ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT
ÉS
A SZAKMAI KOLLÉGIUM FOG- ÉS SZÁJBETEGSÉGEK TAGOZATÁNAK
MÓDSZERTANI LEVELE
A FOGÁSZATI EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ
FERTŐZÉSEK MEGELŐZÉSÉRE
2
AZ ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT
SZAKMAI KOLLÉGIUM FOG- ÉS SZÁJBETEGSÉGEK TAGOZATA
MÓDSZERTANI LEVÉL
A FOGÁSZATI EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ
FERTŐZÉSEK MEGELŐZÉSÉRE
Kiadja:
Dr. Melles Márta főigazgató, Országos Epidemiológiai Központ
Összeállították:
Dr. Bartha Károly, egyetemi docens, Konzerváló Fogászati Klinika,
Semmelweis Egyetem
Dr. Böröcz Karolina, műszaki tanár, Egészségfejlesztési és Klinikai
Módszertani Intézet, Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar
Dr. Milassin Márta, osztályvezető, Dezinfekciós Osztály, Országos
Epidemiológiai Központ
Dr. Orosz Mihály, c. egyetemi tanár, Arc- Állcsont- Szájsebészeti és
Fogászati Klinika, Semmelweis Egyetem
Dr. Prantner Ida, epidemiológus, Kórházi-járványügyi Osztály, Országos
Epidemiológiai Központ
Dr. Vargha Márta, osztályvezető, Vízhigiénés Osztály, Országos
Környezetegészségügyi Intézet
Budapest
2016
3
A módszertani levél megjelentetésének indoklása:
A módszertani levél a "Johan Béla" Országos Epidemiológiai Központ és a
Fog- és Szájbetegségek Szakmai Kollégiuma által 2003-ban készített
„Infekciókontroll a Fogászatokon” Módszertani Levelét váltja fel, annak
aktualizált változata, amely a módszertani levél kiadása óta eltelt időben
megjelent, a fogászati egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések
prevenciójával kapcsolatos ajánlásokat integrálja. Az módszertani levél
összefoglalja a fogászati szolgáltatással kapcsolatos fertőzés-megelőzési
standardokat az ellátottak (páciensek, betegek) és az ellátók (orvos, klinikai
fogászati higiénikus, asszisztens, fogtechnikus, takarító stb.) körében a
szolgáltatással összefüggő fertőzések megelőzése céljából.
4
TARTALOMJEGYZÉK
BEVEZETÉS .........................................................................................................................5
DEFINÍCIÓK ..........................................................................................................................6
HÁTTÉR INFORMÁCIÓK ......................................................................................................8
1. ADMINISZTRATÍV INTÉZKEDÉSEK ..............................................................................11
2. PÁCIENS .........................................................................................................................12
2.1. Rizikópáciensek kezelése (általános eljárási szabályok) ....................................12
2.2. Rizikópáciensek kezelése (részletes szabályok) ..................................................12
3. SZEMÉLYZET .................................................................................................................15
3.1. A dolgozókra vonatkozó általános előírások ........................................................15
3.2. Specifikus védelem (immunizáció) ........................................................................16
3.3. Teendők vérrel, testváladékkal történt kontamináció (szúrásos, vágásos
sérülés) esetén ...............................................................................................................16
3.4. Sérülések megelőzése ............................................................................................17
4. RENDELŐ KIALAKÍTÁSA ..............................................................................................18
4.1. Higiénés zónák ........................................................................................................20
5. A FERTŐZÉSEK MEGELŐZÉSÉNEK LEGFONTOSABB MÓDSZEREI .......................22
5.1. Kézfertőtlenítés........................................................................................................22
5.2. Fertőtlenítő takarítás zónák szerint .......................................................................24
5.3. Eszközfertőtlenítés/sterilizálás ..............................................................................25
5.4. Textilfertőtlenítés/sterilizálás .................................................................................30
5.5. Vízrendszerek karbantartása és fertőtlenítése .....................................................32
6. ASZEPTIKUS TECHNIKÁK ............................................................................................39
6.1. Fogászati röntgen ....................................................................................................39
6.2. Fogpótlások készítése ............................................................................................39
6.3. Konzerváló fogászat ................................................................................................39
6.4. Fogászati egységkészülék ......................................................................................39
6.5. Fogtechnikai laboratórium .....................................................................................40
6.6. Lenyomatok és protézisek kezelése ......................................................................40
7. VÉDŐESZKÖZ-HASZNÁLAT .........................................................................................41
7.1. Személyzet ...............................................................................................................41
7.2. Beteg ........................................................................................................................42
8. OKTATÁS/KÉPZÉS ........................................................................................................43
MELLÉKLET .......................................................................................................................44
TÁBLÁZATOK .....................................................................................................................47
IRODALOM .........................................................................................................................51
BEVEZETÉS
A járóbeteg-szakellátás különböző területein, így a fogászati ellátás esetében
is, az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megjelenése a
fertőzések kialakulását befolyásoló rizikótényezők függvényében várható.
Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések a megfelelő preventív
rendszabályok (pl. infekciókontroll) érvényesülése esetén megelőzhetőek.
A fogászati ellátás során az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések
kialakulásának kockázata az alább felsoroltak betartása révén csökkenthető:
– helyes anamnézisfelvétel,
– hatásos infekciókontroll tevékenység,
– a munkafolyamatok megfelelő szervezése,
– modern technológiák alkalmazása.
6
DEFINÍCIÓK
Egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés
A betegnél, az egészségügyi dolgozónál, valamint az egészségügyi ellátással
kapcsolatba kerülő más személynél (például önkéntes segítő, látogató) az
egészségügyi ellátás során kialakult fertőzés.
Infekciókontroll
Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőző betegségek kialakulásában szerepet
játszó tényezők ismeretén, elemzésén alapuló fertőzések megelőzésére irányuló
intervenciós tevékenység.
Infekciókontroll protokoll
Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzésére szolgáló
módszerek helyi szabályainak, folyamatainak leírása (izoláció, védőeszköz-
használat, aszeptikus technikák, fertőtlenítés/sterilizálás, oktatás).
Rizikópáciens
a) Az ellátandó beteg, aki fertőző betegség kórokozóját hordozza/üríti, emiatt
ellátása során a kórokozók átadásának kockázata, a fertőzés kialakulásának
veszélye nagyobb;
b) Olyan kezelendő beteg, aki egészségi állapota, alapbetegségei (immunállapota)
miatt fogékony a fertőzések iránt, különös tekintettel:
– az immunrendszer működését gátló gyógyszert szedőkre (pl. szteroid,
cyclosporin, azathioprin),
– malignus haematológiai betegségekre,
– egyéb (szerzett, öröklött) immunhiányos állapotra.
Higiénés zónák
A fogászati rendelőegységet, a fertőzési kockázat szempontjából a következő
higiénés zónákra lehet felosztani:
– kezelési zóna, és a
– kezelési zónát övező terület;
– a kezelőegység és a rendelő többi része,
– kivéve az eszközök újrafelhasználhatóvá tételének területe, mert az
hasonlóan a kezelési zónához, kontaminált zónának, fertőzési kockázat
szempontjából kiemelt területnek tekinthető.
7
A fertőzés kockázata függvényében az egyes zónákra különböző higiénés
rendszabályok vonatkoznak. A kórokozók terjedésének/átadásának a legnagyobb
kockázata a kezelési zónában van.
Fertőtlenítés (dezinfekció)
Minden olyan eljárás, amely a külső környezetbe kikerült kórokozók elpusztítására,
illetve fertőzőképességük megszüntetésére (inaktiválására) irányul.
8
HÁTTÉR INFORMÁCIÓK
A fogászati ellátás során számos kórokozó (baktérium, vírus, gomba) által
kiváltott fertőzés kockázatával kell számolni. A kiemelt figyelmet igénylő,
gyakoribb kórokozókat a
1.sz. táblázat tartalmazza.
A fogászati fertőzések forrása egyfelől a kezelt páciens, másfelől a
személyzet, illetve a környezet lehet. A fogászati kezelések során a páciens
és a rendelő teljes személyzete (ideértve a takarítónőt is) ugyanakkor a
fertőzések
szempontjából
fogékony
szervezet
is.
A
fogtechnikai
laboratóriumban dolgozók is a kockázatnak kitett személyek csoportjába
tartoznak.
A fogászati rendelőben a fertőzés terjedhet a betegről a személyzetre, a
személyzetről a betegre, ill. egyik betegről a másikra.
A fertőzések leggyakrabban kontakt úton (direkt – pl. nem megfelelően
fertőtlenített kéz − és indirekt – pl. nem megfelelően fertőtlenített/sterilizált
eszközök, lenyomatok révén) terjednek, de igen jelentős a fertőzések
továbbadásában a cseppfertőzés és a légúti terjedés is (a nagy fordulatszámú
fúró, illetve az ultrahangos depurátor alkalmazása során a technológiából
adódóan 5 mikronnál kisebb részecskék megjelenése, azaz aeroszolképződés
várható). Az invazív orvosi beavatkozások, így a fogászati kezelések egy
része is jelentős fertőzési kockázatot jelent a vér és testváladék útján terjedő
kórokozók (pl. HBV, HCV, HIV) esetén.
Az infekciókontroll tevékenység elsősorban azon tényezőkre irányul, melyek a
fertőzések átvitelében, a mikroorganizmusok terjedésében szerepet
játszanak.
A standard izoláció óvó rendszabályai, melyet minden beteg ellátása esetén
követni kell, mert a mikroorganizmusok terjedését gátolják.
9
A
fogászati
ellátásra
vonatkozó
standard
óvintézkedések
rövid
összefoglalása:
– a kesztyű felvétele előtti, illetve utáni; rendszeres kézfertőtlenítés
– az egyéni védőeszközök használata (kesztyű, maszk, védőszemüveg
vagy álarc, köpeny, szóba jöhet egyszer használatos műtőssapka
viselése)
– a megfelelő védőeszközök használata mind a betegellátás, mind az
eszközök tisztítása, fertőtlenítése, sterilizálása során
– éles eszközök megfelelő alkalmazása
– a többször használatos eszközök megfelelő kezelése
– köhögési etikett, légzési higiéné betartása
– aszeptikus
technikák
alkalmazása
a
szakmai
protokoll
által
meghatározott esetekben
– veszélyes hulladék helyes kezelése
– szennyezett textíliák helyes kezelése
– a megfelelő fizikai barrierek alkalmazása (pl. műanyag borítások), ha a
nevezett felszín, eszköz nehezen tisztítható/fertőtleníthető.
A standard óvintézkedések mellett egyes fertőző betegségek esetén
szükséges további óvintézkedések alkalmazása a cseppfertőzés, légúti és
kontakt átvitel megelőzésére.
10
A fogászatokon dolgozóknak ismerniük kell az alábbiakban felsorolt néhány
kritikus elemet, melyeknek kiemelt szerepük van a kórokozók terjedésében.
a) Szem és kéz
A kéz szerepe alapvető a kórokozók terjedésében.
A kötőhártyán keresztül létrejöhet HBV, herpes simplex és bakteriális fertőz és
is.
b) Szennyezett eszközök
A szennyezett eszközök is jelentős kockázatot jelentenek a kórokozók
terjedésében.
A fogászati ellátás és az eszközkezelés során kerülni kell a szennyezett
eszközzel történő sérülést.
c) Aeroszolképződés és fröccsenés
A fogászati kezelés során aeroszol képződhet, mely több órán keresztül a
levegőben marad, és szerepet játszhat a légúti betegségek (beleértve a TBC)
terjedésében is. A véres fröccsenés magas fertőzési kockázatnak számít.
d) Szennyezett fogászati egységkészülék részei
A kézidarabok, puszter, a vízellátó rendszer, vagyis a levegő/vízhálózat
szennyeződhet az ellátás során és így a fertőzés átvitelében szerepe lehet.
e) Szennyezett felületek
A felületek szennyeződhetnek a szakszemélyzet keze, törmelék, vér- vagy
nyálcsepp, eszközök és a leülepedő aeroszol által. Annak ellenére, hogy a
felületek alacsony kockázatúnak tekintendők a fertőzés átvitelében, a
felületeket óvni kell a vérrel, nyállal való szennyeződéstől, és fertőtleníteni
kell.
11
1. ADMINISZTRATÍV INTÉZKEDÉSEK
1.1. Az egészségügyi
ellátással összefüggő fertőzések megelőzéséért a
szolgáltatás nyújtója és a fenntartó együttesen felelős. A fogászati
ellátással összefüggő fertőzések megelőzése és a szabályok betartása
az ott dolgozók alapvető kötelessége és jogi felelőssége.
1.2. Az egészségügyi szolgáltatónak a 20/2009 (VI.18.) EüM rendeletben
foglaltaknak megfelelő infekciókontroll tevékenységet kell folytatnia.
1.3. A módszertani levélnek megfelelően minden fogászati rendelőnek saját
infekciókontroll protokollt kell kidolgoznia.
A fogászati infekciókontroll protokoll elemei/területei az alábbiak:
– páciens
– személyzet
– rendelő kialakítása
– fertőtlenítés (kéz, eszköz, felület, víz)
– steril eszköz/anyag előállítás
– aszeptikus technikák
– védőeszközök alkalmazása (személyzet, páciens)
– oktatás, képzés.
12
2. PÁCIENS
A fertőzésmentes betegellátás első lépése az anamnézis gondos felvétele és
a kezelendő páciens állapotának felmérése. Az anamnézisfelvétel és az
állapotfelmérés célja nem csupán a rizikópáciensek azonosítása, hanem a
fogászati kezelés során, vagy annak következtében kialakuló szövődmények
megelőzése, gyakoriságuk csökkentése és a korábban nem diagnosztizált
vagy nem megfelelően kezelt egészségügyi problémák kiszűrése is.
Az egészségügyi ellátás során, így a fogászati ellátás során is gyakran nem
ismert a beteg fertőző állapota, ezért
az egészségügyi ellátás valamennyi
szintjén, bármilyen kezelést igénybevevő páciens vére és testváladéka
potenciálisan fertőzőnek tekintendő.
2.1. RIZIKÓPÁCIENSEK KEZELÉSE (ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK)
Teljes körű általános anamnézis felvétele szükséges (szóban; kérdőívvel,
amit a beteg aláír).
– Ellátásuk előtt új védőeszköz (kesztyű, maszk) felvétele kötelező, mint
minden páciens esetén (ld. 7. fejezet)
– Az ismert Immunhiányos beteget célszerű a rendelés kezdetére behívni,
mivel a fertőződés kockázata ekkor a legalacsonyabb.
A rizikópáciensek körébe tartozó ismert fertőző, ill. immunhiányos beteg
fogászati kezelését megtagadni nem lehet, az ilyen beteget is el kell látni.
A beteg köteles mind saját, mind mások életét vagy testi épségét
veszélyeztető megbetegedésekről és állapotokról - saját betegségével
összefüggésben - tájékoztatni az ellátását végző egészségügyi dolgozókat.
2.2. RIZIKÓPÁCIENSEK KEZELÉSE (RÉSZLETES SZABÁLYOK)
2.2.1. A Mycobacterium tuberculosis légúti terjedésű (a baktérium órákon át
élet- és fertőzőképes marad a légúti szekrétumokban), ezért a standard
óvintézkedéseken túl további óvintézkedések szükségesek, ha a beavatkozás
nem halasztható el. Az aktív, illetve gyanított TBC fertőzés esetén a
kezelő/ellátó személyzet tökéletesen illeszkedő légzésvédő maszkot (FFP2)
viseljen és izolációra kofferdam használata javasolt. Javasolt az aktív TBC -s
beteget külön kezelőben vagy a rendelési idő végén, a többi betegtől
elkülönülten ellátni.
13
2.2.2. Egyéb csepp és légúti terjedésű megbetegedések esetén (pl.
kanyaró, madárinfluenza) a tervezett beavatkozásokat a fertőző betegség
gyógyulásáig el kell halasztani. Ha erre lehetőség nincs, akkor a TBC-s beteg
ellátásához hasonló módon kell eljárni.
2.2.3. A vér, testváladékok útján terjedő fertőző betegségek (pl. HBV,
HCV, HIV) prevalenciája hazánkban relatíve alacsony, azonban vírusok által
okozott fertőzések kialakulásának kockázatával az egészségügyi ellátás
során számolni kell.
Az egészségügyi körülmények között a fertőzés kialakulásának leggyakoribb
módjai a következőek:
– szúrásos vagy vágásos sérülés fertőzött vérrel, szövettel vagy testváladékkal
szennyezett eszközzel (percutan),
– a nyálkahártyák (szem, száj) vagy a sérült bőr közvetlen érintkezése vérrel
vagy testváladékkal (mucocutan).
A vér, testváladékok útján terjedő fertőző betegségek esetén a standard
óvintézkedések alkalmazandóak; azonban az invazív fogászati beavatkozások
során az alábbi, ismert kórokozó-hordozói státusz esetére vonatkozó
javaslatok
betartása,
valamint
a
nyálkahártyák
kiemelt
védelme
(védőszemüveg, maszk) célszerű a fertőzési kockázat további csökkentése
érdekében.
2.2.4. A Creutzfeldt-Jacob betegség (CJD) fogászati ellátás során történt
átvitelére epidemiológiai bizonyítékok nem állnak rendelkezésre, azonban
állatkísérletekben az íny, illetve fogbél szövetek általi terjedés lehetőségét
kimutatták.
Az invazív fogászati beavatkozások esetén az Egészségügyi Világszervezet
által kiadott jelentés az alábbi, bizonyítékokkal nem megerősített
óvintézkedések megfontolását javasolja a CJD-ben szenvedő betegek
ellátása esetén:
– egyszer használatos eszközök alkalmazása;
– a többször használatos eszközök, melyek neurovascularis szövetekkel
kontaminálódhattak, megsemmisítendőek, illetve a dokumentum által
javasolt eljárások szerint dekontaminálandók;
– a neurovascularis szöveteket is érintő beavatkozásokat célszerű a rendelési idő
végén elvégezni, a felhasznált eszközöket alapos tisztításnak és
fertőtlenítésnek kell alávetni (lásd "Tájékoztató a fertőtlenítésről" című
Országos Epidemiológiai Központ által 2012-ben megjelentetett kiadványt).
14
2.2.5. Kezelés ismert kórokozó-hordozók esetén
– amennyiben lehetséges a tervezett beavatkozásokat egy fennálló fertőző
betegség gyógyulásáig el kell halasztani. A nem halasztható fogászati kezelés
fertőzött és/vagy kórokozó-hordozó páciens kezelése csepp és légúti terjedésű
megbetegedések esetén a rendelési idő végén, esetleg külön kezelőben
történjen;
– orvos és közvetlen fogorvosi felügyelet mellett klinikai fogászati higiénikus
kezelhet ilyen betegeket (orvostanhallgató nem);
– védőruha használata kötelező, a beteg ellátást követően azonnal lecserélendő
(részletezését
l. később);
– lehetőség szerint kerülni kell a turbina, a puszter, ill. a gépi depurátor
használatát;
– exhaustor és kofferdam izolálás használata javasolt;
– egyszerhasználatos öblítő pohár, nyálkendő, nyálszívó szükséges;
– lehetőleg extraorális röntgenfelvétel készüljön;
– csak fertőtleníthető lenyomat anyag használható (alginátlenyomat készítése
nem javasolt);
– a lenyomatokat a rendelőben és a fogtechnikai laboratóriumban is fertőtleníteni
kell;
– a lenyomat, illetve a minta csomagoló anyaga veszélyes hulladékként
kezelendő;
– a laboratóriumban minden fázis új gipszmintán készüljön.
15
3. SZEMÉLYZET
A
fogorvosi
rendelőkben
dolgozó
egészségügyi
személyzet
rutin
tevékenysége során gyakran alkalmaz éles eszközöket olyan esetekben is,
amikor nem látja közvetlenül az ellátandó területet. Gyakori a vérrel, nyállal
való
kontamináció,
és
az
eszközök/műszerek
kezelésével,
fertőtlenítéshez/sterilizáláshoz való előkészítésével kapcsolatosan a percutan
sérülés lehetősége is. Így
a személyzet vérrel és testváladékokkal
közvetített vírus fertőzésének (pl. HBV, HCV, HIV) kockázata jelentős,
ezért igen fontos az expozíció elkerülésére szolgáló fertőzés-megelőzési
előírások betartása.
Veszélyeztetettek köre: orvos, asszisztens, klinikai fogászati higiénikus,
illetve a fogászati ellátásban közvetve vagy közvetlenül résztvevő személy (pl.
fogorvostan-hallgató), továbbá a takarítók, a fogtechnikus, a készüléket javító
személyzet.
3.1. A DOLGOZÓKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
– Kötelező egészségügyi alkalmassági vizsgálat [61/1999. (XII. 1.) EüM
rendelet; 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet; 40/2004. (IV. 26.) ESzCsM
rendelet.
– A fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges
járványügyi intézkedések [18/1998. (VI. 3.) NM rendelet]
– fokozott expozíciós kockázattal járó beavatkozásokat (2. sz. melléklet)
nem végezhet a HCV/HBV/HIV fertőzőképes egészségügyi dolgozó,
– akut felső légúti, illetve enterális fertőzés tüneteit mutató egészségügyi
dolgozó közvetlen betegellátást (vizsgálat, ápolás, gyógykezelés) nem
végezhet, nem vehet részt benne.
– Személyi higiénés előírások betartása (védőeszközök használata, lásd 7.
fejezet).
– A személyzet kezelés közben ne érintse a szemét, száját, orrát, haját.
– Megfelelő hajviselet, rövid-, lakkmentes körmök, ékszerek, óra mellőzése
munka közben.
– Élelmiszer, ital fogyasztása, kozmetikumok használata nem történhet
(tilos) a rendelőben.
16
3.2. SPECIFIKUS VÉDELEM (IMMUNIZÁCIÓ)
A dolgozók védőoltásai tekintetében az Országos Epidemiológiai Központ
évente kiadásra kerülő, a védőoltásokról szóló módszertani levele az irányadó
(18/1998. (VI. 3.) NM rendelet).
Kötelező védőoltások: HBV − a védőoltás alkalmazási feltétel minden
egészségügyi dolgozó számára.
Ajánlott védőoltások:
influenza ellen évente (önkéntesen igénybe vehető térítésmentes védőoltás),
tetanus ellen 10 évente,
diphteria ellen 10 évente,
rubeola ellen (a fogékonyak számára),
pneumococcus ellen (a fogékonyak számára).
A védőoltások megtörténtét védőoltási könyvben dokumentálni kell.
3.3. TEENDŐK VÉRREL, TESTVÁLADÉKKAL TÖRTÉNT KONTAMINÁCIÓ (SZÚRÁSOS,
VÁGÁSOS SÉRÜLÉS) ESETÉN
A vérrel, szövetnedvvel, testváladékkal történt kontamináció esetén irányadó
az Országos Epidemiológiai Központ által kiadott „Tájékoztató a betegellátás
során a vérrel és testváladékokkal terjedő vírusfertőzések megelőzéséről”
(Epinfo 2003; 2. különszám).
Az egészségügyi dolgozó fertőzések szempontjából nemcsak veszélyeztetett,
de veszélyeztető is lehet. HCV/HBV/HIV fertőzőképes egészségügyi dolgozó
fokozott expozíciós kockázattal járó beavatkozásokat nem végezhet (a
9/2002. EüM rendelettel módosított 18/1998. NM rendelet 2. sz. melléklete).
17
3.4. SÉRÜLÉSEK MEGELŐZÉSE
– Kézi eszköztisztítás helyett ultrahangos tisztító készülék, illetve mosogató
berendezés használata javasolt.
– Vastag, hosszúszárú gumikesztyű, vízhatlan kötény, védőszemüveg és
maszk használata kötelező a kézi eszközkezelés/tisztítás esetén.
– Amikor csak lehetséges, egyszer használatos eszközöket kell használni.
– A kézidarabokból használat után a fúrót, a depurátorfejet el kell távolítani.
– A
tűkre a védőkupak semmilyen körülmények között
nem helyezhető
vissza, amennyiben sterilizálható nyéllel használunk eldobható steril
szikepengét, akkor a pengét mindig fogóval kell eltávolítani.
Továbbá a kórházakban és az egészségügyi ágazatban előforduló, éles vagy
hegyes eszközök általi sérülések megelőzéséről szóló, az Európai Unió
Tanácsának direktívájában (2010/32/EU) részletezett irányelveket átültető
hazai jogszabály [51/2013. (VII. 15.) EMMI rendelet] alkalmazandó.
18
4. RENDELŐ KIALAKÍTÁSA
A fogászati rendelők kialakítására és felszerelésére vonatkozóan a 60/2003.
(X. 20.) ESzCsM rendelet tartalmaz előírásokat. Mivel a minimumfeltételek
nem térnek ki a helyiségek kialakítására vonatkozó részletes szabályokra,
ezért
az
alábbiak
betartása
indokolt
közegészségügyi
(néhol
munkaegészségügyi) szempontból:
– a kezelő minimális alapterülete: 14 m2, a fogorvosi szék legyen
körbejárható; több munkahelyes rendelőben az egy fogorvosi székre eső
alapterület legalább 9 m2 (az alapterületi minimumok alapvetően nem
higiénés, hanem munkabiztonsági szempontból lényegesek);
– belmagasság min. 2,5 m;
– burkolatok: falburkolat 2,1 m belmagasságig mosható, fertőtleníthető
(csempeburkolat
nem
követelmény),
padlóburkolat
antisztatikus,
hézagmentes, mosható, fertőtleníthető legyen;
– hideg-melegvizes orvosi csapteleppel szerelt kézmosó; szenzoros
működtetésű
vagy
könyökkel,
lábpedállal
működtethető
kézfertőtlenítőszer-adagolók, egyszer használatos papírtörlő tartó;
– az eszközkezelés (fertőtlenítés, tisztítás) és a sterilizálás lehetőség
szerint (min. alapterületű rendelő esetében is szükségszerű) külön
helyiségben történjen, amennyiben ez nem megoldható, úgy a folyamatok
egyirányúságát a rendelőn belül kell biztosítani; (az eszközfertőtlenítés és
sterilizálás szabályai az 5.3. fejezetben találhatóak);
– többször használatos eszközök kezeléséből/fertőtlenítéséből eredő
fertőzési és baleseti kockázat csökkentése/elkerülése érdekében célszerű
a kézi eszköztisztítás helyett ultrahangos tisztító, ill. műszermosogató-
gépek alkalmazása;
– a
berendezés/bútorzat
mosható,
fertőtleníthető
felületű,
szellős
elhelyezésű legyen;
– váróhelyiség egyidejűleg várakozó betegenként 1 m2; várhatóan
egyidejűleg ott tartózkodó több beteg esetén is legalább 1 m2/fő álljon
rendelkezésre;
– külön WC a személyzet és betegek részére kézmosóval;
– szennyestároló (takarító eszközök, veszélyes hulladék, szennyes textil stb.
átmeneti tárolásához), melynek padló- és falburkolata mosható, fertőtleníthető,
takarítási vízvételi hellyel, valamint kézmosási, kézfertőtlenítési lehetőséggel;
19
– fogászati röntgenberendezésekre vonatkozó szabályozás a 487/2015. (XII.
30.) Kormányrendelet szerint;
– technikai eszközök: csak minősített és nyilvántartásba vett eszközök
használhatók [4/2009.(III.17. EüM rendelet];
– szellőzési követelmények: lehetőség szerint természetes szellőzés,
mesterséges szellőzés kialakítása esetén kiegyenlített szellőzés 2
fokozatú szűrés, hatszoros óránkénti légcsere;
– a
rendelőn belül szétválasztandó az orvosi, asszisztensi és
adminisztrációs
terület,
az
eszközök,
műszerek
tisztítására,
fertőtlenítésére szolgáló tér és sterilizáló készülék területe;
– a kilincsek, kapcsolók simák, egyszerűek, fertőtleníthetőek legyenek;
– szőnyeg, élőnövény nem lehet a kezelőben;
– a kezelő egység felszíne sima, könnyen tisztítható, fertőtleníthető legyen;
– a kezelő egységnél lehetőség szerint lábkapcsolót kell alkalmazni, a kézi
kapcsolókat fóliával kell fedni.
Új fogászati rendelők kialakítása és engedélyezése a fertőzések
prevenciójának
optimalizálása
érdekében
az
alábbiak
figyelembevételével lehetséges:
–
a rendelőtől elkülönített helyiség a többször használatos eszközök
újrahasználhatóvá tételére (műszer mosó/tisztító/sterilizáló),
–
a
műszerek/eszközök
tisztítása
gépi
úton
történjen
(UH,
mosogatógép),
–
az alkalmazott sterilizáló berendezés autokláv kell legyen.
20
4.1. HIGIÉNÉS ZÓNÁK
A higiénés zónák rendelőegységen belüli meghatározása a fertőzési kockázat
felmérésén alapszik. A rendelőn belüli fertőzési kockázat különböző: pl. a
kórokozók terjedésének/átadásának kockázata a legnagyobb az ún. kezelési
zónában, kisebb a kezelési zónát övező területen, ill. minimális a kezelő,
rendelő többi részén. A rendelőn belüli különböző fertőzési kockázatra építve
hatékonyabb és költséghatékonyabb fertőzés-megelőzési stratégia alakítható
ki. A rendelő beavatkozás során kontaminálódó területeinek, felületeinek
(kezelési zóna és az ezt övező terület) meghatározása szükséges, amelyet
minden beteg után tisztítani és fertőtleníteni kell, vagy védőtakarás
alkalmazása esetén minden beteg után ennek cseréje szükséges, mivel
szennyeződhet a beavatkozás során: direkt kontaktus a beteg szöveteivel,
váladékaival, spriccelés, fröccsenés által, az ellátó szennyezett kesztyűs
kezének érintésével, egyéb kontaktus révén (pl. szennyezett eszközzel).
4.1.1. Kezelési zóna (a fogászati egységkészülék fejtámlájától számított kb.
1 m sugarú kör).
Minden beteg után fertőtlenítendő:
– fogorvosi lengőasztal, kézidarabok foglalata, egyéb munkafelületek a zónán
belül,
– köpőcsésze,
– lámpafogantyú.
Csak
az
aktuális
beteg
kezeléséhez
felhasználandó
eszközök,
anyagmennyiség lehet ezen a zónán belül.
4.1.2. Kezelési zónát övező terület
Itt tartandók a leggyakrabban használatos anyagok, eszközök, itt találhatóak
a kezelés során érintett felületek.
– Ezek is legyenek letakarva, a védőtakarást minden beteg után cserélni
kell, a műszak végén fertőtlenítésük szükséges (orvosi/asszisztensi
konzol,
vezérlőfelület,
intraorális
kamera,
röntgen
egységek,
(szívó)tömlő, kapcsolók, csapok, fogantyúk, fejtámla, kartámasz,
használt anyagok, szennyezett eszközök ledobója, kézmosó csapok).
– Amennyiben takarás nincs, úgy ezeket minden beteg után fertőtleníteni
kell.
21
4.1.3. A kezelőegység és a rendelő többi része (pl. adminisztrációs terület, falak,
padló, szekrények fiókok, ajtók stb.)
– nem érintkezik közvetlenül a betegből származó anyagokkal, a
fertőzések terjedésében az előző zónákhoz képest kevésbé játszik
szerepet; kivéve az eszközök újrafelhasználhatóvá tételének területe,
mert az hasonlóan a kezelési zónához, kontaminált zónának, fertőzési
kockázat szempontjából kiemelt területnek tekinthető.
4.1.4. A veszélyes hulladék kezelése
Az egészségügyi intézményekben keletkező hulladékok kezelésének
gyakorlatát az 1/2002. (I. 11.) EüM rendelet határozza meg, a rendelet
előírásait a fogászati ellátásban is alkalmazni kell.
Általános szabályok:
– az éles, hegyes eszközöket szilárdfalú, szúrásálló edényzetben kell
gyűjteni,
– a vérrel, váladékkal szennyezett anyagokat, kötszereket, tamponokat
műanyag zsákban kell gyűjteni,
– a fertőző hulladékot hűtés nélkül legfeljebb 48 óráig, illetve az erre a
célra szolgáló hűtőtárolóban 0-5ºC-on legfeljebb 30 napig tárolhatók,
– a fel nem használt amalgám maradékot külön kell gyűjteni,
– a veszélyes hulladék elszállítását illetően a rendelő működtetőjének
szerződnie kell veszélyes hulladékok szállítására, ártalmatlanítására
engedéllyel rendelkező hulladékkezelővel.
22
5. A FERTŐZÉSEK MEGELŐZÉSÉNEK LEGFONTOSABB MÓDSZEREI
5.1. KÉZFERTŐTLENÍTÉS
Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések átvitelében a személyzet
keze meghatározó szerepet játszik. Megkülönböztetünk műtéti (sebészi
bemosakodás) – illetve higiénés kézfertőtlenítést.
A szokásos fogászati kezelések előtt végzett higiénés kézfertőtlenítés célja a
kéz bőrfelületén lévő tranziens (átmeneti) mikroflóra elpusztítása,
inaktiválása.
Alkoholos kézbedörzsölés: alkohol alapú kézfertőtlenítő szer alkalmazása,
amely víz hozzáadása nélkül, elpusztítja, illetve inaktiválja a kéz bőrfelületén
lévő átmeneti mikroflórát.
Fertőtlenítő kézmosás: biocid hatóanyagot és tisztítást biztosító felületaktív
anyagot (tenzidet) is tartalmazó készítmény víz hozzáadásával alkalmazva
pusztítja el, illetve inaktiválja a kéz bőrfelületén lévő átmeneti mikroflórát.
A beteg ellátása során egyszer használatos védőkesztyű viselete kötelező. A
beteg ellátását követően a védőkesztyű eldobandó, vagyis a védőkesztyűt
betegenként cserélni kell, de szükség esetén egy beteg kezelése közben is
indokolt lehet a csere; a kesztyűcsere között kézfertőtlenítést kell végezni.
Higiénés kézfertőtlenítést kell végezni:
– rendelőbe érkezéskor,
– a kezelés megkezdése előtt, vagyis a kesztyű felvételét megelőzően
(akár ha egy következő beteg miatt történik, akár ha egy hosszabb
kezelés során ugyanannál a betegnél)
– a kesztyű levételét követően,
– eszközkezelést és tisztítást követően, a kesztyű levétele után,
– eszközökkel/műszerekkel való manipuláció megkezdése előtt,
– a munkahely elhagyása előtt.
A kézfertőtlenítés kivitelezésének gyakorlatát az Országos Epidemiológiai
Központ által „A kézhigiéne gyakorlata az egészségügyi és az ápolást végző
szociális szolgáltatásokban” és a műtéti kézfertőtlenítés módszeréről kiadott
módszertani levelek, valamint időszakosan megjelentetett "Tájékoztató a
fertőtlenítésről" című kiadvány tartalmazza.
23
Kézfertőtlenítéshez az Országos Tisztifőorvosi Hivatal engedélyével
rendelkező kézfertőtlenítő szer alkalmazható. Az engedélyezett készítmények
listáját az Országos Epidemiológiai Központ „Tájékoztató. A betegellátás és a
járványügyi
gyakorlat
részére
engedélyezett
és
forgalmazott
fertőtlenítőszerekről”
kiadványa
tartalmazza,
valamint
az
újonnan
engedélyezésre kerülő fertőtlenítőszerek listája időszakosan az Epinfoban
jelenik meg.
A kézfertőtlenítő szerek adagolása könyökkel, illetve láb pedállal
működtethető pumpás, vagy érzékelővel ellátott adagolókból, továbbá
személyi adagolókból történhet.
24
5.2. FERTŐTLENÍTŐ TAKARÍTÁS ZÓNÁK SZERINT (FELÜLETEK, BERENDEZÉSI
TÁRGYAK)
A fogorvosi rendelők valamennyi helyiségében fertőtlenítő takarítást kell
végezni és a berendezési-, felszerelési tárgyak felületeit is fertőtleníteni kell.
A fertőtlenítő takarítás gyakoriság szempontjából napi, heti, havi és
nagytakarításra osztható.
– A napi fertőtlenítő takarításnak ki kell terjednie a padlóburkolat tisztító hatású
fertőtlenítő takarító szerrel történő felmosására, valamint a fogantyúk,
kapcsolók letörléses fertőtlenítésére és az elszívó tisztítására. A
padlóburkolatok tisztításához ún. egyfázisú fertőtlenítő hatású tisztítószerek
alkalmazása javasolt.
– Hetente végzendő: berendezési tárgyak, bútorzat függőleges, külső felületeinek
fertőtlenítő hatású tisztítása.
– Havonta végzendő: minden berendezési tárgy, szekrény és fiókok belső
felületeinek tisztítása.
– Évente végzendő: a rendelő falburkolatainak festése, illetve vinyl, vagy
mosható tapéta esetén a tapéta fertőtlenítőszeres lemosása.
Felületfertőtlenítés:
– A rendelés megkezdése előtt az egységkészülék felületét és a munkaasztal
vízszintes felületét fertőtlenítőszeres letörléssel kell fertőtleníteni.
– Két beteg között cserélni kell a védőtakarást. Az egyszer használatos vlies,
vagy papír alapú védőtakarók alkalmazása javasolt.
– Két beteg kezelése között a kezelési zónában lévő tároló asztal, görkocsi
vízszintes felületét fertőtleníteni kell.
– A felületfertőtlenítéshez a széles antimikrobiális spektrummal rendelkező
fertőtlenítőszerrel átitatott kendők alkalmazása a javasolt.
A fertőtlenítő takarítás és a felületfertőtlenítés részletes gyakorlati kivitelezését az
Országos Epidemiológiai központ által időszakosan kiadott „Tájékoztató a
fertőtlenítésről” című kézikönyv tartalmazza.
Mind a fertőtlenítő takarításhoz, mind a felületfertőtlenítéshez alkalmazható
készítményeket és azok alkalmazási paramétereit az Országos Epidemiológiai
Központ által időszakosan kiadásra kerülő „Engedélyezett fertőtlenítőszerek” listája,
illetve a 2009 óta engedélyezett szerek listáját az Epinfo releváns kiadványa
tartalmazza. A fertőtlenítés kivitelezésének gyakorlatát az Országos Epidemiológiai
Központ által megjelentetett "Tájékoztató a fertőtlenítésről" című kiadvány részletezi.
25
5.3. ESZKÖZFERTŐTLENÍTÉS/STERILIZÁLÁS
A betegellátásban használt eszközök (fogászati eszközök, készülékek,
felszerelések) kategorizálhatóak a lehetséges fertőzési kockázat szerint, a
besorolás kritikus, szemikritikus és nem-kritikus kategóriákat különböztetünk
meg az eszközök felhasználási célja alapján. A fogászati ellátás/tevékenység
során alkalmazott eszközöket, műszereket, anyagokat a gyártó előírásai
szerint kell kezelni (fertőtleníteni vagy sterilizálni).
A kritikus eszközök
– azon orvosi eszközök, melyek a bőrön illetve nyálkahártyán áthatolnak és
kontaktusba kerülnek vérrel, belső szövetekkel, szervekkel
– a legnagyobb kockázattal bírnak a fertőzések átvitelére
– sterilizálás szükséges
– (példa kritikus eszközökre: sebészi beavatkozáshoz használt eszközök,
kézidarab*, parodontális szonda)
A szemikritikus eszközök
– azon orvosi eszközök, melyek kontaktusba kerülnek az ép nyálkahártyával
vagy sérült bőrrel
– kisebb kockázatot jelentenek a fertőzések átvitelére
– (példa szemikritikus eszközökre: kézidarabok*, kéziműszerek: pl. tükör,
amalgám tömörítő, polimerizációs lámpa)
*A fogászati ellátásban alkalmazott alább felsorolt kézidarab sterilizálása elvárt:
A szájsebészeti, valamint a potenciálisan vérzéssel járó beavatkozások
esetében, a rizikópáciensek, illetve a szájüregi gyulladásos folyamatokkal
rendelkező betegeknél használt eszköz (rotáló, oszcilláló eszközök;
komplex, nehezen elérhető részekkel, csatornával, üreggel rendelkeznek;
levegő és/vagy folyadék, részecskék (be-)kilépésével járó eszközök)
A nem-kritikus eszközök
– azon orvosi eszközök, melyek csak az intakt bőrfelülettel érintkeznek, a
legkisebb kockázattal bírnak a fertőzések átvitelére
– ezek tisztítása és fertőtlenítése szükséges
– ha a felszín nehezen tisztítható, fertőtleníthető, illetve az eljárás a felszínt
sérthetné, fizikai barrier (pl. műanyag borítás) alkalmazható
– (példa nem-kritikus eszközökre: röntgen-fej/tubus)
A betegekkel tartósan, vagy időlegesen kapcsolatba kerülő valamennyi eszközt
(intakt
bőrrel
érintkező
eszközt
is)
fertőtleníteni
kell.
26
Többször használatos orvosi eszközök, műszer körforgó
A használt eszközök gyűjtése: Használat után az eszközök gyűjtésére a nedves
és száraz gyűjtési eljárás alkalmazható.
Száraz gyűjtés: Abban az esetben alkalmazható, ha az eszközök tisztítása,
fertőtlenítése gépi úton és 6 órán belül megtörténik.
Nedves gyűjtés: Abban az esetben alkalmazható, ha az eszközök tisztítása,
fertőtlenítése kézi úton történik, vagy a gépi tisztítás, fertőtlenítés 6 órán belül nem
történik meg.
Az eszközök gyűjtésére csapvíz, vagy enzimatikus tisztítószer oldat alkalmazható. A
használt eszközök, műszerek nedves gyűjtéséhez műszerfertőtlenítő szer nem
használható!
Eszközök tisztítása/fertőtlenítése
Gépi tisztítás
A műszermosogató, illetve ultrahangos műszermosogató gépeket a gyártó
előírása szerint kell üzemeltetni. Műszermosogató berendezésekben
termodezinfekciós, illetve kemo-termodezinfekciós műszertisztítást lehet
alkalmazni.
Kézi tisztítás/fertőtlenítés
Kézi tisztítás/fertőtlenítés esetén az ún. egyfázisú fertőtlenítőszerek
alkalmazása javasolt. Az egyfázisú eszközfertőtlenítő szerek a fertőtlenítő
hatás mellett tisztító hatással is rendelkeznek.
A leöblített eszközöket, műszereket ún. egyfázisú műszerfertőtlenítő szer
előírt koncentrációjú oldatába kell helyezni az előírt behatási ideig, majd
ugyanebben az oldatban csak erre a célra alkalmazott műszerkefe, vagy
egyéb eszköz segítségével kell mechanikusan is megtisztítani. A tisztítandó
eszközök az oldatot csak 2/3 részben töltsék ki és azokat az oldat ellepje.
Kézi tisztítás/fertőtlenítésre 30°C-nál melegebb víz alkalmazása nem javasolt.
Tisztítás után az eszközöket folyó meleg vízzel alaposan le kell öblíteni, majd
szárítani.
Az eszközfertőtlenítő szerek gyártása és forgalmazása a 4/2009. (III.17.)
EüM. Orvostechnikai eszközökről szóló rendelet hatálya alá tartozik. Kézi
eszközfertőtlenítésre széles antimikrobiális hatásspektrummal rendelkező
27
eszközfertőtlenítő
szert
kell
alkalmazni
(baktericid,
fungicid,
virucid,
tuberkulocid/mycobaktericid hatással is rendelkezzen a fertőtlenítőszer).
Átvizsgálás, ápolás
Csak ép, sértetlen eszköz használható fel ismételten.
Csomagolás
A megtisztított/fertőtlenített eszközöket sterilizálás előtt csomagolni kell.
Csomagolásra
csak
az
adott
sterilizáló
eljáráshoz
engedélyezett
csomagolóanyag alkalmazható. A sterilizált eszközök csomagolásán
elhelyezett címkének az alábbi feliratokat kell tartalmaznia:
– eszköz, műszer megnevezése;
– a sterilizálás, valamint a sterilitás lejártának dátuma (év, hó, nap);
– a sterilizálást végző személy betűjele, vagy kódja;
– kémiai indikátor.
Sterilizálhatóságuk szerint a fogászati tevékenység során alkalmazott
eszközök két csoportba sorolhatók.
Nem hőérzékeny eszközök
Ebbe a csoportba tartozó eszközök elsősorban autoklávban sterilizálhatók (pl.
fogászati műszerek, sebészeti eszközök, varró- és kötöző anyagok, gumi és
hőálló műanyageszközök).
Hőérzékeny eszközök
Hőérzékeny műanyag, vagy hőérzékeny műanyag alkatrészeket tartalmazó
eszközök sterilizálása formaldehid és etilénoxid gázsterilizátorban, valamint
hidrogén-peroxid (H2O2) és plazmasterilizátorban történhet.
Az alkalmazható sterilizáló módszereket és paramétereket a
2.sz. táblázat tartalmazza.
A sterilizáló berendezések csak a gyártó által előírt eszközök esetén
használtatóak, valamint a különböző sterilizáló berendezések telepítése és
üzemeltetésére
vonatkozó
speciális
előírások
betartása
mellett
működtethetőek (gyártói, jogszabályi pl. munkavédelmi előírások).
28
Tárolás
A sterilizált műszerek/eszközök csak abban a csomagolásban tárolhatók,
amelyben a sterilizálásuk történt. A sterilizált csomagokat – a sterilizálás,
vagy a felhasználás helyén – csak erre a célra kialakított elkülönített,
szennyeződéstől védett, tiszta helyen, rendezett, szakosított tárolással
szabad tárolni, ahol azok csomagolása (burkolata) mechanikus ártalomnak
nincs kitéve és a mikrobiális szennyeződés lehetősége a legkisebb. A steril
csomagokat csak közvetlenül felhasználásuk előtt szabad felbontani. A
felbontott csomagok tartalma tovább már nem tekinthető sterilnek, így a fel
nem használt anyagokat – steril anyagként – tovább tárolni és felhasználni
szigorúan tilos. Folyadékban, oldatban történő tárolás szigorúan tilos!
Az egyszer használatos eszközök használatára kell törekedni.
Az egyszer használatos eszköz újra sterilizálása és felhasználása tilos!
A
sterilizáló berendezések forgalomba hozatalára a 4/2009.(III.17.) EüM
rendelet, üzemeltetésükre az Országos Epidemiológiai Központ által időszakosan
kiadott "Tájékoztató a sterilizálásról. A betegellátásban alkalmazható sterilizáló
eljárások" című módszertani kiadvány vonatkozik.
– A sterilizálás megtörténtét minden alkalommal az adott sterilizáló
eljáráshoz rendszeresített kémiai indikátorcsíkkal kell ellenőrizni, melyet
a rakomány minden egységén (csomagján) el kell helyezni.
– A kémiai indikátorcsíkok csupán csak azt jelzik, hogy a csomag
sterilizálva volt.
– A
csomagban
elhelyezett
többparaméteres
indikátor(integrátor)
alkalmazásával, a sterilizálás különböző paramétereinek (hőfok, idő,
nyomás) ellenőrzésével a sterilizálásnak nemcsak a megtörténte, de a
hatékonysága is ellenőrizhető.
– A
sterilizáló
berendezések
sterilizáló
hatásának
vizsgálatára,
ellenőrzésére speciális baktériumspórákat tartalmazó, engedélyezett
bioindikátorok alkalmasak.
29
A sterilizáló berendezések, biológiai
ellenőrzésének
gyakorisága:
– új vagy felújított készülék üzembe állításakor;
– folyamatosan üzemelő készülékeknél félévenként;
– formaldehides gázsterilizátorok esetében negyedévenként;
– a mikrobiológiai hatásfok-vizsgálat nem megfelelő eredménye és az azt
követő műszaki felülvizsgálat után;
– minden olyan műszaki hiba kijavítása, vagy alkatrészcsere után, mely a
készülék sterilizáló hatását befolyásolhatja;
– minden olyan esetben, amikor a vizsgálat elvégzése egyéb okok (pl.
egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés) miatt indokolt.
Csomagolt eszközök felületén az adott sterilizáló eljáráshoz rendszeresített
kémiai indikátor használata, valamint a sterilizáló berendezések évi 2x
(formaldehides
gázsterilizátor
esetében
4x)
bioindikátorral
történő
hatásvizsgálata kötelező.
A sterilizálásról naplót kell vezetni.
A sterilizáló berendezések évente két alkalommal történő mikrobiológiai
ellenőrzéséhez a bioindikátorokat a területileg illetékes népegészségügyi
hatóságtól, vagy az Országos Epidemiológiai Központ, Dezinfekciós
Osztályától kell igényelni. A 4/2009.(III.17.) számú orvostechnikai eszközökről
szóló EüM rendelet értelmében a sterilizáló berendezéseket háromévenként
kötelező
műszaki felülvizsgálatnak kell alávetni, melyet az Egészségügyi
Engedélyezési
és
Közigazgatási
Hivatal
engedélyével
rendelkező
szervezettel/szervizzel kell elvégeztetni.
30
5.4. TEXTILFERTŐTLENÍTÉS/STERILIZÁLÁS
Az egészségügyi ellátás során használt textíliák fertőtlenítő mosással
tisztítandók.
Fertőtlenítő mosásnak nevezzük azt a kémiai és fizikai (hőenergia), illetve
kombinált hatáson alapuló, textíliák fertőtlenítésére szolgáló eljárást, melynek
alkalmazása során a fertőtlenítőszer (vagy fertőtlenítő hatású mosószer)
hatását kombináljuk a hőenergiával és a textíliák mechanikus mozgatásával
(ún. sulykoló hatással).
A textília mosás-fertőtlenítés végrehajtás szempontjából két nagy csoportba
osztható:
– gépi és
– kézi.
Gépi textília mosás-fertőtlenítés
Attól függően, hogy a fertőtlenítő hatást csupán a mosólé magas hőmérséklete,
vagy a viszonylag alacsonyabb mosólé-hőmérséklet mellett kémiai (fertőtlenítő
hatású mosószer) hatása is fokozza: a gépi fertőtlenítő mosás két módszerét
különböztetjük meg:
– termodezinfekciós mosás és
– kemo-termodezinfekciós mosás.
Mindkét gépi fertőtlenítő mosási eljárás a következő fázisokból áll:
–
előmosás: 40°C hőmérsékletű mosószert tartalmazó vízben történik;
–
köztesöblítés: előmosást követő vizes öblítés;
–
főmosás:
– termodezinfekciós mosás: 90-95oC hőmérsékleten, gépi mosószer
alkalmazásával kell a textíliát mosni (csak pamut alapanyagú textíliák
esetében alkalmazható), vagy
– kemo-termodezinfekciós
mosásnál:
60-75oC
hőmérsékleten
fertőtlenítő hatású mosószer alkalmazásával kell a textíliát mosni
(pamut és kevertszálas textíliák esetében is alkalmazható);
–
öblítés: fokozatosan csökkenő hőmérsékletű háromszori vizes öblítés.
31
Kézi textília mosás-fertőtlenítés
A kézi textíliafertőtlenítés egyik lehetősége a beáztatással történő
textíliafertőtlenítés. A beáztatás 40-45°C hőmérsékletű fertőtlenítő hatású
mosószeroldatban történhet. A fertőtlenítő hatású mosószer használati
utasításában előírt ideig kell a textíliát a mosószer oldatban áztatni, majd
mechanikus tisztítás után fokozatosan csökkenő hőmérsékletű vízben
háromszori öblítést kell alkalmazni.
32
5.5. VÍZRENDSZEREK KARBANTARTÁSA ÉS FERTŐTLENÍTÉSE
A vízrendszerek megfelelő karbantartás hiányában kedvező környezetet
biztosítanak a baktériumok megtelepedéséhez, a szennyezett víz
megbetegedési kockázatot jelent a betegek és ellátók számára is.
A fogászati kezelőegységek vizet használnak öblítővízként és az egységhez
kapcsolódó eszközök megfelelő működéséhez. A víz biztosítása történhet:
– hálózati vízrendszerre csatlakozva vagy
– külön víztartályból.
A vizet több méteres (jellemzően műanyag), kis (1-2 mm-es) átmérőjű (emiatt
nagy fajlagos felületű) csővezeték juttatja el a felhasználási helyére,
amelynek felülete megfelelő közeget jelent a baktériumok megtelepedéséhez
és elszaporodásához. A biofilm képződést elősegítő tényezők:
– a vízből kiülepedő vagy a csőanyagból kioldódó (táp)anyagok,
– a kezelőegység időszakos használati módjából adódóan a
csővezetékben órákig, akár napokig pangó víz,
– a betegek kényelme érdekében nem szobahőmérsékletű, hanem
testhőmérsékletűre melegített víz.
Megfelelő kezelés nélkül nem biztosítható az ivóvízzel egyenértékű
vízminőség (az összes telepszám 22°C értéke akár 106 telepképző egység
TKE/ml is lehet, bár Magyarországon az ivóvízben a leggyakrabban
alkalmazott határérték 500 TKE/ml). A biofilmképződés akár olyan mértékű is
lehet, hogy a csőrendszert vagy a kézidarabot teljesen eltömíti.
– A csővezetékbe kórokozó baktériumok kerülhetnek:
– hálózati vízből opportunista patogén baktériumok (pl. Pseudomonas
aeruginosa, Legionella spp. vagy nem-tuberkulotikus Mycobacterium
fajok),
– a karbantartás, tartálycsere során bőr eredetű baktériumok (pl.
Staphylococcus spp.),
– a kézidarab felől visszaszívással a szájüregben, nyálban vagy vérben
jelenlevő kórokozók.
A kezelőegységek vízrendszerében képződött biofilmben a baktériumok
mellett egyéb, potenciálisan kórokozó szervezetek (pl. amőbák, gombák) is
megtelepedhetnek.
33
A kontaminált víz okozta nagy baktériumterhelés, különösen legyengült
immunállapotú betegek esetén,
megbetegedési kockázatot jelent.
A fogászati kezelések során a nagy fordulatszámmal működő
kézidarabok
használata során baktériumokat tartalmazó
aeroszol képződhet.
Aeroszol okozta megbetegedések: légúti (pl. legionellosis - legionárius
betegség vagy Pontiac láz) vagy egyéb megbetegedések.
Expozíciós idő: több óra (a keletkező aeroszol órák alatt ülepedik ki a
felületekre).
A kockázatnak kitettek köre: páciensek, személyzet.
34
5.5.1. A kialakítás és karbantartás szempontjai
Már kialakult, nagy tömegű biofilm eltávolítása szinte lehetetlen feladat, ezért inkább
a megelőzésre kell fektetni a hangsúlyt. Kialakult szennyezés esetén elképzelhető,
hogy csak a teljes csőrendszer cseréje jelent megoldást.
Általános szempontok a biofilm képződés megelőzése, visszaszorítása és a
fertőződési kockázat csökkentése érdekében:
– A
kezelőegység teljes vízrendszerét a víz maradéktalan eltávolítása
érdekében
– célszerű teljesen leüríteni, és levegővel átfújatni (ún. szárazra ürítés),
– hosszabb (pl. hétvégi) leállás előtt, vagy akár napi gyakorlatként.
– A
kézidarabot járatni kell
– minden rendelési idő kezdetén legalább 2-3 percig hosszabb idejű (több
órás – pl. éjszakai) leállást követően,
– közvetlenül a betegellátást követően, valamennyi beteg után 20-30
másodpercig.
(Megjegyzendő, az utóbbi említett eljárás a vízminőséget jelentősen nem befolyásolja, kifejezetten
az esetlegesen visszaszívott (beteg eredetű) szennyezést csökkenti; a visszaszívást gátló szelep
megléte, illetve hatásossága a kézidarabok belső vezetékeinek fertőződését csökkenti.)
A kezelőegység vízrendszerének kialakításának szempontjai
A szájsebészeti beavatkozást is végző kezelőkbe eszközhűtésre a steril víz
vagy steril fiziológiás sóoldat alkalmazása javasolt.
A külön tartállyal rendelkező kezelő berendezések előírásai:
– a tartályba töltött víznek legalább ivóvízminőségűnek kell lenni, alkalmazható
steril és/vagy desztillált víz,
– a tartályt rendszeresen tisztítani és fertőtleníteni kell,
– a tartály cseréjét gyártó előírásai szerint kell végezni (pl.
kesztyűhasználat).
A külön tartállyal rendelkező kezelő berendezések előnyei:
– steril vízzel feltöltve tapasztalatok szerint kisebb kockázatot jelentenek a
hálózati vízzel üzemelő rendszerekhez képest a kórokozók megtelepedése
szempontjából,
– hálózati vízrendszer esetleges meghibásodása vagy nem megfelelősége
esetén nem kell a kezeléseket felfüggeszteni,
– a tartály ismert térfogata miatt az esetlegesen alkalmazott fertőtlenítőszer
folyamatos adagolása könnyebben kivitelezhető.
35
A hálózati vízzel üzemelő kezelő berendezések előírásai
– belépő oldali (point of entry) baktériumszűrő használata javasolt,
– amelynek a gyártó utasításai szerint cseréje, vagy többször
használatos szűrők esetén a sterilizálása megfelelő időközönként
meg kell történjen;
– vízkeménység függvényében ajánlott lehet a víz lágyítása
– (a vízkőlerakódás növeli a felületet ezáltal a biofilmképződést, és az
eltömődés kockázatát,
– de a lágyító egységek nem megfelelő karbantartás esetén ki vannak
téve a mikrobiális szennyezés kockázatának).
Végponti (ún. point of use) baktériumszűrő teljes védelmet nyújthat
(megfelelő karbantartás és csere esetén), de
– a megfelelő áramlási sebesség biztosítása szükséges,
– gyakori (nagy baktériumterhelés esetén akár napi) szűrőcsere miatt a
költséghatékonyság kérdéses lehet.
A kezelő egységek vízrendszerét rendszeresen fertőtleníteni kell. A megfelelő
fertőtlenítő kezelés függ a készülék típusától és a használat módjától, ezért
az adott kezelőegység karbantartási és fertőtlenítési módjára vonatkozóan
elsősorban a
gyártó vagy forgalmazó
előírásait, javaslatait kell figyelembe
venni. (Egyes kezelőegységek rendelkeznek saját automata kémiai vagy
termikus fertőtlenítő programmal.)
A kezelőegység csőhálózata kémiai úton, folyamatos vagy szakaszos (de
legalább naponkénti) biocid adagolással fertőtleníthető.
– A vízrendszer fertőtlenítésére csak az Országos Tisztifőorvosi Hivatal
engedélyével rendelkező vegyszer alkalmazható.
– Szakaszos fertőtlenítés esetén a fertőtlenítést a kezelési időn kívül kell
végezni, majd a csőhálózatot alaposan átöblíteni.
– Folyamatos
fertőtlenítésre
ivóvízkezelésre
engedélyezett
biocid
alkalmazandó. Az ivóvíz-fertőtlenítő hatóanyagokat és az alkalmazás
szempontjait az
3.sz. táblázat tartalmazza.
A vízrendszerek baktériummentesítésére használható fertőtlenítőszerek (pl.
hidrogén-peroxid, hipoklorit, aktivált klór-dioxid és klórhexidin tartalmú szerek)
hatásosságára és az optimális koncentrációjára vonatkozó általánosan
36
elfogadott előírás nincs, a tudományos eredmények ellentmondásosak. A
fertőtlenítőszer megválasztása során az alábbi szempontokat kell mérlegelni:
– Korrózió – olyan a szert kell választani, amely a kezelőegység anyagait nem
károsítja.
– Toxikus vagy citotoxikus hatás – folyamatos fertőtlenítésre csak olyan szer
alkalmazható, amely hosszabb kezelés, és az ezzel járó több órás expozíció
esetén sincs egészségkárosító hatása, kockázata.
– Ne okozzon lerakódásokat a vízrendszerben.
– Ne tegye oldhatóvá az amalgám tömések higanytartalmát.
– Ne legyen a betegek számára kellemetlen íze vagy szaga.
– Ne irritálja a nyálkahártyát.
5.5.2. Vízminőségi követelmények és ellenőrzésük
A vízminőség
rendszeres ellenőrzésével igazolható a vízkezelési eljárás
hatékonysága.
1. Telepszám 22°C-on meghatározása
– Legegyszerűbb
indikátor a biofilm képződés és az ezzel járó
baktériumszám növekedés kimutatására.
– Telepszám vizsgálat
kezelőegységenként és
havi egy alkalommal javasolt.
– A vizsgálatot végezheti akkreditált laboratórium (a hazai vízminőségi
szabvány szerint - MSZ EN ISO 6222:2000),
vagy
– kereskedelmi
forgalomban
kapható
megfelelő
érzékenységű
gyorstesztek segítségével a rendelőben önellenőrző vizsgálatként is
végezhető.
– Legalább évi egy akkreditált laboratóriumi vizsgálat gyorstesztekkel
végzett önellenőrző vizsgálatok esetén is javasolt.
2. Akkreditált laboratóriumi vizsgálat Pseudomonas aeruginosa és
Legionella spp. paraméterre.
–
Évi egy vagy két alkalommal javasolt
.
– A vizsgálatot akkreditált laboratórium végezheti (a hazai vízminőségi
szabvány szerint – Pseudomonas kimutatás: MSZ EN ISO 16266:2008,
Legionella: MSZ EN ISO 11731 szabványsorozat).
– Csak
akkreditált mintavétel esetén tekinthető akkreditáltnak a
laboratórium által kiadott eredmény.
37
A vízkezelés
jó gyakorlatát, és a vizsgálatokat negatív eredmény esetén is
fenn kell tartani.
A
vizsgálatok elvégzését, idejét, módszerét és eredményét
dokumentálni
kell a trendszerű változások, valamint az esetlegesen megváltozott üzemelés
hatásának nyomon követése érdekében.
Mintavétel
A
teljes vízrendszer jellemzéséhez több ponton kell mintát venni:
– a bemenő vízből (hálózati víz vagy tartály vize),
– az öblítő vízből,
– a kézidarabot tápláló vezetékből a kézidarab csatlakozási pontjánál,
– a kézidarabból;
– korlátozott vizsgálati lehetőség esetén: a kézidarabból vagy az azt ellátó
vezeték csatlakozási pontjánál javasolt mintát venni, mivel ez jellemzi
legjobban a betegeket érő víz szennyezettségét.
A hálózati vízből, öblítővízből vagy a csatlakozó vezetékből a mintavételt az
MSZ EN ISO 19458 szerint kell végezni.
Mintavétel a kézidarabból:
– Mintavételt megelőzően a kézidarabot nem kell járatni
– Elemezhető mennyiségű minta mintavevő edénybe illesztett kézidarab
járatásával nyerhető
(Megjegyzendő, hogy az így nyerhető mintamennyiség korlátozott, amely
az érzékenységet csökkenti.)
Kereskedelmi forgalomban kapható gyorstesztek alkalmazása:
– a
gyorstesztet kimutatási határa
<100 TKE/ml kell legyen [az ún. „dip-
slide” kitek (az előkészített, táptalajjal bevont lemezt meghatározott
ideig kell a vízmintába mártani) általában nem rendelkeznek megfelelő
érzékenységgel]
– az alkalmazott gyorsteszt gyártói utasításait kell követni pl. a vízminta
előkészítése, és az inkubálás (megfelelő hőmérséklet) tekintetében.
38
A kezelőegységet és vízrendszerét
soron kívül fertőtleníteni kell, ha
– az egymást követő vizsgálatok vízminőségromlást jeleznek,
– önálló fertőtlenítéssel nem rendelkező kezelőegység esetén a hálózati
víz minőségéhez képest emelkedett a telepszám,
– az eredmény meghaladja az 500 TKE/ml értéket.
(Megjegyzendő, hogy a nemzetközi ajánlásokban esetenként ennél
szigorúbb, 200 vagy 100 TKE/ml ajánlott érték szerepel.)
39
6. ASZEPTIKUS TECHNIKÁK
6.1. FOGÁSZATI RÖNTGEN
– A röntgenfilm/szenzor behelyezésénél használt eszközök legyenek egyszer
használatosak.
– Egyszer használatos védőkesztyű alkalmazása a film/szenzor behelyezésekor
kötelező. A kontaminált röntgenképeket aszeptikusan kell kezelni azért, hogy a
film/szenzor ne szennyeződhessen a beteg nyálával, emiatt minden egyes beteg
esetében eldobható védőfólia alkalmazása szükséges.
– A védőkesztyűt a védőfólia eltávolítása után kell levenni.
– Ügyelni kell arra, hogy a röntgengép részei ne szennyeződjenek vérrel vagy
testváladékkal. Mivel a röntgengép gyakran érintett részei szennyeződnek (tubus,
kapcsoló, irányító), ezért felületfertőtlenítésüket minden beteg vizsgálata után el
kell elvégezni, látható szennyeződés esetén azonnal.
6.2. FOGPÓTLÁSOK KÉSZÍTÉSE
– A lenyomatokat leöblítés után erre a célra engedélyezett fertőtlenítőszerrel
dezinficiálni kell az adott készítményhez jóváhagyott alkalmazási előírás szerint.
– Lenyomatvétel előtt 30 másodpercig tartó, antiszeptikus hatóanyagot (pl.
klórhexidint) tartalmazó oldattal történő szájöblítés ajánlott.
– A megrendelő lap és a lenyomat külön zacskóba kerüljön.
– A
többször
használatos
lenyomatkanalakat
használat
után
tisztítani/fertőtleníteni, majd sterilizálni kell.
– A pótlásokat (új, javított), a harapási sablont, az egyéni kanalat szájba
helyezés előtt fertőtleníteni kell.
6.3. KONZERVÁLÓ FOGÁSZAT
– Konzerváló, illetve endodonciai kezeléshez minden szükséges eszközt,
anyagot előre ki kell készíteni.
– A „Kerr” tálca alkalmatlan az eszközök aszeptikus tárolására.
– Kofferdam használata kifejezetten ajánlatos.
6.4. FOGÁSZATI EGYSÉGKÉSZÜLÉK
A nagy fordulatszámú kézidarabokat minden klinikai nap kezdetén 2 percig,
majd minden egyes páciens kezelése előtt 20-30 másodpercig járatni kell,
annak érdekében, hogy a páciensnek a turbinába és a lég-, vagy
vízvezetékekbe esetleg bejutó váladékait fizikailag kiöblítse.
A kézidarabok gyártóinak az eszközök tisztítására, fertőtlenítésére vonatkozó
előírásait be kell tartani.
40
6.5. FOGTECHNIKAI LABORATÓRIUM
Az érkező anyagok vérrel vagy nyállal lehetnek szennyezettek, ezért egy
külön fogadó részleg kialakítása szükséges.
– A fogadó részlegben dolgozóknak egyéni védőeszközöket (kesztyű, maszk,
szemüveg) kell használni.
– A szennyezett anyagot dekontaminálni kell.
– A szennyezett és tiszta munkafolyamatok szigorúan legyenek elkülönítve.
– A szennyezett anyagkezelő részlegbe belépéskor és onnan kilépve
kézfertőtlenítést kell végezni.
– A szennyezett anyagok (lenyomat, protézis vagy egyéb, potenciálisan
szennyezett anyag) csak tisztítást és fertőtlenítést követően kerülhetnek ki
a fogadó részlegből.
– Egy beteghez tartozó munkadarab(ok) csak megelőzően fertőtlenített vagy
új védőborítással ellátott munkaasztalra helyezendő a technikai munka
megkezdése előtt.
6.6. LENYOMATOK ÉS PROTÉZISEK KEZELÉSE
6.6.1. A lenyomatok kezelése
– A lenyomatokat a lenyomatvétel helyén, a fogászati rendelőben, és a
fogászati laboratóriumba érkezését követően is fertőtleníteni kell. A
lenyomatok fertőtlenítésére kizárólag lenyomatok fertőtlenítésére szolgáló
készítmények alkalmazhatók.
– A lenyomatokat a megfelelő behatási idő letelte után lehet leöblíteni.
6.6.2. Már viselt protézisek kezelése
Minden protézist meg kell tisztítani, fertőtlenítő eljárásnak kell alávetni: mind
a kézi, mind az ultrahangos tisztítóberendezésben fertőtlenítő hatású
tisztítószert kell alkalmazni.
A korábban már szájban viselt protézist kézi tisztítás esetén először kefével
majd tisztító hatású fertőtlenítőszerrel kell megtisztítani a nagyobb törmelék
és szennyeződés eltávolítása céljából.
A fertőtlenítést követően folyó csapvízzel történő alapos öblítés, majd szárítás
szükséges.
A tisztításhoz alkalmazott keféket sterilizálni kell.
41
7. VÉDŐESZKÖZ-HASZNÁLAT
A kórokozók terjedésének megelőzésében fontos szerepet játszik a
védőeszközök megfelelő alkalmazása mind az egészségügyi dolgozó, mind a
beteg tekintetében.
7.1. SZEMÉLYZET
7.1.1. A kéz védelme
A beteg ellátása során egyszer használatos védőkesztyű viselete kötelező. A
védőkesztyűt betegenként, illetve szükség esetén gyakrabban kell cserélni. A
levetett kesztyű veszélyes hulladékként kezelendő.
Vastag védőkesztyű viselete az eszközök, műszerek tisztításakor és
fertőtlenítésekor is kötelező.
A latex allergia kialakulásának elkerülése érdekében neoprén vagy nitril
kesztyű használható.
Ismert fertőző beteg esetén, vagy amikor éles eszközzel „vakon” történik
beavatkozás, vagy ha a kezelést végző személy keze sérült, dupla kesztyű
viselhető.
Sebészeti beavatkozások esetén aszeptikus technika alkalmazandó (mucosa
megnyitásával járó beavatkozások pl. biopsia, sebészi fogeltávolítás): sebészi
bemosakodás és steril védőkesztyű viselése kötelező. (A kivitelezésének
gyakorlatát az Országos Epidemiológiai Központ által a műtéti kézfertőtlenítés
módszeréről kiadott módszertani levél tartalmazza.)
7.1.2. Védőruházat
A személyzet munkája során védőruhát (köpenyt) köteles viselni.
Rizikópáciensek kezelése esetén a védőruhának hosszú ujjúnak kell lennie (a
hosszú ujjú védőruha az egyéb betegek kezelése esetén is ajánlott).
Amennyiben a kezelés/ellátás során a beteg vérével, váladékaival való
jelentős kontamináció várható, vízhatlan köpeny (egyszer használatos)
viselete indokolt. A védőruhákat naponta, ill. szükség szerint gyakrabban is
cserélni kell.
42
7.1.3. Szem- és arcvédelem
A beteg ellátása/kezelése során az ellátó/kezelő személyzetnek (orvos,
asszisztens) egyszer használatos sebészi maszkot kell használnia. A
személyzet védőszemüveget kell viseljen, ha nyál, vér és egyéb szövetnedv
fröccsenésének, spriccelésének, illetve áthatoló sérülés kialakulásának
veszélye áll fenn. Arcvédő használata esetén is szükséges a sebészi maszk
használata, mivel az arcvédő a mikroorganizmusok belélegzése ellen nem
véd.
7.2. BETEG
A beteg ellátása/kezelése során szükséges egyszer használatos nyálkendő v.
kötény, egyszer használatos öblítő pohár, kofferdám (gumi)lepedő az
izoláláshoz.
Antiszeptikus hatóanyagot (pl. klórhexidint) tartalmazó szerrel történő öblítés
ajánlott a kezelés megkezdése előtt.
43
8. OKTATÁS/KÉPZÉS
Az egészségügyi ellátással kapcsolatos fertőzések hatékony megelőzése
csak a szolgáltató/személyzet tudatos cselekvő magatartására építhető, ezért
szükséges az infekciókontroll ismerete, az ismeretek folyamatos felújítása.
Az ismereteknek ki kell terjednie:
– a fertőzések terjedési módjaira, különös tekintettel a fogászati ellátásban
előforduló leggyakoribb/kiemelt figyelmet érdemlő kórokozókra,
– a szükséges védőoltásokra és ezek alkalmazásának okára,
– a tiszta és higiéniai szempontból megfelelő rendelő fenntartásának
módjaira,
– a fertőtlenítés és sterilizálás technológiájára és ennek helyes
alkalmazására,
– a személyi védőeszközök ismeretére, ezek helyes alkalmazására (mikor
és milyen módon kell alkalmazni),
– a nem kívánatos események bekövetkezése esetén szükséges teendőkre
(pl. bőrön áthatoló sérülések esetén),
– munkakör ellátására vonatkozó jogszabályban rögzített korlátozásokra,
– a különböző kezelésekre, beavatkozásokra vonatkozó dokumentációra,
– az infekciókontroll protokollban foglaltakra és azok betartása.
Az érintett Szakmai Kollégiumok tagozatai/tanácsai által meghatározott
időközönként, az Országos Epidemiológiai Központtal egyeztetett tematika
szerint,
akkreditált
tanfolyamok
keretében
szükséges
az
oktatás
megszervezése.
44
MELLÉKLET
A fogászati ellátás során a fertőzések megelőzése érdekében teendő higiénés
eljárások minimuma
1. A FERTŐZÉSEK MEGAKADÁLYOZÁSA
– a felületek letakarása (kezelőasztal, lámpaburkolat, polimerizációs lámpa
vége stb.),
– hatásos elszívás (exhausztor),
– minden beteg után az 1., 2. higiénés zónában (kezelési zóna és az azt
övező terület) fertőtlenítés,
– a beavatkozás megtervezése (a szükséges eszközöket, anyagokat előre
odakészítjük),
– mindenből csak egyszeri dózist készítsünk elő,
– a használt eszközök azonnal kerüljenek fertőtlenítőbe, ill. az anyagok az
erre a célra kialakított helyen tárolt, a veszélyes fertőző hulladék
számára rendszeresített hulladékgyűjtőbe,
– kezelés közben kerüljük minden tárgy felesleges érintését (szemüveg,
telefon, karton stb.),
– minden kezelés előtt antiszeptikus hatóanyagot (pl. klórhexidint) tartalmazó
szerrel öblítsen a beteg,
– használjunk kofferdámot.
2. A RENDELŐBEN VÉGZENDŐ TEENDŐK
2.1. NAPONTA
– a padozat tisztítószeres és fertőtlenítőszeres lemosása,
– fogantyúk, kilincsek, kapcsolók fertőtlenítése,
– a nap kezdetekor és végén minden vízszintes felület fertőtlenítése,
– a vízhűtéssel működő eszközök átöblítése, kezelőegység csőhálózatának
fertőtlenítése,
– szellőztetés (minden órában 5 perc, ha a légcsere egyéb úton nem
megoldott)
45
2.2. HETENTE
– szekrények látható oldalainak tisztítása,
– gyakran használt fiókok, tárolók elejének tisztítása.
2.3. HAVONTA
– minden fiók és szekrény belsejének tisztítása.
2.4. ÉVENTE
– festés,
– védőoltások ellenőrzése,
– fogászati gépek karbantartásának ellenőrzése.
3. TEENDŐK A RENDELÉS MEGKEZDÉSE ELŐTT
– a vízhűtéssel működő eszközök átmosása (turbina, puszter, depurátor) a
rendelés megkezdésekor 2 percig,
– a munkaasztal és az egységkészülék felszínének tisztítása és
fertőtlenítése,
– sterilizált, ill. egyszer használatos eszközök, tálcák előkészítése
– védőfóliák felhelyezése (kapcsolókra, lámpa fogantyúra, fejtámlára),
– a védő fóliákat betegenként kell cserélni.
4. TEENDŐK KÉT KEZELÉS KÖZÖTT
– a vízhűtéssel működő eszközök átmosása (turbina, puszter, depurátor)
két beteg között 20-30 másodpercig,
– használt eszközök gyűjtése (száraz vagy nedves),
– az 1., 2. higiénés zóna felületeinek fertőtlenítése,
– kesztyűcsere, kézfertőtlenítés,
– sterilanyag előkészítése az újabb beteg számára.
46
5. ESZKÖZÖK KEZELÉSE
STERILIZÁLANDÓ:
– az
5.3. Eszközfertőtlenítés/sterilizálás
fejezetben megadott besorolásnak
megfelelő eszközök.
FERTŐTLENÍTENDŐ
– szék,
– lengőasztal,
– lámpafogantyú,
– köpőcsésze.
FELÜLETEK KEZELÉSE
– felületvédők (fólia, papír) eltávolítása,
– nem védett felületek fertőtlenítése.
KARTONOK KEZELÉSE
– tiszta kézzel, kesztyű eltávolítása, kézfertőtlenítés után.
TÁBLÁZATOK
48
1. sz. táblázat
A fogászati ellátásban előforduló kórokozók és terjedési módjuk
Lappangási
Kórokozó
Terjedés
Betegség
idő
Szövődmények
Mycobacterium
légúti, kontakt
max. 9
tuberculosis
tuberculosis
hónap
Influenzavírus
nyál,
1-4 nap
influenza
tüdőgyulladás
cseppfertőzés
Madárinfluenzavírus nyál,
1-14 nap
madárinfluenza
tüdőgyulladás, halál
cseppfertőzés
SARS coronavírus
nyál,
2-7 nap
SARS
tüdőgyulladás, halál
cseppfertőzés
Hepatitis B vírus
vér, testváladék
6 hónap
Hepatitis B
májcirrhosis
Hepatitis C vírus
vér, testváladék
változó
Hepatitis C
primer hepatocellularis
carcinoma
HIV
vér, testváladék
legalább
AIDS
opportunista
10 hónap
fertőzések
Herpes simplex I
nyál, vér,
3-15 nap
orális herpes,
kiütés, seb, neuralgia
cseppfertőzés
keratitis
Herpes simplex II
vér, nyál, kontakt 8-14 nap
genitalis herpes
hordozó állapot
N.gonorrhoeae
kontakt
2-10 nap
gonorrhoea
sterilitás, vakság
Treponema pallidum kontakt
10-90 nap
syphilis
központi idegrendszer
destrukció
P.aeruginosa
kontakt
1-10 nap
sebfertőzés
osteomyelitis,
abscessus
S.aureus/S.albus
kontakt
1-10 nap
sebfertőzés
osteomyelitis,
abscessus
Clostridium tetani
nyál, direkt
5-12 nap
tetanus
halál vagy bénulás
kontaktus,
fertőzött fog
Varicella vírus
nyál,
9-22 nap
varicella
övsömör
cseppfertőzés
Rubeola vírus
nyál,
8-12 nap
rubeola
légúti fertőzés,
cseppfertőzés
encephalopathia
Mumpsz vírus
nyál,
8-12 nap
parotitis epidemica légúti fertőzés,
Parotitits epidemica v. cseppfertőzés
sterilitás,
középfülgyulladás
Morbilli vírus
nyál,
8-12 nap
morbilli
encephalopathia
cseppfertőzés
Rhino-, adenovírus
nyál,
1-4 nap
nátha
cseppfertőzés
Legionella spp.
aeroszol
2-14
Legionárius
pneumonia, halál
betegség, Pontiac
láz
S.pyogenes
kontakt
1-3 nap
abscessus
endocarditis
CJD prion
invazív orvosi
évek
spongiform
demencia, halál
beavatkozások
encephalopathia
Candida albicans
kontakt
candidosis
49
2.sz. táblázat
Sterilizáló eljárások
Sterilizáló eljárások
Alkalmazási paraméterek
megnevezése
Sterilizálható anyagcsoportok
Autoklávozás
°
121 C
108 kPa 20 perc
fogászati fém kézieszközök,
hagyományos autoklávban
°
műszerek, műtéti textíliák,
134 C
206 kPa 10 perc
kötszerek, len, selyem
Autoklávozás STATIM
gyártói ajánlás szerint
varróanyagok, üveg, porcelán
autoklávban
eszközök, fúrók,
Újonnan gyártott
gyártói ajánlás szerint
autoklávozható kézidarabok
autoklávok
Hőlégsterilizálás
°
160 C
45 perc vagy
fogászati fém eszközök, fém
(csak légkeveréses ún.
°
műszerek, egyéb fémtárgyak,
cirkulációs készülék
180 C
25 perc vagy
üveg, porcelán eszközök
alkalmazható!)
°
200 C
10 perc
650-1200 mg/ml ETO,
gumi, többször használható
műanyag eszközök, tárgyak,
Etilénoxidos
37-55°C hőmérséklet,
szintetikus varrófonalak,
gázsterilizálás (ETO)
70-90% relatív
hőérzékeny eszközök,
nedvességtartalom,
műszerek, gázsterilizálható
1-3 óra behatási idő
kézidarabok, szerelvények
0,2-1,5 g/l FH,
°
50-60 C hőmérséklet,
Formaldehides
30 perc – 2 óra behatási idő,
gázsterilizálás (FH)
ugyanaz, mint az ETO-ban
100% relatív
nedvességtartalom,
- 0,7 - 0,8 bar vákuum
2 x 6 mg/l H2O2,
46 ± 4°C hőmérséklet,
Plazmasterilizálás
ugyanaz, mint az ETO-ban,
400 W, 13,56 MHZ térerő,
például kézidarabok, kábelek
45-75 perc behatási idő
4 x vaporizált 59%-os H2O2,
49 +2°C hőmérséklet
ugyanaz, mint az ETO-ban,
H2O2 sterilizálás
Flexibilis program 35 perc
például kézidarabok, kábelek
Express program 28 perc
Normál program 55 perc
50
3.sz. táblázat
Az ivóvíz-fertőtlenítésre engedélyezett hatóanyagok.
Hatóanyag
Javasolt koncentráció
Határérték
Megjegyzés
Na-hipoklorit
1 mg/l szabad aktív klór
Ivóvízben
kötött Egészségkárosító
klórtartalomra
van klórozási
határérték (3 mg/l)
melléktermékek
keletkezhetnek. Korrozív
Ca-hipoklorit
1 mg/l szabad aktív klór
Ivóvízben
kötött Egészségkárosító
klórtartalomra
van klórozási
határérték (3 mg/l)
melléktermékek
keletkezhetnek. Korrozív
Klór-dioxid
0,4 mg/l
0,4 mg/l
Hidrogén-peroxid
és adagolás max. 17mg/l Ivóvízben
maradék Hidrogén-peroxid
ezüst
hidrogén-peroxidra
H
önmagában folyamatos
2O2 koncentráció max.
vonatkoztatva
0,1
mg/l,
ezüst fertőtlenítésre
nem
koncentráció ne legyen használható.
Korrozív
több mint 100 µg/l.
lehet
Hidrogén-peroxid
és adagolás max. 17mg/l Ivóvízben
maradék Hidrogén-peroxid
perecetsav
hidrogén-peroxidra
H
önmagában folyamatos
2O2 koncentráció max.
vonatkoztatva
0,1 mg/l
fertőtlenítésre
nem
használható.
Korrozív
lehet
51
IRODALOM
1. 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről
2. 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében
szükséges teendőkről
3. 20/2009. (VI. 18.) EüM rendelet az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések
megelőzéséről, e tevékenységek szakmai minimumfeltételeiről és felügyeletéről
4. 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság
orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről
5. 40/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet az egészségügyi tevékenység végzéséhez szükséges
egészségi alkalmasság vizsgálatáról és minősítéséről
6. 60/2003. (X. 20.) ESzCsM rendelet az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges
szakmai minimumfeltételekről
7. 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános
feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról
8. 4/2009(III.17.) EüM rendelet az orvostechnikai eszközökről
9. 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók
egészségének védelméről
10. 487/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó
engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről
11. 1/2002. (I. 11.) EüM rendelet az egészségügyi intézményekben keletkező hulladék
kezeléséről.
12. 9/2002. EüM rendelet a 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet módosításáról.
13. 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési
követelményekről
14. APIC Infection Control and Applied Epidemiolgy: Dental officies, Mosby 2000
15. CDC Recommended Infection-Control Practices for Dentistry, 1993, MMWR 1993;42 (RR-
8): 1-12.
16. Goodman, H. S., Carpenter, R. D., Cox, M. R. et al.: Sterilization of dental instruments and
devices: An update AJIC 1994; 22:90-95.
17. MSz-03-190-87 Egészségügyi intézmények mesterséges levegőellátása
18. Országos Epidemiológiai Központ. Tájékoztató a betegellátás során a vérrel és
testváladékokkal terjedő vírusfertőzések megelőzéséről. Epinfo 2003; 10. évfolyam 2.
különszám.
19. Országos Epidemiológiai Központ. Módszertani levél a műtéti kézfertőtlenítés (sebészi
bemosakodás) módszeréről. Epinfo 2008; 15. évfolyam 4. különszám.
20. Országos Epidemiológiai Központ. Módszertani levél. A kézhigiéne gyakorlata az
egészségügyi és az ápolást végző szociális szolgáltatásokban. Epinfo 2010; 17. évfolyam
2.
különszám.
52
21. Pechó Z, Milassin M. Tájékoztató a fertőtlenítésről. A járványügyi gyakorlatban és az
egészségügyi szolgáltatásban alkalmazható fertőtlenítő eljárások kézikönyve. Ötödik,
átdolgozott kiadás. Országos Epidemiológiai Központ, Budapest, 2012.
22. Pechó Z, Milassin M. Tájékoztató a sterilizálásról. Az egészségügyi ellátásban
alkalmazható sterilizáló eljárások módszertani kézikönyve. Hatodik, átdolgozott kiadás.
Országos Epidemiológiai Központ, Budapest, 2010.
23. Milassin M, Pechó Z. Tájékoztató. A betegellátás és a járványügyi gyakorlat részére
engedélyezett és forgalmazott fertőtlenítőszerekről. V. számú, hivatalos lista, 2009.
Országos Epidemiológiai Központ, Budapest, 2009.
24. Tempus Structural Joint European Project 1997: Infection Control in Dentistry. Basic
Guidelines.
25. University North Carolina School of Dentistry: Infection Control Manual 2002
.
http://www.dent.unc.edu/admin/manuals/ic/icsect
26. USAF Dental Investigation Service: Year 2000 USAF 2000 Dental Infection Control.
Guideline
s www.brooks.af.mil/dis
27. World Health Organisation. Infection Control Guidelines for Transmissible Spongiform
Encephalopathies. Report of a WHO consultation. Geneva, Switzerland. 1999.
28. Kommission für Krankenhaushygiene und In fektionsprävention. Infektionsprävention in der
Zahnheilkunde
–
Anforderungen
an
die
Hygiene.
Bundesgesundheitsbl
-
Gesundheitsforsch –Gesundheitsschutz.2006; 49:375–394.
29. Australian Dental Association: ADA Guidelines for Infection Control. Second Edition.
Australian Dental Association. St Leonards NSW, Australia. 2012
30. USAF Dental Evaluation and Consultation Service. USAF Guidelines for Infection
Prevention and Control in Dentistry. 2012. http://airforcemedicine.afms.mil/decs
31. Centers for Disease Control and Prevention. Guidelines for Infection Control in Dental
Health-Care Settings - 2003. MMWR 2003;52(No. RR-17).
32. American
Dental
Association.
Dental
Unit
Water
Quality.
http://www.ada.org/sections/professionalResources/pdfs/cleaning_waterlines.pdf
33. The Facility Guidelines Institute. Guidelines for Design and construction of Health Care
Facilities. 2010 edition. ASHE (American Siciety for Healthcare Engineering of the
American Hospital Association), USA, 2010.
34. Royal College of Dental Surgeons of Ontario. Guidelines – Infection Prevention and
Control
in
the
Dental
Office.
Kanada,
2010.
http://www.rcdso.org/Assets/DOCUMENTS/Professional_Practice/Guidelines/RCDSO_Gui
delines_Infection_Prevention_and_Control.pdf
35. A Tanács 2010/32/EU IRÁNYELVE (2010. május 10.) a HOSPEEM és az EPSU közötti, a
kórházakban és az egészségügyi ágazatban előforduló, éles vagy hegyes eszközök által
okozott sérülések megelőzéséről szóló keretmegállapodás végrehajtásáról. http://eur-
lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2010:134:0066:0072:HU:PDF
36. 51/2013. (VII. 15.) EMMI rendelet az egészségügyi szolgáltatás keretében használt, éles
vagy hegyes munkaeszközök által okozott sérülések megelőzésére, az ilyen eszközök
53
használatából eredő kockázatok kezelésére, valamint az egészségügyi tevékenységet
végző személyek tájékoztatására és képzésére vonatkozó követelményekről.
37. Az Amerikai Fogászati Szövetség ajánlása (American Dental Association) ajánlása.
http://www.ada.org/en/member-center/oral-health-topics/dental-unit-waterlines.
38. Ricci ML, Fontana S, Pinci F et al. Pneumonia associated with a dental unit waterline.
Lancet 2012;379(9816):684.
39.
O'Donnell MJ, Boyle MA, Russell RJ, Coleman DC Management of dental unit waterline
biofilms in the 21st century. Future Microbiol. 2011, 6(10):1209-26.
40.
Pankhurst CL, Coulter WA. Do contaminated dental unit waterlines pose a risk of infection?
J Dent. 2007, 35(9):712-20.
41.
Dallolio L, Scuderi A, Rini MS, Valente S, Farruggia P, Sabattini MA, Pasquinelli G, Acacci
A, Roncarati G, Leoni E. Effect of different disinfection protocols on microbial and biofilm
contamination of dental unit waterlines in community dental practices. Int J Environ Res
Public Health. 2014;11(2):2064-76.
42. Barbot V, Robert A, Rodier MH, Imbert C. Update on infectious risks associated with dental
unit waterlines FEMS Immunol Med Microbiol 65 (2012) 196–204
43. Szymanska J, Sitkowska J & Dutkiewicz J (2008) Microbial contamination of dental unit
waterlines. Ann Agric Environ Med 15: 173–179.
44. MSZ EN ISO 6222:2000 Vízminőség. Tenyészthető mikroorganizmusok számának
meghatározása. Telepszám-meghatározás agar táptalaj beoltásával (ISO 6222:1999)
45. MSZ EN ISO 16266:2008 Vízminőség. Pseudomonas aeruginosa kimutatása és
megszámlálása. Membránszűréses módszer (ISO 16266:2006)
46. MSZ EN ISO 11731-2:2008 Vízminőség. Legionella kimutatása és megszámlálása. 2. rész.
Közvetlen membránszűréses módszer kis baktériumszámú vizek esetén (ISO 11731-
2:2004)
47. ISO 11731:1998 Water quality -- Enumeration of Legionella
48. MSZ EN ISO 19458:2007 Vízminőség. Mintavétel mikrobiológiai vizsgálatokhoz (ISO
19458:2006)
49. Coleman DC, O’Donnell MJ, Shore AC, Russell RJ Biofilm problems in dental unit water
systems and its practical control. J Applied Microbiol 2009, 106(5):1424-1437
