SZAKMAI TERV
„Nők a családban és a munkahelyen (standard)”
A Felhívás kódszáma:
EFOP-1.2.9-17
NŐK a Központban
Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara
Kemence Hagyományőrző Gasztro-kulturális és Közösségfejlesztő Közhasznú Egyesület
IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
2021. március
0
link to page 3 link to page 3 link to page 12 link to page 12 link to page 16 link to page 17 link to page 18 link to page 21 link to page 21 link to page 29 link to page 29 link to page 35 link to page 35 link to page 35 link to page 35 link to page 36 link to page 36 link to page 37 link to page 42 link to page 42 link to page 42 link to page 45 link to page 45 link to page 46 link to page 49 link to page 49 link to page 49 link to page 49 link to page 49 link to page 51
TARTALOMJEGYZÉK
1. A TÁMOGATÁST IGÉNYLŐ BEMUTATÁSA ..................................................... 2
1.1. A támogatást igénylő bemutatása a fejlesztés szempontjából ................. 2
1.2. A projektmenedzsment és projekt szakmai megvalósításában résztvevők
bemutatása ..........................................................................................................11
2. A PROJEKT MEGALAPOZÁSA, CÉLJAI ÉS TEVÉKENYSÉGEI .....................16
2.1. A tervezett fejlesztés céljai ..........................................................................16
2.2. A fejlesztések célcsoportjai .........................................................................17
2.3. Az elérendő célokhoz szükséges tevékenységek, szolgáltatások
kialakítása, bemutatása ......................................................................................20
2.4. Indikátorok, műszaki-szakmai tartalomhoz és a mérföldkövekhez
kapcsolódó mutatók ...........................................................................................28
3. A SZAKMAI MEGVALÓSÍTÁS RÉSZLETES ÜTEMEZÉSE ..............................34
3.1. A tervezett fejlesztés bemutatása ...............................................................34
3.1.1. A kiszervezendő tevékenységek bemutatása, alátámasztása,
mértékének indoklása .....................................................................................34
3.1.2. Az eszközbeszerzések indokoltsága és a szakmai tevékenységekhez
való kapcsolódása ..........................................................................................35
3.1.3. A projekt hasznosulása, hatásai ...........................................................36
3.1.4. Fenntartás .............................................................................................41
3.2. Cselekvési ütemterv, tevékenységek ütemezése ......................................41
3.2.1 Az előkészítés és megvalósítás részletes feladatai és ütemezése ........41
4. KOCKÁZATKEZELÉS ........................................................................................44
4.1. Pénzügyi kockázatok elemzése ..................................................................44
4.2. Megvalósíthatósági és fenntarthatósági kockázatok ................................45
5. HORIZONTÁLIS (ESÉLYEGYENLŐSÉGI ÉS FENNTARTHATÓSÁGI)
SZEMPONTOK ÉRVÉNYESÜLÉSE A TÁMOGATÁST IGÉNYLŐ SZERVEZETÉRE
ÉS A PROJEKTRE ...................................................................................................48
5.1. Esélyegyenlőség érvényesülése .................................................................48
5.2. Környezeti fenntarthatósági szempontok megvalósítása .........................48
6. ELŐNYT JELENTŐ SZEMPONTOK .......................................................................... 50
1
1. A TÁMOGATÁST IGÉNYLŐ BEMUTATÁSA
1.1. A TÁMOGATÁST IGÉNYLŐ BEMUTATÁSA A FEJLESZTÉS SZEMPONTJÁBÓL
Jelen projektet egy három szervezetből álló konzorcium kívánja megvalósítani. A
konzorciumvezető szerepet a Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara tölti
be. A konzorcium tagja továbbá a megyében működő Kemence Hagyományőrző Gasztro-
kulturális és Közösségfejlesztő Egyesület, valamint az IFKA Iparfejlesztési Közhasznú
Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság. A szervezetek az alábbi szakmai tapasztalatok,
kompetenciák alapján alkalmasak a projekt sikeres megvalósítására.
A
Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (KEMKIK) 1995-ben jött
létre a tagságot önkéntesen vállaló gazdálkodó szervezetek által. A kamara tagjainak
létszáma legalább 10 gazdálkodó szervezetből áll.
A kamara célja, hogy – a Gktv-nek, más jogszabályoknak és az alapszabálynak megfelelően
– önkormányzaton alapuló működésével előmozdítsa a gazdaság fejlődését és
szerveződését, az üzleti forgalom biztonságát és a piaci magatartás tisztességét, a
gazdasági tevékenységet folytatók általános, együttes érdekeinek érvényesülését, valamint
ellássa a gazdaság működésével összefüggő azon közigazgatási feladatokat, amelyeket
törvény vagy kormányrendelet a feladatkörébe utal.
A kamara célja továbbá, hogy a kamarai törvény szerinti célokon túl a tagjai közötti olyan
együttműködési lehetőségek megteremtése és fenntartása, amelyek az érdekazonosság
alapján elősegítik és folyamatosan biztosítják a magánszemélyek, a vállalkozók, a jogi
személyek közötti közvetlen gazdasági, társadalmi kapcsolatokat, a kölcsönös érdekeken
alapuló együttműködést.
A szervezet beágyazottságát jól mutatja, hogy Esztergom városában helyi szervezeti
egységgel rendelkezik, melynek feladata, hogy a megyeszékhelyen kívül biztosítva legyen
Esztergom térségi jogállásának, jelentőségének megfelelő kamarai működés. A helyi
szervezeti egység feladatát a kamarai információs alapszolgáltatás (cégadat betekintés,
gazdasági tájékoztatás) képezi azzal, hogy a kamarai tagjegyzék és választási névjegyzék
vezetése a megyei kamara feladatkörébe tartozik; a helyi szervezeti egység feladatairól
egyebekben a kamara elnöksége határoz.
A helyi beágyazottságot jól tükrözik a kamara feladatai is. A kamara kötelezően ellátja a
kamarai törvényben foglalt feladatait, és azokhoz kapcsolódóan tagjai számára széleskörű
szolgáltatásokat nyújt. Tájékoztatást ad a gazdasággal összefüggő magyar és külföldi
jogszabályokról, valamint a gazdálkodó szervezetek tevékenységét érintő gazdaságpolitikai
döntésekről és intézkedésekről, előmozdítja a gazdasági együttműködés fejlődését.
szorgalmazza és előmozdítja a gazdasági tevékenységhez szükséges infrastruktúra
fejlődését
elősegíti a régióban a hatékony vállalkozói célok megvalósulását
közreműködik a területfejlesztési koncepciók és programok kidolgozásában
vásárokat, kiállításokat, konferenciákat és más rendezvényeket szervez
előmozdítja tagjainak a szabványosítással, a minőségüggyel és az iparjogvédelemmel
összefüggő tevékenységét
2
közreműködik a külföldieket célzó gazdasági tájékoztató és propagandamunkában
gazdasági, műszaki, jogi információkat nyújt
pályázati módszertani útmutatót állít össze és tájékoztatást ad az európai uniós pályázati
lehetőségekről és feltételekről és az egyes szakmákat érintő közösségi jogszabályokról,
a közösségi intézmények egyéb aktusairól, és az Európai Bizottság döntéseiről
származási igazolásokat, bizonyítványokat és a kereskedelmi forgalomban szükséges
más okmányokat állít ki, illetve hitelesít
együttműködik a fogyasztóvédelmi hatóságokkal és a gazdasági versenyhivatallal
szükség szerint egyeztet és együttműködik az érdekelt gazdasági érdekképviseleti és az
egyéb civil szervezetekkel
A megyében jelenleg körülbelül 26.000 vállalkozás működik, ebből 16.000 hajtotta végre a
regisztrációt. A kamara célja, hogy a jövőben az összes regisztráltnak elektronikus úton
nyújtson szolgáltatást. Emellett a megye 11 városában és két nagy községben alakítottak ki
vállalkozói klubokat.
A kamara szolgáltatásai között szerepel az üzleti partnerkeresés, a pályázat- és
rendezvényfigyelés, a rendezvényszervezés, az ingyenes jogszabályküldés, valamint
konzultációs lehetőségek is.
A Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamarában (továbbiakban: KEMKIK.) a
pályázat benyújtásának időpontjában összesen 24 fő állt munkaviszonyban. Az 24 főből 17
fő dolgozik jelenleg határozatlan idejű foglalkoztatásban, közülük 15 fő, akik 8 órás
munkavégzés keretében dolgoznak (ebből 2 fő jelenleg édesanyaként GYED/GYES-en van),
és mindösszesen 2 fő dolgozik a hagyományos értelembe vett tipikus foglalkoztatási
formában. (azaz napi 8 órás, heti 40 órás munkaviszony a KEMKIK székházában végzett
munkavégzés, igazodva a székház nyitvatartásához). A többi (3 fő) napi 4+4 órás,
határozatlan és határozott idővel foglalkoztatott munkavállaló kötetlen munka formájában
vannak foglalkoztatva.
A határozatlan idejű munkavállalók közül 1 fő foglalkoztatása történik jelenleg
részmunkaidőben (6 órás foglalkoztatás).
Határozatlan idejűmunkaszerződéssel rendelkező munkavállalók száma, aránya
Összesen
Határozatlan
Hagyományos
Kötetlen
Részmunkaidőben
munkavállalók
idejű
formában
munkaformában
foglalkoztatottak
munkaszerző
foglalkoztatottak
foglalkoztatottak
déssel
foglalkoztatot
tak
24 fő*
17 fő
2 fő
22 fő
1 fő
100 %
70,83%
8,33%
91.67%
4.17%
*: ebből 2 fő jelenleg GYES/GYED - en van éppen.
A határozott idejű munkaszerződéssel rendelkező munkavállalók száma a KEMKIK- nél 7 fő.
Közülük 6 fő dolgozik 8 órás munkaidőben, 1 fő 4+4 órás foglalkozatásban.
Az összes határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatottak közül 0 fő dolgozik a
hagyományos munkarendnek megfelelően, azaz napi 8, heti 40 órában az KEMKIK.
telephelyén, a többi 7 főt kötetlen munkaidő formájában alkalmazza a cég.
3
Határozott idejű munkaszerződéssel rendelkező munkavállalók száma aránya
Összesen
Határozott
időben Napi
8
órás Részmunkaidőben
munkavállalók
foglalkoztatottak
foglalkoztatottak
(4+4
órában)
foglalkoztatottak
24 fő*
7 fő
6 fő
1 fő
100%
29,17%
25,00%
4,17%
*: ebből 2 fő jelenleg GYES/GYED- en van éppen.
A konzorciumvezetőnél vezetői beosztásban egy fő, a Kamara tiktára került alkalmazásba,
aki kötetlen munkaformában látja el a munkavégzésével kapcsolatos mindennapi feladatait.
Összefoglalva összesen az KEMKIK - nél hagyományos formában 15 fő van foglalkoztatva,
ami az összes munkavállalói létszám 29,41%-a. Atipikus formában összesen 36 fő van
foglalkoztatva, ami az összes munkavállalói létszám 70,59%-a.
Atipikus munkaformában foglalkoztatottak száma/aránya
Összesen
Hagyományos
Határozott
Vezetői
munkavállalók
formában
időben/részmunkaidőben/távmunkában
pozícióban
foglalkoztatottak /kötetlen munkában foglalkoztatottak
lévő
24* fő
2 fő
21 fő
1 fő
100%
8,33%
87,5%
4,17%
Mindösszesen atipikus
munkaformában
fő
91,67%
foglalkoztatottak száma, aránya
*: ebből 2 fő jelenleg GYES/GYED- en van éppen.
A Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által korábban megvalósított
programok között szerepel a TÁMOP-2.3.4.B-13/1-2013-0001 „Dolgozva tanulj” c. projekt
(Felhívás címe: Gyakorlati oktatók továbbképzése a szakképzésben), amelynek keretében a
megítélt támogatás 49.615.643 Ft volt 2013-ban. A szervezet volt a megvalósítója továbbá a
GCI-C-2013/2017-HU-19 „Europe Direct Komárom-Esztergom Megyei Információs Pont” c.
projektnek is (Felhívás címe: A Europe Direct hálózat információs központjait 2013-2017
között befogadó szervezetek kiválasztása), amelynek keretében a megítélt támogatás
28.334.000 Ft volt 2013-ban.
A
Kemence Hagyományőrző Gasztro-kulturális és Közösségfejlesztő Egyesület (a
továbbiakban Kemence Egyesület) nem közhasznú szervezet, de törekszik a közhasznú
jogállás megszerzésére. 2016-ban alapították, székhelye Komáromban található. Az
egyesület fő célja, hogy segítsen összességében látni azt a kulturális közeget, amely egy-
egy étel, vagy ital mögött jelen van, hordozva az adott tájegység jellemzőit, környezeti
adottságait, történelmét, hagyományait. Ezt az alábbi részcélokon keresztül valósítja meg:
helyi és tájjellegű élelmiszerek, kézműves termékek hagyományainak felkutatása,
éltetése és népszerűsítése, a népi hagyományok megőrzésének segítése, termelői piac
szervezése és működtetése;
4
hagyományőrző – az egészséges, természetes és környezettudatos életmódot elősegítő
– ismeretek terjesztése, népszerűsítése, előadások és bemutatók szervezése;
gasztronómiai, kulturális és turisztikai rendezvények szervezése, lebonyolítása, a hazai
gasztro-kultúra elemeinek értékmegőrzése, népszerűsítése;
egészséges,
hagyományos
ételek
készítése,
bemutatása,
tanfolyamokon,
rendezvényeken való kóstoltatása;
az egészségtudatos táplálkozás népszerűsítése, elterjesztése belföldön és külföldön a
magyar gasztronómia hagyományainak megőrzésével;
az egyesület által használandó eszközök kialakítása, fejlesztése, bővítése, valamint a
hagyományosan sütésre és főzésre használt nyílt és zárt tűzterű tűzhelyek és kemencék
felkutatása, kialakítása, megőrzése és bemutatása;
részt venni, segíteni és együttműködni a helyi önkormányzattal, az oktatási
intézményekkel, továbbá más civil szervezetekkel az ember és környezete harmonikus
kapcsolatának fenntartásában, a környezet és természet védelmében, az ezzel
kapcsolatos ismeretek terjesztésében, közösségfejlesztésben;
részt venni és közreműködni a helyi oktatási intézményekkel és más civil szervezetekkel
az ifjúság egészséges életmód választásához szükséges ismeretek megszerzése
érdekében;
a belföldi és külföldi gasztro-kulturális egyesületekkel való kapcsolatok építése, a hazai
és a más népek gasztro-kultúrája megismerésének ösztönzésével, a hazaszeretet és
más népek közti barátság elmélyítése;
gyermekek táboroztatása az egészséges, természetes és környezettudatos életmód
elterjedésének és bemutatásának érdekében;
a gyermekek és fiatalok szabadidejének hasznos eltöltésére irányuló programok
szervezése;
a kiskorú gyermekek számára a napközbeni elhelyezésre alternatívák kidolgozása és
működtetése;
az iskolai oktatásból kikerültek számára speciális képzési formák szervezése és
vezetése a foglalkoztatás segítése érdekében;
vállalkozásfejlesztés különös tekintettel a közösségi vállalkozásokra;
munkaerőpiacon hátrányos helyzetűek munkaerőpiaci reintegrációja, munkaerőpiaci
szolgáltatások;
euroatlanti integráció elősegítése;
a hagyományos és kulturált állattartásra és növénytermesztésre nevelés elősegítése;
nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely szolgáltatás;
nem üzletszerű célú épület és irodahelyiség szolgáltatás.
A Kemence Egyesület számos közhasznú tevékenységet végez, amelyek közül a projekt
szempontjából a legfontosabbak a következők:
Munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzése, foglalkoztatása. Az egyesület
közreműködik a felnőttképzésben meghatározott jogalanyok, törvénynek megfelelő, saját
képzési program alapján megvalósuló iskolarendszeren kívüli képzésében, a
felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás ellátásában, a felnőttképzésről szóló, 2013. évi
LXXVII. tv. 1. § (1)-(2). bek. alapján.
5
Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség előmozdítása. Az egyesület cél és
feladatrendszerén keresztül, valamint megvalósuló programjai révén közreműködik és
hozzájárul az egyenlő bánásmód követelményeinek megvalósulásában és az
esélyegyenlőség érvényesítésében.
Az Egyesületnél saját foglalkoztatottként három fő dolgozik, határozott idejű
munkaszerződéssel, egy rész-, kettő rugalmas munkaidőben. Ezen kívül a kulturális
közmunka programban a Nemzeti Művelődési Intézet Közhasznú Kft-n keresztül további két
főt is foglalkoztat határozott idejű szerződéssel.
Az
IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság 2013-tól
az Iparfejlesztési Közalapítvány jogutódaként 27 éve működik a gazdaságfejlesztés
különböző területein, számos hazai és nemzetközi projekt gazdájaként és néhány speciális
terület fő szakértőjeként. A szervezet munkaerő-fejlesztési csoportja egyben a családbarát
működés, rugalmas foglalkoztatás hazai tudás- és innovációs központja is, e téren komoly
projekttapasztalatokkal a háta mögött: nőközpontot alapítva és üzemeltetve közel öt éve.
Az IFKA jelenleg egyik megvalósítója a GINOP-5.3.1 (Rugalmas foglalkoztatás elterjesztése
a konvergencia régiókban) pályázatnak, e minőségében mintegy 120 cég átvilágításáért volt
felelős konzorciumvezetőként. Emellett országos szakmai koordinátora ugyanennek a
pályázatnak, közel 830 hazai kkv 25 ezer munkavállalójának adatait dolgozza fel, és egyben
mélyebb információkkal rendelkezik arról a magyar kkv-szektorról, amely komoly munkaerő-
és szervezeti problémákkal küzd jelenleg. A szervezet a GINOP-5.3.1 pályázat során
számos kkv-val épített ki bizalmi kapcsolatot, és jó néhány vállalkozásnál fog közvetlen
szervezetfejlesztési tevékenységet végezni a GINOP-5.3.2. pályázat finanszírozásából.
A szervezet azon tevékenysége, amely vállalkozásokat támogat a családbaráttá válásban és
kisgyermeket, illetve nagyobb gyermeket nevelő nőket a munkaerő-piaci visszatérésben,
nem most kezdődött. Az IFKA korábban gondozója volt a 350 anyukát és 320 munkáltatót
segítő Munka kisgyermekkel programnak, de emellett szervezetünk dolgozta ki a családbarát
esetek felvételi rendszerét is, így átfogó ismerettel rendelkezik a nemzetközi gyakorlatokról is
a témában.
Hálózatok kidolgozásában és működtetésében több irányból szerzett tapasztalatokat, akár
zöld projektek megvalósítása, akár a GINOP-ból vagy INTERREG programok kapcsán
koordinált hálózatok révén.
A szervezet országos katalizátora (koncepcióalkotója és megvalósítója) olyan speciális
témáknak, mint a rugalmas foglalkoztatás elterjesztése, a társadalmi vállalkozások
fejlesztése, a hálózatépítés, az ipari szimbiózis vagy az IPAR 4.0. Az IFKA, a
Nemzetgazdasági Minisztérium háttér intézményeként jelenleg is több kiemelt projekt
gondozója.
Határozatlan idejű munkaszerződéssel rendelkező munkavállalók száma, aránya
Összesen
Határozatlan
Hagyományos
Távmunkában/kötetl
Részmunkaidőben
munkavállalók
idejű
formában
en munkaformában
foglalkoztatottak
munkaszerző
foglalkoztatottak
foglalkoztatottak
déssel
foglalkoztatot
tak
6
51 fő
21 fő
15 fő
4 fő
2 fő
100 %
41,18%
29,41%
7,84%
3,92%
Az IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft-nél (továbbiakban: IFKA Kft.) a pályázat
benyújtásának időpontjában összesen 51 fő állt munkaviszonyban. Az 51 főből 21 fő
dolgozik jelenleg határozatlan idejű foglalkoztatásban, közülük 19 fő, akik 8 órás
munkavégzés keretében dolgoznak, és mindösszesen 15 fő dolgozik a hagyományos
értelembe vett tipikus foglalkoztatási formába. (azaz napi 8 órás, heti 40 órás munkaviszony
a cég telephelyén végzett munkavégzés). A többi (4 fő) napi 8 órás, határozatlan idővel
foglalkoztatott munkavállaló távmunka formájában, illetve kötetlen munka formájában vannak
foglalkoztatva. A határozatlan idejű munkavállalók közül 2 fő foglalkoztatása történik jelenleg
részmunkaidőben (6 órás foglalkoztatás).
A határozott idejű munkaszerződéssel rendelkező munkavállalók száma az IFKA Kft-nél 29
fő. Közülük 15 fő dolgozik 8 órás munkaidőben, 9 fő 6 órás, 5 fő pedig 4 órás részmunkaidős
foglalkoztatásban.
Az összes határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatottak közül 6 fő dolgozik a
hagyományos munkarendnek megfelelően, azaz napi 8, heti 40 órában az IFKA Kft.
telephelyén, a többi 23 főt vagy alacsonyabb óraszámban, azaz részmunkaidőben, vagy
kötetlen, vagy távmunka formájában alkalmazza a cég.
Határozott idejű munkaszerződéssel rendelkező munkavállalók száma aránya
Összesen
Határozott időben
Napi 8 órás
Részmunkaidőben
munkavállalók
foglalkoztatottak
foglalkoztatottak
foglalkoztatottak
51 fő
29 fő
15 fő
14 fő
100%
56,86%
29,41%
27,45%
Az IFKA Kft-nél vezetői beosztásban az IFKA Kft. ügyvezető igazgatója van, aki kötetlen
munkaformában látja el a munkavégzésével kapcsolatos mindennapi feladatait.
Összefoglalva összesen az IFKA Kft-nél hagyományos formában 15 fő van foglalkoztatva,
ami az összes munkavállalói létszám 29,41%-a. Atipikus formában összesen 36 fő van
foglalkoztatva, ami az összes munkavállalói létszám 70,59%-a.
Atipikus munkaformában foglalkoztatottak száma/aránya
Összesen
Hagyományos
Határozott
Vezetői
munkavállalók
formában
időben/részmunkaidőben/távmunkában pozícióban
foglalkoztatottak
/kötetlen munkában foglalkoztatottak
lévő
51 fő
15 fő
35 fő
1 fő
100%
29,41%
68,63%
1,96%
Mindösszesen atipikus
munkaformában
36 fő
70,59%
foglalkoztatottak száma, aránya
Összességében elmondható, hogy az IFKA Kft. ma hazánkban az egyik legkomolyabb
tudás- és információs központja a rugalmas foglalkoztatásnak, a családbarát
szervezetfejlesztésnek és a kisgyermeket nevelő nők foglalkoztatás fejlesztésének. E
pozíciójából adódóan a szervezet mindazzal a tudással, kompetenciával és referenciával
7
rendelkezik, amely az EFOP-1.2.9 pályázatban kiírt Család-és KarrierPont létrehozásához
és üzemeltetéséhez szükséges, és amely a pályázat során értékelendő szempont.
Az IFKA Kft., a támogatást igénylők körét tekintve, 572-es GFO kódjával az „A”
szervezetcsoportba tartozik, tehát kiváló konzorciumi partnere lehet egy Család-és
KarrierPont üzemeltetésére vállalkozó csapatnak. Összességében elmondható, hogy az
IFKA Kft. ma hazánkban az egyik legkomolyabb tudás- és információs központja a rugalmas
foglalkoztatásnak, a családbarát szervezetfejlesztésnek és a kisgyermeket nevelő nők
foglalkoztatás fejlesztésének. E pozíciójából adódóan a szervezet mindazzal a tudással,
kompetenciával és referenciával rendelkezik, amely az EFOP-1.2.9 pályázatban kiírt Család-
és KarrierPont létrehozásához és üzemeltetéséhez szükséges.
A konzorciumi együttműködéshez alapvetően a következő tudásokkal és kompetenciákkal
fog hozzájárulni:
módszertani keretek kidolgozása
közös platformok létrehozása és üzemeltetése: munkaerő-piaci kereslet és kínálat
találkozása, háztartási, segítő, gyermekfelügyeleti szolgáltatások „piacának” kialakítása
hálózatosodási modell kialakítása és annak működtetési támogatása
szolgáltatások és szolgáltatási egyességek modellszerű működtetésének kialakítása, és
a szolgáltatások minőségbiztosításának kialakítása
tananyagok kialakítása, képzések, előadások, műhelymunkák megtartása nőknek,
munkáltatóknak
szakmai rendezvényeken szakmai előadó, szervező
Innovációs- és Technológiai Minisztérium háttérintézmény szerepéből adódóan a Család-
és KarrierPont tevékenységeinek, szolgáltatásainak összehangolása a térségben már
futó programokkal, projektekkel és kezdeményezésekkel, illetve országos szintű
programokkal
Az IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. által kezdeményezett Munka kisgyermekkel
program (MUKI) 2012. május 1-jével kezdődően 27 hónapig végzett kísérleti fejlesztéseket
307 kisgyermekes szülőnél, közben mintegy 320 munkáltatóval tartva a kapcsolatot. 2017
első negyedévéig mintegy 350 szülőre bővült a bevontak köre. Számos újszerű módszert és
szervezetfejlesztési eszközt kipróbált, amelyeket folyamatosan szelektált azok
eredményessége szempontjából.
A lebonyolító konzorcium egyrészt azt vizsgálta meg, hogy:
mely eszközökkel, milyen keretrendszerrel érdemes támogatni a kisgyermekes szülőket
a sikeres munkába való visszatérésben,
másrészt pedig azt, hogy hogyan lehet az őket alkalmazó vállalatok munkaszervezését
egyszerre befogadóbbá és hatékonyabbá tenni.
A Munka kisgyermekkel program tulajdonképpen egy közép-magyarországi Nő-Köz-Pont
volt, amely beavatkozásokkal nemcsak kísérletezett, de azok eredményeit folyamatosan
mérte is.
A program eredményei megerősítették, hogy a kisgyermekesek rugalmasabb szervezeti
struktúrában való foglalkoztatásával a munkáltató működése is hatékonyabbá válhat. A
legtöbb esetben ugyanis sikerült elérni, hogy a gyermekvállalással együtt járó, a munkáltatók
számára addig hátránynak számító jelenségekből előnyt kovácsoljanak. Sikerült elérni, hogy
8
a partnercégek többségénél már nem okoz gondot, ha egy munkavállaló bejelenti, hogy
várandós, vagy ha vissza szeretne menni dolgozni, de az sem, hogy ha kisgyermekes új
munkavállaló nőt vesz fel a cég, és állít az otthon töltött időszak után munkába.
A program lebonyolítása során a munkáltatók és a munkavállalók valós igényeire reagált az
IFKA: speciális szaktudást igényelt a kisgyermekes szülők átmeneti kiesésének megoldása,
a visszatéréssel járó átszervezés, a munkakörök átalakítása, vagy a jogszabályi környezet
változásainak kezelése (pl. GYED extra).
A programban részt vevő, munkába állt szülőkből (2015-ben ez a 307-ből 170 volt) fele
atipikus munkafeltételek között tudott elhelyezkedni, a munkáltatók pedig folyamatosan
keresik az IFKA-t kisgyermekes akcióik tervezésekor, pozitív tapasztalataik miatt.
A finanszírozási időszak végével egy kutatás is készült az édesanyák elhelyezkedésével
kapcsolatban. A kutatás meglepő eredményekkel zárult: a regresszió-elemzést használva
azt mondhatjuk, hogy a gyerekszám egy egységnyi növekedése 0,568-szeresére csökkenti a
sikeres elhelyezkedés esélyét!
A gyerekszám hatását kategóriákra bontva is vizsgálhatjuk, ebben az esetben az egy- és
kétgyermekesek elhelyezkedési esélyeit viszonyítjuk a három vagy annál több gyermekkel
rendelkezők esélyeihez. Az eredmények azt mutatják, hogy az egy gyermekkel rendelkező
válaszadók 4,141-szer nagyobb eséllyel helyezkedtek el a projekt során, mint azok, akiknek
három vagy annál több gyermekük van. A kétgyermekesek körében pedig 2,086-szor
nagyobb az esélye az elhelyezkedésnek a sokgyermekesekhez képest.
A Munka kisgyermekkel program tehát egy igazi tudás- és szolgáltató központtá alakult. A
rugalmas és a kisgyermekes foglalkoztatásban szerzett komplex, nemzetközi mintákkal is
dolgozó szemléletével, a témában egyedülálló hazai, átfogó szaktudásával egyablakos,
kombinálható formában kínálja továbbra is szolgáltatásait munkáltatói ügyfelei számára.
A SZÉCHENYI 2020 program támogatásával megvalósuló GINOP-5.3.1 projekt célkitűzése
az volt, hogy hazánkban közel 800 kkv-nál mérje fel – cégre szabottan – a különféle
rugalmas foglalkoztatási formák bevezetési lehetőségeit és feltételeit, ezzel elősegítve a
szervezeti kultúra fejlesztését és a munka-magánélet összehangolását, különösen a
kisgyermekes munkavállaló nők körében.
2015 júliusában az IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft., a MAPI Magyar Fejlesztési
Iroda Zrt. és a Kontakt Alapítvány FEL-VÁLLAL elnevezésű (GINOP-5.3.1-14-2014-00010
azonosítószámú) projektterve nyert, és a megvalósítás 2015. augusztus 1-ével kezdetét
vette. A létrejött konzorcium – saját, önálló szakmai munkája mellett – az összességében 11
nyertes pályázói csoport koordinációját is ellátta, ezzel országos rálátással rendelkezve a
rugalmas foglalkoztatásra a hazai kkv-k körében.
Az első, már megkezdett munkafeladat egy közös, egységes átvilágítási módszertan
kialakítása volt, annak érdekében, hogy a végrehajtás során a szolgáltatások egységesen,
azonos minőségben legyenek hozzáférhetőek. A támogatásra szoruló régiókra vonatkozó
végrehajtási terv kidolgozásának katalizátora is az IFKA Kft. volt, a szolgáltatásokhoz történő
egyenlő esélyű hozzáférés érdekében.
A projekt eredményei összefoglalóan a következők voltak:
Egységes auditrendszer kidolgozása kkv-kre a foglalkoztatási modellváltás érdekében
9
120 szervezet átvilágítása, mindegyik számára átszervezési terv írása
832 cég adatainak összegyűjtése országosan, ezek közül 720 cég adatainak elemzése
(az adattisztítás után)
Számos fejlesztési elképzelés és javaslat megfogalmazása az NGM és az EMMI felé a
rugalmas foglalkoztatás további terjesztésével kapcsolatban.
A www.rugalmasmunka.hu és a www.ginop531.hu üzemeltetése
Szolgáltatáspaletta kifejlesztése a rugalmas és a női munkavégzés befogadására a for-
profit szférában.
HUMÁN-ERŐ című, a munkaerő-megtartásáról szóló regionális konferenciasorozat
megvalósítása, kiépült kapcsolatrendszerrel a helyi, foglalkoztatásban érintett
szereplőkkel (kormányhivatalok, kamarák, nagyobb munkáltatók stb.)
Fenti projekteken túlmenően az IFKA jelentős tapasztalatokkal rendelkezik a hálózatosodás,
a nemzetközi projektek koordinálása vagy a társadalmi vállalkozások terén is, de a képzési,
szervezetfejlesztési területen is sok-sok projekt gazdájaként lépett fel már. Ezeket a
referenciákat mellékletben csatoltuk.
A projekt megvalósítását számos együttműködő partner támogatja, mind az önkormányzati,
mind a gazdasági és a civil szektorból is. A támogatásra irányuló együttműködési
nyilatkozatokat a támogatási kérelem mellékleteként csatoljuk. A partnerek elsősorban a
célcsoport bevonásában, mozgósításában és a projekt nyilvánosságának biztosításában
segítik a konzorciumi tagokat. Az együttműködő partnerek az alábbiak:
Alapítvány a Bakonyszombathelyi Általános Iskoláért
Bondor László egyéni vállalkozó
Cseperedők Néptánc Közhasznú Egyesület
Ete Község Önkormányzata
Geotek Kft.
Innospec Kft.
Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat
Kisbér Város Önkormányzata
Komárom Város Önkormányzata
Környe Község Önkormányzata
KSG Monogram Kft.
Nagy és Társai Bt.
Naszály Község Önkormányzata
Polgármesterek a Falukért Egyesület
Súr Község Önkormányzata
Szőnyi Lovas Sportegyesület
Terimforg Kft.
Természetjáró Bakancsos Klub
Az együttműködő partnerek között található az a Polgármesterek a Falukért Egyesület is,
amely a megye 35 – közte zömmel a projekt fő beavatkozási területén, a Kisbéri és
10
Komáromi járásan található – településének polgármestereit tömörítve komoly támogatást
tud nyújtani a célcsoport mozgósítása és a kommunikációs aktivitások megvalósítása során.
1.2. A PROJEKTMENEDZSMENT ÉS PROJEKT SZAKMAI MEGVALÓSÍTÁSÁBAN
RÉSZTVEVŐK BEMUTATÁSA
A támogatási kérelmet benyújtó konzorcium széleskörű tapasztalattal rendelkezik mind a
projektmenedzsment, mind a szakmai megvalósítás vonatkozásában. A partnerek feladatai
és projektben betöltött szerepük ennek megfelelően szorosan illeszkedik az egyes partnerek
kompetenciáihoz, fő szakterületükhöz. A feladatmegosztás a kompetenciák, a célcsoport
ismerete és a szakmai tapasztalatok alapján kerül felosztásra. A megvalósításra vonatkozó
eljárásrendek kitérnek majd a dokumentálás módjára, a folyamatok, felelősök és ellenőrzés
rendjére, a tervezés folyamatára, az ellenőrzési mechanizmusokra, illetve az értékelés
módjára. Ezek kapcsán az alapvető feltételek és működési elvek az alábbiak szerint
határozhatók meg.
Szervezeti stabilitást biztosító feltételek
A megvalósítók, a döntéshozók elkötelezettek a fejlesztések megvalósítása mellett.
A pályázó szervezeten belül kerül létrehozásra a projektirányítás szervezete, ez
garantálja a folyamatos működést, illetve stabilitást.
A projektirányítás feladatai, a kommunikációs csatornák, a beszámolás rendje
kidogozott, projektirányítási irányelvek rendelkezésre állnak.
A monitoring és kontrolling biztosítja a projekt eredményességét.
A szakmai vezetés és a projektirányítás a projekt korai tervezési szakaszától
bekapcsolódik a munkába, az érintettek elkötelezettek a projekt megvalósítása iránt,
ami a szervezeti stabilitást nagyban elősegíti.
Humán feltételek
A projektmenedzsment és a szakmai megvalósítók végzettsége az előírásoknak
megfelel, szakmai tapasztalatuk, elkötelezettségük a projekt megvalósítása iránt
garantálja a sikeres megvalósítást.
Az előzetes felmérések alapján a projekt keretében alkalmazni kívánt szakemberek
rendelkezésre állnak a projekt környezetében.
A szakmai megvalósítók megtalálhatóak az 1. sz. mellékletben.
A projektirányítás feladatai
Külön szervezet létrehozása által valósul meg a projekt irányítása, ellenőrzése és
kommunikációja. A projektmenedzsment legfőbb feladatai, hogy a megfogalmazza a projekt-
célkitűzéseit, azokat elérje, a projektben meghatározott feladatokat végrehajtsa. Ezen felül
elvégzi a projektfejlesztés során elkészült dokumentumok teljes felülvizsgálatát és
értékelését, a kockázatokat azonosítja, illetve a projekt realizálását nyomon követi.
11
A projektmenedzsment a projekt sikeres lebonyolítása érdekében az alábbi tevékenységek
megvalósításáért felelős:
Koordináció, kapcsolattartás:
o a projekt ütemtervének, a határidők és a részteljesítések folyamatos figyelemmel
kísérése, azok betartatása,
o a projektcélok szem előtt tartásával a projekt gyakorlati megvalósításának
menedzselése,
o a felelős hatóságok és az európai uniós szervek által a projekt végrehajtása
során megkövetelt feladatok megfelelő teljesítésének biztosítása,
o a monitoring rendszer (ellenőrzés-monitoring-értékelés) kialakítása és
működtetése,
o folyamatos kapcsolattartás az érintettekkel, közös értekezletek szervezése
legalább havonta egyszer,
o egyeztetések szervezése, lebonyolítása és részvétel az egyeztetéseken,
o személyes részvétel biztosítása a helyszíni ellenőrzések során,
o folyamatos kapcsolattartás a projekt megvalósításában résztvevő vállalkozókkal,
szállítókkal és megbízottakkal, írásbeli beszámolók készítése és készíttetése az
elvégzett munkákról, valamint a projekt megvalósítása során ellátandó
feladatokról a felelős, az erőforrás és a határidők megjelölésével,
o kockázatok kezelésének támogatása, változtatás- és változásmenedzsment, a
projekt megvalósításával kapcsolatos események figyelemmel kísérése, a
változások és a kockázatok azonosítása, javaslattétel a szükséges
kockázatcsökkentő intézkedésekre,
o segítségnyújtás a változások és kapcsolódó problémák menedzselésében, a
projekt
hatókörét,
határidejét,
költségvetését
érintő
változtatások
adminisztrációja, minősítése és elbíráltatása,
o a megvalósulási ütemterv felügyelete, ellenőrzése, szükség esetén aktualizálása.
Támogatáslehívás:
o a Támogatással való folyamatos kapcsolattartás,
o a pénzügyi lebonyolításban és ellenőrzésben aktív közreműködés,
o az időközi beszámolók összeállításához szükséges dokumentumok tartalmi és
formai előkészítése, tájékoztatás és segítség nyújtása,
o a dokumentumok tartalmának egybevetése a támogatási szerződésben
meghatározott releváns tartalmakkal, esetleges ellentmondások feloldása a
vezető projektmenedzserrel történő konzultáció keretében,
o szükség esetén a támogatási szerződésben rögzítettek módosítására
javaslattétel a vezető projektmenedzser felé, s ennek lebonyolításában való
közreműködés,
o elszámolásokhoz kapcsolódó pénzügyi és szakmai jelentések és a zárójelentés
ellenőrzése,
o a közreműködő szervezet felé benyújtott elszámolások és időközi beszámolók
esetleges javítási felhívásainak teljesítése,
o a támogatáslehíváshoz szükséges pénzügyi dokumentációk formai, tartalmi
ellenőrzése,
12
o a támogatáslehívás benyújtási időpontjának és összegének egyeztetése a
támogatási szerződésben rögzített lehívások időpontjával és összegével,
o abban az esetben, amennyiben a fenti ellenőrzések során bármely eltérés
mutatkozik, segítségnyújtás az eltérések megszüntetésére, az esetleges
szerződésmódosítások realizálásához,
o a projekt zárás időpontjára vállalt indikátorok teljesítésével kapcsolatos
dokumentációk zárójelentéshez történő csatolása, az indikátorok teljesítésének
dokumentálása,
o a záródokumentumok kiegészítése, javítása azok végleges elfogadásáig.
A projektirányítás szervezete
Projektmenedzser
Személye:
Zoltai Dániel Tervezett munkaidő a projektben: 20 óra
Feladatai:
a projekt operatív irányítása;
a projektben résztvevők munkájának összehangolása;
a projektmenedzsment tagjaival való kapcsolattartás;
a Támogató szervezet képviselőivel való kapcsolattartás;
a kommunikáció a projekttel kapcsolatban álló szervekkel;
a rendszeres egyeztető megbeszélések vezetése;
a projekttel kapcsolatos információk továbbítása;
időközi beszámolók elkészítése, összeállítása;
a cselekvési ütemterv betartása, betartatása;
a tevékenységek ütemterv szerinti megszervezése, megvalósulásának
ellenőrzése;
az indikátorok megvalósulásának nyomon követése;
Feladatai elvégzésében munkáját projektmenedzser-asszisztens segíti.
Végzettsége:
közgazdász
Szakmai tapasztalata:
2013 óta a Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara
titkára. Munkája során átfogóan ellenőrzi és koordinálja a
kamarapályázatait/támogatásait:
-"TÁMOP-2.3.4.B-13/1-2013-001" Dolgozva Tanulj
-"GCI-C-2013/2017-HU-19" Europe Direct Információs Központ
működtetése
-"NFA-KA-NGM-1/2016" A Nemzetgazdasági Minisztérium és a
Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2017-évi szakképzési
ésfelnőttképzési feladatainak és ellátásának támogatása
-"FOHÁT/403/2016-NFM_szerz." számú támogatási szerződés,
Békéltető Testület működtetése
13
Pénzügyi vezető
Személye:
Borbély Ferenc Tervezett munkaidő a projektben: 20 óra
Feladatai:
a projekt pénzügyi folyamatainak koordinálása;
szerződésmódosítás
kezdeményezése
a
pénzügyi
útmutatóban
meghatározott feltételek fennállása esetén;
a projekt költségvetés végrehajtása során előírt nyilvántartások vezetése;
a támogatási összeg pénzügyi elszámolása a Támogató szervezet felé;
kifizetési kérelmek összeállítása;
kifizetések nyilvántartása, nyomon követése;
a beérkező számlák és bizonylatok megfelelőségének ellenőrzése számviteli
és pályázati elszámolhatóság szempontjából;
számlaösszesítő kidolgozása (feltüntetve az abban szereplő számlák által
lefedett elszámolási időszakot, valamint a projekt címét és azonosító
számát);
kapcsolattartás a független könyvvizsgálóval;
a projektben meghatározott cselekvési és ütemterv betartása, betartatása;
a tevékenységek ütemterv szerinti megvalósulásának ellenőrzése;
az indikátorok megvalósulásának nyomon követése.
Szakmai tapasztalata:
A Klebelsberg Központ Tatabányai Tankerületének EFOP pályázataiban
aktív közreműködés, ezek pénzügyi vezetése és megvalósítása.
Szakmai vezető
Személye:
Nádasi Zoltán Tervezett munkaidő a projektben: 40 óra
Feladatai:
a projekt szakmai irányítása;
a projektben résztvevő szakmai megvalósítók koordinálása, összefogása,
munkájának összehangolása, segítése, ellenőrzése;
értekezletek, megbeszélések, adminisztrációs dokumentumok nyomon
követése;
a továbbképzések és tanácsadói szolgáltatások igénybe vételének szakmai
és számszaki ellenőrzése;
a projektmenedzsment tagjaival való folyamatos kapcsolattartás;
a rendszeres egyeztető, valamint a projektmenedzsment megbeszélések
összehívása, koordinációja;
a tájékoztatásban való közreműködés, a partnerekkel való kommunikációs
lehetőségek kihasználása;
szakmai dokumentáció ellenőrzése;
az időközi beszámolók szakmai részének összeállítása;
a projektben meghatározott cselekvési ütemterv betartása, betartatása;
a tevékenységek ütemterv szerinti megszervezésének koordinálása;
14
a
projektmenedzsment
tagjainak
tájékoztatása
a
megvalósult
tevékenységekről
a projekttel kapcsolatban felmerülő adatgyűjtés és adatszolgáltatás, valamint
az eredmények, témák, információk szakmai koordinációja, ellenőrzése.
Család- és KarrierPont működtetésének koordinálása és napi működésében
részvétel
Szakmai tapasztalata:
2004-től 2008-ig az Emberi Erőforrások Minisztériuma Esztergomi
Gyermekotthonának család-és utógondozó csoportvezetője
2008-tól a Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara
szakképzési és pályaorientációs tanácsadója, szociálpedagógus, szociális
munkás végzettséggel rendelkezik
15
2. A PROJEKT MEGALAPOZÁSA, CÉLJAI ÉS TEVÉKENYSÉGEI
2.1. A TERVEZETT FEJLESZTÉS CÉLJAI
A konzorciumi partnerek által megvalósítani kívánt projekt hozzájárul a nők munkaerő-piaci
helyzetének javításához, a család és munka összeegyeztethetőségének előmozdításához. A
konstrukció keretében javul az atipikus foglalkoztathatóság, a munkáltatók és munkavállalók
helyi szintű együttműködése, együttműködő közösségek feltételei megteremtődnek, és
megvalósul a nőkkel szembeni társadalmi és gazdasági sztereotípiák lebontása is.
Mindezen célkitűzések összességében szolgálják a nők munkaerőpiaci (re)integrációjának
fejlesztését. A megvalósuló programok lehetővé teszik, hogy a közvetlen célcsoport
megismerhesse a különféle atipikus foglalkoztatási formákat, a család és munka
összeegyeztethetőségének előnyeit, és kialakuljon egy pozitív társadalmi és munkáltatói
szemlélet a nők munkába állásának, foglalkoztatásának kapcsán.
A projekt céljait jövőkép-átfogó stratégiai cél-általános célok-részcélok rendszerében
értelmezhetjük, ezt szemlélteti az alábbi ábra.
A projekt jövőképe szerint hosszú távon hozzájárulhat a nemek közti egyenlőség
előmozdításához a foglalkoztatás terén, hiszen a nők nagyobb arányú foglalkoztatásának
köszönhetően a női és féri foglalkoztatottsági arányok közt tapasztalható különbség csökken,
valamint foglalkoztatottságuk növekedéséből adódóan nő a társadalmi és munkáltatói
megbecsülésük, a sztereotipikus gondolkodás háttérbe szorul.
A projekt átfogó stratégiai célja a nők munkaerő-piaci helyzetének javítása, a család és
munka összeegyeztethetőségének előmozdítása.
Alapvető cél, hogy a projekt hozzájáruljon a fennálló társadalmi esélykülönbségek
csökkentéséhez.
Az átfogó stratégiai célt az
általános célokon keresztül kívánja elérni a projekt, melyek a
következők:
A nők atipikus foglalkoztathatóságának javítása
Atipikus foglalkoztathatósági formák népszerűsítése
Helyi szintű együttműködés javítása
A nőkkel szembeni társadalmi és gazdasági sztereotípiák lebontása
Az általános célok pedig
részcélokon keresztül érhetők el, amelyek jelent konstrukció
esetében a következők:
Komárom-Esztergom megyei Család- és KarrierPont létrehozása
Kommunikációs aktivitások, szemléletformáló tevékenységek szervezése
Önsegítő képzések szervezése
Mentori szolgáltatás biztosítása
Csoportfoglalkozások szervezése
Előadások, tájékoztató napok, kampányok
A létrejövő Család- és KarrierPont célja a térségben élő nők családi, társadalmi és
munkaerő-piaci szerepeinek összeegyeztetését, a nők foglalkoztathatóságát, atipikus
16
munkavégzését segítsék, könnyítsék meg közvetlen és közvetett segítségnyújtással, a
munkáltatók és munkavállalók közötti együttműködés elősegítésével, a család és munka
összeegyeztethetőségének javításával. Feladata olyan helyi hálózat létrehozása, amely
beazonosítja, nyilvántartja, közvetíti a nők és a hozzájuk kapcsolható családi környezet
számára a térségben elérhető szolgáltatásokat. A megvalósítás során az információk
áramlását, a szolgáltatások elérhetőségét, biztosítását helyezi előtérbe és ezen célokat
szolgáló helyi hálózatokat, együttműködéseket kell kialakítani. Az együttműködéseknek a
helyi erőforrásokra, illetve a helyi igényekre támaszkodnak.
A nők bevonása, munkaerő-piaci reintegrációja, a munka és magánélet összeegyeztetése
nem valósulhat meg a közvetlen környezet, a család, valamint a szűkebb és tágabb helyi
közösség bevonása, az együttműködés erősítése nélkül. A célcsoportnak nyújtott
szolgáltatások egyik fő célja a nők és a férfiak együttélésének, együttműködésének
erősítése.
2.2. A FEJLESZTÉSEK CÉLCSOPORTJAI
A projekt eredményeiből való részesedés foka alapján a fejlesztéssel kapcsolatba kerülők
három csoportját különíthetjük el. A közvetlen célcsoport azon személyek összessége, akik a
különféle programokon közvetlenül részt vesznek, a szolgáltatásokat igénybe veszik, az
eredmények hatása rájuk nézve a legnagyobb. A közvetett célcsoportot azok alkotják, akik
bár nem részesülnek közvetlenül a projekt eredményeiből, de összetett mechanizmusokon
keresztül a projekt hatásai pozitív irányban befolyásolják helyzetüket. Harmadik, a
fejlesztéssel kapcsolatba kerülő csoport az érintettek köre, akikre a projekt eredményei
nincsenek hatással, azonban a projekt kidolgozásában, tervezésében és működtetésében,
valamint az eredmények fenntartásában kulcsfontosságú szerepet játszanak. Ezen definíciók
alapján az alábbiakban kerülnek bemutatásra ez egyes csoportok.
Közvetlen célcsoport
Komárom-Esztergom megye aktív korú női munkavállalói, valamint álláskeresői, különös
tekintettel a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetűekre
A projekt keretében a Család- és KarrierPont létrehozásával, továbbá aktív
kommunikációs és szemléletformáló tevékenységek megvalósítása által javul a nők
munkaerő-piaci helyzete, a család és munka összeegyeztethetősége. Ehhez
hozzájárulnak a különféle munkaerő-piaci szolgáltatások és információk biztosítása,
valamint a célzott szemléletformálás is. Ennek keretében a nők megismerhetik a
különféle atipikus foglalkoztatási formákat, nagy hangsúlyt fektetve a következő
hiányszakmákra: gyakorló ápoló, lovász, női szabó, pék, szociális gondozó és ápoló.
Fontos elem továbbá az együttműködő közösségek kialakulása, a nőkkel szembeni
társadalmi és gazdasági sztereotípiák lebontása.
A közvetlen célcsoportba a megye teljes aktív korú női lakossága beletartozik, az alábbi
táblázat mutatja, hogy ez pontosan hány embert jelent járásonként, illetve megyei szinten
összesen.
17
Komárom-Esztergom megye aktív korú női lakossága, 2015
Mutatók
Terület
2015
Komárom-Esztergom megye
101 150
Esztergomi járás
30 345
Lakónépességből a 15-
Kisbéri járás
6 730
64 éves nők száma az év Komáromi járás
13 390
végén (fő)
Oroszlányi járás
8 643
Tatai járás
12 820
Tatabányai járás
29 222
Forrás: KSH
Munkaadók és szakmai szervezeteik
A projekt keretében a különféle tevékenységek révén tájékozódnak a munka és család
összeegyeztetésének fontosságáról, a nők atipikus foglalkoztatásának lehetőségeiről,
annak előnyeiről, és alkalmazzák a megismert módszereket. Cél, hogy a megyei
munkaadók a kiválasztás és a foglalkoztatás során is biztosítsák az egyenlő feltételeket,
rugalmas foglalkoztatási lehetőségeket a nők munkaerő-piaci (re)integrációja érdekében.
A megyében működő vállalkozások számát az alábbi táblázat szemlélteti.
Komárom-Esztergom megye működő vállalkozásainak száma, 2014
Mutatók
Terület
2014
Komárom-Esztergom megye
17 811
Esztergomi járás
5 133
Működő vállalkozások
Kisbéri járás
898
száma (vállalkozási
Komáromi járás
demográfia szerint)
2 269
-
Oroszlányi járás
1 185
GFO'11, GFO'14 (db)
Tatai járás
2 972
Tatabányai járás
5 354
Forrás: KSH
Közvetett célcsoport
Állam
A projekt keretében javul a nők munkaerő-piaci (re)integrációja, tehát több nő fog aktívan
dolgozni, ami hozzájárul az állami szociális ellátórendszerek jobb fenntartásához, hiszen
bérükből nyugdíj- és társadalombiztosítási járadék kerül levonásra, valamint csökken a
fizetendő munkanélküli segély aránya is.
Családtagok, közvetlen mikrokörnyezet
Bár a programokon, tanácsadásokon közvetlenül nem vesznek részt, mégis érzik annak
pozitív hatását, hiszen a munkába álló női családtagnak köszönhetően nő a család
jövedelme, megélhetési biztonsága, valamint javul a női családtag lelki egészségi
18
állapota a megbecsültség érzésének köszönhetően, így a családi környezet is
nyugodtabbá válik.
Érintettek köre
A helyi vagy régiós segítő, támogató szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók, állami, civil és
egyházi szervezetek, önkéntes segítők
A régióban működő munkáltatók képviselői, HR szakemberei
Egészségügyi és szociális alapellátásban, oktatásban dolgozók (pl. védőnők,
családsegítők, gyermekjóléti szakemberek, pedagógusok stb.)
Helyi média képviselői
A konzorciumi partnerek vezetősége
A projektet tervező és megvalósító szakemberek
Támogatáspolitikai szakemberek
Helyi és járási szintű döntéshozók
Célcsoport elérése, bevonásuk módja
Az igények felmérésének, a szolgáltatások nyújtásának, a célcsoport elérésének
legalapvetőbb feltétele a helyi erőforrások feltérképezése és aktiválása, melynek adekvát
eszköze a hálózatépítés. A résztvevők beazonosítását követően a velük való kapcsolattartás
folyamatos mind különböző kommunikációs csatornák (közösségi oldalak, e-mail), mind
személyes úton keresztül. A hálózat tagja számára rendszeres információs programok,
workshopok lesznek elérhetőek negyedéves gyakorisággal. A hálózat létrehozásának alapja
a térségben lévő, projektcélok megvalósítását segítő szervezetek és személyek
beazonosítása. A hálózat tagjai potenciálisan az alábbi körből kerülhetnek ki:
EFOP-1.2.9. kedvezményezett konzorciumok tagjai
o beadott támogatási kérelmek száma: 6 db
EFOP-1.2.1-15 „Védőháló a családokért” című konstrukció kedvezményezettjei
o nyertes támogatási kérelmek száma: 3 db (Esztergomi Otthon Segítünk
Alapítvány, Mozgáskorlátozottak Komárom-Esztergom Megyei Egyesülete,
Ökogeneráció Környezetvédelmi és Nevelési Nonprofit Korlátolt Felelősségű
Társaság)
GINOP-5.3.2-16 „A rugalmas foglalkoztatás elterjesztése a konvergencia régiókban -
Rugalmas, családbarát foglalkoztatási módszerek bevezetése a munkáltatóknál”
nyertesei
o nyertes támogatási kérelmek száma: 19 megyei vállalkozás
Családbarát Munkahely címet elnyert foglalkoztatók
o nyertes támogatási kérelmek száma: 1 db (Komáromi Tám-Pont Család- és
Gyermekjóléti Intézmény)
GINOP 5.3.8 „Munkahelyi bölcsődék létrehozásának támogatása” nyertesei
TOP-5.1.2-15 Helyi foglalkoztatási együttműködések együttműködő partnerei
o nyertes támogatási kérelmek száma: 3 db (Oroszlányi járás, Esztergomi járás,
Kisbéri járás)
19
TOP-5.1.1-15 Megyei szintű foglalkoztatási megállapodások, foglalkoztatási-
gazdaságfejlesztési együttműködések együttműködő partnerei
o nyertes támogatási kérelmek száma: 1 db
TOP-6.8.2-15 Helyi foglalkoztatási együttműködések a megyei jogú város területén és
várostérségében együttműködő partnerei
o nyertes támogatási kérelmek száma: 1 db
helyi média képviselői
helyi foglalkoztatók minél szélesebb köre
helyi vagy régiós segítő, támogató szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók, civil és egyházi
szervezetek
helyi döntéshozók
A hálózat tagjaival negyedéves gyakorisággal monitoring találkozók szervezésére kerül majd
sor személyes és/vagy internetes felületek használata által.
A projekt sikerének kulcsa a Család- és KarrierPont, a programok és képzések pozitív
fogadtatása, mind a célcsoportok, mind az érintettek részéről. Éppen ezért kiemelten fontos
feladat a hatékony elérésük, megszólításuk. A megfelelő informáltság és a későbbi előnyök
hangsúlyozása az összes érintett számára hozzájárul a programokon való nagyszámú
részvételhez. A programok a lakosság részéről aktív bevonódást, részvételt követelnek
tehát, sikerességük csak így biztosítható. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy
az emberek általában nehezen vonhatók be ilyen jellegű programokba, aminek több oka is
van. Egyfelől az, ha nem látják, az adott program milyen előnyökkel járhat számukra, hogyan
profitálhatnak belőle. Másfelől pedig – mivel jelen projekt legfőbb célcsoportja a nők köre –
időhiány is állhat a háttérben (pl. házimunka végzése), vagy gyermekét erre az időre nem
tudja senkire rábízni, egyedül azonban nem hagyja otthon. Így tehát elsődleges fontosságú
az érdeklődés felkeltése és az információk pontos közvetítése. Éppen ezért már a tervezési
szakaszban törekszünk világos üzenetekkel megszólítani a célcsoportot.
A célcsoport minél szélesebb körének elérése érdekében közvetlen és közvetett csatornák
igénybevételére van szükség. A tervezett programokról a legkönnyebben a helyi médián
(televízió, rádió, sajtó) keresztül érhetők el, így ezen felületek felhasználása a programokról
való tájékoztatás és figyelemfelhívás során különösen fontos. Ezeken kívül érdemes
internetes felületeken is reklámozni a programokat, hiszen a fiatalabb generáció, vagyis a
20-as, 30-as éveiben járó felnőtt lakosság is már inkább ezt a tájékozódási platformot
használja a mindennapjai során, így ez a csoport így érhető el a legkönnyebben. További
sikeres módszerként adódik a személyes kommunikáció erejére történő támaszkodás is,
melynek során az önkormányzatokon, munkaközvetítő irodákon stb. keresztül is
információhoz juthat a célcsoport. Ennek a fórumnak az előnye a közvetlen reakció, a
visszajelzésekből gyorsan lehet következtetést levonni a befogadói attitűdjükre, így a
visszajelzések alapján, szükség esetén rövid idő alatt lehet módosításokat eszközölni.
2.3. AZ ELÉRENDŐ CÉLOKHOZ SZÜKSÉGES TEVÉKENYSÉGEK, SZOLGÁLTATÁSOK
KIALAKÍTÁSA, BEMUTATÁSA
A konzorciumi partnerek jelen konstrukció keretein belül a Komárom-Esztergom megye
nyugati térségében – elsősorban a 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet értelmében
20
kedvezményezett járásnak minősülő Kisbéri járásban – élő nők munkaerő-piaci helyzetének
javítását, a munka és a család jobb összeegyeztethetőségét tűzik ki célul önsegítő
képzések, mentori szolgáltatás, csoportfoglalkozások, előadások, tájékoztató napok,
kampányok, szemléletformáló tevékenységek által.
A projekt megvalósításához szükséges tevékenységeket – az EFOP-1.2.9-17 Nők a
családban és a munkahelyen című Felhívás 3.1 A projekt keretében megvalósítandó
tevékenységek fejezetében megadott struktúrát követve – az alábbiakban foglaljuk össze.
Kötelezően megvalósítandó, önállóan támogatható tevékenységek
Kommunikációs aktivitások, szemléletformáló tevékenységek
A projekt tevékenységeinek egy részét a konzorcium szemléletformáló, kommunikációs
tevékenységei alkotják, melynek célja a női munkavállalók munkaerő-piaci felkészítése, a
munkáltatók érzékenyítése, valamint a figyelem ráirányítása az esélyegyenlőségi
kérdésekre és atipikus foglalkoztatási formákra. A kommunikációs aktivitásokra minden
évben sor kerül az alábbi tematika szerint:
o Helyi munkaadók és szakmai szervezeteik tájékoztatása, érzékenyítése,
együttműködések kialakítása a projektcélokkal összhangban.
o Szakmai helyi rendezvények, találkozók szervezése a célcsoport számára a női
foglalkoztatásban kiemelt szereppel bíró helyi szervezetekkel, szakmai
kamarákkal, vállalkozói szervezetekkel: foglalkoztatási kerekasztalok szervezése
a helyi munkaadók, vállalkozások, szakképző helyek, szociális és civil partnerek,
Családbarát Munkahely díjat elnyert cégek, munkáltatók, valamint a jelen EFOP-
1.2.9. Nők a családban és a munkahelyen standard felhívás és a GINOP 5.3.2 A
rugalmas foglalkoztatás elterjesztése a konvergencia régiókban pályázat megyei
nyerteseinek bevonásával a női foglalkoztatást elősegítő helyi lehetőségek
feltárása érdekében.
o Atipikus foglalkoztatási formák és rugalmas munkaszervezési módok helyben
való elterjesztésének ösztönzése, elfogadottságának erősítése.
o Nők társadalmi és gazdasági szerepvállalásában rejlő lehetőségek és előnyök
helyi bemutatása, valamint a társadalmi sztereotípiák lebontása, a nők és férfiak
változó szerepeinek tudatosítása érdekében tájékoztató napok és/vagy
előadások, és/vagy kampányok, események, akciók szervezése, online tartalmak
készítése, helyben mintaként szolgáló nők és férfiak példájának közzétételével, a
helyi és a közösségi média használatával, továbbá a nők szélesebb körű
részvételének ösztönzése érdekében végzett kommunikációs aktivitás.
o A nők vidékfejlesztésben, térségfejlesztésben, gazdaságfejlesztésben betölthető
szerepének, új ill. hagyományos ágazatokban és szakterületeken kínálkozó
lehetőségeinek, megvalósított, működő jó gyakorlatok bemutatása, terjesztése
nőknek és lányoknak.
Fenti tevékenységek a helyi szereplők bevonásával valósulnak meg a jó példák
és életutak bemutatása érdekében mind a társadalmi, mind a gazdasági életből.
Cél, hogy valamennyi társadalmi szinten bemutatásra kerüljenek a jó gyakorlatok
mind a munkaadó-munkavállaló viszonyban, a sikeres vállalkozói és alkalmazotti
21
karrierutak esetében is. Az atipikus foglalkoztatás kapcsán a konzorcium
tagjainak saját működési mechanizmusai is megfelelő példát adnak (az 1.
fejezetben bemutatott módon), saját jó gyakorlatuk átadásán túl a projekt
keretében további jó gyakorlatok feltárására és propagálására is sor kerül. A
célcsoport bevonása, megszólítása és mozgósítása a konzorciumi tagok feladata.
A Kamara közreműködésével a megye érintett területein működő munkáltatók és
szakmai szervezetek szólíthatók meg, míg az Egyesület a női célcsoport
bevonásában vállal nagyobb szerepet. A tréningek, előadások között nagy
hangsúly kerül az önfoglalkoztatóvá válás lehetőségeinek, előnyeinek és
buktatóinak bemutatására is.
A kommunikációs, PR tevékenységek során a konzorciumi tagok az egységes Nő-Köz-
Pontokra vonatkozó, az EFOP-1.2.6-VEKOP-17 projekt keretében kialakított és
biztosított országos arculatot fogják alkalmazni.
A fent említett programok megvalósítása személyesen vagy online felületen keresztül is
történhet, amelyet a program megvalósítása során kialakult külső környezeti tényezők
befolyásolnak.
Az EFOP-1.2.6 Családbarát ország kiemelt felhívás megvalósítójával együttműködve a
Család- és KarrierPont
(CSAKPont) létrehozása és működtetése, formális és nem-
formális képzések, fejlesztések, felkészítések lebonyolítása a célcsoport számára az
EFOP-1.2.6 kiemelt konstrukció megvalósítója által kidolgozott képzési, oktatási
segédanyagok és azok adaptálása alapján
A projekt keretében adaptál képzések megnevezése
o Munkáltatók képzése
o Belső képzés-Hatékony munkavégzés a Nőközpontban
o Munka és magánélet összehangolása
o Társadalmi partnerképzés
o Munkaerőpiaci reintegrációs képzés
o
A projekt keretében a Komárom-Esztergom megye nyugati területein – elsősorban a
290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet rendelkezései alapján kedvezményezett járásnak
minősülő Kisbéri járásban – élő nők számára kerül sor egy Család és Karrierpont
kialakítására Kisbéren, a KEMKIK telephelyén. A CSAKPont központi szolgáltató
helyszíne az arányosabb területi lefedettség elérése céljából a KEMKIK tatabányai
székházában került kialakításra és auditálásra. A változást a kisbéri helyszín nehéz
megközelítése indokolta. A projekt megvalósításának területe Komáromtól Tatabányán át
Kisbérig terjed. A KEMKIK megyei hatáskörű szerv, fő partnerei, a vállalkozások, a
megye egész területét lefedve működnek. A KEMKIK Kisbéren bérelt épületében
tervezzük a kihelyezett kisbéri CSAKPont működtetését. A kisbéri CSAKPont szakmai
szolgáltatásait a szintén kihelyezett CSAKPontként működő Kemence Hagyományőrző
Gasztro-kulturális és Közösségfejlesztő Közhasznú Egyesület komáromi székhelyén
szervezett célcsoport foglalkozások egészítik ki. A KEMKIK tatabányai székhelyén a
szakmai koordinációs feladatok ellátására, valamint egyes szakmai rendezvények –
22
képzések, konferenciák, szakmai egyeztetések – lebonyolítására is sor kerül, mind
személyes, mind online platformon keresztül.
A Kemence Egyesület által biztosított helyszínen jelenleg is olyan jellegű szolgáltatások –
csoportfoglalkozások, készségfejlesztések – érhetők el, amelyek a projekt részét is
képezik, így a helyszín teljes mértékben alkalmas a projekt sikeres lebonyolítására. A
tatabányai helyszínen szintén adottak a szükséges infrastrukturális feltételek a szakmai
koordinációhoz, illetve valamennyi helyszín alkalmas egyeztetések, workshopok,
képzések rendezésére, a szolgáltatásokat igénybe vevők fogadására, a személyes
tanácsadások nyújtására.
Mindkét Család és KarrierPONT-ban megvalósuló rendezvények, események, képzések,
fejlesztések, felkészítések illetve a egyéb szakmai munkák személyes részvétellel és
online platfomok igénybevételével is történhetnek.
A Család- és KarrierPont
(CSAKPont) szakmai megvalósítása és működtetése során a
konzorcium tagjai folyamatos együttműködésre törekednek a Az EFOP-1.2.6-VEKOP-17
projekt keretében létrejövő regionális bázisközponttal, mely információs és támogató
központ felé a kapcsolattartáson túl adatszolgáltatási kötelezettség teljesül a működésről,
a projektben vállalt feladatok folyamatos teljesítéséről. Emellett a megvalósítók a Család-
és KarrierPont
(CSAKPont) működtetésével kapcsolatos felkészítő képzésen is részt
vesznek. A felkészítő tréning témái:
o az EFOP 1.2.6-VEKOP-17 projekt által meghatározott működési protokoll
végrehajtása
együttműködés módja az EFOP 1.2.6-VEKOP-17 projekttel,
kommunikációs eszközök, egységes arculat használata,
szolgáltatások nyújtása,
adatgyűjtés, jelentések, működés,
központi tudásmegosztó rendszer és adatbázis használata,
képzések tartalmára, végrehajtására vonatkozó információk,
o fenntarthatóság szempontjai, eszközei,
o hálózatépítés módja, eszközei,
o igényfelmérés módszerei, lehetőségei.
A Család- és KarrierPont
(CSAKPont) működtetését szavatoló szakemberek mindegyike
rendelkezik legalább 3 éves szakmai tapasztalat saját szakterületén, emellett jó
kommunikációs
készséggel,
alkalmazkodó
készséggel,
kreativitással
és
problémaérzékenységgel is bírnak. A menedzsment és szakember gárdán felül a
konzorciumi tagok vezetőiből álló CSAKPont Tanácsadó Testület hivatott segíteni a
Család- és KarrierPont működését.
A CSAKPont szolgáltatási portfoliója a Felhívás előírásainak figyelembevételével kerül
kialakításra. A partnerek és a hálózat tagjai részére negyedéves gyakorisággal
esetmegbeszélések, team szupervízió segítik a Központ és a hálózat működtetését. A
célcsoport számára elérhető szolgáltatások pedig három fő csoportba sorolhatók.
A családi élet szereplőit, azon belül is kiemelten a nőket célzó szolgáltatások között
elérhető lesznek a munka-magánélet összehangolását elősegítő, a családi élet
23
fejlesztésére hivatott egyéni és csoportos tanácsadások, információ átadás, képzések,
munkakeresést, -váltást, a foglalkoztathatóságot javító, az atipikus munkavégzéssel
kapcsolatos egyéni és csoportos tanácsadások, képzések, szolgáltatások, információ
átadás,
valamint
a
közéleti
szerepvállalás
elősegítését,
illetve
a
helyi
gazdaságfejlesztésben való részvétel ösztönzését szolgáló tanácsadások, képzések,
szolgáltatások, információ átadás.
A munkavállalást segítő szolgáltatások között a nőket és munkáltatókat segítő
szolgáltatásként az atipikus foglalkoztatás formáinak bemutatására, munkahelyek vagy
pozíciók gyűjtésére és a nők, kiemelten gyermekes anyák azokról való informálására
kerül sor.
Végül, a
munkáltatói felkészítés és tanácsadás egyrészt
az érintett munkaadók
számára nyújt információkat az atipikus foglalkoztatási formákról, rugalmas működési és
pozíciós keretek kialakításáról, a Családbarát Hely és Családbarát Munkahely címek
feltételeiről és előnyeiről, egyúttal a tevékenységcsoport a női munkavállalással
kapcsolatos sztereotípiák lebontására is irányul.
A szolgáltatások egy részét a konzorcium tagjai biztosítják, de a Család- és KarrierPont
(CSAKPont) lehetőséget ad a partneri hálózat szolgáltatói kínálatának becsatornázására,
közvetítésére is, melyhez szükség esetén az infrastrukturális feltételeket a konzorcium
tagjai biztosítani fogják.
A Család- és KarrierPont
(CSAKPont) képzési programjai között az EFOP 1.2.6-VEKOP-
17 projekthez illeszkedve az alábbi témakörökben lesznek elérhető programok:
o munkáltatók,
vezetők képzése, érzékenyítése (atipikus foglalkoztatási
lehetőségek, jó gyakorlatok, jogi ismeretek, negatív sztereotípiák lebontása),
o munkaerő-piaci reintegrációs tréningek, azt segítő képzések (pl. gyakorlati
számítógépes ismeretek),
o munka és magánélet összehangolást segítő témájú képzési és fejlesztési
programok úgy, mint az önismeret, a személyiségfejlesztés, a korosztályok
együttműködése, az időgazdálkodás, a stresszkezelés, a lelki egészség
megőrzése és fejlesztése, a párkapcsolat, a kommunikációs és a konfliktus
kezelő készség fejlesztése, a szülői szerep erősítése),
o hálózati, társadalmi partnerképzés, fenntarthatóság (partnerek bevonása, jó
gyakorlatok bemutatása, értékelése).
Egy-egy képzés/fejlesztés minimális időtartama 4 óra, legfeljebb 18-20 fő részvételével
kerül megszervezésre. A projekt során összesen 500 fő képzésére/fejlesztésére kerül
sor.
A konzorcium a célcsoport tagokat gyermekfelügyeleti és egyéb segítő szolgáltatások
megszervezésével segíti a képzések és az egyéb munkaerő-piaci reintegrációt szolgáló
tevékenységek idejére. Egyéni szolgáltatások keretében mentori tevékenység lesz
elérhető, amely az egyéni fejlesztést, munkavállalást támogató mentálhigiénés
szolgáltatást biztosítja. A célcsoport számára elérhetőek lesznek továbbá workshopok,
csoportos
foglalkozások
a
CSAKPont
keretében,
valamint
folyamatos
információnyújtásra is sor kerül online és offline kommunikációs csatornákon. A
workshopok, csoportos foglalkozások munkaerő-piaci felkészítő, esélynövelő tematikával
lesznek elérhetők, de olyan nem formális programok meghirdetésére is sor kerül, mint a
24
lovasterápia, a készségfejlesztés művészeti ágak segítségével, a gasztronómiai
készségfejlesztés vagy a mintakert programok.
Gasztronómiai programok, részben a család és munka egyensúlyának összehangolását
segítik elő. Másfelöl pedig a térségben munkaerőhiány van a konyhai kisegítő
munkakörben az ipari parkok rohamos fejlődése okán. A programokon bemutattuk a
munkakörrel járó feladatokat.
Önbizalom növelésre több típusú foglalkozást, fejlesztést is tervezünk, hiszen a
munkaerő piacra való visszakerülést az önismeret megerősítése nagy mértékben
meghatározza. Tervezünk sminkes tanácsadást, valamint lovas önbizalom növelő
terápiás foglalkozásokat, melyet a mentálhigiénés tanácsadó is támogatja.
Ezen fejlesztő foglalkozások a Kemence Egyesület speciális tevékenységei, szakemberei
teszik lehetővé, hogy beemeljük szakmai programunk palettájába, ezzel is egyedivé téve
a Család és KarrierPont sikeres működését és az indikátor számok elérését.
Fenti szolgáltatásokon túlmenően a konzorcium a projekt költségvetéséből biztosítja a
célcsoport képzésekhez kapcsolódó esetleges utazási, alapanyag, étkezési és
szállásköltségeit.
A CSAKPont valamennyi fent bemutatott szolgáltatását térítésmentesen biztosítja a
célcsoport számára.
Célcsoport fejlesztéséhez és a Család- és KarrierPont
(CSAKPont) létrehozásához,
működtetéséhez szükséges eszközök beszerzése
A projekt sikeres megvalósítása érdekében valamennyi konzorciumi partnernél
eszközbeszerzés megvalósítására kerül sor. A beszerezni kívánt eszközök egyrészt a
CSAKPont működési feltételeinek megteremtéséhez, valamint a szakmai koordináció és
adminisztráció biztosításához szükségesek.
A Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a kisbéri és tatabányai
megvalósítási helyszínek szükséges eszközigényét elégíti ki a projekt keretében. Ennek
során az alábbi eszközök beszerzésére kerül sor.
o
Termék megnevezés
Mennyiség
Asztalok
26 db
Székek
134 db
Ülőgarnitúra
1 db
Szőnyegek
2 db
Notebook szoftverrel
4 db
25
Mobiltelefonok
5 db
Projektor
2 db
Nagy méretű monitor
2 db
Léghűtő berendezés
2 db
Zárható szekrények, polcok
19 db
Mágnesen táblák
3 db
Gyermekjátékok
1 készlet
Nyomtató
1 db
A Kemence Egyesület a szakmai feladatok ellátása érdekében az alábbi eszközök
beszerzését valósítja meg.
Megnevezés
Mennyiség
Notebook
5 db
Mobiltelefon
3 db
Projektor
1 db
QNAP NAS
1 db
HDD merevlemez
2 db
Back-up rendszer
1 db
RACK fali szekrény
1 db
Windows 10
5 db
MS Office 2019
9 db
ESET biztonsági szoftver
9 db
Az IFKA Nonprofit Kft. 2 laptop, 2 monitor 2 egér + billentyűzet beszerzésével javítja az
eszköz ellátottságot.
Kötelezően megvalósítandó, önállóan nem támogatható tevékenységek
Projekt előkészítés
Az előkészítés első lépéseként sor került a projektet teljes körűen bemutató, a
Felhívás és a vonatkozó útmutató tartalmi követelményeinek megfelelő, jelen
szakmai terv elkészítésére.
Ezen túlmenően az előkészítés részeként készül el az
igény- és helyzetfelmérés,
mely a célcsoport szükségleteinek és preferenciáinak feltárását szolgálja. A
szükségletfelmérés valamennyi érintett célcsoportra és partnerre kiterjedően készül
és a tudatos, kifejezett és látens igények felmérését célozza. Az igényfelméréstől
elvárt, hogy folyamatosan működtethető legyen, alapot szolgáljon a tevékenységek
megvalósításának monitorozásához, valamint alkalmas legyen központi adatgyűjtő-,
elemző- és értékelő rendszerbe rögzíthető eredmények előállítására. A feltárt igények
szolgálnak alapul a szolgáltatási portfolió kialakításához, a tevékenységek és
26
szolgáltatások folyamatos fejlesztéséhez, a programelemek indoklásához, a
működési hatékonyság és eredmények
belső nyomon követéséhez.
A folyamat első fázisa az érintettek azonosítása, akik között hangsúlyosan
szerepelnek az alábbiak:
o az aktív korú női munkavállalók, különösen, akiknek nehézséget okoz a
munka és a magánélet összehangolása (pl.: kisgyermekes, fogyatékos
gyermeket nevelő, gyermekét egyedül nevelő, nagycsaládos, idős
hozzátartozót gondozó stb.) és/vagy a munkaerő-piaci szempontból hátrányos
helyzetű
o helyi foglalkoztatók, munkahelyek vezetői és dolgozói,
o a helyi vagy régiós segítő, támogató szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók,
állami, civil és egyházi szervezetek, önkéntes segítők,
o a régióban működő munkáltatók képviselői, HR szakemberei,
o egészségügyi és szociális alapellátásban, oktatásban dolgozók (pl. védőnők,
családsegítők, gyermekjóléti szakemberek, pedagógusok stb.),
o helyi média képviselői.
Ezt követően kerül sor az érintettek adatainak összegyűjtésére, mely érintetti kör
nagysága és összetétele a megye adottságaihoz igazodva kerül meghatározásra,
hogy megfelelő információs alapot biztosítson a szolgáltatási portfólió kialakításához.
A felmérendő igények kapcsán kategóriarendszer kerül meghatározásra a
problémamegoldás alanyai és tárgyai vonatkozásában. Az igényfelmérés módszerei
között szerepel egy átfogó, naprakészen tartott, folyamatosan frissített adatbázis,
online kérdőívek, valamint személyes interjúk és fókuszcsoportos beszélgetések.
Mindezek segítségével megalapozott információk gyűjthetőek a szolgáltatási portfolió
kialakításához. Az igényfelmérést a konzorcium tagjai évente újra elvégzik és
foganatosítják az indokolt beavatkozásokat, módosításokat a szakmai tartalmat
illetően.
A projekt sikeres megvalósítása érdekében sor került továbbá
együttműködési
megállapodások megkötésére is a megye önkormányzati, vállalati és civil
szereplőivel – az aláírt dokumentumok a támogatási kérelem mellékletét képezik.
Projektmenedzsment
A projekt gördülékeny, szabályos és eredményes lebonyolítása érdekében, a
Felhívás előírásainak figyelembe vétele mellett a projektmenedzsment feladatok
ellátására is sor kerül. A projektmenedzsment szervezetet és feladatait a vonatkozó
fejezetben mutatjuk be.
Könyvvizsgálat
Tekintettel, hogy a projekt megvalósítására igényelt támogatás összege meghaladja
a 150.000.000 forintot, a projekt befejezésekor projektszintű könyvvizsgálat
elvégzésére kerül sor. A könyvvizsgálói jelentés a záró elszámolás részeként kerül
benyújtásra.
Horizontális szempontok érvényesítése
27
A Felhívással összhangban a projektben létrehozott eredmények megfelelnek az
alábbi elvárásoknak:
o A megvalósítás kapcsán sor kerül a projektre vonatkozó környezetvédelmi és
esélyegyenlőségi jogszabályok betartására, a projekt által érintett területen a
védett természeti és kulturális értékeket megőrzésére.
o A projekthez kapcsolódó nyilvános eseményeken, kommunikációjában és
viselkedésében a konzorciumi partnerek esélytudatosságot fejeznek ki: nem
közvetítenek szegregációt, csökkentik a csoportokra vonatkozó meglévő
előítéleteket.
o A partnerek az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról
szóló 2003. évi CXXV. törvény 63. §-nak megfelelően esélyegyenlőségi
tervvel rendelkeznek, annak meglétét igazolják.
o Az előírt esélyegyenlőségi intézkedések teljesítése és eredménye az
időszakos és záró beszámolókban rendszeresen bemutatásra kerül.
Kötelező tájékoztatás, nyilvánosság
A projekt megvalósítása során teljesülnek a Kedvezményezett Tájékoztatási
Kötelezettségei című dokumentumban foglalt kommunikációs tevékenységek a
vonatkozó fejezetben bemutatottak szerint.
2.4. INDIKÁTOROK, MŰSZAKI-SZAKMAI TARTALOMHOZ ÉS A MÉRFÖLDKÖVEKHEZ
KAPCSOLÓDÓ MUTATÓK
Indikátorok
Monitoring
Bázisérték Bázisérték
Cél dátuma
Cél
Cél
Cél
mutató
dátuma
változás
összes
kumulált
megnevezése
változás
A munkaerő-
-
-
2018.12.31. 150
150
150
piaci integráló
programokba
bevont
hátrányos
helyzetű
személyek
száma
A
-
-
50
200
200
munkaerőpiaci
2021.03.31.
integráló
28
programokba
bevont
hátrányos
helyzetű
személyek
száma
A program
-
-
20
20
20
elhagyását
2021.03.31.
követően a
munkaerőpiacra
vagy munkaerő-
piaci programba
belépők száma
Műszaki-szakmai tartalomhoz kapcsolódó mutatók
Megvalósítandó műszaki-szakmai
Képzéseken, fejlesztéseken,
eredmény megnevezése
felkészítéseken résztvevők száma
A Felhívás által elvárt célérték
500 fő
A projekt keretében vállalt célérték
500 fő
Igazolás módja
Jelenléti ív
Az eredmény leírása
A projekt keretében szervezett képzésekben, fejlesztésekben, felkészítésekben részesülők
száma. Egy személy egy főnek számít, függetlenül attól, hogy hány képzésen,
fejlesztésen, felkészítésen vesz részt.
Megvalósítandó műszaki-szakmai
A helyi munkaadók elérése, bevonása a
eredmény megnevezése
projekt céljainak elérése érdekében
A Felhívás által elvárt célérték
20 db
A projekt keretében vállalt célérték
20 db
Igazolás módja
Együttműködési megállapodások
29
Az eredmény leírása
Kialakított együttműködések száma. A partnerek elkötelezettségét mutatja, hogy a
beadáskor 18 együttműködési szándéknyilatkozat áll rendelkezésre az alábbi
szervezetekkel:
Alapítvány a Bakonyszombathelyi Általános Iskoláért
Bondor László egyéni vállalkozó
Cseperedők Néptánc Közhasznú Egyesület
Ete Község Önkormányzata
Geotek Kft.
Innospec Kft.
Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat
Kisbér Város Önkormányzata
Komárom Város Önkormányzata
Környe Község Önkormányzata
KSG Monogram Kft.
Nagy és Társai Bt.
Naszály Község Önkormányzata
Polgármesterek a Falukért Egyesület
Súr Község Önkormányzata
Szőnyi Lovas Sportegyesület
Terimforg Kft.
Természetjáró Bakancsos Klub
Megvalósítandó műszaki-szakmai
Kialakított Női Információs és Szolgáltató
eredmény megnevezése
Központ
A Felhívás által elvárt célérték
1 db
A projekt keretében vállalt célérték
1 db
Az EFOP 1.2.6 projektgazda által kiadott
Igazolás módja
igazoló dokumentum
Az eredmény leírása
A projekt keretében létrejött Női Információs és Szolgáltató Központ száma.
Megvalósítandó műszaki-szakmai
Segítő szolgálatások nyújtása
eredmény megnevezése
A Felhívás által elvárt célérték
500 fő
A projekt keretében vállalt célérték
500 fő
Igazolás módja
Szolgáltatási napló
30
Az eredmény leírása
A projekt keretében a segítő szolgáltatásokat (mentor, egyéb tanácsadás) igénybe vevő
nők száma.
Megvalósítandó műszaki-szakmai
Megvalósított, adaptált képzések, fejlesztési
eredmény megnevezése
és felkészítési programok
A Felhívás által elvárt célérték
5 db
A projekt keretében vállalt célérték
5 db
Adaptált képzési, fejlesztési és felkészítési
Igazolás módja
program dokumentációja (jelenléti ív,
haladási napló)
Az eredmény leírása
A projekt során megvalósított adaptált képzés, fejlesztési és felkészítési programok
száma.
Megvalósítandó műszaki-szakmai
Kommunikációs és szemléletformáló
eredmény megnevezése
tevékenységek
A Felhívás által elvárt célérték
1000 fő
A projekt keretében vállalt célérték
1000 fő
Igazolás módja
Rendezvények jelenléti ívei
Az eredmény leírása
A projekt eredményeképp folytatott kommunikációs tevékenységek eredményeként 1.000
célcsoport tag közvetlen elérésére nyílik majd lehetőség.
A munka és a család összeegyeztetésének
Megvalósítandó műszaki-szakmai
elősegítése egyéni segítők, valamint
eredmény megnevezése
szolgáltatást nyújtók által
A Felhívás által elvárt célérték
50 fő
A projekt keretében vállalt célérték
50 fő
Igazolás módja
Szolgáltatási napló
Az eredmény leírása
A gyermekek és más családtagok ellátásához kapcsolódó, valamint munka-magánélet
összehangolását, szervezését elősegítő gyermekfelügyeleti és egyéb háztartást segítő
szolgáltatások nyújtása, a közösségi erőforrások bevonásával.
Mérföldkövek
A projektmegvalósítás során elérendő mérföldköveket, a kapcsolódó kifizetési kérelmek
ütemezését a felhívás vonatkozó előírásai alapján terveztük, az alábbiak szerint:
A projekt megvalósítása során 3 mérföldkövet szükséges tervezni.
31
Az utolsó mérföldkövet a projekt fizikai befejezésének várható időpontjára szükséges
megtervezni.
A fenti feltételek figyelembevétel kialakított mérföldköveket, teljesítésük legkésőbbi idejét, az
elvárt teljesítés mértékét, a mérföldkő eléréséig benyújtásra kerülő kifizetési kérelem projekt
összköltséghez viszonyított százalékát, a megvalósítani tervezett eredmény leírását az
alábbi táblázatban foglaltuk össze.
Mérföldkő sorszáma:
1.
Elérésének tervezett
2018.08.31.
dátuma:
Elvárt teljesítés
59.016.410 Ft
Kifizetés aránya a
projekt
összköltségéhez
29,51 %
képest
Létrejön a Család- és KarrierPont
(CSAKPont) és
Megvalósítani tervezett projektszinten az összes elszámolható költség 29,51%-áról
eredmény leírása
kifizetési igénylés kerül benyújtásra.
Mérföldkő sorszáma:
2.
Elérésének tervezett
2018.12.31.
dátuma:
Elvárt teljesítés
19.908.627 Ft
Kifizetés aránya a
projekt
9,95 %
összköltségéhez
képest
Kommunikációs
és
szemléletformáló
tevékenységekkel
közvetlenül legalább 250 fő elérésére sor kerül, 10 db helyi
munkaadók elérésé, bevonása megtörténik a projekt céljainak
Megvalósítani tervezett elérése érdekében és projektszinten az összes elszámolható
eredmény leírása
költség 9,95%, kumuláltan 39,46%-áról kifizetési igénylés kerül
benyújtásra. Emellett a munkaerő-piaci integráló programokba
bevont hátrányos helyzetű személyek száma eléri a vállalt
célszámot (150 fő).
Mérföldkő sorszáma:
3.
Elérésének tervezett
2021. 03. 31.
dátuma:
Elvárt teljesítés
61.342.400 Ft
Kifizetés aránya a
28,15 %
32
projekt
összeköltségéhez
képest
Megvalósítani tervezett A felhívásban előírt összes kötelező tevékenység és a
eredmény leírása
támogatási kérelemben vállalt összes tevékenység megvalósul
és projektszinten az összes elszámolható költség 28,15%,
kumuláltan 97,51%-áról kifizetési igénylés kerül benyújtásra.
33
3. A SZAKMAI MEGVALÓSÍTÁS RÉSZLETES ÜTEMEZÉSE
3.1. A TERVEZETT FEJLESZTÉS BEMUTATÁSA
3.1.1. A KISZERVEZENDŐ TEVÉKENYSÉGEK BEMUTATÁSA, ALÁTÁMASZTÁSA,
MÉRTÉKÉNEK INDOKLÁSA
Kiszervezhető tevékenységek
Jelen Felhívás keretében megvalósuló projekt esetében kiszervezhető tevékenységnek
minősül mindazon harmadik féltől beszerezhető szolgáltatás, melyet a támogatást igénylő,
erőforrás hiányában nem tud saját kapacitással megvalósítani, vagy rendelkezik ugyan
megfelelő erőforrással, azonban igazoltan költséghatékonyabb a kiszervezéssel történő
megvalósítás. Az indokoltságot a támogatást igénylő feladata alátámasztani, ezen
alátámasztásnak megfelelő részletezettséggel kell bemutatnia minden kiszervezendő
tevékenység esetén a speciális erőforrásigényt, amely nem áll rendelkezésre, vagy a
rendelkezésre állás esetén a kiszervezés költséghatékonyságát.
Nem minősül kiszervezett tevékenységnek az a tevékenység, aminek megvalósítása
jogszabályi- vagy összeférhetetlenségi okok miatt saját teljesítésben nem megoldható,
valamint azon tevékenységek, melyek eszköz beszerzésére vagy építőipari kivitelezési
tevékenységre irányulnak. További kivételt képeznek a jogszabály által meghatározott
hatósági igazgatási-, szolgáltatási díjak, illetékek, továbbá azok az „általános (rezsi)
költségek” között elszámolható költségek, melyet a támogatást igénylő olyan szolgáltatótól
szerez be, mely kizárólagos forgalmazó az adott területen (például közüzemi szolgáltatások
és postaköltség).
Fentiekkel összhangban a projekt során az alábbi tevékenységek kiszervezésére kerül sor:
szakmai terv elkészítése
szükségletfelmérés, igényfelméréshez kapcsolódóan felmérések, kimutatások,
adatbázisok költsége
Család és KarierPont szolgáltatásaihoz kapcsolódó külső szakértői díjak (mentor, coach,
szupervízió, vendégelőadók)
képzések, kompetenciafejlesztések, nem formális képzések, csoportfoglalkozások,
önsegítő képzések költsége
előadások, tájékoztató napok, kampányok szervezése
képzés ideje alatt biztosított gyermekfelügyelet, utazás, étkezés és szállás költsége
marketing
és
kommunikációs
tevékenységek
(kommunikációs
anyagok,
médiamegjelenések)
rendezvényszervezés és catering
nyilvánosság biztosítása
könyvvizsgálat
Kiszervezhető tevékenységek költségtípusok szerinti lehatárolása
A „Szakmai megvalósításhoz kapcsolódó szolgáltatások költségei” költségkategória alábbi
költségtípusai vonatkozásában a kiszervezhető költségek legmagasabb mértéke 50 %, mely
34
százalékos korláttól való eltérés kizárólag egyedi kérelemre, az Irányító Hatóság előzetes
engedélyével lehetséges.
Jelen felhívás keretében alábbi tevékenységek minősülnek kiszervezhető tevékenységnek:
Projekt szakmai megvalósítás tevékenységei közül:
o Képzéshez, kapcsolódó költségek
o Egyéb szakértői szolgáltatás költségei
o Marketing, kommunikációs szolgáltatások, költségei
o Kötelezően előírt nyilvánosság biztosításának költsége
o Szakmai megvalósításhoz kapcsolódó bérleti díj
o Egyéb szolgáltatási költségek
o Projektszintű könyvvizsgálat költsége
Fentiekkel összhangban a projektben kiszervezésre kerülő tevékenységek összes költsége
nem haladja meg, a meghatározott százalékos korlátot.
3.1.2. AZ
ESZKÖZBESZERZÉSEK
INDOKOLTSÁGA
ÉS
A
SZAKMAI
TEVÉKENYSÉGEKHEZ VALÓ KAPCSOLÓDÁSA
A projekt keretében az Sztv. 80. § (2) bekezdésben, illetve az államháztartási számvitelről
szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban Áhsz.) hatálya alá tartozó szervezetek
esetén az Áhsz. 1. § (4) bekezdés alapján meghatározott értékhatárig az alábbi kis értékű,
egy összegben leírható tárgyi eszközök beszerzése lehetséges.
A projekt keretében beszerzésre kerülő eszközök elsősorban a Család- és KarrierPont
(CSAKPont) működési feltételeinek biztosításához, valamint a szakmai koordináció,
esetmegbeszélések és partnerségi egyeztetések lebonyolításához szükségesek.
A Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a kisbéri és tatabányai
megvalósítási helyszínek szükséges eszközigényét elégíti ki a projekt keretében. Ennek
során az alábbi eszközök beszerzésére kerül sor.
o
Termék megnevezés
Mennyiség
Asztalok
26 db
Székek
134 db
Ülőgarnitúra
1 db
Szőnyegek
2 db
Notebook szoftverrel
4 db
Mobiltelefonok
5 db
Projektor
2 db
Nagy méretű monitor
2 db
Léghűtő berendezés
2 db
Zárható szekrények, polcok
19 db
Mágnesen táblák
3 db
35
Gyermekjátékok
1 készlet
Nyomtató
1 db
A Kemence Egyesület a szakmai feladatok ellátása érdekében a következő eszközök
beszerzésére kerül sor:
Megnevezés
Mennyiség
Notebook
5 db
Mobiltelefon
3 db
Projektor
1 db
QNAP NAS
1 db
HDD merevlemez
2 db
Back-up rendszer
1 db
RACK fali szekrény
1 db
Windows 10
5 db
MS Office 2019
9 db
ESET biztonsági szoftver
9 db
Az IFKA 2 darab laptop, 2 darab monitor és 2 darab egér + billenytyűzet beszerzésével
javítja a szervezet eszköz ellátottságát.
Az eszközbeszerzésre vonatkozó árajánlatokat a támogatási kérelem mellékleteként
csatoltuk.
3.1.3. A PROJEKT HASZNOSULÁSA, HATÁSAI
A projektben megvalósítandó fejlesztések társadalmi és gazdasági hatását a 13 hatásviselő
rendszerre vonatkozóan vizsgáljuk. Az egyes rendszerekre kifejtett közvetlen és közvetett
hatásokat, azok erősségét az alábbi táblázatban foglaljuk össze.
Társadalmi és gazdasági hatások
36
Társadalmi-gazdasági hatások és erősségük bemutatása
Terület
Közvetlen hatás
Közvetett hatás
c
A nők
a
nagyobb arányú
pi
foglalkoztatásának köszönhetően az
rő
A fejlesztések megvalósulása és a
e
a
képzések pozitívan hatnak a nők
érintett vállalatok a gyakorlatban is
nk
u
foglalkoztatási helyzetére, illetve a
megismerik a női munkavállalók
m
foglalkoztatásának előnyeit, így a velük
s
munkaerőpiaci folyamatokra. A nők és
é
s
szemben még tapasztalható társadalmi
á
férfiak foglalkoztatottsági arányai között
t
ta
kiegyenlítődés lesz megfigyelhető a
és gazdasági sztereotípiák
oz
csökkenhetnek, a vállalatok
lk
megyében a projekt hatására.
a
motiváltabbak lesznek a női
gl
Fo
munkavállalók számának további
emelésére.
1.
k e
ny
é
m
A projekt munkakörülményeket
örül
Nem releváns.
k
a
közvetlenül nem befolyásol.
k
un
M
2.
A csökkenő sztereotípiák és a növekvő
i
lm
társadalmi megbecsültség hatására a
da
következő generációk helyzete
rsa
kezdetektől fogva jobb lehet,
tá
s
lehetőségeik férfi társaikhoz hasonlók
ge
e
le
A projekt hatására csökkennek a nőkkel
lm
lehetnek.
ön
e
szemben jelenleg tapasztalható
ül
d
é
Mivel egyre több nő áll munkába, így
k
társadalmi, gazdasági sztereotípiák,
s
v
é
társadalmi megbecsültségük
csökken az állam által fizetendő
ó ic ortok
emelkedik, ami hosszabb távon
munkanélküli segély aránya, javul a
grá
op
szociális ellátórendszer
e
s
hozzájárul a nemek közi egyenlőség
t
c
in
fenntarthatósága, a felszabaduló
i
jobb megvalósulásához.
ml
források pedig más célokra
da
visszaforgathatók. Mindezek
rsa
össztársadalmi szinten hozzájárulnak a
Tá
társadalmi különbségek
3.
csökkenéséhez.
37
A projekt célja kifejezetten a
munkaerőpiacon hagyományosan
hátrányosabb helyzetben lévő nők
esélyeinek javítása, foglalkoztatottsági
g
arányuk férfiakéhoz hasonló szintre
A projekt biztosítja a fogyatékosok, a
é
emelése, így az esélyegyenlőség
szociálisan rászorulók, valamint az
ős
nl
e
javítására a projekt egyértelmű
etnikai kisebbségek esélyegyenlőségét
y
g
e
hatással bír. Továbbá a projekt
is, egyrészt infokommunikációs és
ly
é
keretében megvalósuló képzéseken,
helyszíni akadálymentesítés, másrészt
Es
előadásokon való részvétel során nem
gazdasági és pszicho-szociális
4.
történik korra, etnikai és vallási
akadálymentesítés révén.
orientációra, fizikai és szellemi
állapotra vonatkozó megkülönböztetés,
ezekhez mindenki ingyenesen
hozzáférhet.
A képzéseknek, programoknak,
s
Az aktív dolgozó nők növekvő száma
é
d
szemléletformáló tevékenységeknek
ti
potenciálisan a gazdasági helyzet
ítő
köszönhetően mind több nő áll
rüle
nl
javulásához, a terület
e
munkába, így a nők
Te
gy
népességmegtartó képességének
foglalkoztatottságának tekintetében
ie
fokozásához, így az adott terület
5.
k
felzárkózás figyelhető meg a megye
konvergenciájához járul hozzá.
teljes területén.
A projektnek köszönhetően mind a
oz
e
dh
munkavállalók, mind a munkáltatók
lá
s
lm
A projekt hatására csökkenhet a nőkkel
a
é e
s
d
számára ismertté válnak a munka és
é
c
ok
szemben tapasztalható hátrányos
s
vk
család összeegyeztethetőségéből
é
og
megkülönböztetés a munkaerőpiacon,
z
j
ge
származó előnyök, így a jövőben ezek
é
he
dő
valamint a már említett társadalmi és
ly
a gyakorlatok általánossá válhatnak,
é
ötő
tős
gazdasági sztereotípiák is
m
k
he
aminek köszönhetően a családi élet is
e
le
visszaszorulnak.
Sz
nyugodtabbá, szervezhetőbbé válik
még munkavégzés mellett is.
6.
,
g
á
A projekt tervezésétől kiemelt figyelmet
ló
–
ss
g,
a
l
kap a közösségi részvétel. Valljuk,
á
v
eté go
tis
n
v
á
hogy eredményes, megfelelő hatást
A nyilvánosság, a transzparencia
a
a
z
s
z
lb
z
s
a
a
lc kifejtő projekt az érintettek már a
általánossá válása hozzájárul egy
ny
t
rés
g
á
a
i
i
egészséges közéleti légkör, egy, az
oz
m
g,
rkö kezdeti státusztól való bevonása révén
h
l
á
e
orm
s
s
da
s
valósítható meg. Ezáltal a projekttel
igazságosságot közvetítő rendszer
nk
no
Ö
nté
rsa
á
szembeni bizalom is növekszik, ami a
kialakulásához.
dö
tá
v
il
projekt sikeres megvalósulásának
7.
ny
egyik záloga.
38
A projekt a közbiztonságra pozitív
,
közvetett hatással bír, hiszen a
gy
g
munkahely léte hozzájárul az adott
gü
á
é
s
s
A projekt a közegészségügyre,
személy szellemi frissességének és
z
s
tonz
közbiztonságra közvetlenül nincs
mentális egészségének megőrzéséhez,
gé
bi
e
öz
hatással.
ami csökkenti az erőszakos, testi
k
Köz
sértéssel járó bűncselekmények
8.
számát, elősegítve ezzel a
közbiztonság javulását.
s
Ahogy a közbiztonság esetében
,
é
s
g
kifejtésre került, a jobb mentális állapot
é
á
z
us
s
m
A projekt közvetlenül nem hat erre a
hozzájárulhat a deviáns viselkedések
tonz
Bűnö
oriz
területre.
visszaszorulásához, ezáltal az ezzel
rr
bi
te
összefüggésbe hozható bűnesetek
9.
számának csökkenéséhez.
A projekt közvetetten pozitív hatással
lehet a szociális ellátórendszerre,
nő
ó-t
hiszen a minél több munkába álló
á
rté
ll
e
tö
z
rés
nőnek köszönhetően csökken az állam
s
li
he
fé
A projekt közvetlenül nem járul hozzá a
által fizetendő munkanélküli segély
á
á
i
z
rek
z
oc
területhez.
aránya, valamint könnyebbé válik a
z
ez ho
szociális ellátórendszer
A s
ds
ren
fenntarthatósága, hiszen a
10.
jövedelemből társadalombiztosítási- és
nyugdíjjáradék is levonásra kerül.
A képzések, szemléletformáló
s
tevékenységek jótékony hatással
tézs
lehetnek a térség összes
lej
fe
foglalkoztatójára: az új atipikus
s-
A projekt közvetlenül nem járul hozzá a
foglalkoztatósági módok alkalmazása
tá
területhez.
több visszajelzést ad, ami motiválhatja
Kuta
az érintetteket a jó gyakorlatok
11.
kiterjedtebb alkalmazására a
hatékonyság további növelése
érdekében.
i , g é
öz
is
k
tok
t
a
nt
ez ols rme Jelen projekt keretében nem releváns. Jelen projekt keretében nem releváns.
pc
Nem
a
tá
k
ha
12.
39
i
i
y
üg
rete
e
nz
k
Fentebb már említésre került, hogy a
pé
ti
A projekt tevékenységei nincsenek
e
projekt közvetett módon pozitív hatást
ra
z
é
közvetlen hatással a közszféra
f
gyakorolhat a szociális ellátórendszer
z
rve
s
e
z
pénzügyi kereteire.
s
finanszírozására.
Köz
és
13.
Környezeti hatások
Környezeti hatások és erősségük bemutatása
Közvetlen hatás
Közvetett hatás
Terület
Elemzés
Elemzés
A képzésekhez, előadásokhoz, egyéb
g ás
programokhoz szükséges eszközök
tazs
A projekt a levegőtisztaságra
odaszállítása során fordulhat elő
ti
közvetlenül nincs hatással.
légszennyező hatás a szállításból eredő
gő
e
v
szennyező anyagok (üzemanyag égési
Le
mikrorészecskék) levegőbe kerülésével.
A fent említett eszközök odaszállítása
g
é
során fordulhat elő minimális
ős
Jelen projekt keretében nem
talajszennyező hatás a szállításból
in
m
releváns.
eredetű szennyező anyagok
j
la
(üzemanyag, motorolaj) talajba
Ta
kerülésével.
t
A fejlesztés a jelenlegi épületekben
th
la
á
valósul meg, sem zöldterület, sem
Jelen projekt keretében nem releváns.
rüle
nzs
Te
a
lakóterület elvétele nem történik.
40
A projektmegvalósítás során a
k-
kapcsolattartás elsősorban elektronikus
dé
a
Közvetlen hulladéktermelés a
eszközökkel történik, a
Hull
s
beszerezni kívánt eszközök, anyagok papírfelhasználást, az abból adódó
,
s
ítá
é
csomagoló
esetleges hulladékképződést a lehető
l
-anyagai révén
os
n
realizálódik. Ezek gyűjtése
legkisebb szintre lehet szorítani.
rme
z
e
s
t
szelektíven történik és elszállítása
Megfelelő dokumentumkezelési
k
ha
dé
biztosított.
gyakorlattal (kétoldalas nyomtatás,
a
utántölthető tonerek) a hulladéktermelés
Hull
csökkenthető.
i t k
ez to
Jelen projekt keretében nem
e
azá
Jelen projekt keretében nem releváns.
k
releváns.
Körny
oc
k
,
s
s
-
ál
á
Jelen projekt keretében nem
it
ná
il
rgia
z
Jelen projekt keretében nem releváns.
s
releváns.
ob
ne
a
M
e
lh
fe
3.1.4. FENNTARTÁS
A Felhívás ugyan fenntartási kötelezettség nem ró a Kedvezményezettekre, a konzorcium
tagjai mégis elkötelezettek a létrejövő partnerség fenntartásában és a nők munkaerő-piaci
helyzetének projektmegvalósítási időszakot követő támogatásában. A konzorcium tagjai
saját feladatellátásuk során a feltárt jó gyakorlatokat, ismeretanyagot a projekt befejezését
követően is terjeszteni tudják, a létrejövő tájékoztató és információs anyagok elérhetőségét
biztosítani fogják. Mindehhez rendelkezésre állnak a szükséges humán és infrastrukturális
erőforrások.
3.2. CSELEKVÉSI ÜTEMTERV, TEVÉKENYSÉGEK ÜTEMEZÉSE
3.2.1 AZ ELŐKÉSZÍTÉS ÉS MEGVALÓSÍTÁS RÉSZLETES FELADATAI ÉS ÜTEMEZÉSE
A projekt előkészítési szakaszában, a beadással egy időben kerül sor a projekt szakmai
tartalmát ismertető szakmai terv elkészítésére. A projekt kezdéséig emellett átfogó, teljes
körű igényfelmérés és szükségletelemzés is megvalósul a célcsoport körében.
A projekt vonatkozásában közbeszerzési kötelezettség nem merül fel, a beszerzések során
a konzorciumi tagok a Felhívásban foglaltaknak megfelelően fognak eljárni. A projekt
megvalósítása során engedélyeztetési feladatok sem fognak felmerülni.
A projekt megvalósításának időszaka a Felhívás rendelkezéseivel összhangban 36 hónap,
melynek során sor kerül a Család- és KarrierPont
(CSAKPont) létrehozására, a szakember
gárda bevonására, felkészítésére, a célcsoportok megszólítására, bevonására, a fejlesztő
szolgáltatások nyújtására, egyéb szolgáltatások biztosítására, valamint a kiemelt projekt
41
rendelkezéseinek megfelelően a tevékenységek és eredmények nyomon követésére,
felülvizsgálatára és szükség esetén a megfelelő beavatkozások, módosítások
végrehajtására.
Az egyes feladatok ütemezését az alábbi Gantt diagram foglalja össze.
42
43
4. KOCKÁZATKEZELÉS
A projekt sikeres megvalósítása érdekében elengedhetetlen a projekt megvalósítását
veszélyeztető kockázatok feltárása, a lehetséges kezelési mód kidolgozása. A
kockázatelemzés folyamán azonosítjuk a lehetségesen felmerülő kockázatokat, becsüljük a
folyamat kimenetelére vonatkozó hatásait és kiértékeljük a kapott szcenáriókat, kezelésük
módját.
A kockázatok pénzügyi-gazdasági és megvalósíthatósági-fenntarthatósági szempontok
szerint kerülnek bemutatásra.
4.1. PÉNZÜGYI KOCKÁZATOK ELEMZÉSE
A pénzügyi kockázatok elemzésének célja azon paraméterek meghatározása, amelyek
változása befolyásolhatja a projekt (tervezettek szerinti) megvalósíthatóságát. Így a sikeres
végrehajtás érdekében azonosításra kerülnek azok a kritikus változók, amelyek a fejlesztés
sikerességére hatással lehetnek, illetve elkerülésük, kezelésük módja is bemutatásra kerül.
Amennyiben a támogatási igény pozitív elbírálásban részesül, a projekt végrehajtásához
szükséges pénzügyi erőforrások, a tervezett fejlesztési költség 100%-os támogatásával
rendelkezésre állnak. Tekintettel arra, hogy a támogató a konzorcium két tagja számára is
lehetővé teszi a támogatás 100%-ának előlegként történő lehívását, így a teljes
megvalósítás során biztosított a likviditás, nem kell számolni az utófinanszírozásból adódóan
a pénzügyi források rendelkezésre állásának időbeli eltolódásával.
Pénzügyi-gazdasági szempontú kockázatok
Kockázat
Valószínűség Hatás
Elkerülés, kezelés módja
Megfelelő tervezéssel, a
fejlesztés indokoltságának
A projekt nem valósítható meg
bemutatásával, megfelelő
Magas
Magas
támogatás nélkül.
pályázati dokumentáció
összeállításával a támogatás
esélyének maximalizálása.
Megfelelő tervezés,
körültekintő igényfelmérés,
Kapacitások, erőforrás- és
optimista, pesszimista
pénzügyi forrásigény és
Alacsony
Magas forgatókönyv figyelembe
időszükséglet hibás felmérése.
vétele, folyamatos
monitoring, szükség esetén
beavatkozás, újratervezés.
Tartalékképzés, az eddigi
támogatói gyakorlatnak
ÁFA és/vagy adóemelés
Közepes
Közepes megfelelően az adótartalom
emelkedéséből fakadó
kompenzáció
44
kezdeményezése a
támogatónál
A szerződéskötés után
lehívott előleg a megvalósítás
Utófinanszírozásból eredő,
során végig biztosítja a
finanszírozást veszélyeztető
Alacsony
Magas likviditást, a pénzügyi
likviditási problémák.
erőforrások rendelkezésre
állnak a projekt teljes
időtartama alatt.
Megfelelő, körültekintő
Pénzügyi terv és tényszámok
tervezés, változatelemzés,
Közepes
Magas
eltérése
tartalékképzés, újratervezés,
pótlólagos forrásbevonás.
Piacelemzés, előzetes
tájékozódás, indikatív
árajánlatok alapján tervezés.
Eszközök és szolgáltatások
Esetleges
árának kedvezőtlen alakulása,
Közepes
Magas árfolyamkockázatból adódó
üzemeltetés költségének
árnövekedés esetére
emelkedése.
tartalékképzés,
átcsoportosítás, végső
esetben forrásbevonás.
Szabálytalanság, célértékek el
Megfelelő tervezés,
nem érése, határidőcsúszás
Alacsony
Magas folyamatos nyomonkövetés,
miatti forrásmegvonás.
szükség esetén beavatkozás.
Megfelelő tervezés,
Hosszú távú fenntartási
tartalékképzés, szükség
költségek biztosításának
Közepes
Magas esetén újratervezés,
problémája
forrásbevonás.
4.2. MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI ÉS FENNTARTHATÓSÁGI KOCKÁZATOK
A kockázatelemzés során a megvalósíthatósági és fenntarthatósági kockázatok
elemzésének célja a projekt kockázatainak azonosítása, azok erősség és bekövetkezési
valószínűség szerinti értékelése, majd ezekre irányuló intézkedések és kezelési javaslatok
megfogalmazása. Szakmai, jogi szempontú, továbbá intézményi és társadalmi
kockázatokkal érdemes számolni. A kockázatokat külön egy erre a célra készített
nyilvántartásban rögzítjük.
45
Megvalósíthatósági és fenntarthatósági kockázatok
Kockázat
Valószínűség
Hatás
Elkerülés, kezelés módja
Jogi szempontú kockázatok
Változások folyamatos követése,
azonnali reagálás, amennyiben
Jogszabályi előírások
szükséges, egyeztetések az érintett
változása, szabványok,
Közepes
Alacsony
intézményekkel. A változásokról az
határértékek változása
érintettek miharabbi, teljeskörű
tájékoztatása.
A megadott határidőre a
A tevékenységek körültekintő
szerződések nem
Alacsony
Közepes
ütemezése, átütemezés, módosítás
kerülnek aláírása
kezdeményezése
Világos, érhető, teljesíthető feladatok,
Megbízási/vállalkozási
felelősségi körök és kötelezettségek
szerződések be nem
Közepes
Magas
meghatározása, kompenzáció (kötbér)
tartása
lehetőségének kikötése.
Intézményi kockázatok
Megfelelő, új rendszerben is
Tervezett üzemeltetői
értelmezhető feladat-, felelősségi-, és
struktúra változása, új
Közepes
Közepes
hatáskörök meghatározása,
szereplő megjelenése
megvalósítás folyamatos nyomon
követése, átláthatóság növelése.
Megfelelő munkafolyamatok,
Projektben érintett
megfelelő munkaköri meghatározás,
szakemberek változása,
Közepes
Közepes
célok tisztázása. Körültekintő
hiánya
kiválasztás, érdekeltségi rendszer
kialakítása.
Projektmenedzsment és
Kellő szakmai tapasztalattal
szakmai vezetés
rendelkező szakmai vezető és
színvonala, a
Alacsony
Magas
projektmenedzsment személyzet
tevékenységek
kiválasztása, a feladatok körültekintő
koordinációja nem
meghatározása
megfelelő
Társadalmi szempontok
Lakossági és vállalati
Széleskörű nyilvánosság, folyamatos
érdeklődés hiánya,
Alacsony
Közepes
tájékoztatás, előnyök, indokoltság
szkeptikus, közömbös
hangsúlyozása.
magatartás
Szakmai szempontú kockázatok
A projekttevékenységek
Alacsony
Magas
Körültekintő tervezés, a speciális
46
nem reagálnak a helyi
igények teljeskörű felmérése és
igényekre, rosszul felmért
implementálása, az érintettek
szükségletek
bevonása
Szállítók körültekintő kiválasztása,
A megrendelt eszközök,
elvárt eredmények pontos definiálása,
szolgáltatások minősége
Alacsony
Magas
megfelelő kompenzáló lehetőség
nem megfelelő
beépítése a szerződésbe (pl. kötbér)
Előzetes felmérések, valamint az
Információs hiányból
Alacsony
Magas
érintettek minden döntési ponton való
fakadó bizonytalanság
bevonása
Szakpolitikai, stratégiai
Folyamatos monitorozás, változások
Alacsony
Közepes
irányvonalak változása
kiértékelése, reagálás az új helyzetre
Pénzügyi-gazdasági fenntarthatósági szempontok
Amennyiben a tevékenységek a kívánt
célt elérik, a fenntartandó eredmény
Projekt eredményeinek
iránt folyamatos igény mutatkozik, így
fenntartása nem az
Alacsony
Közepes
a megvalósítás során már
előírások szerint történik
szándékaink szerint kialakulnak azok a
mechanizmusok, amik garantálják a
hosszú távú fenntartást.
A fenntartáshoz
kapcsolódó
Pontos, átlátható tervezéssel a
tevékenységek
Alacsony
Közepes
finanszírozás problémái elkerülhetők.
finanszírozására nem áll
rendelkezésre fedezet
Abszorpciós szempontok
Esetlegesen
Megfelelő kapacitás kiépítése,
párhuzamosan futó
Alacsony
Közepes
elkülönülő menedzsment, tudatos
projektek menedzselési
tervezés.
kockázatai
Esetlegesen
Megfelelő lehatárolás, kapcsolódási
párhuzamosan futó
Alacsony
Magas
pontok keresése, világos tevékenység-
projektek kettős
és célmeghatározás
finanszírozása
47
5. HORIZONTÁLIS
(ESÉLYEGYENLŐSÉGI
ÉS
FENNTARTHATÓSÁGI) SZEMPONTOK ÉRVÉNYESÜLÉSE A
TÁMOGATÁST IGÉNYLŐ SZERVEZETÉRE ÉS A PROJEKTRE
5.1. ESÉLYEGYENLŐSÉG ÉRVÉNYESÜLÉSE
A projekt kapcsán esélyegyenlőségi szempontok elsősorban az egyenlő hozzáférés
biztosításán keresztül érvényesülnek. A szervezett képzések, tájékoztató előadások,
tanácsadások, egyéb programok a társadalom valamennyi csoportja számára ingyenesen
hozzáférhetők, diszkrimináció nem valósul meg sem etnikai vagy vallási értelemben, sem
életkor alapján. A projekt lehetővé teszi a hátrányos helyzetűek programokon való
részvételének
esélyegyenlőségét,
egyrészt
a
hozzáférés
infokommunikációs
akadálymentesítésével (fogyatékosok esélyegyenlősége), másrészt gazdasági és pszicho-
szociális akadálymentesítéssel (szociálisan rászorulók, etnika kisebbségekhez tartozók
esélyegyenlősége).
Az online kommunikáció során a honlapot alkalmassá tesszük az akadálymentes honlap
követelményeinek való megfelelésre, hogy fizikai vagy értelmi képességeiben akadályozott
személyek is hozzáférhessenek a tartalomhoz.
A projekt egyik fő célkitűzése, hogy a munkaerőpiacon a nők egyenlő esélyekkel induljanak,
különös tekintettel a GYES-ről, GYED-ről visszatérő, az 50 év feletti, a pályakezdő, valamint
a roma származású csoportokra.
A projekt szintén jelentős célkitűzése, hogy népszerűsítse, és általánosan elfogadottá tegye
az atipikus foglalkoztatási formákat (pl. részmunkaidős foglalkoztatás), ezáltal a munkaadók
figyelembe vennék és segítenék a nők számára a család és munka összeegyeztetését. Az
atipikus foglalkoztatás mellett fontos továbbá, hogy a munkáltatók figyelembe vegyék az
óvodai és iskolai szüneteket a szabadságolások során. Mindenezen intézkedések révén a
nők jobb esélyekkel lesznek jelen a munkaerőpiacon.
Fontos a nyugdíj előtt állók lehetőségeit is figyelemmel kísérni, és figyelembe venni. A
projekt során szemléletformáló tevékenységek végrehajtására is sor kerül, aminek során
meg kell ismertetni a munkaadókkal a munkakörülmények oly módon történő alakítását az
idősebb munkavállalók számára, hogy az folyamatosan elősegítse szellemi, fizikai
képességeik maximális kiteljesedését.
5.2. KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SZEMPONTOK MEGVALÓSÍTÁSA
A projekt
megvalósítása során törekszünk az uniós és a hazai jogi szabályozásokban foglalt
környezetvédelmi szabályokat betartani. A program ideje alatt eszközölt tevékenységek
mindegyikének figyelemmel kell lennie a környezeti fenntarthatósági szempontok
megvalósítására, így különösen az ökohatékonyságra, a környezet-egészségügyi
környezettudatosság népszerűsítésére, az anyag-, energia- és erőforrás hatékonyság
lehetőségeire, a társadalmi felelősségvállalásra, a jövő generációk jogaira és az
elővigyázatosság elvére.
48
A projekt figyelembe veszi az környezetvédelmi célkitűzéseket, a projekt előkészítése és
megvalósítása teljes időtartama alatt és az eszközök, anyagok, szolgáltatások
beszerzésénél figyelembe veszi a környezeti fenntarthatósági szempontokat, a beszerzési
eljárások során előnyös elbírálásban részesülnek az energiahatékony megoldások.
A projekt során közvetlen hulladéktermelés csak a beszerezni kívánt eszközök, anyagok
csomagolóanyagai révén realizálódik. Ezek gyűjtése azonban szelektíven történik és
elszállítása biztosított. A projekt során továbbá a kapcsolattartás elsősorban elektronikus
eszközökkel történik, a papírfelhasználást, az abból adódó esetleges hulladékképződést a
lehető legkisebb szintre lehet szorítani. Megfelelő dokumentumkezelési gyakorlattal
(kétoldalas nyomtatás, utántölthető tonerek) a hulladéktermelés csökkenthető.
Továbbá a projekt már meglévő épületekben valósul meg, sem zöldterület, sem lakóterület
elvétele nem történik.
A képzésekhez, előadásokhoz, egyéb programokhoz szükséges eszközök odaszállítása
során előfordulhat légszennyező hatás a szállításból eredő szennyező anyagok (üzemanyag
égési mikrorészecskék) levegőbe kerülésével. Ez a szennyezés azonban minimális
jelentőségű.
49
6. ELŐNYT JELENTŐ SZEMPONTOK
A Felhívás alapján az alábbi előnyt jelentő szempontok érvényesíthetők a „NŐK a
Központban” projekt vonatkozásában.
1. A támogatást igénylő és konzorciumi partnere(i)nek székhelyei egy megyében találhatók.
Jelen projekt kapcsán az előnyt jelentő szempont nem érvényesíthető, mivel csak
két konzorciumi partner székhelye található Komárom-Esztergom megyében,
miközben az IFKA Nonprofit Kft. székhelye Budapesten található, a megyében
telephellyel nem rendelkezik.
2. A támogatást igénylő rendelkezik (a felsorolt tapasztalatok valamelyikével) lebonyolított
hazai vagy uniós finanszírozású képzési, fejlesztési, munkaerő-piaci, felkészítési,
szolgáltatási tapasztalattal.
Jelen projektben a konzorcium tagjai kiterjedt tapasztalatokkal rendelkeznek
hazai vagy uniós forrású képzési, fejlesztési, munkaerő-piaci projektek
lebonyolításában.
A
konzorcium
vezető
Komárom-Esztergom
Megyei
Kereskedelmi és Iparkamara a korábban TÁMOP keretében megvalósított
„Dolgozva tanulj” program révén, valamint a Europe Direct Komárom-Esztergom
Megyei Információs Pont kialakításából adódóan szerzett releváns tapasztalatot.
Az IFKA Nonprofit Kft. szintén több pályázati forrásból megvalósított projektben
szerzett releváns tapasztalatot a szakterületen, míg a Kemence Egyesület
szolgáltatási
portfoliója
több
fejlesztési,
felkészítési,
munkaerő-piaci
tevékenységet is tartalmaz. Mindezek az 1. fejezetben kerültek részletesen
bemutatásra.
3. A támogatást igénylő rendelkezik a környező települési önkormányzatokkal megkötött, a
projekt megvalósítására vonatkozó együttműködési megállapodással
Jelen projekt esetében a támogatást igénylő rendelkezik megkötött
együttműködési megállapodással Ete Község Önkormányzatával, a Komárom-
Esztergom Megyei Önkormányzattal, Kisbér Város Önkormányzatával, Komárom
Város Önkormányzatával, Környe Község Önkormányzatával, Naszály Község
Önkormányzatával és Súr Község Önkormányzatával.
4. A támogatást igénylő rendelkezik helyi civil szervezetekkel, a projekt megvalósítására
vonatkozóan megkötött együttműködési megállapodással
Jelen projekt keretében a támogatást igénylő rendelkezik megkötött
együttműködési megállapodással a Természetjáró Bakancsos Klubbal, a Szőnyi
Lovas Sportegyesülettel, a Polgármesterek a Falukért Egyesülettel, a Cseperedők
Néptánc Közhasznú Egyesülettel, valamint az Alapítvány a Bakonyszombathelyi
Általános Iskoláért alapítvánnyal is.
5. A támogatást igénylő már rendelkezik munkáltatókkal, szakmai és érdekképviseleti
szervezetekkel, a projekt megvalósítására vonatkozóan megkötött együttműködési
megállapodással
Jelen projekt keretében a támogatást igénylő rendelkezik megkötött
együttműködési megállapodással Bondor László egyéni vállalkozóval, a Geotek
50
Kft-vel, az Innospec Limited Magyarországi Képviseletével, a KSG Monogram Kft-
vel, a Nagy és Társai Bt-vel és a Terimforg Kft-vel.
6. A támogatást igénylő a humán közszolgáltatások körében hiányszakma fejlesztését célzó
tevékenységet kíván megvalósítani
Jelen projekt részcéljai között szerepel a nők atipikus foglalkoztathatóságának
javítása, különös hangsúllyal a megyei hiányszakmák (gyakorló ápoló, lovász, női
szabó, pék, szociális gondozó és ápoló) esetében.
7. A támogatást igénylő és/vagy konzorciumi partnereinél atipikusan foglalkoztatott
személyek aránya több, mint 30%, vagy 10-30% közt van
Jelen projekt esetében a konzorciumvezető Komárom-Esztergom Megyei
Kereskedelmi és Iparkamaránál az atipikus munkaformában foglalkoztatottak
aránya 91,67%, az IFKA Nonprofit Kft. konzorciumi partner esetében pedig
70,59%.
8. A tevékenység fejlesztendő járásban valósul meg
A Nő-Köz-Pont szolgáltató központja Kisbéren kerül létrehozásra. Vagyis a
projektben érintett a Kisbéri járás is, ami fejlesztendő járás besorolás alá tartozik.
9. A támogatást igénylő vállalja, hogy a projekt keretében a képzéseket, fejlesztéseket,
felkészítéseket és/vagy a segítő szolgáltatásokat igénybe vevő nők legalább 10%-a roma
származású lesz.
A konzorcium tagjai törekednek a hátrányos helyzetű célcsoport, így a roma
származású nők minél nagyobb arányú bevonására, így a projekt keretében
legalább 10%-os részvételük várható.
10. Bemutatásra kerül a projekt keretében kialakított tevékenységek és szolgáltatások
fenntarthatósága a felhívás szakmai mellékletében előírtak szerint.
A fenntarthatóságra vonatkozó elképzeléseket a szakmai terv tartalmazza. A
konzorcium tagjai elkötelezettek a feltárt ismeretanyag projekt befejezését követő
terjesztésére és saját hatáskörükben a nők munkaerő-piaci helyzetének
segítésére.
11. Bemutatásra kerül az együttműködés a TOP-6.8.2 vagy a TOP-5.1.1 vagy a TOP-5.1.2
projektek megvalósítóival.
A projekt szorosan összefügg a megyében megvalósuló egy TOP-6.8.2, egy
TOP-5.1.1 és három TOP-5.1.2 projekt célkitűzéseivel. Ennek megfelelően a
konzorcium tagjai együttműködésre törekednek a projekteket megvalósító
szervezetekkel, közülük a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzattal és
Kisbér Város Önkormányzatával is együttműködési megállapodást kötöttek már a
beadáskor.
51
