E152 HEEFT Balatonhenye.pdf

Helyi Emberi Erőforrás Fejlesztési Terv

az EFOP-1.5.2-16 – Humán szolgáltatások fejlesztése térségi szemléletben című felhívásra
benyújtott támogatási kérelemhez

Önbecsülés, teljesség, egység, avagy humán közszolgáltatások fejlesztése
Vas és Veszprém megyében

Balatonhenye Község Önkormányzata

2017. április

1.  HELYZETÉRTÉKELÉS

A  helyzetértékelés  során  azokat  a  körülményeket  és  adottságokat  igyekszünk  bemutatni,
amelyek  indokolttá  és  megalapozottá  teszik  a  projektet,  illetve  annak  megvalósítását.  A
konzorciumi  tagokat  külön-külön  kívánjuk  ismertetni,  kiemelve  a  helyi  sajátosságokat,
specifikumokat, s azokat a megoldásra váró kérdéseket, amelyek prioritást élveznek projektünk
megvalósítása során.

1.1. A projekt gazdasági, társadalmi és környezeti hátterének bemutatása
A projekt tervezéséhez szükséges adatok alapjául a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb
kimutatásai  és  az  egyes  önkormányzatok  honlapjáról  elérhető,  nyilvános  tájékoztatások
szolgáltak. Fontos megjegyezni, hogy a különböző adatok közül kiemelkedő jelentőséggel bír
az  adott  települések  lakosságszáma,  a  lakosság  korcsoportok  szerinti  megoszlása,  illetve  a
munkanélküliek és aktív, keresőképes lakosok aránya.

Balatonhenye
A konzorciumot vezető Balatonhenye a Balatontól mindössze 8 kilométerre fekvő, 130 fős kis
település, mely kizárólag közúton érthető el, a Balaton felől a 71-es főúton, Kővágóörsön és
Köveskálon át. A település összterülete 11,73 km2, lakosságszáma csökkenő tendenciát mutat,
mely  jól  tükrözi  a  Közép-Dunántúli  Régióra  is  jellemző  népességfogyást.  „A  korcsoportos
összetételt vizsgálva jól látszik, hogy a 14 év alattiak aránya jelentősen lecsökkent a lakosságon
belül.  Az  idősebb  korosztályok  aránya  a  település  népességén  belül  pedig  folyamatosan
növekszik. Ezek az adatok jól mutatják, hogy Balatonhenye lakosságát elöregedés jellemzi. A
lakosság  elöregedése  természetesen  országos  jelenség,  de  az  adatok  azt  mutatják,  hogy
Balatonhenyét  fokozottan  érinti  ez  a  folyamat.”  Ebből  egyenesen  következik,  hogy  az
esélyegyenlőségi  intézkedéseket  célszerű  lehet  az  idősebbek  fokozottabb  védelmére
összpontosítani, illetve, hogy a humánszolgáltatások tekintetében is prioritást élvez az idősebb
generáció igényeinek való megfelelés. A gazdasági helyzetet vizsgálva megállapíthatjuk, hogy
Balatonhenye szerencsés közlekedés-földrajzi helyzettel rendelkezik, így a megyei gazdaság
fejlődésének fő pillérei a modern feldolgozóipar, a telephelyi és logisztikai potenciál, valamint
3

a  kiemelkedő  turisztikai  adottságok.  Balatonhenye  szempontjából  az  idegenforgalom  és  a
mezőgazdaság számít releváns ágazatnak. „A településen 4 regisztrált őstermelőből 2 család
foglalkozik  jelentősnek  mondható  növénytermesztéssel  és  állattenyésztéssel.  Kereskedelmi
szálláshely  szolgáltatással  0,  egyéb  szálláshely  szolgáltatással  3-an  foglalkoznak.  Ipari
tevékenység  nincs.  A  településen  8  fő  egyéni  vállalkozóból  3  főfoglalkozású,  4
mellékfoglalkozású,  1  pedig  nyugdíjas.  Társas  vállalkozás  8  db.  Összesen  a  településen  16
regisztrált vállalkozást tartanak nyilván.”
A továbbiakban a konzorciumi tagokat kívánjuk hasonló szempontok alapján bemutatni.

Sorokpolány
Sorokpolány község Vas megyében, a Szombathelyi kistérségben helyezkedik el a Gyöngyös-
sík déli peremén. 2011-ben 840 fő élt a településen, a tendencia itt is csökkenő irányt mutat,
azonban  „Sorokpolány  település,  összevetve  az  országos  és  járási  adatokkal,  nem  tartozik  a
magas  öregedési  indexű  falvak  sorába.  A  fiatal  korosztály  magas  létszámban  van  jelen  a
településen,  melynek  oka  lehet  a  munkavégzés  szempontjából  -  jó  közlekedéssel-  könnyen
megközelíthető Szombathely.

Sorkikápolna
A Sorok mentén elhelyezkedő település Sorkikápolna és Sorkitótfalu 1941. évi egyesítésével
keletkezett, a két településrész még ma sem épült egybe. A két község egyesítéséből született
falu a Gyöngyös-sík dél-nyugati szegletében található, a Sorok bal partján, Szombathelytől 15
km-re délre fekvő falu határát  érinti  ugyan a Szombathely-Zalaegerszeg vasút,  de megállója
nincs. A népességcsúcsot 1949-ben érte el a település 613 állandó lakossal. Azóta lakossága
folyamatosan és gyorsan csökkent. Az 1996. év végi 271 fő csak 44,2 %-a a II. világháború
véginek. A legnagyobb veszteség 1949 és 1970 között érte el a települést, ekkor a csökkenés
egyedüli  oka  az  elvándorlás  volt.  1980-tól  már  a  negatív  természetes  szaporodás  is  sújtja  a
községet,  ugyanakkor  csökkenő  trendű  volt  az  elvándorlás.  1990  után  a  kismértékű
népességszám  csökkenés  egyetlen  oka  a  természetes  fogyás,  hiszen  azóta  a  falu  vándorlási
egyenlege pozitív. A lakosság száma 2016. január 1-én 233 fő.

4

Kővágóörs
Kővágóörs  a  Balaton-felvidék,  közelebbről  a  Káli-medence  egyik  legjelentősebb  települése,
amely Pálköve településrésszel egész a Balaton-partig nyúlik. Veszprém megyében, a Tapolcai
járásban,  a  Balatontól  pár  kilométerre.  A  település  eredetileg  Szent  István  király  korától  az
1950-es  megyerendezésig  Zala  vármegyéhez  tartozott.  Kővágóörs  a  honfoglalás  kori  7  törzs
egyikének,  Örsnek  a  szállásterülete  volt,  innen  származik  nevének  utótagja.  A  település
kivételes táji környezetben, északról a Káli medence feltáruló csodálatos látványával, a kertek
aljában kutakkal, forrásokkal, egyedülálló geológiai adottsággal a Külső és Belső Kőtengerrel,
távolabb keleti irányban a Kis Hegyestűvel, déli irányból a Fülöp-hegy és a környező hegyek
látványával, őstölgyes erdővel rendkívüli adottság és érték.
Számos művész és a tájat megszerető városi értelmiségi vett házat (leginkább nyaralónak) a 70-
es évek közepétől a faluban. Ekkor alakult meg (1979) a Káli Vidék Baráti Köre, későbbi nevén
a Káli Medence Környezetvédelmi Társaság. Feléledt a tradicionális nádazó mesterség és új
házak is épültek a régi stílusban. A felvásárolt épületek zöme ma igényesen felújított, leginkább
rusztikus módban, vagy enyhén elegyítve azt a modernebb megjelenéssel.
Egész Kővágóörsöt áthatja kereskedelmi központi múltja, erős a kisvárosi jelleg.
A Petőfi utcában nagyrészt társadalmi munkával helyreállított kisnemesi kúriában nyílt meg a
Kisnemesek Kővágóörsön című állandó kiállítás. A pálkövei strand mellett, Bajcsy-Zsilinszky
Endrének,  az  antifasiszta  ellenállás  mártírjának  egykori  nyaralójában  látható  a  politikusra
emlékező kiállítás.
Táplánszentkereszt
Táplánszentkereszt  község  a  Gyöngyös  patak  mentén,  a  87.  számú  úttal  párhuzamosan,
Szombathelytől DK-i irányban, a város közvetlen szomszédságában fekszik.
A  ma  Táplánszentkeresztnek  nevezett  település  közigazgatásilag  1939  óta  létezik,  ekkor
egyesítették ezen a néven Gyöngyösszentkereszt és Táplánfa községeket.
Tipikus agglomerálódó település Táplánszentkereszt, melynek lakossága már 1960 óta 2000 fő
feletti.  1996  végén  lakossága  2302  fő,  2001  év  végén  2389  fő.  A  lakónépesség  1970-ig
folyamatosan növekedett, majd a '70-es évtizedben, elsősorban az elvándorlás miatt csökkent.
A település természetes szaporodása 1970-től kezdődően egy évtizeden át negatív volt.
1980-tól a vándorlási nyereség már bőven pótolta a természetes fogyást, hiszen az elmúlt másfél
évtizedben  közel  ezer  fő  vándorlási  nyeresége  volt  Táplánszentkeresztnek.  Elsősorban
5

Szombathelyről költöznek ki és telepednek le a faluban. Kedvezőtlen a halálozás magas aránya,
amely  a  fő  okozója  a  természetes  fogyásnak.  Kicsit  torzít  a  képen,  hogy  a  településen  lévő
idősek  otthonában  jelentős  számú  haláleset  torténik.  A  nagy  vándorlási  aktívum  ellenére
öregszik a település népessége. 1996-ban már 1,17 az öregségi index, míg a népszámláláskor
csak 0,84 volt. Kiegyenlített a nemek aránya, a nők és a férfiak száma csaknem azonos.
Gazdaságilag aktív a település népessége, az aktív keresők aránya 45,3%. Az utóbbi két évben
csökkentek  a  foglalkoztatási  problémák.  2015  végén  41  főt  regisztráltak  munkanélküliként,
ebből 23 fő tartósan az.
A  település  gazdaságát  tekintve  273  regisztrált  vállalkozás  működik,  ebből  az  egyéni
vállalkozások  száma  197,  a  társas  vállalkozások  száma  76.  Szombathely  közelsége  miatt  a
vállalkozói  aktivitás  jelentős,  s  egyre  nagyobb  számban  jelennek  meg  az  üzleti-gazdasági
szolgáltatások.  A  lakosság  gazdasági  aktivitása,  a  helyi  gazdaság  pozíciója  és  a  városi
munkahelyek minősége a  adóköteles jövedelmek egy lakosra jutó nagyságában mérhető le:
Táplánszentkereszt  a  települések  megyei  listáján  16.,  a  megyei  átlag  98%-át  kitevő  átlagos
jövedelemszinttel.
A helyben dolgozók száma megközelíti a 400 főt.
Nagyságához képest kevés a munkahely Táplánszentkereszten, az aktív keresőknek csak 30%-
a  dolgozik  helyben,  munkaerő-vonzása  jelentéktelen.  Foglalkozási  szerkezete  alapvetően
urbanizált.  Legtöbben  a  munkavállalók  közül  a  tercier  ágazatokban  dolgoznak.  1990  óta  a
mezőgazdasági foglalkoztatottak aránya 20% alá esett.
2016. január 1-én a lakosság száma 2 542 fő.
Település
Lakosok száma
Kategória
Balatonhenye
130 fő

Kővágóörs
751 fő
A kategória:
Sorokpolány
800 fő
5001 fő alatti összlakosság
Sorkikápolna
233 fő
Táplánszentkereszt
2 542 fő

6

1.2. A helyben működő kisközösségek feltérképezése és bemutatása

Ebben  a  fejezetben  elsősorban  a  helyben  működő  civil  szervezetek  és  a  különböző  helyi
állampolgári szerveződések bemutatására kívánunk kitérni.

Sorokpolány
Sorokpolány  településen  több  civil  szervezet,  a  Sorokpolányi  Gyermekekért,  a  Sorokmenti
Önkéntes Tűzoltó és Polgárőr Egyesület, a Meglepetés Társulat, a Sorokpolányi Szivárvány
Asszonyklub  és  kettő közérdekű alapítvány, a Weöres Sándor Alapítvány és a Sorokpolányi
Közösségért Alapítvány működik.
Sorkikápolna
Sorkikápolnán  szintén  két  civil  szervezet  működik  aktívan,  név  szerint  a  Kápolnai
boszorkányok és a Sorkikápolnai Önkéntes Tűzoltó Egyesület. A Kápolnai boszorkányok egy
baráti szerveződés, nevét onnan kapta, hogy a levéltári dokumentumok szerint Sorkikápolnán
zajlott az utolsó vasi boszorkányper a középkorban, megalakulásuk óta harminc szereplésük
volt. Az Önkéntes Tűzoltó Egyesület preventív képzéseket tart és a helyi közélet aktív alakítója,
formálója.

Táplánszentkereszt
Táplánszentkereszt közönsége 2002 Karácsonyán hallhatta először, a 7 fős Táplánszentkereszti
Ifjúsági Fúvószenekart. A folyamatosan bővülő együttes 2016-ban 48 muzsikussal működik.
Vendégszerepeltek Németországban, Ausztriában, Erdélyben. Szlovéniában, Olaszországban,
Lengyelországban.  2007-ben,  ötéves  jubileumuk  alkalmából,  a  megye  valamennyi
fúvószenekarából  delegált  muzsikusokkal-  egy  koncert  erejéig-  életre  hívták  Vasmegye
Egyesített Fúvószenekarát.
A  Táplánszentkereszti  Önkéntes  Tűzoltó  Egyesület  községünk  egyik  legnagyobb  múltra
visszatekintő civil szerveződése, mely szerveződés 1899. évben indult útjára a még egyesülés
előtti  településeken,  úgymint  Szentlőrinczen,  Táplánfán  és  Szentkereszten.  Ezen  tűzoltó
közösségek célja már az első szerveződés idejében is az előforduló tűzesetek oltása, a személy
7

és  vagyonbiztonság  elősegítése,  a  bajba  jutottak  megsegítése  volt.  Tagja  lehetett  az,  aki
feddhetetlen erkölcsű, 18. életévét betöltött honpolgárként azonosulni tudott a szerveződés főbb
célkitűzéseivel. Teljes tagsága magában foglalta az alapító, a pártoló és a működő tagsághoz
kötődő tagok összességét, az egyesület elnöki posztját pedig ezen időkben ifj. Gróf Széchenyi
Jenő szentlőrinczi földbirtokos töltötte be. A dokumentált (mai értelemben véve a szervezet
„bejegyzését”
jelentő)
első
megalakulás
pedig
1925.
évben
ment
végbe,
Gyöngyösszentkereszten 40 fővel, Táplánfán 32 fővel alakultak meg az első önkéntes tűzoltó
egyesületek.
Az  egyesület  működése  a  rendelkezésünkre  álló  ismeretek  szerint  ezt  követően  viszonylag
folyamatos  volt,  tarkítva  azonban  működési  nehézségekkel,  valamint  ebből  következő
működési szünetekkel.
A napjainkban működő tűzoltó egyesület is egy ilyen – aktív működés tekintetében – „alvó”
állapotot követően szerveződött újjá 2007. év során.
A Tavaszi Szél Citerazenekar 1965. óta működik, a megye legrégebbi együtteseihez tartozik.
Igaz,  a  hosszú  idő  alatt  többször  megszüneteltette  tevékenységét,  de  mindig  üde  színfoltja
maradt az igényes népzenét játszó Vas megyei csoportoknak. Az alapítás Németh Lajos tanár
úr nevéhez fűződik, aki az általános iskolásokból verbuválta a citerások utánpótlását.

1.3. Közösségi felmérés
A projektben résztvevők felelősen, tudatosan és közösen gondolkodnak a térség közügyeiről,
az azokkal kapcsolatos feladatokban való állampolgári, közösségi részvétel, figyelembe véve a
civil  szervezetek  fontosságát  és  szerepeit.  A  projektjavaslat  összeállítását  is  több,  közös
egyeztetés  előzte  meg,  ahol  a  települések  képviselői  megvitatták  a  legfőbb  irányokat,  a
fejlesztendő területeket és a hozzájuk tartozó leghatékonyabb megoldási formákat. A tervezés
során, számba vettük a bevonandó célcsoportokat és az ő igényeit, valamint a célok eléréséhez
felvettük a kapcsolatot a helyi civil szervezetekkel és a szociális intézményekkel is.

8

1.4.  NEET  (nem  foglalkoztatott,  és  sem  oktatásban,  sem  képzésben  nem  részesülő
fiatalok Európában) fiatalok beazonosítása, bemutatása
Ebben  a  fejezetben  azoknak  a  fiataloknak  a  helyzetét  kívánjuk  bemutatni,  akiket  még  nem
sikerült integrálni a munkaerőpiacra, azonban már semmilyen oktatásban vagy képzésben sem
vesznek  részt.  A  fiatalok  közösségépítésének  elősegítése  érdekében  elengedhetetlen,  hogy
figyelembe  vegyük  a  térség  sajátosságait,  ezért  ennek  a  csoportnak  a  beazonosítása  során  a
helyi  emberi  erőforrás  fejlesztési  tervekre  és  a  helyi  esélyegyenlőségi  programokra
támaszkodunk.  Általánosságban  elmondható,  hogy  ennek  a  társadalmi  csoportnak  kettős
kihívással kell szembenéznie, hiszen a pályakezdő fiatalok elhelyezkedését döntő mértékben
befolyásolja mind az iskolai végzettség, mind a szakmai tapasztalat megléte vagy éppen hiánya.
Megfelelő  oktatás  vagy  képzés  nélkül  azonban  nem  lesznek  képesek  utat  találni  a
munkaerőpiacra, ezért elsődleges prioritásnak a megfelelő iskolai végzettségnek, a szakmai és
gyakorlati tudás minél magasabb szinten történő elsajátításának kell lennie.
Balatonhenye esetében a lakosságszám csökkenésének egyik oka, hogy a fiatalok a munkahely
hiánya  miatt  elköltöznek,  ezért  itt  elsősorban  a  fiatal  lakosság  képzettségéhez  igazodó
munkahelyteremtésben kell gondolkodni. Előny lehet például a szezonális foglalkoztatásnál,
hogy  a  gyerekkel  még  nem  rendelkező  korosztályok  sokkal  rugalmasabban  tudnak
alkalmazkodni a változó munkarendhez, azonban azt is fontos látni, hogy a hosszú távú cél nem
a szezonális, hanem  az állandó munkahely biztosítása. Balatonhenye helyi esélyegyenlőségi
programja felismeri azt a társadalmi jelenséget, hogy bár a fiatalok munkaerő-piaci részvétele
alacsony, ez nem feltétlenül a munkanélküliségnek tudható be, hanem a képzési, oktatási idő
meghosszabbodása is közrejátszik. Prioritásként kell kezelni, hogy az iskola befejezése utáni
munkahelykeresés ideje  lerövidüljön,  a fiatalok tanulmányaik lezárása után minél  hamarabb
integrálódni tudjanak a munkaerő-piacra. Ezt elősegítheti, ha a munkaadók már a tanulmányaik
végén  járó  fiatalokra  is  figyelmet  fordítanak,  részmunkaidőben  alkalmazzák  őket  vagy
gyakorlati lehetőségeket biztosítanak a számukra.
Sorokpolány  helyi  esélyegyenlőségi  programja  rávilágít  arra  az  általános  problémára,  hogy
csak a térségen kívül vannak olyan programok, amelyek a fiatalok oktatásból a munkaerőpiacra
való  átmenetét  megkönnyítenék.  Ezen  kívül  felhívja  a  figyelmet  arra  is,  hogy  nem  elég  a
fiatalok számára a munkaerő-piacra történő sikeres belépést biztosítani, meg kell oldani a bent
9

maradás kérdéskörét is, ami szintén az oktatás feladata lenne például a nyelvtudás és az egyéni
kompetenciák fejlesztésével.

1.5. A helyi munkaerő-igények bemutatása
A foglalkoztatottság aránya fontos társadalompolitikai, illetve piacgazdasági kérdés az ország,
illetve  a  lakosság  számára  egyaránt.  Munkalehetőség  hiányában  az  emberek  elköltöznek  a
településről,  így  az  értéktelenné  válik.  Ennek  ágazati  következmények  is  megfigyelhetők,
hiszen  kihat  az  oktatásra,  az  egészségügyre,  a  közbiztonságra  és  a  szociális  területekre.  A
munkalehetőség garantálja a fejlődést, amely elindítja a település szerepének növekedését, így
az vonzóvá válhat az emberek számára és a lakosság száma is emelkedik, s ezek összességében
további gyarapodást jelenthetnek.
A munkahely teremtés mellett természetesen a munkahelyek megtartása is kiemelt szempont.
Az elmúlt évtizedben jelentős gazdasági változások mentek végbe, amelyek következtében a
falvak,  a  vidéki  térségek  szerepe  átértékelődött.  A  mezőgazdasági  szektorban  számos
munkahely  szűnt  meg,  az  ott  dolgozók  száma  mintegy  felére  csökkent.  Ez  jelentős  károkat
okozott,  hiszen  a  mezőgazdaság  jelentette  az  alacsonyan  képzett  vagy  képzetlen  réteg
legnagyobb munkaerő felvevő piacát.
Emellett  a  munkaadók  szempontjából  az  egyik  legjelentősebb  problémát  itt  is  az  elöregedő
társadalom  következményei  jelentik,  hiszen  egyre  inkább  érzékelhetően  csökken  a  teljes
munkaidőben foglalkoztatható személyek száma és aránya.
Elemzés a foglalkoztatás szempontjából:
Erősségek:
  Turisztikai szempontú adottságok
  Növekvő pályázati aktivitás
  Elkötelezett lakosság
  Növekvő civil aktivitás
  Erős helyi identitás és hagyományőrzés
Gyengeségek:
  Elöregedő lakosság
  Elvándorlás
10

  Vállalkozások, munkahelyek száma alacsony
  Diplomás munkahelyek hiánya
  Közszolgáltatást végző civil szervezetek alacsony száma
Lehetőségek:
  Képzettségi szint növelése
  Lakosok helyben maradásának támogatása
  Helyi közösségek megerősítésének támogatása
  Önkormányzati, oktatási és civil szereplők együttműködésének fejlesztése
  Önkéntesség népszerűsítése
  Közszolgáltatások elérhetővé tétele
Veszélyek:
  Társadalmi egyenlőtlenség növekedése
  Elnéptelenedés – további elvándorlás
  Szakképzések nem elégítik ki a munkaerő piac igényeit
  Vállalkozások helyi munkahelyteremtő képessége romlik
  Külső gazdasági folyamatok alakulása

1.6. A projekt indokoltsága

1.6.1. A szakterület elemzése
A  konzorciummal  lefedett  térség  meglehetősen  aprófalvas,  a  gazdasági-társadalmi  háttér
tényezői a településeken halmozott hatással jelentkeznek. Többek között ezért is van szükség
arra, hogy a települések összefogjanak, és közös erővel előzzék meg a problémák kialakulását,
illetve orvosolják a már meglévő problémákat.
A konzorcium feladatvállalásának (2004. évi CVII. tv.), illetve a rászorult lakosság igényeinek,
szükségleteinek  áttekintése  alapján  és  azzal  összhangban  kell  megfogalmazni  az
elkövetkezendő  évek  fejlesztési  szükségleteit  a  Szociális  Törvény  (1993.  évi  III.  tv.)
módosításai, a gyermekvédelmi törvényben foglaltak (1997. évi XXXI. tv.), a 290/2014. (XI.
26.) Korm. rendelet a kedvezményezett járások besorolásáról, a 2011. évi CLXXXIX. törvény
Magyarország helyi önkormányzatairól 39/1998. (III. 4.) Korm. rendelet a munkába járással
11

összefüggő  terhek  csökkentését  célzó  támogatásokról,  valamint  a  munkaerő-toborzás
támogatásáról, illetve a 314/2012. (XI.8) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról és
az integrált településfejlesztés stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes
településrendezési sajátos jogintézményekről rendelkezései szerint.

1.6.2. A projekt szükségességét alátámasztó probléma bemutatása
A  térség  egyik  legnagyobb  problémája  a  Balaton  térségét  sújtó  szezonalitás:  rövid  nyári
időszakban felugrik valamennyi foglalkoztatási mutató, míg a szezonon kívüli időszakban (ami
az  év  nagyobb  részét  jelenti)  a  térségi  szolgáltatások  nem  tudják  felszívni  az  értékes  és
gyakorlattal rendelkező munkaerőt – így biztosabb megélhetést keresve, aki teheti, elhagyja a
térséget: jellemzően a fiatalok.

A települések munkanélküliségi rátája – nyilván jelentős részben a Balaton térségének speciális
helyzetéből adódó módon – mérsékelt szezonális ingadozást mutat.
A  tartós  munkanélküliek  aránya,  abszolút  gyakorisága  sem  változik  számottevően  az  év
különböző  időszakaira  vetítve.  A  tartós  munkanélküliek  észrevehetően  a  relatíve  kisebb
lélekszámú településekre súlyozódnak.
A munkanélküliség egy másik meghatározó tényezője az iskolai végzettség.

A tervezett projekt és a humánerőforrás-fejlesztési terv szempontjából nagyon fontos a szülők
által sugárzott kép, a pozitív családmodell kiépítése, mivel a család értékközvetítő rendszerként
fogható  fel  és  egyáltalán  nem  mindegy,  hogy  milyen  értékeket  közvetít  a  felnövekvő
gyermeknek – a térséghez való kötődést jelentősen befolyásolja, ha a helyi identitást, értékek
közvetítését ösztönzi a szülő és az óvodai-iskolai környezet. A család támogató hatása mellett,
a rossz minták átörökítésével, egészségtelen életvitel folytatásával károsító hatással is lehet a
gyermek fejlődésére. Ha a gyermek „egyszülős” családban nő fel (csak az egyik szülőjével él),
a térségi szociális szakemberek véleménye szerint sokkal nagyobb mértékben tapasztalható lesz
nála  a  nem  megfelelően  működő  család  és  a  környezet  (média,  internet)  káros  hatásai
következtében magatartászavar, tanulási probléma, agresszió, illetve növekvő tendenciát mutat
a tankötelezettség mulasztás is.

12

A különböző szakterületeket képviselő szakemberek számára is olykor gondot okozó rétegről
van  szó,  hiszen  az  összetett  problémák  mögött  előfordul,  hogy  mentális  problémák,  a
személyiségben meghúzódó instabil állapotok állnak fenn, és ezen problémák kezelése kapcsán
eredményt csak hosszantartó együttműködéssel, megfelelő szakmai háttér biztosításával lehet
elérni.  Ezen  problémák  orvoslásához  elengedhetetlen  lenne  a  megfelelő  létszámú  szakmai
háttér  folyamatos  biztosítása  is,  azonban  erre  főleg  a  háttértelepülések  rendkívül  szerény
önkormányzati  forrást  képesek  áldozni:  hosszú  évek  óta  nem  tudták  sem  anyagi,  sem  más,
természetbeni  ösztönző  megoldással  segíteni  a  fiatal  pályakezdő,  vagy  akár  tapasztalattal
rendelkező szociális szakemberek térségben maradását, vonzását és tartós elhelyezkedését.

A  kedvezőtlenebb  demográfiai  helyzet  és  a  hátrányosabb  gazdasági  körülmények  miatt  az
idősödő  falvakban  fontos  szerepet  kap  a  szociális  gondoskodás,  melyet  az  is  jelez,  hogy  az
alapellátások iránti igény nagyobb az átlagosnál. A települések méretét tekintve a lélekszám
csökkenésével együtt nő az igénybevétel.
Az  alapszolgáltatások  biztosítása  mellett,  az  esetenként  más  közszolgáltatási  feladatokat  is
ellátó  falugondnoki  szolgálat  megszervezésével  is  sokat  javítottak  az  itt  élők  helyzetén.
Ugyanakkor elenyésző az idősek nappali ellátását biztosító intézmények száma, és hasonlóan
kevés  a  tartós  bentlakásos  és  átmeneti  elhelyezést  nyújtó  intézmények  száma  is,  amit
igyekszünk  a  tervezett  projekt  keretében  kisközösségek  szervezésével,  aktív  jelenléttel  és
önkéntesek bevonásával települési szinten ellensúlyozni. Ez az egyetlen mód kínálkozik az idős
lakosok  ellátására,  amíg  csak  lehetséges,  emberi  méltóságuk  megőrzése  mellett,  otthoni
körülmények között gondoskodni róluk.
A  konzorciumokban  részt  vevő  településeken  a  család-  és  gyermekjóléti  szolgáltatást,
jellemzően a többgyermekes napi megélhetési problémákkal küzdő családok, a roma népesség,
az aktív korú nem foglalkoztatottak, az alacsony iskolázottságúak, illetve az ellátásra szoruló
idősek veszik igénybe. Az ellátást igénybe vevők között, egyre nagyobb számban vannak az
egyedülállók,  akik  sok  esetben  semmiféle  természetes  támasszal  nem  rendelkeznek.  A
jövedelmük kevés, vagy csak valamilyen szociális ellátásban részesülnek.
Jelentősen emelkedett a házi segítségnyújtás, az étkeztetés, a család- és gyermekjóléti szolgálat
igénybevevőinek száma. Ennek feltehető okai:
13

  az  idősek  száma,  ezen  belül  is  az  egyedülálló,  özvegy  idős  háztartások  száma
folyamatosan  emelkedik,  így  egyre  többen  kérik  a  heti,  napi  gondozást,  illetve  a
rendszeres étkeztetés biztosítását,
  a tartós munkanélküliség, az erőforrások hiánya, az életvezetési problémák, a depriváció
évről  évre  több  családot  ösztönöz  arra,  hogy  segítséget  kérjenek  a  család-  és
gyermekjóléti szolgálatoktól.

Mindezeket a kedvezőtlen tendenciákat figyelembe véve, a térség házi orvosaival, védőnőivel,
több  gyógyszerésszel,  dietetikus  szakemberrel,  szociális  ellátásban  és  önkormányzatok
szociális  területen dolgozó munkatársaival rendszeresen konzultálva, valamint  a felhívásban
felsorolt  szakmai  útmutatókat,  országos  fejlesztési  és  felzárkóztatási,  esélyegyenlőségi
stratégiák  ajánlásait  is  figyelembe  véve  alakultak  ki  a  tervezett  projekt  intézkedései  és  a
felsorolt  beavatkozási  irányok,  aminek  fókuszában  az  időskori  gondoskodás,  a  szociális
védőháló kiterjesztése és megerősítése, valamint a fiatalok helyben maradása, letelepedésének
elősegítése állnak.

1.6.3. Szakmapolitikai, jogi háttér

Stratégiai környezet bemutatása

Az EU 2020 stratégia

Az Európa 2020 az Európai Unió 10 évre szóló növekedési stratégiája, a 2000-ben megkezdett
Lisszaboni  Stratégia  folytatása,  annak  tapasztalatait  beépítő  új,  közösségi  gazdaságpolitikai
célrendszer és ahhoz tartozó intézkedésterv. Célja nem csupán a válság leküzdése, a stratégia
az  uniós  növekedési  modell  hiányosságait  hivatott  megszüntetni,  és  az  intelligensebb,
fenntarthatóbb és befogadóbb növekedés feltételeit kívánja megteremteni. Az esélyegyenlőség
szempontjából releváns célkitűzések, melyeket 2020-ra az EU egészének teljesítenie kell, két
területen is megjelenik.  Az oktatásban a lemorzsolódási arányt 10% alá kell csökkenteni. A
szegénység/társadalmi  kirekesztés  ellen  ható  intézkedések  sora  pedig  azt  célozza,  hogy
14

legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben
élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent.
Az Európa 2020 stratégia megvalósításának legfontosabb eszközét tagállami szinten a nemzeti
reformprogramok  jelentik,  melyeket  a  tagállamoknak  minden  év  áprilisában,  a
stabilitási/konvergencia programokkal együtt kell elkészíteniük. A nemzeti reformprogramok
rögzítik az uniós kiemelt célok alapján megfogalmazott nemzeti célokat, továbbá ismertetik,
hogyan kívánják a kormányok a célokat teljesíteni, illetve a növekedést hátráltató akadályokat
leküzdeni.  A  dokumentumok  azt  is  meghatározzák,  hogy  kik,  mikor,  milyen  intézkedéseket
hoznak majd, s hogy ennek milyen költségvetési vonzatai lesznek.

Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia

A  Nemzeti  Társadalmi  Felzárkózási  Stratégia  (NTFS)  az  Európai  Bizottság  által  2011-ben
jóváhagyott  „A  nemzeti  romaintegrációs  stratégiák  uniós  keretrendszere  2020-ig”  című
dokumentumban  foglaltakhoz  illeszkedik.  Az  NTFS  a  szegénység  elleni  fellépés  érdekében
megfogalmazott felzárkózás-politikát helyezi középpontba, emellett hangsúlyos célja a roma
közösségek  kirekesztése  ellen  ható  folyamatok  felszámolása.  A  stratégia  célja,  hogy  a
szegénység  szempontjából  meghatározó  problématerületek  –  gyermekszegénység,  romák
helyzete, hátrányos helyzetű térségek – hosszú távú elképzeléseinek integrálását, kiegészítését,
egységes  célrendszerben  történő  kezelését  kívánja  előmozdítani,  figyelemmel,  a  többi,  a
társadalmi  felzárkózás  szempontjából  releváns  stratégiára,  így  a  gazdaságfejlesztéssel  és
foglalkoztatáspolitikára,  a  vidékfejlesztésre,  az  egészségügyi,  szociálpolitikai,  közigazgatási
elképzelésekre.

„Legyen jobb a gyerekeknek!” Nemzeti Stratégia

A Legyen Jobb a Gyerekeknek Nemzeti Stratégia szükségességét elsősorban az indokolta, hogy
csökkentse a gyermekek és családjaik nélkülözését, javítsa a gyermekek fejlődési esélyeit.
15

Nemzeti Ifjúsági Stratégia

Az Országgyűlés 2009-ben fogadta a Nemzeti Ifjúsági Stratégiáról készült dokumentumot
(88/2009. (X. 29.) OGY határozat). A Stratégia az ifjúsági korosztályokkal kapcsolatos állami
felelősség összefoglalása a 2009-2024. időszakra vonatkozóan.

16

ÖSSZHANG A HAZAI SZABÁLYOZÁSI RENDSZEREKKEL

A  projekt  szempontjából  meghatározó  dokumentumok  sorában  elsőként  említhetjük  a  helyi
esélyegyenlőségi  programokat.  A  HEP-ek  elkészítését  az  egyenlő  bánásmódról  és  az
esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény előírásai alapján végeztük. A
program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi
esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról”
szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének
szempontjai” fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól
szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk.
További,  a  projekt  szempontjából  fontosnak  ítélt  jogszabályi  keretek,  fontos  törvények,
rendeletek:
  AZ  EURÓPAI  PARLAMENT  ÉS  A  TANÁCS  1303/2013/EU  RENDELETE  az
Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra,
az  Európai  Mezőgazdasági  Vidékfejlesztési  Alapra  és  az  Európai  Tengerügyi  és
Halászati  Alapra  vonatkozó  közös  rendelkezések  megállapításáról,  az  Európai
Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az
Európai  Tengerügyi  és  Halászati  Alapra  vonatkozó  általános  rendelkezések
megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről
  Az Európai Parlament és Tanács 1304/2013/EU EU (2013. december 17.) rendelete az
Európai  Szociális  Alapról  és  az  1081/2006/EK  tanácsi  rendelet  hatályon  kívül
helyezéséről
  314/2012. (XI.8) Kormány rendelet a településfejlesztési koncepcióról és az integrált
településfejlesztés  stratégiáról  és  a  településrendezési  eszközökről,  valamint  egyes
településrendezési sajátos jogintézményekről
  2003.  évi  CXXV.  törvény  az  egyenlő  bánásmódról  és  az  esélyegyenlőség
előmozdításáról
  2011. évi CLXXIX. törvény - a nemzetiségek jogairól
  393/2013.  (XI.  12.)  Korm.  rendelet  a  felnőttképzési  tevékenység  folytatásához
szükséges engedélyezési eljárásra és követelményrendszerre, a felnőttképzést folytató
intézmények  nyilvántartásának  vezetésére,  valamint  a  felnőttképzést  folytató
intézmények ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról
17

  290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet a kedvezményezett járások besorolásáról
  2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól
  1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről
  20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a
köznevelési intézmények névhasználatáról
  1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és
a közművelődésről
  2/2012.  (VI.  5.)  EMMI  rendelet  a  helyi  esélyegyenlőségi  program  elkészítésének
részletes szabályairól
  800/2008/EK bizottsági rendelet
  39/1998. (III. 4.) Korm. rendelet a munkába járással összefüggő terhek csökkentését
célzó támogatásokról, valamint a munkaerő-toborzás támogatásáról
  272/2014.  (XI.  5.)  Korm.  rendelet  a  2014-2020  programozási  időszakban  az  egyes
európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről

ÖSSZHANG A NEMZETI STRATÉGIÁKKAL

A  Felzárkózási  Stratégia  összhangban  van  a  megújítás  alatt  lévő  Nemzeti  Fenntartható
Fejlődési  Keretstratégiával,  valamint  hazánk  költségvetési  stabilitását  és  gazdasági
versenyképességét biztosító nemzeti stratégiákkal: a Széll Kálmán Tervvel és az Új Széchenyi
Tervvel. E területekkel részben versengő értékeket tartalmaz, köztük célkonfliktusok feszülnek,
a  versengő  értékek  optimalizálása,  a  stratégiai  célok  koherenciája  a  Nemzeti  Fenntartható
Fejlődési  Keretstratégiában  jelenik  meg.  A  felsorolt  stratégiákat  egészíti  ki  a  jó  állam
stratégiája,  illetve  az  ennek  a  közigazgatás-fejlesztésére  vonatkozó  rövid  távú  intézkedéseit
tartalmazó  Magyary  Program,  amely  egyfajta  horizontális  jelleggel  írja  le  a  három  nemzeti
stratégia  végrehajtásában  kulcsszerepet  játszó  állami  rendszer  működésével  szembeni
elvárásokat.

18

ÖSSZHANG AZ EURÓPAI UNIÓS POLITIKÁKKAL

Az  Európa  2020  stratégia  hazai  megvalósításáról  szóló  Nemzeti  Reform  Programnak
deklaráltan legfontosabb célja a foglalkoztatás növelése, a másik négy cél (köztük a szegénység
csökkentése,  vagy  az  iskolai  lemorzsolódás  csökkentése,  K+F,  megújuló  energiák)  ezután
következik.  A  hátrányos  helyzetűek  felzárkózása  szempontjából  ezért  a  fejlesztéseket
összehangoltan  kell  végrehajtani,  és  a  foglalkoztatás-bővítésnek  ki  kell  terjednie  a  tartósan
munkanélküli  vagy inaktív,  zömében alacsony végzettségű csoportokra is.  Ez kell, legyen a
foglalkoztatáspolitika egyik legfőbb célcsoportja is,  és e csoportok integrációjához komplex
beavatkozások szükségesek, amit jelen projekt is célul tűzött ki.
Az EU 2020 stratégia megvalósítását szolgáló kohéziós politika Európai Bizottság által javasolt
8 beavatkozási területéből 4 fő beavatkozási csoportja kapcsolatban van a felzárkózással:
  a foglalkoztatás elősegítése és a munkaerő-mobilitás támogatása,
  beruházás az oktatásba, szakképzésbe és az élethosszig tartó tanulásba,
  a társadalmi befogadás elősegítése és a szegénység elleni küzdelem,
  az intézményi kapacitások erősítése és hatékony közigazgatás.

A magyar Felzárkózási Stratégia az Európai Roma Platformon elfogadott, a roma integráció 10

közös alapelvére épül:
  konstruktív, gyakorlatias és diszkriminációmentes politikák,
  kifejezett, de nem kizárólagos célba vétel,
  interkulturális megközelítés,
  törekvés a fő̋áram irányába,
  a nemi vonatkozás figyelembe vétele,
  a tényeken alapuló szakpolitikák átültetése,
  az uniós eszközök használata,
  a regionális és helyi hatóságok bevonása,
  a civil társadalom részvétele,
  romák aktív részvétele.

19

A projekt szempontjából legfontosabb EU-s szakmapolitikai háttér az a szabályrendszer, amivel
a Szociális Alap működése 2014-2020 között elfogadásra került. Az ESZA célja, hogy a 2014-
2020 közötti időszakban különösen nagy figyelmet szenteljen a kiszolgáltatott csoportoknak,
ideértve a fiatalokat is. A rendelet leírja az ESZA hatókörét, valamint az ifjúsági foglalkoztatási
kezdeményezéssel való kapcsolatát. Az ESZA fókuszpontjai:
  a foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás előmozdítása
  a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem
  az  oktatásba,  a  készségek  fejlesztésébe  és  az  egész  életen  át  tartó  tanulásba  történő
befektetés
  az intézményi kapacitások és közigazgatás hatékonyságának javítása

A  Szociális  Alap  mint  eszköz  mellett  több  tucatnyi  meghatározó  horizontális  irányelv,  jogi
aktus,  ajánlás  és  rendelet  segíti  EU-s  szinten  a  project  céljaival  összefüggő  szociális
szempontok megvalósulását és érvényesülését – ezek jellemzően a hazai OP-k tervezésében,
így az EFOP tervezésekor is meghatározták a prioritásokat.
Ezek közül néhányat említünk.
  Beruházások a gyermekek érdekében: a hátrányos helyzetből való kitörés
o  Megfelelő  forrásokhoz  való  hozzáférés  a  jövedelmi  szegénység  és  az  anyagi
nélkülözés csökkentése érdekében
o  Minőségi szolgáltatásokhoz való hozzáférés a gyermekek esélyeinek növelése
és fejlődésének javítása érdekében
o  A gyermekek számára jogaik gyakorlásának biztosítása
o  Az
irányítási,  végrehajtási  és  nyomon  követési  megállapodások
továbbfejlesztése
  A romák integrációja az egyenlő bánásmód jegyében
o  A 2000/43/EK rendelet maradéktalan végrehajtása
o  A romák szegregációjának megszüntetése elleni küzdelem helyi szinten
o  A  megkülönböztetés  és  előítéletek  elleni  küzdelmet  szolgáló,  a  társadalom
minden rétegét érintő intézkedések bevezetése

20

  Küzdelem a szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen
o  a munkához jutás lehetőségének megteremtése
o  az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés és a szociális védelem
o  oktatás- és ifjúságpolitika, egyenlőtlenségek mérséklése
o  a migránsok gazdasági és társadalmi integrációja
o  a megkülönböztetés elleni küzdelem, különösen a kisebbségekkel, a fogyatékos
személyekkel és a hajléktalanokkal szemben megnyilvánuló megkülönböztetés
elleni  fellépéssel,  a  pénzügyi  függetlenség  és  a  nemek  közötti  egyenlőség
javítása mellett
o  hozzáférés az információs és kommunikációs technológiákhoz

Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program a társadalmi befogadás erősítésével, a tágan
értelmezett  humán  tőke  munkaerő-piaci  igényekhez  történő  hozzáigazításával,  továbbá  a
human  tőke  szinten  tartását  és  újratermelődését  biztosító  intézmények  minőségi
szolgáltatásaihoz  való  jobb  hozzáférés  elérésével  szolgálja  az  Európa  2020  Stratégia  és  a
magyar Partnerségi Megállapodás célkitűzéseit.

1.6.4. A projekt céljainak kapcsolódása a Széchenyi 2020 céljaihoz
A projekt tervezése és megvalósítása során az egyik legfontosabb prioritásnak tartjuk, hogy a
szakmai  koncepciónk  illeszkedjen  az  európai  uniós,  illetve  a  hazai  fejlesztéspolitikához.
Kiemelt  figyelmet  szánunk  e  fejlesztési  programok  előírásainak  és  javaslatainak  való
megfelelésnek, továbbá a jogszabályi környezethez való alkalmazkodáshoz.
A  legfontosabb  igazodási  pontok  a  Széchenyi  2020  és  a  hozzá  kapcsolódó  tervezési
dokumentumok, ezért a projekt keretében megvalósítani kívánt programokat és rendezvényeket
is  ezekhez  igyekszünk  igazítani.  A  fentiek  alapján,  a  megvalósítandó  tevékenységek
legfontosabb célja, hogy a humán szolgáltatásokat az adott térség igényeihez szabva fejlesszék,
azaz elősegítsék a területi különbségek kiegyenlítését. A humán közszolgáltatások szakember-
ellátottságának fejlesztését szolgáló ösztönző programok célja az eleve hátrányos helyzetben
lévő  települések  esélyeinek  javítása,  az  egészségügyhöz,  oktatáshoz  való  hozzáférés
minőségének javítása, illetve a szociális intézményi ellátottság bővítése.
A  hátrányos  helyzetű  csoportokhoz  tartozó  aktív  korú  emberek  foglalkoztathatóságának
javítását támogató szolgáltatás-csomagok kialakítása, megerősítése révén kívánjuk elérni, hogy
21

a  foglalkoztatási  adatok  javuljanak,  csökkenjen  a  munkanélküliség,  ezáltal  is  csökkentve  a
halmozottan hátrányos társadalmi csoportokra nehezedő terheket.
A  helyi  kisközösségek  társadalmi  szerepének  megerősítése  elősegítheti  az  állampolgári
részvétel fokozását, az egyéni és közösségi cselekvőképesség fejlesztését, valamint azt az elérni
kívánt  végső  célt,  hogy  az  egyén  és  a  közösség  egyaránt  képes  legyen  saját  tudás-és
képességbeli  értékeinek  a  felismerésére,  javítására,  minél  magasabb  hatásfokon  történő
kihasználására. A társadalmi szerep erősítése nélkülözhetetlen feltétele a helyi kisközösségek
társadalom-szervező  szerepének  megerősítése  szempontjából  is,  valamint  a  kultúrák,
különböző társadalmi csoportok közti párbeszédnek is indikátora lehet.
A települési életminőség javítása, illetve a vidék megtartó képességének fejlesztése a területi
különbségek  csökkentését  szolgálja,  eredményes  programok  esetén  nagymértékben  képes
csökkenteni a régión belüli, települések közti elvándorlást, melyeknek alapfeltételei a minőségi
humán közszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása, valamint a feltárt problémák a helyi
közösségekre és erőforrásokra alapuló kezelése.
Projektünk  hozzájárul  az  EFOP-ban  rögzített  szakmai  elvárások  megvalósulásához.
Általánosságban  megállapítható,  hogy  a  konzorcium  települési  önkormányzatai,  civil
szervezetei, egyházai sokmilliós egyedi fejlesztési elképzelései a jelenlegi ismereteink szerint
kizárólag  a  VP  7.2  és  7.4  intézkedései,  valamint  a  TOP  releváns  intézkedései  keretében
részesülhetnek támogatásban.
A projekt szinergiája szempontjából kulcsfontosságúak lehetnek az alábbi intézkedések:
  VP 4.2.1 Mezőgazdasági termékek feldolgozásának fejlesztése
  VP  4.2.2  Borászat  fejlesztése  –  Helyi  termék  előállítók  feldolgozó,  tároló
kapacitásainak fejlesztése.
  VP 6.2.1 Nem mezőgazdasági tevékenységek elindítása
  VP  6.4.1  Nem  mezőgazdasági  tevékenységek  fejlesztése  –  Falusi  és  agroturizmus,
nyitott porták fejlesztése
  VP  16.4.1  REL  együttműködések  –  Helyi  termék  előállítók,  vendéglátók  térségi
együttműködésének erősítése
  VP 7.2.1 Kisméretű infrastruktúrák fejlesztése a vidéki térségekben
  VP  7.4.1  Alapvető  szolgáltatások  fejlesztése  a  vidéki  térségekben  –  Közösségi  célú
fejlesztések megvalósítása a településeken
22

  TOP  1.1.3  Helyi  gazdaságfejlesztés  –  Térségi  helyi  termék  együttműködéshez
kapcsolódó önkormányzati projektek megvalósítása (pl. logisztika, hűtőház, piac)
  TOP  3.2.1  Energiahatékonyság  és  megújuló-energiaforrás  használat  fokozása  az
önkormányzatoknál – Települési épületállomány korszerűsítése.
  TOP  5.1.2  Helyi  foglalkoztatási  együttműködések  –  Helyi  termék  témájú
gazdaságfejlesztési törekvésekhez a foglalkoztatási láb megteremtése.
  TOP  1.4.1,  TOP  2.1.2,  TOP  4.3.1  –  a  környező  városok  számára  reálisan  elérhető
pályázati kiírások

További kapcsolódási pontok a hazai fejlesztéspolitika és a Széchenyi 2020 kiemelt céljaival

A társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelése

A  kihívásokra  válaszul  fejleszteni  kell  a  társadalmi  együttélés  ellátórendszerét,  a  szolidáris,
cselekvő̋képes  helyi  közösségeket,  valamint  a  társadalmi  együttélés  erősítését  szolgáló
eszközöket.
Segíteni  kell  a  szegregált  élethelyzetekben  élők  felzárkózását.  Biztosítani  kell  a  minőségi
szolgáltatásokhoz való egyenlő lehetőségét. A kulturális és szabadidős lehetőségek fejlesztése
hozzájárul az e tevékenységekben rejlő társadalmi integrációs lehetőségek kiaknázásához és az
egészségtudatos társadalom létrejöttéhez.
A  szegénység  generációkon  át  történő  átöröklődésének  megakadályozását,  a  társadalmi
mobilitást  támogatják  a  gyermekekre  irányuló  legkorábbi  életkortól  tervezett  programok,
gyermekvédelmi,  valamint  oktatási  fejlesztések.  A  társadalmi  hátránykompenzáció  egyik
legfontosabb  eszköze  és  szükséges  feltétele  az  oktatásban  való  egyenlő  esélyű  részvétel.  A
korai  iskolaelhagyás  megakadályozása  és  a  második  esély  típusú  programok  egyaránt
csökkentik a munkaerő-piacon kívül rekedők számát.
A  család  döntő  szerepet  kaphat  a  szegénység  átöröklésének  visszaszorításában  és  a  tudatos
közösségi lét kialakításában, de a családi minták befolyásolják a népesedési kihívásokat is. A
népesedési kihívások kezelése azért is szükséges, mert hosszú távon komoly munkaerő-piaci
problémákhoz vezethetnek. A minőségi közszolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés érdekében
javul  a  szolgáltatások  elérhetősége  az  elmaradott  térségekben,  s  azon  belül  elsősorban  a
23

szegregált településrészeken, javul a közszolgáltatásokat nyújtó humán erőforrás minősége, és
csökken a munkaerő hiánya, illetve hatékonyabbá válik az ellátások megszervezése.

Vidékfejlesztési vonatkozások

A nem urbanizált (alacsony népsűrűségű) magyarországi területeken a hazai átlagot meghaladja
a  jövedelmi  szegénységi  ráta  (35,7%;  Eurostat,  2011),  értéke  magasabb  a  hasonló  területek
uniós átlagánál is (29%). A népszámlálási adatok alapján a roma népesség kétharmada lakik a
vidéki  térségekben  számottevő  részük  szegregáltan,  alkalmatlan  lakásviszonyok  között  él
(KSH, 2011). A vidéki településeken élő szegények körében az intézményi szolgáltatásokhoz
(egészségügyi  és  szociális  szakszolgálatok,  munkaügyi  szolgáltatások)  való  hozzáférés
jelentősen  elmaradott,  mivel  a  szolgáltató  intézmények  számos  esetben  távoli  településeken
vannak,  és  a  közeledési  költségek  nem  vállalhatók.  Az  alternatív  közlekedési  és
közszolgáltatási formáknak (falu-  és tanyagondnok, ill.  falu- és tanyabusz) ezért integrációs
hatása van.

1.6.5. A projekt kapcsolódása a hazai és térségi fejlesztéspolitikához
Ebben a fejezetben azt kívánjuk bemutatni, hogy projektünk hogyan illeszkedik a hazai, illetve
a  térségi  fejlesztéspolitikához.  Az  egész  országra  kiterjedő  fejlesztéspolitika  szempontjából
megállapítható,  hogy  projektünk  teljes  mértékben  igazodik  az  EFOP  „Együttműködő
társadalom”  –  1.  prioritási  tengelyéhez,  hiszen  projektünk  során  elsődleges  prioritásként
kezeljük az aktív befogadás, az esélyteremtés, valamint az aktív részvétel előmozdítását. Nagy
hangsúlyt fektetünk továbbá a foglalkoztathatóság javítására, a marginalizálódott közösségek
társadalmi-gazdasági  integrációjára,  a  fenntartható  és  minőségi  szolgáltatásokhoz  való  jobb
hozzáférés biztosítására és a társadalmi vállalkozói szellem ösztönzésére. Rendezvényeink és
képzéseink hozzájárulnak az esélyegyenlőségi célcsoportok helyzetének társadalmi, gazdasági
és  életmódbeli  javulásához,  így  a  halmozottan  hátrányos  helyzetükből  eredő  lemaradásuk
csökkenthető, ami hosszú távon nemcsak egyéni,  hanem  közösségi  érdek is.  A specifikusan
közösségépítésre  koncentráló  programok  révén  fejleszthető  a  helyi  kulturális-és  társadalmi
tőke, továbbá az egyéni és a közösségi cselekvőképesség is, a helyi polgárok aktívabban fognak
részt venni a közügyek minél demokratikusabb megvitatásában és megoldásában. A fenti célok
teljesítésével  a  jelenleg  fejletlenebb  térségekben  is  elérhető  közelségbe  kerül  a  gazdasági
24

növekedés,  a  helyi  erőforrások  hatékonyabb  kiaknázása  és  nő  a  vidék  lakosságmegtartó
képessége is.
Projektünk hozzájárul ahhoz is, hogy az Európa 2020 Stratégia célkitűzései megvalósuljanak,
hiszen  a  tervezett  programjaink  olyan  kompetenciákat  fejlesztenek,  amelyek  elősegítik  a
célcsoport  képzésbe  való  bekerülését,  illetve  tanulmányaik  befejezését,  így  biztosítva  a
munkaerőpiacra  való  bekerülésük  esélyeinek  növekedését.  Kifejezetten  ezen  eredmények
elérését  célozzák  a  munkaerő  piaci  elhelyezkedést  támogató  programjaink,  illetve  az
álláskeresésre  való  felkészítésünk  is.  Ezen  célok  közvetlenül  támogatják  az  Európai  Unió
növekedési  stratégiájában  megfogalmazottakat,  vagyis  a  szegénység,  a  társadalmi
kirekesztettség és a marginalizáció csökkenését.
Természetesen  projektünk  a  Magyar  Nemzeti  Társadalmi  Felzárkózási  Stratégia
célkitűzéseivel is összhangban áll. A megvalósuló programjaink, rendezvényeink és képzéseink
egyaránt  hozzájárulnak  a  tartósan  munkanélküli,  aktív  korúak  munkaerő-piaci  esélyeinek
javításához,  a  szocializációs  és  kulturális  hátrányok  leküzdéséhez,  illetve  a  munkaügyi  és
szociális  ellátások,  szolgáltatások  elérhetőségének,  minőségének  és  hatékonyságának  a
fejlesztéséhez is.
Véleményünk szerint a megvalósítandó tevékenységek egyik legfontosabb célja, hogy a humán
szolgáltatásokat  az  adott  térség,  igényeihez  szabva  fejlesszék,  azaz  elősegítsék  a  területi
különbségek  kiegyenlítését,  valamint  figyelembe  vegyék  a  régió  sajátosságait.  Mindezekből
adódóan szükségesnek tartjuk megvizsgálni a térségi fejlesztéspolitika szempontjából releváns
dokumentumokat is. Itt elsősorban a Balaton Kiemelt Térség Fejlesztési Programjával való
összhang  biztosítására  fektettük  a  hangsúlyt.  A  Stratégiai  Program  fő  célként  jelöli  meg  a
Balaton térségének dinamizálását, fenntartható gazdasági fellendítését, hogy a térségben élők
és dolgozók számára egész évben biztosítható legyen egy kiszámítható élet és munkakörnyezet.
Átfogó célként említi többek között a munkanélküliség, és ezen belül a tartósan álláskeresők
számának  csökkentését,  az  éves  foglalkoztatás  elősegítését,  a  környezetbarát  technológiák
alkalmazásának széles körű elterjesztését, a felsőfokú végzettségű lakosok számának növelését,
valamint  a  rugalmasan  igazodó  és  folyamatosan  megújulásra  képes  szolgáltató  és
cselekvőképes, együttműködő intézmények és szervezetek kialakítását. Ezen kívül megemlíti,
hogy  az  innováció  akadály  a  forráshiány  mellett  a  vállalkozások  humán  erőforrás
képzettségének  és  menedzsment  tevékenységének  elégtelensége.  A  fenti  célokat  figyelembe
vettük  a  projektünk  programjainak  tervezésénél,  ezért  kijelenthető,  hogy  mind  a  hátrányos
helyzetűeknek,  mind  a  munkaadóknak,  önkormányzati  dolgozóknak  szóló  programjaink  e
25

célok  elérését  segítik,  tágabb  értelemben  pedig  hozzájárulnak  ahhoz,  hogy  a  Stratégiai
Programban  megfogalmazott  gazdasági  fellendülés,  innovatív,  cselekvő  és  aktív  társadalom
kialakulása, valamint az egészségtudatos életmód eredményesen érvényesülhessen.

2.  A PROJEKT CÉLJAI ÉS TEVÉKENYSÉGEI
2.1. A projekt céljainak meghatározása
Célok a megvalósítás során:
  A  területi  különbségek  csökkentése,  a  minőségi  humán  közszolgáltatásokhoz  való
hozzáférés javítása
  A helyi esélyegyenlőségi programban feltárt problémák kezelését támogató komplex
fejlesztési program megvalósítása.
  A humán közszolgáltatások terén jelentkező szakemberhiány enyhítése
  A helyi kisközösségek társadalom-szervező szerepének megerősítése
  A vidék megtartó képességének erősítése
  A hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztathatóságára való felkészítése
Projektünk  célja,  hogy  a  hátrányos  helyzetben  lévő  társadalmi  csoportok  tagjainak  esélyeit,
lehetőségeit javítsa. Ebből következik, hogy a különböző társadalmi csoportoknak különböző
programokat, rendezvényeket szervezünk, figyelembe véve az adott társadalmi rétegre jellemző
specifikumokat, valamint a települések, tágabb értelemben a térség és a régió sajátosságait. A
végső célok közt szerepel többek között az esélyegyenlőség javítása, a társadalmi párbeszéd
előmozdítása, az aktív részvétel, valamint az aktív befogadás előmozdítása, a marginalizálódott
közösségek társadalmi-gazdasági integrációja, valamint olyan humánszolgáltatások biztosítása,
amelyek mindenki számára megfizethetők és fenntarthatók. Fontos szempont számunkra, hogy
a helyi  kisközösségek olyan tudásra tegyenek szert, hogy  a projekt  lezárása és a fenntartási
időszak  után  már  önállóan  is  képesek  legyen  a  kulturális-és  társadalmi  tőke  előteremtésére,
illetve  befogadására,  a  problémák  önálló  felismerésére  és  a  minél  aktívabb  állampolgári
részvétellel történő megoldására.

26

2.2. A fejlesztések célcsoportjai, az érintettek köre, a fejlesztések hatásterülete
Fejlesztéseink során kiemelt célcsoportként kezeljük a hátrányos helyzetű lakosságot, különös
tekintettel  a  hátrányos  helyzetben  lévő  aktív  korú  lakosságra,  a  fiatalkorú  lakosságra,  az
idősekre és azokra a dolgozókra, akik a helyi közszolgáltatásban dolgoznak. Szintén a kiemelt
célcsoportba  tartoznak  a  különböző  nemzetiségek,  etnikumok  tagjai.  Projektjeink  során
igyekszünk  azt  a  szempontot  érvényesíteni,  hogy  a  megvalósítás  eredményeképpen  minél
szélesebb  réteg  legyen  a  projekt  közvetett  célcsoportjába  tartozó.  Tágabb  értelemben  ide
sorolható  a  projekt  hatóterületén  élő  teljes  lakosság,  hiszen  a  közösségfejlesztő,  a
felzárkóztatást és a társadalmi-gazdasági integrációt elősegítő rendezvények és programok a
teljes lakosság helyzetét pozitívan fogják befolyásolni, élethelyzetükben javulás várható.
A projekt szakmai tartalma alapján 3 fő célcsoport határozható meg:
1)  Hátrányos  helyzetű,  aktív  korú  lakosság,  akik  számára  képzéseket  és  workshopokat
tartunk  annak  érdekében,  hogy  sikeresen  vissza  tudjanak  lépni  a  munkaerő-  piacra.
Emellett  összesen  100  fő  esetében  ennek  támogatására  egyéni  fejlesztési  terveket
készítünk, és minden célcsoporttag mellé mentort is rendelünk, annak érdekében, hogy
a kitűzött célokat sikeresen elérhessük.
2)  Potenciális  munkaadók  és  a  humán  közszolgáltatások  terén  dolgozók,  akik  számára
képzések  megvalósításával  tervezünk.  Számunkra  egyrészt  kompetenciafejlesztő
képzéseket  szervezünk,  mint  például  a  szemléletformálás  és  az  antidiszkriminációs
tréning, valamint munkökör betöltésére alkalmas képzéseken is részt veszünk, melynek
köszönhetően csökken a helyi szakemberhiány az érintett területeken.
3)  A  lakosság  egésze,  akik  számára  különböző  rendezvényeket  szervezünk,  amellyel
hozzájárulunk  a  helyi  közösségek  megerősödéséhez  és  ezáltal  a  lakosság  helyben
maradást is ösztönözni tudjuk.

2.3. Az elérendő célokhoz szükséges tevékenységek bemutatása
Az  ebben  a  fejezetben  felsorolt  tevékenységek  megvalósításával  kívánjuk  elérni  az  Emberi
Erőforrás  Fejlesztési  Operatív  Programban,  az  Európa  2020  Stratégiában,  illetve  a  Magyar
Nemzeti  Társadalmi  Felzárkózási  Stratégiában  meghatározott  célokat.  Ezen  célok  többek
között  a  társadalom  aktív  részvételének  és  befogadásának  előmozdítása,  az  esélyteremtés
biztosítása,  a  marginalizálódott  és  bármilyen  szempont  alapján  hátrányos  helyzetben  lévő
közösségek társadalmi, illetve gazdasági integrációjának elősegítése. Célunk továbbá, hogy az
27

egészségügyi és közérdekű szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés esélyét növeljük, ezáltal
is hozzájárulva a vidék megtartó képességének fejlődéséhez, valamint a különböző társadalmi
csoportok közti párbeszéd kialakulásához. A fenti célok felsorolása természetesen nem taxatív
jellegű,  számos  más  részterületen  megvalósított  tevékenységgel  kívánunk  hozzájárulni  a
különböző stratégiákban részletesen kifejtett célok eléréséhez. Ezen projekt keretében az alábbi
tevékenységek megvalósítását tervezzük.
Balatonhenyén  közösségépítés  témakörben  kívánunk  5  alkalommal  rendezvényt  szervezni,
amelynek  célja  a  közösségi  terek  kihasználásának  bemutatása,  ezen  kívül  foglalkozunk  a
fiatalok közösségépítésével, valamint az egészségfejlesztéssel, ugyancsak 5-5 alkalommal. A
Generációk Klubja – Szívességcsere- Programot 8 alkalommal fogjuk megtartani, valamint 4
alkalommal lesz szó az egészségfejlesztéshez kapcsolódó preventív programokról. Workshop
keretén  belül  kívánjuk  körbejárni  a  fejlesztési  tervvel  nem  rendelkező,  hátrányos  helyzetű
célcsoportok munkaerő piaci elhelyezkedésének kérdéskörét, illetve tartunk álláskeresésre való
felkészítést,  ahol  3  alkalommal  az  önéletrajz  készítésének  metódusait  vesszük  végig,  3
alkalommal pedig az állásinterjúkra készítjük fel a résztvevőket.
Ami a képzéseket illeti, 3 különböző képzéssel számolunk, amely összesen 4 alkalmat jelent.
A  potenciális  munkaadóknak,  valamint  az  önkormányzat  munkatársainak  szervezünk  egy
képzést  érzékenyítés  témakörben.  A  szervezetfejlesztés  témakörét  érintő  képzésünk  első
alakalma  során  a  hatékonyság,  a  módszertan  és  a  sztenderdek  alkalmazásának  kérdéskörét
ismertetjük a résztvevőkkel, míg a második alkalom a személyiségfejlesztésről fog szólni. A
hátrányos  helyzetűek  számára  szervezett  képzés  témája  az  együttműködési  kompetencia
fejlesztése,  az  ennek  kapcsán  szükséges  tudást  egy  csoportmunka  keretein  belül  kívánjuk
átadni.
Sorkikápolnán  a  Generációk  Klubja  –Szívességcsere-  Programot  10  alkalommal  fogjuk
megtartani,  4  alkalommal  pedig  egészségfejlesztéshez  kapcsolódó  preventív  programokat
szervezünk. 4 alkalommal közösségépítés témakörben tartunk rendezvényt, ahol a közösségi
terek  hatékonyabb  kihasználásáról  lesz  szó,  2  alkalommal  foglalkozunk  a  fiatalok
közösségépítésével, 4 alkalommal pedig az egészségfejlesztéssel.
Sorokpolányon szintén lesz Generációk Klubja- Szívességcsere- Program 12 alkalommal, 4
alkalommal  pedig  az  egészségfejlesztéshez  kapcsolódó  preventív  program.  6  alkalommal
fogunk foglalkozni a közösségi terek kihasználásával, a fiatalok közösségépítésével, valamint
az egészségfejlesztéssel.
28

Sorokpolányon egy, a szakembereknek szóló képzést tervezünk. Ez egy 100 órás képzés, ahol
a projektnek köszönhetően elhelyezkedő 2 szakember felkészítését tűztük ki célul.
Kővágóörsön 8 alkalommal szeretnénk Generációk Klubja- Szívességcsere- Programot tartani,
2  alkalommal  pedig  egészségfejlesztéshez  kapcsolódó  preventív  programokat.  A  közösségi
terek kihasználásához, a fiatalok közösségépítéséhez és az egészségfejlesztéshez  kapcsolódó
rendezvény egyaránt 4 alkalommal lesz. Továbbá tervezünk egy 4 foglalkozásból álló preventív
jellegű programot. Közösségi terek kihasználása, fiatalok közösségépítése és egészségfejlesztés
témakörben egyaránt 6 alkalommal kívánunk rendezvényt szervezni.
Ezen kívül a projektnek köszönhetően elhelyezkedő 4 szakember számára tervezünk egy 100
órás képzést.
Táplánszentkereszten mind a közösségi terek kihasználása, mind a fiatalok közösségépítése,
mind  az  egészségfejlesztés  témakörben  4  alkalommal  fogunk  rendezvényt  megvalósítani,  a
preventív jellegű programok kapcsán pedig egy 4 foglalkozásból álló programmal számolunk.
A fejlesztési tervvel nem rendelkező, hátrányos helyzetű célcsoportok számára egy munkaerő
piaci elhelyezkedést támogató workshopot kívánunk tartani. Ezen kívül programot szervezünk
a  fejlesztési  tervvel  rendelkezők  számára  álláskeresésre  való  felkészítés  témakörben,  ahol
érinteni  fogjuk  az  önéletrajz  készítése  és  az  interjúra  való  felkészítés  kapcsán  felmerülő
kérdéseket.  A  Generációk  Klubja-  Szívességcsere  –Programot  10  alkalommal,  az
egészségfejlesztéshez  kapcsolódó  preventív  programokat  pedig  8  alkalommal  kívánjuk
megvalósítani.
Ami a képzéseket illeti, a projektnek köszönhetően elhelyezkedő 4 szakember számára fogunk
képzést tartani. Továbbá képzést kívánunk megvalósítani az igényfelmérésben beazonosításra
került  szakemberhiány  enyhítésére,  amely  magában  foglalja  a  szakmai  megvalósításban
résztvevők felkészítését, a szolgáltatások fejlesztését a humán közszolgáltatások terén, valamint
egy,  a  potenciális  munkaadóknak  szóló  képzést  együttműködés  és  konfliktuskezelés
témakörben. A bevont hátrányos helyzetű személyek számára is tervezünk képzéseket, amelyek
során  különösen  nagy  hangsúlyt  fektetünk  az  együttműködési  kompetencia,  az  érték  és
munkaszemlélet, az érzelmi intelligencia és a személyiség fejlesztésére. Ezen kívül foglalkozni
fogunk  a  munkára  való  képesség  javításával,  az  önálló  életvitelre  való  képesség
megalapozásával,  valamint  az  álláskeresésre  való  felkészítéssel.  Utóbbi  során  olyan
témaköröket  igyekszünk  körbejárni,  hogy  milyen  szempontokat  kell  figyelembe  venni  egy
önéletrajz  elkészítése  során,  illetve  egy  interjúra  milyen  módszerek  alkalmazásával  lehet  a
leghatékonyabban felkészülni. Prioritásként fogjuk kezelni a munkaszocializáció megszerzését
29

segítő képzés megvalósítását, ahol motivációs tréninget is tartani fogunk, valamint a bevont
hátrányos helyzetű csoport szemléletformálásra is kellő hangsúlyt fektetünk.
A konzorciumot alkotó 5 település mindegyikén tervezünk kommunikációs tevékenységekkel,
amely magában foglal egy kampányt a lakosság helyben maradásának ösztönzésére, valamint
egy egészségfejlesztést célzó programot, ahol az alkoholfüggőség, a dohányzás és egyéb
szenvedélybetegségek megelőzéséről, illetve az anyák egészségtudatos magatartásának
támogatásáról lesz szó.

Megvalósított programok tagonkénti eloszlása:

Balatonhenye Község Önkormányzata:
Létszám/
Tevékenység leírása
Célcsoport
Alkalomszám
Alkalom
Rendezvényszervezés- Közösségépítés,
Helyi lakosság
közösségi terek kihasználása

5
30 fő

Rendezvényszervezés – Fiatalok
Helyi lakosság – elsősorban
közösségépítése
5
30 fő

a fiatalok
Rendezvényszervezés – Egészségfejlesztés
Helyi lakosság
5
30 fő
Rendezvényszervezés – Generációk
Helyi lakosság
Klubja, Szívességcsere Program

8
15 fő

Rendezvényszervezés
Egészségfejlesztéshez kapcsolódó
Helyi lakosság
4
15 fő
preventív programok
Fejlesztési tervvel
Rendezvényszervezés – Álláskeresésre
rendelkező hátrányos
való felkészítés
6
15 fő

helyzetű célcsoporttagok
Rendezvényszervezés Nem fejlesztési
tervvel rendelkező HH célcsoport
Hátrányos helyzetű lakosság
munkaerő piaci elhelyezkedést támogató

6
15 fő
programok
Egyéb kommunikációs tevékenységek 1.
Közvetlen célcsoport: Helyi
kampány lakosság helyben maradásának
lakosság
ösztönzésére
2
nr.
Emellett hozzájárul a
2. egészségfejlesztési kampány
település megismertetéséhez
Képzés a potenciális munkaadóknak -
Potenciális munkaadók
érzékenyítés

1*30 óra
20 fő

30

A szervezet fejlesztése: hatékonyság,
módszertan, sztenderdek (30 óra)
Potenciális munkaadók
2*30 óra
10 fő
Személyiségfejlesztés (30 óra)
Fejlesztési tervvel
Képzés: együttműködési kompetencia
rendelkező hátrányos
1*30 óra
fejlesztése, csoportmunka célcsoport:

20 fő

helyzetű célcsoporttagok

Kővágóörs Község Önkormányzata:
Létszám/
Tevékenység leírása
Célcsoport
Alkalomszám
Alkalom
Rendezvényszervezés- Közösségépítés,
Helyi lakosság
közösségi terek kihasználása

4
30 fő

Rendezvényszervezés – Fiatalok
Helyi lakosság – elsősorban
közösségépítése
4
30 fő

a fiatalok
Rendezvényszervezés – Egészségfejlesztés
Helyi lakosság
4
30 fő
Rendezvényszervezés – Generációk
Helyi lakosság
Klubja, Szívességcsere Program

8
15 fő

Rendezvényszervezés
Egészségfejlesztéshez kapcsolódó
Helyi lakosság
2
15 fő
preventív programok
Rendezvényszervezés – Preventív jellegű
Helyi lakosság
5
20 fő
programsorozat
Egyéb kommunikációs tevékenységek
Közvetlen célcsoport: Helyi
1. kampány lakosság helyben maradásának
lakosság
ösztönzésére
2
nr.

Emellett hozzájárul a
2. egészségfejlesztési kampány
település megismertetéséhez
Szakemberek képzése: munkakör
betöltésre alkalmas végzettség
4 fő helyi lakos
1
4 fő
megszerzése

31

Táplánszentkereszt Község Önkormányzata:
Létszám/
Tevékenység leírása
Célcsoport
Alkalomszám
Alkalom
Rendezvényszervezés- Közösségépítés,
Helyi lakossá
közösségi terek kihasználása
g
5
30 fő

Rendezvényszervezés – Fiatalok
Helyi lakosság – elsősorban
közösségépítése
5
30 fő

a fiatalok
Rendezvényszervezés – Egészségfejlesztés
Helyi lakosság
5
30 fő
Rendezvényszervezés – Generációk
Helyi lakosság
Klubja, Szívességcsere Program

10
15 fő

Rendezvényszervezés
Egészségfejlesztéshez kapcsolódó
Helyi lakosság
8
15 fő
preventív programok
Rendezvényszervezés – Preventív jellegű
Helyi lakosság
5
20 fő
programsorozat
Fejlesztési tervvel
Rendezvényszervezés – Álláskeresésre
való felkészítés
rendelkező hátrányos
6
20 fő

helyzetű célcsoporttagok
Rendezvényszervezés Nem fejlesztési
tervvel rendelkező HH célcsoport
Hátrányos helyzetű lakosság
munkaerő piaci elhelyezkedést támogató

5
20 fő
programok
Egyéb kommunikációs tevékenységek 1.
Közvetlen célcsoport: Helyi
kampány lakosság helyben maradásának
lakosság
ösztönzésére
2
nr.
Emellett hozzájárul a
2. egészségfejlesztési kampány
település megismertetéséhez
Képzés a potenciális munkaadóknak – Az
igényfelmérésben beazonosításra került
szakemberhiány enyhítését szolgáló
tevékenység –
1. szakmai megvalósításban résztvevők
Potenciális munkaadók, az
felkészítése
önkormányzatok

3*30 óra
20 fő
munkatársai
2. Szolgáltatásfejlesztés a humán
közszolgáltatások terén
3. Képzés a potenciális munkaadóknak -
együttműködés - konfliktuskezelés
Szakemberek képzése: munkakör
betöltésre alkalmas végzettség
4 fő helyi lakos
1
4 fő
megszerzése
Képzés: 1. együttműködési kompetencia
Fejlesztési tervvel
fejlesztése, csoportmunka együttműködés-
rendelkező hátrányos
6*30 óra
20 fő
fejlesztés 2. munkára való képességet
helyzetű célcsoporttagok
32

javító intézkedések: érték és
munkaszemlélet fejlesztése 3. önálló
életvitelre képessé tevő program
személyiségfejlesztés / érzelmi
intelligencia fejlesztése 4. álláskeresésre
felkészítés (2 csoport) önéletrajz készítés
és interjúra való felkészülés, 5.
Munkaszocializáció megszerzését segítő
tevékenység motivációs tréning /
szemléletformálás

Sorokpolány Község Önkormányzata:
Létszám/
Tevékenység leírása
Célcsoport
Alkalomszám
Alkalom
Rendezvényszervezés- Közösségépítés,
Helyi lakosság
közösségi terek kihasználása

6
30 fő

Rendezvényszervezés – Fiatalok
Helyi lakosság – elsősorban
közösségépítése
6
30 fő

a fiatalok
Rendezvényszervezés – Egészségfejlesztés
Helyi lakosság
6
30 fő
Rendezvényszervezés – Generációk
Helyi lakosság
12
15 fő
Klubja, Szívességcsere Program
Rendezvényszervezés
Egészségfejlesztéshez kapcsolódó
Helyi lakosság
4
15 fő
preventív programok
Egyéb kommunikációs tevékenységek
Közvetlen célcsoport: Helyi
1. kampány lakosság helyben maradásának
lakosság
ösztönzésére
2
nr.

Emellett hozzájárul a
2. egészségfejlesztési kampány
település megismertetéséhez
Szakemberek képzése: munkakör
betöltésre alkalmas végzettség
2 fő helyi lakos
1
2 fő
megszerzése

33

Sorkikápolna Község Önkormányzata:
Létszám/
Tevékenység leírása
Célcsoport
Alkalomszám
Alkalom
Rendezvényszervezés- Közösségépítés,
Helyi lakosság
közösségi terek kihasználása

4
30 fő

Rendezvényszervezés – Fiatalok
Helyi lakosság – elsősorban
közösségépítése
2
30 fő

a fiatalok
Rendezvényszervezés – Egészségfejlesztés
Helyi lakosság
4
30 fő
Rendezvényszervezés – Generációk
Helyi lakosság
Klubja, Szívességcsere Program

10
15 fő

Rendezvényszervezés
Egészségfejlesztéshez kapcsolódó
Helyi lakosság
4
15 fő
preventív programok
Egyéb kommunikációs tevékenységek
Közvetlen célcsoport: Helyi
1. kampány lakosság helyben maradásának
lakosság
ösztönzésére
2
nr.

Emellett hozzájárul a
2. egészségfejlesztési kampány
település megismertetéséhez

A projektjavaslatunk kapcsán az alábbi előnyt jelentő szempontok teljesülnek:
  A  projekt  a  minimálisan  előírt  indikátor  és  számszerűsített  szakmai  elvárás  értékek
valamelyike  esetén  magasabb  értéket  vállal:  Egyes  tevékenységek  esetén  25  %-al
magasabb értékét vállalunk (bevont lakosok száma és egészségfejlesztési programokkal
elért lakosok száma).
  A fejlesztés összhangban áll a Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiával,
és ez bemutatásra került.
  A fejlesztés hozzájárul a Kormány által elfogadott nemzeti térségfejlesztési programok
megvalósulásához.

34

2.4.  A  család  és  gyermekjóléti  szolgáltatások,  védőnői  szolgáltatások,  egészségügyi
szolgáltatások, nevelési tanácsadók humán kapacitásának növelését célzó intézkedések
bemutatása

Habár az előző pontban, a megvalósítani kívánt tevékenységeink tartalmának kifejtése során
már érintettük a különböző egészségügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó intézkedéseket, azok
kiemelt fontosságára való tekintettel ebben a fejezetben bővebben be szeretnénk mutatni ezen
intézkedések szakmai tartalmát.
Fontos  szempont  számunkra,  hogy  a  képzéseinkkel,  rendezvényeinkkel,  egyéb  szakmai
intézkedéseinkkel olyan javulást idézzünk elő a településeken élők körében, amely a projekt
lezárulta után is  hasznosul,  illetve hosszútávon fenntartható.  Kiemelt  figyelmet  fordítunk az
egészségügyi  szolgáltatásokat  ellátó  humán  kapacitás  növelésére,  valamint  az
egészségmegőrzés, a tudatos életvitel és a preventív jellegű egészségfejlesztés alapelveinek a
helyben élő lakosok körében történő tudatosítására. Ezen intézkedések két  részre oszthatók,
egyrészt a fenti célokat szolgálják az egészségmegőrzéshez kapcsolódó programjaink, másrészt
a településeken történő felújítások is ezt célozzák az infrastrukturális fejlesztések révén.
Ami a különböző rendezvényeket illeti, különösen nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy minden
településen legyen olyan program, amely közvetetten vagy közvetve az egészséges életmódhoz,
az  egészség  megőrzéséhez,  az  erről  szóló  tudás  fejlesztéséhez  kapcsolódik.  Összességében
elmondható,  hogy  mind  az  5  településen  lesz  az  egészségfejlesztéshez  kapcsolódó  és  a
különböző, egészségre káros szenvedélybetegségek preventív kezelését célzó program is. Az
általunk  megvalósított  programelemek  kapcsán  a  két  legfontosabb  szempont  a  hatékonyság
biztosítása  és  a  prevenciós  szerep  dominanciája.  Úgy  véljük,  hogy  a  képzéseken,
rendezvényeken  résztvevők  csak  akkor  tudják  a  megszerzett  információkat  alkalmazni  a
mindennapok során, ha az átadott tudás megfelelő hatásfokú, illetve olyan információkat ad át,
amelyeket  laikusként  is  könnyen  lehet  a  hétköznapi  élet  során  kamatoztatni.  A  prevenciós
szerepet azért tartjuk fontosnak hangsúlyozni, mert sokkal könnyebb megelőzni a különböző
szenvedélybetegségeket és az egészségre káros szokásokat még azok kialakulása előtt. Ennek
a  személetmódnak  az  átadását  kiváltképpen  a  hátrányos  és  halmozottan  hátrányos  helyzetű
személyek  körében  gondoljuk  relevánsnak,  hiszen  a  rossz  gazdasági  helyzet,  a
munkanélküliség, az oktatás hiánya, a nem megfelelő minőségű életkörülmények mind-mind
elősegítik  például  a  dohányzás,  az  alkoholfüggőség,  illetve  más  egészségre  káros
35

szenvedélybetegségek kialakulását, preventív megelőzésük azonban pozitív hatással lehet az
élet más területein jelentkező hátrányok leküzdésére is.
Ezen  kívül  a  humán  kapacitás  növelését  és  a  humán  szolgáltatások  minőségének  javítását
célozzák a több településen is megvalósuló felújítások. Az egészségügyi szolgáltatások szintjét
emeli  és  teszi  hozzáférhetőbbé  a  sorkikápolnai  orvosi  rendelő  teljes  körű  felújítása,  a
sorokpolányi védőnői tanácsadó és orvosi rendelő korszerűbbé tétele, valamint a kővágóörsi, a
védőnői  szolgálatnak  otthont  adó  épület  felújítása.  Az  infrastrukturális  fejlesztések
bizonyíthatóan  pozitív  hatást  gyakorolnak  a  szolgáltatások  minőségére,  ezen  felül  javítják  a
települések lakosságmegtartó erejét és a humánerőforrás bővítésénél is vonzó szempont lehet a
településeken elhelyezkedni kívánó szakemberek számára.

2.5. Az intézményhiányból eredő hátrányok enyhítését célzó intézkedések bemutatása
Az  intézményhiányból  eredő  hátrányok  enyhítését  elsősorban  a  képzési  tevékenységek  és  a
prevenciós  rendezvények  révén  kívánjuk  elérni.  Az  intézményhiány  természetesen  a
hátrányosabb helyzetben lévő régiókban fokozottabban jelentkezik, ilyen lehet többek között a
különböző egészségügyi intézmények hiánya és a polgármesteri vagy a közös önkormányzati
hivatal szervezetének elmaradottsága, kis kapacitása.
Tekintve, hogy a konzorciumi települések közül Balatonhenye és Sorkikápolna 500 fő alatti,
Sorokpolány  és  Kővágóörs  1000  fő  alatti  lakosságszámmal  rendelkezik  és  mindössze
Táplánszentkereszten élnek 2000 főnél többen, az egészségügyi szolgáltatások során számos
hátránnyal  kell  számolniuk  az  itt  élőknek.  Egyrészt  a  különböző  egészségügyi  szolgáltatást
nyújtó intézményeket vagy több önkormányzat közösen tartja fent vagy nem áll rendelkezésre
kellő mennyiségű szakember az egyre inkább növekvő feladatok ellátására. Kiemelendő, hogy
a  speciális  egészségügyi  problémák  kezelésére  nincsenek  specifikus  intézmények,  ami  a
lakosság  számára  szintén  hátrányos,  hiszen  egy  adott  szolgáltatás  igénybevételéért  utazniuk
kell.  Ezen  intézményi  hiányosságokra  megoldás  lehet  egyrészt  a  szakemberek,  dolgozók
képzése, meglévő tudásuk folyamatos aktualizálása, frissítése, például továbbképzések révén,
másrészt a lakosság tudatos életmóddal kapcsolatos ismereteinek bővítése. Utóbbiakra számos
egészségfejlesztéshez kötődő programot szervezünk, melyek közül több preventív jellegű. Ezek
bővebb kifejtésétől ebben a fejezetben eltekintünk, ismertetésük már megtörtént az előző pont
keretein belül.
36

Az  intézményhiányból  eredő  hátrányok  másik  területe  a  polgármesteri  és  a  közös
önkormányzati  hivatalokban  dolgozó  szakapparátus  meglehetősen  csekély  száma.  Ez  az
állampolgárokat  hivatalos  ügyeik  intézése  során  érintheti  hátrányosan,  hiszen  minél
kevesebben dolgoznak az önkormányzatnál, annál leterheltebbek, ezáltal kevesebb idejük jut
az állampolgárok ügyeivel  foglalkozni, ami automatikusan a határidők hosszabbodásához, a
közügyek bonyolódásához vezethet. Erre lehet egyfajta megoldási javaslat, ha az állampolgárok
képességeit fejlesztjük, növeljük az állampolgári aktivitásukat, az önállóságukat és közösségi
szinten  való  cselekvésüket  ösztönözzük.  Rendezvényeink  közül  számos  ezekhez  igazodik,
továbbá  igyekszünk  a  potenciális  munkaadóknak,  valamint  az  önkormányzati  dolgozóknak
olyan képzéseket nyújtani, amelyek segítségével elsajátíthatják azokat a képességeket, amelyek
birtokában nagyobb hatásfokkal fogják ellátni a feladatukat és proaktívabban fognak hozzáállni
a lakosság igényeihez. Képzéseink közül ilyenek az érzékenyítést, a szervezet fejlesztését, az
együttműködési kompetencia fejlesztését, a személyiségfejlesztést célzók.

2.6. Helyi esélyegyenlőségi programokkal való összhang bemutatása
A  projekt  tevékenységeinek  megtervezése  során  kiemelt  figyelmet  fordítottunk  a  helyi
esélyegyenlőségi  programokkal  (továbbiakban:  HEP)  való  összhang  kialakítására.  Első
lépésben  megállapíthatjuk,  hogy  a  konzorciumban  résztvevő  települések  közül  mindegyik
rendelkezik esélyegyenlőségi tervvel, ami a pályázók elvi eltökéltségét is bizonyítja, ezen kívül
jó kiindulópont volt a projekt tevékenységeinek, programjainak szervezése, tervezése során is.
Balatonhenye helyi esélyegyenlőségi programja meghatározza azokat a célokat, amelyeket a
HEP  által  érvényesíteni  kíván.  Ezek  az  következők:  az  egyenlő  bánásmód,  és  az
esélyegyenlőség  biztosításának  követelménye,  a  közszolgáltatásokhoz  történő  egyenlő
hozzáférés  elve,  a  diszkriminációmentesség,  a  szegregációmentesség,  a  foglalkoztatás,  az
egészségügy,  az  oktatás  és  a  lakhatás  területén  a  helyzetelemzés  során  feltárt  problémák
komplex  kezelése  érdekében  szükséges  intézkedések.  A  konkrét  intézkedéseket  célzó
csoportok, társadalmi  rétegek tekintetében is  pontosít a HEP, vagyis  meghatározza azokat  a
társadalmi  csoportokat  is,  amelyek  számára  segítséget  kíván  nyújtani  az  esélyegyenlőségi
intézkedések megvalósításával. A község számára fontos, hogy a mélyszegénységben élők, a
romák, a nők, az idősek és a fogyatékkal élők helyzetében is pozitív változások következzenek
be.

37

2.7.  Indikátorok,  műszaki-szakmai  tartalomhoz  és  a  mérföldkövekhez  kapcsolódó
mutatók

A projektünk megvalósítása során 4 mérföldkővel tervezünk.
1.  mérföldkő
Az első mérföldkő elérésének tervezett időpontja 2018.június 30., ameddig a támogatási összeg
10%-ról kifizetési igénylés kerül benyújtásra.
2.  mérföldkő
A második mérföldkő elérésének tervezett időpontja 2018. december 31. A második mérföldkő
időpontjáig a projektünkbe bevont személyek létszáma eléri a 40%-ot, a szervezetfejlesztési
intézkedésekkel érintett intézmények száma a 60%-ot, ezen kívül beszámolunk az indikátorok
teljesítéséről, illetve a támogatási összeg 35%-áról kifizetési igénylést nyújtunk be.
3.  mérföldkő
A harmadik mérföldkő elérésének tervezett időpontja 2019. május 30. A harmadik mérföldkőig
a támogatási összeg 35%-áról kifizetési igénylés kerül benyújtásra, valamint a projektbe bevont
személyek száma eléri a 60%-ot, a szervezetfejlesztési intézkedésekkel érintett intézmények
száma pedig a 75%-ot.
4.  mérföldkő
Utolsó, tehát negyedik  mérföldkő a projekt fizikai befejezése, vagyis 2019. szeptember 1-je
lesz, amely dátummal a projektben vállalt mutatók eredményei 100%-ban megvalósulnak, ezen
kívül a támogatási összeg 90%-ról kifizetési igénylést nyújtunk be.

38

Indikátorok:
A projekt megvalósítása során, az alábbi indikátorokat teljesítjük:

Célérték 2018-ra
Célérték a fizikai
Indikátor neve
vonatkozóan
zárásig
Egészségfejlesztő és betegségmegelőző
150 fő
200 fő
programokban részt vevő személyek száma
A munkaerő-piaci integráló programokba bevont
200 fő
230 fő
hátrányos helyzetű személyek száma
Migráns, külföldi hátterű, kisebbségi (ide értve a
marginalizálódott közösségeket, például a romákat)
150 fő
200 fő
résztvevők száma
A program elhagyását követően a munkaerőpiacra,
0 fő
50 fő
vagy munkaerő-piaci programba belépők száma

A projekt fizikai befejezéséig egészségfejlesztő és betegségmegelőző programokban részt vevő
személyek száma 200 fő, a munkaerő-piaci integráló programokba bevont hátrányos helyzetű
személyek száma 230 fő, kisebbségi résztvevők száma 200 fő, míg a szervezetfejlesztési
intézkedésekkel érintett intézmények száma 5 darab. A fenntartási időszak végéig a program
elhagyását követően a munkaerőpiacra vagy a munkaerő-piaci programba belépők száma 50 fő.

Műszaki-szakmai eredmény:
A műszaki-szakmai tartalomhoz kapcsolódó mutatók tekintetében az alábbi, számszerűsített
szakmai célokat kívánjuk elérni:

Célérték a projekt fizikai
Műszaki-szakmai eredmény megnevezése
befejezéséig
Legalább a lakosság 10
A projekt valamely programelemébe bevont személyek száma
%-a

(525 fő)
Humán közszolgáltatásokra vonatkozóan, a projektnek köszönhetően
5 fő
elhelyezkedő szakemberek száma

Család és gyermekjóléti szolgálatok prevenciós szerepének megerősítése
érdekében indított, preventív jellegű programokon részt vett személyek
100 fő
száma
Elkészített egyéni fejlesztési tervek száma
100 db
39

Az egyéni fejlesztési terv alapján, a foglalkoztathatóság szempontjából
fontos kompetenciák fejlesztését célzó programelemben résztvevők
100 fő
száma
A hátrányos helyzetű csoportok elsődleges munkaerőpiacra jutását
támogató programokban nem egyéni fejlesztési terv alapján résztvevők
100 fő
száma
A hátrányos helyzetű csoportok elsődleges munkaerőpiacra jutását
támogató programok (aktív munkaerő
3 db
-piaci eszközök) tematikái
Mentori tevékenységgel elért személyek száma
30 fő
A lakosság egészségmegtartásának fejlesztését célzó közösségi
egészségnevelési és egészségfejlesztési programokkal elért személyek
250 fő
száma
Közösségi fejlesztési folyamatokban résztvevő helyi lakosok száma
125 fő
A helyi közösségekben való szerepvállalásra felkészítő programokon
40 fő
résztvevők száma

Fiatalok közösségépítése tevékenység csoporthoz tartozó programokba
50 fő
bevontak száma

A helyi életminőség javítását célzó, és a célcsoport helyben maradását
ösztönző programok száma
2 db

A fiatalok helyben maradását ösztönző szolgáltatások/ programok száma
2 db

A  projekt  összes  programelemébe  bevont  személyek  aránya  tevékenységcsoportonként  és
összességében is eléri legalább a 10%-ot, a helyi szakemberhiányos humán közszolgáltatásban,
a  projektnek  köszönhetően  elhelyezkedő  szakemberek  száma  legalább  5  fő,  a  család  és
gyermekjóléti  szolgálatok  prevenciós  szerepének  megerősítése  érdekében  indított,  preventív
jellegű  programokon  részt  vett  személyek  száma  legalább  100  fő,  a  projekt  keretében  adott
személyekhez  kapcsolható  elkészített,  egyéni  fejlesztési  tervek  száma  legalább  100  db.  Az
egyéni  fejlesztési  terv  alapján,  a  foglalkoztathatóság  szempontjából  fontos  kompetenciák
fejlesztését célzó programelemben résztvevők száma minimum 100 fő, a hátrányos helyzetű
csoportok  elsődleges  munkaerőpiacra  jutását  támogató  programokba  nem  egyéni  fejlesztési
terv  alapján  résztvevők  száma  100  fő,  továbbá  a  hátrányos  helyzetű  csoportok  elsődleges
munkaerőpiacra jutását támogató programok tematikák száma minimum 3 darab. A mentori
tevékenységgel elért személyek száma 30 fő, a lakosság egészségmagatartásának fejlesztését
célzó közösségi egészségnevelési és egészségfejlesztési programokkal elért személyek száma
200 fő, a közösségi fejlesztési folyamatokban résztvevő helyi lakosok száma 100 fő. A helyi
közösségekben való szerepvállalásra felkészítő programokon résztvevők száma 40 fő, a fiatalok
közösségépítése tevékenység csoporthoz tartozó programokba bevontak száma 50 fő, a helyi
40

életminőség javítását célzó, és a célcsoport helyben maradását ösztönző programok száma 2
darab, végezetül pedig a 18-30 éves korosztály helyben maradását ösztönző programok száma
2 db.
A tervezés során már egyértelműen kiderült, hogy  a bevont  személyek száma meghaladja a
felhívásban  előírt  minimumot,  a  bevont  lakosok  száma,  valamint  a  egészségfejlesztési
programokkal  elért  személyek  száma  mutató  esetében  is  legalább  25%-al  több  résztvevőt
tudunk elérni, mint a megadott minimum érték.

3.  A SZAKMAI ÉS PÉNZÜGYI MEGVALÓSÍTÁS RÉSZLETES
ÜTEMEZÉSE
3.1. A tervezett fejlesztés bemutatása

3.1.1. A megvalósulás helyszíne
A projekt megvalósulásának helyszínei a konzorciumban részt vevő települési önkormányzatok
közigazgatási területei lesznek, vagyis Balatonhenye, Sorkikápolna, Sorokpolány, Kővágóörs
és Táplánszentkereszt. A helyszín jelenlegi adottságai teljes mértékben megfelelnek azoknak
az elvárásoknak, amelyek a projekt megvalósításához feltétlenül szükségesek. Projektünk célja
az érintett szervezetek fejlesztése is, ezért kiemelt figyelmet szeretnénk fordítani a települési
önkormányzatok,  a  bekapcsolódó  civil  szervezetek,  illetve  a  vállalkozások  szervezeteinek
fejlesztésére, különös tekintettel a humánerőforrás, a humánszolgáltatások és az infrastruktúra
minőségének javítására.

3.1.2.  Az  előkészítéshez  és  a  megvalósításhoz  kapcsolódó  feladatok
meghatározása
Ebben a fejezetben azokat a járulékos feladatokat kívánjuk röviden összefoglalni, amelyek a
szükséges feltételeket teremtik meg ahhoz, hogy a projekt megvalósítása sikerrel zárulhasson.
Mindenekelőtt kiemelnénk a részletes szakmai- és ütemterv, a pénzügyi terv és a kockázatokról
szóló  elemzés  elkészítését.  A  projekt  előkészítésének  elengedhetetlen  feltételei  bizonyos
szervezetfejlesztési  feladatok  is,  például  a  projektmenedzsment  összetételének  részletes
41

meghatározása,  a  szakmai  megvalósítók,  a  mentorok  és  a  közösségszervezők  személyének
meghatározása, a hatáskörök, feladatok tisztázása.
Szintén az előkészítéshez kapcsolódik a nyilvánosság projektről való értesítése, a különböző
kommunikációs csatornákon történő előzetes tájékoztatás.
A pályázat beadását megelőző konzorciumi ülések alkalmával került meghatározásra a projekt
szakmai tartalma, és a megvalósítási szakaszt érintő tevékenységek és feladatok meghatározása
is, amelyeket jelen dokumentum vonatkozó fejezetei fejtenek ki részletesen. Emellett, az alábbi
projektelemek  meghatározása  is  megtörtént,  a  feladatot  ellátó  konzorciumi  tag  kijelölése
megtörtént:
  projektmenedzsment szervezet felépítése és feladatainak meghatározása
  szakmai stáb felépítése és feladatainak meghatározása
  eszközbeszerzés és felújítás meghatározása
  könyvvizsgálati kötelezettség és közbeszerzési érintettség meghatározása
  horizontális szempontok érvényesítése
  tájékoztatás és nyilvánosságra vonatkozó előírások szerinti tevékenységek
A  feladatok  meghatározásánál  a  jelen  pályázat  felhívása,  az  Általános  útmutató,  a  hatályos
KTK, valamint a 272/2014 Kormányrendelet előírásait vettük alapul.

3.1.3. A fejlesztés hatásainak elemzése
A  célcsoportjaink  közé  tartozik  100  fő  fejlesztési  tervvel  rendelkező  hátrányos  helyzetű
személy,  100  fő  fejlesztési  tervvel  nem  rendelkező  hátrányos  helyzetű  személy,  továbbá  a
potenciális  munkaadókat  és  az  önkormányzati  dolgozókat  is  fejleszteni  kívánjuk  a
képzéseinkkel. Természetesen a különböző célcsoportok fejlesztése során más-más prioritások
érvényesülnek és más-más módszereket, metódusokat kell alkalmazni. Ebben a fejezetben ezt
kívánjuk röviden bemutatni.
A  hátrányos  helyzetű  személyek  fejlesztésénél  a  célunk  az,  hogy  e  személyek  társadalmi-
gazdasági integrációját elősegítsük, és minél inkább felgyorsítsuk, illetve, hogy a különböző
területeken  jelentkező  hátrányok  hatásait  csökkentsük.  Kívánatos  eredmény  lenne  a
foglalkoztatás bővülése a településen, a munkakörülményekben bekövetkező érezhető javulás,
a  területi  különbségek  csökkenése  és  a  különleges  társadalmi  csoportok  védelme,  mely
elengedhetetlen feltétele az esélyegyenlőség garantálásának.
42

A  munkaadók  és  önkormányzati  dolgozók  képzéseinél  kiemelt  figyelmet  fordítunk  a
személyiség-  és  szervezetfejlesztésre,  ezáltal  elősegítve  a  munkaadók  és  hátrányos  helyzetű
csoportok közti párbeszédet, a mindkét fél részéről szükséges empatikus hozzáállást.
Prioritás számunkra, hogy a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést elérhetőbbé tegyük, hiszen
ennek hiányában elképzelhetetlen a valós társadalmi-és gazdasági integráció.
Eredményes megvalósítás esetén közvetett sikerként jelentkezhet az egész településre, tágabb
értelemben az egész régióra kiható gazdasági fellendülés és a társadalmi problémák csökkenése.
Szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy a megvalósítás során kellő figyelmet fogunk fordítani
a környezet védelmére, úgy, mint a levegőtisztaság és a talajminőség megőrzésére, az optimális
területhasználatra,  a  hulladék-hasznosítás  fokozatos  jobbá  tételére,  valamint  a  környezeti
kockázatok csökkentésére.
A.  Társadalmi és gazdasági hatások
A projekt megvalósításától az alábbi társadalmi és gazdasági hatásokat várjuk
  enyhül  a  térség  munkaerőpiacára  jellemző  szezonalitás,  növekszik  az  éves
foglalkoztatást nyújtó munkahelyek aránya
  csökken a térség munkanélküliségi rátája
  a nők és férfiak egyenlő eséllyel lépnek be a munkaerőpiacra
  növekszik  a  romák,  nők,  megváltozott  munkaképességűek  és  fogyatékosok,  idősebb
munkavállalók munkaerő-piaci részvétele
  növekszik a munkavállalók szakképzettsége
  intenzív partneri együttműködés alakul ki a munkaerő-piaci szereplők között
  megerősödnek a helyi közösségek, új közösségek alakulnak ki
  elősegíti a lakosság helyben maradását

B.  Környezeti hatások
  a projekt során előnyben részesítjük a környezetbarát termékeket, a beszerzések során
is erre törekszünk
  előnyben részesítjük a környezetbarát megvalósítási helyszíneket
  előnyben  részesítjük  az  újrahasznosított  anyagok  használatát,  valamint  a  szelektív
hulladékgyűjtést a megvalósított rendezvényeken
  a projekt során a csoportos utazásra és utaztatásra törekszünk
43

3.1.4. Pénzügyi terv
A pénzügyi terv a 2017. szeptember 1-től 2019. szeptember 1-ig tartó időszakra vonatkozik.
Ez  az  időszak  egyben  a  projekt  megvalósításának  időszaka  is,  a  záró  kifizetés  igénylése  az
utolsó mérföldkő elérését követő legfeljebb 90 napon belül megtörténik.
A konzorciumvezető és a tagok is önálló költségvetéssel rendelkeznek. Mind a vezető partner,
mind a konzorciumi tagok nagy tapasztalattal rendelkeznek Európai Uniós projektek pénzügyi
lebonyolításában és elszámolásában, azonban a konzorciumvezető tapasztalt projektmenedzsert
és pénzügyi vezetőt alkalmaz a teljes projektidőszak alatt, akik támogatják a konzorcium tagjait
a sikeres megvalósításban és elszámolásban.
A  támogatási  konstrukció  keretében  igényelt  támogatás  összege  220  000  000  forint.  A
következőben  azt  kívánjuk  röviden  ismertetni,  hogy  ez  milyen  arányban  oszlik  meg  a
konzorciumi  tagok  között.  A  konzorciumot  vezető  Balatonhenye  22,86%-os  aránnyal
rendelkezik, vagyis 50 301 310 Ft-ra pályázott, Sorkikápolna 12,31%-ra, ami 27 078 520 Ft-ot
jelent, Sorokpolány 16,78%-ra, azaz 36 912 370 Ft-ra. Kővágóörs esetében 15,08%-os arányról
beszélhetünk, ami 33 174 800 Ft-ot jelent, Táplánszentkereszt pedig 32,97%-os részesedésre
pályázott, amelynek összege 72 533 000 Ft. A költségvetés összeállításánál szempont volt a
települ lélekszáma és ezzel arányosan a megvalósított szakmai tevékenységek aránya.
ÁFA levonási jogok:
Balatonhenye
A támogatást igénylő nem alanya az ÁFÁ-nak. Az elszámolásnál
az ÁFA-val növelt (bruttó) összeg kerül figyelembevételre.
Kővágóörs
A támogatást igénylő nem alanya az ÁFÁ-nak. Az elszámolásnál
az ÁFA-val növelt (bruttó) összeg kerül figyelembevételre.
Táplánszentkereszt
A támogatást igénylő nem alanya az ÁFÁ-nak. Az elszámolásnál
az ÁFA-val növelt (bruttó) összeg kerül figyelembevételre.
Sorkikápolna
A támogatást igénylő nem alanya az ÁFÁ-nak. Az elszámolásnál
az ÁFA-val növelt (bruttó) összeg kerül figyelembevételre.
Sorokpolány
A támogatást igénylő nem alanya az ÁFÁ-nak. Az elszámolásnál
az ÁFA-val növelt (bruttó) összeg kerül figyelembevételre.

44

Az alábbiakban bemutatásra kerül a teljes költségvetés konzorciumi tagonként megbontva:

Költségvetés- Balatonhenye Község Önkormányzata
1)  Egyéb általános (rezsi) költség
Rezsiköltségek elszámolásával tervezünk az alábbiak szerint:
  Közüzemi szolgáltatások költsége a teljes projektidőszakra vonatkozóan bruttó 106 680
Ft.
  Kommunikációs  és  postaforgalmi  szolgáltatások  költsége  a  teljes  projektidőszakra
vonatkozóan bruttó 106 680 Ft.
  Bankszámla  nyitás  és  vezetés  költsége  (ide  értve  a  tranzakciós  költséget  is)  a  teljes
projektidőszakra vonatkozóan bruttó 48 000 Ft.
2)  Beruházáshoz kapcsolódó költségek
  Felújítás  (kizárólag  nem  építési  engedély  köteles):  A  projekt  megvalósítása
során  egy  ingatlan  felújításával  tervezünk,  a  felújítás  során  csak  olyan
tevékenységeket  látunk el,  amelyek nem  engedélykötelesek.  A felújítás során
egy,  az  önkormányzat  tulajdonában  lévő  ingatlant  újítunk  fel,  amely  így
alkalmas  lesz  a  kis  létszámú  programok  megvalósítására  és  a  közösségépítő
programokhoz  kapcsolódó  közösségi  térként  is  funkcionál  majd.  A  felújítás
költsége összesen nettó 1 600 000 Ft + ÁFA, azaz bruttó 2 032 000 Ft.
  Bekerülési  érték:  Az  eszközbeszerzés  részeként  a  település  biztonságának
növelése  érdekében  térfigyelő  rendszer  kerül  beszerzésre,  amelynek
elszámolható költsége nettó 1 700 000 Ft + ÁFA, azaz bruttó 2 159 000 Ft. A
megfelelő  minőségű  teljes  körű  rendszer  értéke  meghaladja  a  tervezett
költségeket, így a különbözetet az önkormányzat finanszírozza.
3)  Átalányalapú egységköltség
  Projektmenedzsment  költség:  A  projekt  során  1  fő  projektmenedzsert
alkalmazunk  munkaviszony  keretében,  heti  20  órában.  Ennek  megfelelően
bruttó bérköltsége 80 500 Ft,  járulékköltsége 17  710 Ft  havonta, ami a teljes
projektidőszakra  vonatkozóan  (24  hónap)  összesen  bruttó  1  932  000  Ft
bérköltség és 425 040 Ft járulékköltség. A projekt során 1 fő pénzügyi vezetőt
alkalmazunk  munkaviszony  keretében,  heti  20  órában.  Ennek  megfelelően
bruttó bérköltsége 80 500 Ft,  járulékköltsége 17  710 Ft  havonta, ami a teljes
45

projektidőszakra  vonatkozóan  (24  hónap)  összesen  bruttó  1  932  000  Ft
bérköltség és 425 040 Ft járulékköltség.
4)  Szakmai megvalósításban közreműködő munkatársak költségei:
  Szakmai  vezető  és  szakmai  megvalósító  bérköltsége:  A  projekt  során  1  fő
szakmai vezetőt alkalmazunk munkaviszony keretében, heti 40 órában. Ennek
megfelelően bruttó bérköltsége 161 000 Ft, járulékköltsége 35 420 Ft havonta,
ami a teljes projektidőszakra vonatkozóan (24 hónap) összesen bruttó 3 864 000
Ft  bérköltség  és  850  080  Ft  járulékköltség.  A  projekt  során  1  fő  szakmai
megvalósítót és mentort alkalmazunk munkaviszony keretében, heti 30 órában.
Szakmai megvalósítói feladatait heti 15, mentori feladatait heti 15 órában látja
el. Ennek megfelelően bruttó bérköltsége 120 750 Ft, járulék költsége 26 565 Ft
havonta, ami a teljes projektidőszakra vonatkozóan (24 hónap) összesen bruttó
2 898 000 Ft bérköltség és 637 560 Ft járulékköltség.
5)  Célcsoport támogatásának költségei
  Képzés költsége résztvevőnként: A projekt megvalósítása során négy képzést
valósítunk meg, melyhez külső képzőt veszünk igénybe. A négy képzés teljes
költsége nettó 4 140 000 Ft + ÁFA. A képzések költsége résztvevőnként nettó
69  000  Ft.  A  megvalósított  képzések:  1.  Érzékenyítő  képzés  a  potenciális
munkaadóknak  1  db  30  órás  képzés  20  főnek  2.  Együttműködés-fejlesztés
képzés a bevont hátrányos helyzetű célcsoportnak 1 db 30 órás képzés 20 főnek.
3.A szervezet fejlesztése: hatékonyság, módszertan, sztenderdek képzés 1 db 30
órás képzés 10 főnek. 4. Személyiségfejlesztés képzés 1 db 30 órás képzés 10
főnek.  A  képzések  engedélyezett  képzések,  ennek  megfelelően  akkreditált
felnőttképző intézménytől vesszük igénybe a szolgáltatásokat.
  Célcsoport  számára  tartott  „programok/eseményekhez”  kapcsolódó  anyag
költség: A megvalósítás során a programokhoz és eseményekhez kapcsolódóan
a célcsoportnak biztosított anyagok költsége összesen nettó 600 000 Ft + ÁFA,
azaz bruttó 762 000 Ft.
  Célcsoport  számára  szervezett  programok  egyéb  költségei  (tanulási
programokhoz  kapcsolódó  belépőjegyek,  kellékek):  A  bevont  célcsoport
számára belépőjegyeket biztosítunk, melynek költsége összesen nettó 300 000
Ft + ÁFA, azaz bruttó 381 000 Ft.
46

  Utazási költség: A projekt megvalósítása során a célcsoporttagok programokhoz
kapcsolódóan felmerülő utazási költségének támogatásával számolunk. Előzetes
számításaink alapján 10 fő 40 alkalommal utazik, amelynek költsége nettó 1500
Ft + ÁFA / fő /alkalom, ami 10 fő és 40 alkalom esetén összesen nettó 600 000
Ft + ÁFA, azaz bruttó 762 000 Ft.
  Célcsoport  szállás  költsége:  A  projekt  megvalósítása  során  a  célcsoporttagok
programokhoz  kapcsolódóan  felmerülő  szállásköltségének  támogatásával
számolunk.  Előzetes  számításaink  alapján  10  fő  4  éjszakányi  szállásával
tervezünk,  amelynek  költsége  nettó  6000  Ft  +  ÁFA  /  fő  /  éj,  ami  10  fő  és  4
éjszaka esetén összesen nettó 240 000 Ft + ÁFA, azaz bruttó 283 200 Ft.
6)   Szakmai megvalósításban közreműködő munkatársak költségei
  Utazási  költség:  A  projektben  résztvevő  szakmai  vezető  és  szakmai  megvalósító
munkavégzéséhez  kapcsolódó  utazási  költségét  támogatjuk  az  alábbiak  szerint.
Havonta 3000 Ft + ÁFA, azaz bruttó  3810 Ft / fő / hó összeg kerül elszámolásra. A
két fő utazási költsége a teljes projektidőszakra vonatkozóan összesen bruttó 182
880 Ft.
7)  Szakmai megvalósításhoz kapcsolódó egyéb költségek
  Egyéb  a  projekt  szakmai  megvalósításához  kapcsolódó  anyagköltség:  A  projekt
szakmai  megvalósításához  kapcsolódóan  felmerülő  anyagok  elszámolásával
tervezünk összesen nettó 1 000 000 Ft + ÁFA, azaz bruttó 1 270 000 Ft összegben.

8)  Szakmai tevékenységekhez kapcsolódó szolgáltatások költségei
  Képzéshez  kapcsolódó  egyéb  költségek:  A  képzésen  résztvevőknek  étkezést
biztosítunk minden képzési napon, amelynek költsége nettó 2 500 Ft / fő / alkalom,
ami a két képzés estében összesen 6 alkalom. A képzéseken 20 fő vesz részt, így a
teljes étkezési költség 6*20 * 2500 Ft = nettó 300 000 Ft + ÁFA = bruttó 381 000
Ft.
  Sajtóközlemény  kiadása,  sajtó-nyilvános  esemény  szervezésének  költsége:  A
kötelezően  előírt  nyilvánosság  biztosítása  érdekében  egy  alkalommal
sajtóközlemény kerül megírásra és kiküldésre, amelynek költsége nettó 250 000 Ft
+  ÁFA,  azaz  bruttó  317  500  Ft.  A  költség  tartalmazza  a  sajtóközlemény
megjelenését  is.  Emellett  két  alkalommal  sajtó  nyilvános  esemény  is
47

megszervezésre kerül, amelynek teljes költsége összesen 900 000 Ft + ÁFA, azaz
bruttó 1 143 000 Ft.
  A  megvalósítás  helyszínén  tájékoztató  tábla  elkészítésének  és  elhelyezésének
költsége:  A  kötelezően  előírt  nyilvánosság  biztosítása  érdekében  a  megvalósítás
helyszínén kihelyezésre  kerül 1 db C típusú tájékoztató tábla, amelynek költsége
nettó 15 000 Ft + ÁFA, azaz bruttó 19 050 Ft.
  Egyéb kommunikációs tevékenységek költségei: A projekt megvalósítása során két
kampány megvalósításával tervezünk: 1. Kampány a lakosság helyben maradásának
ösztönzésére  2.  Figyelemfelhívó  egészségfejlesztési  kampány:  alkoholfüggőség
megelőzése,  dohányzás  megelőzés,  szenvedélybetegségek  megelőzése  és  anyák
egészségtudatos  magatartásának  támogatása  érdekében.  A  két  kampány
megvalósítására külső szolgáltatót veszünk igénybe. A kampányok teljes költsége
nettó 1000 000 Ft + ÁFA, azaz bruttó 1 270 000 Ft
  Rendezvényszervezés, kapcsolódó ellátási, ún. „catering” költségek, reprezentációs
költségek:  A  projekt  során  megvalósított  rendezvények  megszervezésére  külső
szállítót vonunk be. A rendezvényszervezés teljes költsége összesen nettó 14 985
000 Ft + ÁFA, azaz bruttó 19 030 950 Ft, amely az alábbi tevékenységekből épül
fel. Kötelező tevékenységek: Közösségépítő programok megvalósítása - közösségi
terek  kihasználása  rendezvény  megvalósítása  5  alkalommal  30  fő  részvételével,
Fiatalok  közösségépítése  rendezvény  megvalósítása  5  alkalommal  30  fő
részvételével, A lakosság egészségfejlesztését célzó rendezvények megvalósítása 5
alkalommal  30  fő  részvételével,  Workshop  a  fejlesztési  tervvel  nem  rendelkező
hátrányos  helyzetű  célcsoport  munkaerő-piaci  elhelyezkedésének  támogatása
érdekében  6  alkalommal.  15  fővel,  Workshop:  álláskeresésre  való  felkészítés  6
alkalommal,  15  fővel.  Választható  tevékenységek:  Egészségfejlesztéshez
kapcsolódó preventív program megvalósítása a lakosság körében 4 alkalommal, 15
fővel, Generációk Klubja  - szívességcsere program 8 alkalommal, 15 fővel.
  Projektszintű könyvvizsgálat költsége: A projektszintű könyvvizsgálat elvégzésére
külső  könyvvizsgáló  szolgáltatását  vesszük  igénybe,  amelynek  tervezett  költsége
összesen nettó 800 000 Ft + ÁFA, azaz bruttó 1 016 000 Ft.
9)  Tartalék
  Az  esetleges  törvényi  változások  okán  (mint  például  a  minimálbér  emelése)
tartalékkal is számolunk, melynek összege bruttó 808 850 Ft.
48

Költségvetés- Kővágóörs Község Önkormányzata

1)  Egyéb általános (rezsi) költség
Rezsiköltségek elszámolásával tervezünk az alábbiak szerint:
  Közüzemi szolgáltatások költsége a teljes projektidőszakra vonatkozóan bruttó 106 680
Ft.
  Kommunikációs  és  postaforgalmi  szolgáltatások  költsége  a  teljes  projektidőszakra
vonatkozóan bruttó 106 680 Ft.
  Bankszámla  nyitás  és  vezetés  költsége  (ide  értve  a  tranzakciós  költséget  is)  a  teljes
projektidőszakra vonatkozóan bruttó 48 000 Ft.
2)  Beruházáshoz kapcsolódó költségek
  Felújítás (kizárólag nem építési engedély köteles): A projekt megvalósítása során egy
ingatlan felújításával tervezünk, a felújítás során csak olyan tevékenységeket látunk el,
amelyek nem engedélykötelesek. A felújítás során egy, az önkormányzat tulajdonában
lévő ingatlan egyik termét újítunk fel, amely így alkalmas lesz a kis létszámú programok
megvalósítására  és  a  közösségépítő  programokhoz  kapcsolódó  közösségi  térként  is
funkcionál majd. A felújítás költsége összesen nettó 1 600 000 Ft + ÁFA, azaz bruttó 2
032 000 Ft.
  Bekerülési  érték:  Az  eszközbeszerzés  részeként  a  település  biztonságának  növelése
érdekében térfigyelő rendszer kerül beszerzésre, amelynek elszámolható költsége nettó
1  700  000  Ft  +  ÁFA,  azaz  bruttó  2  159  000  Ft.  A  megfelelő  minőségű  teljes  körű
rendszer értéke meghaladja a tervezett költségeket, így a különbözetet az önkormányzat
finanszírozza.
3)  Célcsoport támogatásának költségei
  Célcsoport számára tartott „programok/eseményekhez” kapcsolódó anyag költség: A
megvalósítás  során  a  programokhoz  és  eseményekhez  kapcsolódóan  a  célcsoportnak
biztosított anyagok költsége összesen nettó 500 000 Ft + ÁFA, azaz bruttó 635 000 Ft.
  Képzés költsége résztvevőnként: A projekt megvalósítása során 4 fő olyan képzésen
vesz részt, amely munkakör betöltésére is alkalmas bizonyítvány megszerzésére irányul,
ezzel is hozzájárulva a munkaerő-piacon való könnyebb elhelyezkedéshez. A képzések
nettó költsége 300 000 Ft + ÁFA, azaz bruttó 381 000 Ft , ami négy fő esetében összesen
bruttó 1 524 000 Ft.
49

  Célcsoport  számára  szervezett  programok  egyéb  költségei  (tanulási  programokhoz
kapcsolódó  belépőjegyek,  kellékek):  A  bevont  célcsoport  számára  belépőjegyeket
biztosítunk, melynek költsége összesen nettó 360 000 Ft + ÁFA, azaz bruttó 457 200
Ft.
  Célcsoport  szállás  költsége:  A  projekt  megvalósítása  során  a  célcsoporttagok
programokhoz  kapcsolódóan  felmerülő  szállásköltségének  támogatásával  számolunk.
Előzetes  számításaink  alapján  10  fő  4  éjszakányi  szállásával  tervezünk,  amelynek
költsége nettó 6000 Ft + ÁFA / fő / éj, ami 10 fő és 4 éjszaka esetén összesen nettó 240
000 Ft + ÁFA , azaz bruttó 304 800 Ft.
  Utazási  költség:  A  projekt  megvalósítása  során  a  célcsoporttagok  programokhoz
kapcsolódóan  felmerülő  utazási  költségének  támogatásával  számolunk.  Előzetes
számításaink alapján 10 fő 40 alkalommal utazik, amelynek költsége nettó 1500 Ft +
ÁFA / alkalom, ami 10 fő és 40 alkalom esetén összesen nettó 800 000 Ft + ÁFA , azaz
bruttó 1 016 000 Ft.
4)  Szakmai megvalósításban közreműködő munkatársak költségei
  Munkabér  és  foglalkoztatást  terhelő  adók,  járulékok:  A  projekt  során  1  fő  szakmai
megvalósítót,  1  fő  közösségszervezőt  és  1  fő  mentort  alkalmazunk  munkaviszony
keretében, heti 20-20 órában. A bruttó bérköltség 80 500 Ft/ fő, járulékköltsége 17 710
Ft / fő havonta, ami a teljes projektidőszakra vonatkozóan (24 hónap) a három fővel
számolva összesen bruttó 35 796 000 Ft bérköltség és 1 275 120 Ft járulékköltség. A
projekt  megvalósítása  során  célfeladatként  készül  el  három  dokumentum  (cselekvési
terv)  az  alábbiak  szerint:  1  Innovatív  programok  kidolgozása  a  mélyszegénységben
élők, romák valamint hátrányos helyzetbe került emberek integrációjának támogatására
2 Szolgáltatásfejlesztési cselekvési terv kidolgozása a helyi emberi erőforrás-fejlesztési
terv alapján 3 Közszolgáltatások elérhetővé tétele. A három dokumentum elkészítésére
célfeladatként bruttó 150 000 Ft és 33000 Ft járulék összeggel tervezünk / fő.(összesen
bruttó 450 000 Ft bér és 99 000 Ft járulék)
  Utazási  költség:  A  projektben  résztvevő  szakmai  megvalósítók  és  mentorok
munkavégzéséhez kapcsolódó utazási költségét támogatjuk az alábbiak szerint. Havonta
3000 Ft + ÁFA, azaz bruttó 3810 Ft / fő / hó összeg kerül elszámolásra.
5)  Szakmai megvalósításhoz kapcsolódó egyéb költségek
50

  Egyéb  a  projekt  szakmai  megvalósításához  kapcsolódó  anyagköltség:  A  projekt
szakmai megvalósításához kapcsolódóan felmerülő anyagok elszámolásával tervezünk
összesen nettó 1 000 000 Ft + ÁFA, azaz bruttó 1 270 000 Ft összegben.
6)  Szakmai tevékenységekhez kapcsolódó szolgáltatások költségei
  A megvalósítás helyszínén tájékoztató tábla elkészítésének és elhelyezésének költsége:
A projekt szakmai megvalósításához kapcsolódóan felmerülő anyagok elszámolásával
tervezünk összesen nettó 1 000 000 Ft + ÁFA, azaz bruttó 1 270 000 Ft összegben.
  Rendezvényszervezés,  kapcsolódó  ellátási,  ún.  „catering”  költségek,  reprezentációs
költségek: A projekt során megvalósított rendezvények megszervezésére külső szállítót
vonunk be. A rendezvényszervezés teljes költsége összesen nettó 11 285 000 Ft + ÁFA,
azaz  bruttó  14  331  950  Ft,  amely  az  alábbi  tevékenységekből  épül  fel.  Kötelező
tevékenységek: Közösségépítő programok megvalósítása - közösségi terek kihasználása
rendezvény megvalósítása 4 alkalommal 30 fő részvételével, Fiatalok közösségépítése
rendezvény  megvalósítása  4  alkalommal  30  fő  részvételével,  A  lakosság
egészségfejlesztését  célzó  rendezvények  megvalósítása  4  alkalommal  30  fő
részvételével, Preventív jellegű program megvalósítása 5 alkalommal (ahol egy alkalom
legalább  4  foglalkozásból  áll)  alkalmanként  20  fő  részvételével.  Választható
tevékenységek: Egészségfejlesztéshez kapcsolódó preventív program megvalósítása a
lakosság körében 2 alkalommal 15 fővel, Generációk klubja - Szívességcsere program
8 alkalommal 15 fő részvételével.
  Egyéb  kommunikációs  tevékenységek  költségei:  A  projekt  megvalósítása  során  két
kampány  megvalósításával  tervezünk:  1.  Kampány  a  lakosság  helyben  maradásának
ösztönzésére  2.  Figyelemfelhívó  egészségfejlesztési  kampány:  alkoholfüggőség
megelőzése,  dohányzás  megelőzés,  szenvedélybetegségek  megelőzése  és  anyák
egészségtudatos  magatartásának  támogatása  érdekében.  A  két  kampány
megvalósítására külső szolgáltatót veszünk igénybe. A kampányok teljes költsége nettó
1000 000 Ft + ÁFA, azaz bruttó 1 270 000 Ft.

51

Költségvetés- Sorokpolány Község Önkormányzata

1)  Egyéb általános (rezsi) költség
Rezsiköltségek elszámolásával tervezünk az alábbiak szerint:
  Közüzemi szolgáltatások költsége a teljes projektidőszakra vonatkozóan bruttó 106 680
Ft.
  Kommunikációs  és  postaforgalmi  szolgáltatások  költsége  a  teljes  projektidőszakra
vonatkozóan bruttó 106 680 Ft.
  Bankszámla  nyitás  és  vezetés  költsége  (ide  értve  a  tranzakciós  költséget  is)  a  teljes
projektidőszakra vonatkozóan bruttó 48 000 Ft.
2)  Beruházáshoz kapcsolódó költségek
  Felújítás (kizárólag nem építési engedély köteles): A projekt megvalósítása során egy
ingatlan felújításával tervezünk, a felújítás során csak olyan tevékenységeket látunk el,
amelyek  nem  engedélykötelesek.  A  felújítás  során  az  orvosi  rendelőnek  helyet  adó
épületet újítunk fel. A felújítás költsége összesen nettó 1 600 000 Ft + ÁFA, azaz bruttó
2 032 000 Ft.
  Bekerülési érték: A projekt megvalósítása során a megvalósításhoz szükséges eszközök
beszerzésével tervezünk, melynek költsége nettó 1 700 000 Ft + ÁFA, azaz bruttó 2 159
000  Ft.  Az  alábbi  eszközök  beszerzésével  tervezünk:  térfigyelő  kamera,  hangosító
berendezés, vezeték nélküli mikrofon, sörpad garnitúra, CD lejátszós magnó.
3)  Célcsoport támogatásának költségei
  Célcsoport számára szervezett programok egyéb költségei (tanulási programokhoz
kapcsolódó belépőjegyek, kellékek): A bevont célcsoport számára belépőjegyeket
biztosítunk, melynek költsége összesen nettó 450 000 Ft + ÁFA, azaz bruttó 571
500 Ft.
  Képzés költsége résztvevőnként: A projekt megvalósítása során két fő képzésével
tervezünk,  akik  munkakör  betöltésére  alkalmas  bizonyítványt  szereznek,  ezzel  is
hozzájárulva a sikeres munkaerő-piaci elhelyezkedésükhöz. Egy fő képzésére nettó
300 000 Ft költséggel tervezünk, ami két fő esetén nettó 600 000 Ft + ÁFA, azaz
bruttó 762 000 Ft.
  Célcsoport számára tartott „programok/eseményekhez” kapcsolódó anyag költség:
A  megvalósítás  során  a  programokhoz  és  eseményekhez  kapcsolódóan  a
52

célcsoportnak biztosított anyagok költsége összesen nettó 800 000 Ft + ÁFA, azaz
bruttó 1 016 000 Ft.
  Utazási  költség:  A  projekt  megvalósítása  során  a  célcsoporttagok  programokhoz
kapcsolódóan  felmerülő  utazási  költségének  támogatásával  számolunk.  Előzetes
számításaink alapján 30 fő 40 alkalommal utazik, amelynek költsége nettó 2000 Ft
+ ÁFA / alkalom, ami 30 fő és 40 alkalom esetén összesen nettó 2 400 000 Ft +
ÁFA , azaz bruttó 3 048 000 Ft.
  Célcsoport  szállás  költsége:  A  projekt  megvalósítása  során  a  célcsoporttagok
programokhoz  kapcsolódóan  felmerülő  szállásköltségének  támogatásával
számolunk. Előzetes számításaink alapján 30 fő 4 éjszakányi szállásával tervezünk,
amelynek  költsége  nettó  6000  Ft  +  ÁFA  /  fő  /  éj,  ami  30  fő  és  4  éjszaka  esetén
összesen nettó 720 000 Ft + ÁFA , azaz bruttó 914 400 Ft.
4)  Szakmai megvalósításban közreműködő munkatársak költségei
  Munkabér és foglalkoztatást terhelő adók, járulékok: A projekt során 1 fő szakmai
megvalósítót  és  1  fő  mentort  alkalmazunk  munkaviszony  keretében,  heti  20-20
órában. A bruttó bérköltség 80 500 Ft/ fő, járulékköltsége 17710 Ft / fő havonta, ami
a  teljes  projektidőszakra  vonatkozóan  (24  hónap)  a  két  fővel  számolva  összesen
bruttó 3 864 000 Ft bérköltség és 850 080 Ft járulékköltség. A projekt megvalósítása
során célfeladatként készül el két dokumentum (cselekvési terv) az alábbiak szerint:
1  Innovatív  programok  kidolgozása  a  mélyszegénységben  élők,  romák  valamint
hátrányos  helyzetbe  került  emberek  integrációjának  támogatására  ,  2
Szolgáltatásfejlesztési  cselekvési  terv  kidolgozása  a  helyi  emberi  erőforrás-
fejlesztési terv alapján. A két dokumentum elkészítésére célfeladatként bruttó 150
000 Ft és 33000 Ft járulék összeggel tervezünk / fő.( összesen bruttó 300 000 Ft bér
és 66 000 Ft járulék)
  Utazási  költség:  A  projektben  résztvevő  szakmai  megvalósítók  és  mentorok
munkavégzéséhez  kapcsolódó  utazási  költségét  támogatjuk  az  alábbiak  szerint.
Havonta 3000 Ft + ÁFA, azaz bruttó 3810 Ft / fő / hó összeg kerül elszámolásra.
5)  Szakmai megvalósításhoz kapcsolódó egyéb költségek
  Egyéb  a  projekt  szakmai  megvalósításához  kapcsolódó  anyagköltség:  A  projekt
szakmai  megvalósításához  kapcsolódóan  felmerülő  anyagok  elszámolásával
tervezünk összesen nettó 1 000 000 Ft + ÁFA, azaz bruttó 1 270 000 Ft összegben.

53

6)  Szakmai tevékenységekhez kapcsolódó szolgáltatások költségei
  A  megvalósítás  helyszínén  tájékoztató  tábla  elkészítésének  és  elhelyezésének
költsége:  A  kötelezően  előírt  nyilvánosság  biztosítása  érdekében  a  megvalósítás
helyszínén kihelyezésre  kerül 1 db C típusú tájékoztató tábla, amelynek költsége
nettó 15 000 Ft + ÁFA, azaz bruttó 19 050 Ft.
  Egyéb kommunikációs tevékenységek költségei: A projekt megvalósítása során két
kampány megvalósításával tervezünk: 1. Kampány a lakosság helyben maradásának
ösztönzésére  2.  Figyelemfelhívó  egészségfejlesztési  kampány:  alkoholfüggőség
megelőzése,  dohányzás  megelőzés,  szenvedélybetegségek  megelőzése  és  anyák
egészségtudatos  magatartásának  támogatása  érdekében  A  két  kampány
megvalósítására külső szolgáltatót veszünk igénybe. A kampányok teljes költsége
nettó 1000 000 Ft + ÁFA, azaz bruttó 1 270 000 Ft
  Rendezvényszervezés, kapcsolódó ellátási, ún. „catering” költségek, reprezentációs
költségek:  A  projekt  során  megvalósított  rendezvények  megszervezésére  külső
szállítót vonunk be. A rendezvényszervezés teljes költsége összesen nettó 14 430
000 Ft + ÁFA, azaz bruttó 18 326 100 Ft, amely az alábbi tevékenységekből épül
fel. Kötelező tevékenységek: Közösségépítő programok megvalósítása - közösségi
terek  kihasználása  rendezvény  megvalósítása  6  alkalommal  30  fő  részvételével,
Fiatalok  közösségépítése  rendezvény  megvalósítása  6  alkalommal  30  fő
részvételével, A lakosság egészségfejlesztését célzó rendezvények megvalósítása 6
alkalommal  30  fő  részvételével,  Workshop  a  fejlesztési  tervvel  nem  rendelkező
hátrányos  helyzetű  célcsoport  munkaerő-piaci  elhelyezkedésének  támogatása
érdekében  6  alkalommal  20  fővel,  Workshop:  álláskeresésre  való  felkészítés  4
alkalommal  20  fővel,  Választható  tevékenységek:  Egészségfejlesztéshez
kapcsolódó preventív program megvalósítása a lakosság körében 4 alkalommal 15
fővel, Generációk klubja - Szívességcsere program 12 alkalommal 15 fővel

54

Költségvetés- Sorkikápolna Község Önkormányzata

1)  Egyéb általános (rezsi) költség
Rezsiköltségek elszámolásával tervezünk az alábbiak szerint:
  Közüzemi  szolgáltatások  költsége  a  teljes  projektidőszakra  vonatkozóan  bruttó
106 680 Ft.
  Kommunikációs és postaforgalmi szolgáltatások költsége a teljes projektidőszakra
vonatkozóan bruttó 106 680 Ft.
  Bankszámla nyitás és vezetés költsége (ide értve a tranzakciós költséget is) a teljes
projektidőszakra vonatkozóan bruttó 48 000 Ft.
2)  Beruházáshoz kapcsolódó költségek
  Felújítás (kizárólag nem építési engedély köteles): A projekt megvalósítása során
egy ingatlan felújításával tervezünk, a felújítás során csak olyan tevékenységeket
látunk el, amelyek nem engedélykötelesek. A felújítás során az orvosi rendelő és
védőnői tanácsadó épületét újítunk fel. A felújítás költsége összesen nettó 1 600 000
Ft + ÁFA, azaz bruttó 2 032 000 Ft.
  Bekerülési  érték:  az  eszközbeszerzés  részeként  1  db  rendezvénysátor  egy  1  db
dobogó kerül beszerzésre, amelynek elszámolható  költsége nettó 1 700 000 Ft  +
ÁFA, azaz bruttó 2 159 000 Ft.
3)  Célcsoport támogatásának költségei
  Célcsoport számára szervezett programok egyéb költségei (tanulási programokhoz
kapcsolódó  belépőjegyek,  kellékek:  A  bevont  célcsoport  számára  belépőjegyeket
biztosítunk, melynek költsége összesen nettó 300 000 Ft + ÁFA, azaz bruttó 381
000 Ft.
  Célcsoport számára tartott „programok/eseményekhez” kapcsolódó anyag költség:
A  megvalósítás  során  a  programokhoz  és  eseményekhez  kapcsolódóan  a
célcsoportnak biztosított anyagok költsége összesen nettó 650 000 Ft + ÁFA, azaz
bruttó 825 500 Ft.
  Utazási  költség:  A  projekt  megvalósítása  során  a  célcsoporttagok  programokhoz
kapcsolódóan  felmerülő  utazási  költségének  támogatásával  számolunk.  Előzetes
számításaink alapján 15 fő 40 alkalommal utazik, amelynek költsége nettó 2000 Ft
+ ÁFA / alkalom, ami 15 fő és 40 alkalom esetén összesen nettó 1 200 000 Ft +
ÁFA , azaz bruttó 1 524 000 Ft.
55

  Célcsoport  szállás  költsége:  A  projekt  megvalósítása  során  a  célcsoporttagok
programokhoz  kapcsolódóan  felmerülő  szállásköltségének  támogatásával
számolunk. Előzetes számításaink alapján 15 fő 4 éjszakányi szállásával tervezünk,
amelynek  költsége  nettó  6000  Ft  +  ÁFA  /  fő  /  éj,  ami  15  fő  és  4  éjszaka  esetén
összesen nettó 360 000 Ft + ÁFA , azaz bruttó 457200 Ft.
4)  Szakmai megvalósításban közreműködő munkatársak költségei
  Munkabér és foglalkoztatást terhelő adók, járulékok: A projekt során 1 fő szakmai
megvalósítót  és  1  fő  mentort  alkalmazunk  munkaviszony  keretében,  heti  20-20
órában. A bruttó bérköltség 80 500 Ft/ fő, járulékköltsége 17710 Ft / fő havonta, ami
a  teljes  projektidőszakra  vonatkozóan  (24  hónap)  a  két  fővel  számolva  összesen
bruttó 3 864 000 Ft bérköltség és 850 080 Ft járulékköltség.
  Utazási  költség:  A  projekt  során  1  fő  szakmai  megvalósítót  és  1  fő  mentort
alkalmazunk munkaviszony keretében, heti 20-20 órában. A bruttó bérköltség 80
500  Ft/  fő,  járulékköltsége  17710  Ft  /  fő  havonta,  ami  a  teljes  projektidőszakra
vonatkozóan  (24  hónap)  a  két  fővel  számolva  összesen  bruttó  3  864  000  Ft
bérköltség és 850 080 Ft járulékköltség.
5)  Szakmai megvalósításhoz kapcsolódó egyéb költségek
  Egyéb  a  projekt  szakmai  megvalósításához  kapcsolódó  anyagköltség:  A  projekt
szakmai  megvalósításához  kapcsolódóan  felmerülő  anyagok  elszámolásával
tervezünk összesen nettó 1 000 000 Ft + ÁFA, azaz bruttó 1 270 000 Ft összegben.
6)  Szakmai tevékenységekhez kapcsolódó szolgáltatások költségei
  A  megvalósítás  helyszínén  tájékoztató  tábla  elkészítésének  és  elhelyezésének
költsége:  A  kötelezően  előírt  nyilvánosság  biztosítása  érdekében  a  megvalósítás
helyszínén kihelyezésre  kerül 1 db C típusú tájékoztató tábla, amelynek költsége
nettó 15 000 Ft + ÁFA, azaz bruttó 19 050 Ft.
  Rendezvényszervezés, kapcsolódó ellátási, ún. „catering” költségek, reprezentációs
költségek:  A  projekt  során  megvalósított  rendezvények  megszervezésére  külső
szállítót vonunk be. A rendezvényszervezés teljes költsége összesen nettó 9 435 000
Ft + ÁFA, azaz bruttó 11 982 450 Ft, amely az alábbi tevékenységekből épül fel.
Kötelező  tevékenységek:  Közösségépítő  programok  megvalósítása  -  közösségi
terek  kihasználása  rendezvény  megvalósítása  4  alkalommal  30  fő  részvételével,
Fiatalok  közösségépítése  rendezvény  megvalósítása  2  alkalommal  30  fő
részvételével, A lakosság egészségfejlesztését célzó rendezvények megvalósítása 4
56

alkalommal 30 fő részvételével. Választható tevékenységek: Egészségfejlesztéshez
kapcsolódó preventív program megvalósítása a lakosság körében 4 alkalommal 15
fővel, Generációk Klubja - Szívességcsere Program 10 alkalommal 15 fővel
  Egyéb kommunikációs tevékenységek költségei: A projekt megvalósítása során két
kampány megvalósításával tervezünk: 1. Kampány a lakosság helyben maradásának
ösztönzésére  2.  Figyelemfelhívó  egészségfejlesztési  kampány:  alkoholfüggőség
megelőzése,  dohányzás  megelőzés,  szenvedélybetegségek  megelőzése  és  anyák
egészségtudatos  magatartásának  támogatása  érdekében.  A  két  kampány
megvalósítására külső szolgáltatót veszünk igénybe. A kampányok teljes költsége
nettó 1000 000 Ft + ÁFA, azaz bruttó 1 270 000 Ft

Költségvetés- Táplánszentkereszt Község Önkormányzata
1)  Egyéb általános (rezsi) költség
Rezsiköltségek elszámolásával tervezünk az alábbiak szerint:
  Közüzemi  szolgáltatások  költsége  a  teljes  projektidőszakra  vonatkozóan  bruttó
106 680 Ft.
  Kommunikációs és postaforgalmi szolgáltatások költsége a teljes projektidőszakra
vonatkozóan bruttó 106 680 Ft.
  Bankszámla nyitás és vezetés költsége (ide értve a tranzakciós költséget is) a teljes
projektidőszakra vonatkozóan bruttó 48 000 Ft.
2)  Beruházáshoz kapcsolódó költségek
  Felújítás  (kizárólag  nem  építési  engedély  köteles):  A  projekt  keretein  belül  két,
önkormányzati  tulajdonban  lévő  szolgálati  lakás  felújítását  tervezzük,  amelyek  a
későbbiekben  átmeneti  szállásként  funkcionálnak,  valamint  mosási  és  egyéb
lehetőségeket  tudunk  itt  biztosítani  az  arra  rászorulóknak.  A  felújítás  tervezett
költsége nettó 1 600 000 Ft+ ÁFA, azaz bruttó 2 032 000 Ft
  Bekerülési érték: A megvalósításhoz kapcsolódóan eszközbeszerzéssel tervezünk,
amelynek teljes költsége nettó 1 700 000 Ft + ÁFA, azaz bruttó 2 159 000 Ft. Az
alábbi  eszközök  beszerzését  tervezzük:  mosógép,  szárítógép,  hűtőszekrény,
mikrosütő, főzőlap, szekrény, szék, asztal, elektromos főzőüst, mászóka és csúszda
valamint kültéri fitnesz eszközök.
3)  Célcsoport támogatásának költségei
57

  Célcsoport számára szervezett programok egyéb költségei (tanulási programokhoz
kapcsolódó  belépőjegyek,  kellékek:  A  bevont  célcsoport  számára  belépőjegyeket
biztosítunk, melynek költsége összesen nettó 600 000 Ft + ÁFA, azaz bruttó 762
000 Ft
  Utazási  költség:  A  projekt  megvalósítása  során  a  célcsoporttagok  programokhoz
kapcsolódóan  felmerülő  utazási  költségének  támogatásával  számolunk.  Előzetes
számításaink alapján 10 fő 40 alkalommal utazik, amelynek költsége nettó 2000 Ft
+ ÁFA / alkalom, ami 20 fő és 40 alkalom esetén összesen nettó 1 600 000 Ft +
ÁFA , azaz bruttó 2 032 000 Ft.
  Célcsoport  szállás  költsége:  A  projekt  megvalósítása  során  a  célcsoporttagok
programokhoz
kapcsolódóan  felmerülő  szállásköltségének  támogatásával
számolunk. Előzetes számításaink alapján 20 fő 20 éjszakányi szállásával tervezünk,
amelynek költsége nettó 6000 Ft + ÁFA / fő / éj, ami 20 fő és 20 éjszaka esetén
összesen nettó 2 400 000 Ft + ÁFA , azaz bruttó 3 048 000 Ft.
  Képzés  költsége  résztvevőnként:  A  projekt  megvalósítása  során  9  képzést
valósítunk meg, melyhez külső képzőt veszünk igénybe. A 9 képzés teljes költsége
nettó 12 420 000 Ft + ÁFA, bruttó 15 773 400. A képzések költsége résztvevőnként
nettó 69 000 Ft. A megvalósított képzések a hátrányos helyzetű célcsoport számára:
1. Munkaszocializáció  megszerzését  segítő képzés:  motivációs  tréning  1 alkalom
(30  óra)  20  fő  részvételével  2.  Együttműködési  kompetencia  fejlesztése
(csoportmunka)  képzés  1  alkalom  (30  óra)  20  fő  részvételével  3.  Munkára  való
képességet  javító  intézkedések:  Érték  és  munkaszemlélet  fejlesztése  képzés  1
alkalom (30 óra) 20 fő részvételével. 4. Önálló életvitelre képessé tevő program:
Személyiségfejlesztés  képzés  1  alkalom  (30  óra)  20  fő  részvételével  5.
Álláskeresésre felkészítés önéletrajz készítés és interjúra való felkészülés 2 alkalom
( 2 csoport) 30 órás képzés 20-20 fő részvételével  Megvalósított képzések a szakmai
megvalósítóknak, valamint  a potenciális  munkaadóknak: 1. Az igényfelmérésben
beazonosításra  került  szakemberhiány  enyhítését  szolgáló  tevékenység.  Szakmai
megvalósítók és mentorok felkészítő képzése 1 alkalom (30 óra) 20 fő résztvevővel
2.  Szolgáltatásfejlesztés  a  humán  közszolgáltatások  terén  képzés  az
önkormányzatok munkatársainak 1 alkalom (30 óra) 20 fő résztvevővel 3. Képzés a
potenciális  munkaadóknak  –  együttműködés-fejlesztés  és  konfliktuskezelés    1
alkalom (30 óra) 20 fő résztvevővel
58

  Célcsoport számára tartott „programok/eseményekhez” kapcsolódó anyag költség:
A  megvalósítás  során  a  programokhoz  és  eseményekhez  kapcsolódóan  a
célcsoportnak biztosított anyagok költsége összesen nettó 1 000 000 Ft + ÁFA, azaz
bruttó 1 270 000 Ft
  Képzés költsége résztvevőnként: A projekt során 4 fő képzését támogatjuk, ahol
munkakör betöltésére alkalmas bizonyítvány megszerzésére van lehetőség, ezzel is
hozzájárulva a munkaerő-piaci elhelyezkedésükhöz. A képzések költsége 300 000
Ft + ÁFA / fő, ami négy fő esetén összesen bruttó 1 524 000 Ft.
  Képzéshez  kapcsolódó  utazási,  étkezés  és  szállás  költség:  A  képzésen
résztvevőknek étkezést biztosítunk minden képzési napon, amelynek költsége nettó
2 500 Ft / fő / alkalom, ami a két képzés estében összesen 27 alkalom. A képzéseken
20 fő vesz részt, így a teljes étkezési költség 27*20 * 2500 Ft = nettó 1 350 000 Ft
+ ÁFA = bruttó 1 714 500 Ft.
4)  Projekt-előkészítés költségei
  Közbeszerzési  szakértő  díja  és  közbeszerzési  eljárás  díja:  A  rendezvény  és
képzésszervezés lebonyolítására vonatkozóan közbeszerzési eljárás lefolytatásával
tervezünk, melyhez közbeszerzési szakértői szolgáltatást veszünk igénybe, melynek
költsége  nettó  750  000  Ft  +  ÁFA,  azaz  952  500  Ft.  Az  eljáráshoz  kapcsolódó
hirdetmény díja további 80 000 Ft.
5)  Szakmai megvalósításban közreműködő munkatársak költségei
  Munkabér és foglalkoztatást terhelő adók, járulékok: A projekt során 2 fő szakmai
megvalósítót 1 fő közösségszervezőt és 1 fő mentort alkalmazunk munkaviszony
keretében, heti 30-30 órában. A bruttó bérköltség 120 750 Ft/ fő, járulékköltsége 26
565 Ft / fő havonta, ami a teljes projektidőszakra vonatkozóan (24 hónap) a négy
fővel  számolva  összesen  bruttó  11  592  000  Ft  bérköltség  és  2  550  240  Ft
járulékköltség.  A  projekt  megvalósítása  során  célfeladatként  készül  el  két
dokumentum (cselekvési terv) az alábbiak szerint: 1 Közszolgáltatások elérhetővé
tétele,  2  Prevenció:  problématérkép  és  cselekvési  terv  kidolgozása.  A  két
dokumentum  elkészítésére  célfeladatként  bruttó  150  000  Ft  és  33000  Ft  járulék
összeggel tervezünk / fő.( összesen bruttó 300 000 Ft bér és 66 000 Ft járulék)
  Utazási  költség:  A  projektben  résztvevő  szakmai  megvalósítók  és  mentorok
munkavégzéséhez  kapcsolódó  utazási  költségét  támogatjuk  az  alábbiak  szerint.
Havonta 10 000 Ft + ÁFA, azaz bruttó 12 700 Ft / fő / hó összeg kerül elszámolásra.
59

6)  Szakmai megvalósításban közreműködő munkatársak költségei
  Egyéb  a  projekt  szakmai  megvalósításához  kapcsolódó  anyagköltség:  A  projekt
szakmai  megvalósításához  kapcsolódóan  felmerülő  anyagok  elszámolásával
tervezünk összesen nettó 1 250 000 Ft + ÁFA, azaz bruttó 1 587 500 Ft összegben.
7)  Szakmai tevékenységekhez kapcsolódó szolgáltatások költségei
  A  megvalósítás  helyszínén  tájékoztató  tábla  elkészítésének  és  elhelyezésének
költsége:  A  kötelezően  előírt  nyilvánosság  biztosítása  érdekében  a  megvalósítás
helyszínén kihelyezésre  kerül 1 db C típusú tájékoztató tábla, amelynek költsége
nettó 15 000 Ft + ÁFA, azaz bruttó 19 050 Ft.
  Egyéb kommunikációs tevékenységek költségei: A projekt megvalósítása során két
kampány megvalósításával tervezünk: 1. Kampány a lakosság helyben maradásának
ösztönzésére,  2.  Figyelemfelhívó  egészségfejlesztési  kampány:  alkoholfüggőség
megelőzése,  dohányzás  megelőzés,  szenvedélybetegségek  megelőzése  és  anyák
egészségtudatos  magatartásának  támogatása  érdekében.  A  két  kampány
megvalósítására külső szolgáltatót veszünk igénybe. A kampányok teljes költsége
nettó  1000  000  Ft  +  ÁFA,  azaz  bruttó  1  270  000  Ft.  Rendezvényszervezés,
kapcsolódó ellátási, ún. „catering” költségek, reprezentációs költségek: A projekt
során  megvalósított  rendezvények  megszervezésére  külső  szállítót  vonunk  be.  A
rendezvényszervezés  teljes  költsége  összesen  nettó  17  575  000  Ft  +  ÁFA,  azaz
bruttó  22  320  250  Ft,  amely  az  alábbi  tevékenységekből  épül  fel.  Kötelező
tevékenységek:  Közösségépítő  programok  megvalósítása  -  közösségi  terek
kihasználása rendezvény megvalósítása 4 alkalommal 30 fő részvételével, Fiatalok
közösségépítése  rendezvény  megvalósítása  4  alkalommal  30  fő  részvételével,  A
lakosság egészségfejlesztését célzó rendezvények megvalósítása 4alkalommal 30 fő
részvételével,  Workshop  a  fejlesztési  tervvel  nem  rendelkező  hátrányos  helyzetű
célcsoport munkaerő-piaci elhelyezkedésének támogatása érdekében 5 alkalommal
20  fővel,  Workshop:  álláskeresésre  való  felkészítés  6  alkalommal,  20  fővel,
Preventív  jellegű  programok  megvalósítása  5  alkalommal  (ahol  egy  alkalom
legalább  4  foglalkozásból  áll)  alkalmanként  20  fő  résztvevővel.  Választható
tevékenységek:
Egészségfejlesztéshez
kapcsolódó
preventív
program
megvalósítása  a  lakosság  körében  8  alkalommal,  15  fővel,  Generációk  klubja  -
Szívességcsere program 10 alkalommal 15 fővel.

60

3.1.5. Kockázatelemzés
Az alábbiakban a program végrehajtásával összefüggő kockázatokat értékeljük, elemezzük. Az
átfogó  értékelés  és  kockázatelemzés  elengedhetetlen  feltétele,  hogy  számba  vesszük  a
pénzügyi,  a  szakmai,  a  jogszabályi  környezetet,  továbbá  azokat  az  érintett  szervezeteket,
melyek  befolyásolhatják  működésünket.  Fontos  leszögezni,  hogy  időközben  felmerülő
problémák  minden  projektnél  előfordulhatnak,  előfordulnak,  a  sikeres  megvalósítás  azon
múlik,  hogy  mennyire  gyorsan  és  hatékonyan  tudunk  ezekre  a  problémákra  reagálni.
Szervezetünk  ezért  helyez  nagy  hangsúlyt  egy  olyan  kockázatelemzés  elkészítésére,  amely
minél több ilyen felmerülő problémát számba vesz és ezekre konkrét cselekvési tervet nyújt.
A  kockázati  tényezőket  aszerint  csoportosítottuk,  hogy  követlen  a  projekt  megvalósítására
hatnak vagy a szervezetre, ez alapján megkülönböztetünk külső, illetve belső kockázatokat.
Külső kockázatként az alábbiakkal számolunk:
  a tervezett költségek előre nem látható változása: ennek oka lehet az infláció, amelynek
hatására a szolgáltatások és  a beszerezni  kívánt  eszközök árának emelkedésével  kell
tervezni.
  a külső projektfinanszírozás megszűnése: a támogatói szerződés megszegése, esetleg a
pályázati kiírás visszavonása
  jogszabályváltozások, például a minimálbér és az egyes adókulcsok projekt ideje alatt
történő módosulása.
  a  projekt  megvalósítása  után,  a  fenntartási  időszakban  biztosítani  kell  a  fenntartási
költségeket

A  külső  kockázatok  kapcsán  fontos  leszögezni,  hogy  ezek  rajtunk  kívülálló  okokból
következhetnek  be,  ezért  kezelésük  nem  kizárólag  a  mi  hatáskörünkbe  tartozik.  Annak
érdekében, hogy időben és kellő gyorsasággal tudjunk reagálni ezekre a kockázatokra, pénzügyi
tartalékkal tervezünk, így a váratlan kiadások és költségek finanszírozására megoldást jelenthet
a fedezet.
A jogszabályi környezet változása kapcsán kiemelnénk a minimálbér és az egyes adókulcsok
projekt  ideje  alatt  történő  módosulását.  Erre  megoldást  nyújthat  a  pénzügyi  tartalékkal  való
tervezés,  vagyis  a  jogszabályi  változásból  eredő  váratlan  kiadások  és  költségek  fedezetének
biztosítása.  Projektünk  során  808  850  Ft  tartalékkal  tervezünk,  amely  véleményünk  szerint
61

kellőképpen minimalizálhatja a pénzügyi kockázatokat. Ezen kívül pontos pénzügyi ütemezési
tervet  készítünk  és  rendszeres  időközönkénti  pénzügyi  elszámolásokat  határozunk  meg  az
elvégzett  tevékenységek,  kiadások  vonatkozásában.  A  fenntartási  időszakban  a  konzorciumi
tagok,  tehát  az  egyes  helyi  önkormányzatok  feladata  lesz,  hogy  a  fenntartáshoz  szükséges
költségeket  biztosítsák.  Véleményünk  szerint  a  kockázat  úgy  minimalizálható,  ha  az
önkormányzatok már évekre előre betervezik ezt a kiadást a saját költségvetésükbe, ugyanakkor
azt is figyelembe vettük, hogy a projekt sikeres megvalósítása esetén bekövetkező gazdasági
növekedés hatására ezt a forrást könnyebben elő is lehet teremteni.

A belső kockázatok az alábbiak lehetnek:
  esetlegesen nem hatékony projektmenedzsment
  projekt  céljától  való  eltérés:  nem  a  projektdokumentumban  és  a  pályázatban
meghatározott célok teljesítése, esetleg nem teljesítése
  a projekt időtervétől való eltérés: a tervezettnél hosszabb idejű megvalósítás
  a projekt költségeinek növekedése
  szervezeti feszültségek a munkatársak és/vagy az együttműködők között
  műszaki  kockázatok  lehet  a  programok  megvalósításához  szükséges  eszközök
meghibásodása.
  lakosság érdektelensége
A belső kockázatok kezelése és megoldása már teljes mértékben rajtunk múlik, ezért fektetünk
nagy hangsúlyt arra, hogy minden esetlegesen felmerülő problémára szakmailag megalapozott
cselekvési tervünk legyen.
A  nem  kellő  mértékben  hatékony  projektmenedzsment  elkerülése  szervezetünk  egyik
legfontosabb  célkitűzése,  ezért  tapasztalt  és  szakmailag  felkészült  személyek  alkotják  a
projektmenedzsmentünket, illetve a szerződéses feltételek pontosan meghatározásra kerültek,
ezek betartását folyamatosan figyelemmel kísérjük. Továbbá olyan személyeket választottunk
projektmenedzsernek, pénzügyi vezetőnek és szakmai vezetőnek, akik már jól ismerik egymást,
a  személyiségük  jól  összehangolható,  munkájuk  során  pedig  érvényesül  a  szinergia  pozitív
hatása.
A projekt céljainak megfelelő teljesítésére garancia egyrészt a folyamatos dokumentáció és a
transzparencia biztosítása, másrészt a folyamatok permanens kontroll alatt tartása.
62

A projekt egyes elemeinek időre való teljesítésével elérhető, hogy a projekt egészében se lépje
túl a rendelkezésre álló időintervallumot, továbbá fokozott figyelmet fordítunk a mérföldkövek
és az egyes programelemek határidőre történő abszolválására. Ezen kívül részletes ütemtervet
készítettünk, amely mentén haladva csökken a csúszás valószínűsége.
A projekt költségeinek növekedését úgy igyekszünk elkerülni, hogy a beszállítóknál minden
lehetséges pénzügyi és gazdasági szempontot figyelembe veszünk, biztosítjuk a költések és a
kifizetések transzparenciáját és az előzetesen elkészített tervek maradéktalan érvényesülését.
A  műszaki  kockázatok  –  például  a  programokhoz  szükséges  informatikai  eszközök
meghibásodása  –  kezelésére  megoldást  nyújthat,  ha  több  tartalék  eszközzel  készülünk  a
helyszínre, biztosítjuk a különböző adathordozók megfelelő működését és szabadtéri eszközök
használatánál figyelembe vesszük az időjárási körülményeket és tényezőket.
A lakossági érdektelenség egy klasszikus társadalmi szempont, amelynél a hangsúly a probléma
preventív  kezelésén,  tehát  a  megelőzésen  van,  hiszen  sokkal  könnyebb  azt  elérni,  hogy  az
érdektelenség ne alakuljon ki, mint az érdeklődést újból felkelteni. Szervezetünk ezt megfelelő
mennyiségű  és  minőségű  kommunikációval  kívánja  elérni,  folyamatosan  tájékoztatjuk  a
lakosságot,  igyekszünk  minél  figyelemfelhívóbbak  és  interaktívabbak  lenni  mind  a
rendezvények népszerűsítése, mind az egyes programelemek megvalósítása kapcsán.

3.1.6. Fenntartás
Ebben  a  fejezetben  egyrészt  azokat  a  projektelemeket  ismertetjük,  amelyeket  a  projekt
időtartama  után  is  fenn  kívánunk  tartani,  illetve  azokat  a  projekt  során  elért  eredményeket,
amelyeknek tervezzük a hasznosítását a projekt befejezése után. Balatonhenyén egy meglévő
lakás felújításával számolunk, amely így a kis létszámú programok helyszíne lehet, valamint
alkalmassá válik a résztvevők vagy  az előadók  elszállásolására, tovább  a projekt befejezése
után az önkormányzat hasonló célokra használhatja. A térfigyelő rendszer kialakítása hosszú
távra megoldást nyújthat a település közbiztonságának növelésére.
Sorkikápolnán az Alkotmány utca 1. szám alatt található orvosi rendelő felújítását tervezzük,
mely magában foglalja az ajtó-, illetve az ablakok cseréjét, a fűtési rendszer korszerűsítését, a
vizesblokk  átalakítását,  a  járólapozást  és  a  homlokzat  szigetelésének  kivitelezését  is.  Ez
hozzájárul  az  egészségügyi  szolgáltatások  minőségének  javulásához  a  településen.  A
rendezvények megvalósítása érdekében beszerzésre kerül 1 darab rendezvénysátor és egy hozzá
63

kapcsolódó  dobogó,  amelyek  természetesen  a  jövőben  szintén  nagy  segítséget  nyújtanak  a
település programjainak szervezéséhez.
Sorokpolány településen a Fő utca 104. szám alatt található védőnői tanácsadó és orvosi rendelő
bejáratai ajtóinak cseréjét, a vizesblokk teljes felújítását, az épület teljes járólapozását, illetve a
beltéri  festését  tervezzük.  A  település  hosszú  távú  érdeke,  hogy  az  egészségügyi
szolgáltatásokat  minél  korszerűbb  körülmények  között  tudják  igénybe  venni  a  helyiek.
Ezenkívül 3 darab térfigyelő kamerát, 1 darab hangosító berendezést, 2 darab vezeték nélküli
mikrofont,  10  garnitúra  sörpadot  és  asztalt,  tovább  1  darab  CD  lejátszós  magnót  kívánunk
beszerezni. A térfigyelő kamerák nagymértékben hozzájárulnak a település közbiztonságának
növeléséhez, a bűncselekmények visszaszorításához, a fenti eszközökkel pedig a későbbiekben
is  garantálni  lehet  a  különféle  rendezvények,  közösségi  programok  magas  szinten  történő
megvalósítását.
Kővágóörsön a Petőfi utca 2. szám alatti épület – amely egyszerre ad helyet a Kővágóörsi Közös
Önkormányzati  Hivatalnak,  valamint  a  védőnői  szolgálatnak  –  egyik  nagy  terme  jelenleg
kihasználatlan,  ezért  itt  egy  oktató  termet  kíván  kialakítani  az  önkormányzat  a  projekt
kereteiben. Ezt a termet, a frekventált fekvése miatt a projekt lezárása után is számtalan célra
lehet  hasznosítani,  helyt  adhat  például  hivatalos  rendezvényeknek,  de  kulturális  események
számára is megfelelő. A térfigyelő rendszer kialakítása Kővágóörsön is növeli a közbiztonság
szintjét, az emberek biztonságérzetét és alkalmas lehet a bűncselekmények visszaszorítására,
felderítésére.
Táplánszentkereszten  a  Széll  Kálmán  u.  4.  alatti  fürdő  felújítását,  járólapozását  tervezzük,
valamint a villanyvezeték korszerűsítését és az épület kifestését, ezen kívül a Széll Kálmán utca
10.  alatti  épületben  zuhanyzót  és  konyhasarkot  szeretnénk  kialakítani,  illetve  biztosítani  a
mosási lehetőséget. A projekt keretén belül 2 darab elektromos kerékpárt, 1 darab mosógépet,
1 darab szárítógépet, 1 darab hűtőszekrényt, 1 darab mikrohullámú sütőt, 1 darab főzőlapot, 1
darab  szekrényt,  1  darab  asztalt,  6  darab  széket,  1  darab  mászókát,  2  darab  kültéri  fitness
eszközt, 1 darab nyilvános wifit és egy 100 literes, elektromos főzőüstöt kívánunk beszerezni.
A  felújítás  és  az  eszközbeszerzés  azt  a  célt  szolgálja,  hogy  a  projekt  eredményei  a  projekt
befejezése  után  is  hasznosulni  tudjanak,  a  helyi  közösség  számára  rendelkezésre  álljanak
megfelelő sportolási, kikapcsolódási és kulturális lehetőségek, ezáltal is elősegítve a szabadidő
minőségi eltöltését, illetve a közösségépítést.
A materiális javakon túl természetesen a projekt keretein belül megvalósított képzésekből és a
rendezvényekből is profitálnak hosszú távon mind a települések, mind a települések lakosságai.
64

Egyrészt a hátrányos helyzetűek számára kiváló lehetőség, hogy a projekt során megszerzett
tudást,  gyakorlati  tőkévé  kovácsolják,  hiszen  az  elsajátított  képességek  birtokában  sokkal
könnyebben  tudnak  integrálódni  a  munka  világába,  ami  növeli  a  település  gazdasági
teljesítményét  és  versenyképességét,  emellett  megoldást  jelenthet  a  munkanélküliség
csökkentésére is. A munkaadókat és az önkormányzat munkatársait célzó képzések pedig azért
hasznosak, mert így a potenciális döntéshozók, illetve munkaadók is új információk birtokába
kerülnek,  meglévő  tudásukat  fejleszthetik,  az  érzékenyítő  és  személyiségfejlesztő  képzések
pedig a társadalmi párbeszéd kialakulását segítik elő, ami közvetett módon szintén hozzájárul
ahhoz,  hogy  fejlődjön  a  település  és  a  régió  gazdasága,  csökkenjen  a  szegénység  és  a
munkanélküliség. A közösségépítést szolgáló rendezvények hatására javul a helyi társadalom
cselekvőképessége,  közösségi  tevékenységekben  való  aktivitása,  az  egészségfejlesztéshez
kapcsolódó  programok  pedig  preventív  jelleggel  igyekeznek  megakadályozni  a
szenvedélybetegségek  és  az  egészségre  bármilyen  módon  káros  szokások,  tevékenységek
kialakulását.  Célunk  az  alkoholfüggőség  és  a  dohányzás  megelőzése,  illetve  az  anyák
egészségtudatos  magatartásának  támogatása.  Ezen  kívül  a  lakosság  helyben  maradásának
ösztönzését célzó és az álláskeresésre felkészítő programok hatásaként említhető, hogy a fiatal,
munkaképes lakosság helyben hasznosítja azt a tudást, amit a projekt keretében elsajátított, így
járulva hozzá a gazdasági teljesítőképesség növeléséhez és az értékteremtéshez.
A fent felsorolt célkitűzések financiális forrását a konzorciumban részt vevő önkormányzatok
a saját, éves költségvetésükből biztosítják. Az erre a célra szolgáló fedezet az önkormányzati
költségvetés, külön erre a célra elkülönített részét képezi, amellyel az egyes önkormányzatok
évekre előre terveznek, így biztosítván az anyagi bizonytalanság elkerülését.
A  fenntartás  ellenőrzésére,  koordinálására  külön  szervezet  létrehozását  nem  tartjuk
indokoltnak,  a  helyi  önkormányzatok  feladatkörébe  teljes  mértékben  illeszkedik  e
tevékenységek támogatása, ugyanakkor célravezetőnek tartjuk, ha ebbe a folyamatba az egyéb
munkaadók, gazdasági és civil szervezetek is bekapcsolódnak.

65

3.2. Részletes szolgáltatásfejlesztési cselekvési terv
3.2.1. Az előkészítés és megvalósítás részletes feladatai és ütemezése
A  projekt  előkészítésének  valamint  a  megvalósítás  részletes  feladatainak  meghatározását  a
konzorciumi tagok együttműködve állították össze.
1)  A konzorcium tagjai megismerték a felhívás tartalmát, valamint a kapcsolódó operatív
program, és illeszkedési dokumentációk vonatkozó pontjait
2)  A konzorciumi üléseken megkezdődött az előzetes tervezési folyamat, a tevékenységek
összeállítása a támogatási kérelem elkészítését megelőzően
3)  Aláírásra került a konzorciumi együttműködési megállapodás
4)  Kiválasztásra kerültek a megvalósításért felelős személyek (menedzsment szervezet és
a szakmai vezető)
5)  Véglegesítésre került a szakmai tartalom és a költségvetés minden tagra vonatkozóan, a
felhívás előírásainak figyelembe vételével. Ennek megfelelően a támogatási kérelmünk
az összes megvalósítandó tevékenységet tartalmazza, a műszaki – szakmai elvárások és
indikátorok teljesítésének biztosításával.

Feladat negyedéves ütemezése

Feladat megnevezése

2017

2018
2019

2020

1.  2.  3.  4.  1.  2.  3.  4.  1.  2.  3.  4.  1.  2.  3.  4.
Projektmenedzsment
felállítása, munkaköri
leírások,

X

munkaszerződések
megkötése
Projektmenedzsment
működése

x
x
x
x
x
x
x
x

Közbeszerzési és
beszerzési eljárások

x

lefolytatása
Szakmai
eszközbeszerzések

x
x
x

Rendezvényszervezés

x
x
x
x
x
x
x

Eszközbeszerzések
rendezvények

x
x
x
x

lebonyolításához
66

Rendezvények
lebonyolítása
(egészségfejlesztés,

x
x
x
x
x
x
x

közösségfejlesztés)
1.  mérföldkő

x

Mentorok felkészítése

x
x

Oktatási anyagok
beszerzé

x
x

se
Célcsoport bevonása,
toborzása képzésekbe

x
x
x
x

Képzések lebonyolítása:
kompetenciafejlesztés,
egyéni kompetenciák

x
x
x
x
x
x

felmérése, munkára való
képesség javítása
2.  mérföldkő

x

Nem engedélyköteles
épület-felújítások,

x
x
x
x

beruházások
3.  mérföldkő

x

Tájékoztatás,
nyilvánosság

x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x

4.  mérföldkő

x

Fenntartási időszak

x
x
x
x
x

3.3. Helyi tudástőke és kompetencia térkép
A Felhívás 3.1.1. pontja alapján a következő elvárás fogalmazódik meg a Támogató részéről:
A  hátrányos  helyzetű  csoportokhoz  tartozó  aktív  korú  emberek  foglalkoztathatóságának
javítását támogató szolgáltatás-csomagok kialakítása, megerősítése:

a)  Az  igényfelmérés  részeként  beazonosításra  került  és  megfelelően  alátámasztott
szakemberhiány, szaktudás hiány enyhítését szolgáló tevékenységek megvalósítása
b) Helyi emberi erőforrás fejlesztési terv megvalósítása

67

A  célcsoport  foglalkoztathatóságát  elősegítő  fejlesztési  tevékenységek,  egyéni  fejlesztési
terv alapján:
  Az egyéni kompetenciák felmérése.
  Munkaszocializáció megszerzését segítő konstruktív és értékteremtő tevékenységek.
  Csoportmunkában történő együttműködés kompetencia fejlesztése.
  Munkára  való  képességet  javító  intézkedések  a  meglévő  és  a  térségbe  érkező,
létrehozandó  új  munkáltatók  munkaerő-bázisának  folyamatos  minőségi  biztosítása
érdekében.
  Az önálló életvitelre képessé tevő programok.
  Az álláskereséshez felkészítő tanácsadás.

A  hátrányos  helyzetű  aktív  korú  lakosság  aktív  munkaerő-piaci  eszközökben  való
részesedésének elősegítése:
  Mentorok  alkalmazása  a  hátrányos  helyzetből  adódó  sajátosságok  kezelése,  a   
munkakörnyezetbe való beilleszkedés érdekében.
  Munkavállalóvá  vált  hátrányos  helyzetű  személy  mentorálása  (munkában  és  azon
kívül). Szükséges mentorálás a munkába lépésig, illetve a programok alatt.
  Szemléletformáló,  antidiszkriminációs  képzések  megvalósítása  a  potenciális
munkáltatók  körében.
  Innovatív  programok  kidolgozása  a  mélyszegénységben  élők,  különösen  a  romák,
valamint  a   hátrányos  helyzetbe  került  emberek  integrációjának  támogatására,  és  az
őket segítő szervezetek hatékonyságának javítására.

Az egyéni kompetenciák felmérése a következő módszertan szerint történik majd:
  Kérdőív,  interjú,  speciális  tesztek  kitöltése:  személyre  szabott,  a  munkavállalói
képességeket,  készségeket,  a  gyakorlati  tapasztalatokat  rögzítő  kompetencia-térkép,
munkavállalói  profil  elkészítése,  amely  információt  ad  a  munkavállalásra  vonatkozó
személyes adottságokról és motiváltságokról is.

68

Egyéni kompetenciák felmérése:
  Egyéni kompetencia-térképek elkészítése,
  Egyéni profil készítése az alábbi témakörökben:
o  Érzelmi intelligencia teszt,
o  Motivációs elemzés,
o  Kommunikációs stílus elemzése,
o  Konfliktuskezelési stílus elemzése,
o  Személyiségtípus elemzése,
o  Szemlélet-elemzés,
o  Stressz tűrő képesség elemzése,
o  Egyéni tulajdonság leltár,
o  Gondolkodás teszt,
o  Belbin csoportszerepek teszt,
o  Erősség leltár,
o  Agyfélteke dominancia teszt,
o  Munkastílus teszt,
o  Hatékonyság elemzés,
o  Változáskezelési teszt,
o  Vezetői kompetenciák felmérése.
  Idegen nyelvi és számítógép használati teszt,
  Interjú szimulációk megvalósítása.
  Kompetenciák bemutatása önéletrajz formájában vagy annak mellékleteként.
  Egyéni prezentációtechnika: hogyan mutassuk be magunkat önéletrajzban, személyes
beszélgetés során és egy interjún?
  Egyéni készségek, érdeklődési kör, tudás, gyakorlat felmérése
  Pályamódosítás, újratervezés: a meglévő erőforrásokra építve tovább lépni.
  Erőforrás alapú karriertervezés

A  projekt  során  azon  résztvevők  száma  növekszik,  akik  nem  egyéni  fejlesztési  terv  alapján
kerültek bevonásra a hátrányos helyzetű csoportok elsődleges munkaerőpiacra jutását támogató
programokba.

69

3.4. Térségi és közösségi egészségterv
A konzorciumban résztvevő valamennyi önkormányzat kiemelt fontosságúnak tartja a
települési szintű egészségfejlesztést, ennek érdekében minden településen megvalósulnak
egészségfejlesztő ismeretterjesztő programok az alábbiak szerint:

Alkalomszám/
Település
Program
létszám
Balatonhenye
Egészségfejlesztés - rendezvény
5 * 30 fő
Egészségfejlesztéshez kapcsolódó preventív
Balatonhenye
4*12 fő
programok
Kampány: egészségfejlesztés: alkoholfüggőség
megelőzése, dohányzás megelőzés,
Balatonhenye
szenvedélybetegségek megelőzése és anyák
1 alkalom
egészségtudatos magatartásának támogatása
Kővágóörs
Egészségfejlesztés - rendezvény
4*30 fő
Kővágóörs
Preventív jellegű programok megvalósítása
5 * 20 fő
Kampány: egészségfejlesztés: alkoholfüggőség
megelőzése, dohányzás megelőzés,
Kővágóörs
szenvedélybetegségek megelőzése és anyák
1 alkalom
egészségtudatos magatartásának támogatása
Sorokpolány
Egészségfejlesztés - rendezvény
6*30 fő
Kampány: egészségfejlesztés: alkoholfüggőség
megelőzése, dohányzás megelőzés,
Sorokpolány
szenvedélybetegségek megelőzése és anyák
1 alkalom
egészségtudatos magatartásának támogatása
Sorkikápolna
Egészségfejlesztés - rendezvény
4*30 fő
Kampány: egészségfejlesztés: alkoholfüggőség
megelőzése, dohányzás megelőzés,
Sorkikápolna
szenvedélybetegségek megelőzése és anyák
1 alkalom
egészségtudatos magatartásának támogatása
Táplánszentkereszt
Egészségfejlesztés - rendezvény
4 * 30 fő
Táplánszentkereszt
Preventív jellegű programok megvalósítása
6 * 20 fő
Kampány: egészségfejlesztés: alkoholfüggőség
megelőzése, dohányzás megelőzés,
Táplánszentkereszt
szenvedélybetegségek megelőzése és anyák
1 alkalom
egészségtudatos magatartásának támogatása

70

„Az egészség a teljes testi, lelki, szociális és szellemi jól-lét állapota, jó közérzet, a szervi és
mentális jól működés, szellemi teljesítőképesség állapota, nem csupán a betegség illetve a testi
nyomorúság  hiánya.  Alapvetően  az  élőlények  működési  egyensúlyra  törekvésének
(homeosztázis) az eredménye.” (WHO)
Az egészség meghatározásában a különböző determinánsok súlya nem azonos. Bár az egyes
tényezők meghatározó szerepének súlya vitatott  (s különböző közösségekben ténylegesen is
eltérő  lehet),  általában  elfogadható,  hogy  a  genetikai  tényezők  kb.  15–30%-ban,  az
egészségügyi  ellátás  színvonala  10–15%-ban  határozzák  meg  az  egészségi  állapotot,  míg  a
fennmaradó  55–75%-ért  a  társadalmi-gazdasági  státusszal  és  az  iskolázottsággal  szoros
összefüggést mutató életmódtényezők felelősek.
Az egészségfejlesztő rendezvények tematikáját az egészséges táplálkozás, a lelki egyensúly és
a sport mentén határozzuk meg, a célcsoportot pedig a teljes lakosság alkotja.
A  preventív  programok  esetében  tematikus  ismeretterjesztő  előadásokat  szervezünk,
jellemzően  a  fiatal,  iskolás  korosztály  számára.  Lehetőleg  olyan  évszakokban  kívánjuk
megrendezni az egészségnapokat, és a többi rendezvényt is, hogy minél többet tudjunk a szabad
levegőn tartózkodni, ezzel is javítani a közérzetet.
A  kampány  pedig  figyelemfelhívó  akció  keretében  valósul  meg  a  településeken,  valamint
ismeretterjesztő  szórólapokkal,  kiadványokkal  hívjuk  fel  a  lakosság  figyelmét  a  téma
fontosságára.

71

4.  4. PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZERVEZETI KERETEI
4.1. A projektgazda és partnereinek bemutatása
4.1.1. A projektgazda bemutatása
A  megvalósításhoz  kapcsolódó  projektgazdai  feladatokat  Balatonhenye  község
önkormányzata, mint konzorciumvezető fogja ellátni.
A szervezetre vonatkozó alapvető adminisztrációs adatok a következők:

Szervezet neve: Balatonhenye Község Önkormányzata
Szervezet székhelye: 8275 Balatonhenye, Kossuth utca 54.
Szervezet vezetője: Kovács Csaba Károly, polgármester
Adószám: 15427920-1-19
Telefon: 06-87/478-162
Honlap: www.balatonhenye.hu
E-mail: [email protected]

A Kővágóörsi Közös Hivatal alaptevékenysége:
Ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben és a
vonatkozó  egyéb  jogszabályokban  a  számára  meghatározott  feladatokat  Balatonhenye,
Balatonrendes,  Kékkút,  Kővágóörs,  Köveskál,  Mindszentkálla,  Révfülöp,  Salföld  és
Szentbékkálla települések vonatkozásában.
Az alaptevékenység szakágazat kódja:
841105 helyi önkormányzatok és társulások igazgatási tevékenysége.

72

Kormányzati funkciók:
011130  Önkormányzatok  és  önkormányzati  hivatalok  jogalkotó  és  általános  igazgatási
tevékenysége
011220 Adó-, vám- és jövedéki igazgatás
016010  Országgyűlési,  önkormányzati  és  európai  parlamenti  képviselőválasztásokhoz
kapcsolódó tevékenységek
016020 Országos és helyi népszavazással kapcsolatos tevékenységek
A Hivatal vállalkozási tevékenységet nem lát el.
A Hivatal alaptevékenységét elsősorban a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.
évi  CLXXXIX.  törvény,  az  alapító  önkormányzatok  Szervezeti  és  Működési  Szabályzatáról
szóló  önkormányzati  rendeletei,  igazgatási  tevékenységeinek  körét  az  ágazati  jogszabályok,
igazgatási tevékenységének eljárási szabályait a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás
általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény, gazdálkodását az államháztartásról szóló
2011. évi CXCV. törvény, valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló
368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet szabályozza.
Nincs  olyan  gazdálkodó  szervezet,  mely  fölött  a  Hivatal  tulajdonosi,  alapítói  jogokat
gyakorolna.
A Hivatalhoz rendelt más költségvetési szervek:
  Káli-medence Idősek Otthona Mindszentkálla;
  Kővágóörsi Napközi-otthonos Óvoda;
  Közös Fenntartású Napközi Otthonos Óvoda (Köveskál);
  Révfülöp és Térsége Napközi Otthonos Óvoda.

A kötelező adminisztrációs feladatok mellett a projektgazda feladata lesz a folyamatos szakmai
beszámolók elkészítése és megküldése az Emberi Erőforrások Minisztériuma részére, illetve a
projekt  szakmai  működtetésének,  a  célcsoporttal  való  kapcsolattartásnak  és  a  pénzügyi
elszámolások  elvégzésének  biztosítása.  Ezen  kívül  a  projektgazdának  a  Támogató  illetékes
szervezeti egységei irányába folyamatos beszámolási kötelezettsége is lesz, különös tekintettel
a  projekt  szakmai,  pénzügyi  megvalósításáról,  illetve  a  végrehajtás  aktuális  állásáról  való
beszámolásra.
73

4.1.2. A megvalósításban részt vevő partnerek bemutatása
A megvalósításban részt vevő partnerek alatt a konzorciumi tagokat kell érteni, vagyis
Sorkikápolna, Sorokpolány, Kővágóörs és Táplánszentkereszt községek önkormányzatait.
Az alapvető adminisztrációs adatok a következők:

Szervezet neve: Sorkikápolna Község Önkormányzata
Szervezet székhelye: 9774 Sorkikápolna, Alkotmány u. 1.
Szervezet vezetője: Nárai László, polgármester
Adószám: 15424879-1-18
Telefon: +36 94 556 001
Honlap: www.sorkikapolna.hu
Email: [email protected]

Szervezet neve: Sorokpolány Község Önkormányzata
Szervezet székhelye: 9773 Sorokpolány, Fő utca 104.
Szervezet vezetője: Mező Gáborné, polgármester
Adószám: 15424752-1-18
Telefon: +36 94 556 000
Honlap: www.sorokpolany.hu
Email: [email protected]

Szervezet neve: Kővágóörs Község Önkormányzata
Szervezet székhelye: 8254 Kővágóörs, Petőfi u. 2.
Szervezet vezetője: Horváth Dezső, polgármester
Adószám: 15734240-2-19
74

Telefon: +36 87 464 017
Honlap: www.kovagoors.hu
Email: [email protected]

Szervezet neve: Táplánszentkereszt Község Önkormányzata
Szervezet székhelye: 9761 Táplánszentkereszt, Rákóczi F. utca 1.
Szervezet vezetője: Perl János, polgármester
Adószám: 15733689-2-18
Telefon: +36 94 577 048
Honlap: www.taplanszentkereszt.hu
Email: [email protected]

4.1.3.  A  projektgazdának  és  partnereinek  a  projekthez  kapcsolódó
tapasztalatának bemutatása
A projekt megvalósításában közreműködő személyek kiválasztása során nagy szerepet játszott
a  megfelelő  iskolai  végzettség,  illetve  a  korábbi  szakmai  tapasztalat  megléte.  Ezért  olyan
személyeket vontunk be a projekt megvalósításába, akik a tudásuk és a projekthez kapcsolódó
tapasztalatuk alkalmazásával magas színvonalon tudják ellátni a rájuk bízott feladatokat.

A projektmenedzser Dr. Varga Krisztina Beáta lesz, aki végzettségét tekintve jogász, emellett
rendelkezik  igazgatásszervező  diplomával  is,  továbbá  rendezvényszervező  menedzser  és
kulturális emberi erőforrás szakmenedzser képesítéssel is. Ami a szakmai tapasztalatait illeti,
megállapítható,  hogy  igen  sokrétű  és  sokféle  tevékenységet  folytatott  korábban,  dolgozott
többek  között  hatósági  referensként  és  jogászként  is  a  közigazgatásban,  emellett  aljegyzői,
jegyzői  és  körjegyzői  pozíciót  is  betöltött.  Jelenleg  jegyzőként,  illetve  jogi  és  pályázati
tanácsadóként  tevékenykedik.  Külön  kiemelendő,  hogy  több  európai  uniós  és  állami
finanszírozású projektben részt vett korábban, ahol projektmenedzsmenti és kommunikációs
feladatokat látott el magas színvonalon.
75

Összességében  elmondható,  hogy  Dr.  Varga  Krisztina  Beáta  mind  a  végzettsége,  mind  a
felhalmozott szakmai tapasztalata alapján teljes mértékben alkalmas az „Önbecsülés, teljesség,
egység, avagy humán közszolgáltatások fejlesztése Vas és Veszprém megyében” című projekt
projektmenedzseri pozíciója betöltésére.
Projektünk pénzügyi vezetője Danis Orsolya lesz, aki végzettségét tekintve élelmiszeranalitikai
technikus,  vállalkozásszervező  közgazdász  és  vámigazgatás  szervező.  A  szakmai
tapasztalataiból  adódóan  a  projekt  pénzügyi  vezetésére,  a  projekt  teljes  pénzügyi
koordinációjára,  a  számlák  kezelésére,  az  utalások  teljesítésére,  a  könyvelésre,  a
bérszámfejtésre, valamint a kifizetési igénylések összeállítására alkalmas.
A  szakmai  vezetői  feladatokat  Dr.  Böröczky  Zita  fogja  ellátni,  aki  rendelkezik  jogászi  és
gyógypedagógiai  végzettséggel  is.  Munkatapasztalatai  közül  kiemelendő,  hogy  dolgozott
gyógypedagógiai  tanárként,  könyvvizsgáló  asszisztensként,  ügyvezetőként  és  jogászként  is.
Szakmai tapasztalatai sokrétűsége miatt bátran kijelenthető, hogy a szakmai vezetői feladatok
ellátására teljes mértékben alkalmas.
A projekt során összesen 12 fő szakmai megvalósító áll rendelkezésünkre. Balatonhenyén 1 fő
fog  szakmai  megvalósítóként,  Sorkikápolnán  és  Sorokpolányon  1-1  fő  szakmai
megvalósítóként és 1-1 fő mentorként tevékenykedni. Kővágóörsön 1 fő szakmai megvalósítót,
1 fő mentort és 1 fő közösségszervezőt, míg Táplánszentkereszten 2 fő szakmai megvalósítót,
1 fő mentort és 1 fő közösségszervezőt fogunk alkalmazni. A mentorok és a közösségszervezők
is  a kitűzött célok  megvalósítását  támogatják a projekt  megvalósítása során, a mentorokat  a
hátrányos  helyzetből  adódó  sajátosságok  kezelésére,  illetve  a  munkakörnyezetbe  való
beilleszkedés  elősegítése  érdekében  foglalkoztatjuk,  míg  a  közösségszervezők  feladata  a
közösségépítéshez  kapcsolódó  tevékenységek  megvalósítása,  koordinálása  lesz.  Továbbá  a
szakmai  megvalósítókon  keresztül  kívánjuk  elérni,  hogy  a  konzorciumban  résztvevő
települések  és  a  projektmenedzsment  közti  kapcsolat  a  projekt  teljes  ideje  alatt  biztosítva
legyen.

76

A korábban megvalósított projektek adatai:
Táplánszentkereszt:
Megvalósított projekt 1
Pályázati azonosítószám
NYDOP-5.3.1/B-09-2010-0013
Táplánszentkereszti Óvoda bővítése,
Projekt címe
emeletráépítése
Odaítélés dátuma
2010.03.05.
Megítélt támogatás (Ft)
59 088 175
A projekt összes költsége (Ft)
65 653 528
Felhívás / program neve
NYDOP-5.3.1/B-09 Óvodák fejlesztése
Megvalósított projekt 2
Pályázati azonosítószám
NYDOP-5.1.1/B-09-2009-0001
Kistérségi jelentőségű Bölcsőde létesítése
Projekt címe
Táplánszentkereszten
Odaítélés dátuma
2009.12.02.
Megítélt támogatás (Ft)
75 155 618
A projekt összes költsége (Ft)
83 506 242
NYDOP-5.1.1/B-09 Szociális
Felhívás / program neve
alapszolgáltatások és gyermekjóléti
alapellátások infrastrukturális fejlesztése

Sorokpolány:
Megvalósított projekt 1
Pályázati azonosítószám
KKETTKK/2015/P02/4/ 2
„Első Világháborús Centenáriumi
Projekt címe
emlékpark Sorokpolányban”
Odaítélés dátuma
2016.02.11.
Megítélt támogatás (Ft)
1.870.020.-Ft
A projekt összes költsége (Ft)
2.029.496.- Ft
Felhívás / program neve
KKETTKK-CP-02

77

Sorkikápolna:
Megvalósított projekt 1
Pályázati azonosítószám
8895381684
21/2015.(IV.17.) MvM rendelet alapján s
vidéki gazdaság és a lakosság számára
Projekt címe
nyújtott alapszolgáltatások fejlesztésére
2015-től
Odaítélés dátuma
2015.06.29.
Megítélt támogatás (Ft)
7.990.000.- Ft
A projekt összes költsége (Ft)
7.990.000.- Ft
Felhívás / program neve
gépjármű, 1 db mikrobusz beszerzése

4.2. A megvalósítás, projektirányítás és a fenntartás szervezete
A  projekt  végrehajtásához  elengedhetetlen  a  konzorciumi  megállapodást  és  partnerségi
együttműködést  aláíró  összes  szervezet,  és  minden  érintett  helyi  partner  aktív  részvétele.  A
megvalósítás során  – csakúgy,  mint  a pályázat  összeállítása során is  – a konzorciumi  tagok
konstruktív ülései biztosítják a megvalósítás gördülékeny menetét. A tervezés során a feladatok,
és  az  ellátásért  felelős  önkormányzatok  meghatározásra  kerültek,  valamint  az  egyes
projektelemekkel kapcsolatos részletes feladatokat a költségvetés és a pénzügyi-műszaki terv
rögzíti.
  A projekt irányításáért a konzorcium vezetője a felelős, együttműködve a konzorcium
polgármestereivel, a projektmenedzser, pénzügyi vezető, szakmai vezető személyével,
valamint a szakmai megvalósítókkal és a mentorokkal.
  A  projektmenedzser  feladata  a  projekt  koordinálásán  kívül  a  menedzsmentszervezet
összefogása.
  A  pénzügyi  vezető  az  elszámolásokért,  a  kifizetésekért  és  az  egyéb  pénzügyi
folyamatokért felel.
  A  szakmai  vezető  feladata  a  projekt  szakmai  elemeinek  szervezése,  megvalósítás
koordinálása, a projektvezetés és a mentorhálózat folyamatos támogatása.
  A  menedzsment  szervezet  és  a  szakmai  vezető  együttesen  tartja  a  kapcsolatot,  és
koordinálja a tagoknál kijelölt szakmai megvalósítók és mentorok munkáját.
A menedzsment szervezetet és a szakmai vezetőt a konzorcium vezetője, Balatonhenye Község
Önkormányzata biztosítja, az alábbiak szerint:
78

  A projektmenedzser Dr. Varga Krisztina Beáta lesz, aki végzettségét tekintve jogász,
emellett  rendelkezik  igazgatásszervező  diplomával  is,  továbbá  rendezvényszervező
menedzser és kulturális emberi erőforrás szakmenedzser képesítéssel is. Ami a szakmai
tapasztalatait  illeti,  megállapítható,  hogy  igen  sokrétű  és  sokféle  tevékenységet
folytatott  korábban,  dolgozott többek  között  hatósági  referensként  és  jogászként  is  a
közigazgatásban, emellett aljegyzői, jegyzői és körjegyzői pozíciót is betöltött.
  Projektünk  pénzügyi  vezetője  Danis  Orsolya  lesz,  aki  végzettségét  tekintve
élelmiszeranalitikai  technikus,  vállalkozásszervező  közgazdász  és  vámigazgatás
szervező. A szakmai tapasztalataiból adódóan a projekt pénzügyi vezetésére, a projekt
teljes  pénzügyi  koordinációjára,  a  számlák  kezelésére,  az  utalások  teljesítésére,  a
könyvelésre,  a  bérszámfejtésre,  valamint  a  kifizetési  igénylések  összeállítására
alkalmas.
  A szakmai vezetői feladatokat Dr. Böröczky Zita fogja ellátni, aki rendelkezik jogászi
és  gyógypedagógiai  végzettséggel  is.  Munkatapasztalatai  közül  kiemelendő,  hogy
dolgozott gyógypedagógiai tanárként, könyvvizsgáló asszisztensként, ügyvezetőként és
jogászként  is.  Szakmai  tapasztalatai  sokrétűsége  miatt  bátran  kijelenthető,  hogy  a
szakmai vezetői feladatok ellátására teljes mértékben alkalmas.

Konzorciumvezető

Konzorciumi Tagok
Menedzsment szervezet

és Szakmai vezető

Szakmai megvalósítók és mentorok

79

5.  A NYILVÁNOSSÁG BIZTOSÍTÁSA, KOMMUNIKÁCIÓS
TEVÉKENYSÉG
Pályázatunkban kiemelt figyelmet fordítunk a nyilvánosság biztosítására és az állampolgárok,
valamint  a  közvélemény  teljes  körű  tájékoztatására.  A  projekt  ideje  alatt  minden
programelemnél  érvényesíteni  kívánjuk  a  transzparencia  alapelveit,  ami  hatványozottan
érvényesül a gazdasági és pénzügyi szempontok kapcsán, az eszközök beszerzésénél, valamint
a rendezvényekről szóló tájékoztatás vonatkozásában.
Minden konzorciumi tag közigazgatási területén C típusú táblát fogunk elhelyezni, ezenkívül a
konzorciumot vezető Balatonhenye község önkormányzata egy alkalommal sajtóközleményt
fog  kiadni,  emellett  két  alkalommal  sajtó  nyilvános  eseményt  is  szervezünk,  melyek  célja
minden esetben a transzparencia biztosítása, illetve a projekt eredményei folyamatos nyomon
követhetőségének biztosítása.
Szintén  a  kommunikációs  tevékenységhez  kapcsolódik  a  lakosság  helyben  maradásának
ösztönzése  érdekében  szervezett  kampány,  melyet  minden  konzorciumi  tag  településén  egy
alkalommal  fogunk  megtartani.  Ezen  kampányok  célja  annak  bemutatása,  hogy  miért  lehet
érdemes a jelenlegi lakosság számára a településen maradni, illetve a fiatalok számára miért
lehet vonzó a településre költözni. A kampányok célja összhangban áll azzal a törekvéssel, hogy
az  elöregedő  társadalom  következtében  jelentkező  társadalmi  és  gazdasági  problémákra
megoldási javaslatot, alternatívákat, cselekvési terveket kell kidolgozni, illetve megvalósítani.

5.1. A kommunikációs tevékenységek összefoglaló leírása
A www.szechenyi2020.hu oldalról letölthető Széchenyi2020 kedvezményezettek tájékoztatási
kötelezettségei  útmutató  és  Arculati  Kézikönyv  „KTK  2020”c.  dokumentum  alapján
értelmeztük a kommunikációs kötelezettségeinket.
Az EU szintű szabályozás alapján kialakult hazai szabályoknak megfelelően a pályázónak a
projekt  jellegétől  és  méretétől  függően  kommunikációs  kötelezettségeket  kell  teljesítenie.
Profiltól  és  mérettől  függetlenül  minden  szervezet  (projekt)  számára  elengedhetetlen,  hogy
folyamatos  kapcsolatban  legyen  szűkebb  és  tágabb  működési  környezetével,  partnereivel,
ügyfeleivel,  munkatársaival,  valamint  a  tevékenységét  kívülről  vagy  belülről  befolyásoló
véleményvezérekkel.
80

A  projekt  során  a  konzorciumvezető,  és  a  tagok  esetében  is  kötelező  a  KTK  előírásainak
betartása, így az összes megvalósítási helyszínen kihelyezésre kerül a C típusú disszeminációs
tábla.  A  megvalósítás  során  a  fejlesztések  alkalmával  kommunikációs  célra  alkalmas
fotódokumentáció készül, amely feltöltésre kerül a TÉRKÉPTÉR-be valamint a konzorciumi
tagok honlapján létrehozott aloldalakra is, a projekttel kapcsolatos egyéb tartalmak mellé.
A projekt során tervezett kampányok esetében is a hatályos KTK előírásai alapján járunk el.

5.2.  A  célcsoportok  és  az  érintettek  kommunikációs  szempontú  elemzése,
kommunikációs üzenetek megfogalmazása

Elsődleges célcsoport:
  Hátrányos helyzetű lakosság
  Tartós munkanélküliek
  Alacsony iskolai végzettségű lakosok
  25 év alatti fiatalok
  Pályakezdő fiatalok
  Roma kisebbség
  GYED-ről, GYES-ről, ápolási díjról visszatérők, vagy legalább egy gyermeket egyedül
nevelő

Kommunikációs cél az elsődleges célcsoport felé:
  A projekt előnyeinek, igényének, szolgáltatásainak, képzéseinek bemutatása
  A lakosság tájékoztatása
  Résztvevők toborzása
  Szemléletformálás
  A projekt hasznosságának bemutatása
  Kiemelni  a  projekt  helyi  gazdasági,  társadalmi  és  természeti  környezetre
gyakorolt hatását, térségi együttműködésre gyakorolt hiánypótló szerepét
  Bemutatni  a  projekt  fontos  szerepét  a  települések  és  a  térség  fejlődése
szempontjából
81

Másodlagos célcsoport:
  A térség teljes lakossága
  Potenciális vállalkozások
  Potenciális lakók

Kommunikációs cél az elsődleges célcsoport felé:
  Kiemelni  a  projekt  helyi  gazdasági,  társadalmi  és  természeti  környezetre
gyakorolt hatását, térségi együttműködésre gyakorolt hiánypótló szerepét
  Bemutatni  a  projekt  fontos  szerepét  a  települések  és  a  térség  fejlődése
szempontjából
  A települések bemutatása térségi, régiós szinten, népszerűsítése
  Potenciális vállalkozások és lakosok „toborzása”

5.3. Kommunikációs eszközök azonosítása
A kommunikáció és tájékoztatás során használt eszközök:
  A projekttel kapcsolatos média megjelenések összegyűjtése
  Sajtómegjelenések összegyűjtése
  Kommunikációs célra alkalmas fotódokumentáció készítése
  Önkormányzatoknál kihelyezett hirdetmények
  Sajtó- nyilvános nyitórendezvény szervezése
  C tábla kihelyezése
  Aloldal létrehozása
  Cselekvési terv és megvalósítási terv készítése
  Résztvevők toborzás
  Együttműködő partnerek toborzása

82

5.4. Kommunikációs ütemterv
Időpont
Feladat
Cél
Célcsoport
Eszköz
Szereplők

tájékoztatás
tájékoztatás
az Uniótól
a projekt
plakát
projektgazd
kapott
céljáról és
honlapok
a,
2017.szept.
pénzügyi
annak uniós
nyilvánosság
tájékoztató együttműkö
1-
támogatásról,
támogatásá
lakosság
táblák
dő
tájékoztatás a
ról
személyes
partnerek
képzésekről,
igényfelmérés
kapcsolat
rendezvények
, célcsoportok
ről
beazonosítása

plakát,
szóbeli
projektgazd
5 településen
tájékoztatás
a szolgáltatás
a,
2018.08.31
megvalósuló
nyilvánosság
elérhetővé
honlap,
együttműkö
-ig
rendezvények
tétele
lakosság
személyes
megvalósítása

dő

kapcsolat,
tudatformál
partnerek
ás
HH aktív korú
lakosság, a
fiatalkorú
plakát,
lakosság, az
szóbeli
tájékoztatás projektgazd
Képzések
idősek, a helyi

a szolgáltatás
a,
2018. dec.
lebonyolítása
közszolgáltatás

elérhetővé
honlap,
együttműkö
31-ig
ban dolgozók
személyes

tétele
dő
illetve a
kapcsolat,
potenciális
tudatformál
partnerek
alkalmazottak,
ás
nemzetiségek,
etnikumok.
Épület
projektgazd
felújítások
a,
2019.
befejezése
beruházás
plakát,
nyilvánosság
jún.30

együttműkö
-ig
(beruházás)
megvalósítása

honlapok
dő

partnerek
tájékoztatás a
tájékoztatás a
2019.
projekt
projektgazd
projekt
nyilvánosság
honlap
szept. 1-ig
eredményeirő
eredményeiről
a

l

83

6.  MELLÉKLETEK

1) MELLÉKLET
A támogatható tevékenységek keretében biztosítható ösztöndíjak, megélhetési támogatás,
lakhatási támogatás feltételrendszere ((odaítélésének kritériumrendszere, maximális összege,
feltételei)
NEM RELEVÁNS

2) MELLÉKLET
A tervezett eszköz beszerzések részletes bemutatása, és azok szükségességének indoklása.
Balatonhenye
1 db Komplex térfigyelő rendszer: A településen élők biztonsága érdekében komplex
térfigyelő rendszer kiépítésével tervezünk. Emellett az eszközbeszerzés hozzájárul a felhívás
3.1.2.2. Választható, önállóan nem támogatható tevékenységek, II/ 3. pontjában szereplő
tevékenység is.
Kővágóörs
1 db Komplex térfigyelő rendszer: A településen élők biztonsága érdekében komplex
térfigyelő rendszer kiépítésével tervezünk. Emellett az eszközbeszerzés hozzájárul a felhívás
3.1.2.2. Választható, önállóan nem támogatható tevékenységek, II/ 3. pontjában szereplő
tevékenység is.
Sorokpolány
3 db térfigyelő kamera
1 db hangosító berendezés
2 db vezeték nélküli mikrofon
10 garnitúra sörpad és asztal
1 db CD lejátszós magnó
84

Eszközbeszerzésünk a megvalósított programok sikerességéhez járul hozzá. Emellett a
település a projekt befejezését követően is használni tudja azokat közösségépítő
programjainak megvalósítása során, ezzel is hozzájárulva a program fenntarthatóságához.

Sorkikápolna
1 db rendezvénysátor (8*12m)
1 db dobogó a rendezvénysátorhoz
Eszközbeszerzésünk a megvalósított programok sikerességéhez járul hozzá. Emellett a
település a projekt befejezését követően is használni tudja azokat közösségépítő
programjainak megvalósítása során, ezzel is hozzájárulva a program fenntarthatóságához.
Táplánszentkereszt
2 db elektromos kerékpár
1 db mosógép
1 db szárítógép
1 db hűtőszekrény
1 db mikró
1 db főzőlap
1 db szekrény
1 db asztal + 6 szék
1 db mászóka+csúszda
2 db kültéri fitness eszköz
1 db nyilvános wifi
100 l-es főzőüst - elektromos
Eszközbeszerzésünk nagy része, a felújítás által kialakított közösségi tér berendezéséhez
szükséges. Elképzeléseink szerint a háztartási gépek, mint a mosógép hozzáférhető lesz a
település hátrányos helyzetű lakossága számára is, emellett átmeneti szállásként is üzemel
majd, amennyiben az szükséges. Az elektromos kerékpár beszerzésével a településen dolgozó
mentorok és szakmai megvalósítók munkáját kívánjuk hatékonyabbá tenni. Az üst, a
85

közösségi programok során szolgálja majd a megvalósítás céljait, a kültéri mászóka a
gyerekeknek kedvez, míg a kültéri fitness eszközök a fiatalok sportolását támogatja.

3) MELLÉKLET
A humán közszolgáltatások körében beazonosításra került hiányosságok javítására irányuló, a
fejlesztéssel érintett intézmények tekintetében a feladatok átszervezésével, új munkakörök
kialakításával, betöltésével megvalósuló szervezetfejlesztési intézkedéseket bemutató
koncepció

A humán közszolgáltatások körében beazonosításra került hiányosságok javítására és
fejlesztésére vonatkozóan az alábbi tevékenységeket látjuk el:
  A lakosság helyben maradásának elősegítése érdekében innovatív programok kerülnek
kidolgozásra
  A közszolgáltatások elérhetővé tétele érdekében szolgáltatásfejlesztési cselekvési terv
kerül kidolgozásra és megvalósítása
  A lakosság egészségfejlesztése és a prevenció érdekében problématérkép és cselekvési
terv kerül kidolgozásra.
Emellett  az  intézmények  munkatársai  számára  több  kompetenciafejlesztő  képzés
megvalósítását  tervezzük,  amelyek  segítségével  a  szervezetfejlesztés  megvalósul  az
önkormányzatoknál,  valamint  munkakör  betöltésére  alkalmas  képzésekkel  (úgy,  mint  az
idősgondozó, szociális gondozó vagy éppen a falugondnok) hozzájárulunk a munkanélküliség
csökkentéséhez térségi szinten. A konkrét képzéseket a megvalósítási időszakban határozzuk
meg, annak tükrében, hogy mely területekre van a legnagyobb szükség.
86