MTA SZ GAZD SZAB 2020.szeptember.pdf

A

Magyar TáncSport

Szakszövetség

GAZDÁLKOD  ÁSI ÉS PÉNZÜGYI

SZABÁLYZATA

- kiegészítve az állami sportcélú támogatások sportról szóló 2004. évi I. törvénynek,

valamint az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályoknak és az állami
sportcélú támogatások felhasználásá

ról és elosztásáról szóló 474/2016. (XII. 27.) Korm.
rendeletnek megfelelő felhasználására vonatkozó előírásaival –

1

Peambulum
A  Magyar  TáncSport  Szakszövetség  (a  továbbiakban:  MTáSZ)  a  táncsport  sportág  feladatainak
ellátására  létrehozott,  az  e  sportágban  működő  szervezetek  és  személyek  tevékenységét
összehangoló,  munkájukat  segítő  és  támogató,  önkormányzati  elv  alapján  működő,  az  egyesülési
jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011.
évi  CLXXV.  törvény  alapján  közhasznú  szervezetként  működő  országos  sportági  szakszövetség,
amely  tevékenységet  a  sportról  szóló  2004.  évi  I.  törvényben  (a  továbbiakban:  Sporttörvény)
meghatározottak szerint fejti ki és a fenti és az egyéb jogszabályok, valamint a WDSF előírásai, saját
Alapszabálya és szabályzatai alapján működik. Az MTáSZ gazdálkodásának részletes szabályait az
MTáSZ  Alapszabálya,  valamint  a  mindenkor  hatályos  jogszabályok  alapján  és  mellett,  jelen
Gazdálkodási és Pénzügyi Szabályzat meghatározza meg.

Az MTáSZ közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és pártoknak
támogatást nem nyújt.

Az MTáSZ a közhasznú tevékenysége során Sporttörvény alapján az állam által ellátandó közfeladatok
megvalósításáról gondoskodik.

A  Sporttörvény  23.  §  (1)  bekezdésénke  f)  pontja  alapján  a  -  táncsport  rendeltetésszerű  működése
érdekében  az  MTáSZ  az  alábbiak  szerint  módosítja  Gazdálkodási  és  Pénzügyi  Szabályzat,  amely
szabályzat tartalmazza az állami sportcélú támogatások Sporttörvénynek, valamint az államháztartás
működésére  vonatkozó  jogszabályoknak  és  az  állami  sportcélú  támogatások  felhasználásáról  és
elosztásáról  szóló  kormányrendeletnek  megfelelő  felhasználására  vonatkozó  előírásokat  is.  A
számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 161. § (1) bekezdése szerint az MTáSZ, mint kettős könyvvitelt
vezető  gazdálkodó  az  egységes  számlakeret  előírásainak  figyelembevételével  elkészített
Számlarendje, Pénzkezelési Szabályzata, valamint Leltározási és Selejtezési Szabályzata hatályban
maradtak.

1. §
A gazdálkodás elvei
Az MTáSZ a számviteli politikájának kialakítása során mindenekelőtt a számvitelről szóló 2000. évi C.
törvény 15. § és 16. §-ában meghatározott számviteli alapelvek alapján kiindulni, melyek a következők:

I. Általános alapelv
1. A vállalkozás folytatásának elve
Az  MTáSZ  tekintetében  a  számvitelről  szóló  2000.  évi  C.  törvény  ezen  elve  szerint  a  beszámoló
elkészítésekor és a könyvvezetés során abból kell kiindulni, hogy az MTáSZ a belátható jövőben is
fenn tudja tartani a működését, folytatni tudja a tevékenységét, nem várható a működés beszüntetése
vagy  bármilyen  okból  történő  jelentős  csökkenése. Lényegében  a  többi  alapelv  érvényesülésének
feltételét jelenti.

3

II. Tartalmi elvek
2. Teljesség elve
Az MTáSZ tekintetében a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény ezen elve szerint az MTáSZ-nak
könyvelnie  kell  minden  olyan  gazdasági  eseményt,  amely  az  eszközökre  és  a  forrásokra,  illetve  a
tárgyévi  eredményre  hatással  van  a  mérleg  fordulónapját  követően,  de  még  a  mérleg  elkészítését
megelőzően váltak ismertté és a mérleg fordulónapjával lezárt év gazdasági eseményeiből erednek, a
mérleg fordulónapja előtt még  nem  következtek  be,  de  a  mérleg  elkészítését  megelőzően  ismertté
váltak. A teljesség elvének érvényesítésénél figyelembe kell venni azt is, hogy a gazdasági események
könyvelésének alapjait képező, a tárgyidőszakra vonatkozó bizonylatok hiánytalanul hézagmentesen
feldolgozásra kerüljenek.
3. Valódiság elve
A valódiság elve szerint a könyvekben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban
is megtalálhatónak, bizonyíthatónak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. Az értékelésük
meg kell, hogy feleljen a törvényben előírt értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési
eljárásoknak.
4. Óvatosság elve
Nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. A
tárgyévi  eredmény  meghatározása  során  az  értékvesztés  elszámolásával, a  céltartalék  képzésével
vehető  figyelembe  az  előrelátható  kockázat  és  feltételezhető  veszteség  akkor  is,  ha  az  a  mérleg
fordulónapja  és  a  mérlegkészítés  időpontja  között  vált  ismertté.  Az  értékvesztéseket  és  az
értékcsökkenéseket  el  kell  számolni,  függetlenül  attól,  hogy  a  tárgyév  eredménye  nyereség  vagy
veszteség.
5. Összemérés elve
Az egyszerűsített éves beszámolót készítőknél az adott időszak eredményének meghatározásakor a
tevékenységek  adott  időszaki  teljesítéseinek  elismert  bevételeit  és  a  bevételeknek  megfelelő
költségeket (ráfordításokat) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A bevételeknek
és a költségeknek azokhoz az évekhez kell kapcsolódni amikor gazdaságilag felmerültek.

III. Tartalomra ható kiegészítő elvek
6. Tartalom elsődlegessége a formával szemben
A  beszámolóban  és  azt  alátámasztó  könyvvezetés  során  a  gazdasági  eseményeket  a  tényleges
gazdasági tartalmuknak megfelelően kell bemutatni, illetve annak megfelelően kell elszámolni.
7. Egyedi értékelés elve
Az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell
rögzíteni  és  a  nyilvántartásokban  azokat  egyedileg  értékelni.  Gazdasági  eseményeket  a  tényleges
gazdasági tartalmuknak megfelelően kell bemutatni, illetve annak megfelelően kell elszámolni.
8. Bruttó elszámolás elve
A  bevételek  és  a  költségek  (ráfordítások),  illetve  a  követelések  és  a  kötelezettségek  egymással
szemben nem számolhatók.

4

9. Időbeli elhatárolás elve
Az  éves  beszámolót,  egyszerűsített  éves  beszámolót  készítőknél  az  olyan  gazdasági  események
kihatásait, amelyek két vagy több évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan
arányban  kell  elszámolni,  ahogyan  az  alapul  szolgáló  időszak  és  az  elszámolási  időszak  között
megoszlik.
10. Lényegesség elve
Lényegesnek  minősül  minden  olyan  információ,  amelynek  elhagyása  vagy  téves  bemutatása
befolyásolja a beszámoló adatait, felhasználó szervezet döntéseit.
11. Költség haszon összevetésének elve
A beszámolóban nyilvánosságra hozott információk hasznosíthatósága álljon arányban az információk
előállításának költségeivel.

IV. Formai elvek
12. Világosság elve
A könyvvezetést és a beszámolót áttekinthető, érthető a törvénynek megfelelően rendezett formában
kell elkészíteni.
13. Folytonosság elve
A  naptári  év  nyitómérlegében  szereplő  adatoknak  meg  kell  egyezniük  az  előző  évi  zárómérleg
megfelelő adataival. Az egymást követő években az eszközök és a források értékelése, az eredmény
számbavétele csak a törvényben meghatározott szabályok szerint változhat.
14. Következetesség elve
A  beszámoló  tartalma  és  formája,  valamint  az  azt  alátámasztó  könyvvezetés  tekintetében  az
állandóságot és az összehasonlíthatóságot biztosítani kell.

2. §
A gazdálkodás rendje

1.  Az  MTáSZ  az  Alapszabályában  meghatározott  cél  megvalósítása  érdekében  vagyonával
önállóan  gazdálkodik.  Az  MTáSZ  alapcél  szerinti  (közhasznú)  és  gazdasági-vállalkozási
tevékenységet folytathat.
2.  Az MTáSZ a Közgyűlés által jóváhagyott éves költségvetés elvei alapján gazdálkodik.
3.  Az éves költségvetési tervezetét és a költségvetési beszámolót az Elnökség jóváhagyása után
a Közgyűlés elé kell terjeszteni.
4.  Az éves költségvetési tervezet és a költségvetési beszámoló elkészítése és annak a Közgyűlés
által  történő  elfogadásáig  az  MTáSZ  gazdálkodása  folyamatosságának  biztosítása  az
Elnökség feladata.

5

5.  Az  Elnökség  által  megtárgyalt  és  elfogadott  szakmai  és  pénzügyi  éves  beszámolójának,
valamint  a  közhasznúsági  jelentések  és  a  mérleg  elfogadása  kizárólag  a  Közgyűlés
hatáskörébe tartozik.
6.  Az  MTáSZ  -  mint  közhasznú  szervezet  -  köteles  az  egyszerűsített  éves  beszámoló
jóváhagyásával  egyidejűleg  közhasznúsági  mellékletet  készíteni,  melyet  ugyancsak  a
Közgyűlés hagy jóvá.
A közhasznúsági mellékletnek tartalmaznia kell:
a.  a  központi  költségvetési  szervtől,  önkormányzati  szervtől,  nemzetközi  forrásból,
illetve más gazdálkodótól támogatási program keretében kapott, végleges jelleggel
felhasznált összegeket támogatásonként,
b.  külön  kell  megadni  a  támogatási  program  keretében  kapott  visszatérítendő
(kötelezettségként kimutatott) támogatásokat,
c.  a szervezet által az üzleti évben végzett főbb tevékenységeket és programokat,
d.  a  szervezet  által  végzett  közhasznú  tevékenységeket,  ezen  tevékenységek  fő
célcsoportjait  és  eredményeit,  valamint  a  közhasznú  jogállás  megállapításához
szükséges adatokat, mutatókat,
e.  a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását, a vezető tisztségviselőknek nyújtott
juttatások összegét és a juttatásban részesülő vezető tisztségek felsorolását.
7.  Az MTáSZ elsősorban a tagdíjakból, a központi költségvetési, illetve egyéb támogatásokból,
felajánlásokból és az MTáSZ kereskedelmi és egyéb vállalkozási tevékenységéből származó
bevételekből gazdálkodik.
8.  Az  MTáSZ  működéséhez  szükséges  bevételek  –  összehangban  az  Alapszabályban
foglaltakkal - az alábbiakból tevődnek össze:
a.)  tagdíj,
b.)  gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel,
c.)  a  költségvetési  támogatás  a  pályázat  útján,  valamint  egyedi  döntéssel  kapott
költségvetési  támogatás;  az  Európai  Unió  strukturális  alapjaiból,  illetve  a  Kohéziós
Alapból  származó,  a  költségvetésből  juttatott  támogatás;  az  Európai  Unió
költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás; a
személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt
összege),
d.)  más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány,
e.)  a
versenyrendszer  működtetéséhez  kapcsolódó  bevételek  (nevezési  díj,
versenyengedély, versenykönyv, versenyrendezési díj, belépőjegyek stb.),
f.)  edzői, bírói továbbképzések, vizsgák bevételei,
g.)  bírói licence bevételek,
h.)  az a.)–g.) pontok alá nem tartozó egyéb bevétel.
9.  Az MTáSZ költségei, ráfordításai (kiadásai):
a)  alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek,

6

b)  gazdasági  vállalkozási  tevékenységhez  (szolgáltatás  nyújtásához)  közvetlenül
kapcsolódó költségek,
c)  szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb
felmerült  közvetett  költségeket),  valamint  immateriális  javak  és  tárgyi  eszközök
értékcsökkenési leírása,
d)  az a.)–c.) pontok alá nem tartozó egyéb költség.
10. Az MTáSZ vagyona az alábbi fő elemekből tevődik össze:
a.)  pénzeszköz (készpénz, bankszámlán lévő összeg),
b.)  pénzeszközre szóló követelés,
c.)  értékpapír, befektetett pénzügyi eszközök,
d.)  immateriális javak, vagyoni értékű jogok,
e.)  tárgyi eszközök,
f.)  készletek.
11. Az MTáSZ bevételeivel önállón gazdálkodik, tartozásaiért a saját vagyonával felel. Az MTáSZ
tagjai az MTáSZ tartozásaiért – a befizetett tagdíjon túlmenően - nem felelnek.
12. Az MTáSZ gazdálkodása eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott
tevékenységre fordíthatja.
13. Az MTáSZ kizárólag olyan vállalkozást alapíthat, olyan vállalkozásban vehet részt, vagy olyan
vállalkozást  végezhet,  amelyben  felelőssége  korlátozott  és  a  korlátozott  felelősség  mértéke
nem haladja meg a vállalkozásba vitt vagyonának mértékét.
14. Az  MTáSZ  kizárólag  közhasznú  céljainak  elérése  érdekében,  azokat  nem  veszélyeztetve
végezhet  vállalkozási  tevékenységet.  Az  MTáSZ  a  célja  szerinti  gazdálkodását,  valamint
gazdálkodási-vállalkozási  tevékenységét  az  ebből  származó  eredmény  megállapítását  a
társadalmi  szervezetek  gazdálkodási  tevékenységéről  szóló  hatályos  jogszabályok  alapján
végzi. Az MTáSZ váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki,
illetve vállalkozásának fejlesztéséhez a közhasznú tevékenységet veszélyeztető mértékű hitelt
nem  vehet  igénybe,  valamint  az  államháztartás  alrendszereitől  kapott  támogatási  hitel
fedezetéül,  illetve  hiteltörlesztésre  nem  használhatja  fel.  Az  MTáSZ  a  cél  szerinti
tevékenységből  és  a  vállalkozási  tevékenységből  származó  bevételeit  és  ráfordításait
elkülönítetten kell nyilvántartani.
15. Az MTáSZ bevételeit a 8.) pont szerinti részletezésben, költségeit ráfordításait (kiadásait) a 9.)
bekezdés szerinti részletezésben elkülönítetten, a számviteli előírások szerint tartja nyilván. A
MTáSZ számviteli nyilvántartásait úgy vezeti, hogy azok alapján az alapcél szerinti (közhasznú)
tevékenységének és gazdasági-vállalkozási tevékenységének bevételei, költségei, ráfordításai
és eredménye (nyeresége, vesztesége) egymástól elkülönítve megállapíthatók legyenek.
16. Az  MTáSZ  Elnökségének  feladata  a  működőképesség  fenntartása  és  a  fenyegető
fizetésképtelenség  esetén  a  hitelezők  érdekeinek  szem  előtt  tartásával  a  szükséges
intézkedések meghozatala, illetve kezdeményezése.
17. Az  MTáSZ  csak  olyan  módon  vehet  fel  hitelt  és  vállalhat  kötelezettséget,  amely  nem
veszélyezteti  az  alapcél  szerinti  (közhasznú)  tevékenységének  ellátását  és  működésének
fenntartását.

7

18. Az MTáSZ működése felett a törvényességi ellenőrzést az ügyészség gyakorolja. Az ügyész
keresete alapján a bíróság akkor is felfüggesztheti az MTáSZ ügyintéző-képviselő szervének
tevékenységét  és  a  tevékenység  irányítására  felügyelő  biztost  rendelhet  ki,  ha  az  MTáSZ
számviteli  jogszabályok  szerinti  eredménye  egymást  követő  két  évben  negatív  és
kötelezettségei  legalább  ötven  százalékkal  meghaladják  saját  vagyonának  mértékét.  Ha  a
rendeltetésszerű  gazdálkodás  nem  állítható  helyre,  a  felügyelő  biztos  javaslatot  tesz  az
ügyésznek az MTáSZ bírósági feloszlatásának kezdeményezésére.

3. §
A számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és
könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 479/2016. (XII. 28.) Korm.
rendelet MTáSZ-ra irányadó szabályai

A  Kormány  a  számvitelről  szóló  2000.  évi  C.  törvény  178.  §  (1)  bekezdés c) pontjában  kapott
felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva
megalkotta  a  számviteli  törvény  szerinti  egyes  egyéb  szervezetek  beszámoló  készítési  és
könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendeletet, melynek
hatálya kiterjed a 2. § (1) bekezdés a) pontja szerint az egyesületre − ideértve a sportszövetségeket -
is.

1. Beszámolási kötelezettség
1.  Az MTáSZ működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek
lezárását követően az üzleti év utolsó napjával számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben és a
számviteli  törvény  szerinti  egyes  egyéb  szervezetek  beszámoló  készítési  és  könyvvezetési
kötelezettségének  sajátosságairól  szóló  479/2016.  (XII.  28.)  Korm.  rendeletben
meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni.
2.  Az üzleti év azonos a naptári évvel. A mérleg fordulónapja december 31.
3.  A beszámoló formáját az egyéb szervezet által folytatott tevékenység, az éves összes bevétel
(az alaptevékenység és a vállalkozási tevékenység összes bevételének) nagysága, valamint a
könyvvezetés módja határozza meg.
4.  Az  MTáSZ  beszámolója  egyszerűsített  éves  beszámoló,  mely  a  számviteli  törvény  szerinti
egyes  egyéb  szervezetek  beszámoló  készítési  és  könyvvezetési  kötelezettségének
sajátosságairól szóló 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendeletének a 3. melléklet szerinti mérlegből
és  a  4.  melléklet  szerinti  eredménykimutatásból,  valamint  a  számvitelről  szóló  2000.  évi  C.
törvény szerinti kiegészítő mellékletből áll. Egyszerűsített éves beszámolót köteles készíteni az
az egyéb szervezet, amelynek két egymást követő évben az alaptevékenységből, valamint a
vállalkozási  tevékenységből  származó  éves  (ár)bevételének  együttes  összege  évenként
meghaladja az 50 millió forintot.

8

2. Könyvvezetési kötelezettség
1.  Az MTáSZ könyvvezetése − a beszámolási kötelezettség függvényében − a kettős könyvvitel
rendszerében, magyar nyelven, forintban történik.
2.  A  könyvvezetés  során  elkülönítetten  kell  kimutatni  a  rá  vonatkozó,  sajátos  gazdálkodási
jogszabályban  meghatározott  alaptevékenységgel,  valamint  a  vonatkozó  külön  jogszabály
szerint meghatározott vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos (ár)bevételeket, ráfordításokat
(költségeket), kiadásokat.
3.  Az  MTáSZ  úgy  köteles  könyvvezetését  kialakítani,  hogy  a  vonatkozó  jogszabály  szerint
meghatározott  vállalkozási  tevékenység  (ár)bevételei  és  ráfordításai  (költségei),  kiadásai  az
alaptevékenység  bevételeitől  és  ráfordításaitól  (költségeitől),  kiadásaitól,  gazdasági
eseményeitől  elkülönüljenek  és  ezáltal  megbízhatóan  kimutatható  legyen  a  vállalkozási
tevékenység tárgyévi eredménye.
4.  Az MTáSZ-nak a könyvvezetés során elkülönítetten kell kimutatni a kapott adományt, közcélú
adományt  és  azok  felhasználását,  amennyiben  azt  jogszabály  előírja,  továbbá,  ha  az
adományról a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény, illetve a közcélú adományról
a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerinti kedvezmény igénybevételére
jogosító igazolást állít ki.

3. A mérlegre vonatkozó sajátos rendelkezések
A  számviteli  törvény  szerinti  egyes  egyéb  szervezetek  beszámoló  készítési  és  könyvvezetési
kötelezettségének  sajátosságairól  szóló  479/2016.  (XII.  28.)  Korm.  rendelet  szerinti  mérleg
elkészítésénél a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény vonatkozó előírásait a 23., 26., 31−32., 36−38.,
44.,  49.  §-ban  meghatározott  sajátosságok  figyelembevételével  kell  alkalmazni.  A  pénzügyi
instrumentumok  meghatározott  körére  vonatkozóan  számvitelről szóló  2000.  évi  C. törvény  szerinti
valós  értéken  történő  értékelés  szabályait  az  e  rendelet  hatálya  alá  tartozó  egyéb  szervezet  akkor
alkalmazhatja, ha beszámolóját a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény előírásai szerint állítja össze.

4. Az eredménylevezetésre, az eredménykimutatásra vonatkozó sajátos rendelkezések
1.  A számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési
kötelezettségének  sajátosságairól  szóló  479/2016.  (XII.  28.)  Korm.  rendelet  szerinti
eredménylevezetés, eredménykimutatás készítésénél a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény
vonatkozó előírásait a (2)-(8) bekezdésben és a 13−14., 24., 27., 33−34., 39., 45., 50., továbbá
az 52. §-ban foglalt sajátosságok figyelembevételével kell alkalmazni.
2.  Az  eredménylevezetés,  az  eredménykimutatás  az  egyéb  szervezet  tárgyévi  eredményének
levezetését  tartalmazza,  az  eredmény  keletkezésére  ható  főbb  tényezőket,  az  eredmény
összetevőit, az eredmény kialakulását mutatja be.
3.  Az  eredménylevezetés,  az  eredménykimutatás  tételei  tartalmának  meghatározásánál  a
bevételeket és ráfordításokat (költségeket), kiadásokat a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény
előírásain túlmenően az egyéb szervezetekre vonatkozó jogszabályok figyelembevételével kell
meghatározni.
4.  Az eredménylevezetésben, az eredménykimutatásban egymástól elkülönítve kell kimutatni az
alaptevékenységgel, valamint a vállalkozási tevékenységgel összefüggő tételeket.

9

5.  Az  alaptevékenységhez,  illetve  a  vállalkozási  tevékenységhez  is  kapcsolódó  ráfordításokat
(költségeket),  kiadásokat  az  egyéb  szervezet,  a  közhasznú  egyéb  szervezet  a  tényleges
használat (az igénybevétel) arányában, illetve, ha ez nem állapítható meg, akkor a bevételek
arányában köteles megosztani az alaptevékenység, illetve a vállalkozási tevékenység között.
6.  A
továbbutalási  céllal  kapott,  bevételként  elszámolt  támogatás  összegét  az
alaptevékenységhez,  illetve  a  vállalkozási  tevékenységhez  egyaránt  felmerült  ráfordítások
(költségek),  kiadások  megosztásánál,  valamint  a  könyvvezetési  rendszerek  közötti  áttérést
meghatározó (ár)bevételnél figyelmen kívül kell hagyni.
7.  Az  eredménylevezetésben,  az  eredménykimutatásban  az  előző  évi  és  a  tárgyévi  adatokat,
valamint  a  jelentős  összegű  hibák  elkülönített  bemutatását  alaptevékenység,  vállalkozási
tevékenység, összesen bontásban tovább kell részletezni.
8.  Az  eredménykimutatásban  a  vállalkozási  tevékenység  tárgyévi  eredménye  az  üzleti  évben
elszámolt  értékesítés  nettó  árbevételének,  az  eszközök  között  állományba  vett  saját
teljesítmények  értékének,  az  egyéb  bevételeknek,  a  pénzügyi  műveletek  bevételeinek,
valamint  az  üzleti  évben  elszámolt  anyagjellegű  ráfordítások,  személyi  jellegű  ráfordítások,
értékcsökkenési  leírás,  egyéb  ráfordítások  és  a  pénzügyi  műveletek  ráfordításai  együttes
összegének különbözete, csökkentve az adófizetési kötelezettséggel.
9.  Az MTÁSZ a kapott alapítói, költségvetési, helyi önkormányzati és egyéb támogatásokat, az
érdekeltségi hozzájárulást − ha jogszabály másként nem rendelkezik − bevételként számolja
el.
10. A továbbutalási céllal kapott támogatást kettős könyvvitel vezetése esetén egyéb bevételként,
egyszeres könyvvitel vezetése esetén pénzügyileg rendezett bevételként kell kimutatni. Az így
kapott támogatás továbbutalt, átadott összegét − a könyvvezetés módjától függően − egyéb
ráfordításként vagy ráfordításként érvényesíthető kiadásként kell elszámolni. E támogatások
továbbutalása,  átadása  nem  minősül  a  számvitelről  szóló  2000.  évi  C.  törvény  szerinti
költségek ellentételezésére, illetve fejlesztési célra adott támogatásnak, továbbá véglegesen
átadott  pénzeszköznek.  A  továbbutalási  céllal  kapott  támogatásnak  minősül  az  olyan
támogatás,  amelyet  az  egyéb  szervezet  az  alapítójától,  a  költségvetésből,  helyi
önkormányzattól  vagy  más  szervezettől,  pályázati  vagy  egyéb  más  úton  kap  és  azt
továbbutalja, vagy átadja olyan szervezet részére, amely a támogatás célja szerinti feladatot
közvetlenül  megvalósítja  és  az  így  támogatott  szervezet  az  egyéb  szervezettől  kapott
eszközöket  (pénzeszközöket,  egyéb  eszközöket)  bevételként  mutatja  ki.  Az  egyéb
szervezetnél  az  eredménylevezetésben,  illetve  az eredménykimutatásban  az  ilyen  tételeket
elkülönítetten (továbbutalási céllal kapott támogatás, továbbutalt támogatás) be kell mutatni. Az
adott üzleti évben továbbutalási célú bevételként elszámolt, de még tovább nem utalt összeget
a  kettős  könyvvitelt  vezetőknél  időbelileg  el  kell  határolni,  egyszeres  könyvvitelt  vezetőknél
kötelezettségként kell kimutatni.
11. Az MTáSZ oly módon köteles nyilvántartási rendszerét kialakítani (részletezni) − függetlenül a
könyvvezetés  módjától  −,  hogy  abból  a  közpénzek  felhasználásával,  a  köztulajdon
használatának  nyilvánosságával,  átláthatóbbá  tételével  és  ellenőrzésének  bővítésével
összefüggő  jogszabályokban  meghatározott  adatokkal,  a  továbbutalási  céllal  kapott
támogatásokkal,  valamint  az  európai  uniós  forrásokból  származó  összegekkel  kapcsolatos
információk is rendelkezésre álljanak.

10

12. Az  MTáSZ  az  eredménylevezetésében,  az  eredménykimutatásában  a  kapott  adomány
összegét  az  érintett  tételek  továbbtagolásával,  vagy  tájékoztató  adatként  külön  is  köteles
bemutatni.

5. Könyvviteli szolgáltatás
1.  Az MTáSZ a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 150. § (2) bekezdése szerinti könyvviteli
szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével
olyan természetes személyt köteles megbízni, illetve ezen feladatok végzésére alkalmazni, aki
okleveles  könyvvizsgálói  szakképesítéssel  vagy  mérlegképes  könyvelői  szakképesítéssel,
illetve az engedélyezés szempontjából mérlegképes könyvelői szakképesítéssel egyenértékű
szakképesítéssel (ez utóbbiak a továbbiakban együtt: mérlegképes könyvelői szakképesítés)
és  a  tevékenység  ellátására  jogosító  engedéllyel  rendelkezik  vagy  aki  a  számvitelről  szóló
2000. évi C. törvény 152/B. § szerinti bejelentést tett.
2.  Az MTáSZ könyvelését és az állami költségvetéssel kapcsolatos folyamatos tevékenységét a
számviteli  törvény  szerinti  egyes  egyéb  szervezetek  beszámoló  készítési  és  könyvvezetési
kötelezettségének sajátosságairól szóló  479/2016. (XII.  28.)  Korm. rendelet a  15.  § alapján
törvényesen  bejegyzett,  mérlegképes  könyvelői  képesítéssel  rendelkező,  a  MTáSZ  által
megbízott személlyel köteles végeztetni, megállapodás alapján.

6. Könyvvizsgálati kötelezettség
1.  Kötelező  a  könyvvizsgálat  annál  az  egyéb  szervezetnél,  amelynél  az  éves  (éves  szintre
átszámított) (ár)bevétel az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában meghaladja a 300 millió
forintot.  Minden  olyan  esetben,  amikor  a  könyvvizsgálat  e  rendelet  vagy  más  jogszabály
előírásai  szerint  nem  kötelező,  az  egyéb  szervezet  dönthet  arról,  hogy  a  beszámoló
felülvizsgálatával könyvvizsgálót bíz meg.
2.  Ha az (1) bekezdés vagy más jogszabály előírása alapján kötelező a könyvvizsgálat, illetve, ha
az  egyéb  szervezet  azt  saját  elhatározásból  választja,  akkor  az  üzleti  évről  készített
beszámolók  felülvizsgálatára  az  abban  foglaltak  valódiságának  és  jogszerűségének
ellenőrzésére a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 155. § (7) bekezdésében meghatározott
feltételnek megfelelő könyvvizsgálót, könyvvizsgáló céget kell − az előző üzleti évi beszámoló
elfogadásakor,  jogelőd  nélkül  alapított  egyéb  szervezetnél  az  üzleti  év  fordulónapja  előtt  −
választani.
3.  A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:38. § (1) és (2) bekezdései szerint az
MTáSZ  a  könyvvizsgálat  ellátására  állandó  könyvvizsgálót  vesz  igénybe.  Az  állandó
könyvvizsgáló  feladatai  ellátása  érdekében  betekinthet  a  jogi  személy  irataiba,  számviteli
nyilvántartásaiba, könyveibe, a vezető tisztségviselőktől, a felügyelőbizottság tagjaitól és a jogi
személy  munkavállalóitól  felvilágosítást  kérhet,  a  jogi  személy  fizetési  számláját,  pénztárát,
értékpapír-  és  áruállományát,  valamint  szerződéseit  megvizsgálhatja.  Ha  az  állandó
könyvvizsgáló a jogi személy vagyonának olyan változását észleli, amely veszélyezteti a jogi
személlyel szembeni követelések kielégítését, vagy ha olyan körülményt észlel, amely a vezető
tisztségviselők vagy a felügyelőbizottsági tagok e minőségükben kifejtett tevékenységükért való
felelősségét vonja maga után, késedelem nélkül köteles az ügyvezetésnél kezdeményezni a
tagok  -  tagság  nélküli  jogi  személyek  esetén  az  alapítói  jogkör  gyakorlójának  -
döntéshozatalához  szükséges  intézkedések  megtételét.  Ha  a  kezdeményezés  nem  vezet

11

eredményre,  a  könyvvizsgáló  köteles  a  feltárt  körülményekről  a  jogi  személy  törvényességi
felügyeletét ellátó nyilvántartó bíróságot értesíteni.

7. Nyilvánosságra hozatal, letétbe helyezés, közzététel
A bíróságon bejegyzett egyéb szervezet beszámolójának (éves beszámolójának, egyszerűsített éves
beszámolójának,  egyszerűsített  beszámolójának)  nyilvánosságra  hozatalára  a  számvitelről  szóló
2000. évi C. törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

4. §
A költségvetéssel kapcsolatos feladatok

1.  Az MTáSZ költségvetés tervezetének, költségvetésének elkészítési határideje az éves rendes
Közgyűlést megelőző Elnökségi ülés napja.
2.  Az állami költségvetéssel kapcsolatos bevallások határidőre történő teljesítéséhez biztosítani
kell a tárgyévi könyvviteli zárlatok elkészítését.
3.  Az éves beszámolót adott naptári évről a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek
beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 479/2016. (XII.
28.)  Korm.  rendelet  szerint  december  31-i  fordulónappal  kell  elkészíteni  és  legkésőbb  a
tárgyévet követő év május 31-ig az illetékes hatóságoknak megküldeni. Ezen időszakon belül
a mérlegkészítés időpontja a tárgyévet követő év március 31-e, amely időpontra az értékelési
és  egyéb  feladatokat  is  el  kell  készíteni.  E  szabály  alól  kivételt  jelent  Magyarország
Kormányának ettől eltérő döntése.
4.  A  költségvetési  főösszegen  belüli  előirányzat  átcsoportosítás  és  módosítás  az  Elnökség
jóváhagyásával történhet.
5.  A  költségvetés  kiadásait  úgy  kell  megállapítani,  hogy  azokra  a  várható  bevételek  fedezetet
biztosítsanak.

5.§
Az adó-és járulékfizetési kötelezettség teljesítése

Az MTáSZ gazdasági tevékenységének megfelelő adó- és járulékfizetéssel kapcsolatos feladatait a
mindenkor érvényes adó – és társadalombiztosítási, bevallási befizetési előírásainak betartásával látja
el.

12

6.§
Utazási költségek elszámolása

Az  útiköltségek  elszámolása  „Kiküldetési  rendelvény”-en  történik,  a  mindenkori  Nemzeti  Adó-  és
Vámhivatal  által  érvényben  lévő  szabályok  szerint,  a  térkép  alapján  számított  távolság
figyelembevételével. A kifizetést a Főtitkár engedélyezi és utalványozza.

7. §
Tagdíjakkal kapcsolatos feladatok

1.  A tagsági díj meghatározása az MTáSZ Közgyűlésének hatáskörébe tartozik. A Közgyűlés által
meghatározott  tagdíj  mértéke  a  következő  év  január  1.  napjától  alkalmazandó.  A  tagdíj
mértékét az MTáSZ honlapján az Elnökség közzéteszi.
2.  Az  MTáSZ  tagjai  a  Közgyűlés  által  jóváhagyott  tagsági  díjat  kötelesek  az  adott  naptári  év
február  20.  napjáig  fizetni,  figyelemmel  az  Alapszabály  5.  §  (3)  bekezdésére.  Az  MTáSZ
számlát ad ki a tagdíjakról a tagoknak.
3.  A tagdíjak befizetésének ellenőrzése az Ellenőrző Testület feladata.
4.  Az  MTáSZ  számviteli  nyilvántartásában  és  a  kapcsolódó  analitikában  figyelemmel  kíséri  a
befizetés  tényét.  Abban  az  esetben,  ha  a  tag  az  5.  §  (3)  bekezdés  szerinti  tagdíjfizetési
kötelezettségének,  folyó  év  március  15.  napjáig  elküldött  írásbeli  felszólítás  kézhezvételét
követően tárgyév április 15. napjáig nem tesz eleget, úgy a soron következő Közgyűlés határoz
a  tagsági  jogviszonynak  felmondással  való  megszüntetéséről.  A  felmondási  idő  30  nap.  A
felmondásról rendelkező határozat ellen szövetségen belüli jogorvoslat nincs.

8. §
Bizonylati rend

1.  Az MTáSZ-nak a számlarend elkészítésével együtt a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény
166. §-a értelmében a bizonylati rendet is szabályzatban kell rögzítenie, tekintettel arra, hogy a
bizonylati  rend  nagymértékben  függ  az  MTáSZ  tevékenységétől,  az  elszámolás  rendjének
kialakításától, szervezeti rendjétől.
2.  Számviteli bizonylat minden olyan a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval
üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított,
készített  okmány  (számla,  szerződés,  megállapodás,  kimutatás,  hitelintézeti  bizonylat,
bankkivonat,  jogszabályi  rendelkezés,  egyéb  ilyennek  minősíthető  irat)  -  függetlenül  annak
nyomdai vagy egyéb előállítási módjától -, amely a gazdasági esemény számviteli elszámolását
(nyilvántartását)  támasztja  alá.  A  számviteli  bizonylat  adatainak  alakilag  és  tartalmilag
hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie. A bizonylat szerkesztésekor a világosság
elvét  szem  előtt  kell  tartani.  A  számviteli  bizonylatot  a  gazdasági  művelet,  esemény
megtörténtének,  illetve  a  gazdasági  intézkedés  megtételének  vagy  végrehajtásának
időpontjában,  illetve  időszakában,  magyar  nyelven  kell  kiállítani.  A  magyar  nyelven  kiállított

13

bizonylaton  az  adatok  más  nyelv(ek)en  is  feltüntethetők.  A  számviteli  bizonylatot  idegen
nyelven is ki lehet állítani. Az idegen nyelven kibocsátott, illetve a befogadott idegen nyelvű
bizonylaton  azokat  az  adatokat,  megjelöléseket,  amelyek  a  bizonylat  hitelességéhez,  a
megbízható,  a  valóságnak  megfelelő  adatrögzítéshez,  könyveléshez  szükségesek  -  a
könyvviteli  nyilvántartásokban  történő  rögzítést  megelőzően  -  belső  szabályzatban
meghatározott módon magyarul is fel kell tüntetni.
3.  A könyvviteli elszámolást közvetlenül alátámasztó bizonylat általános alaki és tartalmi kellékei
a következők:
a)  a bizonylat megnevezése és sorszáma vagy egyéb más azonosítója;
b)  a bizonylatot kiállító gazdálkodó (ezen belül a szervezeti egység) megjelölése;
c)  a  gazdasági  műveletet  elrendelő  személy  vagy  szervezet  megjelölése,  az
utalványozó és a rendelkezés végrehajtását igazoló személy, valamint a szervezettől
függően  az  ellenőr  aláírása;  a  készletmozgások  bizonylatain  és  a  pénzkezelési
bizonylatokon az átvevő, az ellennyugtákon a befizető aláírása;
d)   a  bizonylat  kiállításának  időpontja,  illetve  -  a  gazdasági  művelet  jellegétől,  időbeni
hatályától függően - annak az időpontnak vagy időszaknak a megjelölése, amelyre a
bizonylat  adatait  vonatkoztatni  kell  (a  gazdasági  művelet  teljesítésének  időpontja,
időszaka);
e)  a (megtörtént) gazdasági művelet tartalmának leírása vagy megjelölése, a gazdasági
művelet okozta változások mennyiségi, minőségi és - a gazdasági művelet jellegétől,
a könyvviteli elszámolás rendjétől függően - értékbeni adatai;
f)  külső bizonylat esetében a bizonylatnak tartalmaznia kell többek között: a bizonylatot
kiállító gazdálkodó nevét, címét;
g)  bizonylatok adatainak összesítése esetén az összesítés alapjául szolgáló bizonylatok
körének,  valamint  annak  az  időszaknak  a  megjelölése,  amelyre  az  összesítés
vonatkozik;
h)  a könyvelés módjára, az érintett könyvviteli számlákra történő hivatkozás;
i)  a könyvviteli nyilvántartásokban történt rögzítés időpontja, igazolása;
j)  továbbá minden olyan adat, amelyet jogszabály előír.
4.  A  bizonylat  (ideértve  mind  a  kibocsátott,  mind  a  befogadott  bizonylatokat)  alaki  és  tartalmi
hitelessége,  megbízhatósága  -  ha  az  más  módon  nem  biztosítható  -  a  gazdálkodó
képviseletére jogosult személy (ideértve a Polgári Törvénykönyv szerinti képviseletet is), vagy
belső szabályzatban erre külön feljogosított személy aláírásával is igazolható.
5.  Számviteli bizonylatként alkalmazható az elektronikus dokumentum, irat, ha megfelel e törvény
előírásainak.  Az  elektronikus  dokumentumok,  iratok  bizonylatként  történő  alkalmazásának
feltételeit,  hitelességének,  megbízhatóságának  követelményeit  más  jogszabály  is
meghatározhatja.
6.  A  készpénz  kezeléséhez,  más  jogszabály  előírása  alapján  meghatározott  gazdasági
eseményekhez kapcsolódó bizonylatokat (ideértve a számlát, az egyszerűsített adattartalmú
számlát és a nyugtát is), továbbá minden olyan nyomtatványt, amelyért a nyomtatvány értékét
meghaladó  vagy  a  nyomtatványon  szereplő  névértéknek  megfelelő  ellenértéket  kell  fizetni,
vagy amelynek az illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat, szigorú számadási

14

kötelezettség alá kell vonni. A szigorú számadási kötelezettség a bizonylatot, a nyomtatványt
kibocsátót  terheli.  A  szigorú  számadás  alá  vont  bizonylatokról,  nyomtatványokról  a
kezelésükkel megbízott vagy a kibocsátásukra jogosult személynek olyan nyilvántartást kell
vezetni, amely biztosítja azok elszámoltatását.
7.  Az  MTáSZ  az  üzleti  évről  készített  beszámolót,  valamint  az  azokat  alátámasztó  leltárt,
értékelést, főkönyvi kivonatot vagy más, a törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartást
olvasható formában legalább 8 évig köteles megőrizni. A könyvviteli elszámolást közvetlenül
és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot (ideértve a főkönyvi számlákat, az analitikus,
illetve részletező nyilvántartásokat is), legalább 8 évig kell olvasható formában, a könyvelési
feljegyzések  hivatkozása  alapján  visszakereshető  módon  megőrizni.  A  szigorú  számadású
bizonylatok rontott példányaira is vonatkozik a fenti megőrzési kötelezettség. A megőrzési időn
belüli  szervezeti  változás  (ideértve  a  jogutód  nélküli  megszűnést  is)  nem  hatálytalanítja  e
kötelezettséget,  így  a  bizonylatok  megőrzéséről  a  szervezeti  változás  végrehajtásakor
intézkedni kell. Az elektronikus formában kiállított bizonylatot - a digitális archiválás szabályairól
szóló jogszabály előírásainak figyelembevételével - elektronikus formában kell megőrizni, oly
módon, hogy az alkalmazott módszer biztosítsa a bizonylat összes adatának késedelem nélküli
előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetőségét. Az
eredetileg  nem  elektronikus  formában  kiállított  bizonylatról  -  a  papíralapú  dokumentumokról
elektronikus  úton  történő  másolat  készítésének  szabályairól  szóló  jogszabály  előírásainak
figyelembevételével - készített elektronikus másolattal az e törvény szerinti bizonylatmegőrzési
kötelezettség  teljesíthető,  ha  a  másolatkészítés  alkalmazott  módszere  biztosítja  az  eredeti
bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve
kizárja az utólagos módosítás lehetőségét.

9. §
Az állami sportcélú támogatás forrásai és igénybevételének feltételei

1.  Az  állam  a  sporttevékenység  gyakorlásához  a  Sporttörvényben,  a  központi  költségvetési
törvényben és más, a sport állami támogatásáról rendelkező jogszabályban meghatározottak
szerint pénzügyi támogatást nyújt.
2.  Az  állam  a  kiemelt  nemzetközi  sport-  és  sportdiplomáciai  események  rendezéséhez  a
Sporttörvényben, a költségvetési törvényben és más, a sport állami támogatásáról rendelkező
jogszabályban  meghatározottak  szerint  pénzügyi  támogatást  nyújthat.  A  biztosított
támogatásokhoz  való  hozzáférés,  a  támogatások  felhasználásának,  elszámolásának  és
ellenőrzésének részletes szabályaira az e törvényben, az államháztartás működési rendjéről
szóló  jogszabályokban  és  a  kiemelt  nemzetközi  sport-  és  sportdiplomáciai  események
rendezéséért  felelős  miniszter  által  vezetett  minisztérium  fejezethez  tartozó,  a  kiemelt
nemzetközi sport- és sportdiplomáciai eseményekről és az azokhoz kapcsolódó költségvetési
támogatásokról szóló kormányrendeletben foglaltakat kell alkalmazni.
3.  Az  állami  támogatás  a)  jogszabályban  normatív  módon  meghatározott  feltételek  szerint  és
mértékben  jogosultság  biztosítására,  vagy  -  a  versenysport  támogatása  esetén  -
pontértéktáblázat alapján - előzetesen kiszámított működési támogatásként szerződés alapján,
b)  a  sportszövetségek  által  összeállított,  a  szakmai  feladatok  ellátásának  következő  évi
szakmai  tervét,  valamint  annak  finanszírozási  koncepcióját  tartalmazó  támogatási  kérelem
benyújtását  és  annak  elbírálását  követően,  szerződés  alapján  vagy  c)  a  versenysport,  az

15

utánpótlás-nevelés,  az  iskolai  és  diáksport,  a  szakképző  intézményben  folytatott  sport,  a
egyetemi-főiskolai  sport,  a  szabadidősport  és  a  fogyatékosok  sportja,  valamint  a  helyi
önkormányzatok  által  ellátott  sportfeladatok  támogatására  kiírásra  kerülő  pályázat  útján,
szerződés alapján vehető igénybe.
4.  Állami  támogatás  csak  annak  részére  nyújtható,  akinek  a)  nincs  lejárt  köztartozása,  b)  a
jogszabályi  előírásoknak  megfelelően  gazdálkodik  és  c)  a  korábban  kapott  támogatással
megfelelő módon elszámolt.
5.  Nem kaphat állami sportcélú támogatást az országos sportági szakszövetség, ha
a)  működését  a  bíróság  felfüggesztette,  valamint  amelynek  megszüntetésére  az
egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és
támogatásáról  szóló  2011.  évi  CLXXV.  törvény  (Civil  tv.)  szerint  eljárás  van
folyamatban,
b)  vele szemben a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény
(Cstv.) szerint a bíróság elrendelte a csődeljárást vagy a sportszövetség felszámolását,
c)  nem  tesz  eleget  a  nemzeti  sportinformációs  rendszer  részére  való  adatszolgáltatási
kötelezettségének,
d)  nem  teljesíti
a  doppingellenes  tevékenységről  szóló  kormányrendeletben
meghatározott doppingellenes feladatait,
e)  a
Sporttörvényben
és
a
sportrendezvények
biztonságáról
rendelkező
kormányrendeletben
meghatározott,
a
sportrendezvények
biztonságos
lebonyolításával összefüggő kötelezettségeinek nem tesz eleget,
f)  a Sporttörvényben és a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek jegyzékéről
rendelkező
kormányrendeletben
meghatározott,
képzéssel,
szakképzéssel,
továbbképzéssel összefüggő kötelezettségeinek nem tesz eleget,
g)  nem rendelkezik a sportágára vonatkozóan stratégiai fejlesztési koncepcióval,
h)  nem igazolja, hogy rendelkezik a Sporttörvény 23. § (1) bekezdésében meghatározott,
a  Sporttörvény,  valamint  a  felhatalmazása  alapján  kiadott  jogszabályok
rendelkezéseivel összhangban álló szabályzatokkal.

10. §
Az állami sport célú támogatások felhasználása, elszámolása és a felhasználás
ellenőrzése

1.  Az állami sport célú támogatások felhasználásáról és elosztásáról szóló 474/2016. (XII.
27.) Korm. rendelet alapján a költségvetési támogatás - a támogató és a kedvezményezett
közötti  támogatási  szerződésben  foglalt  célra  és  feltételekkel  –  az  állami  sport  célú
támogatások felhasználásáról és elosztásáról szóló 474/2016. (XII. 27.) Korm. rendelet és
a támogatási szerződés előírásainak megfelelő harmadik személy által is felhasználható.
2.  A  költségvetési  támogatás  felhasználásáról  történő  beszámolót  a  támogató  által  előírt
formában kell benyújtani.

16

3.  A költségvetési támogatás felhasználását igazoló összesített elszámolási táblázatot és
a szöveges szakmai beszámolót papír alapon eredetiben kell benyújtani és a támogatási
szerződésben a támogató részéről megjelölt kapcsolattartó személy részére elektronikus
úton is mellékelni kell szerkeszthető változatban.
4.  Ha  a  költségvetési  támogatás  végső  felhasználója  nem  a  kedvezményezett,  a
kedvezményezett köteles a költségvetési támogatásról a költségvetési támogatás végső
felhasználóját  az  összesített  elszámolási  táblázat  szerint  elszámoltatni  és  a
kedvezményezett  és  a  támogatás  végső  felhasználója  közötti,  a  támogatás
felhasználására  vonatkozó  szerződés,  valamint  annak  lezárását  vagy  megszűnését
igazoló  okirat  kedvezményezett  által  hitelesített  másolatát  a  támogatónak  átadni  a
támogató által előírt formában benyújtott elszámolással egyidejűleg. A kedvezményezett
köteles továbbá csatolni a támogatás végső felhasználójától egy nyilatkozatot, miszerint a
kedvezményezett  a  fizetési  kötelezettségének  eleget  tett.  Ebben  az  esetben  az
elszámoltatás költségei a kedvezményezettet terhelik.
5.  A beszámoló benyújtására előírt határidőt a) a támogatott tevékenység 3 hónapon belüli
megvalósítása,  valamint  az  egymillió  forintot  meg  nem  haladó  összegű  költségvetési
támogatás esetén a költségvetési támogatás felhasználásának véghatáridejét követő 30
napon  belüli  időpontra,  b)  az a) pontban meghatározott  esetek  kivételével  a  támogatott
tevékenység  megvalósításával  kapcsolatos  pénzügyi  teljesítés  utolsó  napját  követő  60
napon belüli időpontra kell a támogatási szerződésben meghatározni.
6.  A  pénzügyi  elszámolást  a  támogatási  szerződés  mellékletét  képező  költségtervvel
összehasonlítható  módon  kell  elkészíteni.  Pénzügyi  elszámolásként  a  támogatott
tevékenység megvalósításához kapcsolódó költségeket igazoló számviteli bizonylatokról
készített számlaösszesítőt kell benyújtani, amely alapján a támogató szúrópróbaszerűen
választja ki és vizsgálja a költségvetési támogatás, valamint - ha előírásra került - a saját
forrás  felhasználását  igazoló  számviteli  bizonylatok,  kifizetést  igazoló  bizonylatok,  a
költségvetési támogatás jogszerű és a céljának megfelelő felhasználását igazoló egyéb
dokumentumok létezését és az összesítővel való egyezőségét.
7.  Az  ellenőrzést  az  eredeti  bizonylatok,  dokumentumok  vagy  azok  hiteles  másolatának
bekérésével  vagy  helyszíni  ellenőrzés  során  kell  lefolytatni.  Az  ellenőrzés  során  a
bizonylatok  legkevesebb  10%-át,  ha  az  összesítőn  tíz  darabnál  kevesebb  bizonylat
szerepel, azok legalább 50%-át, de legkevesebb egy darab bizonylatot kell vizsgálni úgy,
hogy az ellenőrzött számlák összege elérje az összesítőben szereplő érték legalább 10%-
át. A költségek felmerülését igazoló, eredeti számviteli bizonylatokat a kedvezményezett
záradékkal  látja  el,  amelyben  jelzi,  hogy  a  számviteli  bizonylaton  szereplő  összegből
mennyit számolt el a szerződésszámmal hivatkozott támogatási szerződés terhére.
8.  Ha  a  szúrópróbaszerűen  kiválasztott  dokumentumok  ellenőrzése  során  a  támogató  azt
állapítja  meg,  hogy  a  támogatás  felhasználása  nem  a  támogatási  szerződésnek
megfelelően történt vagy az nem megfelelően alátámasztott, a teljes, tételes elszámolási
dokumentáció benyújtására kötelezi a kedvezményezettet.
9.  A beszámolót a támogató az annak kézhezvételétől számított 90 napon belül megvizsgálja
és  dönt  annak  elfogadásáról  vagy  elutasításáról.  A  támogató  döntéséről,  továbbá  az
esetleges visszafizetési kötelezettségről a döntést követő 10 napon belül írásban értesíti
a  kedvezményezettet. A  támogató  a  beszámoló elbírálására  vonatkozó  határidőt  annak
lejárta  előtt,  indokolt  esetben  egy  alkalommal  legfeljebb  40  nappal  meghosszabbíthatja
hiánypótlás esetén.

17

10. Ha a kedvezményezett a hiánypótlási határidőt elmulasztja vagy a hiánypótlást második
alkalommal  is  hibásan  vagy  hiányosan  teljesíti,  a  beszámoló  vagy  annak  érintett  része
nem fogadható el. A hiánypótlás eredménytelenségét követően a támogató érvényesítheti
a beszedési megbízás benyújtására vonatkozó felhatalmazást.
11. Ha  a  kedvezményezettnek  nyújtott  költségvetési  támogatás  végső  felhasználója  nem  a
kedvezményezett,  a  kedvezményezett  képviselője  a  költségvetési  támogatás  végső
felhasználójának  a  költségvetési  támogatás  felhasználását  igazoló  beszámolóját  annak
kézhezvételétől  számított  60  napon  belül  megvizsgálja  és  tájékoztatja  a  költségvetési
támogatás végső felhasználóját a beszámoló elfogadásáról vagy annak hiányosságáról.
Hiánypótlásra két alkalommal, megfelelő, de alkalmanként legfeljebb  15 napos határidő
tűzésével kerülhet sor és a felhívásban meg kell jelölni a beszámoló hiányosságát.
12. Ha  a  költségvetési  támogatás  végső  felhasználója  a  hiánypótlási  határidőt  elmulasztja
vagy a hiánypótlást második alkalommal is hibásan vagy hiányosan teljesíti, a beszámoló
vagy annak érintett része nem fogadható el. A hiánypótlás eredménytelenségét követően
a  kedvezményezett  érvényesítheti  a  beszedési  megbízás  benyújtására  vonatkozó
felhatalmazást.
13. A  költségvetési  támogatás  felhasználását  és  elszámolását  a  minisztérium,  valamint  a
jogszabályban,  a  pályázati  felhívásban  és  a  támogatási  szerződésben  meghatározott
szervek ellenőrizhetik.
14. A  támogató  -  a  felhasználási  időszakban  vagy  a  beszámoló  benyújtását  követően,  de
legkésőbb a beszámoló elfogadását követő 5 éven belül, de beruházási célú költségvetési
támogatás  esetén  15  évig  bármikor  -  a  felhasználás  helyszínén  ellenőrizheti  a
költségvetési támogatás felhasználását.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Jelen  Szabályzatot  a  Magyar  TáncSport  Szakszövetség  elnöksége  72/2005.(VI.20.)  számú
határozatával  fogadta  el  és  2020.  szeptember  2.-ai  ülésén  a  171/2020.(IX.02)  számú
határozatával módosította.
A Szabályzat hatályba lépésének időpontja: 2005. június 20., a 2020. szeptember 2.-án elfogadott
módosítások 2020. szeptember 3.-án lépnek hatályba.

Budapest, 2020. szeptember 2.

Zsámboki Marcell, elnök

18