H A T Á S V I Z S G Á L A T I L A P 1
az európai uniós és a nemzetközi bűnügyi együttműködést szabályozó törvények, és
ehhez kapcsolódóan más törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló
előterjesztéshez
I. Költségvetési hatások (költségvetést terhelő tételek)
Az előterjesztésben foglalt törvény elfogadásával Magyarország európai uniós és nemzetközi
kötelezettségeinek tesz eleget azáltal, hogy a büntetőügyekben történő együttműködés
területén a kapcsolódó uniós jogi aktusok alapján megalkotja, illetve pontosítja azokat a
végrehajtási szabályokat, amelyek a kölcsönös elismerés elvére épülve a tagállamok közötti
együttműködést megerősítik és gördülékenyebbé teszik.
Jelezni kell, hogy az alábbi adatok és becslések, illetve a költségtényezők számbavétele a
Belügyminisztérium által közölt információkat tartalmazza.
I. A tagállami ítéletek nyilvántartásában való ellenőrzésből fakadó új feladatok
A tagállami ítéletek nyilvántartásában való ellenőrzésből fakadó új feladatok az alábbiak.
1.1. Az Előterjesztéssel bevezetni kívánt új adatigénylés esetén, a közvetlen hozzáféréréssel
történő adatátvételre jogosult szervek által a tagállami ítéletek nyilvántartásában szereplő
ítéletekre vonatkozó hit/no hit alapú előzetes, közvetlen lekérdezést követően a bűnügyi
nyilvántartó szervhez érkező adatigénylések számának és kezelésének a becsült számadatai:
A bűnügyi nyilvántartó szerv által ebben az esetben teljes körű ügyintézés
szükséges az adatigénylések kezelésére, amely magában foglalja az érkeztetést,
szignálást, iktatást, a tagállami ítéletek nyilvántartása adatainak lekérdezését; a
kapott eredmény alapján az azzal kapcsolatos döntést, majd a döntés
„válaszlevélbe” foglalását, mely magában foglalja a döntéselőkészítés megírását,
iktatását, kiadmányozását és a kapcsolódó postázási feladatokat.
(A bűnügyi nyilvántartó szerv lát el a hatáskörébe tartozó feladatok tekintetében
szükséges minden iratkezelési feladatot is.)
Ezen tevékenységek tehát minden adatigénylés esetén fennállnak, függetlenül
attól, hogy a tagállami ítéletek nyilvántartásában való ellenőrzés eredményeként
kezdeményez-e a bűnügyi nyilvántartó szerv megfeleltetési eljárást vagy sem, azt
máshol is vesszük számításba.
Azon adatigénylések becsült száma, amikor csak akkor kap a bűnügyi nyilvántartó szerv
adatigénylés iránti kérelmet, ha az adott szerv nem egyértelmű elutasítást (=no hit) kapott
vissza válaszként:
Ismertek a 2017-es adatok, amelyek szerint
elméletileg évente kb. 371.365 db
hit/no hot típusú lekérdezésre kell számítania a tagállami ítéletek
nyilvántartásának (a szakrendszernek).
Ez esetben tehát a várható, vélelmezhető adatigénylést nem az a szám adja meg,
hogy hány db ítélet szerepel a tagállami ítéletek nyilvántartásában, hiszen a
1 Készült: az előzetes és utólagos hatásvizsgálatról szóló 12/2016. (IV. 29.) MvM rendelet alapján
1
különböző szervek, a különböző eljárásaikban ugyanazon személyt egymástól
függetlenül, többször is lekérdezhetik és találatot kaphatnak. Itt tehát a becsült
szám az lehetne, hogy mekkora eséllyel szerepelnek az adatigényléssel érintett
személyek a tagállami ítéletek nyilvántartásában.
Tekintettel arra, hogy ilyen típusú feladata a bűnügyi nyilvántartó szervnek eddig
nem volt, nem tudunk „pontos becslést” adni. Abból tudunk kiindulni, hogy a
bűnügyi nyilvántartó szervhez érkező adatigénylés iránti kérelmek, valamint a
hatósági erkölcsi bizonyítvány iránti kérelmek esetében a tapasztalatunk az, hogy
az adatigénylésekkel és kérelmekkel érintett személyek kb. 10%-a szokott a
bűnügyi nyilvántartási rendszerben adattal rendelkezni, vagyis ennyi esetben
szükséges az adatellenőrzés és elbírálás. Mindezt csupán a gyakorlati tapasztalat
támasztja alá, ezt a nyilvántartási adatok alapján nem lehet kalkulálni, hiszen ha
pl. a hatósági erkölcsi bizonyítványt vesszük példának, a következő számokat
ismerjük: a bizonyítvány iránti kérelmek száma évente 546.691 db; a bűnügyi
nyilvántartási rendszerben szereplő személyek száma pedig (a mai napon)
556.431 fő. Ez a két számadat pedig így önmagában láthatóan nem ad választ a
becslésünkre.
Mindezekre tekintettel a valószínűsíthető és potenciális megkeresések számát
tehát „analógiával” úgy kalkuláljuk, hogy a hit/no hit típusú adatigénylések
számának 10%-át vesszük alapul a tagállami ítéletek nyilvántartásából való
adatigénylésre alapot adó számként, vagyis a 371.365 db adatigénylés 10 %-a
37.136 db.
1.2. Az adatigénylésekkel érintett személyek tagállami ítéletek nyilvántartásában való
ellenőrzése:
Ez a feladat az 1.1. pontban írt teljes körű feladatokhoz képest annyiban más,
hogy ha a normaszöveg előírja, hogy az adatigénylőnek a bűnügyi nyilvántartási
rendszerben kezelt adatokra vonatkozó adatigénylésével együtt kell előterjesztenie
a tagállami ítéletek nyilvántartásában szereplő adatokra vonatkozó adatigénylését,
akkor az érkeztető, szignáló, iktató, majd a választ megíró feladatok
(döntéselőkészítés megírása, iktatása, kiadmányozása és a kapcsolódó postázási
feladatok) nem jelennek meg külön.
Ez azt jelenti, hogy
ez esetben a tagállami ítéletek nyilvántartásának
lekérdezése és az eredmény vizsgálata marad feladatként a bűnügyi
nyilvántartó számára.
A BM szándékai szerint informatikai fejlesztéssel a két nyilvántartásban való
lekérdezést egyetlen, közös lekérdezési feladattal tudja majd a bűnügyi
nyilvántartó szerv ellátni, vagyis ez sem duplázódik. Így új feladatként a tagállami
ítéletek nyilvántartásában kezelt adatok vizsgálata jelenik meg (találat,
vélelmezett találat).
Ez esetben a találat/vélelmezett találat számát a fentiekben írt okokból és
módszerrel, vagyis az adatigénylések 10%-ával becsüljük meg.
Az adatigénylések száma:
Az egyeztetésen egyértelművé vált, hogy minden típusú (vagyis bármely törvény
által valamely szerv számára adott eljárásában kötelezően előírt bűnügyi előélet
2
vizsgálatához járuló adatigénylési kötelezettséget) figyelembe kell vennie a
bűnügyi nyilvántartó szervnek.
Így az egy évben adatigényléssel érintett személyek száma kb. 80.000 fő (ahogy
korábban is jeleztük, egy db adatigénylésben az esetek döntő többségében több
személy szerepel; így pl. az egyéni vállalkozók ellenőrzése 2016-ban 48.000 fő
volt, de ez az egyik legmagasabb számú érintettségi kört jelenti).
80.000 db adatigénylés 10%-a
8.000 db.
1.3. A hatósági erkölcsi bizonyítvány iránti kérelmekre indult eljárásban való, a tagállami
ítéletek nyilvántartására vonatkozó adatellenőrzési feladat kalkulálása a bűnügyi nyilvántartó
szerv részére – technológiailag nem, de lényegét tekintve – szinte megegyezik az 1.2. pontban
írt feladatokkal, és a számok becslését is ugyanazon gondolatmeneten haladva végezzük.
A 2016. évben volt 546.691 db kérelemre tekintettel a 10%
54.669 db.
II. A megfeleltetési eljárás kezdeményezésével járó új feladat
A megfeleltetési eljárás kezdeményezésével járó új feladat magában foglalja:
2.1. a tagállami ítéletek nyilvántartásában szereplő adatok vizsgálatát abból a szempontból,
hogy a megfeleltetési eljárás kezdeményezésének helye van-e;
2.2. a megfeleltetési eljárás kezdeményezését a bíróság felé (döntéselőkészítés megírása,
iktatása, kiadmányozása és a kapcsolódó postázási feladatok)
2.3. a hatósági erkölcsi bizonyítvány iránti kérelemre indult eljárások esetén a felfüggesztő
végzések meghozatalát (döntés előkészítés megírása, iktatása, kiadmányozása és a kapcsolódó
postázási feladatok).
A 2.1. pontban írt feladat élesen nem választható el az 1-es pontban írt feladatoktól,
ezt külön nem kell számításba venni.
A 2.2. pontban írt feladatok becsült mennyisége a tagállami ítéletek nyilvántartásában
szereplő elítélések számával becsülhető meg maximumként és nagyságrendileg, hiszen
annál több megfeleltetési eljárás nem indulhat, mint ahány tagállami elítélésről a
bűnügyi nyilvántartó szervnek tudomása van. Megjegyezzük, hogy ezt a számot
csökkenti a már korábban elismert, illetve majd megfeleltetett ítéletek száma, azonban
folyamatosan növeli az időközben az új elítélésekről érkező értesítések száma. (Arra a
bűnügyi nyilvántartó szervnek kell majd figyelnie, hogy ugyanazon elítélésekre, még
ha időben több hónapos eltéréssel is érkezik az adatigénylés, ne kezdeményezzen
párhuzamosan újabb megfeleltetést.)
A tagállami ítéletek nyilvántartásában szereplő ítéletek száma a mai napon:
33.242 db.
A 2016. évben új elítélésekről, valamint módosításokról (amelyek szintén
generálhatnak újabb megfeleltetéskezdeményezési okot)
8.989 db.
A 2.3. pont írt feladat nagyságrendjét ugyancsak a 2.2. pontban írt szám határozza meg
azzal, hogy egy személy nem csak egy hatósági erkölcsi bizonyítványt kérelmezhet.
Tehát maximum
33.242 db felfüggesztést hozhat a bűnügyi nyilvántartó hatóság, ha
feltételezzük, hogy minden ember kér bizonyítványt, aki a tagállami ítéletek
nyilvántartásában szerepel.
A fentiekben írtakra figyelemmel megállapítható, hogy
az Előterjesztésben a bűnügyi
nyilvántartó szerv részére az Előterjesztésben meghatározott feladatok teljesítése a
3
jelenlegi létszámmal nyilvánvalóan nem valósítható meg, ezen feladatok ellátása, a
szükségszerű és lehetséges mértékben megvalósuló informatikai támogatottság mellett is,
kb.
12 fő státuszt igényel.
A bűnügyi nyilvántartó szerv számára 3 újabb státusz szükséges az Előterjesztésben
megjelenő, az Eutv. külön rendelkezésén alapuló, a Bnytv. új 33/B. §-a szerinti új
feladatok teljes körű ellátásához.
A bűnügyi nyilvántartó szerv létszámigénye: 12 + 3 fő
A kalkulált bérköltség egy évre így 15 x
3.966.000 Ft (+ egyéb juttatások, cafetéria, utazási
költségtérítés szükség szerint), vagyis
59.490.000 Ft.
(A számítás alapja, kb. 3 év gyakorlattal rendelkező, felsőfokú végzettségű, I-es besorolású,
egy középfokú nyelvvizsgával rendelkező ügyintéző).
Informatikai fejlesztési költség: nettó 31.2 millió Ft. II. Adminisztratív terhek (könnyítés)
A Balogh-ítélet következtében elkerülhetetlen volt a külföldi ítéleteknek a magyar bűnügyi
nyilvántartásba való bekerülésének a szabályozásának, illetve a külföldi ítéleteknek a hazai
eljárások során történő figyelembevételére vonatkozó rendszernek a felülvizsgálata. Az
Előterjesztés olyan rendszert vezet be, amely szabályozási szinten képes biztosítani azt, hogy
minden olyan esetben, amikor hazai hatóságok eljárásában valóban szükség van a tagállami
ítélet figyelembevételére, azt az adott eljárásban ellenőrizzék a hatóságok és kellően rugalmas
eljárásban megfeleltessék azt. Az Előterjesztés ezért eddig nem jelentkező feladatokat telepít
a bűnügyi nyilvántartó szervre, amely révén azonban elérhető, hogy az eddig nem kellően
hatékony rendszer helyett egy szabályozási szinten zárt rezsim jöjjön létre, és ne fordulhasson
elő, hogy valaki úgy kap tiszta hatósági erkölcsi bizonyítványt, hogy egyébként ezt kizáró
tagállami ítéletet hoztak vele szemben. Összességében az eddig is meglévő, de nem kellően
hatékony rendszer szerint zajló eljárási folyamatokat az Előterjesztés alapjaiban rendezi újra,
amelynek eredményeként az eddig jelentkező feladatellátási hiányosságokat kiküszöbölve, a
bűnügyi nyilvántartó szervet is bevonva a feladatokba, a többi szerv – így különösen a
bíróságok – nagyjából változatlan terhelése mellett egy új, hatékony, teljes körű állami
fellépés alakítható ki a tagállami ítéletek figyelembevétele terén.
Budapest, 2017. március 7.
4
