Tanulm ny.pdf

Pilisborosjenő települési vízrendezés koncepció tanulmány

Készítette:Méhes Zsolt
Vezető tervező:02-0343

2018 december 10.

1

Pilisborosjenő települési vízrendezés
koncepció tanulmány


Tárgyi munka koncepció tervét Pilisborosjenő Község Önkormányzatának (2097
Pilisborosjenő, Fő út 16.) megbízása alapján készítettem el.

Alapadataim a koncepció elkészítéséhez:

Pilisborosjenő helyi vízkár-elhárítási terve – készítő: Janotka János

Helyszíni bejárás – egyeztetés

Korábban készített tanulmány

Pilisborosjenő felszíni vízelvezetés és úthálózat koncepciója – készítő: PRO URBE Kft.

Richter Flóra által készített szakdolgozat

Tervezési feladat:

Pilisborosjenő pályázat előkészítő tanulmány készítése, mely a vízkár elhárítás halaszthatatlan és
megelőző feladatait tárja fel.

Adottságok:

Pilisborosjenő megközelíthető a 10-es főútról, Budapesttől mintegy 13 km-re, a Pilis-
hegység  délkeleti  határán,  a  Kis-Kevély,  Nagy-Kevély  (567  m),  Ezüst-hegy  és  a  Kő-hegy
alkotta vonulat alatt húzódó völgykatlanban, a Pilisborosjenői-medencében terül el. Dél felől a
Köves-bérc  és  a  Vendel-hegy  határolják.  A  falu  zsák  falu,  Üröm  településen  keresztül
közelíthető meg.
A település ivóvízellátását közüzemi hálózat (szolgáltató: DMRV Zrt.) biztosítja. A
szennyvízelvezetés  közüzemi  formában,  szennyvízcsatorna  hálózattal  (szolgáltató:  DMRV
Zrt.)  üzemel,  mely  szennyvíztisztító  telepre  szállítja  a  település  szennyvizét.  A  tisztított
szennyvíz  befogadója  a  település  mélyvonalán  végig  haladó  Borosjenői  patak.  Az
energiaellátást  közüzemi  formában  elektromos  hálózat  (szolgáltató:  ELMŰ)  és  gázellátó
hálózat (szolgáltató: TIGÁZ – DSO Kft.) szolgáltatja.

A  település  és  a  környező  hegyek  kőzetszerkezetében  a  dolomit,  a  mészkő,  a
pannonüledék, a homokkő, illetve 200 millió év időrendjében lösz található. A felszín közeli
talaj agyagos vagy meszes. Évmilliók alatt létrejött földmozgások hozták létre az északnyugat-
délkelet irányú Nagy-Kevély vonulatot, illetve lezökkenéssel az északnyugat-délkelet irányú
mély medencét, mely helyet ad napjainkban is Pilisborosjenő község számára.
A belterülethez kapcsolódó mezőgazdasági  területek  (szántó,  szőlő, rét-legelő, erdő
művelési  területek)  is  nagy  esésű,  lejtős  területek.    Ezen  nagyesésű  területen  csapadékvíz
elvezetés szempontjából különösen nagy veszélyt jelentenek a rövid idejű, de nagy intenzitású
nyári záporok.
2

Pilisborosjenő  évi  átlagos  csapadéka  600-750  milliméter,  de  évről  évre  való
változékonysága  miatt  az  éves  csapadékösszeg  térbeli  eloszlása  a  sokéves  átlagtól
nagymértékben  eltérhet.  A  legtöbb  csapadék  a  május-július  közötti  időszakban  hullik,  a
legkevesebb pedig január és március között. Az ősz folyamán az erősebb ciklonaktivitás miatt
az  ország  jelentős  részén,  így  Pilisborosjenőn  is  kialakulhat  egy  újabb  csapadékmaximum.
Pilisborosjenő  területén  nagy  esésű,  erdős,  mezőgazdasági,  illetve  rétlegelős  területek
találhatóak. A mezőgazdasági területeken a növénytakaró fedettsége az év teljes időszakában
nem  biztosított,  mely  nagy  szerepet  tölt  be  a  területre  lehulló  csapadék  elvezetésében,
lefolyásában a vízgyűjtő területen.
Pilisborosjenő lezökkenés következtében kialakult medencében található. A szerkezeti
viszonyoknak  fontos  alakformáló  szerepe  volt  a  medence  vízrajzi  képének  kialakításában.
Mivel a medence keleti irányú lejtéssel rendelkezik, így a vizek által okozott pusztulás iránya
is ezt az irányt követi. A Pilisborosjenőt is magában foglaló medence területén a vízfolyások
sugarasan  helyezkednek  el.  A  peremvonulatokba  majdnem  egészen  hátravágódó  völgyek
egymás felé tartanak, végül az ürömi téglagyáraknál egyesülnek. Ezen ponttól kezdve Solymári
völgynek (Arany-hegyi árok) nevezik. A medence területén állandó és időszakos vízfolyások
vannak.

Borosjenői-patak:

Pilisborosjenő  község  közigazgatási  területén  egy  nagyobb  jelentőséggel  bíró
vízfolyás  található,  a  Borosjenői-patak.  A  községet  átszelő  Borosjenői-patak  nagy  esésű,
helyenként  vízmosás  jellegű  meder  jellemzi,  amelyben  zárt  szelvényű  szakaszok  is
megtalálhatóak.  A  Borosjenői-patak  Budapest  Kistérség  közigazgatási  területén,  a  III.
kerületben torkollik az Aranyhegyi-patakba.

Vízgyűjtő terület lehatárolása:

A  vízgyűjtő  terület  a  település  környezetét  jelentő  vonulatok  magaspontja  által
körülhatárolható  terület,  melynek  lehatárolását  a  korábbi  tanulmányok  és  a  vízkár-elhárítási
terv egyértelműen adja meg.

A Borosjenői-patak vízgyűjtő területe 7,2 km2.

A vízgyűjtő területen a csapadékvíz elvezetése vízvisszatartási elv érvényesülésével,
csapadékvíz tárolók építésével történhet. A tározó térfogatát a tíz évenként előforduló 10 perces
csapadékintenzitásra méreteztem.

Alapadatok: felület: 7.200.000 m2
Mértékadó csapadék intenzitás: 300 l/s/ha

Felület megnevezése:  F (ha)

F x 
Burkolt felület
30,24
0,65
  19,6560
Zöld felület
664,56
0,18
  119,6208
Tető felület
25,2
0,85
  21,4200
Összesen:
720
-
  160,6968

átlag= 160,69/720 = 0,22

Q= 720 ha x 0,22 x 300 l/s = 48209  l/s (3752 l/min.) = 48,21 m³/s, mely mennyiség a
település határát átlépve halad a mederbe.
A területen egy alkalommal összegyülekezett csapadék mennyisége:
10 min x 60 s x 48,21 m3/s = 28926 m3
3

Az  elvezetésre  alkalmas  meder  ellenőrzését  Chezy    nyílt  meder  ellenőrzési
módszerével végeztem:

Nyílt mederek vízszállítása
Chezy képlet alkalmazása

b1
=
2
m

b2
=

m

b3
=

m

h1
=
3,00
m

h2
=

m

k1
=
90


k2
=



k3
=



ró1
=



ró2
=
1


ró3
=
1


ró4
=



I
=
0,0011







er
A1
=
15
m2
K1
=
10,48528
m
R1
=
1,430577
m
c1
=
95,53468
m/s
vk
=
3,789771
m/s
apézszelvényű med
Tr
Q1
=
56,84656
m3/s

A  településen  jellemző  meder  a  keletkező  csapadékvíz  szállítására  megfelelő.  A
károkozás elsődlegesen a mederbe való bejutás során keletkezik.

A  nagy  mennyiségű  és  meredek  hosszesésű  patak  medrében  kimosodások,  part-
csúszások  vannak.  Ezek  a  kimosódások  a  mederben  és  a  meder-oldalban  a  víz  áramlás
csökkenését eredményezik, ahol a növényzet feldúsúl, gyökérzetével további part-állékonyság
romlást idéz elő. A meder karbantartása, tisztítása egyes szakaszokon szinte lehetetlen feladat.
Az  Önkormányzat  erejéhez  és  az  anyagi  támogatásokhoz  mérten  a  rendezés  és
halaszthatatlan meder megerősítés munkálatait a rendelkezésre álló források alapján tette meg.

A  terület  az  új  beépítés  során  a  csapadékvíz  elvezetését  a  gyűjtő  mederbe  a
vízvissztartási elv alapján, ingatlanonként beépítendő zárt csapadékvíz tárolók létesítésével kell
megoldani.  A  közterületen  zárt  csapadékvíz  csatornák  építhetők,  melyek  a  burkolt  területek
vízelvezetését biztosítják. Jellemzően a mezőgazdasági terület kis lefolyású lankáiról érkező
csapadékvíz a beépítés következtében nagyobb lefolyási tényezővel vehető figyelembe.
A település a patak 3+447 - 4+530 szelvényei között halad a település területén, 1083
m hosszban.

4

A csapadékvíz elvezetés kritikus pontjai:

A  település  határától  a  3+447  km  szelvényig  a  patak  jobb  oldalán  a  korábban
mezőgazdasági területet közművesített, a beépítés a lakóterület fejlesztésének részét képezi. A
patak bal partján halad a Fő út.
A Fő út Ny-i oldalán a távlati településfejlesztés miatt a kis lefolyású mezőgazdasági
területen  lakóterület  kialakulása  során  nagyobb  lefolyású  terület  kerül,  mely  területről  a
csapadékvíz patakba vezetését  csillapítottan kell  megoldani.  A csillapítás módszere lehet  az
egydi,  ingatlanonként  beépített  zárt  tározók  kialakítása,  valamint  a  lakóterület  csapadékvíz
gyűjtőhálózatán  létesítendő  zárt,  vagy  nyitott  csapadékvíz  tárolók  létesítése.  Mivel  a
településen  tavak  jelenleg  nincsenek,  megfontolást  képez  nyílt,  tószerű,  parkosított  terület
kialakítása.

3+447  -  3+829  km  szelvény  között  a  meder  teljes  hosszán  a  Fő  út  mellett  halad,
mindkét oldalon kertvárosias lakóterületen.

5

A meglévő árokmeder tisztítását, fáktól való megtisztítását el kell végezni, a meder
stabilizálását  szilárd  folyásburkolat  kialakításával,  az  oldalrézsűk  rőzsefonattal  történő
megerősítésével.  Mivel  a  terület  oldalirányból  gépi  munkával  nem  megközelíthető,  ezért  a
hosszurányú munkavégzés, monolit elemekkel való könnyen tisztítható folyás-meder kialakítás
a célirányos. Az oldalrézsűk rőzsefonatos kialakítás kézi karbantartással megoldható.

3+829 - 3+971 km szakaszon a patak jobb partján szintén  falusias lakóterületet, bal
partján pedig településközponti vegyes területet találunk, ahol a vízfolyás magántelkek között
halad, közterületen keresztül egyik oldalról sem közelíthető meg.

3+971- 4+305 km szelvény között a patak rövid szakaszon az általános iskola területe
alatt, zárt csatornaszakaszban folyik el, majd végig a Budai út mellett halad tovább egészen a
Híd utcáig. Jellemző beépítés a patak jobb partján a falusias lakóterület, bal partján pedig a
településközponti vegyes terület.

A  területen  a  kiépítés  a  meglévő  árokszakasz  burkolt  felületének  rendezésével,
karbantartással  és  az  átereszek,  csatornák  tisztításával  biztosítható.  A  meglévő  épületek
6

állékonyságát a támfalak megerősítésével, drain rendszerek építésével kell biztosítani. A drain
rendszerek árokba vezetésénél a vízmentes bevezetést kell biztosítani.

4+305 - 4+530 km szelvények között a patak bal partján halad a Fő út, majd a víz a
Kossuth  tér  alatt  zárt  csatornaszakaszban  halad  tovább.  Mindkét  oldalon  falusias  jellegű
beépítés jellemző, a játszótér, mint közpark besorolás alatt áll.

A  terület  kiszélesedik,  csillapító  műtárgy  kiépítésére  alkalmas.  A  meglévő,  meder
kitisztítását  a  kivágott  fák  gyökereinek  eltávolításával  kell  megoldani.  A  lakóépületek
közelsége miatt a meder csak statikai vizsgálatok és megoldások ismeretében stabilizálható. A
stabilizálás  aláfalazás,  támfal  építés  és  monolit  vasbeton  szerkezetek  megvalósításával
készülhet. A területen a vízvissztartás műtárgya hosszanti, mederelemekkel, és zöld rézsűvel,
1000 m3-es tározótér kialakítását teszi lehetővé.

A település É-i területén a lakóutca út burkolata mellett szilárd burkolatú árok üzemel,
melynek magassági vonalvezetése a befogadóhoz közelítő területen az út állagát veszélyezteti.
A szükséges beavatkozás a burkolt árok magassági vonalvezetésének kiigazítását, valamint a
befogadóba hordalékfogón keresztül történő bevezetését jelenti.

A település Ny-i oldalán a mezőgazdasági terület irányából földgát védelem van. A
földgát K-i oldalán végighaladó lakóút nem szilárd burkoltú, ott a csapadékvíz elvezetése nem
megoldott.  Az  út  vonalvezetését  követően  fedett  és  nyílt  árokelemekkel  készült  csatorna
beépítését javasolom, mely csatorna a terület csapadékvizeit csillapítottan, zárt gyűjtőbe vezeti.
A gyűjtő közterületen kerülhet beépítésre.

A kialakítandó tározó térfogata:
Alapadatok: felület: 8356 m2
Mértékadó csapadék intenzitás: 300 l/s/ha

Felület megnevezése:  F (ha)

F x 
Burkolt felület
0,0350952
0,65
  0,0228
Zöld felület
0,7712588
0,18
   0,1388
Tető felület
0,029246
0,85
  0,0249
Összesen:
0,8356
-
  0,1865

átlag= 0,1865/0,8356 = 0,22

7

Q= 0,8356 ha x 0,22 x 300 l/s = 55,95  l/s (3357 l/min.) = 0,06 m³/s, mely mennyiség a
csillapító tárolóba kerül bevezetésre.
A területen egy alkalommal összegyülekezett csapadék mennyisége:
10 min x 60 s x 0,06 m3/s = 36 m3
A  beépítendő  tároló  50  m3  hasznos  térfogatú,  mely  a  közterület  locsolására,  tisztítására
hasznosítható.  A  tárolóban  elhelyezett  kis  teljesítményű  búvárszivattyú  az  ürítést  és  a
másodlagos  hasznosítást  is  lehetővé  teszi.  A  tározótól  a  befogadó  vízfolyásig  zárt  csatorna
kiépítése szükséges, melyhez csatlakoztatni kell az érintett utcák burkolatának vízelvezetésére
kialakításra kerülő folyókákat, illetve burkolt árokszakaszokat.

Pilisborosjenő  Ny-i  területén,  a  Határ  úttól  É-ra  lévő,  mezőgazdasági  területet
lakóterületté  alakítás  során,  a  települést  ezen  irányból  védő  föld-töltést  a  közlekedés  miatt
csökkenteni,  szakaszonként  megszüntetni  kell.  A  terület  irányából  érkező  csapadékvíz
„sárlavinával”  fenyegeti  a  települést,  ezért  a  megnövekedő  lefolyási  tényező,  valamint  a
területre  érkező  csapadékvíz  elvezetésére  csillapító  tározó  beépítése  szükséges,  mely  előtt  a
csapadékvíz  összegyűjtését  biztosító  hálózatra  hordalékfogó  építése  szükséges.  Az  egyes
lakóingatlanok  csapadékvíz  elvezetését  saját  területen  belül,  zárt  csapadékvíz  tárolók
létesítésével, vizvissztartással kell kialakítani.
A közterületi csillapítás módszere lehet az nyílt, tószerű, parkosított terület kialakítása.
A  csillapító  tároló  havária  elvezető  vezetéke  a  fent  említett  50  m3-es  tározó  elvezető
csatornájához csatlakoztatható.

A projekt megvalósításához szükséges előkészítő munkálatok:

Előzetes  környezetvédelmi  hatástanulmány  készítése  (NATURA  2000  terület  és
alkalmazott műtárgyak)
Geodéziai felmérés
Geotechnikai szakvélemény készítése
Hatásvizsgálati dokumentáció környezetvédelmi engedélyeztetése
Vízjogi létesítési engedélyeztetés
Kiviteli terv készítése

..................................................

Méhes Zsolt

   vezető tervező

VZ-T/020343

8