ÜZLETI TERV
„Inkubátorház építése Tatán”
című projekt támogatási kérelméhez
felhívás kódszáma:
TOP-1.1.2-16
2017. június-szeptember
1
link to page 3 link to page 6 link to page 9 link to page 20 link to page 22 link to page 25 link to page 25 link to page 35 link to page 49 link to page 50 link to page 54 link to page 55 link to page 56 link to page 67 link to page 71 link to page 74 link to page 76 link to page 81 link to page 81 link to page 81 link to page 82 link to page 83 link to page 84
1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ........................................................................................................................ 3
2. A PROJEKTGAZDA BEMUTATÁSA ......................................................................................................... 6
2.1. A PROJEKTGAZDA TEVÉKENYSÉGEI ÉS KORÁBBI FEJLESZTÉSEI ............................................................................................. 9
2.2. EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNEREK, AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS FORMÁJA ...................................................................................... 20
2.3. PROJEKT MENEDZSMENT SZERVEZET BEMUTATÁSA ......................................................................................................... 22
3. FEJLESZTÉSI IGÉNY MEGALAPOZÁSA ................................................................................................. 25
3.1. STRATÉGIAI HELYZETÉRTÉKELÉS .......................................................................................................................................... 25
3.2. PIACI KÖRNYEZET ELEMZÉSE............................................................................................................................................... 35
3.3. SWOT-ELEMZÉS ................................................................................................................................................................. 49
3.4. PROJEKT CÉLKITŰZÉSEI, ELVÁRT EREDMÉNYE .................................................................................................................... 50
4. A TERVEZETT FEJLESZTÉS TARTALMÁNAK KIDOLGOZÁSA ............................................................ 54
4.1. PROJEKT NÉLKÜLI ESET BEMUTATÁSA ................................................................................................................................ 55
4.2 MŰSZAKI TARTALOM LEÍRÁSA ............................................................................................................................................. 56
4.3. AZ ÜZEMELTETÉS TECHNIKAI FELTÉTELEI ............................................................................................................................ 67
4.4. AZ ÜZEMELTETÉS SZEMÉLYI ÉS SZERVEZETI FELTÉTELEI ..................................................................................................... 71
4.5. CSELEKVÉSI ÜTEMTERV ........................................................................................................................................................ 74
4.6 KOCKÁZATELEMZÉS .............................................................................................................................................................. 76
5. MARKETINGTERV ................................................................................................................................... 81
5.1. A MARKETINGTERV CÉLJA ................................................................................................................................................... 81
5.2. MARKETINGTEVÉKENYSÉG CÉLCSOPORTJA ........................................................................................................................ 81
5.3. BETELEPÜLÉS-ÖSZTÖNZÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ MARKETINGESZKÖZÖK ............................................................................ 82
5.4. KÖTELEZŐ NYILVÁNOSSÁG, MINT TÁMOGATÓ ESZKÖZ ................................................................................................... 83
6. PÉNZÜGYI ELEMZÉS ............................................................................................................................... 84
2
1. Vezetői összefoglaló
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program a belső erőforrásokra épülő, gazdaságélénkítő és
foglalkoztatás-ösztönző térségi és helyi gazdaságfejlesztés fő színtere, stratégiai célja az ehhez
szükséges helyi feltételek biztosítása, illetve e térségekben a
helyi gazdaságfejlesztéshez szükséges
önkormányzati üzleti infrastrukturális háttér és szolgáltatások fejlesztésének támogatása.
A projektben a fő fejlesztési cél, hogy - a Felhívás rendelkezéseivel és a megalapozó felmérés
eredményeivel összhangban - olyan jelentős fejlődési potenciállal rendelkező,
speciális gépgyártás,
járműgyártás, élelmiszeripar, illetve zöld gazdaság területén tevékenykedő vállalkozások
működhessen a szerteágazó infrastrukturális és magas hozzáadott-értékű szolgáltatásokat nyújtó,
modern és jól felszerelt inkubátorházban, akik képesek innoválni, foglalkoztatni, a helyi
gazdaságot erősíteni, a város ipari potenciálját hosszútávon növelni.
Az „Inkubátorházak fejlesztése” megjelölésű felhívás keretében a beruházást – amennyiben a
projektjavaslat támogatásra kerül –
Tata Város Önkormányzata valósítja meg. Tata Város
Önkormányzata a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 3. § (2)
bekezdése szerinti
települési önkormányzat.
A város fejlesztési elképzeléseit összefoglaló, 2008-ban készült Magyary-terv felülvizsgálata és új
célkitűzések megfogalmazása után 2015-ben elfogadásra került a
Magyary-terv 2.0. A terven belül az
Esterházy gazdaságfejlesztési alprogram célként határozza meg az inkubátorház létrehozását.
Tata város
Integrált Településfejlesztési Stratégiája c. keretdokumentum
2.3.2 Egyéb projektek
alpontjában 23. szám alatt nevesített beruházása az inkubátorház létrehozása. A megalapozó
dokumentum szerint a projekt a „T4: A város gazdasági erejének növelése” stratégiai célhoz illeszkedik,
indikatív forrásként a TOP 1.1 intézkedéscsoport került megjelölésre.
A gazdaságfejlesztési beavatkozások kapcsán
Komárom-Esztergom megye Integrált Területi
Programja a városias térségekben - a TOP 1.1 forrás terhére - a meglévő (belterületi) önkormányzati
(többségi tulajdonú) épületekben
inkubátorház, vállalkozók háza, szolgáltatóház, irodaház
funkciójú fejlesztéseket preferálja,
az innováció ösztönzése érdekében.
A fejlesztés során
új építéssel jön létre inkubátorház, az intézménnyel folytatni kívánt
tevékenységnek előzményi működése nincs. A kapacitásbővítés, az inkubátorház fejlesztendő szolgáltatási spektruma
megalapozó felméréssel és
betelepülői szándéknyilatkozatokkal alátámasztott, melyről az üzleti terv részletes elemzést
tartalmaz.
A beruházás keretében tervezetten a
Felhívás 3.1.1. a) pontjának megfelelő iparfejlesztési és
iparfejlesztéshez kapcsolódó szolgáltatói inkubációs tevékenység céljára használandó ingatlanok
építése, a
3.1.1. b) pontja szerinti iparfejlesztési és iparfejlesztéshez kapcsolódó szolgáltatási
inkubációs funkciókat támogató közös terek és közös műhelyek kialakítása, továbbá a
3.1.1. c)
3
pontjában foglalt telekhatáron belüli és azon kívüli alapinfrastruktúra kiépítése valamint a
3.1.1. d)
pont szerinti inkubációs tevékenység végzéséhez szükséges eszközök, berendezések, valamint a közös
műhelyekben használatos termelő és szolgáltató eszközök beszerzése
önállóan támogatható
tevékenységek valósulnak meg.
A projekt keretében megvalósításra kerülő inkubátorházat
vállalkozói inkubátorként kívánjuk
működtetni,
amely közös szolgáltatásokat és általános üzleti-szakmai segítséget biztosít nem
szelektált iparági kezdő vállalkozások számára.
A fejlesztéssel érintett ingatlanok
jelenleg a Tata 460/153, 460/155 és 460/158 hrsz alatt
szerepelnek az ingatlan-nyilvántartásban.
A terület beépíthetőségének paraméterei (gazdasági övezet: GKSZ IP-7) vonatkozásában Tata Város
Önkormányzata által elfogadott,
érvényes szabályozási terv van hatályban.
Az
1.029 m² nettó alapterületű épület két fő részre – műhely valamint iroda- és kiszolgáló egységek
– tagolódik. A komplexumban összesen
275,5 m² irodatér található, korszerű bútorzattal ellátva, több
egységre osztva. Kialakításra kerül ezenfelül egy
4 férőhelyes, open-office jellegű
co-working irodatér, megfelelő bútorzattal, tovább egy
43,8 m²-es, üzleti használatra alkalmas berendezett
tárgyalótér.
Az épület másik fő eleme egy
562,2 m² alapterületű, műhelyfunkcióra, illetve másodlagosan
rendezvényekre, termékbemutatókra, kiállításokra alkalmas közösségi tér.
A projektben – együttműködési megállapodással igazoltan –
6 inkubációs szolgáltató elérhető lesz
(melyek az inkubátorház szolgáltatásait nem veszik igénybe, hanem kizárólag az oda betelepült
vállalkozásoknak nyújtanak magas hozzáadott értékű tanácsadási szolgáltatást), ezen felül az
inkubátorházban további
5 infrastrukturális (pl. tárgyaló bérlése),
4 adminisztratív (pl. digitalizálás)
és 4 networking (pl. szakmai rendezvények szervezése) szolgáltatás hozzáférhető.
A projekt 3 fő
közvetlen foglalkoztatását eredményezi, a támogatást igénylő
3 teljes munkaidős
munkatárs alkalmazását vállalja a teljes fenntartási időszakra.
A projekt kapcsán a támogatást igénylő a
Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és
Iparkamarával is együttműködési megállapodást kötött.
A projekt elszámolható költsége 399.459.125 Ft. A támogatást igénylőt a támogatási kérelemben
megjelölt, támogatásból finanszírozott tevékenységekkel kapcsolatban
felmerült költségeire
vonatkozóan adólevonási jog illeti meg.
A projektben
csekély összegű és helyi infrastruktúra-fejlesztéshez nyújtott beruházási támogatás
támogatási kategóriák alkalmazását tervezzük. A helyi infrastruktúra-fejlesztéshez nyújtott beruházási
támogatás esetében – figyelemmel arra, hogy a
projekt működési eredménye negatív – a támogatás
tervezett intenzitását 100%-ban határozzuk meg.
4
A
csekély összegű támogatás esetében az intenzitást szintén
100%-ra tervezzük, így az igényelt
támogatás teljes összege 399.459.125 Ft-ot tesz ki.
A projektben
katasztrofális kockázat nem azonosítható, az egyéb nevesített faktorok esetében
pedig a kockázatkezelési tervben a szükséges intézkedések, megelőző beavatkozások kidolgozásra
kerültek.
A projekt és annak kapcsán létrejövő
beruházás tervezett üzemeltetése során a támogatást igénylő
az esélyegyenlőség biztosításának követelményeit megtartja, nem diszkriminál, támogatja a nők
gazdasági szerepének erősítését, mivel
ösztönzi a női vállalkozók betelepülését.
A projekt
pénzügyi fenntarthatósága biztosított, Tata Város Önkormányzata felmérte a projekt során
keletkező bevételeket, azokat figyelembe vette a projekt fenntartásában, és ezt tevékenységenként a
költség-haszon elemzésben alátámasztja.
A
környezeti fenntarthatóság kapcsán tervezett, hogy közel 0 energia-igényű beruházás valósul meg,
a napelem-rendszer telepítése mellett. A beruházás egy fejlesztési célra kijelölt, ipari ingatlanon
valósulna meg, így
káros környezeti, ökológiai hatások bekövetkezése nem valószínűsíthető.
A projekt lehetőséget nyújt a vállalkozásindítással járó egzisztenciális kockázatok csökkentésére, javítja
a lehetőségekhez való hozzáférést.
Az (ön)foglalkoztatás esélyének megteremtésével javítja az életminőséget, lehetőséget biztosít a
közvetett kedvezményezettek számára az anyagi jólét elérésére is, így a
társadalmi fenntarthatósága
is igazolható.
5
2. A projektgazda bemutatása
Az „Inkubátorházak fejlesztése” megjelölésű felhívás keretében (kódszám: TOP-1.1.2-16) a tárgyi
projektet – amennyiben a projektjavaslat támogatásra kerül –
Tata Város Önkormányzata valósítja
meg. Tata Város Önkormányzata a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX.
törvény 3. § (2) bekezdése szerinti
települési önkormányzat.
Tata hagyományosan
térsége kulturális, gazdasági, szolgáltató központja, mára központi funkcióit
szoros együttműködésben látja el a szomszédos megyeszékhellyel.
Tata megőrizte kulturális és
rekreációs tevékenységek terén központi szerepét, melyet egy-egy speciális, országos
jelentőségű funkció egészít ki (pl. Magyar Honvédség Klapka György Laktanya, Északnyugat-
magyarországi Általános Olimpiai Központ).
Tata járásközponti szerepe mind közszolgáltatások, mind gazdasági, munkahelyi funkciók terén
kiemelhető, a városba naponta bejárók száma jelentősen meghaladja a más településre ingázókét.
Tata
városszerkezetének sajátossága a két központ megléte, az 1938-ban egyesített két település
(Tata és Tóváros) máig meglévő elkülönüléséből ered.
Tata városias térségben fekszik, a
Tatabánya központú városhálózati csomóponti térség
magtelepülése.
A város Magyarország észak-nyugati részén,
Budapest és Győr között félúton található, a szlovák
határtól alig húsz kilométerre. Földrajzi fekvése számos előnyt nyújt a település életében, melyet a
közel huszonötezer fős lakosság és a Tatára érkező üzleti vendégek és egyre nagyobb számú turista is
6
tapasztal. Tata Város Önkormányzata helyi, települési önkormányzata (GFO 321), jelen pályázat
benyújtója, nyertes projekt esetén kedvezményezettje. Az önkormányzatok működését, feladatait
Magyarországon is törvény rögzíti. Tata város
polgármestere Michl József, akinek feladata a 11 fős
képviselő-testülettel közösen a település irányítása. A polgármester munkáját helyettesíti, segíti dr.
Beró Henrietta alpolgármester.
A képviselő-testület feladata szerteágazó, munkáját segítik a bizottságok (Tatán a Humán és Ügyrendi
Bizottság és a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság) mind a döntés előkészítés, mind a döntések
végrehajtásának szervezése, ellenőrzése tekintetében.
Elérhetőségek:
cím:
2890 Tata, Kossuth tér 1.
honlap:
www.tata.hu
e-mail:
[email protected]
telefon:
34/588-611
Dr. Kórósi Emőke jegyző a Tatai Közös Önkormányzati Hivatal vezetője. A négy hivatal munkáját 103 fő
látja el. A közös hivatalhoz tartozó települések:
-
Tata,
-
Dunaalmás,
-
Dunaszentmiklós,
-
Neszmély.
Az önkormányzat intézményeiben 221 fő dolgozik. Az intézmények:
-
5 óvoda, összesen 7 tagintézménnyel,
-
a Csillagsziget Bölcsőde,
-
az Intézmények Gazdasági Hivatala,
-
a Tatai Egészségügyi Alapellátó Intézmény,
-
a Móricz Zsigmond Könyvtár, valamint
-
a Kuny Domokos Múzeum.
Az önkormányzat, a képviselő-testület a város fejlesztését folyamatosan támogatja, és a
megvalósításhoz is segítséget nyújt.
Az elkövetkezendő 5 év fejlesztési irányait meghatározó Tata Város Gazdasági Programja a
Magyary-
Terv 2.0 2015-ben került elfogadásra.
A gazdasági program általános és hosszú távú céljául a város intézményeinek kiegyensúlyozott és
költségtakarékos működtetését, a fejlesztések lehetőségeinek megteremtését és megvalósítását, a
lakosság életkörülményeinek javítását, elégedettségének fokozását, a vállalkozói környezet napi
igényekhez történő aktualizálását és beruházási kedv fokozását a helyi értékek megőrzésének
7
figyelembevételével, a járásban betöltött szerep tökéletesítését, végül, de nem utolsó sorban a hazai és
EU-s források hatékony lehívását tűzte ki.
Ennek keretében az alábbi 6 alprogram került kialakításra:
Mikoviny Sámuel vizek és zöldfelületek program,
Fellner Jakab településfejlesztési program,
Öveges József oktatási, kulturális, sport, család és ifjúsági program,
Esterházy gazdaságfejlesztési program,
Giesswein Sándor szolidaritási program,
Dr. Kiss István közigazgatás-fejlesztési program.
Tata Város Önkormányzata Képviselő-testülete az
inkubátorház kialakítására vonatkozó
koncepcióról és a pályázat benyújtásáról 2017. januárjában döntött a 4/2017. (I. 25.) számú
Képviselő-testületi határozatában, e döntését
2017. szeptember 27. napján hozott határozatával
megerősítette.
A „Pályázati lehetőség inkubátorház kialakításáról” című előterjesztésben Tata Város Önkormányzata
Képviselő-testülete:
-
jóváhagyta és támogatta Tata Város Önkormányzatának részvételét az „Inkubátorházak
fejlesztése” című TOP-1.1.2-16 azonosítószámú pályázaton;
-
elfogadta a tatai inkubátorház kialakítása projekt tervezett tartalmáról szóló beszámolót;
-
vállalta, hogy igény esetén biztosítja a projekt megvalósításához szükséges önerőt, melynek
konkrét összegéről a felmerülés évében dönt;
-
felhatalmazta a polgármestert, hogy a pályázattal kapcsolatos intézkedéseket megtegye.
8
2.1. A projektgazda tevékenységei és korábbi fejlesztései
2.1.1. A város korábbi támogatott projektjei
Tata Város Önkormányzata az elmúlt években több Európai Uniós pályázatot valósított meg, melyek a
következők:
Támogatott projekt
Támogatott
Projekt
Megvalósítás
A projekt összes
esetén program
projekt esetén
megnevezése
időpontja
költsége (Ft)
neve
azonosító szám
Területi
együttműködést segítő 2015.03.31.-
ÁROP-1.A.3-2014-
programok kialakítása a
21.959.800
Széchenyi 2020
2015.11.30.
2014-0113
tatai járásban
Tata Város
Önkormányzatának
2014.02.28.-
ÁROP-1.A.5.-2013-
39.992.300
Új Széchenyi Terv
szervezetfejlesztése
2014.12.31.
2013-0003
Közigazgatási
partnerség építése
2014.01.01.-
ÁROP-1. A.6-2013-
20.000.000
Új Széchenyi Terv
Tatán
2014.10.31.
2013-0007
Tata, Kossuth tér
városközpont
2014.03.03.-
KDOP-3.1.1/A-09-
értékmegőrző
826.998.817
Új Széchenyi Terv
2015.11.30.
2f-2011-0001
rehabilitációja
A tatai Angolpark
2009.11.01.-
KDOP 2.1.1/B-2f-
rehabilitációja
528.617.574
Új Széchenyi Terv
2014. 12. 01.
2009-0002
Ökoturisztikai
tanösvény kialakítása a 2013.12.16. –
KDOP-2.1.1/B-12-
tatai Fényes Fürdő
184.718.583
Új Széchenyi Terv
2014.11.30.
2012-0046
területén
Az Öreg-tavi
ökoturisztikai központ
kialakítása a csatlakozó
kerékpárutak
2013.01.25 -
KDOP-2.1.1/B-09-
felújításával és
432.626.000
Új Széchenyi Terv
2015. 01. 31.
2010-0002
tematikus aktív
turisztikai fejlesztések a
kistérségben
9
Napelemes rendszer
kiépítése a Kőkúti
2015.04.01.-
KEOP-4.10.0/N/14-
35.494.751
Széchenyi 2020
Általános Iskolában
2015.10.31.
2014-0382
A tatai Réti 8-as számú
halastó természetes vízi 2014.02.12.-
KEOP-3.1.2/2F/09-
élőhellyé történő
275.492.365
Új Széchenyi Terv
2015.10.31.
11-2013-0014
rehabilitációja
A tatai angolkert
természeti és kulturális 2014.02.01.-
KEOP-3.1.2/2F/09-
örökségének
245.982.851
Új Széchenyi Terv
2015.05.31.
11-2013-0043
helyreállítása
Tata város, Közvilágítás
energiatakarékos
2014.02.01.-
KEOP-5.5.0/A/12-
169.246.258
Új Széchenyi Terv
korszerűsítése
2014.07.31.
2013-0229
A tatai Réti 8-as számú
tó természetes vízi
2012.08.31.-
KEOP-7.3.1.2/09-
élőhellyé történő
12.700.000
Új Széchenyi Terv
2014.01.31.
11-2011-0023
rehabilitációja
A munka és a
magánélet
összehangolását segítő 2013.07.17.-
TÁMOP-2.4.5-12/3-
helyi kezdeményezések
46.350.206
Új Széchenyi Terv
2015.07.12.
2012-0028
megvalósítása Tata
városában
Intermodális közösségi
közlekedési központ
2013.03.04.-
KÖZOP-5.5.0.-09-
90.625.000
Új Széchenyi Terv
létrehozása Tatán
2015.12.31.
11-2011-0010
Tatabánya-
Vértesszőlős-Tata
településeket
2008.07.28.-
Új Magyarország
KÖZOP-3.2.0/c-08-
összekötő közlekedési
479.486.050
2013.12.31.
Fejlesztési Terv
2010-0003
célú kerékpárút az
Által-ér mentén
10
Az önkormányzat a
Széchényi 2020-as pályázati ciklusban is sok további fejlesztést tűzött ki célul,
melyek közül az alábbiakra vonatkozóan támogatási szerződéssel rendelkezik:
Tata Építők parkjában
városi zöld infrastruktúra fejlesztés
Megvalósítás
Tata, Építők parkja
helyszíne
Megvalósítás
folyamatban
időpontja
Megvalósítás
543.236.704 Ft
költsége
Forrása
TOP + saját forrás + HUSK
Tata Város Önkormányzata a helyi településrendezési terve
alapján zöldfelület besorolású városrész fejlesztését célozta
Célja, indokoltsága meg. Az akcióterületen mező és erdős területek fejlesztése,
szabadidős szórakozási és sportolási lehetőségek épülnek ki.
Outputok,
A tatai Építők parkja tájépítészeti felújítása közmű
eredmények,
fejlesztésekkel, interaktív játszó elemek kiépítésével.
hatások
Csillagsziget bölcsőde felújítása Tatán
Megvalósítás
Tata, Új út 14/a.
helyszíne
Megvalósítás
folyamatban
időpontja
Megvalósítás
182.659.574 Ft
költsége
Forrása
TOP + saját forrás
A projekt célja a gyermekjóléti alapszolgáltatásokhoz és a
bölcsődei ellátáshoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások
Célja, indokoltsága minőségi fejlesztésének megvalósítása.
A konyha 650 adagossá fejlesztése eszközbeszerzéssel, továbbá
Outputok,
belső
átalakítások,
udvar
fejlesztése
gazdaságossági
eredmények,
hatások
szempontok szerint.
11
A helyi gazdaság erőforrásaira épülő
piac- és agrárlogisztikai fejlesztés Tatán
Megvalósítás
Tata, Új út melletti területen piac építése és a tatai Széles
helyszíne
csapás mellett agrárlogisztikai központ kialakítása
Megvalósítás
folyamatban
időpontja
Megvalósítás
225.119.949 Ft
költsége
Forrása
TOP
Tata két területén egy helyi termékeket forgalmazó piac és egy
agrárlogisztikai szolgáltató raktár kialakítása korszerű,
Célja, indokoltsága versenyképes
telephelyi
infrastruktúra
kiépítésével
gazdaságélénkítő és foglalkoztatás ösztönző hatással.
Outputok,
Korszerű, új piac épület és agrárlogisztikai tevékenységgel
eredmények,
foglalkozó épület építése
hatások
A tatai Kőfaragó-ház kézműves és aktív ökoturisztikai
látogatóközpontként való rehabilitációja és a
Kálvária-domb egységes turisztikai
termékcsomagként való bemutatása
Megvalósítás
Tata, Fazekas utca 62., Fazekas u., Kálvária-domb
helyszíne
Megvalósítás
folyamatban
időpontja
Megvalósítás
407.095.870 Ft
költsége
Forrása
támogatás (TOP-1.2.1-15-KO1) + saját forrás
Turisztikai látogatóközpont kialakítása a tatai Kőfaragó-házban
Célja, indokoltsága és a Kálvária-domb tájépítészeti szempontú megújítása
látogatóközpont kiépítése interaktív turisztikai elemekkel,
Outputok,
fazekas kiállítással, Kálvária-domb épített örökségének
eredmények,
hatások
felújítása (Sörét-torony, szoborcsoport, kápolna, stb.)
12
ASP
Megvalósítás
Tatai Közös Önkormányzati Hivatal (Tata, Kossuth tér 1.)
helyszíne
Megvalósítás
folyamatban
időpontja
Megvalósítás
9.000.000 Ft
költsége
Forrása
támogatás
A közigazgatás és a közszolgáltatások megfelelő működtetése
Célja, indokoltsága Outputok,
Az
önkormányzati
szakrendszerhez,
keretrendszerhez,
eredmények,
hatások
támogató rendszerhez csatlakozás határidőre.
A fenti fejlesztések közül – hatásukat, szinergiáikat, közvetlen és közvetett kedvezményezetteiket
tekintve – jelen
beruházáshoz kapcsolódhatnak az alábbi projektek:
Sorszáma
Projekt címe
Forrása
Kapcsolódás
A helyi gazdaság erőforrásaira
TOP
Közvetlen:
az
inkubátorházba
épülő piac- és agrárlogisztikai
betelepülő vállalkozások a Felhívás
fejlesztés Tatán
értelmében
élelmiszeripari
1.
tevékenységet is folytathatnak, így
kapcsolódhatnak
ehhez
a
fejlesztéshez.
Intermodális közösségi közlekedési
KÖZOP
Közvetett:
a
helyi
közlekedési
központ létrehozása Tatán
infrastruktúra
fejlesztése
vállalkozástámogató
környezetet
2.
képez, ami ösztönző lehet a tatai
inkubátorház potenciális betelepülőire.
2.1.2. A fejlesztés térségre gyakorolt hatása
Mint arra az üzleti terv 3.2. pontjában részletesen kitérünk, a projekt a térségi gazdasági folyamatokba
illeszkedik, az általa
nyújtott infrastrukturális illetve soft szolgáltatásokból következően a helyi
gazdaság fejlesztésének csomópontja lehet.
A fejlesztés
térségre gyakorolt (tervezett) hatását, rövid és hosszú távon realizálható
eredményeit az alábbi táblázatban összegezhetjük:
13
Hatástényező
Várt hatás*
Beruházási érték
nettó 349,172 millió Ft építési és 8,716
millió Ft eszközfejlesztési beruházás
Közvetlen munkahelyteremtés
3 főállású munkahely létrejötte
Közvetlen vállalkozásfejlesztési hatás
évi 3-4 új vállalkozás betelepülése
Közvetett munkahelyteremtés
évi 3-5 új munkahely létrejötte
Inkubációs folyamatot teljesítő vállalkozások száma
évi 3-5 vállalkozás sikeres inkubálása
Térségi hatású gazdasági tárgyú rendezvények létrejötte
évi 2-3 rendezvény
CO₂ kibocsátás csökkentése
napelemes
rendszer
kiépítésével
részben megújuló forrásból fedezett
épületüzemeltetési
energia-
felhasználás
*A fenti értékek előzetes, illetve becsült adatok, nem minősülnek a projekt kapcsán vállalt számszerűsített
kötelezettségnek; az erre vonatkozó adatokat az üzleti terv 3.4.3 pontja tartalmazza.
14
2.1.3. Közvetett kapcsolódású gazdaságfejlesztési programok és projektek
A jelen projekt keretében megvalósuló inkubátorház,
mint befogadó infrastruktúra megvalósítása
esetén kiváló lehetőséget nyújt majd induló vállalkozások számára üzleti tevékenységük elindítására.
Mivel a
projekt helyszíne Tata városa, azaz a Közép-dunántúli régió, így több – remélhetőleg jelen
projekt fizikai zárásakor is széles spektrumon hozzáférhető –
GINOP vállalkozásfejlesztési forrás áll
majd a betelepülő vállalkozások rendelkezésre.
Az üzleti terv összeállításakor a
www.palyazat.gov.hu portál adatai1 szerint a
vállalkozásfejlesztési
típusú, nem lezárt és nem felfüggesztett felhívású fontosabb GINOP források az alábbiak.
GINOP-1.1.7-17 - KKV szektor hatékonyságának növelése elsősorban tőzsdei bevezetést szolgáló
intézkedések biztosítása révén
Beadási határidő: 2017.10.31.
Maximum igényelhető összeg: 1.000.000.000 Ft.
Támogatás intenzitás: 100%
Támogatás formája: vissza nem térítendő
Beadás kezdete: 2017.08.31.
Támogatás minimum összege: 1.000.000.000 Ft.
GINOP-1.2.4-16 - Ipari parkok fejlesztése
Beadási határidő: 2018.05.17.
Maximum igényelhető összeg: 100.000.000 Ft.
Támogatás intenzitás: 50%
Támogatás formája: vissza nem térítendő
Beadás kezdete: 2016.05.17.
Támogatás minimum összege: 10.000.000 Ft.
GINOP-1.2.6-8-3-4-16 - Élelmiszeripari középvállalatok komplex beruházásainak támogatása kombinált
hiteltermékkel
Beadási határidő: 2019.02.15.
Maximum igényelhető összeg: 750.000.000 Ft.
Támogatás intenzitás: 50%
Támogatás formája: vissza nem térítendő
Beadás kezdete: 2017.02.15.
Támogatás minimum összege: 50.000.000 Ft.
1 www.palyazat.gov.hu, 2017. szeptember 5.
15
GINOP-1.2.7-17 - Gyors növekedésű (gazella) vállalkozások komplex fejlesztéseinek támogatása
Beadási határidő: 2018.03.15.
Maximum igényelhető összeg: 500.000.000 Ft.
Támogatás intenzitás: 50%
Támogatás formája: vissza nem térítendő
Beadás kezdete: 2017.09.14.
Támogatás minimum összege: 150.000.000 Ft.
GINOP-1.2.8-17 - Mikro-, kis- és középvállalkozások ipari digitalizációhoz (IPAR 4.0) kapcsolódó
fejlesztéseinek támogatása
Beadási határidő: 2017.10.18.
Maximum igényelhető összeg: 500.000.000 Ft.
Támogatás intenzitás: 50%
Támogatás formája: vissza nem térítendő
Beadás kezdete: 2017.08.31.
Támogatás minimum összege: 20.000.000 Ft.
GINOP-1.3.2-15 - Professzionális klaszterszervezetek minőségi szolgáltatásnyújtásának támogatása
Beadási határidő: 2018.02.01.
Maximum igényelhető összeg: 50.000.000 Ft.
Támogatás intenzitás: 75%
Támogatás formája: vissza nem térítendő
Beadás kezdete: 2016.02.16.
Támogatás minimum összege: 5.000.000 Ft.
GINOP-1.3.3-16 - Beszállító mikro-, kis- és középvállalkozások és beszállítói integrátorok támogatása
Beadási határidő: 2018.10.04.
Maximum igényelhető összeg: 1.000.000.000 Ft.
Támogatás intenzitás: 50%
Támogatás formája: vissza nem térítendő
Beadás kezdete: 2016.10.04.
Támogatás minimum összege: 300.000.000 Ft.
GINOP-2.1.2-8-1-4-16 - Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása kombinált hiteltermék
keretében
Beadási határidő: 2019.03.01.
Maximum igényelhető összeg: 50.000.000 Ft.
Támogatás intenzitás: 40%
Támogatás formája: vissza nem térítendő
16
Beadás kezdete: 2017.03.01.
Támogatás minimum összege: 50.000.000 Ft.
GINOP-2.1.3-15 - Iparjog
Beadási határidő: 2018.09.25.
Maximum igényelhető összeg: 6.000.000 Ft.
Támogatás intenzitás: 100%
Támogatás formája: vissza nem térítendő
Beadás kezdete: 2015.09.24.
Támogatás minimum összege: 1.000.000 Ft.
GINOP-2.1.4-15 - Innovációs voucher
Beadási határidő: 2018.11.30.
Maximum igényelhető összeg: 5.000.000 Ft.
Támogatás intenzitás: 75%
Támogatás formája: vissza nem térítendő
Beadás kezdete: 2016.11.30.
Támogatás minimum összege: 1.000.000 Ft.
GINOP-2.1.5-15 - Innovációs ökoszisztéma (start-up és spin-off)
Beadási határidő: 2018.04.25.
Maximum igényelhető összeg: 600.000.000 Ft.
Támogatás intenzitás: 80%
Támogatás formája: vissza nem térítendő
Beadás kezdete: 2016.07.25.
Támogatás minimum összege: 50.000.000 Ft.
GINOP-2.1.6-16 - Exportképes innovatív termékek fejlesztésének támogatása az innováció vezérelt
exportbővítés megvalósítása érdekében
Beadási határidő: 2019.06.03.
Maximum igényelhető összeg: 1.000.000.000 Ft.
Támogatás intenzitás: 60%
Támogatás formája: vissza nem térítendő
Beadás kezdete: 2017.06.01.
Támogatás minimum összege: 200.000.000 Ft.
17
GINOP-3.1.2-8-2-4-16 - Az infokommunikációs ágazatban működő mikro-, kis- és középvállalkozások
által előállított termékek és szolgáltatások piacosításának, nemzetközi piacokra való belépésének
támogatása
Beadási határidő: 2019.03.08.
Maximum igényelhető összeg: 40.000.000 Ft.
Támogatás intenzitás: 40%
Támogatás formája: vissza nem térítendő
Beadás kezdete: 2017.03.08.
Támogatás minimum összege: 2.000.000 Ft.
GINOP-3.2.2-8-2-4-16 - Vállalati komplex infokommunikációs és mobilfejlesztések, felhőalapú online
üzleti szolgáltatások terjesztésének támogatása
Beadási határidő: 2019.03.08.
Maximum igényelhető összeg: 24.000.000 Ft.
Támogatás intenzitás: 40%
Támogatás formája: vissza nem térítendő
Beadás kezdete: 2017.03.07.
Támogatás minimum összege: 1.000.000 Ft.
GINOP-3.2.4-8-2-4-16 - Felhőalapú (IaaS, PaaS, SaaS) vállalati szolgáltatások, IKT megoldások
fejlesztésének és piaci bevezetésének támogatása
Beadási határidő: 2019.03.08.
Maximum igényelhető összeg: 17.500.000 Ft.
Támogatás intenzitás: 35%
Támogatás formája: vissza nem térítendő
Beadás kezdete: 2017.03.08.
Támogatás minimum összege: 17.500.000 Ft.
GINOP-6.1.6-17 - Munkahelyi képzések támogatása mikro-, kis- és középvállalatok munkavállalói
számára
Beadási határidő: 2017.10.30.
Maximum igényelhető összeg: 50.000.000 Ft.
Támogatás intenzitás: 100%
Támogatás formája: vissza nem térítendő
Beadás kezdete: 2017.06.30.
Támogatás minimum összege: 3.000.000 Ft.
18
GINOP-8.3.1-16 - Mikro-, kis-és középvállalkozások versenyképességének növelése hitel
Beadási határidő: 2018.12.31.
Maximum igényelhető összeg: 600.000.000 Ft.
Támogatás intenzitás: 100%
Támogatás formája: visszatérítendő
Beadás kezdete: 2016.05.30.
Támogatás minimum összege: 1.000.000 Ft.
19
2.2. Együttműködő partnerek, az együttműködés formája
A tervezett projekt az
önkormányzat, mint támogatást igénylő beruházásában valósul meg,
konzorcium nem kerül kialakításra, ugyanakkor a projekt előkészítésében és megvalósításában mind
szakértői kapacitásokat, mind érdekvédelmi profilú partnereket bevon az önkormányzat.
2.2.1. Tervezésben közreműködő mérnökiroda
Az inkubátorház – támogatási kérelem benyújtásához szükséges – előzetes terveit, munkarészeit a
PLANBAU Mérnöki Iroda Kft. (2800 Tatabánya, Réti út 172. 1. em. 4., cégjegyzékszáma: Cg. 11-06-
010942, http://www.planbau.hu) készítette.
1994-ben családi vállalkozásként alakult,
fő tevékenysége mérnöki tevékenység, műszaki
tanácsadás, a cég ezen belül építészettel, generál tervezéssel, tanácsadással, műszaki ellenőrzéssel és
építészeti projektek menedzselésével foglalkozik.
A
cég az ország egész területén tevékenykedik és széleskörű referenciákkal rendelkezik –
elsősorban a Közép-Dunántúli és a Közép-Magyarországi Régióban, ezen belül kiemelten Tata
vonzáskörzetében - ipari épületek, csarnokok és bevásárlóközpontok tervezésében és a kivitelezés
projektmenedzsment, ill. műszaki ellenőri feladatainak ellátásában pl. a következő megrendelők
számára: Artesyn, Zenon Systems, General Electric, BECOM Electronics, MCI, Pioneer, Pepsi Co.,
Borgwarner Turbosystems, Flextronics, Bebusch, Nokia Audio, Impreglon, J.H. Ziegler, Wellnet
International, WGS stamping, Peter-Lacke, Rén Spedex Kft., Ave, Mahart-Log, FCI, MTF, Pannon Lézer.
2.2.2. Komárom-Esztergom Megyei Területfejlesztési Kft. A projekt előkészítésében részt vesz a
Komárom-Esztergom Megyei Területfejlesztési Kft.
(www.kemoh.hu).
A Komárom-Esztergom Megyei Területfejlesztési Korlátolt Felelősségű Társaságot (KEM
Területfejlesztési Kft.) a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés alapította 2015 októberében. A
gazdasági társaság 100%-ban a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat tulajdonában van,
székhelye Tatabánya. A cég főtevékenysége üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás.
Munkavállalóinak száma 8 fő, mindemellett a cég további mintegy 20 külső szakértő bevonásával
tevékenykedik.
2.2.3. Együttműködés a Kereskedelmi- és Iparkamarával
A projektgazda önkormányzat a Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával a
fejlesztés multiplikatív hatásainak kiaknázása érdekében együttműködési megállapodást köt, melynek
főbb rendelkezései az alábbiak:
20
a felek megállapodnak abban, hogy önkormányzat és kamara a projekt megvalósításának
zárásához kapcsolódóan 1 db, az inkubátorház népszerűsítését célzó betelepülés-
ösztönzési rendezvényt tart;
felek rögzítik azt is, hogy együttműködésük keretében az önkormányzat felkérheti a kamarát a
projekt során készítendő
marketinganyagok véleményezésére; illetve
a felek abban is megállapodnak, hogy a projekt fenntartási időszaka alatt
minden évben 1 db
információs napot szerveznek az inkubátorházban, mely során a vállalkozói aktivitás
növelése érdekében tájékoztatást adnak a megjelenőknek az elérhető gazdaságfejlesztési
támogatási lehetőségekről.
21
2.3. Projekt menedzsment szervezet bemutatása
A tervezett fejlesztések tekintetében a
projektgazdai feladatokat, mint támogatást igénylő, Tata
Város Önkormányzata látja jel.
A projekt gazda képviseletében
Michl József polgármester jár el. Kapcsolatot tart az önkormányzat
képviselő testületével, rendszeresen ellenőrzi és beszámoltatja a projekt menedzsert. A Tatai Közös
Önkormányzati Hivatal által delegált személy szervezi és vezeti a
projektszervezet, ami a projekttel
kapcsolatos valamennyi dokumentációt kezeli.
A tervezett
fejlesztés végrehajtását biztosító projektszervezetet az alábbi ábra szemlélteti.
Projektszervezet áttekintő ábrája
Projekt-
gazda
Közbeszerzési
szakértő
Projektiroda, irattár
Projekt-
Projekt pénzügyi
menedzser
menedzser
Nyilvánossági és
kommunikációs
szakértő
Műszaki
ellenőr
Kivitelezést végző vállalkozók
/ szállítók
A feladatok megosztását a következők szerint tervezzük:
Funkció/
Fő feladatok
beosztás
Projekt gazda:
Michl József polgármester projektgazdaként felügyeli a projektet, a
Michl József
felsőszintű döntéshozó, valamint biztosítja a projekt számára a
polgármester
szükséges támogatást, szükség esetén elrendeli a projekt belső
ellenőrzését.
22
Projekt menedzser:
A projekt menedzserre olyan személy kerül kiválasztásra, akinek van
név: Lakos Zsuzsa
beruházási, beszerzési, közbeszerzési, jogi és koordinációs
tapasztalata, közreműködött a projekt-előkészítés és megvalósítás
technikai és pénzügyi, jogi, beszerzési/közbeszerzési feladatainak
ellátásában és koordinációjában. Képes ellenőrizni, motiválni,
továbbá az előkészítésben résztvevő vállalkozókkal szemben
érvényesíteni tudja a projekt gazda érdekeit, a szerződések
előírásait és a jogszabályok betartatását. A projektmenedzser végzi
az operatív projektmenedzsmenti teendőket, koordinálja, ellenőrzi a
beruházást, és szakmai projekttermékek előállításáért és kezeléséért
felel.
Műszaki ellenőr
A projekt megvalósítási szakaszában irányítja, és beszámoltatja a
kivitelezőket munkájában, feladata a műszaki ellenőri feladatok
ellátása.
A projekt műszaki ellenőrének feladata lesz a projekt műszaki
teljesítésének felügyelete, az első számú kapcsolattartó a
kivitelezést végző vállalkozókkal.
Külső szakértő, beszerzési eljárás keretében kerül kiválasztásra.
Pénzügyi menedzser:
A projekt megvalósítási szakaszában felmerülő pénzügyi feladatok
név: Zsombóki Andrea
ellátása, a projekttel összefüggésben keletkező szerződések,
számlák, nyilvántartások kezelési rendjének a kialakítása. Feladata a
jelentési kötelezettségek teljesítése, az elszámolások lebonyolítása,
valamint egyéb, a projekt életciklushoz kapcsolódó folyamatok
kezelése.
Projektirodai asszisztens:
A projektben keletkező dokumentumok rendszerezését, és a
név: Zombori Mónika
megkövetelt kezelési rend biztosítást projektiroda végzi, ahol a
projekttel kapcsolatos minden dokumentum rendszerezetten
fellelhető.
Közbeszerzési szakértő
A projekt során szükségessé váló közbeszerzési feladatok ellátása,
végrehajtása. Felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó
beszerzési eljárás keretében kerül kiválasztásra.
Nyilvánossági
és A kötelező nyilvánossággal kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős
kommunikációs szakértő
szakértő később kerül kiválasztásra.
A nevesített szakértő önéletrajza az
üzleti terv mellékleteként csatolásra kerül.
23
A projekt előkészítéséhez kapcsolódóan Tata Város Önkormányzata külső szakértő céget, a
Komárom-
Esztergom Megyei Területfejlesztési Korlátolt Felelősségű Társaságot vette igénybe.
A Kft. közreműködő szervezeti vagy pályázatírói szakmai tapasztalattal rendelkező munkatársakkal
dolgozik, akik mind a 2007-2013-as, mind a 2014-2020-as fejlesztési programokban rendelkeznek
tapasztalatokkal.
A projektben a külső szakértő társaság
feladata a következő:
-
előzetes megalapozó dokumentumok elkészítése: üzleti terv, CBA elemzések;
-
projektek költségvetésének kidolgozása, projekttervezés.
24
3. Fejlesztési igény megalapozása
3.1. Stratégiai helyzetértékelés
3.1.1. Komárom-Esztergom megye gazdasági helyzetének áttekintése
A Központi Statisztikai Hivatal „Fókuszban a megyék – 2016. I–IV. negyedév” elnevezésű elemzésének
alábbi adatai pontos pillanatfelvételként rögzítik Komárom-Esztergom megyei gazdasági mutatóinak
helyzetét. A kép összetett, de egészében kedvező trendekre világít rá. A foglalkoztatottsági adatok, a
beruházási és ipari termelési mutatók mind messze az országot meghaladó mutatószámaikkal
rávilágítanak a megye jól dinamizált gazdasági pozíciójára, amit a jelen projekt szerinti, ipari fókuszú
fejlesztés tovább erősíthet.
Foglalkoztatási adatok, főbb megyei gazdasági trendek
A megye munkaerőpiacára az országosnál magasabb foglalkoztatottsági arány és alacsonyabb
munkanélküliségi ráta a jellemző. A IV. negyedévben a munkanélküliek száma 2015 azonos
időszakához képest jelentősen visszaesett. 2016-ban a megyei székhelyű gazdasági szervezeteknél
többen álltak alkalmazásban, mint egy éve.
A teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete 260 ezer forint volt, ami kevéssel
maradt el az országostól. A KSH munkaerő-felmérésének adatai szerint 2016. IV. negyedévben
Komárom-Esztergom megyében a gazdaságilag aktív 15–74 éves népesség száma 140 ezer fő volt,
4,2%-kal kevesebb, mint egy éve. Az aktivitási arány 60,8%, alacsonyabb az országos átlagnál.
25
A gazdaságilag aktív népességen belül a munkaerőpiacon közel 137 ezer fő foglalkoztatottként, 3 ezer
fő munkanélküliként volt jelen. A foglalkoztatottak száma 0,7%-kal mérséklődött, a munkanélkülieké
60%-kal csökkent. A foglalkoztatási ráta 59,4%, a munkanélküliségi ráta 2,4% volt, mindkét mutató
kedvezőbb, mint az országos. Az inaktívak száma 2016 utolsó negyedévében 90 ezer fő volt. A
munkaerőpiactól távol lévők száma 6,0%-kal nagyobb, mint egy évvel korábban.
A megyei ipar termelési értéke jelentősen emelkedett 2015-höz viszonyítva. A legnagyobb súlyú
ágazat, a járműipar termelése is meghaladta az előző évit. A megyei székhelyű gazdasági szervezetek
beruházásai 11%-kal maradtak el a 2015. évitől.
A megyében – az országban egyedüliként – nőtt az építőipari termelés volumene. Élénkült a
lakásépítési kedv is: a megyeszékhelyen zajló építkezéseknek köszönhetően négytizeddel több új
lakást adtak át, mint a megelőző évben.
Beruházási adatok
A Komárom-Esztergom megyei székhelyű szervezetek az előzetes adatok szerint 2016-ban 168 milliárd
forintot fordítottak új tárgyi eszközök beszerzésére, létesítésére, összehasonlító áron 11%-kal
kevesebbet, mint 2015-ben.
Az összes beruházás több mint háromnegyede a feldolgozóiparban valósult meg, amely volumenében
4,9%-os növekedést jelentett. A fejlesztési források további 5,7%-a a szállítás, raktározás, 4,3%-a pedig
a mezőgazdaság fejlesztését szolgálta.
A feldolgozóipari beruházások 26%-át járműipari cégek valósították meg: fejlesztéseik értéke csaknem
elérte a 33 milliárd forintot. Az egyéb feldolgozóipar ágazat részesedése 19, a gumi- és
műanyagtermék-gyártásáé pedig 13%-os volt.
26
2016-ban a beruházási célú kiadások 26%-át épületek és egyéb építmények építésére, 67%-át gépek
és berendezések beszerzésére, 6,4%-át pedig járművásárlásra fordították. A gépeknek és
berendezéseknek 66, a járműveknek pedig 94%-a importból származott.
Pillanatkép a vállalkozásokról
2016. december 31-én Komárom-Esztergom megyében 44 ezer gazdasági szervezetet tartottak
nyilván, 0,4%-kal többet, mint egy évvel korábban.
A szervezetek kilenctizedét vállalkozásként jegyezték be, 33–67%-os arányban társas vállalkozás, illetve
önálló vállalkozó formában. A társas vállalkozások száma egy év alatt 5,0%-kal csökkent, az önálló
vállalkozóké 3,1%-kal nőtt.
A társas vállalkozások 72%-át (9,5 ezer) alapították korlátolt felelősségű, egynegyedét (3,2 ezer) betéti
társaság formában és mindössze 105-öt részvénytársaságként.
A korlátolt felelősségű, illetve a betéti társaságok száma elmaradt az előző év végitől, a
részvénytársaságoké meghaladta azt.
A 27 ezer önálló vállalkozó 35%-a fő-, 49%-a mellékfoglalkozás keretében tevékenykedett. A fő- és
mellékfoglalkozásúak száma növekedett, a nyugdíjasoké nem változott 2015 végéhez képest. A
legtöbb vállalkozást (7,3 ezer) a mezőgazdaságban jegyezték be. Ezenkívül a kereskedelem (4,9 ezer)
és az ingatlanügyletek (6,5 ezer) vállalkozásai voltak a legelterjedtebbek.
Ipari termelés
A 4 főnél többet foglalkoztató ipari vállalkozások Komárom-Esztergom megyei telephelyein 2016-ban
2292 milliárd forint termelési értéket állítottak elő (az országos termelési érték 8,3%-át), volumenében
22%-kal többet, mint egy évvel korábban.
27
A megyei székhelyű, 49 főnél többet foglalkoztató ipari szervezetek termelési volumene 9,5%-kal
emelkedett. A belföldi értékesítés volumene 11, a bevételek 85%-át kitevő exporté 9,5%-kal bővült egy
év alatt.
A feldolgozóipar termelése 10%-kal növekedett, az energiaiparé csaknem felére csökkent. A
feldolgozóipari termelés legnagyobb hányadát (47%-át) adó járműgyártás termelési volumene 13%-kal
haladta meg az előző évit. A feldolgozóipar termelési értékéből 13%-kal részesedő számítógép,
elektronikai, optikai termék gyártása 4,0%-kal bővült. Mindkét ágazat döntően külpiacokra értékesíti
termékeit.
A megyei székhelyű, 49 főnél többet foglalkoztató ipari vállalkozásoknál alkalmazásban állók száma
2015-höz viszonyítva 4,8%-kal emelkedett, mely a termelés még nagyobb ütemű bővülése miatt a
termelékenység 4,5%-os javulását eredményezte.
28
3.1.2. Stratégiai illeszkedés a helyi és a térségi fejlesztési tervekhez
3.1.2.1. Helyi tervezés
Mivel az
üzleti terv 2.1.2 pontjában már fentebb részletesen kifejtettük, ehelyett csak utalunk a
helyi tervek és a projekt nagyfokú illeszkedésére.
A város fejlesztési elképzeléseit összefoglaló, 2008-ban készült
Magyary-terv felülvizsgálata és új
célkitűzések megfogalmazása után 2015-ben elfogadásra került a Magyary-terv 2.0, figyelembe
véve a Tata Város Önkormányzati Képviselő-testülete 2015-19-es gazdasági programjában foglaltakat
is.
A gazdasági program általános és hosszú távú céljául a város intézményeinek kiegyensúlyozott és
költségtakarékos működtetését, a fejlesztések lehetőségeinek megteremtését és megvalósítását, a
lakosság életkörülményeinek javítását, elégedettségének fokozását, a vállalkozói környezet napi
igényekhez történő aktualizálását és beruházási kedv fokozását a helyi értékek megőrzésének
figyelembevételével, a járásban betöltött szerep tökéletesítését, végül, de nem utolsó sorban a hazai és
EU-s források hatékony lehívását tűzte ki.
A Magyary-terven belül az
Esterházy gazdaságfejlesztési program szerint az inkubátorház
létrehozásával „a kisebb vállalkozások részére van lehetőség megfelelő telephely biztosítására. Így az
elkövetkezendő évek feladata, hogy uniós támogatás segítségével megvalósulhasson az inkubátorház”.
Tata város
Integrált Településfejlesztési Stratégiája c. keretdokumentum (hatályos: 2017. január 26-
tól)
2.3.2 Egyéb projektek alpontjában 23. szám alatt nevesített beruházás az inkubátorház
létrehozása. A projekt a „T4: A város gazdasági erejének növelése” stratégiai célhoz illeszkedik,
indikatív forrásként a TOP 1.1 intézkedéscsoport került megjelölésre.
3.1.2.2. Megyei tervezési reláció
A gazdaságfejlesztési beavatkozások kapcsán
Komárom-Esztergom megye Integrált Területi
Programja (66/2015 (05.08.) sz. Közgyűlési határozat) az alábbi
stratégiai célkitűzéseket fogalmazza
meg: városias térségekben TOP 1.1 forrásból meglévő (belterületi) önkormányzati (többségi tulajdonú)
épületek:
inkubátorház, vállalkozók háza, szolgáltatóház, irodaház fejlesztések az innováció
ösztönzése érdekében (kiemelten start-up kezdeményezések, co-working irodák, azaz bérelhető
közösségi irodaterek céljára) kiemelten preferáltak.
A fentiekből következően, mint az az üzleti terv 4. pontjában részletesen bemutatásra kerül,
jelen
projekt a megyei ITP-hez is teljes mértékben illeszkedik.
29
3.1.2.3. Terület-specifikus értékelési szempontok és a projekt tartalma
A projekt tartalma
A Felhívás szerint az inkubátorházak fejlesztését úgy kell megvalósítani, hogy a
KKV-k
megerősödésével a fejlesztési források a legnagyobb addicionális hatást érhessék el. Kiemelt cél, hogy a betelepülő vállalkozások az inkubációs időszak alatt annyira megerősödjenek, hogy
a
vállalkozások telephelyi és menedzsment funkcióinak megerősödésével hozzájáruljanak a
foglalkoztatottság, valamint magas hozzáadott értéket előállítva a GDP növeléséhez, s ezáltal a
nemzetgazdaság erősödéséhez.
A projektben a fő fejlesztési cél, hogy - a Felhívás rendelkezéseivel összhangban - olyan
jelentős
fejlődési potenciállal rendelkező, speciális gépgyártás, járműgyártás, élelmiszeripar, illetve zöld
gazdaság területén tevékenykedő vállalkozások működhessen a szerteágazó infrastrukturális és
magas hozzáadott-értékű szolgáltatásokat nyújtó, modern és jól felszerelt inkubátorházban, akik
képesek innoválni, foglalkoztatni,
a helyi gazdaságot erősíteni, a város ipari potenciálját hosszútávon
növelni.
Illeszkedés a terület-specifikus célrendszerhez
Ennek
a célrendszernek projektszintű értékeléséhez a terület-specifikus szempontrendszer (TSM)
szolgáltat támpontot, így az alábbiakban ezt tekintjük át.
Terület-specifikus
A szempont értékelése
szempont
a projektben
Illeszkedés a megyei területfejlesztési programhoz és a vonatkozó indikátoraihoz
A fejlesztés hozzájárul a megye nagytérségi A fejlesztés Tata városban,
városias térségben,
súlyának,
beágyazódásának
és
a
Tatabánya
központú
városhálózati
versenyképességének erősítéséhez
csomópont magtelepülésén valósul meg.
Minél komplexebb fejlesztés valósuljon meg A projektben
alapinfrastruktúra kiépítése
(alapinfrastruktúra, termelő infrastruktúra és
valamint szolgáltató (irodák, tárgyalók,
szolgáltatás-fejlesztés) a projektben.
konferenciatermek)
és termelő funkciót
(műhely) egyaránt ellátni képes felépítmény
kerül kialakításra.
Inkubátorház által nyújtott szolgáltatások A
projektben
–
együttműködési
száma (jogi, pénzügyi, ügyviteli, irodai, stb)
megállapodással igazoltan –
minimálisan 6
inkubációs szolgáltatás elérhető lesz.
30
Hozzájárulás a megye gazdaságának diverzifikálásához
A projektgazda, együttműködve a megyei Az
együttműködés
–
erre
irányuló
kereskedelmi és iparkamarával, marketing
megállapodással
alátámasztottan
–
a
tevékenységeket tervez és információs napokat
projekthez kapcsolódóan megvalósul.
szervez a gazdaságfejlesztési támogatási
lehetőségekről, a vállalkozói aktivitás növelése
érdekében.
A projektgazda szándéknyilatkozatokkal is A megalapozó felmérés szerint intenzív igény
alátámasztja a betelepülésre vonatkozó
mutatkozik a fejlesztésre, a fenntartási
vállalkozói igényeket.
időszakra – szándéknyilatkozattal igazoltan –
minimálisan 7 betelepülő vállalkozással számolunk.
A működtetés megalapozottsága
A
kiválasztási,
működés-elemzési
és
értékelési, valamint rotációs módszertan –
összhangban a Felhívás rendelkezéseivel - az
üzleti tervben részletesen kifejtésre kerül.
Hozzájárulás a munkához jutás feltételeinek javításához
A projekt közvetlen munkahelyet teremt
A projekt közvetlen módon
3 főállású
munkahelyet teremt a fenntartási időszak
vonatkozásában.
A betelepíteni tervezett vállalkozások száma a A fenntartási időszakban
7 db vállalkozás
fenntartási időszakban.
betelepítését tervezzük.
Hozzájárulás a területi és társadalmi kohézió erősítéséhez
A
fejlesztés
térségi
hatása
és/vagy A fejlesztés helyi és térségi szinten egyaránt
kapcsolódása más fejlesztésekhez igazolt
erős
szinergikus
hatásokat
generál,
kapcsolódik 1 db lezárt illetve 1 db
megvalósítás alatt álló projekthez.
A projektgazda a megvalósítás során vállalja, A projektgazda vállalja, hogy az inkubátorház
hogy együttműködik a működő megyei és
fejlesztés megvalósítása során és fenntartási
területileg illetékes helyi foglalkoztatási
időszaka alatt
együttműködik a működő
paktumokkal
megyei foglalkoztatási paktummal, ez az I.
és VI. mérföldkő kapcsán tervezett
tevékenység. Helyi paktum a városban nincs.
31
Hozzájárulás az épített és természeti környezet, táj meglévő értékeinek, erőforrásainak
megőrzéshez, fenntartható hasznosításához és hatékony működtetéséhez
A
fejlesztés
során
megújuló
energia A fejlesztés során
megújuló energia
hasznosítását tervezik
hasznosítása
(napelemes
rendszerrel)
tervezett.
A fejlesztés használaton kívüli épületben, vagy A megvalósulási helyszín
Tata Város
meglévő épület felújításával, bővítésével
közigazgatási belterületén található, a
és/vagy barnamezős területen valósul meg
beruházás egy üresen álló, de korábban
beépített területen valósul meg.
32
3.1.3. Horizontális adaptáció: esélyegyenlőség, fenntarthatóság
3.1.3.1 Esélyegyenlőség
A projekt keretében megvalósuló fejlesztés illeszkedik Tata Város Önkormányzata, 2013 - 2018 közötti
időszakra vonatkozó, 21/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet szerinti
Helyi Esélyegyenlőségi
Programjához.
A projektben
komplex akadálymentesítésre is sor kerül. A létesítmények, térhasználat közlekedési
kapcsolatok tervezésekor a támogatást
igénylő figyelembe veszi és érvényesíti az egyetemes
tervezés elveit, azaz a nők és férfiak igényeit, az idősek, a fogyatékosok és a gyermekek igényeit, és
bemutatja ennek módját.
A projekt és annak kapcsán létrejövő
beruházás tervezett üzemeltetése során a támogatást igénylő
az esélyegyenlőség biztosításának követelményeit megtartja, nem diszkriminál. A projekt nyitott
intézményként erősíti a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés elvét, új vállalkozások létrejöttének
katalizátoraként csökkenti a területi és a szociális szegregációt.
A projekt támogatja a nők gazdasági szerepének erősítését, mivel
ösztönzi a női vállalkozók betelepülését.
A fejlesztés keretében
tervezetten legalább 1 fő női munkavállaló kerül alkalmazásra. Az
önkormányzat az adminisztratív munkakörök kapcsán megvizsgálja a
nem felsőfokú végzettségű női
munkaerő alkalmazásának lehetőségét is.
A projektgazda a fejlesztéshez kapcsolódó nyilvános eseményeken,
kommunikációjában és
viselkedésében a támogatást igénylő esélytudatosságot fejez ki: nem közvetít szegregációt,
csökkenti a csoportokra vonatkozó meglévő előítéleteket.
A támogatást igénylő betartja a vonatkozó környezetvédelmi és esélyegyenlőségi jogszabályokat, a
projekt által érintett területen a védett természeti és kulturális értékeket megőrzi, a fennálló vagy a
beruházás során keletkezett környezeti kárt és az esélyegyenlőség szempontjából jogszabályba ütköző
nem-megfelelőséget legkésőbb a projekt megvalósítása során megszünteti.
3.1.3.2. Fenntarthatóság
A projekt
pénzügyi fenntarthatósága biztosított, Tata Város Önkormányzata felmérte a projekt során
keletkező bevételeket, azokat figyelembe vette a projekt fenntartásában, és ezt tevékenységenként a
CBA-ban alátámasztja.
Az inkubátorház koncepciójának szerves része
co-working elem: ez az erőforrás-megosztáson
alapuló vállalati együttműködések, a sharing economy2 módszereit építi be a mindennapi
működésbe.
2 A sharing economy (más néven közösségi gazdaság) olyan gazdasági és szociális rendszert jelent, amely árukhoz,
szolgáltatásokhoz, adatokhoz és tudáshoz való közösségi hozzáférést tesz lehetővé, így növelve azok kihasználtságát.
33
A
környezeti fenntarthatóság kapcsán három pilléren támaszkodik a projekt, ezek az alábbiak:
1. Modern épületgépészeti és épülettechnológia megoldásokkal az épület energia-felvétele
minimalizálható és
közel 0 energia-igényű beruházás valósul meg. Az
energiahatékonyság,
energiatakarékosság fontos cél volt a tervezéskor, ugyanis később jelentős költségeket lehet
megtakarítani a közmű-ráfordításokon.
A projektben
napelem-rendszer telepítése tervezett.
2. Kiépítésre kerül az épület parkolójában egy „
C” típusú, elektromos autók feltöltésére
szolgáló töltő-berendezés, mely hozzájárulhat az EU2020 kapcsán megfogalmazott emissziós
célok eléréshez.
3. A beruházás
egy fejlesztési célra kijelölt, ipari ingatlanon valósul meg, így káros
környezeti, ökológiai hatások bekövetkezése nem valószínűsíthető. A területre jellemző
biológiai sokféleség megőrzése és az ökológiai átjárhatóság a beruházással nem sérül.
A projekt keretében tervezett fejlesztés
összhangban áll a társadalmi igényekkel, lehetőséget nyújt a
vállalkozásindítással járó egzisztenciális kockázatok csökkentésére, javítja a lehetőségekhez való
hozzáférést.
Az (ön)foglalkoztatás esélyének megteremtésével javítja az életminőséget, lehetőséget biztosít a
közvetett kedvezményezettek számára az anyagi jólét elérésére is, így a
társadalmi fenntarthatóság
igazolható.
34
3.2. Piaci környezet elemzése
3.2.1. Piacelemzés
3.2.1.1 Az inkubátorházak, mint speciális szolgáltatási ágazat a KKV szektorban A kis- és középvállalkozások (kkv-k) fontos szerepet játszanak
a növekedésben és
munkahelyteremtésben. A becslések szerint a 20,7 millió európai kis- és középvállalkozás adja
a foglalkoztatottság 67%-át, és a bruttó hozzáadott érték 58%-át állítja elő.
Ennek eredményeként a kkv-k támogatása az évek során az európai politika egyre fontosabb
prioritásává vált. A lisszaboni stratégia különös fontosságot tulajdonított a kkv-szektornak. Később az
Európa 2020 stratégia is nagy hangsúlyt fektetett a kkv-k és az innováció fontosságára az
Európai Unió gazdaságában, valamint az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés
megvalósításában játszott fontos szerepükre.
Az üzleti inkubátorok3
célja, hogy széles körű és intenzív támogatást nyújtsanak a fiatal
vállalkozásoknak. Ez a támogatás leginkább a vállalkozások életciklusának kezdetekor szükséges,
amikor legnagyobb a bukás kockázata.
Az eddig közzétett kutatások szerint az
inkubációs támogatásban részesülő kkv-k lényegesen
kisebb eséllyel buknak el az alapítást követő első néhány évben. Az újonnan alapított társaságoknak
általában 56%-a éli túl az első három évet, míg az
üzleti inkubátorok által támogatott társaságok
esetén ez az arány körülbelül 90%.4
A
szolgáltatási kör meghatározása az inkubátorok üzemeltetésének talán legkritikusabb feladata.
Úgy kell kialakítani, hogy valós piaci elégtelenségeket célozzanak meg, és a lehető legkisebb
mértékben torzítsák a piaci folyamatokat.
Ha az inkubátor túl kevés szolgáltatást nyújt, akkor igen hasonlatossá válhat egy irodabérleti ügylethez,
amellyel az inkubáció lényege veszhet el. Ha az inkubátor túl sok szolgáltatás nyújtását tervezi, akkor
nagy valószínűséggel olyan is lesz közötte, amely nem jelentkezett piaci elégtelenségként. Az így
létrejövő piactorzítás szintén ellentétben áll az inkubáció szándékaival.5
A leggyakrabban nyújtott vagy elérhetővé tett
szolgáltatáscsoportok jellemzően az alábbiak:
3 Egy üzleti inkubátor a vállalkozások sikeres létrehozásának és további fejlesztésük támogatása céljára szolgáló szervezet. Ezek
gyakran fizikai üzleti infrastruktúrához, egyedi igényekhez szabott üzleti támogatási szolgáltatásokhoz és hálózatépítési
lehetőségekhez adnak hozzáférést. A különböző inkubátorok számos szempontból mutatnak eltéréseket, különösen az általuk
nyújtott inkubációs szolgáltatások, belső szervezetük, ágazati specializációjuk és az általuk kiszolgált ügyféltípusok tekintetében.
6 Európai Számvevőszék 2014/07. sz. különjelentés, 9. oldal
5 Bajmóczy: Z.: Az üzleti inkubáció szerepe a vállalkozásfejlesztésben - Közgazdasági Szemle, LI. évf., 2004. december
35
-
működési tér biztosítása, infrastrukturális szolgáltatások;
-
működéstámogató, magas hozzáadott értékű tanácsadói szolgáltatások;
-
adminisztratív, technikai szolgáltatások;
-
kapcsolati hálók kialakításának támogatása, networking.
Ha a fenti
szolgáltatás-poolt megfelelő minőségben és költséghatékonyan képes nyújtani egy
inkubátorház, akkor alapfunkciói betöltésére feltétlenül alkalmas.
Ha pedig
tudás- és technológiai transzfer folyamatokban és közvetett vagy közvetlen pénzügyi
támogatásban is együttműködni képes a KKV-kal, akkor már egy olyan emelt szintű
gazdaságfejlesztési tevékenységet folytat, ami a helyi gazdaság dinamizálásán túlmutató
eredményekkel is kecsegtethet.
3.2.1.2 Az inkubátorházak által nyújtott fontosabb szolgáltatások E pontban rövid áttekintést teszünk annak kapcsán, melyek azok - a fent nevesített csoportosítás
mentén rendezett - egyes szolgáltatások, melyeket az inkubátorházak nyújtnak, nyújtani képesek a
betelepülő vállalkozások számára.
Az infrastrukturális szolgáltatások alatt a befogadó építmény révén biztosított használati funkciókat
(azaz a rendelkezésre álló speciális helyiségek használatában rejlő kapacitásokat) értjük. Ezek közül a
fontosabb típusok az alábbiak:
-
iroda
-
műhely
-
technológiai labor
-
közösségi (co-working) iroda
-
egyéb közösségi tér
-
tárgyaló
-
közösségi- és konferenciaterem.
A működéstámogató, magas hozzáadott értékű tanácsadói szolgáltatások közé azokat a soft
tevékenységeket soroljuk, melyeket tipikusan, de nem kizárólagosan külső szolgáltatók révén érhetőek
el és céljuk a vállalkozások működéséhez szükséges speciális tudás, szakértői háttér biztosítása. Ezek
lehetnek többek között:
-
üzleti tervezési tanácsadás (alap és emelt szintű);
-
üzleti módszertani és vezetőképzés, egyéb képzések;
-
coaching szolgáltatás;
-
innovációs értékelési (szabadalmi) szolgáltatás;
-
vállalatfinanszírozási tanácsadás (piaci és támogatási források);
-
projektfejlesztési és projektmenedzsment szolgáltatások;
-
munkavédelmi és munkaegészségügyi tanácsadás és szolgáltatások;
-
jogi és közbeszerzési tanácsadási szolgáltatások;
-
könyvviteli szolgáltatás;
36
-
adózási tanácsadás;
-
fordítási és tolmácsolási szolgáltatások.
Adminisztratív, technikai szolgáltatások alatt azon tevékenységeket értjük, melyek a mindennapi
operatív működést segítik, tehermentesítve az induló vállalkozások rendszerint szűk humánerőforrás-
kapacitását a kevésbé magas hozzáadott-értékű feladatok ellátása aló, mint például:
-
fénymásolás;
-
digitalizálás;
-
postázási feladatok;
-
ügyfélirányítás.
A networking szolgáltatások körében azon – tipikusan az inkubátorház személyzete által
megvalósított – tevékenységeket értjük, melyek a KKV-k üzleti kapcsolati rendszerének kiépítését,
együttműködési lehetőségeik szélesítését értjük:
-
üzleti partnerek felkutatása;
-
nemzetközi kapcsolatépítés, tanulmányutak szervezése;
-
klaszterkapcsolatok kialakításának támogatása;
-
hálózatépítési tanácsadás;
-
inkubátorházak közötti benchmarking fórumok szervezése.
37
3.2.2. Inkubációs tapasztalatok és elvárások vállalati szektorban
3.2.2.1 A felmérés módszertana
A projekt előkészítése során lefolytatott gazdaságfejlesztési fókuszú elemzésünk elkészítésének
alapvetése volt, hogy Tata Város
gazdasági szereplőinek bevonása révén kapjunk választ
kérdéseinkre és azon stakeholdereket vonjuk be az inkubátorház tervezési folyamatába, akik
mérvadó véleményt képesek megfogalmazni a tárgyban.
A felmérésen való
részvétel önkéntes volt, a vizsgálat a kiválasztott vállalatok közép- és
felsővezetőivel lefolytatott, sztenderd kérdőív kitöltésére irányuló részletes interjúkra épült.
A közreműködő vállalatok
Tata Városban tevékenykedő cégek voltak, részben a TOP 1.1.2-16
felhívásban nevesített kiemelt iparági, részben egyéb gazdasági szereplők közül.
Az elsődleges cél az volt, hogy ezen
vállalatok olyan vezetőinek, tulajdonosainak bevonásával készüljön el a felmérés, akik
sokéves iparági tapasztalat birtokában képesek meghatározni, hogy
mi
az, amire a képviselt ipari szakterületükön működő vagy működni tervező, inkubációs folyamatba
beemelhető,
induló vállalkozásnak szolgáltatási és infrastrukturális aspektusból szüksége van.
A felmérés során az alábbi vállalatok és vezetőik megkeresésére került sor.
Felmérésben részt vett vállalkozás
nettó
állományi
Válaszadó vezető Válaszadó vezető
iparága
árbevétele
létszáma
beosztása
tapasztalata (év)
(2016, mFt)
(2016, fő)
elektronikai
870,9
44
ügyvezető
15
alkatrészgyártása
csapágy, erőátviteli elem
kereskedelmi
881,7
62
30
gyártása
vezető
kenyér, friss pékáru gyártása
201,1
25
ügyvezető
25
fűrészáru-
28,0
2
ügyvezető
35
gyártás
húsfeldolgozás-
3,4
2
ügyvezető
14
tartósítás
húsfeldolgozás-
2143
34
gazdasági vezető
15
tartósítás
előadó-művészetet
144,6
38
vezérigazgató
10
kiegészítő tevékenység
nem veszélyes hulladék
üzemeltetési
341,1
59
20
gyűjtése
vezető
A felmérésben összesen
4,613 mrd Forint nettó árbevételt realizáló 8 vállalat olyan vezetőjét
kerestük meg, akik átlagosan
20,5 év szakterületi munkatapasztalattal rendelkeznek és irányításuk
(illetve a vállalati menedzsment irányítása) alatt
átlagosan 33 fő foglalkoztatott tevékenykedik.
38
Tata Város Önkormányzata segítő támogatásával megvalósult felmérés – meglátásunk szerint -
számos
érdekes és értékes javaslathoz és észrevételhez segítette a projekt-előkészítésért felelős
szakértőket, illetve döntéshozókat.
3.2.2.2 Részletes eredmények
A gazdasági környezet egyes tényezőiről
A gazdasági környezet elemzése kapcsán egy egyszerű kérdéssor révén arra kerestük a választ, hogy az
egyes, alább megjelenített tényezők közül
egy - a megkérdezett menedzser szakterületén,
vállalatának iparágában induló, illetve működő - vállalkozásnak mely paraméterek mennyire
lényegesek.
A megkérdezettek
1 és 10 pont között súlyozhatták (1: nem releváns, 10: kritikus fontosságú)
válaszukat, az így kapott visszajelzések átlagát fordítottuk át százalékpontokban kifejezett eredménnyé.
Nem meglepő módon az
általános helyi infrastruktúrát fontosnak tartják (73%) a megkérdezettek –
ennek kapcsán azonban lényeges jeleznünk, hogy a város adottságai a fejlesztés ezen kapcsolódási
pontját tekintve – mint azt az üzleti tervben fentebb bemutattuk – kiválóak.
Az ábrán is jól látható – s ez általános, minden interjú során visszaköszönő tapasztalat is -, hogy a
kvalifikált helyi munkaerő abszolút értelemben
kulcskérdés a vállalkozások működése, bővülése
szempontjából (96%).
A mai – a transznacionális együttműködések korára jellemző – piaci viszonyok között érdekes
eredmény, hogy a vállalatok sikeressége szempontjából a vezetők
a helyi piacnak viszonylag nagy
jelentőséget tulajdonítanak (73%).
39
A felmérés során rövid kitekintést tettünk arra, is, hogy
a technológiai együttműködéseket illetően
milyen meglátásaik vannak az interjúalanyoknak.
A térség gazdasági szereplői
a gyakorlatban kevés számú egyetem-ipar kapcsolatot észlelnek, bár
abban még így is nagy többségben egyetértenek, hogy mind nemzetgazdasági, mind vállalati
aspektusból is fontos volna, hogy a
kutatási eredmények transzferje ténylegesen megvalósuljon (76%).
Rendkívül lényeges kérdéskörnek tekintették a vállalatvezetők a
finanszírozással kapcsolatos tényezők vizsgálatát.
A vállalati szektor számára a legfontosabb forrástípusok
a kereskedelmi banki (80%) és a
költségvetési (85%), illetve
EU alapokból származó (90%) finanszírozási formák.
40
A gazdasági környezet egyéb tényezőit is górcső alá vettük, kiemelve néhány olyan paramétert, melyek
a vállalatok széles körét érinthetik.
Itt említésre méltó eredmény, hogy visszaköszön a megfelelő
képzési programok (és itt külön
hangsúlyozta a válaszadók többsége az ipari igényeket kielégítő szakemberképzést)
fontossága (86%)
és
helyi KKV-barát szabályozási és együttműködési környezet elengedhetetlensége (89 és 90%).
A felmérés során arra is kerestük a választ, hogy
mely iparágakat tartják a helyi vállalatvezetők
olyan kulcsiparágnak, melynek bázisán a további, jövőbeli gazdaságfejlesztési intézkedések
tervezhetőek.
Kiemelt iparágak
Válaszok szerinti súlya
speciális gépgyártás
60%
zöld gazdaság
60%
élelmiszeripar
40%
járműgyártás
30%
egészséggazdaság
30%
A felmérés eredményei között külön említést érdemel, hogy a válaszadók véleménye alapján a
térségben egyébként erős
gépgyártás és élelmiszeripar mellett a zöld gazdaság az (60%), ami a
fejlődés motorja lehet a jövőben.
Az „Inkubátorházak fejlesztése” c. konstrukció feltételrendszere
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program
TOP-1.1.2-16 Inkubátorházak fejlesztése c.
felhívásához kapcsolódóan sorra vettük, mely támogatható tevékenység megvalósítása kapcsán milyen
fontosságúnak érzik
a fejlesztés vagy projektelem megvalósítását a vállalatvezetők.
A megkérdezettek ez esetben is
1 és 10 pont között súlyozhatták (1: nem releváns, 10: kritikus
41
fontosságú) válaszukat, az így kapott visszajelzések átlagát fordítottuk át százalékpontokban kifejezett
eredménnyé.
Beruházási elemek a projektben
Iparfejlesztési és iparfejlesztéshez kapcsolódó szolgáltatói inkubációs
tevékenység céljára használandó ingatlanok építése, bővítése,
korszerűsítése, modernizálása és inkubátorházzá történő átalakítása és
84%
az inkubációs tevékenységhez kapcsolódóan a telekhatáron belüli
alapinfrastruktúra kiépítése
Iparfejlesztési és iparfejlesztéshez kapcsolódó szolgáltatói inkubációs
funkciókat támogató közös terek és közös műhelyek
83%
Az inkubációs tevékenység végzéséhez szükséges eszközök,
berendezések, valamint a közös műhelyekben használatos termelő és
74%
szolgáltató eszközök beszerzése.
Elektromos járművek használatához szükséges alapvető töltő-
infrastruktúra kiépítése a beruházás környezetében
91%
Akadálymentes parkoló-férőhely létesítése, valamint kerékpártároló
kialakítása
90%
Infokommunikációs technológia-fejlesztés
86%
Megújuló energiaforrások használata az épületek gazdaságosabb,
korszerűbb üzemeltetése érdekében
84%
A válaszok alapján
egyértelmű és jelentős egyetértés mutatkozik a vállalatvezetők részéről az
inkubátorház létesítése és annak főbb beruházási elemei, a befogadó felépítmény illetve a kiszolgáló
alapinfrastruktúra kapcsán (84%).
Külön kiemelésre érdemes a parkoló-infrastruktúra, illetve ehhez kapcsolódóan az
e-töltő berendezés
kiépítésével kapcsolatos egyértelmű válaszadói (90, illetve 91%) álláspont.
Nagyobb szórást a kiegészítő funkciók-tevékenységek (eszközök, közös terek, stb.) vonatkozásában
tapasztalunk; ez főleg a megkérdezettek eltérő iparági hátterére vezethető vissza.
Infrastrukturális elvárások az inkubátorházzal szemben
A beruházás lokációja kapcsán a válaszadók többségi (megközelítőleg 2/3-os arányú) álláspontja
szerint az inkubátorház számára városi, intézmény-közeli elhelyezkedés a kívánatos (64%)
42
Lokáció
ipari (ipari parki)
64%
belvárosi, városközponti
36%
A felmérés során igyekeztünk arra is választ találni,
milyen rendeltetési egységek létét, kialakítását tartanák fontosnak a megkérdezett, mértékadó vezetők.
Rendeltetési egység
iroda
93%
műhely
70%
közösségi tér és iroda
75%
tárgyaló- és konferenciaterem
88%
A vizsgálat során megfogalmazott többségi vélemény (70%) az, hogy
lehetséges olyan megoldás,
mely az
inkubátorház műhely-funkcióját tartalommal töltheti meg; ugyanakkor a megkérdezettek
ennek kapcsán az
iparági heterogenitásra hívták fel a figyelmet, melyre a helyiségtípus
hasznosíthatóságának egyértelműen szűk keretet szab.
A felmérés eredményeit áttekintve egyértelmű volt, hogy a
többféle igényt kielégíteni képes, akár
bemutató- vagy közösségi térként is használható tárgyaló- és konferenciaterem iránt kiemelkedő
az igény (88%).
Az irodák (egyedi működési terek) létesítése kapcsán jelentkező szignifikáns igényt (93%) tovább
bontva
a fizikai kialakításra nézve az alábbi részmegállapításokat tehetjük.
Hasznosíthatóság
legkisebb iroda/működési tér igény (m²)
10
legnagyobb iroda/működési tér igény (m²)
150
átlagos iroda/működési tér igény (m²)
30-50
közösségi- és konferenciatér (átlagos javasolt befogadóképesség, fő)
15-45
A fizikai infrastruktúrára vonatkozóan
további igényeket is megfogalmaztak a vállalatvezetők,
kifejezetten abból az aspektusból, hogy egy-egy induló vállalkozásnak mire lehet szüksége ahhoz,
hogy minden feltétel adott legyen a tevékenységéhez.
Egyéb elvárások, javaslatok
mobil belső falrendszerrel módosítható elrendezés
2
nagy befogadóképességű, multifunkciós tér
6
on-line szakfolyóirat-hozzáférés a közösségi irodában
1
iparág-specifikus szoftver-licenszek vásárlása
1
egészségügyi szűrési szolgáltatás
1
A fenti táblázatban szerepel, hogy
hány interjúalany javasolta az adott
műszaki-tartalmi illetve
szolgáltatási megoldást, bővítve ezzel a vizsgálatunk spektrumát.
43
Az inkubációs szolgáltatásokról
Az inkubációs folyamat tartalmára, érdemére jelentős hatást gyakorló
szolgáltatási pool meghatározása is kérdőívünk része volt.
Az eredmények alapján hangsúlyos igény
a klasszikus vállalkozás-támogató funkciókra
helyeződött, így a könyvviteli és adózási (89%), az üzleti tervezési (84%), a jogi és közbeszerzési (85%),
az üzleti módszertani, vezetőképzési (79%) illetve a vállalatfinanszírozási tanácsadásra (86%).
Kedvezményes üzleti szolgáltatások
üzleti tervezési tanácsadás (alap és emelt szintű)
84%
üzleti módszertani és vezetőképzés
79%
coaching
63%
innovációs értékelési szolgáltatás
73%
adminisztratív szolgáltatások
78%
vállalatfinanszírozási tanácsadás (piaci és támogatási források)
86%
projektfejlesztési és projektmenedzsment szolgáltatások
74%
munkavédelmi és munkaegészségügyi tanácsadás és szolgáltatások
76%
jogi és közbeszerzési tanácsadási szolgáltatások
85%
könyvviteli- és adózási tanácsadás
89%
fordítási és tolmácsolási szolgáltatások
75%
Az együttműködési lehetőségek kiaknázása az inkubációs folyamatok egyik nagy hozzáadott-értéke
lehet: ezért kérdőívünk kiterjedt arra is, hogy
milyen együttműködést segítő szolgáltatások
lehetnek érdemben segítségére a majdan betelepülő vállalkozásoknak.
A válaszokat az
alábbi táblázatban foglaltuk össze.
Klaszteresedési és hálózatosodási lehetőségek
üzleti partnerek felkutatása és bevonása
74%
nemzetközi kapcsolatépítés, tanulmányutak szervezése
74%
klaszterkapcsolatok kialakításának támogatása
71%
hálózatépítési tanácsadás
73%
benchmarking fórumok szervezése
71%
Mint az a megfogalmazott válaszok képezte eredményből is látható, ez esetben a
megkérdezett
vezetők optimizmussal közelítettek a kérdéshez: minden együttműködési lehetőséget biztosító
szolgáltatási elképzelés 70% feletti többséggel támogatott, ami
kooperatív attitűdöt feltételez.
44
3.2.2.3. A felmérés legfontosabb megállapításai
Az inkubátorház-funkciót a felmérésben érdekelt gazdasági szereplők a városi infrastruktúra szükséges
elemének tartják.
Kedvező a tervezett lokáció fogadtatása, illetve a tervezett
szolgáltatáscsomag
elemei is reflektálnak a piaci igényekre, erősíthetik a vállalkozások menedzsment-képességeit.
A felmérés eredményeként megállapíthattuk, hogy
önmagában egy szakterülethez köthető fókusz
nem feltétlenül elégséges egy ilyen intézmény hosszú távú működésének biztosítására, ezért az
inkubátorházban az
iparági diverzifikáció indokoltnak mutatkozik. A felmérés eredménye rámutat, hogy a tatai gazdasági környezetbe beilleszthető, annak szerves
részévé válhat
egy olyan általános támogató funkciókat biztosító vállalkozói inkubátorház, mely
képes befogadni és fejleszteni azokat az
induló vállalkozásokat, akik a mai üzleti-konjunkturális
viszonyok között a
preferált ipari területek bármelyikén piacra lépést terveznek.
45
3.2.3. A fejlesztés indokoltsága a potenciális felhasználók szemszögéből
Összhangban a projektben tett indikátor-vállalással,
9 potenciális betelepülő vállalkozás
relációjában vizsgáltuk meg, milyen infrastrukturális- és szolgáltatási igények merülnek fel azokban a
(
leendő) tulajdonosokban, vállalatvezetőkben, akik ilyen típusú befogadó környezetben
gondolkodnak üzleti tevékenységük megvalósítása kapcsán.
A rövid, áttekintő elemzés (nem reprezentatív) eredményei az alábbiak.
Infrastrukturális igény
Az
irodák kapcsán – melyre minden nyilatkozó szerint szükség van az intézményben – a vállalkozások
77,8 %-a 30-45 m², míg 11,1 %-a a 46-60 m² alapterületű helyiségek iránt támasztana igényt; egy
vállalkozás az inkubátorház ezen funkcióját nem venné igénybe.
A tárgyaló kapcsán a
9-ből 6 db (leendő) vállalkozás képviselője (a megkérdezettek 2/3-a) jelezte,
hogy azt
szükségesnek tartja, 50-50
%-uk
a 10-20 m², illetve a 21-40 m² méretű kapacitást
választaná rendszeresen.
A nyilatkozó képviselők
külön közösségi tér létesítését nem látták szükségesnek, mint
infrastrukturális szolgáltatást azonban a műhelytér multifunkcionalitása miatt képes lesz nyújtani a
fejlesztéssel létrehozott létesítmény.
A
műhely funkcióval rendelkező helyiség létesítését a
nyilatkozó személyek 1/3-a tartja szükségesnek, alapvetően az iparági specifikumok miatt.
Magas hozzáadott-értékű tanácsadói és adminisztratív kiegészítő szolgáltatások
A megkérdezett vállalkozások között
nagy szórást tapasztalhattunk a szolgáltatási igények
kapcsán, ezért alappal mondhatjuk, hogy a hatékony támogató funkcióhoz az inkubátorháznak
közvetlenül, illetve közvetve széles portfólióval kell rendelkeznie.
A
üzleti tervezési tanácsadás a legmagasabb az igény a megkérdezetti körben: e szolgáltatásokat
a
vállalkozások 66,8%-a venné tervezetten igénybe.
A jogi- és közbeszerzési konzultációra, illetve az
adminisztratív szolgáltatásokra vonatkozóan a
megkérdezettek 1/3-a jelezte az igényét.
Az
innovációs és szabadalmi tanácsadást, a képzési-oktatási szolgáltatást, illetve az adó- és
könyvviteli tanácsadási szolgáltatást a majdan betelepülő vállalkozások 22,2-22,2 %-a venné
igénybe.
A legkisebb igény a
munkavédelmi- és munkaegészségügyi tanácsadás, illetve a
vállalatfinanszírozási konzultáció kapcsán merült fel, a megkérdezettek
11,1-11,1
%-a támasztana
igényt ezekre a szolgáltatásokra.
46
3.2.4. Versenytársak
3.2.4.1. Versenytársak a térségben
A jelen projekt keretében létrehozni kívánt inkubátorház
fontosabb már működő térségi
versenytársait az alábbi táblázatban rendszerezve mutatjuk be.
Versenytárs neve
Települése
Web
Inkubátor Komarno
Komarno
http://inkubatorkomarno.sk/hu/
Kristály Vállalkozói Inkubátorház
Tata
http://kristalyinkubator.hu/
ECO2 Irodaház
Tatabánya
https://tatabanya.irodakiado.eu/
Vállalkozók Háza
Komárom
http://www.kem-hvk.hu
Az
INKUBÁTOR KOMÁRNO (INKUBÁTOR KOMÁRNO – Centrum pre podporu činností podnikateľov,
n.o.) 2011–ben alakult azzal a céllal, hogy tanácsadói és információs szolgáltatásaival támogassa a
regionális fejlődést és foglalkoztatást. Tevékenységét Szlovákiában és külföldön fejti ki, a külföldi
szervezetekkel való kölcsönös együttműködésre alapozva.
Az vállalkozói inkubátorház fő célja az innováció. Ezért a hagyományos irodai szolgáltatások helyett
olyan szolgáltatási elemeket épít be tevékenységeibe, amelyek valós segítséget nyújtanak mind a már
működő, mind kezdő vállalkozók számára.
Az
ECO2 Irodaház Tatabánya belvárosában a régi „SZÜV” épületben található. Az épületben irodák,
műhelyek, raktárak már kisebb, akár 10 m²-es helyiségtől közepes 50-100 m²-es, vagy több száz
négyzetméteres kialakításban állnak rendelkezésre. Az összesen 2.400 m²-es épületben mintegy 60
szeparált, jól megközelíthető helység található, az iroda-épület kialakítása kis és közepes
vállalkozásoknak optimalizált.
A komáromi
Vállalkozók Házában 31 helyiség található, összesen 566 m²-en. Az intézményben
lehetőség van irodabérlésre, tanács- és oktatóterem igénybevételére. Az épületben titkársági
szolgáltatások, irodai szolgáltatások (fénymásolás, nyomdai tevékenységek, telefonközpont, fax,
recepció, takarítás, karbantartás, riasztórendszer) elérhetőek.
A tanácsadási szolgáltatások közül üzleti tervezés, marketing, pénzügyi tervezés, pénzügyi tanácsadás,
jogi tanácsadás hozzáférhető.
A
Kristály Városfejlesztési és Műemlékvédelmi Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (Tatabánya II. Árpád u. 17.) vállalkozói inkubátorházat hozott létre a Tata határában, Baj település
közigazgatási területén az Agostyáni út mentén, közel a tatai iparterületekhez.
Az inkubátorház megfelelő – tanácsadási és technikai – feltételeket teremt a tatai, és környékbeli
vállalkozni kívánóknak, kapacitásai ehhez elégségesek. A „klasszikus” vállalkozásfejlesztési eszközök
mellett korszerű, új típusú szolgáltatások (kapcsolatépítéssel, technológiai fejlesztési lehetőségek,
finanszírozási és együttműködési) közvetítésével segít az új vállalkozások alapítása, megerősítése
stádiumában.
47
3.2.4.2. Összehasonlító piaci árak
Az üzleti terv ezen pontjában összehasonlító adatok rendszerezésével elemezzük a helyi-térségi
kínálati opciókat, fókuszálva az
inkubátorház
magszolgáltatására,
az
iroda-
és
tárgyaló/konferenciatér bérbeadási tevékenységre.
Ezek a piaci árak
kiindulópontot jelentenek a teljes komplexum – megfelelő eljárásban történő –
tervezett üzemeltetésbe adása során megállapítandó díj meghatározásához; illetve becslési alapul
szolgálnak az üzleti terv mellékleteként összeállításra kerülő költség-haszon elemzéshez is.
Település
Helyiségtípus
Elszámolási egység
Díj
Tata
iroda, 35 m²
Ft/m²/hó
bruttó 2.780 Ft
Tata
iroda, 86 m²
Ft/m²/hó
bruttó 1.580 Ft
Tata
iroda, 38 m²
Ft/m²/hó
bruttó 2.400 Ft
Tata
iroda, 16 m²
Ft/m²/hó
bruttó 3.190 Ft
Székesfehérvár
co-working iroda
Ft/hó/fő
bruttó 29.000 Ft
Budapest
co-working iroda
Ft/hó/fő
bruttó 44.000 Ft
Győr
co-working iroda
Ft/hó/fő
bruttó 35.000 Ft
Tata
tárgyaló (10 fős)
Ft/óra
bruttó 3.175 Ft
Tata
tárgyaló (20 fős)
Ft/óra
bruttó 12.700 Ft
Tata
műhely, raktár
Ft/m²/hó
bruttó 1.140 Ft
Tata
műhely, raktár
Ft/m²/hó
bruttó 1.020 Ft
48
3.3. SWOT-elemzés
A 3.1. és 3.2. fejezet megállapításai alapján az alábbi SWOT elemzés készíthető, bemutatva
a fejlesztés
segítő és gátló, külső és belső tényezőket, hatásokat, adottságokat.
Erősségek
Gyengeségek
Gazdasági:
Gazdasági tényezők:
• kedvező közlekedésföldrajzi elhelyezkedés, 1. • intenzív vállalati bővülés esetén a rendelkezésre
számú vasúti fővonal, M1 autópálya közelsége
bocsátható álló iroda- és műhelykapacitások
• felelős önkormányzati költségvetési és korlátossága
vagyongazdálkodás;
fejlesztések
önereje • az induló vállalkozások tőkehiányossága és
rendelkezésre áll
alacsony innováció-tudatossága
• bővülő helyi gazdaság, szélesedő piaci
lehetőségek
Társadalom, humán infrastruktúra:
• innovatív ipari környezet
• erőteljes versenyhelyzet a humánerőforrások
• a vállalkozások koncentrált jelenléte miatt hozzáférése kapcsán;
méretgazdaságos szolgáltatásnyújtás
Társadalom, humán infrastruktúra:
• az elmúlt évtizedben kis mértékű bevándorlási
többlet, jelentős számú fiatal népesség
• erős vállalkozói érdekképviseleti háttér
Környezet, műszaki infrastruktúra:
• a tervezett inkubátorház lokációja a
továbbfejlődésre alkalmas területkínálatot biztosít
•
az
inkubátorház
minden
korszerű
infrastrukturális szolgáltatást nyújtani képes
Lehetőségek
Veszélyek
Gazdasági tényezők:
Gazdasági tényezők:
• új innovatív ipari tudásközpont kialakításának •
a
gazdasági
potenciál
viszonylagos
lehetősége a térségben
homogenitása
• üzleti együttműködési lehetőség az ipari parki • helyi kulcsiparágak konjunktúra-kitettsége
vállalatokkal (erős felvevőpiac)
(ciklikussága)
• erőteljes együttműködési potenciál az inkubált • egyes infrastrukturális szolgáltatások(iroda,
vállalkozások között
tárgyaló) kapcsán erős versenyhelyzet
• széles spektrumú igények az inkubációs
szolgáltatók közreműködésére
Társadalom, humán infrastruktúra:
• az inkubáció támogatásával a magasabb ipari
képzettségű, vállalkozó váló népesség megtartása
• on-the-job képzési programok kialakítása
• egyetemi tudástranszfer megvalósítása
49
3.4. Projekt célkitűzései, elvárt eredménye
3.4.1. Átfogó cél
A projekt átfogó célja, hogy a Terület- és Településfejlesztési Program erőforrásaira építve a
helyi
gazdaságot egy ipari inkubációs potenciál mentén tovább dinamizáló infrastrukturális
fejlesztést valósítson meg; e célhoz rendelt fejlesztési eszköz a beruházással létrehozni kívánt
korszerű, széles szolgáltatás-portfólióval rendelkező inkubátorház, melynek küldetése az, hogy
a
jövőben ipari tudáscentrumként, a lehető legtöbb szinergikus hatást képezve erősítse a város
gazdasági-társadalmi pozícióit.
3.4.2. Közvetlen és közvetett célok
A projekt
célrendszerét – a közvetett és közvetlen, rövid-, illetve hosszútávú célokat –
összefoglalóan
az alábbi mátrix mutatja be.
K ö z v e t l e n
K ö z v e t e t t
nettó 1.029 m² alapterületű, korszerű
a helyi és térségi
vállalkozásindítási
n
inkubátorház felépítése, iroda, műhely,
készség javítása és ehhez kapcsolódó
tárgyaló
és
közösségi
funkciók
képességek erősítése
távo
d
biztosításával
a működő és inkubált vállalkozások
Rövi
kapcsolódó, telekhatáron belüli és kívüli
kapcsolatainak erősítése révén a
helyi
alapinfrastruktúra kiépítése
gazdasági szinergiák megteremtése
évente legalább
5 db vállalkozás
a városi vállalkozói gazdasági potenciál és
n
inkubációs folyamatának elindítása;
ezzel a
helyi adóbevételek növelése
a
projektben
vállalt
3
fő
ipari funkciók megerősítése
foglalkoztatásának tartós biztosítása
zú távo
foglalkoztatottság
és
ezzel
a
sso helyi ipar- és vállalkozás-fejlesztési
népességmegtartó erő
növelése
H
tudáscentrum kialakítása
50
3.4.3. Számszerűsíthető célok
A projekttől elvárt számszerűsíthető indikátor-értékeket
a következő összegző táblázatban
szerepeltetjük.
Megvalósítási és fenntartási
időszak (év)
.
.
.
.
.
.
.
.
Mutató
Mérték-
Bázis-
1s
2s
3s
Típus
á
á
á
1s
2s
3s
4s
5s
neve
egység
érték
tí
t
t
s
í
í
á
á
á
á
á
ó
s
s
l
ó
ó
rt
rt
rt
rt
rt
éve l
éve l
at
at
at
at
at Mutató forrása
va
va
va
n
n
n
n
n
eg
eg
eg
M
M
M
Fen
Fen
Fen
Fen
Fen
Támogatásban
támogatást
részesülő
közös
db
0
1 1 1 9 9 9 9 9
igénylő adat-
vállalkozások száma
szolgáltatása
Vissza nem
térítendő
támogatást
támogatásban
közös
db
0
1 1 1 1 1 1 1 1
igénylő adat-
részesülő
szolgáltatása
vállalkozások száma
A nem pénzügyi
támogatást
támogatásban
közös
db
0
0 0 0 8 8 8 8 8
igénylő adat-
részesülő
szolgáltatása
vállalkozások száma
A CO02 jelű indikátor-definíciós lap szerint a
„vissza nem térítendő támogatásban részesülő
vállalkozások száma” indikátor esetében a mutató megfeleltethető a támogatott, pénzügyileg lezárt
projektek számával, ahol a kedvezményezett vállalkozás.
Az inkubátorházak kedvezményezetti köre esetében szintén vállalkozás kategóriájába számítandók a
helyi önkormányzati költségvetési irányító és költségvetési szervek (GFO 32).
A CO04 jelű indikátor-definíciós lap szerint
„a nem pénzügyi támogatásban részesülő vállalkozások
száma”, mint mutató megegyezik azon vállalkozások számával, amelyek közvetlen pénzügyi transzfer
nélküli támogatáshoz jutnak (üzemeltetés, útmutatás, tanácsadás, vállalkozói inkubáció, kedvezőbb
működési feltételek biztosítása, stb.)
Az inkubátorházak esetében
speciális előírás, hogy a mutató értéke meg kell egyezzen a
betelepült vállalkozások számával, valamint az üzemeltetővel, amennyiben az eltér a
kedvezményezettől.
Utóbbi indikátor kapcsán jelen projektben
7 betelepülő vállalkozással és 1 db üzemeltetővel
(vállalkozással) számolunk, ez adja a tervezett 8 db-os értéket.
51
3.4.4. A projekt-célcsoportok meghatározása
A projekt célcsoportjának meghatározása azért célszerű, mert így értelmezhető, hogy a célrendszer
szerinti elvárások milyen közvetlen vagy közvetett kedvezményezetti körnél hasznosulnak,
hasznosulhatnak.
A projekt esetében
a közvetlen célcsoportnál sem közvetlen pénzügyi támogatásról beszélünk,
mert abban a Felhívás struktúrája szerint kizárólag a támogatást igénylő részesül.
A támogatás itt tehát még a közvetlen célcsoportnál is áttételes, míg a
közvetetten megcélzottak
pedig már kizárólag a multiplikatív hatások révén hasznosítják a fejlesztés eredményeit.
Közvetlen célcsoport
A projekt
közvetlen célcsoportja Tata városban és a térségben – ide értve természetesen azon nem
helyi vagy térségi természetes személyeket, gazdasági társaságokat is, melyek a jövőbeli vállalkozás
alapítását a településen képzelik el – az alábbi:
- az inkubátorház használatba vételekor már működő, de még bejegyzéstől számított 3 évesnél
nem hosszabb működési múlttal rendelkező, kulcsiparági és ipari szolgáltató mikro-, kis- és
középvállalkozások;
- leányvállalat alapítását tervező, működő KKV-k;
- ipari és ipari szolgáltató mikro-, kis- és középvállalkozást indítani tervező személyek.
A projekttel kapcsolatban az
alábbi vállalkozások, illetve személyek tettek szándéknyilatkozatot azzal kapcsolatban, hogy a fejlesztés eredményeként létrejött inkubátorházban tevékenységet
terveznek:
Név
Település
Státusz
leányvállalat alapítását
Boxer Plusz Kft.
Tata
mérlegelő KKV
leányvállalat alapítását
Agrotata Kft.
Tata
mérlegelő KKV
vállalkozásalapítás előtt álló
Fazekas István
Tata
magánszemély
leányvállalat alapítását
Flora Diva Kft.
Tata
mérlegelő KKV
leányvállalat alapítását
Fogaskerékgyár Kft.
Tata
mérlegelő KKV
leányvállalat alapítását
Libitina Kft.
Tata
mérlegelő KKV
52
leányvállalat alapítását
Dotisflóra Kft.
Tata
mérlegelő KKV
induló
Spinner Kerekesszék Kft.
Tata
vállalkozás
vállalkozásalapítás előtt álló
Tóth Gyula
Tata
magánszemély
A nyilatkozatokat az
üzleti terv mellékletként csatoljuk.
Közvetett célcsoport
A projekt
közvetett célcsoportja:
- az inkubált vállalkozások partnerei (vevők és beszállítók);
- az inkubátorházban szolgáltatást nyújtó szervezetek.
A projekttel kapcsolatban az
alábbi szolgáltatók, érdekképviseleti szervezetek kötöttek
együttműködési megállapodást a tervezett inkubátorház beruházójával:
Név
Település
Státusz
Komárom-Esztergom Megyei KIK
Tatabánya
vállalkozói érdekképviselet
Albion L. Fordítóiroda Kft.
Tata
inkubációs szolgáltató
Heritage Capital Zrt.
Budapest
inkubációs szolgáltató
ASC Adószakértő és Pénzügyi-
Tata
inkubációs szolgáltató
Gazdasági Tanácsadó Kft.
Controll Holding Zrt.
Budapest
inkubációs szolgáltató
Dr. Varga József egyéni ügyvéd
Tata
inkubációs szolgáltató
Jurásek Biztonságtechnika Bt.
Sárisáp
inkubációs szolgáltató
Hangsúlyos kikötés, hogy
a fenti szervezetek az inkubátorház szolgáltatásait nem veszik igénybe,
hanem kizárólag az oda betelepült vállalkozásoknak nyújtanak magas hozzáadott értékű
tanácsadási szolgáltatást, amennyiben erre az inkubált vállalkozás részéről igény mutatkozik.
Az együttműködési megállapodásokat az
üzleti terv mellékletként csatoljuk.
53
4. A tervezett fejlesztés tartalmának kidolgozása
A projekt keretében belül
új építési tevékenység keretében kerül kialakításra egy korszerű
inkubátorház.
A beruházás keretében a
Felhívás 3.1.1. a) pontjának megfelelő iparfejlesztési és iparfejlesztéshez
kapcsolódó szolgáltatói inkubációs tevékenység céljára használandó ingatlanok építése, a
3.1.1. b)
pontja szerinti iparfejlesztési és iparfejlesztéshez kapcsolódó szolgáltatási inkubációs funkciókat
támogató közös terek és közös műhelyek kialakítása, továbbá a
3.1.1. c) pontjában foglalt az
inkubációs tevékenységhez kapcsolódóan a telekhatáron belüli és azon kívüli alapinfrastruktúra
(elérhetőséget javító útfejlesztés, közműcsatlakozások megteremtése) kiépítése valamint a
3.1.1. d)
pont szerinti inkubációs tevékenység végzéséhez szükséges eszközök, berendezések, valamint a közös
műhelyekben használatos termelő és szolgáltató eszközök beszerzése (a támogatási kérelem
mellékletét képező eszközlista szerint)
önállóan támogatható tevékenységek valósulnak meg.
A projektben a
Felhívás 3.1.2.1. pontjában felsorolt támogatható, kötelezően megvalósítandó
tevékenységek közül tervezett a komplex akadálymentesítés (a. pont), kidolgozásra kerülnek
energiahatékonysági intézkedések (c. pont), valamint megvalósul a nyilvánosság biztosítása (d. pont).
Szórt azbeszt mentesítése (b. pont)
nem szükséges.
Elektromos járművek használatához szükséges
alapvető töltő-infrastruktúra kiépítése a beruházás
környezetében (e. pont)
megvalósul. A
Felhívás 3.1.1. pontjában felsorolt tevékenységekkel együtt támogatható, választható
megvalósítandó tevékenységek közül sor kerül – korszerű IT eszközök beszerzése révén -
infokommunikációs technológia-fejlesztésre (a. pont), a hatályos jogszabályoknak megfelelő,
kötelezően (minimálisan) előírt számú parkoló-férőhely és akadálymentes parkoló-férőhely létesítésére
(b. pont), valamint
kerékpártároló kialakítására is.
Az épületek gazdaságosabb, korszerűbb üzemeltetése érdekében
tervezett megújuló
energiaforrások használata is (c. pont), egy napelemes elektromos-áram termelő rendszer
kiépítésével.
54
4.1. Projekt nélküli eset bemutatása
A projekt nélküli esetben az inkubátorház nem valósul meg, a támogatást igénylő Önkormányzat
beruházási ingatlanként értékesítheti a Tata 460/153 és 460/158 hrsz alatti földrészleteket,
melyeknek teljes
térmértéke 4.979 m².
Az ingatlanok értékesítési ára 2017. augusztus piaci értéken számítva az
alábbi táblázat szerint
számítható.
Telek
Egységár
Földrészlet ára
Ingatlan
alapterülete (m²)
(nettó Ft/m²)
(nettó, Ft)
460/158
3.232
5.500
17.776.000
460/155
1.619
nem értékesíthető
460/153
1.747
5.500
9.608.500
Ez esetben tehát
bevételként jelentkezhet a 2 értékesíthető ingatlan vételárából befolyó,
mindösszesen
nettó 27.384.500,- Ft vételár.
Projekt nélküli esetben
karbantartási-üzemeltetési költségként kizárólag a zöldfelület kezeléséhez
kapcsolódó ráfordítás jelentkezik. A számításhoz vásárolt szolgáltatásként nettó 5 Ft/m² eseti fajlagos
költséggel számoltunk, évi 10 alkalommal megrendelt karbantartással. Az indexálás mértéke évi 2,1%
(MNB, 2017. július).
Karbantartási és
Fajlagos költség
Érintett
Összes költség,
Évek üzemeltetési költség típusa nettó (Ft/év/m²)
kapacitás (m²)
indexálltan
1.
zöldfelület-karbantartás
50,00
6.598
329.900
2.
zöldfelület-karbantartás
51,05
6.598
336.828
3.
zöldfelület-karbantartás
52,12
6.598
343.888
4.
zöldfelület-karbantartás
53,22
6.598
351.146
5.
zöldfelület-karbantartás
54,33
6.598
358.469
6.
zöldfelület-karbantartás
55,48
6.598
366.057
7.
zöldfelület-karbantartás
56,64
6.598
373.711
8.
zöldfelület-karbantartás
57,83
6.598
381.562
9.
zöldfelület-karbantartás
59,04
6.598
389.546
10.
zöldfelület-karbantartás
60,28
6.598
397.727
Természetszerűleg az ingatlan(ok)
időközi értékesítése esetén a költség felmerülése is megszűnik. A
projekt nélküli esethez tartozó részletes
számításokat a költség-haszon elemzés tartalmazza.
55
4.2 Műszaki tartalom leírása
A fejlesztés során
új építéssel jön létre inkubátorház, az intézménnyel folytatni kívánt
tevékenységnek előzményi működése nincs. 4.2.1. A fejlesztéssel érintett ingatlanok
A fejlesztéssel érintett ingatlanok
jelenleg a Tata 460/153, 460/155 és 460/158 hrsz alatt
szerepelnek az ingatlan-nyilvántartásban. A terület beépíthetőségének paraméterei (gazdasági övezet:
GKSZ IP-7) vonatkozásában Tata Város
Önkormányzata által elfogadott,
érvényes
szabályozási terv van hatályban.
Az előkészítés jelen fázisában tehát
három
földrészletből áll a fejlesztéssel érintett
terület; a nevezett ingatlanok jogi-térképi
helyzetét – amennyiben a támogatási
kérelem elfogadásra kerül – az építési
engedélyezési
eljárást
megelőzően
rendezni kell:
tervezetten egy önálló
helyrajzi számú ingatlan lenne az
inkubátorház telke, egy pedig a bekötő
magánutat magába foglaló földrészlet.
A fejlesztéssel érintett ingatlanok főbb, hatályos adatai az alábbiak:
Helyrajzi szám
Művelési ág
Térmérték
Teher
Tata 460/158
kivett, beépítetlen terület
3.232 m²
MOL Nyrt.
bányaszolgalmi jog (III/3.)
FGSZ Földgázszállító Zrt.
bányaszolgalmi jog (III/4.)
Tata 460/155
kivett, közforgalom előtt 1.619 m²
EoN Zrt.
megnyitott magánút
vezetékjog (III.3.)
Tata 460/153
kivett, beépítetlen terület
1.747 m²
tehermentes
Mindhárom földrészlet
Tata Város Önkormányzatának kizárólagos, 1/1 arányú tulajdonában áll.
Az ingatlanok – a rendelkezésre álló adatok szerint –
2017. szeptember 18. napján per- és
igénymentesek.
56
4.2.2. A tervezett felépítmény és a kiépítésre kerülő alapinfrastruktúra
4.2.2.1. Műszaki leírás
Az
1.029 m² nettó alapterületű épület egy korábban beépített, de jelenleg üres telek-együttesen
valósulna meg, szabadonálló kialakításban. A terület szabályozási tervi övezeti
besorolása és
tényleges hasznosítása alapján is gazdasági övezetbe tartozik, így alkalmas a tervezett épület
elhelyezésére.
A fejlesztett terület beépíthetőségére Tata Város Önkormányzata által elfogadott, érvényes
szabályozási terv irányadó. Jelenleg
három földrészletből áll az érintett terület (460/153, 460/155,
460/158),
Egy
alacsony hajlásszögű nyeregtetős épülettömeg, illetve földszintes acél vázas, könnyűszerkezetes
csarnokszerkezet egy dilatációs épületrészként kerül kialakításra. Az épület tervezetten síkalapozással
készül – talajmechanikai szakvélemény jelen tervfázisban nem állt rendelkezésünkre.
Ipari padló készül a csarnoki területeken, az
irodai részen pedig hagyományos úsztatott,
hőszigetelt padlószerkezet került megtervezésre. Az acélszerkezetű csarnok, típus vázszerkezetből
készül, az épületbe szintosztó födém nem tervezett.
A határoló fal vagy falazott hőszigetelt parapetfal képezi
a lábazatot. Az épületben szendvicspanel
határoló falak készülnek, illetve
gipszkarton vagy szendvicspanel belső válaszfalak tervezettek. A
falburkolatok részben szendvicspanel burkolatok, részben festett gipszkarton falazatok; a vizes
57
egységekben fali csempeburkolat készül, szükség esetén előtétfalra.
A huzamos tartózkodású ülő munkahelyeken, irodákban, tárgyalókban meleg-burkolat – PVC vagy
padlószőnyeg – készül, a vizesblokkokban és közlekedőkben greslap burkolat kerül, a csarnokrészen
felületkeményített ipari padló tervezett.
A
külső nyílászárók jellemzően műanyag nyílászárók 2-3 rétegű hőszigetelő üvegezéssel, a kapuk
szekcionált ipari kapuk elektromos mozgatással. A
belső ajtók jellemzően sajtolt acéltokos kivitelű,
acéllemez borítású fém vagy laminált lyukfuratolt ajtók lesznek.
Külső
vakolat csak a lábazaton készül. Az épületet alapvetően a világosszürke-sötétszürke-fehér
színek határozzák meg, kiegészítve egy dekoratív színnel.
Az épületbe az
akadálymentes bejutás biztosított lesz, az épület irodai részén egy akadálymentes
mosdó-wc is kialakításra kerül, illetve egy, a bejárat közelében lévő parkoló is akadálymentes lesz.
A tervezett épület megvalósítása
nem jár azbesztet tartalmazó anyag bontási munkáival, az
épületbe azbeszt tartalmú építőanyagot beépíteni tilos.
Az ingatlan
közművesített területen létesül. A közművek jellemzően a
telek előtti úton futnak,
onnan kerülnek a csatlakozások kiépítésre.
Az épületben a
közüzemi hálózatra csatakozó víz-csatorna ellátás kiépítése szükséges, az
irodarész
fűtését és melegvíz ellátását központi kondenzációs kazán biztosítaná radiátoros fűtőtestekkel. A
csarnokrész fűtését szintén kondenzációs kazánnal vagy sötéten sugárzókkal lehetne biztosítani.
Az épületbe külön új becsatlakozás és mérés építendő ki a közüzemi hálózatról
, a vételezés
tervezetten 0,4kV-on történne. Az energiaszükségletnél egy külső elektromos autó töltőállomással is
kalkulálni kell. A külső közlekedési felületek világítását a homlokzatra vagy oszlopokra szerelt
lámpatestekkel kell megoldani.
58
A beruházásnál az
energetikai-energiahatékonysági szempontokat kiemelt figyelemmel kísértük:
az épület megvilágításánál energiatakarékos fényforrások beépítésével számoltunk, illetve nyeregtető
kedvező fekvésű, délnyugati oldalára napelemek kerülnek telepítésre.
A
napelemek által termelt elektromos árammal biztosítanánk az épület illetve az elektromos töltő
energiaszükségletének egy részét, amennyiben a környezeti körülmények - napszak, időjárás, stb.-
lehetővé teszik.
A napelemes rendszer úgy kerül kialakításra, hogy
a túltermelés esetén az áramot a közüzemi
hálózatra egy kétirányú villanyórán keresztül vezetve
be tudja táplálni, csökkentve ezáltal a
létesítmény üzemeltetési költségeit.
4.2.2.2. Helyiséglista
Az alábbi táblázatban a tervezett inkubátorház
alaprajzi koncepciója szerinti helyiségkiosztást, s a
kapcsolódó alapadatokat foglaljuk össze.
Helyiség száma
Helyiség neve
Helyiség alapterülete (m2)
00
Műhely
562,2
01
Iroda
42,1
02
Iroda
42,1
03
Iroda
42,1
04
Iroda
42,1
05
Iroda
35,7
06
Iroda
35,7
07
Iroda
35,7
08
Közlekedő
23,8
09
Előtér
13,2
10
Közlekedő
13,2
11
Tárgyaló
43,8
12
Co-office
30,4
13
Étkező
12,7
14
Gépészet
12,3
15
Öltöző
11,2
16
Öltöző
11,2
17
Férfi WC
5,3
18
Női WC
7,6
19
Takarítószer tároló
1,7
20
Akadálymentes WC
4,9
Összesen:
1.029 m2
59
4.2.3. Az inkubátorház szolgáltatásai
A jelen pontban a fentebb ismertetett felmérések eredményére alapozva rögzítjük, hogy
a tervezett
inkubátorház milyen szolgáltatási portfólióval fog a vállalkozások rendelkezésére állni.
Szolgáltatás
Tervezett tartalma
Infrastrukturális szolgáltatások
iroda
Összesen 275,5 m² iroda, korszerű bútorzattal
ellátva, több egységre osztva.
co-working iroda
4 férőhelyes, open-office jellegű irodatér,
megfelelő bútorzattal, IKT eszközökkel.
tárgyaló
43,8 m² üzleti használatra alkalmas berendezett
tárgyalótér.
műhely (közösségi tér)
562,2 m² alapterületű, műhelyfunkcióra, illetve
másodlagosan
rendezvényekre,
termékbemutatókra,
kiállításokra
alkalmas
közösségi tér.
közösségi- és kiszolgáló helyiségek
Vizesblokkok, étkező, előtér térítésmentesen
rendelkezésre áll.
Magas hozzáadott-értékű tudástőkét képező inkubációs szolgáltatások üzleti tervezési tanácsadás
Alap- és emelt szintű üzleti tervezési tanácsadás a
működési elképzelések azonosításához.
üzleti módszertani és vezetőképzés, egyéb Az induló vállalkozások vállalkozási potenciálját
képzések
(vállalkozóvá válását) fejlesztő képzések.
vállalatfinanszírozási tanácsadás
A piaci (kereskedelmi banki) és támogatási
források eléréséhez kapcsolható tanácsadás.
projektfejlesztési
és
projektmenedzsment Új termék vagy új eljárás bevezetéséhez
szolgáltatások
kapcsolódó tanácsadás.
munkavédelmi
és
munkaegészségügyi Jogszabály szerint kötelező munkaegészségügyi /
tanácsadás és szolgáltatások
védelmi előírásokhoz kapcsolható tanácsadás.
jogi és közbeszerzési tanácsadási szolgáltatások
Általános cég- és gazdasági jogi, közbeszerzési
tanácsadási szolgáltatás.
60
könyvviteli szolgáltatás
Rendszeres könyvelési, számfejtési, bevallási és
kapcsolódó adminisztrációs szolgáltatások.
adózási tanácsadás
Eseti
adótanácsadói
szolgáltatás,
adójogi
konzultáció.
fordítási és tolmácsolási szolgáltatások
Angol és német nyelvű szolgáltatás fordítói és
személyes tolmácsolási szolgáltatás.
Adminisztratív szolgáltatások
fénymásolás
Iratmásolatok készítése, havi legfeljebb 100
oldal/vállalkozás.
digitalizálás
Papír alapú iratok digitalizálása, havi legfeljebb
100 oldal/vállalkozás.
postakezelési feladatok
A posta átvételével és tárolásával (belső
postafiók/postaláda)
kapcsolatos
feladatok
ellátása.
ügyfélirányítás
A mindennapi üzletmentet segítő (hivatali időben
működő) ügyfél-tájékoztatás és irányítás.
Networking szolgáltatások
üzleti partnerek felkutatása
Általános belföldi partnerkeresési szolgáltatás,
együttműködve a kamarával.
nemzetközi
kapcsolatépítés,
tanulmányutak Általános külföldi partnerkeresési szolgáltatás,
szervezése
tematikus tanulmányutak szervezése.
klaszterkapcsolatok kialakításának támogatása
A lehetséges iparági klaszterszervezetekkel
történő kapcsolatfelvétel támogatása.
inkubátorházak közötti benchmarking fórumok Más inkubátorházakkal történő tapasztalatcserét
szervezése.
szolgáló rendezvények szervezése.
61
4.2.4. Inkubátor szakmai működési koncepciója A projekt keretében megvalósításra kerülő inkubátorházat
vállalkozói inkubátorként kívánjuk
működtetni.
A vállalkozói inkubátorház – definíció szerint – olyan létesítmény (vagy működési terület),
amely közös
szolgáltatásokat és általános üzleti-szakmai segítséget biztosít, nem szelektált iparági kezdő
vállalkozások számára, általában a piaci ár alatt, hozzájárulva egy adott területen a vállalkozások
fejlesztéséhez és új munkahelyek teremtéséhez.
A fenti alapismérvek mentén került összeállításra az inkubátorház működési terve, amely a
kiválasztási
eljárás főbb szabályait, az inkubációs program végrehajtásának általános elveit és a rendszer
eredményesség-mérésének módszertanát foglalja össze.
4.2.4.1. Kiválasztási eljárás
Az inkubációs folyamatban részt venni kívánó vállalkozások, vállalkozás alapítás előtt álló személyek
egy inkubációs kérelem előterjesztésével induló
egyszerűsített kiválasztási eljárás révén
szerezhetnek jogot arra, hogy az inkubátorházban székhelyet, telephelyet vagy fióktelepet létesítsenek.
Ezt az elő-inkubációs eljárást az
inkubátorház vezetőjéből, az infrastruktúra tulajdonosának
képviselőjéből és egy külső - a pályázó vállalkozás szakterületén megfelelő tapasztalattal rendelkező
-
szakértőből álló 3 fős kiválasztási bizottság bonyolítja le, mint arra az üzleti terv 4.4.3. pontjában is
utalunk.
A bizottság
ügyrendi szabályait maga állapítja meg.
Az eljárás
egy tervezési (írásbeli) és egy (szóbeli) meghallgatási szakaszból áll.
A betelepülni szándékozó KKV-nak
egy speciális üzleti koncepciót kell benyújtania, mely egyedi
inkubációs programtervként összefoglalja, azt, hogy a támogatott (azaz az inkubátorházban
eltölteni tervezett) időszakban milyen feltételek mentén kívánja tevékenységét, üzleti potenciálját
fejleszteni és ehhez milyen közvetett, inkubációs támogatásra van igénye.
Az üzleti koncepció beérkezését követő
60 napon belül a bizottság meghallgatást tart, ahol a
kérelmet előterjesztő vállalkozás képviselője szóban előadja az üzleti tervet, illetve válaszol a bizottság
kérdéseire.
A
kiválasztási döntéssel a bizottság vagy jóváhagyja az inkubációs programot és az üzemeltetővel
kötendő, a KKV számára a betelepülés lehetőségét és feltételeit rögzítő szerződés tervezetét vagy a
inkubációs kérelmet elutasítja.
Az elutasító döntés ellen jogorvoslatnak helye nincs, a vállalkozás azonban
e döntéstől számított 6
hónap múltán új kérelmet és üzleti koncepciót nyújthat be.
62
4.2.4.2. Inkubációs időszak
Inkubációs program szerepe, felépítése
Az inkubációs program szerepe, hogy
vezérfonalként segítse mind az inkubált vállalkozás, mind az
inkubátorház szakmai vezetését abban, hogy a vállalat milyen fő irányok mentén szervezze üzleti és
vállalkozásfejlesztési tevékenységét ezen időszak alatt.
Az ügyfélként megjelenő vállalkozások inkubációs folyamatának
részletes, testre szabott inkubációs
program elkészítésével kell kezdődnie. A program végrehajtását nyomon kell követni, és értékelni
kell, hogy a vállalkozási céljait mennyiben sikerült elérni; ebben fontos eszköz a lentebb ismertetésre
kerülő monitoring-rendszer.
Az
inkubációs program főbb elemei az alábbiak:
1. A programban meghatározásra kerülnek a vállalkozás inkubációs időszak alatt elérni kívánt
üzleti céljai.
2. A vállalkozás számára 1-3 éves időtartamú intézkedési terv kerül összeállításra, igazodva az
üzleti és inkubációs célokhoz.
3. A programban meghatározásra kerülnek azok az erőforrások, illetve szolgáltatások, melyek a
sikeres inkubációhoz szükségesek.
4. A program eredményességének méréséhez pénzügyi, szakmai mutatókat rendel az inkubátor
(pl. teremtett munkahelyek, összeállított üzleti tervek, árbevétel-növekedés, stb) és ezeket egy
kontrollált folyamatban figyelemmel kíséri.
Az inkubáció szabályai, a rotációs elvek
A Felhívás (3.4.1.1. pont) vonatkozó rendelkezései értelmében az inkubációs fejlesztés
végső
haszonélvezői - fő szabály szerint - olyan
- ipari tevékenységű,
- újonnan betelepülő (vagy már betelepült);
- mikro-, kis- vagy középvállalkozások lehetnek, amelyek
- tevékenységüket bejegyzésüktől számított legfeljebb 3 évig folytathatják a fejlesztés által
érintett inkubátorházban
- azaz a
fenti vállalati kör lehet az inkubációs tevékenység részese, mint fejlesztett vállalkozás.
A fenti premisszára figyelemmel kell – aktív módon – az inkubátornak új ügyfelek felkutatására és
megszerzésére törekednie, hogy a
támogatási feltételrendszernek is megfelelő betelepülői pool alakuljon ki. Lényeges, hogy az akvizíció a
nagy növekedési potenciállal rendelkező innovatív üzleti
ötletekre összpontosítson, a költségvetési és uniós források hozzáadott értékének lehető
63
leghatékonyabb felhasználása érdekében.6
Az inkubátorházban eltölthető
legfeljebb 36 hónap alatt a vállalkozásnak lehetősége van mind az
infrastrukturális, mind a networking, mind a kiegészítő adminisztratív szolgáltatások igénybevételére. A
szolgáltatások hozzáférésére vonatkozó részletes feltételeket az
Inkubációs Szabályzat tartalmazza,
mely az inkubált vállalkozások számára kötelezően alkalmazandó.
A
magas hozzáadott értékű tanácsadásként (külső inkubációs szolgáltatók közreműködésével)
hozzáférhető szolgáltatásokat a fejlesztett vállalkozások az inkubátorház által biztosított kedvezményes
feltételrendszer mellett7, de
egyedi (szolgáltató-ügyfél)
jogviszonyban vehetik igénybe a
programban közreműködő szakértőktől.
A rotáció, azaz az
inkubált vállalkozások folyamatos ki- és betelepülése a kulcsa a vállalti kör
állandó megújulásának, a kapcsolati hálók szélesedésének, az innovatív és proaktív
vállalkozásfejlesztésnek.
A fenti elvek alkalmazása mellett a dinamikus fejlődésben egy további lényeges eszközzel motiválja az
inkubátorház a vállalkozásokat, ez pedig az üzleti tervben bemutatott
lépcsőzetes bérleti díj-
rendszer.
Minél több időt tölt el a vállalkozás az inkubátorházban, védett környezetben, annál magasabb
használati díjat köteles fizetni az infrastruktúráért: ez pedig nyilvánvalóan
ösztönzi arra, hogy ha
piacra lépésre kész és képes, ezt tegye is meg, átadva helyét egy új, inkubációra érett vállalkozás
számára.
Természetesen az inkubációs folyamat
a maximálisan biztosítható 36 hónapos időszak lezárulta
előtt is véget érhet, amennyiben:
- a vállalkozás bejegyzése az inkubátorházba történő betelepülés előtt történt és a 36 hónapos
tevékenységi időszakot elérte;
- a vállalkozás az inkubáció alapját képező tevékenységét nem folytatja, profilt vált;
- a vállalkozás két egymást követő inkubátor-auditon nem megfelelt minősítést kap;
- a vállalkozás döntése szerint bármikor, a bérleti jogviszonyra vonatkozó feltételek szerint
- a bérleti szerződésben szabályozott egyéb egyesetekben, az abban rögzített határidőkkel;
- azonnali hatállyal, ha a vállalkozással szemben csőd-, felszámolási,- kényszertörlési vagy
végelszámolási, illetve bármely más, a jogutód nélküli megszüntetésére irányuló eljárás indul
vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vele szemben végrehajtási eljárást kezdeményez.
Monitoring-rendszer
Inkubátorház által működtetett inkubációs monitoring-rendszerben
az inkubált vállalkozások
félévente beszámolnak inkubációs programjuk előrehaladásáról és üzleti tervszámaik
6 Európai Számvevőszék 2014/07. sz. különjelentés, 31. oldal
7 A támogatást igénylővel inkubációs szolgáltatás nyújtására szerződést kötött szolgáltatók működnek közre a programban,
ezzel biztosítható a megfelelő szakmai színvonal és egy, az inkubált KKV-kat támogató kedvezményrendszer.
64
teljesüléséről.
Az audit egy személyes
cégvezetői interjúból, a vállalkozás pénzügyi és szakmai előrehaladásának
vizsgálatából valamint az inkubációs program időarányos elemzéséből áll, eredménye ’megfelelt’
vagy ’nem megfelelt’ minősítés lehet.
Az audit elsődleges szerepe, hogy az inkubált vállalkozások
hatékonyabb támogató segítséget
kaphassanak üzleti folyamataikhoz, azaz az inkubátorház szakmai vezetője képet kaphasson arról,
hogy a projekt célkitűzéseivel mennyiben van összhangban az adott cég működése, teljesítménye.
Amennyiben az auditok során az inkubált cég két egymást követő félévben ’nem megfelelt’ minősítést
kap, úgy – mint arra fentebb utaltunk – a második minősítést követő
3 hónapon belül el kell hagynia az inkubátorházat.
4.2.4.3. Az inkubátorház eredményességmérési mutatói
Az inkubátorház eredményességének, hatékonyságának mérése fontos feladat a fejlesztő
önkormányzat számára. E
monitoring-tevékenység alapfeltétele, hogy rendelkezésre álljanak olyan
mutatók, amelyek támpontot adnak annak belső megítéléséhez, hogy eredményes-e az inkubációs
folyamat.
Eredménymutató
Mérése
Betelepülő,
inkubációs folyamatban részes A kiválasztási bizottság által elfogadott
induló (0-3 év közötti működési múlttal koncepcióval rendelkező és az inkubátorházzal
rendelkező)
vállalkozások száma
bérleti szerződést kötő, legfeljebb 36 hónapos
működési múlttal rendelkező KKV-k száma.
Az inkubátorházba betelepülő vállalkozások által Az
inkubációs
időszakban
a
betelepült
az inkubációs időszak alatt
létrehozott vállalkozások átlagos adóteljesítménye (ÁFA,
munkahelyre eső adóteljesítmény nagysága.
SZJA, SZOCHO, IPA, TAO), a foglalkoztatottak
számára vetítve, időben arányosítottan.
Az inkubátorházba betelepülő vállalkozások által Az inkubációs folyamat alatt elért átlagos
az inkubációs időszak alatt
elért éves arányos árbevétel-bővülés aránya, %-ban, törtévek esetén
árbevétel növekmény nagysága
időarányosan.
Az
inkubációs
folyamatból
kikerülő Az inkubátorházból kikerülő vállalkozások további
vállalkozások túlélési képessége (1, 2 ill. 3 év)
működésének visszamérése, a rendelkezésre álló
nyilvános adatbázisok alapján, minden év június
30-án történő méréssel.
65
Inkubátorház által nyújtott és közvetített (alap- és Az inkubátorház által nyújtott és közvetítésével
emelt szintű),
iparfejlesztéshez kapcsolódó rendelkezésre álló, a KKV-k által igénybe vehető
szolgáltatások száma
szolgáltatások száma.
Lényeges hangsúlyoznunk, hogy ezek
a mutatók elkülönülnek a projekt - üzleti terv 3.4.3
pontjában feltüntetett - számszerűsíthető (indikátor)mutatóitól, melyek a támogatás-
felhasználáshoz kapcsolódó kötelezettségeket rögzítik, míg a fenti opciók az inkubáció szakmai
minőségét, az inkubált vállalatok jelentette perspektívát képezik le.
66
4.3. Az üzemeltetés technikai feltételei
4.3.1. Az üzemeltetés alapvető technikai kérdései
Alapinfrastruktúra, közművek
Az inkubátorház
minden szükséges alapinfrastruktúrával rendelkezik: a kommunális vízellátás, -
kommunális szennyvízelvezetés, földgáz ellátás, komfortfűtés – komforthűtés illetve a komfortszellőzés
biztosított.
A betelepülő vállalkozások számára az inkubátorház – a bérleti díjba építetten –
teljeskörű épület-
üzemeltetési szolgáltatást nyújt, ide nem értve a saját használatú irodák belső takarítását.
Az épültben központi
Wi-FI hozzáférés rendelkezésre áll, azonban a
megfelelő sávszélességű saját
vonal biztosítása – melyhez az előkészítő kábelezés adott – az egyes betelepülő vállalkozások feladata
lesz.
A projekt keretében kiépítésre kerül egy
„C” típusú (villám) e-autó
töltőberendezés, mely kétkarú,
párhuzamos töltésre
alkalmas 50 kW DC és 43 kW AC (CHAdeMO, CCS, Type 2 karokkal)
teljesítménnyel. A berendezés segítségével 20 perc alatt 80 %-os töltöttség érhető el és az eszköz
minden autótípushoz használható.
Üzemeltetési feladatok
Az üzemeltetést végző szervezetnek folyamatosan gondoskodnia kell
- a napi nyitva tartást követő, közös használatú részeket érintő
általános takarításról,
- eseti és időszaki
műszaki karbantartásról,
- a bérbe adható
helyiségek felhasználásának koordinációjáról;
- a
szemét és hulladék szakszerű gyűjtéséről, tárolásáról és elszállításáról,
-
a vizesblokkok működtetéséről,
-
a parkoló-használat, a parkolási rend
megszervezéséről.
Az üzemeltetési feladatok
nem foglalják magukba az inkubációs szolgáltatási kapacitásokat (erről
az üzleti terv 4.2.3 pontjában adunk számot), azokat részben a szerződött külső inkubációs
szolgáltatók, részben az inkubátorház szakszemélyzete nyújtja.
4.3.2. Napi működést támogató berendezések, technológiai eszközök
Az üzemeltetéshez szükséges (nem az épülettechnológia és -gépészet részét képező képző) eszközök
főbb csoportjai az alábbiak:
1. irodák, co-working tér, recepció, egyéb kiszolgáló terek bútorzata
2. műhely- és közösségi tér berendezései, bútorai
3. egyéb kiszolgáló IKT eszközök
67
A projektben beszerzendő, elszámolni kívánt
eszközöket és azok darabszámát az alábbi táblázat
tartalmazza:
Szükséges
Eszköz megnevezése, típusa
Jellege
Elhelyezése
darabszám
tárgyalószék (DELTA, krómozott)
bútorzat
tárgyaló
20
tárgyalóasztal (ALB-AT120/80 fémvázas)
bútorzat
tárgyaló
9
fém állófogas (ALBA CLEO)
bútorzat
tárgyaló
2
szervízasztal (ALB-AT160/80 fémvázas)
bútorzat
tárgyaló
1
munkaszék (PRESTON, karfás)
bútorzat
co-office
4
íróasztal fiókkal (INT-Claude, fémvázas)
bútorzat
co-office
4
iratrendező szekrény (F-3R.01-80)
bútorzat
co-office
4
fém állófogas (ALBA CLEO)
bútorzat
co-office
2
szelektív szeméttároló, 30L
bútorzat
co-office
4
polc (WEL-5+ Office 63280/943 lebegő polc) bútorzat
co-office
4
fémvázas szék (HAL K81)
bútorzat
étkező
4
asztal (ALB-AT160/80 fémvázas)
bútorzat
étkező
1
konyhabútor (FL Aplaus FA , 260x300)
bútorzat
étkező
1
fém állófogas (ALBA CLEO)
bútorzat
étkező
1
szelektív szeméttároló, 30L
bútorzat
étkező
1
öltözőszekrény (3 rekeszes, fém)
bútorzat
öltöző
2
öltözőpad és fogas (háttámlás, 2000 mm)
bútorzat
öltöző
2
szelektív szeméttároló, 30L
bútorzat
öltöző
1
munkaszék (PRESTON, karfás)
bútorzat
irodák
14
íróasztal fiókkal (INT-Claude, fémvázas)
bútorzat
irodák
14
iratrendező szekrény (F-3R.01-80)
bútorzat
irodák
14
fém állófogas (ALBA CLEO)
bútorzat
irodák
7
polc (WEL-5+ Office 63280/943 lebegő polc) bútorzat
irodák
14
szelektív szeméttároló, 30L
bútorzat
irodák
7
műhelyasztal (85 x 120 x 70 cm)
bútorzat
műhely
2
guruló tároló (78 x 50 x 70 cm)
bútorzat
műhely
2
szerszámos szekrény (60 x 120 x 20 cm)
bútorzat
műhely
4
mobil műhelyasztal (81 x 120 x 70 cm)
bútorzat
műhely
2
fiókos műhelyszekrény (103 x 72 x 70 cm)
bútorzat
műhely
2
ACER Full HD projektor
IKT
tárgyaló
1
16:9 vetítővászon és mennyezeti konzol
IKT
tárgyaló
1
Xerox Workcenter, színes A3
IKT
co-office
1
Logitech vezeték nélküli egér
IKT
co-office
4
Dell 27" monitor
IKT
co-office
4
Dell 15.6" full HD laptop + Windows 10 x64
IKT
co-office
4
A részletesebb, egységárakat is tartalmazó eszközlista az üzleti terv mellékleteként csatolásra kerül.
68
4.3.3. Árképzési elvek, a tervezett bérleti díjak
Az infrastrukturális szolgáltatások
A projektgazda – igazodva a pályázati felhívás feltételrendszeréhez –
inkubátorházat üzemeltető
részére történő bérbeadással kívánja hasznosítani.
Mivel a projekt finanszírozása a helyi infrastruktúra fejlesztéséhez nyújtott támogatás jogcímen
tervezett, az irodák és kiszolgáló helyiségek hasznosítható kapcsolódó
piaci elvű, a közvagyonnal
való felelős gazdálkodás elvét érvényesítő árképzését az alábbi szabály határozza meg: a
támogatás nyújtásának feltétele, hogy a megvalósuló infrastruktúrát nyílt, átlátható és
megkülönböztetés-mentes alapon kell a felhasználók rendelkezésére bocsátani.
Az
infrastruktúra használatáért felszámított vagy eladása során meghatározott
árnak szokásos
piaci árnak kell lennie.
Az infrastruktúra
működtetését koncesszióba adni vagy azzal harmadik felet megbízni csak nyílt,
átlátható és megkülönböztetés-mentes módon, a vonatkozó jogszabályok betartásával lehet.
A fenti elvre figyelemmel a bérleti díj/hasznosítási díj előzetes becslése helyiségtípusonként megjelölt
egységárral történik, figyelembe véve a következő
belső adottságokat:
1. iroda nagysága, benne elhelyezhető munkaállomások száma;
2. az inkubátorházban tervezett bérleti időszak hossza;
3. igénybe venni kívánt további helyiségek száma, funkciója;
4. iroda inkubátorházon belüli elhelyezkedése.
A
co-working munkahelyek esetében a díjat az elfoglalt m² alapján számítottuk, korrigálva azzal,
hogy nem kizárólagos használatú az egység.
A
műhely- és közösségi tér és a tárgyaló kapcsán szintén a szokásos piaci árakból indultunk ki.
Emellett az árképzés során
számos külső, folyamatosan változó szempontot is mérlegel az
önkormányzat, többek között:
1. hatályos jogszabályi és adózási környezetet;
2. az inkubátorház gazdasági környezetének helyzetét, a keresleti viszonyokat;
3. az üzemeltetési költségek alakulását;
4. aktuális piaci trendeket és
5. az egyedi betelepülői igényeket.
A fentieket figyelembe véve az
üzemeltető kiválasztása során a díj meghatározására a piaci
értékviszonyokra reflektáló, nyílt, átlátható és megkülönböztetés-mentes eljárásban, a vonatkozó
jogszabályok betartásával kerül sor.
E pontban az infrastruktúra egyes elemeinek használatáért
felszámítható piaci díjszintet becsüljük
meg, melyek – aggregáltan – tervezési alapadatként szolgálnak a költség-haszon elemzés
számításaihoz
.
69
A fejlesztett infrastruktúra kapcsán a – a fentebb részletesen bemutatott piaci referencia-árak alapján –
lépcsőzetes díjmegállapítás módszerével kerülhet meghatározásra az egyes elemek használati
ellenértéke.
Az infrastruktúra-tulajdonos az üzemeltetési szerződés megkötése és fenntartása során - a fenti árazási
elvek érvényesíttetése érdekében – ennek
megfelelő szerződési kikötést fog alkalmazni, hogy a
közvetett kedvezményezettek irányába a vállalkozásfejlesztési hatás érvényre juthasson.
A tervezett díj8 mértéke – az üzemeltetési konstrukció függvényében -
inkubátorházban már
eltöltött időszak hosszához igazodik, a Felhívás 3.4.1.1. 4.) pontjára figyelemmel
legfeljebb 36
hónapos intervallumot felölve.
Elszámolási
Inkubáció 1-12 Inkubáció 13-24 Inkubáció 25-36
Helyiségtípus
egység
hónapja
hónapja
hónapja
iroda
Ft/m²
1.600
2.400
3.200
co-working irodai férőhely
Ft/db/hó
nettó 20.000,
tárgyaló
Ft/óra
nettó 3.000
műhely
Ft/óra
nettó 800 Ft/m²
Az iroda- és tárgyalóbérletek költsége minden közmű költséget tartalmaz. Az intézményben egyedi
Wi-Fi és hot spot hozzáférés is biztosított.
Magas hozzáadott-értékű tudástőkét képező inkubációs szolgáltatások Az inkubációs nyújtó szervezettekkel a támogatást igénylő önkormányzat
a projekt fenntartási
időszakára keretszerződést köt, mely alapján kedvezményes díjjal, de
egyedi jogviszonyban
vehetik igénybe az inkubált vállalkozások a magas hozzáadott értékű tanácsadási
szolgáltatásokat.
Az inkubációs szolgáltatók a Felhívás rendelkezéseire és esetleges későbbi módosításaira figyelemmel
jogosultak lehetnek az inkubátorház infrastrukturális szolgáltatásait igénybe venni.
Adminisztratív és networking szolgáltatások
A szolgáltatásokért
külön díjat nem számít fel az infrastruktúra üzemeltetője, ezen szolgáltatásokat
az egyébként fizetendő bérleti díjba beépítetten biztosítja.
8 A tényleges díj az üzemeltetési-hasznosítási konstrukció függvényében, adott piacon, adott időpontban irányadó piaci ár lesz.
70
4.4. Az üzemeltetés személyi és szervezeti feltételei
4.4.1. Szervezeti feltételek, üzemeltetési döntés
A
jelenlegi tervek szerint az inkubátorház működtetésére az önkormányzat önálló gazdálkodó
szervezetet – költséghatékonysági szempontokat figyelembe véve –
nem hoz létre.
A
fejlesztés üzemeltetésbe adása kapcsán a támogatást igénylő a projekt fizikai zárásával (azaz az
infrastruktúra-egységek használatba vételének lehetővé válásával) párhuzamosan mérlegeli a
kiválasztható konstrukciót, figyelembe véve:
- a
pályázati felhívás mindenkor hatályos szabályait, annak kapcsán tett
vállalásait, azok
teljesítésével kapcsolatos kötelezettségeit, továbbá
- a kiválasztott
támogatási kategória előírásait.
Az önkormányzat az
üzemeltetési döntés kialakításakor megvizsgálhatja a lehetőségét, hogy
- a Kbt. 9. § (1) bekezdés h.) pontja szerint megbíz olyan kizárólagos tulajdonában álló
szervezetet, amely a vonatkozó (Kbt.) jogszabályi követelményeknek megfelel (in-house);
- vagy a koncessziós törvény szerinti eljárást valósít meg; vagy
- amennyiben a hatályos jogszabályok ezt előírják, a közbeszerzési eljárás lefolytatását is elvégzi.
Az üzleti tervezéskor hatályos szabályozás alapján először át kell tekinteni, hogy a Kbt. szerinti in-
house szerződés lehetősége fenn állhat-e.
A vonatkozó rendelkezések szerint ilyen esetben vizsgálandó, hogy „Kbt. 5. § (1) bekezdésében
meghatározott ajánlatkérő szervezet olyan jogi személlyel kötött szerződésére, amely felett az
ajánlatkérő a saját szervezeti egységei felettihez hasonló kontrollt gyakorol,
döntő befolyással
rendelkezik annak stratégiai céljai meghatározásában és működésével kapcsolatos jelentős
döntéseinek meghozatalában, valamint amelyben közvetlen magántőke-részesedés nincsen, és amely
éves nettó
árbevételének több mint 80%-a a kontrollt gyakorló ajánlatkérővel vagy az ajánlatkérő
által e pont szerint kontrollált más jogi személlyel kötött vagy kötendő szerződések teljesítéséből
származik.”
Amennyiben ez az eset nem áll fenn, úgy
nettó 30 millió Ft értékhatár alatt9 1991. évi XVI. törvény
(koncessziós törvény) szerinti beszerzés lefolytatására is mód van. Amennyiben az
ügylet
közbeszerzési értékhatár feletti, a Kbt. szerinti megfelelő eljárás lefolytatása kötelező.
Az üzemeltetési konstrukció, illetve az
üzemeltető kiválasztásánál úgy kell kialakítani a tender-,
illetve szerződéses feltételeket, hogy a jelen üzleti tervhez
kapcsolódó támogatási kérelemben és
e megalapozó dokumentumban, illetve a Felhívásban rögzített kötelezettségek teljesítése
biztosított legyen.
9 A Kbt. szerinti szolgáltatási koncesszió értékhatárát alapul véve, amennyiben a becsült érték ezen értékhatár
alá esik, úgy az 1991. évi XVI. törvény (koncessziós törvény) szerinti beszerzési eljárást kell lefolytatni.
71
A fenti jogszabályi és támogatás-struktúrából eredő kötelezettségek következtében a pontos
üzemeltetési díj (így annak relációja a piaci díjszinttel)
előzetes meghatározása nem lehetséges, az a
fenti üzemeltetési konstrukció függvényében lefolytatandó eljárás eredményeként lesz definiálható,
ugyanakkor
előzetes számításokat a költség-haszon elemzés tartalmaz.
4.4.2. Személyi feltételek
Bár a fenti előírásokra figyelemmel
az üzemeltetési döntés több osztatú, a projekt keretében, annak
fenntartási időszakának
terhére a támogatást igénylő 3 fő teljes munkaidőben foglalkoztatott
alkalmazottat tervez.
A vállalt munkahelyek tekintetében a támogatást igénylő önkormányzat és a leendő üzemeltető
partner megvizsgálja annak a lehetőségét, hogy az
Mt. 195. § (1) bekezdése alapján azonos
munkakörben foglalkoztassa a 3 fő munkavállalót, ugyanis a hivatkozott jogszabályhely értelmében
több munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződésben egy munkakörbe tartozó feladat ellátásában
is megállapodhat, ami adott esetben a munkavégzés koordinációjának hatékonyságát is növeli.
Az inkubátorház üzemeltetése kapcsán
tervezett munkakörök az alábbiak:
1. inkubátorház vezető
2. inkubátor-asszisztens
3. takarító-karbantartó
Az inkubátorház-vezető
fő feladatai az alábbiak lesznek:
- üzemeltetési szerződés előkészítése, megkötése és a jogviszony menedzsmentje;
- a betelepítésre érdemes vállalkozások, üzleti ötletek felkutatása, azonosítása;
- együttműködve az üzemeltetővel, a betelepülési eljárások menedzselése, a kiválasztási
bizottság vezetése;
- Inkubációs Szabályzat elkészítése;
- az inkubátorház infrastrukturális és adminisztratív szolgáltatási potenciáljának biztosítása,
bővítése, együttműködve az üzemeltetővel;
- az inkubációs program végrehajtásának nyomon követése, a rotációs elvek érvényesítése, az
auditrendszer működtetése;
- az épületüzemeltetési szolgáltató koordinációja, ellenőrzése;
- az inkubált vállalkozások részére képzések szervezése;
- együttműködés a KEM KIK-val, a megyei foglalkozatási Paktumszervezettel, valamint a
szerződött inkubációs szolgáltatókkal;
- benchmarking fórumok és vállalkozói találkozók szervezése, nemzetközi kapcsolattartás;
- ipari övezeti és ipari parki kapcsolattartás – együttműködés a helyi vállalatokkal az
inkubátorház működési hatékonyságának növelése érdekében;
- a projektműködésből eredő adminisztrációs és szakmai feladatok ellátása;
- éves jelentéstétel az infrastruktúra-tulajdonosa felé az intézmény működéséről.
72
Az inkubátor-menedzser munkáját
1 fő adminisztrátori és 1 fő takarítói-karbantartói
munkakörben dolgozó munkatárs segíti majd, akik az inkubált vállalkozások számára külön térítés
nélkül biztosítják az adminisztratív szolgáltatásokat, illetve közreműködnek az intézmény mindennapi
működtetésében.
A fentiek mellett az
inkubátorház fenntartási időszakra vonatkozó létszámterve az alábbi.
Munkakör
1. év
2. év
3. év
4. év
5. év
inkubátorház vezető
1
1
1
1
1
adminisztrátor
1
1
1
1
1
takarító-karbantartó
1
1
1
1
1
Az inkubátorházat vezető menedzser munkabérét
bruttó 300.000,- Ft/hó, a támogató feladatokat
ellátó adminisztrátor javadalmazását
bruttó 200.00,- Ft/hó, a takarító-karbantartó munkatárs bérét
bruttó 140.00,- Ft/h, összegben tervezzük, folyamatosan korrigálva bértömegüket a
prognosztizálható inflációs rátával.
4.4.3. A kiválasztási bizottság
Az inkubátorház alapfeladatának betöltése kapcsán
kulcsszerepe lesz a kiválasztási bizottságnak. E
szervezeti egység - mint azt az üzleti terv releváns pontjában részletesen kifejtjük – lesz felelős az
egyes, betelepülni szándékozó KKV-k közül azoknak a kiválasztására, akik jogosultak lesznek igénybe
venni az intézmény szolgáltatásait.
A bizottság tervezetten az
inkubátorház vezetőjéből, az infrastruktúra tulajdonosának
képviselőjéből és egy külső - a pályázó vállalkozás szakterületén megfelelő tapasztalattal rendelkező
-
szakértőből álló 3 fős grémium lesz, mely ügyrendjét maga állapítja meg.
73
4.5. Cselekvési ütemterv
A cselekvési ütemtervben áttekintjük a támogatási kérelem benyújtásáig megvalósításra kerülő
tevékenységet, illetve bemutatjuk
a támogatási kérelem elfogadása esetén lehívható támogatás
felhasználáshoz kötődő eljárások időigényét.
Az ütemezések elkészítésénél figyelembe vesszük az egyes tevékenységek, folyamatok sikeres
előkészítésének időszükségletét is, illetve az esetleges
időveszteség pótlása érdekében worst case
elven tervezzük az időtartamokat.
A projekt
tervezett indítása, mely megegyezik a támogatási szerződést prognosztizált hatályba
lépésével, 2017. december 01. napja, a
I-VI. szám alatt összeállított mérföldkövek szerinti
végrehajtásának időtartama 36 hónap. A projekttel kapcsolatos pénzügyi elszámolás (záró kifizetési
igénylés) benyújtását
fizikai befejezést követő 90 napon belül, legkésőbb 2020. december 31-ig
tervezzük.
Állami támogatás típusú előleg esetén legkésőbb az
előlegfolyósítást követő három éven belül a
nyújtott támogatással a támogatást igénylő elszámol.
A
GANTT diagram formájában összeállított ütemtervben
hónapokra bontva szerepelnek a
tevékenységek idővonzatai. Az
„E” betű az adott hónapban a releváns tevékenységre való felkészülést,
előzetes munkálatok ellátását jelzi, míg az
„M” betű az adott feladat végrehajtását,
megvalósítását paraméterezi. Az előkészítési tevékenységek outputjai közül a
támogatási kérelem benyújtásakor
már rendelkezésre áll a helyszínrajz, az építési tevékenységekre vonatkozó tervezői
költségbecslésekkel, az eszközlista valamint az üzleti terv és a költség-haszon elemzés.
A projekt előkészítése (I-III. mérföldkő)
Előkészítési mérföldkövek
Tevékenységek
I.
II.
III.
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.
Engedélyes tervek összeállítása
E M M M M M
és engedélyek beszerzése
Kiviteli tervek, tételes, normázott
tervezői
költségvetés
E M M M M
összeállítása
Telekalakítási eljárás lefolytatása,
E M M
környezeti állapot felmérése
Környezettervező rehabilitációs
E M M M M M
szakértő / szakmérnök bevonása
Kapcsolatfelvétel
a
megyei
foglalkoztatási
paktum
E M M
munkaszervezetével
74
Fejlesztett
ingatlan
E M M
tulajdonviszonyainak igazolása
Közbeszerzési
eljárás(ok)
E M M M M M
lefolytatása
Projektmenedzsment
M M M M M M M M M M M M M M M M M M
Nyilvánosság biztosítása
M M M M M M M M M M M M M M M M M M
A projekt megvalósítása, a kivitelezés (III-VI. mérföldkő)
A projekt megvalósítási (kivitelezési) mérföldkövei
Tevékenységek
IV.
V.
VI.
19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.
Eszközbeszerzés(ek)
E M M
Építés, 50% készültségi szint
E M M M M M M M
Építés, 75% készültségi szint
E E M M M M
Építés, 100% készültségi szint
E M M M
E-töltő infrastruktúra kiépítése
E M M
Nyilvánosság biztosítása
M M M M M M M M M M M M M M M M M M
Marketing-
és
betelepülés-
E M M M M M
ösztönzési tevékenység
Vállalati felmérés a paktum
E M M M
együttműködés kapcsán
Műszaki ellenőrzés
E M M M M M M M M M M M M M M M M M
Projektmenedzsment
M M M M M M M M M M M M M M M M M M
Mivel a pályázati felhívás az
előkészítési tevékenységek végrehajtására
legfeljebb 18, míg a teljes
projekt
megvalósítására legfeljebb 36 hónapos időkeretet biztosít, ennek kiaknázása révén olyan
időtartalékok tervezhetőek a projektbe, melyek minden határidő-kockázat kiküszöbölését biztosítják.
A teljes előkészítési
dokumentáció összeállításának befejezése jelenti az III. mérföldkő elérését. Az
építési munkálatok
50%, 75% és 100%-os készültségi fokánál tervezzük a IV., V. és VI.
mérföldköveket, ez utóbbihoz rendelve a projekt teljes fizikai zárását.
75
4.6 Kockázatelemzés
Minden projekt megvalósítása bizonyos – külső és szervezeten belüli – kockázatokkal jár.
A kockázatelemzés célja
a projekt előkészítését, megvalósítását és a fejlesztés
fenntarthatóságának körét érintő kedvezőtlen események és azok bekövetkezési
valószínűségének meghatározása. Az elemzést követően lehetőség nyílik egy átfogó
kockázatkezelési intézkedési struktúra (stratégia) megalkotására, amely a kockázati események
bekövetkezésének megelőzését, illetve hatásainak kiküszöbölését, csökkentését teszi lehetővé. Ennek
érdekében az alábbiakban – táblázatos elemzéssel – sorra vesszük a projekt főbb kockázati faktorait,
szempontjait, területeit.
Tény, hogy a projekt végrehajtása során különféle akadályok merülhetnek fel, amelyek jelentős része
azonban elkerülhető vagy megoldható. Főként akkor, ha ezekre már előre számítottak a projektet
megvalósítók, és elkerülésükre időben megfelelő kockázatkezelési stratégiát és módszereket dolgoztak
ki. A kockázat kapcsolódhat a
projekt pénzügyi forrásaihoz, a hatósági engedélyekhez, a
közbeszerzési eljárásokhoz, illetve a technikai-, jogi-, pénzügyi-, vagy műszaki- és
projektvezetési nehézségeihez.
Az alábbi struktúrában egy ötfokozatú skálán határoztuk meg, hogy az egyes kockázatok
bekövetkezésének mekkora az általunk becsült valószínűsége (
A- Elhanyagolható valószínűségű (0-
10%),
B- Kis valószínűségű (10-33%),
C- Közepes valószínűségű (33-66%),
D- Nagyon valószínű (66-
90%)
E- Biztos eseménynek tekinthető (90-100%). Illetve egy másik ötfokozatú skálán a bekövetkezés
esetén várható hatás (kár) mértékét (
I- elhanyagolható hatású,
II- kis hatású
III- mérsékelt hatású,
IV- kritikus hatású,
V- katasztrofális hatású) határoztuk meg.
A két dimenzió szorzata adta meg az
ún. kockázati indexet. Tehát minél magasabb értéket vesz fel ez
az index, annál kockázatosabb a projekt megvalósítására nézve az adott kockázati szempont, vagy
elem.
A kockázatelemzés során figyelembe vett főbb kockázati elemek a következők:
Sor-
Becsült
Várható Kockázati
Kockázat
Kockázat kezelése
szám
valószínűség
hatás
index
Jogi kockázatok
A
jogszabályok
változásának
A kapcsolódó
figyelése, folyamatos egyeztetés a
jogszabályi
BIII
1
B
III
hatóságokkal; a jogszabályváltozás
környezet
(6)
azonnali
átvezetése,
sikeres
változása
adaptáció.
BIII
Jól előkészített szerződések és
2
Jogi problémák
B
III
(6)
megállapodások.
76
Az
előkészítés
és
a
Engedélyez-
megvalósítás
során
AII
3
tetés időbeli
A
II
folyamatos-
és
előzetes
(2)
csúszása
egyeztetések lefolytatása az
engedélyező hatóságokkal.
Társadalmi kockázatok
A beruházás a település
közvetlen érdekét szolgáló,
magas színvonalú fejlesztés. A
lakosság
folyamatos
Beruházás
AI
4
A
I
tájékoztatásával
és
ellenesség
(1)
bevonásával a beruházás ellen
esetlegesen fellépő társadalmi
ellenállás kiküszöbölhető. Ezért
a kockázat alacsony.
A projekthelyszínek lokációja a
beruházás céljára alkalmas,
A projekt
közvetlen
zavarással
a
AI
5
helyszín
A
I
lakosságra nézve sem az
(1)
megfelelősége
építési tevékenység, sem az
üzemeltetés nem jár. Ezért a
kockázat alacsony.
Pénzügyi-gazdasági kockázatok
A pályázat összeállításában
részt vevő szakemberek által
Beruházási
BIII
adott
becslések
óvatos
6
összeg
B
III
(6)
becslések,
amelyek
így
túllépése
várhatóan
fedezik
a
költségeket.
Önerő
Képviselőtestületi
határozat
AIV
7
rendelkezésre
A
IV
rögzíti
a
saját
forrás
(4)
nem állása
rendelkezésre állását.
A
pénzügyi
forrás
az
Önkormányzat
költségvetésében a fejlesztési
Utó-
tartalékban van elkülönítve; az
AIV
8
finanszírozás
A
IV
előleg lehívása, a kifizetési
(4)
(likviditás)
kérelmek
folyamatos
benyújtása, szükség esetén a
sajátforrás-többlet
igénybe
vétele.
77
Közbeszerzési
BII
Tapasztalt
közbeszerzési
9
eljárás időbeli
B
II
(4)
szakember bevonása.
csúszása
Tapasztalt
közbeszerzési
szakember
bevonása,
a
szakmai
specifikáció
Közbeszerzési
előkészítése. Az eredetileg
eljárás
BII
becsültnél
magasabb
10
B
II
kedvezőtlen
(4)
költségek
elkerülése
eredménye
érdekében alapos műszaki
előkészítés,
és
szigorú
közbeszerzési feltételrendszer
kialakítása szükséges.
Műszaki kockázatok
Nem a
Megfelelő
referenciákkal
terveknek
rendelkező
kivitelező
BIII
11
megfelelő
B
III
kiválasztása;
szakmailag
(6)
színvonalú
elismert, tapasztalt műszaki
kivitelezés
ellenőr alkalmazása.
Nem várt
műszaki
Körültekintő
tervezési-
CIII
12
anomália
C
III
engedélyezési
előkészítési
(9)
(pl. rossz
munka.
talajmechanika)
Szoros projektmenedzsment
alkalmazása; szükség esetén a
tervezett
időtartalék
A kivitelezés
BIII
13
B
III
felhasználásával
és
elhúzódása
(6)
projektmegvalósítás
ütemezésének módosításával
kezelhető.
A határidő csúszása külső
körülményektől
is
függ
(például maga a pályázat
Átadás későbbi
CII
14
C
II
lefutásának
ideje),
de
megvalósulása
(6)
megfelelő
projekt
menedzsmenttel a kockázat
kezelhető.
78
Intézményi kockázatok
Mátrix-munkaszervezet
kialakítása, a helyettesítési
A
rend
kialakítása,
stabil
menedzsment-
BIV
munkaszervezet feltételeinek
15
szervezetben
B
IV
(8)
megteremtése. Szükség esetén
kulcsszemélyek
közvetlen
operaív
vezetői
változása
beavatkozás; külső szakértő
átmeneti bevonása.
Általánosságban igaz, hogy a nagy valószínűséggel bekövetkező, valamint a kritikus- és
katasztrofális hatású események projektet érintő következményeit kiemelten szükséges kezelni
a teljes projektciklus alatt. A beazonosított kockázatokon túl, természetesen még további számos olyan kockázati tényező is
felmerülhet, amelyeknek a bekövetkezése a projekt céljaira nézve ugyan negatív hatással lehetnek, de
amelyeknek a jelenlegi ismereteink szintjén a valószínűsége igencsak kicsi, míg a feltárt, lehetséges
kockázatok hatása egy jól átgondolt projekt- és változásmenedzseléssel megtámogatva jelentős
mértékben mérsékelhető és/vagy megelőzhető.
Kockázatkezelési beavatkozások összefoglalása
A bemutatott kockázatokat a projekt teljes megvalósítási ideje alatt – hatásuk
megelőzésére és/vagy
mérséklésére – folyamatosan figyelemmel kell kísérni. Lényegében mindegyik szempontot
proaktív
kockázatminimalizáló stratégia mentén legcélszerűbb kezelni. Az alábbiakban összefoglaljuk a
figyelembe vett kockázati szempontokat és tervezett kezelési módjukat.
Kockázati szempontok
Kezelés módja, sratégiája
A jogszabályok változásának figyelése, a jól előkészített szerződések
és megállapodások, valamint az előzetes egyeztetések lefolytatása az
1. Jogi szempont
engedélyező hatóságokkal jelentősen lecsökkentik a jogi
kockázatokat.
A lakosság folyamatos tájékoztatásával és bevonásával a beruházás
ellen esetlegesen fellépő társadalmi ellenállás valószínűsége
2. Társadalmi szempont
kiküszöbölhető.
A költségvetés precíz összeállításával, a kapcsolódó közbeszerzési
eljárások és a megkötött szerződések alapos előkészítésével
3.
Pénzügyi–gazdasági, együttesen biztosítható a projekt pénzügyi-gazdasági
fenntarthatósági szempont fenntarthatósága.
79
Megfelelő referenciákkal rendelkező kivitelező kiválasztásával;
szakmailag elismert, tapasztalt műszaki ellenőr alkalmazásával; a
4. Műszaki szempont
kivitelezői- és gyártói garanciák érvényesítésével; körültekintő
tervezési-engedélyezési előkészítési munkával biztosítható.
Egy átgondolt mátrix-munkaszervezet, valamint a helyettesítési rend
kialakításával, a stabil munkaszervezet feltételeinek megteremtésével
5. Intézményi szempont
elérhető. Szükség esetén közvetlen operaív vezetői beavatkozás és
külső szakértő átmeneti bevonása lehetséges.
80
5. Marketingterv
5.1. A marketingterv célja
A marketingterv stratégiai célja
ismertté és a betelepülés, illetve a szolgáltatás-igénybevétel
szempontjából vonzóvá tenni a kialakításra kerülő inkubátorházat, ugyanis a fejlesztés
eredményességét alapvetően befolyásolja a beruházáshoz, illetve a hasznosításhoz tartozó
(infrastrukturális és magas hozzáadott értékű tanácsadói) szolgáltatáskínálat megfelelő
marketingtámogatása.
Ennek legfontosabb eleme
a beruházás helyi vállalkozói, illetve vállalkozás-alapítással
kapcsolatban releváns tervekkel rendelkező lakossági célcsoportokkal történő megismertetése,
illetve a választott ipari tematikát fókuszba helyező
betelepülés-ösztönzési feladatok elvégzése.
A fentiek érdekében sorra vesszük azokat a
tevékenységeket, eszközöket, amelyek
marketingkommunikációs és betelepülés-ösztönzési szempontból relevánsak, illetve áttekintjük a
tematikájában kapcsolódó, kötelező nyilvánossággal összefüggő szabályokat is.
Az elsődleges
szolgáltatás – azaz a bérbe adható irodák és egyéb kiszolgáló helyiségek – és
a
releváns piac ismertetésére üzleti terv 3.2 pontjában részletesen kitértünk, így azokra ehelyütt csak
utalunk; bővebben kifejtjük azonban azt, hogy
a projektgazda mit is tekint a fejlesztés piaci
célcsoportjának. 5.2. Marketingtevékenység célcsoportja
A marketing-tevékenység
elsődleges célcsoportja azon
- növekedni képes,
- helyi működő, újonnan létrejövő vagy más településről áttelepülő,
- munkahely-teremtési és innovációs potenciállal rendelkező
- mikro-, kis- és középvállalati szegmensbe tartozó,
- legfeljebb 3 éves működési múlttal rendelkező ipari vállalatok, akik
- elsődlegesen valamely ipari kulcságazati tevékenységet folytatnak,
- üzleti koncepciójuk reális és
- az inkubátorházra irányadó hasznosítási feltételeket elfogadják.
Ezen felül természetesen az üzemeltetés során bevezetésre kerülő
átlátható és megkülönböztetés-
mentes kiválasztási eljárásban (lásd üzleti terv 4.4. pont)
a nem elsődleges célcsoportba eső
vállalkozások betelepülése is tervezett, mérettől és tevékenységtől függetlenül, amennyiben azok a
pályázati
felhívás feltételeinek megfelelnek és tevékenységük illeszkedik a beruházás jellegéhez.
81
5.3. Betelepülés-ösztönzéshez kapcsolódó marketingeszközök
A betelepülés-ösztönzési tevékenység a terveink szerint
3 pillérre fog épülni:
- a projektgazda önkormányzat saját erőforrásaira – kiemelten az inkubátorház-vezetőre -
épített
befektetés-támogató, tanácsadó és személyes marketing tevékenység,
- a vásárolt szolgáltatásként igénybe venni kívánt intenzív
befektetés-ösztönzést megvalósító,
az inkubátorház tematikáját megjelenítő, jelen pont szerint fejlesztendő marketing-
kommunikációs eszközök,
- a megyei
foglalkoztatási illetve kamarai együttműködésekben megvalósuló kapcsolódó
tevékenységek.
Ezen felül a projektgazda további
befektetés-ösztönzési célú marketing tevékenységek és
eszközfejlesztések megvalósítást tervezi, az alábbiak szerint:
Marketingeszköz
Mennyiség
Időzítés
Inkubátorház arculatának megtervezése
(teljes digitális arculat, logo-tervezés)
1 db
33. hónap
Betelepülés-ösztönzési kiadvány – inkubátorház és helyi gazdaság
(digitális, színes pdf, min. 5 oldal)
1 db
33. hónap
Vállalkozói találkozó (potenciális betelepülők részére)
(2 db, min 10-10 résztvevővel)
2 db
34, 36. hónap
Marketing célú szórólap a fejlesztés és szolgáltatásai bemutatására
(print 500 db, 100x210 mm-es, matt, műnyomott, méretre vágva)
500 db
33. hónap
Marketing célú egyéb szóróanyagok gyártása
(inkubátorházat népszerűsítő mappák, jegyzettömbök, stb.)
200 db
33. hónap
A megjelölt marketing-eszközök teljes becsült költsége
nettó 800.000,- Ft.
A
marketingelemek alkalmazása során a projektgazda
kulcsiparági fókuszú vállalkozások,
vállalkozók elérésére törekszik majd.
A földrajzi lokáció jelentette adottságok –
a megyeszékhely szomszédsága, az M1 autópálya menti
fekvés, illetve Budapesti Agglomeráció közelsége – olyan eszközök alkalmazását is fontossá teszik,
melyek nem csak helyi, hanem megyei és régió szinten is rendelkeznek eléréssel.
Megyei foglalkoztatási együttműködés keretében több olyan támogatott tevékenység fog
82
megvalósulni, amely a jelen beruházás ismertségét és hasznosítottságát feltétlenül növelni fogja. Ezek
közül kiemelést érdemelnek az alábbi elemek:
1. A helyi gazdaságfejlesztés támogatása
keretében befektetés-ösztönzést segítő
dokumentáció összeállítására kerül sor, specifikusan az önkormányzatok számára.
2. Befektetés-ösztönzési tevékenység erősítése körében
gazdaságfejlesztésre alkalmas
ingatlanok kataszterének elkészítésére és annak kommunikációjára, továbbá 12 db
szakmai rendezvény megszervezésére is tervezett.
A
KEM Kereskedelmi és Iparkamarával tervezett együttműködésről, melynek ugyancsak van
marketingeleme, az üzleti terv 2.3 pontjában adtunk számot.
5.4. Kötelező nyilvánosság, mint támogató eszköz
A projektben alkalmazandó kötelező nyilvánossági eszközök – azon túl, hogy a közvéleményt
informálják a fejlesztésről – szintén
növelik a beruházás ismertségét, támogatva ezzel a
marketingtevékenységet.
A projekt kapcsán a mindenkor hatályos
Kedvezményezettek Tájékoztatási Kötelezettségei „KTK
2020” c. útmutató előírásai szerint kell eljárni, a
150-500 millió Ft közötti támogatási összeggel
finanszírozott infrastruktúra-fejlesztést tartalmazó projektekre irányadó szabályok szerint.
A támogatást igénylő a szükséges kommunikációs eszközök felhasználásáról a
projekt
előrehaladásával párhuzamosan dönt.
Az alkalmazandó eszközök közül különösen
honlap-aloldal fejlesztése illetve a tájékoztató táblák
érdemben hozzá fognak járulni ahhoz, hogy betelepülést tervező vállalatok számára ismert
alternatívává váljon az inkubátorház.
83
6. Pénzügyi elemzés
A pénzügyi elemzésre a projektben összeállított
költség-haszon vizsgálat adatai szolgálnak. A
255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet 45. cikke alapján a helyi infrastruktúrához nyújtott beruházási
támogatás jogcímen igényelt támogatás esetén az
üzleti terv részeként költség-haszon elemzést
szükséges készíteni, így azt támogatási kérelmünkhöz mellékeljük.
6.1. Az alkalmazott támogatási kategóriák
Támogatható tevékenység
Támogatás jogcíme
Támogatási kategória
3.1.1. a) Iparfejlesztési és iparfejlesztéshez
kapcsolódó
szolgáltatói
inkubációs
tevékenység
céljára
használandó
ingatlanok építése 3.1.1. b) Iparfejlesztési és iparfejlesztéshez
kapcsolódó
szolgáltatási
inkubációs
funkciókat
támogató közös terek és
közös műhelyek kialakítása 3.1.1. c) Az inkubációs tevékenységhez
kapcsolódóan a
telekhatáron belüli és
telekhatáron kívüli alapinfrastruktúra kiépítése
Helyi infrastruktúra
3.1.1. d) Az inkubációs tevékenység 255/2014. (X.10.) Korm.
fejlesztéséhez nyújtott
végzéséhez
szükséges
eszközök,
rendelet 4. 1. helyi
beruházási támogatás
berendezések,
valamint
a
közös gazdasági infrastruktúra
műhelyekben használatos termelő és
fejlesztése
szolgáltató eszközök beszerzés
3.1.2.1.
e)
Elektromos
járművek
használatához szükséges
alapvető töltő-
infrastruktúra kiépítése a beruházás
környezetében
3.1.2.2. c)
Megújuló energiaforrások
használata az épületek gazdaságosabb,
korszerűbb üzemeltetése érdekében
3.1.2.2.
a)
Infokommunikációs
technológia-fejlesztés A
támogatási
kérelem
benyújtását
megelőzően felmerült
projekt-előkészítési
csekély összegű támogatás
tevékenység
84
6.2. A projekt részletes költségvetése
A támogatást igénylőt a támogatási kérelemben megjelölt, támogatásból finanszírozott
tevékenységekkel kapcsolatban
felmerült költségeire vonatkozóan adólevonási jog illeti meg. Az
elszámolásnál az áfa nélküli (nettó) összeg kerül figyelembevételre.
Nettó
ÁFA
Bruttó
I. Projekt-előkészítés költségei
23 800 000 6 426 000 30 226 000
megalapozó tanulmány (üzleti terv és CBA)
6 000 000 1 620 000 7 620 000
műszaki tervek és hatósági díjai
13 900 000 3 619 350 17 519 350
közbeszerzési költségek
3 900 000 1 053 000 4 953 000
II. Beruházáshoz kapcsolódó költségek
357 888 066 96 629 778 454 517 844
Terület-előkészítési költség
1 500 000
405 000 1 905 000
Iparfejlesztési
és
iparfejlesztéshez
kapcsolódó 233 800 000 63 126 000 296 926 000
szolgáltatói
inkubációs
tevékenység
céljára
használandó ingatlan építése és szolgáltatói
inkubációs funkciókat támogató közös terek és közös
műhelyek kialakítása
és megújuló energiaforrások
használata az épületek gazdaságosabb, korszerűbb
üzemeltetése
érdekében
és
a
hatályos
jogszabályoknak megfelelő, kötelezően előírt számú
parkoló-férőhely és akadálymentes parkoló-férőhely
létesítése, valamint kerékpártároló kialakítása.
Az inkubációs tevékenységhez kapcsolódóan a 103 572 000 27 964 440 131 536 440
telekhatáron belüli alapinfrastruktúra kiépítése ill.
telekhatáron kívüli alapinfrastruktúra beruházás a
Felhívás 3.4.1.1. pontja szerint
Elektromos járművek használatához szükséges
10 300 000 2 781 000 13 081 000
alapvető töltő-infrastruktúra kiépítése a beruházás
környezetében
Az inkubációs tevékenység végzéséhez szükséges
8 716 066 2 353 338 11 069 404
eszközök,
berendezések,
valamint
a
közös
műhelyekben használatos termelő és szolgáltató
eszközök beszerzése.
III.
Szakmai
megvalósításhoz
kapcsolódó
4 871 059 1 315 186 6 186 245
szolgáltatások
Nyilvánosság biztosítása
171 059
46 186
217 245
Műszaki ellenőr
3 900 000 1 053 000 4 953 000
Marketing és kommunikációs költségek
800 000
216 000 1 016 000
IV.
Projektmenedzsment
személyi
jellegű
-
- 9 900 00010
ráfordításai
V. Tartalék
3 000 000
810 000 3 810 000
ÖSSZESEN:
389 559 125 105 180 964 504 640 089
10 Teljes személyi jellegű ráfordítás költsége, amely jellegénél fogva nem tartalmaz ÁFÁ-t.
85
A projektben – a támogatási kérelem benyújtása előtt felmerült és elszámolni kívánt előkészítési
költségként -
csekély összegű támogatás kategóriában a műszaki tervek és hatósági díjaik
költségsorból
nettó 495.000,- Ft, illetve a megalapozó tanulmány sor teljes költsége, azaz további
nettó 6.000.000,- Ft számolandó el.
Minden további beállított költség
a helyi infrastruktúra-fejlesztéshez nyújtott beruházási
támogatásnak minősül.
6.3. Elszámolható költségek az és igényelt támogatás adatai
A projektben
kizárólag elszámolható és elszámolni kívánt költség került tervezésre.
A helyi infrastruktúra-fejlesztéshez nyújtott beruházási támogatás esetében támogatás összege
nem
haladhatja meg az elszámolható költségek és a működési eredmény közötti különbséget. Mivel a költséghasznon-elemzés eredményeként megállapítható, hogy
a projekt működési
eredménye negatív, ezért a támogatás intenzitását a Felhívás 5.3. III. alapján ebben a támogatási
kategóriában nevesített elszámolható költségek kapcsán
100%-ban határozzuk meg.
A csekély összegű támogatás támogatási kategória terhére elszámolni kívánt támogatás mértékét
szintén a
kapcsolódó költségek 100%-ában határozzuk meg.
A)
B)
Elszámolható
Igényelt
költség (Ft)
támogatás (Ft)
I. Projekt-előkészítés költségei
23 800 000
23 800 000
II. Beruházáshoz kapcsolódó költség
357 888 066
357 888 066
III. Szakmai megvalósításhoz kapcsolódó
4 871 059
4 871 059
szolgáltatások költségei
IV. Projektmenedzsment személyi jellegű
9 900 000
9 900 000
ráfordításai
V. Tartalék
3 000 000
3 000 000
ÖSSZESEN:
399.459.125
399.459.125
Támogatás intenzitása:
B (Ft) / A (Ft) = 100%
86