Ez a közérdekűadat-igénylés csatolmányának HTML formátumú változata 'Szociális ösztöndíjak odaítélésének körülményei a SZTE-n'.

 
 
 
 
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM 
EGYETEMI HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZAT 
 
 
 
 
SZABÁLYZAT A RENDSZERES SZOCIÁLIS  
ÖSZTÖNDÍJ IGÉNYLÉSÉNEK ELEKTRONIKUS  
PÁLYÁZATI RENDSZERÉRŐL 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Szeged, 2013. november 25. 


 
A rendszeres szociális ösztöndíj igénylésének elektronikus pályázati rendszeréről 

A Szegedi Tudományegyetem  (továbbiakban SZTE) Egyetemi Hallgatói  Önkormányzata (továbbiak-
ban:  EHÖK)  a  Nemzeti  felsőoktatástól  szóló  2011.  évi  CCIV.  törvényben  (továbbiakban  Nftv.),  a 
szomszédos  államokban  élő  magyarokról  szóló  2001.  évi  LXII.  törvényben  (továbbiakban:  kedvez-
ménytörvény), az 51/2007. (III. 26.) Kormányrendeletben (továbbiakban: Korm. rendelet), valamint a 
Szegedi Tudományegyetem hallgatói által fizetendő díjakról és térítésekről, valamint a részükre nyújt-
ható  egyes támogatásokról  szóló  szabályzatban (továbbiakban:  Juttatási szabályzat)  foglaltak alapján 
az Egyetem hallgatói részére szociális alapon nyújtható juttatások pályázati rendjét az alábbiak szerint 
határozza meg.  
 
Hallgatói jogosultság  
1. § 
 
Nftv. 47–48. §  
47. § 
(1)  Egy személy – felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben és mesterképzésben összesen – tizenkét féléven át foly-
tathat a felsőoktatásban tanulmányokat magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésben (a továbbiakban: támogatási 
idő). A támogatási idő legfeljebb tizennégy félév, ha a hallgató osztatlan képzésben vesz részt és a képzési köve-
telmények szerint a képzési idő meghaladja a tíz félévet.
 
(2)  A doktori képzésben részt vevő hallgató támogatási ideje legfeljebb hat félév. 
(3) Egy adott fokozat (oklevél) megszerzéséhez igénybe vehető támogatási idő legfeljebb két félévvel lehet hosszabb, 
mint az adott tanulmányok képzési ideje. Az adott szak támogatási idejébe az azonos szakon korábban igénybe vett 
támogatási időt be kell számítani. Ha a hallgató az így meghatározott támogatási idő alatt az adott fokozatot (ok-
levelet) nem tudja megszerezni, a tanulmányait e szakon önköltséges képzési formában folytathatja akkor is, ha az 
(1) bekezdés szerinti támogatási időt egyébként még nem merítette ki, feltéve, hogy az intézmény rendelkezik sza-
bad kapacitással.
 
(4) A fogyatékossággal élő hallgató támogatási idejét a felsőoktatási intézmény legfeljebb négy félévvel megnövelheti. 
(5) A hallgató által igénybe vett támogatási időnek minősül minden olyan félév, amelyre a hallgató bejelentkezett. 
(6) A támogatási idő számításakor nem kell figyelembe venni 
a) a megkezdett félévet, ha betegség, szülés vagy más, a hallgatónak fel nem róható ok miatt nem sikerült befejez-
ni a félévet, 
b) a  támogatási  idő  terhére  teljesített  félévet,  ha  megszűnt  a  felsőoktatási  intézmény  anélkül,  hogy  a hallgató  a 
tanulmányait  be  tudta  volna  fejezni,  feltéve,  hogy  tanulmányait  nem  tudta  másik  felsőoktatási  intézményben 
folytatni,
 
c)  azt a félévet sem, amelyet tanulmányai folytatásánál a felsőoktatási intézmény a megszűnt intézményben befe-
jezett félévekből nem ismert el. 
(7) A  magyar  állami  (rész)ösztöndíjjal  támogatott  képzésben  való  részvételt  nem  zárja  ki  a  felsőoktatásban  szerzett 
fokozat és szakképzettség megléte, azzal, hogy aki egy képzési ciklusban magyar állami (rész)ösztöndíjas képzés-
ben tanulmányokat folytat, ugyanazon képzési ciklusba tartozó további (párhuzamos) képzés folytatása esetén a 
támogatási  időből  félévente  a  párhuzamosan  folytatott  állami  (rész)ösztöndíjjal  támogatott  képzések  számának 
megfelelő számú félévet le kell vonni.
 
(8) Ha a hallgató kimerítette az e §-ban meghatározottak szerint rendelkezésére álló támogatási időt, csak önköltsé-
ges képzési formában folytathat tanulmányokat a felsőoktatásban. 
48. § (1)  A hallgatót magyar állami (rész)ösztöndíjas vagy önköltséges képzési formára kell besorolni. 
(2) A felsőoktatási intézmény tanévenként köteles önköltséges képzésre átsorolni azt a magyar állami (rész)ösztöndíj-
jal  támogatott  képzésben  részt  vevő  hallgatót,  aki  az  utolsó  két  olyan  félévben,  amelyben  hallgatói  jogviszonya 
nem szünetelt, nem szerezte meg legalább az ajánlott tantervben előírt kreditmennyiség ötven százalékát, illetve az 
intézmény szervezeti és működési szabályzatában ajánlott tanulmányi átlagot, továbbá azt, aki a 48/D. § (2) be-
kezdés szerinti nyilatkozatát visszavonja.
 
(3) Ha a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott hallgatói létszámkeretre felvett hallgatónak a tanulmányai befe-
jezése előtt megszűnik a hallgatói jogviszonya, vagy a hallgató a tanulmányait bármely okból önköltséges formá-
ban folytatja tovább, helyére – ilyen irányú kérelem esetén – a felsőoktatási intézményben önköltséges formában 
tanulmányokat folytató hallgató léphet. Az átsorolásról a felsőoktatási intézmény a magyar állami (rész)ösztöndíj-
jal támogatott képzésre átsorolását kérő önköltséges hallgatók tanulmányi teljesítménye alapján dönt.
 
 
Korm. rendelet 3. § 
(1) Államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatónak minősül az államilag finanszírozott képzésre felvett, és  
a) 1997.  január  1.  előtt  hallgatói  jogviszonyt  létesített  személy  ezen  jogviszonyának  keretében  tanulmányainak 
befejezéséig;  
b) az 1997/1998-as tanévben 1997. január 1. után, az 1998/1999-es, 1999/2000-es tanévben hallgatói jogviszonyt 
létesített személy ezen jogviszonya keretében tanulmányai befejezéséig, amennyiben  


A rendszeres szociális ösztöndíj igénylésének elektronikus pályázati rendszeréről 
ba)  első  oklevele  megszerzése  érdekében  folytatja  tanulmányait  (e  paragrafus  alkalmazásában  a  továbbiak-
ban: első alapképzés), vagy  
bb)  a  főiskolai  szintű  végzettség  és  szakképzettség  megszerzése  után  ugyanazon  a  szakon  első  egyetemi  vég-
zettség és szakképzettség, továbbá főiskolai vagy  egyetemi  végzettségre  épülő első tanári képesítés meg-
szerzésére  irányuló  képzés  keretében  folytatja  tanulmányait  (e  paragrafus  alkalmazásában  a  továbbiak-
ban: első kiegészítő alapképzés); 
 
c)  a 2000/2001-es, a 2001/2002-es tanévben hallgatói jogviszonyt létesített személy ezen jogviszonya keretében  
ca)  amennyiben  e  jogviszony  létesítése  előtt  még  nem  létesített  hallgatói  jogviszonyt  és  első  alapképzésben 
vesz  részt,  és  megkezdett  féléveinek  száma  a  képesítési  követelményekben  előírt  képzési  idő  féléveinek 
számát nem haladja meg, vagy 
 
cb)  amennyiben tanulmányai megkezdésekor egyszakos tanári oklevéllel már rendelkezett, és a második egy-
szakos  tanári  végzettség  megszerzését  eredményező  képzésben  vesz  részt,  továbbá  megkezdett  féléveinek 
száma nem haladja meg a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát, vagy 
 
cc)  amennyiben  olyan  szakon  folytat  tanulmányokat,  amelynek  képesítési  követelményei  bemeneti  követel-
ményként előírják, hogy a hallgatónak felsőoktatási oklevéllel kell rendelkeznie, továbbá megkezdett fél-
éveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát, vagy 
 
cd)  első kiegészítő alapképzésben vesz részt, négy féléven keresztül;  
d) a 2002/2003-as, 2003/2004-es, a 2004/2005-ös, 2005/2006-os tanévben hallgatói jogviszonyt létesített személy 
e jogviszonya keretében, amennyiben  
da)  e jogviszony létesítése előtt még nem létesített hallgatói jogviszonyt, és első alapképzésben vesz részt, és 
megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek 
számát legalább 8 féléves képzés esetén hárommal, egyébként 
 
kettővel megnövelt értéket, vagy  
db)  e jogviszony létesítése előtt hallgatói jogviszonyt létesített, de felvételi eljárás keretében e jogviszony meg-
szüntetésével együtt új jogviszonyt hozott létre és első alapképzésben vesz részt, továbbá összes megkezdett 
féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát leg-
alább 8 féléves képzés esetén hárommal, egyébként kettővel megnövelt értéket, vagy  

dc)  tanulmányai  megkezdésekor  államilag  finanszírozott  egyszakos  közismereti  tanári  vagy  hittanár-nevelő 
képzésben vett részt, és a második egyszakos közismereti tanári végzettség megszerzését eredményező kép-
zésben vesz részt, továbbá megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben 
előírt képzési idő féléveinek számát legalább 8 féléves képzés esetén hárommal, egyébként kettővel megnö-
velt értéket, vagy 
 
dd)  olyan  szakon  folytat  tanulmányokat,  amelynek  képesítési  követelményei  bemeneti  követelményként  előír-
ják,  hogy  a  hallgatónak  felsőoktatási  oklevéllel  kell  rendelkeznie,  továbbá  megkezdett  féléveinek  száma 
nem  haladja  meg  a  képesítési  követelményekben  előírt  képzési  idő  féléveinek  számát  legalább  8  féléves 
képzés esetén hárommal, egyébként kettővel megnövelt értéket, vagy 
 
de)  első kiegészítő alapképzésben vesz részt, hat féléven keresztül;  
e)  bármely szakon költségtérítéses képzésből az intézmény döntése alapján, az intézménynél már meglévő állami-
lag finanszírozott helyre átvett hallgató a kilépett hallgató képzési idejéből még hátralévő időtartamban;  
f)  2006. március 1-je előtt felsőfokú szakképzés keretében tanulmányokat kezdett hallgató a felsőfokú szakképzés 
képzési idejét kettővel meghaladó számú félévig.  
(2) A felsőoktatási törvény 55. §-ának (2) és (4) bekezdése szerint minősül államilag támogatott képzésben részt vevő-
nek a 2006/2007-es tanévtől hallgatói jogviszonyt létesített személy.  
 
Juttatási szabályzat 5. §  
(1) A hallgatói juttatásokhoz nyújtott állami támogatás (intézményi keretösszeg) forrása az Ftv. 129.§ (3) bekezdése 
alapján:  
a) a hallgatói ösztöndíj támogatás (hallgatói normatíva) keretösszege,  
b) a kollégiumi normatíva keretösszege,  
c)  a lakhatási támogatás keretösszege,  
d) doktorandusz ösztöndíj támogatás keretösszege,  
e)  tankönyv- és jegyzettámogatás, valamint sport- és kulturális támogatás keretösszege,  
f)  a köztársasági ösztöndíj támogatás keretösszege  

 
Korm. rendelet 6. §  
(1) A hallgató részére  
a) szociális alapú támogatás a felsőoktatási intézménynek a Nemzeti felsőoktatásról szóló törvény 84.§-a (2) be-
kezdése szerint nyújtott költségvetési támogatásának terhére nyújtható.  
 

 
A rendszeres szociális ösztöndíj igénylésének elektronikus pályázati rendszeréről 

Juttatási szabályzat 6. §  
(1) Az 5. § (1) bekezdésében leírt keretek terhére nyújtott juttatásokban a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése szerint ál-
lamilag támogatott képzésben részt vevő hallgatók közül kizárólag azok részesülhetnek, akik esetében a megkez-
dett  félévek  száma  nem  haladja  meg  a  rájuk  vonatkozó  képesítési  követelményekben  meghatározott,  félévekben 
számított képzési időszakot, kivéve ha az adott juttatásra vonatkozóan jelen szabályzat ettől eltérően rendelkezik. 
 
(4) Az  államilag  támogatott  hallgatók  körének  meghatározásakor  az  Ftv.  55.  §-nak  valamint  a  Korm.  rendelet  3.  §-
nak előírásait kell figyelembe venni.  
(6) Amennyiben  a hallgató  egy  időben  több  felsőoktatási  intézménnyel  is  hallgatói  jogviszonyban áll,  csak  abban a 
felsőoktatási intézményben részesülhet  támogatásban, amellyel elsőként létesített államilag támogatott hallgatói 
jogviszonyt. 
 
(7) Amennyiben a hallgató több karon is folytat tanulmányokat, annak a karnak a juttatási kerete terhére és szabályai 
alapján részesülhet támogatásban, amelyen tanulmányait korábban kezdte meg. Amennyiben a hallgató tanulmá-
nyait  több  karon  is  azonos  időben  kezdte  meg,  a  tanulmányai  megkezdésekor  írásban  köteles  nyilatkozni  arról, 
hogy a képzés időtartama alatt mely karon kívánja a juttatásokat igénybe venni. 
 
(8) Amennyiben a hallgató egy időben több képzésben folytat tanulmányokat, amelyek közül valamelyik doktori kép-
zésnek minősül, akkor a doktori képzésben részt vevő hallgatókra vonatkozó szabályok szerint részesülhet a kü-
lönböző juttatásokban. 
 
 
A szabályzat hatálya  
2. § 
 
Korm. rendelet. 7. § 
A felsőoktatási intézmény a hallgatói juttatásokhoz rendelkezésre álló forrásokat az alábbi jogcímeken használhatja fel:  
b) szociális alapú ösztöndíj kifizetésére  
ba)  rendszeres szociális ösztöndíj,  
bb)  rendkívüli szociális ösztöndíj, 
bc)  a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj intézményi része,  
bd)  a külföldi hallgatók miniszteri ösztöndíja,  
be)  alaptámogatás  

 
Nftv. 85/C. § 
85/C. §  
A felsőoktatási intézmény  a hallgatói juttatásokhoz rendelkezésre  álló forrásokat a következő jogcímeken hasz-
nálhatja fel: 
a) teljesítmény alapú ösztöndíj kifizetésére, mely lehet 
aa)  tanulmányi ösztöndíj, 
ab)  köztársasági ösztöndíj, 
ac)  intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíj;
 
b) szociális alapú ösztöndíj kifizetésére, mely lehet 
ba)  rendszeres szociális ösztöndíj, 
bb)  rendkívüli szociális ösztöndíj, 
bc)  a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj intézményi része, 
bd)  a külföldi hallgatók miniszteri ösztöndíja, 
be)  alaptámogatás, 
bf)  szakmai gyakorlaton való részvétel támogatása;
 
c)  doktorandusz ösztöndíj kifizetésére, 
d) egyéb,  a  felsőoktatási  intézmény  térítési  és  juttatási  szabályzatában  meghatározott  ösztöndíj,  valamint  a  ma-
gyar állami (rész)ösztöndíjas képzésben részt vevők, különösen a hátrányos helyzetű hallgatók, sportolók ta-
nulmányi költségeit kiegészítő ösztöndíjak kifizetésére,
 
e)  az intézményi működési költségek finanszírozására, mely lehet 
ea)  a jegyzet-előállítás támogatása, elektronikus tankönyvek, tananyagok és a felkészüléshez szükséges elekt-
ronikus eszközök beszerzése, valamint a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányait segítő eszközök be-
szerzése, 

eb)  a kulturális tevékenység, valamint a sporttevékenység támogatása, 
ec)  kollégium fenntartása, működtetése, 
ed)  kollégiumi férőhely bérlése, kollégiumi felújítás, 
ee)  a hallgatói, valamint a doktori önkormányzatok működésének támogatása, 
ef)  a hallgatói tanácsadó szervezetek működésének támogatása.
 
 
 
 
 


A rendszeres szociális ösztöndíj igénylésének elektronikus pályázati rendszeréről 
Pályázati rend  
3. § 
 
 
Nftv. 108. § E törvény alkalmazásában:  
10.  hátrányos helyzetű hallgató (jelentkező): az a beiratkozás időpontjában huszonötödik életévét be nem töltött hallgató 
(jelentkező), akit középfokú tanulmányai során családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, il-
letve  aki  után  rendszeres  gyermekvédelmi  támogatást  folyósítottak,  illetve  rendszeres  gyermekvédelmi  kedvezményre 
jogosult, vagy állami gondozott volt, 
 
 
Korm. rendelet 2. §  
2. § (1)  E rendelet alkalmazásában  
b) árva: az a 25 évnél fiatalabb hallgató, akinek mindkét szülője, illetve vele egy háztartásban élt hajadon, nőt-
len, elvált vagy házastársától külön élt szülője elhunyt és nem fogadták örökbe;  
c)  félárva: az a 25 évnél fiatalabb hallgató, akinek egy szülője elhunyt és nem fogadták örökbe;  
d) fogyatékossággal élő vagy egészségi állapota miatt rászorult hallgató: az a hallgató, aki 
 
da)  fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul, illetve aki fogyatékossága  
miatt rendszeresen személyi és/vagy technikai segítségnyújtásra és/vagy szolgáltatásra szorul, vagy  
db)  munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette és ez az állapot egy éve tart vagy előreláthatólag még leg-
alább egy évig fennáll;  
e)  családfenntartó: az a hallgató,  
ea)  akinek legalább egy gyermeke van,  
eb)  aki a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján ápolási díjra jogosult; 
 
f)  nagycsaládos: az a hallgató, akinek  
fa)  legalább két eltartott testvére vagy három gyermeke van, vagy  
fb)  eltartóin  (eltartóján)  kívül  legalább  két  vele  egy  háztartásban  élő  személyre  igaz,  hogy  havi  jövedelme 

nem éri el a minimálbér összegét, vagy  
fc)  legalább két kiskorú gyermeknek a gyámja;  
(2) E rendelet alkalmazásában – az érintett támogatási forma megszűnése miatt – a Nemzeti felsőoktatási törvény 108. 
§-ának 10. pontja szerint rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülőnek kell tekinti azt a személyt is, aki  
a) árva, vagy  
b) tartósan beteg, súlyosan fogyatékos személy, vagy  
c)  kikerült a nevelésbe vétel alól, vagy  
d) gyámsága nagykorúsága miatt szűnt meg.
 
 
Ftv. 15. § Kormány rendelet 15. §  
(1) Az első alkalommal államilag támogatott teljes idejű felsőfokú szakképzésben, alapképzésben, egységes, osztatlan 
képzésben hallgatói jogviszonyt létesítő személy az első bejelentkezése alkalmával – kérelemre – a hallgatói nor-
matíva 50%-ának megfelelő összegű alaptámogatásra jogosult, amennyiben a hallgató a 16. § (2)-(3) bekezdésé-
ben foglalt feltételeknek megfelel. 
 
(2) Az első alkalommal államilag támogatott teljes idejű mesterképzésben hallgatói jogviszonyt létesítő személy az el-
ső bejelentkezése alkalmával – kérelemre – a hallgatói normatíva 75%-ának megfelelő összegű alaptámogatásra 
jogosult, amennyiben a hallgató a 16. § (2)–(3) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel. 
 
 
Ftv. 16. § Kormány rendelet 16. §  
16. § (1)  A rendszeres szociális ösztöndíj a hallgató szociális helyzete alapján – az intézményi térítési és juttatási szabály-
zatban rögzített eljárási rend és elvek szerint – egy képzési időszakra biztosított, havonta folyósított juttatás.  
(2) A rendszeres szociális ösztöndíj havi összegének mértéke nem lehet alacsonyabb, mint az éves hallgatói normatíva 
20%-a, amennyiben a hallgató szociális helyzete alapján rendszeres szociális ösztöndíjra jogosult e rendelet 21. 
§-ában foglaltakat figyelembe véve és  

a) fogyatékossággal élő vagy egészségi állapota miatt rászorult, vagy  
b) halmozottan hátrányos helyzetű, vagy  
c)  családfenntartó, vagy  
d) nagycsaládos, vagy  
e)  árva.  

(3) A rendszeres szociális ösztöndíj havi összegének mértéke nem lehet alacsonyabb, mint az éves hallgatói normatíva 
10%-a, amennyiben a hallgató  
a) hátrányos helyzetű, vagy  
b) gyámsága nagykorúsága miatt szűnt meg, vagy  
c)  félárva.  

(4) A rendszeres szociális ösztöndíj havi összegének mértéke nem lehet alacsonyabb, mint az éves hallgatói normatíva 
10%-a, amennyiben a hallgató a 26. § szerinti ösztöndíjban részesül.  

 
A rendszeres szociális ösztöndíj igénylésének elektronikus pályázati rendszeréről 

(1) Alaptámogatás és rendszeres szociális ösztöndíj iránti pályázatot az SZTE EHÖK által működte-
tett elektronikus (internetes) pályázati rendszerben lehet benyújtani.  
(2) A Korm. rendelet 15. § (1), 16. § (2) és (3) bekezdésében leírt feltételeinek alapján csak akkor le-
het megállapítani rendszeres szociális ösztöndíjat, amennyiben az elektronikus pályázati rendszer-
ben a hallgató jelzi az iránti igényét.  
(3) Az  alaptámogatásra  és  rendszeres  szociális  ösztöndíjra  minden  félév  első  hónapjában,  az  SZTE 
EHÖK elnöke által meghatározott pályázati határidőig lehet pályázatot benyújtani. A pályázó fel-
használtja az előző féléves helyzetfelmérő adatlapjára kapott pontszámát, a következő pályázási 
időszakban is. A pályázó kötelessége, hogy egy naptári évben legalább egyszer kitöltse az űrlapot. 
(4) A keresztféléves hallgatóknak – a felvételi eljárás határidejei miatt – külön beadási időszak kerül 
megnyitásra február hónapban. A külön  eljárás keretein belül, külön ponthatár kerül meghatáro-
zásra számukra. A külön eljárás csakis a hallgató felvételének félévére vonatkozik. 
(5) A  pályázati  határidő  letelte  után  beérkező  pályázatok  elfogadásáról  az  SZTE  EHÖK  elnöksége 
dönt.  
(6) A pályázati határidőig beérkezett pályázatok a kari HJB-k általa delegált tagok áttekintése után, a 
megállapított eredmény, vagy a formai hibássá nyilvánítás ellen a pályázó fellebbezéssel élhet. A 
fellebbezési határidőről az SZTE EHÖK elnöke dönt. A fellebbezés kivizsgálását a kari HJB-k ál-
tal delegált tagok végzik.  
(7) A  (2)  bekezdés  alapján  megítélt  támogatások  havi  összegét  minden  félév  elején  az  SZTEEHÖK 
elnöksége határozza meg a Korm. rendelet szabályozásainak figyelembe vételével.  
(8) A (6) bekezdés alapján meghatározott támogatásban nem részesülő pályázatok rangsorolása pont-
rendszer  segítségével  történik. A  pontrendszert  az  SZTE  EHÖK  elnöksége  fogadja  el  az  SZTE 
EHÖK elnök egyetértésével. A pontrendszert ezen szabályzat 1. számú melléklete tartalmazza.  
(9) A  pontrendszer  alapján  rangsorolt  pályázatok  támogatása  meghatározásának  módját  ezen    sza-
bályzat 2. számú melléklete tartalmazza.  
(10) Amennyiben a pályázót jog-vagy érdeksérelem éri a pályázati időszak alatt, 15 napon belül írás-
ban benyújtandó panasszal élhet az SZTE EHÖK Elnökéhez. Az SZTE EHÖK Elnöke a  panaszost 
15 napon belül írásban értesíti a kivizsgálás eredményéről.  
 
 

A megítélt támogatás folyósítása  
4. § 
 
Kormány rendelet 15. §  
(1) Az első alkalommal államilag támogatott teljes idejű felsőfokú szakképzésben, alapképzésben, egységes, osztatlan 
képzésben hallgatói jogviszonyt létesítő személy az első bejelentkezése alkalmával – kérelemre – a hallgatói nor-
matíva 50%-ának megfelelő összegű alaptámogatásra jogosult, amennyiben a hallgató a 16. § (2)–(3) bekezdésé-
ben foglalt feltételeknek megfelel. 
 
(3) Az első alkalommal államilag támogatott teljes idejű mesterképzésben hallgatói jogviszonyt létesítő személy az el-
ső bejelentkezése alkalmával – kérelemre – a hallgatói normatíva 75%-ának megfelelő összegű alaptámogatásra 
jogosult, amennyiben a hallgató a 16. § (2)–(3) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel. 
 
 
Kormány rendelet 16. §  
16. § (1)  A rendszeres szociális ösztöndíj a hallgató szociális helyzete alapján – az intézményi térítési és juttatási szabály-
zatban rögzített eljárási rend és elvek szerint – egy képzési időszakra biztosított, havonta folyósított juttatás.  
 
Juttatási szabályzat 4. §  
4. § (3)  A hallgatók részére nyújtható támogatásokkal kapcsolatos törvényességi felügyeletet a HSZI, a célszerűségi fel-
ügyeletet az EHÖK Felügyelő Bizottsága biztosítja.  
 
Juttatási szabályzat 6. §  
(5) Az 5. § (1)–(3) bekezdésében leírt keretek terhére nyújtott juttatások esetében a kifizetés megkezdése előtt a HSZI 
megvizsgálja a hallgató jogosultságát az adott juttatásra. Azokban a hónapokban, amelyekben a hallgató hallga-
tói jogviszonya szünetel vagy egyéb ok miatt a juttatásra nem jogosult, annak folyósítása – a folyósítás véghatár-
idejének módosítása nélkül – teljes egészében szünetel. 
 


A rendszeres szociális ösztöndíj igénylésének elektronikus pályázati rendszeréről 
(1) Az alaptámogatás folyósítása öt egyenlő részletben, az őszi félévben október és február hónapok, a 
tavaszi félévben március és szeptember hónapok között történik meg.  
(2) A rendszeres szociális ösztöndíj folyósítása az őszi félévben október és február hónapok, a tavaszi 
félévben március és szeptember hónapok között történik meg.  
(3) Az  oklevél  megszerzésekor  rendszeres  szociális  ösztöndíjban  részesülő  hallgató  részére  az  adott 
félévben  esedékes  támogatását  hallgatói  jogviszonya  fennállása  alatt  maradéktalanul  folyósítani 
kell. 
(4) A támogatások meghatározását követően az SZTE EHÖK a kifizetési listákat a HSZI-hez eljuttatja, 
mely ellenőrzi a hallgatói jogosultságokat, és intézkedik a megítélt összegek mielőbbi folyósításá-
ról.  
(5) A folyósításokkal kapcsolatos további ügyintézést a HSZI végzi.  
 
 
 
 
Záradék 
Jelen Szabályzatot a Szegedi Tudományegyetem Szenátusa 2013. év november hó 25. napján tartott 
ülésén  a  238/2013.  számú  SZ-határozatával  jóváhagyta. A  Szabályzat  a  kihirdetés  napján  lép  ha-
tályba.  Kihirdetésnek  minősül  az  Egyetem  központi  honlapján  (http://www.u-szeged.hu/)  történő 
közzététel. A szabályzat a következő linken érthető el folyamatosan: http://www.u-szeged.hu/ 
egyetem/szabalyzatok.
 
 
 
 
Dr. Szabó Gábor s. k.  
 
rektor 
 

 
A rendszeres szociális ösztöndíj igénylésének elektronikus pályázati rendszeréről 

1. számú melléklet  
A hallgató szociális helyzetére adott pontszámokról  
 
I.  A családi háttérrel rendelkező pályázók pontozási rendszere  
1.  Jövedelemtől függő tényezők max: 100 pont  
Az egy főre jutó jövedelemre adott pontok  
Legkisebb egy főre jutó nettó jövedelemként tekintjük a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb 
összegét (2010-ben 28 500 Ft) 100 pont  
A pályázó havi egy főre jutó nettó jövedelmének kiszámítása után + 1000 forintonként – 1 pont 
(0 alá nem mehet)  
 
2.  Jövedelemtől független tényezők max: 80 pont  
2.1. Szülők/eltartók után járó pontok  
a)  árva vagy állami gondozott nem öneltartók 35 pont  
b)  nyugdíjas szülőnként 10 pont  
c)  rokkantnyugdíjas szülőnként 10 pont  
d)  munkanélküli szülőnként 10 pont  
e)  egyedül nevelő szülő 25 pont  
2.2. Eltartottak száma után adható pontok  
A közös háztartásban élők közül a családi bevételbe jövedelmet hozó családtagot (pl. nagy-
szülő, kereső testvér, stb.) nem vesszük figyelembe  
a)  munkanélküli testvérenként 10 pont  
b)  kiskorú és/vagy közoktatásban tanuló testvérenként 20 pont  
c)  súlyosan beteg vagy felsőoktatásban tanuló testvérenként 25 pont  
2.3. Lakóhely távolsága után adható pontok  
lakóhely távolsága a képzési helytől (1 pont / 15km) maximum: 25 pont  
 
3.  Szubjektív pont max: 20 pont  
Olyan szociálisan indokolt körülményekre adott pont, amelyek a fenti pontszámításba nem tar-
toznak bele. (magas gyógyszerköltség, tartósan táppénzen lévő szülő, egyedi, nehéz családi kö-
rülmények, speciális kiadások stb.)  
 
II. Az öneltartó pályázók pontozási rendszere  
1.  Jövedelemtől függő tényezők max: 100 pont  
Az egy főre jutó jövedelemre adott pontok  
Legkisebb egy főre jutó nettó jövedelemként tekintjük a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb 
összegét (2010-ben 28 500 Ft) 100 pont  
A pályázó havi egy főre jutó nettó jövedelmének kiszámítása után + 1000 forintonként – 1 pont 
(0 alá nem mehet)  
2.  Jövedelemtől független tényezők max: 80 pont  
2.1. A szülők/eltartók után adható pont 
Mint önmagát eltartó személy (egy eltartó) 25 pont  
2.2. Az eltartottak után járó pont  
Amennyiben az öneltartónak gyermeke van gyermekenként 25 pont  
Árvaság, illetve állami gondozottság után járó öneltartás esetén 35 pont  
2.3. Lakóhely távolsága után adható pontok  
lakóhely távolsága a képzési helytől (1 pont/15km) maximum: 25 pont  
3.  Szubjektív pont max: 20 pont  
Olyan szociálisan indokolt körülményekre adott pont, amelyek a fenti pontszámításba nem tar-
toznak bele (magas gyógyszerköltség, tartósan táppénzen lévő szülő, egyedi, nehéz családi kö-
rülmények, speciális kiadások stb.)  
 


A rendszeres szociális ösztöndíj igénylésének elektronikus pályázati rendszeréről 
2. számú melléklet  
Pontrendszer alapján történő rendszeres szociális ösztöndíj meghatározás  
 
(1) A pontrendszer alapján rangsorolt pályázatok támogatása meghatározása kari szinten történik, szá-
mítógépes algoritmus segítségével.  
(2) Az egyes pontszámokhoz tartozó támogatási összegeket csak a fellebbezésének elbírálása után le-
het meghatározni.  
(3) Az egyes pontszámokhoz tartozó támogatási összegek meghatározása úgy történhet csak, hogy két 
különböző pontszámot elért pályázat közül az alacsonyabb pontszámú nem részesülhet több támo-
gatásban.  
(4) A pontrendszer alapján elnyerhető minimális és maximális rendszeres szociális ösztöndíj összegét 
minden félév elején az SZTE elnöksége határozza meg oly módon, hogy  
a)  a  legkisebb  elnyerhető  támogatás  nem  lehet  alacsonyabb  a  Szabályzat  3.  §  (6)  bekezdésében 
rögzített, a Korm.  rendelet 16. § (3) bekezdésében leírt feltételek szerint folyósítandó havi  tá-
mogatás 50%-ánál,  
b)  a  legnagyobb  elnyerhető  támogatás  nem  lehet  magasabb  a  Szabályzat  3.  §  (6)  bekezdésében 
rögzített, a Korm. rendelet 16. § (3) bejkezdésében leírt feltételek szerint folyósítandó havi tá-
mogatás 100%-ánál.  
(5) A  kari  HJB-k  által  megállapított  legkisebb  támogatási  pontszámot  úgy  kell  meghatározni,  hogy  a 
HSZI által meghatározott és az SZTE EHÖK elnöksége által jóváhagyott havi keretösszeget, csök-
kentve a Szabályzat 3. § (6) bekezdése szerint megállapított támogatási összegek karra eső részé-
vel, minél jobban megközelítse a pontrendszerben elnyert támogatások összege, de ne haladja meg 
azt.