korábban várttól eltérő lefutása befolyással van az adatokra. A
fentiek alapján az alábbi becsült kamatkiadás-csökkenés feltételezhető:
Kamatkiadások változása a benyújtott költségvetéshez képest (becsült számok, mrd Ft)
Kamatkiadások változása (milliárd forint)
2012
2013
Árfolyam: 5%-os felértékelődés
-5
-38
50 + 150 bázispontos fokozatos csökkenés a hozamokban
-2
-64
Teljes hatás
-7
-102
3. Az adóbeszedési hatékonyságjavulástól várt bevételt megalapozó intézkedések
A Széll Kálmán Terv 2.0-ban rögzítésre került, hogy a Kormány az államadósság csökkentésének
közvetett eszközeként értelmezi – és erre tekintettel kiemelt célnak tekinti – a Nemzeti Adó- és
Vámhivatal (NAV) beszedési hatékonyságának növelését, a feketegazdaság elleni küzdelem
eszköztárának bővítését.
A 2012. január 1-jén hatályba lépett új jogszabályi rendelkezések számos új eszközzel növelték a
NAV ellenőrzési eszköztárát, illetve új, a hatékonyságot növelő intézkedések kerültek
bevezetésre.
Ebbe a körbe tartozik az adóregisztrációs eljárás (az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII.
törvény - a továbbiakban: Art. 24/C. § - 24/E. §), amely célja az adózási szempontból jelentős
kockázatot jelentő természetes és jogi személyek kizárása új vállalkozás alapításából, vagy már
működő vállalkozásban történő részvételből. Az adózási szempontból kockázatos adózók
fokozott adóhatósági felügyelet alá vonhatók (Art. 24/F. §), amely keretében a felügyelet alatt álló
adózó akár a számlái rendszeres bemutatására is kötelezhető. A NAV hatékony és gyors
fellépését segítendő, bevezetésre került az egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára
irányuló ellenőrzés (Art. 119/A. §), amely lehetővé teszi, hogy a NAV kizárólag a kockázatosnak
ítélt gazdasági eseményre koncentrálva folytathasson le ellenőrzést, amivel erőforrásai is
hatékonyabban kerülhetnek felhasználásra. Emellett szigorúbb megítélés alá esik, jelentősebb
mulasztási bírsággal fenyegetett például az iratmegőrzési kötelezettség elmulasztása, vagy az
iratrendezési kötelezettség elmulasztása (Art. 172. § (20a) és (20b) bekezdések).
A bevezetett új jogszabályok pozitív hatása, eredménye már rövid távon is érzékelhetővé válik, de
ténylegesen középtávon érvényesül a költségvetés bevételeiben.
A Széll Kálmán Terv 2.0 a már megvalósult intézkedéseken túl a beszedési hatékonyság
növelésének új eszközeit is bemutatta.
A – belföldi – általános forgalmi adó (áfa) összesítő jelentés (Art. 31/B. §) 2013. január 1-től
kerül bevezetésre, szabályai azonban már kihirdetésre kerültek. Lényege, hogy az EU-s áfa
összesítő nyilatkozathoz hasonlóan – az áfa bevallásra kötelezett adózók a bevallásban
nyilatkoznak az olyan, 2 millió forintot elérő, vagy meghaladó belföldi termékértékesítésről,
szolgáltatásnyújtásról kibocsátott és/vagy befogadott számla adatairól, amellyel kapcsolatosan áfa
fizetési kötelezettségük keletkezik, vagy amely után áfa adólevonási jogot gyakorolnak. A belföldi
összesítő jelentésekből felépülő adatbázis – mint a kockázatkezelés, ellenőrzésre való kiválasztás
eszköze – jelentős előrelépést jelent az áfa visszaélések, csalások felderítése és a számlagyárak
felszámolása terén.
A készpénzfizetés visszaszorítása, így a gazdasági folyamatok átláthatóságának növelése
érdekében 2013. január 1-jétől új kötelezettségként került előírásra (Art. 38. § (3a) és (3b)
bekezdései), hogy a pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó adóköteles tevékenysége
keretében más, pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózónak a vele vagy más jogalannyal
kötött szerződés alapján, az abban meghatározott szolgáltatás vagy termékértékesítés
ellenértékeként, szerződésenként egy naptári hónapban legfeljebb 5 millió forint (a T/7953
számú törvényjavaslat szerint 1,5 millió forint) összegben teljesíthet készpénzszolgáltatást.
Szektorális intézkedésként, a mezőgazdaságban jelentkező nagy volumenű áfa csalások
visszaszorítása érdekében 2012. július 1-jei hatállyal a 2012. évi XLIX. törvény kiterjesztette a
fordított adózást a mezőgazdasági szektorra is. Az adót a termék beszerzője fizeti a törvénnyel
újonnan beiktatott 6/A. számú mellékletében felsorolt termékek értékesítése esetében. A
fordított adózás alkalmazásához az ügyletben érintett feleknek ebben az esetben is meg kell
felelni az Áfa tv. 142. § (3) bekezdésében meghatározott feltételeknek. A törvény rögzíti azt is,
hogy a fordított adózás nem alkalmazható a XIV. fejezetben szabályozott jogállású,
mezőgazdasági tevékenységet folyató adóalanynak e tevékenységi körébe tartozó (kompenzációs
felárra jogosító) termékértékesítésére és termékbeszerzésére.
Álláspontunk szerint továbbá az újonnan bevezetendő adónemek a kisadózó vállalkozások tételes
adózása és a kisvállalati adó egyszerű szabályai biztosítják, hogy az adózók részéről ezen adók
teljesítése, a NAV részéről az adófizetés ellenőrzése jelentősen egyszerűsödik.
A fentieken túl az NGM folyamatosan vizsgálja a beszedés hatékonyságát növelő intézkedéseket.
Ezen felül számos projekt van folyamatban az adóigazgatás egyes területeinek egyszerűsítése
érdekében (Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program Egyszerűsítési Programja, Egyszerű
Állam Program), amelyek mind az adókötelezettségek teljesítésének az egyszerűsítését, így az
adóellenőrzés egyszerűsítését is célozzák.
4. A Munkahelyvédelmi Akcióterv makrogazdasági és költségvetési hatásai
A Munkahelyvédelmi Akciótervnek köszönhetően 300 milliárd forinttal csökkennek a
munkavállalók és kisvállalatok terhei, amelynek mintegy 85-90%-a, nagyságrendileg 270 milliárd
forint, a versenyszférában fog megvalósulni.
A Munkahelyvédelmi Akcióterv keretében a Kormány célzottan, a magas munkakínálati
rugalmasságú csoportok foglalkoztatását kívánja járulékkedvezményekkel támogatni. Ennek
megfelelően a 25 évesnél fiatalabb, illetve az 55 évesnél idősebb munkavállalók foglalkoztatása,
továbbá a képzettséget nem igénylő munkakörök esetében 50%-os munkáltatói
járulékkedvezmény kerül bevezetésre, míg a tartósan (6 hónapnál hosszabb ideje)
munkanélkülieknél az elbocsátásukat követő két évben 100%-os, a harmadik évben pedig 50%-os
kedvezmény jár. A gyermekgondozási segélyről és díjról visszatérő édesanyák után az első két
évben szintén 100%-os, a harmadik évben pedig 50%-os lesz a munkáltatói járulékból (szociális
hozzájárulási adóból) biztosított kedvezmény mértéke. Az említett kedvezmények a havi bruttó
bér 100 ezer forint alatti részéig vehetők igénybe.
A versenyszférában megvalósuló 270 milliárd forintos tehercsökkenés rövidtávú, már a 2013-as
évben megjelenő makrogazdasági hatásait a 2013. évi költségvetés tervezésekor igen
konzervatívan jeleztük előre:
• Mintegy 75 - 80 milliárd forint közvetlenül a munkaerőpiacon jelenik meg:
- A munkahelyek megőrzésére tett erőfeszítések hatására várhatóan 0,5 százalékponttal
(nagyságrendileg
20 000
fővel)
emelkedik
a
foglalkoztatottak
száma
a
versenyszférában, az elsődleges munkaerőpiacon, köszönhetően annak, hogy az
akciótervben meghirdetett járulékkedvezmények költséghatékonnyá teszik az érintett
csoportok foglalkoztatását. Ez mintegy 36 milliárd forintot jelent.
- A vállalatoknál maradt forrásokból a munkaerő-állomány bővítésén túl mintegy 0,5
százalékpontos bruttó béremelés is valószínűsíthető a versenyszférában. Béremelésre
várhatóan a tehercsökkenésből származó 270 milliárd forint 15%-át, azaz mintegy 40
milliárd forintot fognak fordítani a vállalatok.
• A csökkenő kisvállalati adó- és adminisztrációs terhek, s az ezekből származó
forrástöbblet ösztönözni fogja a vállalati beruházásokat. Előrejelzésünk alapján 10 milliárd
forint körül mozoghat az az összeg, amelyet a vállalatok az akciótervnek köszönhetően
megtakarított járulékokból beruházásokon keresztül forgatnak vissza a gazdaságba.
• Az akcióterv intézkedéseinek köszönhetően a rezidens vállalatok tőkejövedelme
várhatóan 134 milliárd forinttal bővül, míg a külföldi (nem rezidens) vállalatok számára 50
milliárd forintos növekmény jelentkezik.
A Munkavédelmi Akcióterv elsőkörös makrogazdasági hatásainak köszönhetően mintegy 220
milliárd forinttal emelkedik a rezidens háztartások rendelkezésre álló jövedelme. 87,5%-os
fogyasztási rátával számolva ez azt jelenti, hogy a háztartások fogyasztása mintegy 193 milliárd
forinttal bővül.
A Munkahelyvédelmi Akcióterv fentiekben ismertetett közvetlen makrogazdasági hatásai az
alábbi addicionális adó- és járulékbevételi hatásokat eredményezik az alapszcenárióhoz képest
2013-ban (eredményszemléletben):
• A versenyszférában megvalósuló munkahelyteremtés 36 milliárd forintos teljes bérköltség
esetén – a célzott kedvezmények figyelembe vételével – az alapszcenárióhoz képest
mintegy 15,4 milliárd forint adó- és járulékbevételi többletet jelent, amelyből
nagyságrendileg
- 5,5 milliárd forint szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás,
- 4,3 milliárd forint személyi jövedelemadó,
- 2,6 milliárd forint egészségbiztosítási járulékok és munkaerő-piaci járulék,
- 3 milliárd forint nyugdíjjárulék.
• A versenyszféra 40 milliárd forintos béremelése (teljes bérköltség) összesen mintegy 18,4
milliárd forint plusz adó- és járulékbevételt generál, amelyből:
- 8 milliárd forint szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás,
- 4,5 milliárd forint személyi jövedelemadó,
- 2,7 milliárd forint egészségbiztosítási járulékok és munkaerő-piaci járulék,
- 3,2 milliárd forint nyugdíjjárulék.
• A beruházások 10 milliárd forintos növekedéséből további munkahelyek létesülhetnek,
amelyből közép- és hosszútávon további adóbevételek keletkeznek, e hatás azonban a
2013. évben feltehetően még csak korlátozottan érvényesül.
• A vállalatok tőkejövedelmének összesen 184 milliárd forintos növekedése 5 - 8 milliárd
forint társasági adóbevételt eredményezhet (184 milliárd forint tőkejövedelem változásból
várhatóan 125 milliárd forint az új kisadóknál jelentkezik, amely már szerepel az
alapszcenárió szerinti prognózisunkban).
• A háztartások növekvő fogyasztásának köszönhetően – a fenti 193 milliárd forint
folyóáras fogyasztásbővülést figyelembe véve – mintegy 33 milliárd forint többlet
általános forgalmi adó és 5 milliárd forint többlet jövedéki adóbevétel keletkezik.
Összességében tehát a Munkahelyvédelmi Akcióterv elsőkörös makrogazdasági hatásai
eredményszemléletben 77 - 80 milliárd forint többlet adó- és járulékbevételt generálnak, amely
pénzforgalomban körülbelül 71 - 73 milliárd forintnak felel meg.
5. Az új adónemektől és a célzott járulékcsökkentéstől várt bevételcsökkenés levezetése
2013-ban bevezetésre kerül a kisadózók tételes adója, amely a 6 millió forint alatti árbevételű
vállalkozók számára választható. Az adó összege főállású vállalkozók esetében havi 50 ezer, nem
főállású vállalkozók esetében havi 25 ezer forint. Az adó kiváltja a társasági adó hatálya alól
kikerülő, az új adónemet választó vállalkozók szociális hozzájárulási adó-, járulék-, szja- és
társasági adó terheit (a prognosztizált kieső bevétel összesen 77 milliárd forint), valamint
kedvezőbb alternatívát kínál az egyszerűsített vállalkozási adó hatálya alá tartozó vállalkozások
számára (47,7 milliárd forintos bevételcsökkenés), így ezeken a sorokon kiesés jelentkezik, míg az
adóból keletkező bevételek újabb soron jelennek meg (összesen 74,3 milliárd forintban tervezve).
Az áfa bevételek emelkedésével jár (15,6 milliárd forint), hogy az eva alól átlépő vállalkozások
számlái után áfa nem igényelhető vissza. A fenti hatást ugyanakkor részben ellentételezi, hogy az
intézkedéssel összhangban az áfa-mentességi értékhatár is 6 millió Ft-ra növekszik (-4,6 milliárd
Ft).
2013-ban ugyancsak bevezetésre kerül a kisvállalati adó, amely legfeljebb 25 főt foglalkoztató
vállalkozások számára biztosít egyszerűbb, kedvezőbb, a foglalkoztatást jobban ösztönző adózási
alternatívát. Az adónem kiváltja a szociális hozzájárulási adót, a szakképzési hozzájárulást, a
társasági adót és az osztalék utáni eho-t (ez utóbbi adónemben azonban 2013-ban még nem
jelentkezik kiesés), összesen 307,5 milliárd forintra prognosztizáltan. Az adónemből származó
bevételek (214,5 milliárd forint) újabb soron jelentkeznek.
A Munkahelyvédelmi Akcióterv közvetlen hatására a költségvetés eredményszemléletű egyenlege
300 milliárd forinttal, pénzforgalmi szemléletű egyenlege 280 milliárd forinttal romlana, amit
azonban a kedvező makrogazdasági hatások, illetve a költségvetési szerveknél a foglalkoztatás
költségeinek csökkenése részben kompenzál. A kedvezmények hatására csökkennek a szociális
hozzájárulási adóból (130,2 milliárd forint), valamint a szakképzési hozzájárulásból (1,8 milliárd
forint) származó bevételek. Ugyanakkor e kedvezményt a helyi és központi költségvetési szervek
is élvezik, amelyek e többletforrást (30,3 milliárd forint) befizetik a központi költségvetésbe.
Az intézkedések egyes adónemekre gyakorolt becsült pénzforgalmi hatását az alábbi táblázat
összesíti:
Célzott
Kisadózók
Kiadózók
Kisvállalati adó
Összesen
kedvezmények
tételes adója –
tételes adója –
volt Tao alany /
volt evás
egyéni v.
Szociális hozzájárulási adó
-130,2
-33,0
-4,6
-238,3
-406,1
Szakképzési hozzájárulás
-1,8
-9,2
-11,0
Nyugdíjjárulék
-11,0
-1,7
-12,7
Munkaerőpiaci és eg. bizt. járulék
-13,8
-2,0
-15,8
Szja
-17,4
-17,4
Tao
-1,8
-60,0
-61,8
Eva
-55,0
-55,0
Áfa
-4,6
15,6
11,0
Kisadózók tételes adója
55,0
19,3
74,3
Kisvállalati adó
214,5
214,5
Összesen bevételek
-132,0
-26,6
-28,4
-93,0
-280,0
Célzott kedvezmények – kv. szekt.
30,3
30,3
Összesen kv. egyenleg
-101,7
-26,6
-28,4
-93,0
-249,7
6. Az egészségügyi forrásteremtés, ennek célja, az ezt megalapozó adóemelések részletei
A Kormány és a kormánypártok prioritásnak tekintik az egészségügy rendbetételét, ezért a
fokozottan takarékos jövő évi gazdálkodás keretei közt is többletforrást kívánnak teremteni az
egészségügynek, elsősorban az ott dolgozók bérének emelésére.
Az egészségügyi forrásteremtés érdekében 2013-ban emelkedik a dohánytermékek, az alkoholos
italok és az LPG üzemanyag jövedéki adója. Változnak emellett az energiaitalokra vonatkozó
szabályok a népegészségügyi termékadóban annak érdekében, hogy a gyártók ne tudják
megkerülni a szabályozást. A bevétel (51,6 milliárd forint) meghatározó része az egészségügyi
dolgozók bérének 2013-ra tervezett emelését fedezi, így többletbevétel jelentkezik az egyes
bérekhez kapcsolódó adók esetében is.
Dohánytermékek adóemelése:
Alkoholok adóemelése:
LPG adóemelése:
A népegészségügyi termékadó esetén az adóztatás alá eső energiaitalok körének bővítése:
A hatályos szabályozás szerint energiaitalnak minősül az az ital, amely legalább 1 mg/100 ml
mennyiségben metil-xantint (koffeint, teobromint, teofilint) és legalább 100 mg/100ml
mennyiségben tartalmaz taurint. A gyártók az adófizetés elkerülése érdekében a receptúra
változtatásával az energiaitalból elhagyták a taurint, mindemellett több új gyártmány esetén
megnövelték a termék koffein-tartalmát. Szabályozói cél, hogy az az ital is energiaital legyen,
amely ugyan nem tartalmaz taurint, de metil-xantin tartalma viszonylag magas.
Gyógyászati segédeszközök meghatározott körének áfa csökkentése:
A 98%-os, illetve a 90%-os támogatású gyógyászati segédeszközök áfa mértékének csökkentése a
jelenlegi 27%-ról 5%-ra. A költségvetési egyenlegre gyakorolt hatás közel semleges (az áfa
bevételek 1,9 milliárd forinttal csökkennek, de közel 1,9 milliárd forinttal csökkennek a
társadalombiztosítási és egyéb költségvetési támogatások).
Az alábbi táblázat foglalja össze a módosítási javaslatok költségvetési egyenlegre gyakorolt
hatását:
A bevétel (51,6 milliárd forint) döntő része az egészségügyi dolgozók bérének 2013-ra tervezett
emelését fedezi, így többletbevétel jelentkezik az egyes bérekhez kapcsolódó adók esetében is.
7. Egyéb országgyűlési képviselői és bizottsági módosító indítványok költségvetési
vonzatai
A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló T/7655. számú törvényjavaslat
országgyűlési tárgyalása során az országgyűlési képviselők és bizottságok mintegy 15,2 milliárd
forintnyi többletkiadással járó módosító javaslatot tettek, amelyek ellentételezésére az általános
forgalmi adó bevételi előirányzat − az adókerülés visszaszorítása érdekében bevezetendő új
intézkedések révén a szürkegazdaság visszaszorulását és az adóbeszedési hatékonyság javulását
alapul vevő − megemelése szolgált.
A módosító javaslatokat az alábbi táblázat mutatja be:
millió forint
Tárgykör
Címrend
Összeg
Közigazgatási többletkiadás:
- járási hivatalok működési támogatásának növelése
X/8/2.
8 800,0
Infrastrukturális többletkiadások:
- belterületi utak szilárd burkolattal való ellátása
IX/2.
1 000,0
- Ferihegyi út meghosszabbítása
IX/2.
670,0
- erdei kisvasutak üzemeltetési támogatása
XII/20/5/11.
35,0
Agrárgazdasági és vidékfejlesztési többletkiadások:
- 76. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás szervezése
XVII/20/33/5.
2 000,0
- Nemzeti Földalapkezelő Szervezet működésének konszolidálása
XII/17.
640,3
- Tanyafejlesztési Program forrásainak bővítése
XII/20/3/5.
500,0
- Hegyközségek Nemzeti Tanácsa feladatbővüléséhez kapcsolódó forrásnövekedés
XII/20/3/20.
88,7
- határon átnyúló vidékfejlesztési feladatok támogatásának bővítése
XII/20.3/4.
50,0
Turisztikai többletkiadás:
- kiemelt turisztikai övezetekben a szúnyogirtás támogatása
XVII/20/33/2.
150,0
Kulturális többletkiadások:
- a pécsi Zsolnay Kulturális Negyed és a Kodály Központ működésének támogatása
IX/2.
500,0
- a fertődi Esterházy-kastély működtetésével kapcsolatos feladatok támogatása
XX/20/31.
350,0
Jóléti, civil szférát érintő többletkiadások:
- Nemzeti Együttműködési Alap forrásainak munkahely-teremtési célú bővítése
XX/20/54.
338,0
- egyes kiemelt szociális társadalmi, civil és non-profit szervezetek működésének támogatása
XX/20/30/25.
46,0
Mindösszesen:
15 168,0
A táblázatban jelzett többletkiadások 77,8%-át 3 módosítási indítvány fedi le:
- a járási hivatalok működésének 8,8 milliárd forintos többlettámogatása, amely a járási hivatalok
magas színvonalú feladatellátásához és zavartalan működéséhez járul hozzá azzal, hogy e tétel az
eredetileg tervezett 8 ezer fős foglalkoztatotti létszám helyett 10 ezer fő alkalmazására nyújt
lehetőséget megteremtve az ehhez szükséges személyi és dologi kiadások forrását (X/8/2. alcím);
- az agrármarketing célelőirányzat 2 milliárd forintos többlettámogatása, amely a 76. Országos
Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás 2013. évi megrendezéséhez nyújt állami forrást
(XVII/20/33/5. jogcímcsoport);
- a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok 1 milliárd forintos
többlettámogatása, amely a fővárosi belterületi utak szilárd burkolattal való ellátáshoz nyújt
fedezetet (IX/2. cím).
