Páty Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatala
Páty Község Önkormányzat
Polgármesteri Hivatalának
Ügyrendje
Érvényes: 2007. december 1-től
A Polgármesteri Hivatal ügyrendje
I.
Polgármesteri Hivatal jogállása, vezetése, irányítása
A helyi önkormányzatokról szóló - többször módosított - 1990. évi LXV. tv. 1. § (6) bekezdés
a) pontja szerint a helyi önkormányzat önállóan alakítja ki szervezetét és működési rendjét. A
tv. 38. §-a szerint "a képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre - polgármesteri hivatal el-
nevezéssel - az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való
előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására."
1. A
hivatal elnevezése: Páty Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatala
Székhelye: 2071 Páty, Kossuth Lajos u. 83.
Működési területe: Páty község közigazgatási területe
2.
A hivatal jogállása: A Polgármesteri Hivatal költségvetési szerv. (1992. évi XXXVIII. tv.
66. §; 1991. évi XX. tv. 140. § (1) f).)
A Polgármesteri Hivatal jogi személy (1959. évi IV. tv. 36. § (1).)
3. A Hivatal munkarendje, ügyfélfogadás rendje:
• A hivatali munkaidő:
Hétfő:
7 . 3 0 - 16.30-ig;
Kedd:
7 . 3 0 - 16.00-ig;
Szerda:
7 . 3 0 - 17.00-ig;
Csütörtök:
7 . 3 0 - 16.00-ig;
Péntek:
7.30- 12.00-ig tart.
• A Hivatal ügyfélfogadási rendje:
B Hétfő: 1 3 . 0 0 - 16.00-ig
- Szerda: 8.00 - 12.00-ig
1 3 . 0 0 - 17.00-ig
n Péntek: 8.00 - 12.00-ig
1
Ügyfélszolgálat:
o Hétfő:
7.30 - 16.30-ig
o Kedd:
7.30 - 16.00-ig
o Szerda:
7.30 - 17.00-ig
o Csütörtök:
7.30 - 16.00-ig
o Péntek:
7.30 - 12.00-ig
4. A hivatal vezetése, irányítása:
a) A jegyző vezeti a hivatalt, szervezi a hivatal munkáját. (1990. évi LXV. tv. 36. § (2).)
b) A polgármester - a képviselő-testület döntései szerint - saját önkormányzati jogkörében
irányítja a hivatalt. A jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal
önkormányzati feladatait, javaslatot tesz a hivatal munkarendjére, ügyfélfogadási rend-
jére. (1990. évi LXV. tv. 35. § (2) a).)
e) A Polgármesteri Hivatal munkaidő beosztását a munkáltatói jogkör gyakorlója (jegyző)
állapítja meg. (1992. évi XXIII. tv. 39. § (3).)
5. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörök (Ktv. 22/A. § (8) bek.
h)pont)
a) jegyző
b) igazgatási irodavezető
c) pénzügyi irodavezető
d) adóügyi irodavezető
e) műszaki irodavezető
f) közbeszerzési eljárásban közreműködő köztisztviselők (munkaköri leírás szerint)
g) a költségvetési és egyéb pénzeszközökkel, az állami és önkormányzati vagyonnal való
gazdálkodás tekintetében, illetőleg a pénzeszközök felhasználására, valamint a gazdál-
kodás ellenőrzésére vonatkozóan kötelezettségvállalási, utalványozási, érvényesítési, el-
lenjegyzési vagy ellenőrzési jogosultsággal felruházott pénzügyi ügyintéző(k) és adó-
ügyi ügyintéző(k) (munkaköri leírás szerint:).
2
II.
A Polgármesteri Hivatal belső felépítése, működése
1
. Polgármester (főállású) 1 fő
2.
Alpolgármester (társadalmi megbízatású) 2 fő
3.
Jegyző 1 fő
- Titkárság 3 fő
4.
Igazgatási Iroda 5 fő
- Irodavezető 1 fő
- igazgatási csoport 3 fő
- ügyfélszolgálat 1 fő
5. Pénzügyi Iroda
- Irodavezető 1
- pénzügyi csoport 6 fő
6. Adóügyi Iroda
- Irodavezető 1 fő
- adócsoport
7.
Műszaki Iroda 3 fő
- Irodavezető 1 fő
- Műszaki csoport 2 fő
8. Falugondnoki csoport
- Csoportvezető 1 fő
- karbantartók
Az irodák vezetőinek jogállása
Az irodaegység vezetője:
- felelős az iroda egész munkájáért, annak szakirányú, jogszerű működéséért
- gondoskodik az jrodajfeladatjegyzékének, a munkaköri leírásoknak a naprakészen tartásáról_
- felelős az iroda feladatkörébe tartozó, illetve esetenként rábízott feladatok döntés előkészítéséért
és határidőben történő végrehajtásáért,
- előkészíti a feladatköréhez tartozó testületi előterjesztéseket
- köteles részt venni a képviselő-testület azon napirendjeinél, amely az irodát érinti, meghívás
alapján részt vesz a bizottsági üléseken, akadályoztatása esetén helyettesről gondoskodik
- kapcsolatot tart az iroda működését elősegítő külső szervekkel
- közreműködik az intézmények irányításával kapcsolatos döntések, intézkedések előkészítésé-
ben, a végrehajtás megszervezésében
- köteles a vezetése alatt m ű k ö d ő iroda tevékenységéről naprakész információval rendelkezni, ta-
pasztalatairól a tisztségviselőket tájékoztatni
- havonta írásban beszámol a j e g y z ő n e k az iroda tevékenységéről
3
- gondoskodik a vezetése alatt működő egységnél a munkafegyelem betartásáról, a hivatal ügyfél-
fogadási és munkarendjére vonatkozó szabályok hatályosulásáról
- felelős az irodák közötti folyamatos tájékoztatásért, információ-áramlásért, az egyes irodák
együttműködését biztosító kapcsolattartásért.
III.
A szervezeti egységek, irodák főbb feladatai
A jegyző:
1. Vezeti a polgármesteri hivatalt
2. Gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról
3. A hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét
4. Gyakorolja a munkáltatói jogokat a polgármesteri hivatal köztisztviselői tekintetében
5. Tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságainak ülésén
6. Köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságoknak és a polgármesternek, ha a döntésük-
néljogszabálysértést észlel
7. A polgármester irányításával előkészíti a képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket
8. Gondoskodik a hivatal dolgozóinak rendszeres továbbképzéséről
9. Gondoskodik az önkormányzati rendeletek tartalmának megismertetéséről és végrehajtásáról
10. Közreműködik a helyi képviselők, a polgármester és az országgyűlési képviselők választása
előkészítésében és lebonyolításában
11. Dönt a hatáskörébe utalt egyéb önkormányzati ügyekben
12. Dönt a hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, különösen:
- anyakönyvi, házasságkötési eljárásban
- népesség-nyilvántartási ügyekben
- szabálysértési eljárásban
- birtokvédelmi eljárásban
- szociális és gyermekvédelmi ügyekben, stb.,
13. Ellátja a különböző ágazati hatósági ügyeket (földművelésügy, ipar-kereskedelem, építésügy,
vízgazdálkodás, közlekedés, oktatás, közművelődés, egészségügy, adóügy, stb.)
Igazgatási Iroda
a) Igazgatási Csoport
- közreműködik az önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási, művelődési, sport, egész-
ségügyi intézmények, könyvtár működésével kapcsolatos feladatokban, az erre irányuló tes-
tületi előterjesztések elkészítésében
- általános igazgatás
- anyakönyvi ügyek
- népesség-nyilvántartás
- állampolgársági ügyek
4
- szabálysértés
- ipar és kereskedelmi ügyek
- birtokvédelem
- hatósági bizonyítványok
- állattartási ügyek
- gyermek és ifjúságvédelem
- felnőtt-védelem
- családvédelem
- állami gondozás, gondnoksági ügyek
- láthatási ügyek
- rendszeres és átmeneti segélyezési ügyek
- közgyógyellátás
- ápolási díj ügyek
- temetési segély
- lakásfenntartási támogatás
- kamatmentes támogatás
- ellátja a bizottságok ügyviteli teendőit
- hagyaték
- közterület-felügyelet
b) Ügyfélszolgálat
- az ügyfelek teljes-körű tájékoztatása (pl. az ügyintézés menetéről, az üggyel kapcsolatos jog-
szabályról, stb.)
- az ügyfelek ellátása az ügyeik intézéséhez szükséges nyomtatványokkal, iratokkal,
- a hivatalhoz érkező beadványok átvétele, azok formai és tartalmi szempontból történő ellen-
őrzése^hiányosságok pótlására történő azonnaírfefhívás"
- szóbeli bejelentések (a közérdekű bejelentések, panaszok, egyéni bejelentések, stb.) felvéte-
le, ennek szükség szerinti írásbeli dokumentálása,
- az átyettjratokiktatása, valamint az ügyfélfogadáson megjelentek számítógépes regisztráci-
óba vétele
Adóügyi Iroda
- adók kivetése, behajtása
- gondoskodik az önkormányzat saját bevételeinek beszedéséről
- kommunális adók
- adó- és értékbizonyítvány kiállítása
- vagyoni bizonyítvány kiállítása
- illetékekkel kapcsolatos ügyek
- végrehajtási ügyek
Pénzügyi Iroda
- előkészíti a képviselő-testület pénzügyi igazgatási feladatait
5
- közreműködik a helyi költségvetés, zárszámadás és átmeneti gazdálkodást szabályozó rende-
letek előkészítésében
- közreműködik a költségvetés végrehajtásában
- részt vesz az államháztartási szabályozási és gazdálkodási rendszer működtetésében
- előkészíti a képviselő-testület, bizottság vagy tisztségviselő hatáskörébe tartozó gazdálkodási
döntéseket, intézkedéseket
- szervezi a helyi bevételekből adódó önkormányzati feladatok ellátását
- segíti az önkormányzat irányítása alatt működő költségvetési szervek gazdasági-pénzügyi te-
vékenységét
- javaslatot tesz a gazdálkodás szervezeti kereteire, a bérgazdálkodási jogkörökre
- közreműködik a lakás és helyiséggazdálkodás feladatainak végrehajtásában
- javaslatot készít a hitelfelvételre
- működteti az Intézményi Munkaügyi Információs rendszert
- adatokat szolgáltat a hivatali és önkormányzati alkalmazottak részére kifizetett összegekről
- lebonyolítja a közbeszerzésekből és pályázatok előkészítéséből adódó feladatokat
- kifizeti a béreket, segélyeket, egyéb juttatásokat
- közreműködik a jegyző pénzügyi-gazdálkodási feladatainak ellátásában
- közreműködik az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos feladatok végrehajtásában
- ellátja a vagyon-nyilvántartással kapcsolatos feladatokat
- elkészíti a vagyonleltárt
- gondoskodik a vagyontárgyak őrzéséről
- ellátja a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság ügyviteli teendőit
Műszaki Iroda
- műszaki ügyintézés
- építési, telekalakítási ügyek
- önkormányzati beruházások
- út- és vízügyek
- földügyek
- mezőgazdasági ügyek
- ellátja a Településfejlesztési és Gazdálkodási Bizottság ügyviteli teendőit
Titkárság:
- hivatalba érkező posta kezelése
• bontása, érkeztetése
• haladéktalan gépi iktatása, irattározása
• ügyintézők részére átvevő könyvvel történő átadása
- Jegyző által kiszignált ügyiratokon feltüntetett határidők figyelemmel kísérése
- irodákból beérkező kimenő levelek kezelése, postára való eljuttatása
- Polgármesteri Hivatal központi email fiókjának kezelése
- Polgármester ügyiratainak kezelése
- Polgármester levelezésének intézése
6
- Alpolgármesterek, Képviselők, Bizottsági elnökök munkájának teljes körű segítése
- bizottsági illetve testületi ülések előkészítésében való közreműködés
- bizottsági és testületi ülésekről jegyzőkönyv készítése, felterjesztése
- bizottsági és képviselő-testületi határozatok, rendeletekjegyzőkönyvek lefűzése, kezelése,
beköttetése
- Polgármesteri Hivatal ügyvédjének munkájában való segédkezés
- Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájának kezelése, hirdetmények, rendeletek kifüggesztése, ha-
táridő követése
- Polgármester, Jegyző ügyfélfogadására időpont egyeztetése, naptárbejegyzések figyelemmel
kisérése
- Polgármesteri Hivatal irodaszer beszerzésének intézése
III.
Záró rendelkezés
Páty Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Ügyrendje 2007. december 1. napjával
lép hatályba.
Páty 2007. november 12.
mb. jegyző
7
í/JjJLjt-^ Á fitil
Páty Község Önkormányzata Jegyzőjének
3/2006. számú Jegyzői utasítása
a Polgármesteri Hivatal közszolgálati adatvédelmi szabályzatáról
KOZSZOLGALATIADATVEDELMI
SZABÁLYZAT
A Közszolgálati Adatvédelmi Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) a
Páty Község Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala (a továbbiakban:
Polgármesteri Hivatal) közszolgálati nyilvántartásával összefüggő
legfontosabb adatvédelmi szabályokat tartalmazza, különös tekintettel az
adatkezeléssel, az adatbiztonsággal, valamint a felelősségi viszonyokkal
kapcsolatos adatvédelmi követelményekre.
I .
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
L/l. A Szabályzat elkészítésekor figyelembe vett jogszabályok:
- a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok
nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény;
- a köztisztviselők jogállásáról szóló, többször módosított 1992. évi
XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.);
- a közszolgálati jogviszonnyal összefüggő adatkezelésre és a
közszolgálati nyilvántartásra vonatkozó szabályokról szóló
233/200i.(XII.i0.) Korm. rendelet (a továbbiakban: „R");
- a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény;
- a közszolgálati nyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 7/2002.(111.12.)
BM rendelet (a továbbiakban: Vhr).
A Polgármesteri Hivatalban a közszolgálati adatkezelés jogszerűségéért, a
személyes adatok védelméért, valamint a Ktv. ó2.§-ának (1)
bekezdésében, 62/A. §-ban előírt adatszolgáltatásokért a jegyző felelős
(R.2. § (1) bekezdés a) pontja).
A jegyző a közszolgálati nyilvántartás vezetésével kapcsolatos feladatok
ellátásával a humánpolitikai ügyintézőt bízza meg.
L/2. Értelmező rendelkezések
Adatvédelmi felelős: az adatok kezelésével, nyilvántartásával,
továbbításával kapcsolatos jogszabályok betartásáért felelős személy
Adatvédelem: az adatok kezelésével kapcsolatos jogi szabályozás
formája, amely az adatkezelés során érintett személyek jogi védelmére és
a kezelés során felmerülő eljárások jogszerűségére vonatkozik.
Adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül a személyes
adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így
például gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása,
megváltoztatása, felhasználása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala,
összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és
megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának
megakadályozása. Adatkezelésnek számít a fénykép-, hang- vagy
képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai
jellemzők rögzítése is.
Adatbiztonság: az adatok jogosulatlan megszerzése, módosítása és
tönkretétele elleni műszaki és szervezési intézkedések és eljárások
együttes rendszere.
Adathordozó: mágneslemezen és papíralapon tárolt adatok összessége
Adatkezelők: a munkáltató által kijelölt személyek, akiknek munkaköri
leírása ezt a feladatot tartalmazza.
Adattovábbítás: ha az adatot meghatározott harmadik személy
számára hozzáférhetővé teszik.
Adattörlés: az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a
helyreállításuk többé nem lehetséges.
Adatrögzítés: a nyilvántartásban szereplő adatok számítástechnikai
adathordozóra való felvitele.
Adatszolgáltatás: egy személyre, vagy személyek meghatározott
körére vonatkozóan a nyilvántartott adatokról, vagy azok egy részéről
meghatározott harmadik személy részére adathordozón történő
információ nyújtása.
Bejelentkezés: az informatikai rendszer és egy felhasználó között ez
utóbbi által olyan kapcsolat kezdeményezése, amelynek során számára az
informatikai rendszer funkcióinak használata lehetővé válik.
Belépés: személyek belépése olyan területekre, pl. helyiségekbe,
amelyekben az informatikai rendszert, illetve egyes elemeit tárolják, vagy
használják.
Betekintés: egyszerre egy személy nyilvántartott adatainak részleges
vagy teljes körű megnézése a személyügyi feladatot ellátók hivatali
helyiségében.
Bizalmasság: az információk és adatok esetében azt jelenti, hogy
azokhoz csak az arra jogosítottak, és csak az előírt módokon férhetnek
hozzá, és nem fordulhat elő ún. jogosulatlan információszerzés. Ez
vonatkozhat programokra, mint szélesebb értelemben vett információkra
is (pl. ha valamely eljárás előírásait egy programmal íijuk elő, és azt
titokban kívánjuk tartani).
Biztonság: az informatikai rendszerekben olyan előírások és szabályok
betartását jelenti, amelyek a rendszer működőképességét, az információk
rendelkezésre állását, sértetlenségét, bizalmasságát, és hitelességét
erősítik.
Ellenőrzés: a nyilvántartás teljes folyamata jog- és szabályszerűségének
vizsgálata az ehhez szükséges mértékű hatáskörrel.
Helyesbítés: a nyilvántartott téves adatoknak a tényszerű adatokra
történő jogszerű megváltoztatása.
Hozzáférés: a nyilvántartott adatok egy részéhez, vagy egészéhez való
hozzájutás terjedelme.
Munkáltató: a jogszabályban meghatározott, vagy annak
felhatalmazása alapján kiadott belső szabályzatban az adott feladat
ellátására munkáltatói hatáskörrel és jogkörrel felruházott vezető.
Személyi irat: a Ktv. 64. § (1) bekezdésében meghatározott személyi
anyag, valamint a R. 6. § (2) bekezdés b., c., d. pontjában
meghatározottak.
Személyes adat: bármely meghatározott (azonosított vagy
azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett)
kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó
következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi
e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. A személy
különösen akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt -közvetlenül vagy
közvetve- név, azonosító jel, illetőleg egy vagy több fizikai, fiziológiai,
mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző
tényező alapján azonosítani lehet.
Humánpolitikai feladatot ellátó, személyes adatot kezelő
köztisztviselő: az a köztisztviselő -humánpolitikai ügyintéző-, aki a
Polgármesteri Hivatalnál tevékenysége során a közszolgálati
nyilvántartással és személyi irattal összefüggő adatot kezeli.
I./3.
A Szabályzat személyi hatálya
Kiterjed a Polgármesteri Hivatalban
- a közszolgálati jogviszonyban álló minden köztisztviselőre,
- a Munka törvénykönyve hatálya alá tartozó minden munkavállalóra,
- megbízás alapján feladatot ellátóra.
I./4. A Szabályzat tárgyi hatálya
Kiterjed a Polgármesteri Hivatal kezelésében lévő, a Pénzügyi Irodán
vezetett közszolgálati alapnyilvántartásra, valamint az Önkormányzat és
a Polgármesteri Hivatal működését segítő minden olyan nyilvántartásra,
mely személyi adatot tartalmaz, beleértve:
- a Pénzügyi Irodán kezelt, köztisztviselőkkel, munkavállalókkal
kapcsolatos adatok nyilvántartását,
- az adatgyűjtést, adatfeldolgozást, felhasználást, illetve továbbítást,
- személyi adatot, iratot, információhalmazt, megjelenési formájuktól
függetlenül,
- a személyi adatok gyűjtését, nyilvántartását, kezelését segítő
számítógépeket, számítástechnikai berendezéseket, továbbá
- ezek környezetét.
A Szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni abban az esetben is, ha a
Polgármesteri Hivatal számítástechnikai alkalmazási tevékenysége során
más szervek kezelésében lévő adatállományokat von át, és használ fel,
illetve saját adatállományából továbbít adatokat.
II.
RÉSZLETES SZABÁLYOK
II. A szabályozás kiterjed
II./i. A személyi iratok, illetve adatok nyilvántartása, kezelése.
A személyi iratok köre és csoportosításuk:
a.) A személyi anyag iratai (Ktv. 64. § (1) bekezdés):
- a köztisztviselő öt évnél nem régebbi fényképe,
- a közszolgálati alapnyilvántartás adatlapja (Ktv. 3. sz. melléklet),
- önéletrajz, erkölcsi bizonyítvány, esküokmány,
- a kinevezés és annak módosítása,
- a vezetői megbízás és annak visszavonása,
- címadományozás,
- a besorolásról, illetve a visszatartásról, valamint az áthelyezésről
rendelkező iratok,
- teljesítményértékelés, minősítés iratai,
- a közszolgálati jogviszonyt megszüntető irat,
- a hatályban lévő fegyelmi büntetést kiszabó határozat,
- a közszolgálati igazolás másolata.
b.) Közszolgálati jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok.
A személyi iratokat a központi iktatástól elkülönítve a humánpolitikai
ügyintéző által vezetett „Személyi iktatókönvv"-ben külön
számtartományon belül a R. 9. § (2M3) bekezdés előírásai szerint kell
iktatni és irattározni. Az így beiktatott személyzeti iratokat tartalmuknak
megfelelően csoportosítva, keletkezésük sorrendjében, az e célra
személyenként, névre szólóan kialakított gyűjtőben kell őrizni (személyi
anyag).
Az így elhelyezett személyi iratokról tartalomjegyzéket kell készíteni,
mely tartalmazza az iktatószámot és az ügyirat keletkezésének időpontját
is. A tartalomjegyzékre a változásokat azonnal rá kell vezetni.
Az irattározás a közszolgálati jogviszony fennállásáig a Pénzügyi Irodán
(zárt lemezszekrényben) történik.
A közszolgálati alapnyilvántartásért felelős személy a köztisztviselő
írásbeli kérelmére olyan adatokat is kezelhet, amelyek átadására törvény
a köztisztviselőt nem kötelezi. Ezek az adatok azonban csak a
köztisztviselő által megjelölt célra használhatók fel, illetve csak írásbeli
hozzájárulásával továbbíthatók más szerv részére.
A közszolgálati jogviszony megszűnése után a köztisztviselő személyi
anyagát -kivéve azokat, amelyeket a Ktv. 64. § (3) bekezdésében foglaltak
alapján átadásra kerülnek- „megszűnt közszolgálati jogviszony anyag"
elnevezéssel zárt anyagként a Polgármesteri Hivatal irattárában kell
elhelyezni és a közszolgálati jogviszony megszűnésétől számított ötven
évig meg kell őrizni. A levéltárba helyezést az ide vonatkozó jogszabályi
előírások szerint kell végrehajtani. A tárolásról és elhelyezésről az
Ügyiratkezelési Szabályzat rendelkezik. Ennek betartásáért a Hivatalban
a közszolgálati alapnyilvántartás vezetésével és az ügykezeléssel
megbízott személy felel.
Amennyiben a kezdeményezett közszolgálati jogviszony nem jött létre, a
már bekért iratokat a R. 6. § (4) bekezdésében foglaltak szerint kell a
Polgármesteri Hivatalból kiadni.
II.2. A közszolgálati alapnyilvántartás adatlapja, vezetésének
adatvédelmi szabályai.
A humánpolitikai ügyintéző köteles a Polgármesteri Hivatalban
alkalmazásban álló valamennyi köztisztviselőről közszolgálati
alapnyilvántartást folyamatosan vezetni, a köztisztviselők személyi iratait
kezelni.
A köztisztviselőkről a Vhr-ben meghatározott, és annak 1. sz.
mellékletében szereplő közszolgálati alapnyilvántartásról adatlapot kell
vezetni.
Az adatlap lapjairól annak borítóján a Vhr-ben szereplő külön
nyilvántartást kell vezetni, mely tartalmazza a betekintés dokumentálását
is. Zárható szekrényekben történő elhelyezéséről gondoskodni kell.
A közszolgálati alapnyilvántartást folyamatosan kell vezetni, a
köztisztviselő adataiban bekövetkezett változásokat a bejelentést
követően át kell vezetni.
A Polgármesteri Hivatal a közszolgálati alapnyilvántartást számítógépes
feldolgozásban végzi.
A közszolgálati alapnyilvántartási adatlap első alkalommal történő
kitöltésekor, illetve számítógépes nyilvántartás esetén annak
kinyomtatott példányán az érintett köztisztviselő aláírásával igazolja,
hogy a felvett adatok helyesek és a valóságnak megfelelnek.
Személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása, és
kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Az adatkezelésnek minden
szakaszában meg kell felelnie a célnak.
Az érintettet tájékoztatni kell az adatkezelés céljáról, és arról, hogy az
adatot kik fogják kezelni. A tájékoztatás megtörténik azzal is, hogy
jogszabály rendelkezik a már létező adatkezelésből továbbítással vagy
összekapcsolással az adat felvételéről.
A kezelt személyes adatoknak meg kell felelniük az alábbi
követelményeknek:
a.) felvételük és kezelésük tisztességes és törvényes;
b.)pontosak, teljesek, időszerűek,
c.) tárolásuk módja alkalmas arra, hogy az érintettet csak a tárolás
céljához szükséges ideig lehessen azonosítani.
A közszolgálati nyilvántartásban, személyi anyagban, személyi iratokban
nyilvántartott adatokkal kapcsolatban minden ezen Szabályzat szerint
információhoz jutó személyt adatvédelmi kötelezettség terhel, felelős a
tudomására jutott adat rendeltetésének megfelelő felhasználásáért,
valamint azért, hogy az ezen Szabályzat szerinti illetéktelen személy
birtokába ne jusson.
Az érintett a róla nyilvántartott adatokba, iratokba korlátozás nélkül
jogosult betekinteni, azokról másolatot, kivonatot kérhet, kérheti
személyes adatainak helyesbítését, illetve kijavítását, módosítását
továbbá - a jogszabályban elrendelt adatkezelések kivételével - törlését.
A köztisztviselő jogosult megismerni, hogy a közszolgálati
nyilvántartásban szereplő adatait kinek, milyen céllal, és milyen
terjedelemben továbbították.
II
./3. A betekintésre jogosultak köre
A Ktv. 63. § (1) bekezdése és a R. 7. § szerint a közigazgatási szervnél
vezetett közszolgálati alapnyilvántartásba - eljárásban indokolt mértékig
jogosult betekinteni, illetőleg a központi közszolgálati nyilvántartáson
túlmenően abból adatokat átvenni:
- saját adataiba, irataiba a köztisztviselő, illetve írásos felhatalmazás
alapján megbízottja,
- a köztisztviselő felettese,
- a minősítést végző vezető,
- a törvényességi ellenőrzést végző,
- a fegyelmi eljárást lefolytató személy, vagy testület,
- munkaügyi per kapcsán a bíróság,
- feladatkörükben eljárva a nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a
közszolgálati jogviszonnyal összefüggésben indult
büntetőeljárásban a nyomozóhatóság, az ügyész és a bíróság,
- az ügyészi törvényességi feladatkörben eljárva az ügyész,
- a személyes adatok kezelésével összefüggésben az adatvédelmi
biztos,
- más jogviszony alapján keletkezett iratokba az arra vonatkozó
törvény szerint jogosultak (adóellenőr, társadalombiztosítási ellenőr
stb.)
- a központi közszolgálati alapnyilvántartás vezetésével
összefüggésben a Belügyminisztérium és a Fővárosi Közigazgatási
Hivatal köztisztviselője feladatkörében,
- a személyzeti, munkaügyi és illetmény-számfejtési feladatokat ellátó
szerv e feladattal megbízott munkatársa feladatkörén belül.
II./4.
A személyi adatok, iratok kezelésének, valamint a
személyi iratokba való betekintés dokumentálása
A Hivatalnál vezetett személyi anyagokba, személyzeti iratokba, valamint
az előzőek részét képező közszolgálati alapnyilvántartásba betekinteni
csak a kezeléssel megbízott humánpolitikai feladatokat ellátó
köztisztviselő jelenlétében, és csak az arra jogosultaknak lehet, az
eljáráshoz szükséges teijedelemben.
A betekintési jog gyakorlását regisztrálni kell. A közszolgálati
alapnyilvántartás kezelésével megbízott humánpolitikai ügyintéző köteles
a személyi anyagot „Betekintési lap" kimutatással ellátni, amelyen
dokumentálni kell a személyi anyagba történő betekintés tényét,
jogosultságának személyét, jogszabályi alapját és időpontját.
II
./5. A vagyonnyilatkozatokra vonatkozó adatvédelmi
szabályok
A köztisztviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos
(továbbiakban: vagyonnyilatkozat) ügyintézés a humánpolitikai
ügyintéző feladata.
A Polgármesteri Hivatal valamennyi nyilatkozattételre köteles
köztisztviselőjének vagyonnyilatkozattal kapcsolatos összes iratát az
egyéb iratoktól elkülönítetten és együttesen kell kezelni oly módon, hogy
azokhoz csak az arra jogosult személyek férhessenek hozzá.
A vagyonnyilatkozatokat a központi iktatástól elkülönítve, a Pénzügyi
Iodán vezetett „Vagyonnyilatkozat Iktatókönyviben külön
számtartományon kell iktatni. Az így beiktatott vagyonnyilatkozatokat
tartalmukban megfelelően csoportosítva, keletkezésük sorrendjében az e
célra személyenként, névre szólóan kialakított gyűjtőben kell őrizni.
A jegyző által a vagyonnyilatkozat-nyilvántartás vezetésével megbízott
humánpolitikai feladatot ellátó köztisztviselő köteles a Polgármesteri
Hivatalban alkalmazásban álló köztisztviselők vagyonnyilatkozatait és az
ahhoz kapcsolódó dokumentumokat, valamint adathordozó eszközöket
biztonsági zárral ellátott lemezszekrényben tárolni.
A lemezszekrény kulcsát a humánpolitikai feladatot ellátó köztisztviselő
úgy köteles megőrizni, hogy ahhoz rajta kívül senki ne férjen hozzá.
A vagyonnyilatkozatok kezelése, és az azokkal kapcsolatos adatvédelmi
követelmények érvényesítése tekintetében a Ktv. 22/A-22/B. §-ai,
továbbá a vagyonnyilatkozat tételéről, átadásáról, az abban foglalt adatok
védelméről, valamint a Közszolgálati Ellenőrzési Hivatal szervezetéről,
működéséről és ellenőrzési eljárás lefolytatásáról szóló 114/2001. Korm.
rendelet előírásai az irányadóak.
II./6. Közszolgálati nyilvántartást kezelő, személyes adatot
tartalmazó számítógépes információs rendszerek adatvédelmi
és adatbiztonsági szabályai
A közszolgálati jogviszonnyal összefüggő, személyes adatokat tartalmazó
számítógépes információs rendszer (számítógéppel vezetett közszolgálati
alapnyilvántartás) védelmének szabályozása azt a célt szolgálja, hogy
biztosítsa az információs rendszerben az adatkezelés fizikai biztonságát, a
működtetés rendjét (adatbiztonság szabályozása). Erről az informatikai
szabályzatnak kell részletesen rendelkeznie.
A számítástechnikai adatvédelmi szabályzat előírásain túlmenően az
alábbi szabályok érvényesülnek az információs rendszerben az
adatkezelés fizikai biztonságának és a működtetés rendjének
megvalósítása érdekében.
a) az adatbiztonság követelményei
- A humánpolitikai ügyintéző köteles a Polgármesteri Hivatalban
alkalmazásban álló köztisztviselők személyi iratait, az adathordozó
eszközöket biztonsági zárral ellátott lemezszekrényben tárolni.
- Az adatkezelésre használt számítástechnikai és manuális eszközökhöz
történő illetéktelen fizikai hozzáférés megakadályozása érdekében mind
az adathordozó, mind pedig az adatkezelő eszközöket olyan zárható
helyiségben kell elhelyezni, amely kellő biztonságot nyújt az illetéktelen
vagy erőszakos behatolás, tűz vagy természeti csapás ellen.
A monitort úgy kell elhelyezni, hogy jogosulatlan, a helyiségben
tartózkodó személy ne olvashassa le a képernyő tartalmát.
- A program-nyilvántartás szerinti hozzáférési jogosultság kötelezően
betartandó.
- Az adathordozókról, azok mozgásáról, tartalmáról és felhasználásukról
nyilvántartást kell vezetni.
- Külső személy -pl. karbantartás, javítás, fejlesztés céljából - a
számítástechnikai eszközökhöz lehetőleg úgy férjen hozzá, hogy a kezelt
adatokat ne ismerje meg.
- Biztosítani kell ezen túlmenően azt is, hogy az adathordozó tartalmát
illetéktelenek ne ismerhessék meg, azt le ne másolhassák, illetéktelen
adatbevitellel ne változtassák meg, az adathordozót ne távolítsák el,
valamint az adatátvitelre használt távadatátviteli vonalon az adatokhoz
ne férhessenek hozzá.
Ennek érdekében az adathordozó eszközöket a személyzeti szerv
üzemelteti, az a hálózatra nem kapcsolható, egyéb rendszerekkel össze
nem köthető.
- A feldolgozást, adatkezelést úgy kell folytatni, hogy azt más ügyintézés
ne zavarhassa.
- A számítástechnikai eszközök hozzáférési kulcsát (jelszó) szolgálati
titokként kell kezelni. A számítástechnikai eszközök biztonsági
megoldásainak dokumentációjához csak az arra felhatalmazott személyek
(a rendszergazda, a programkészítő) férhetnek hozzá.
b) az üzemeltetési biztonság követelményei
A Polgármesteri Hivatalban a MÁK által biztosított IMI
programrendszerben történik a közszolgálati nyilvántartás vezetése.
- A számítástechnikai rendszert -ideértve a programokat is-
dokumentálni kell. A rendszer bármely eleme csak a jegyző
felhatalmazásával változtatható meg, a változás megtörténtét ellenőrizni
kell.
- Az IMI programot csak a humánpolitikai ügyintéző, illetőleg az őt
helyettesítő köztisztviselő használhatja. A munkaállomás állandó
használója (a humánpolitikai ügyintéző) személyes jelszóval rendelkezik,
melyet félévente meg kell változtatni. A jelszó csak szükség esetén, a
helyettesítő köztisztviselőnek adható át. Visszatéréskor - a helyettesítés
megszűntekor - új jelszót kell képezni.
- A rendszerbe kerülő adatokat tartalmazó dokumentumokat úgy kell
kezelni, hogy elvesztésük, meghibásodásuk elkerülhető, kiküszöbölhető
legyen.
- Az adatállományok kezelését úgy kell megszervezni, hogy részleges vagy
teljes megsemmisülésük esetén tartalmuk rekonstruálható legyen.
- Az adatok és az adatállományok változását naplózni kell.
- A közszolgálati nyilvántartás programját úgy kell kialakítani, hogy
automatikus módon nyilvántartsa az üzemeltetést, az üzemeltetés
időpontját. A kezelt adatokat az üzemzavarok hatásainak elhárítása
érdekében hetente egyszer mágneses adathordozóra is ki kell vinni. Havi
egy mentést az adatállomány megőrzésével meg kell tartani.
- Az adatbevitel során a bevitt adatok helyességét ellenőrizni kell.
- Programfejlesztés vagy próba céljára valódi adatok felhasználását el kell
kerülni.
- Az adatok és programok véletlen vagy szándékos megrongálását
számítástechnikai módszerekkel is meg kell akadályozni.
KÖZIGTAJD
A közszolgálati nyilvántartásból adatot szolgáltatni - beleértve a
származtatott adatot is - az R. 14. § és a 19. §-okban meghatározott
tartalommal lehet.
Az adatszolgáltatásokról nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásból ki
kell tűnnie annak, hogy az adatkezeléssel megbízott köztisztviselő kinek,
mikor, milyen adatokat szolgáltatott.
A központi közszolgálati nyilvántartás (KÖZIGTAD) részére az
adatszolgáltatás adathordozón történik.
A Ktv. 20/A § (1) bekezdés alapján tartalékállományba helyezett
köztisztviselő jogszabályban meghatározott adatainak továbbítása - a
Vhr. 7. § (4) bekezdésében meghatározott cél érdekében - a
Belügyminisztérium felé a KÖZIGTAD keretében történik.
Az illetmény-számfejtési feladatokat ellátó Magyar Államkincstár
Budapesti és Pest megyei Regionális Területi Igazgatósága (MÁK
BPMRI) részére csak azok az adatok továbbíthatók, amelyeket az
illetményszámfejtő hely feladatait meghatározó jogszabályok a vonatkozó
törvények alapján előírnak. (R. 3. § (3) bekezdés)
Statisztikai célra csak személyazonosításra alkalmatlan módon
szolgáltatható adat.
II./7. Személyi felelősségi viszonyok szabályozása
A közszolgálati jogviszonnyal összefüggő adatok kezelésével, védelmével
összefüggő feladatok ellátásáért felel:
1. a Polgármesteri Hivatal jegyzője,
2. a közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselő és a munkaviszonyban
álló munkavállaló közvetlen felettese (irodavezető),
3. a személyzeti feladatot ellátó köztisztviselő (humánpolitikai ügyintéző)
munkaköri leírásában, illetve belső szabályzatokban meghatározott
felelősségi körén belül,
4. a köztisztviselő a saját adatainak közlése tekintetében.
Közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselő és a
munkavállaló felettese:
felelősségi körén belül köteles a Ktv. 63. § (1) és 64. § (2) bekezdésében
foglalt jogosultságának gyakorlása esetén az Adatlapon dokumentálni a
jogosultság gyakorlásának jogalapját, valamint a megismerni kívánt
adatok körét.
A minősítést végző személy:
felelősségi körén belül gondoskodik arról, hogy a minősítés folyamatában
a Ktv. 35. § (1) bekezdése alapján bevont harmadik személy kizárólag
csak a jogszerű és tárgyilagos minősítéshez szükséges adatokat
ismerhesse meg.
A Humánpolitikai ügyintéző:
o köteles intézkedni arról, hogy az R. 9. § (3) bekezdésében foglalt
esetben az adatot a megfelelő személyi, illetve személyzeti iratra az
adat keletkezésétől, illetőleg változásától számított legkésőbb 3
munkanapon belül rávezessék,
o köteles intézkedni arról, hogy a köztisztviselő által szolgáltatott és
igazolt adatok helyesbítését és kijavítását az R. 6. § (2) bekezdése
alapján történt kezdeményezés és igazolás bemutatásától számított
legkésőbb 3 munkanapon belül átvezessék,
• haladéktalanul köteles intézkedni a munkáltatói jogkör gyakorlójának
döntése alapján, ha a köztisztviselő az R. 6. § (2) bekezdése szerint
egyéb, nem általa szolgáltatott adatainak kijavítását vagy helyesbítését
kéri, kezdeményezi a munkáltatói jogkör gyakorlójánál,
• köteles intézkedni a jogszabályi és technikai feltételek változása esetén
a Szabályzat aktualizálása érdekében.
o az általa kezelt - a közszolgálati jogviszonnyal összefüggő - adat és
megállapítás az adatkezelés teljes folyamatában megfeleljen az R. 9. §
(3) bekezdésében felsorolt iratok, valamint jogszabályi rendelkezések
tartalmának,
o a személyi iratra csak olyan adat, illetve megállapítás kerülhessen,
amely az R. 8. § (3) bekezdésében foglalt adatforráson alapul,
• a közszolgálati jogviszonnyal összefüggő adat helyesbítését és törlését
kezdeményezi, ha megítélése szerint a személyi iraton szereplő adat a
valóságnak már nem felel meg.
A humánpolitikai feladatokkal megbízott köztisztviselő a munkájával
összefüggésben tudomására jutott bizalmas információkat a személyiségi
jogok tiszteletben tartása érdekében köteles minden körülmények között
megőrizni.
A
Polgármesteri Hivatal közszolgálati jogviszonyban
foglalkoztatott köztisztviselője, munkavállalója saját adataival
kapcsolatosan:
felelős azért, hogy az általa a Polgármesteri Hivatal részére átadott,
bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljesek és aktuálisak legyenek. A
köztisztviselő az adataiban bekövetkezett változásokról 8 napon belül
köteles hitelt érdemlően tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját,
aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok aktualizálásáról.
III.
VEGYES RENDELKEZÉSEK
A Polgármesteri Hivatal Közszolgálati Adatvédelmi Szabályzatát
mindenki, akire a szabályzat személyi hatálya kiteljed, köteles
megismerni.
Ennek módja, hogy a Szabályzatot:
© minden szervezeti egység rendelkezésére kell bocsátani.
A Közszolgálati Adatvédelmi Szabályzat tartalmát érintő jogszabályi
változások esetén a Szabályzatot ki kell egészíteni, vagy szükség esetén
módosítani.
Fegyelmi vétséget követ el az, aki jelen Szabályzat előírásait vétkesen
megszegi, valamint az, aki jogosulatlanul adatokhoz jut, függetlenül attól,
hogy a megszerzett adatokat bármilyen céllal felhasználja-e, vagy sem.
Jelen szabályzat
2006. október 24-én lép hatályba.
E szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 32-31/2001.
sz. - részben a közszolgálati adatvédelmi szabályzatról rendelkező -
jegyzői intézkedés.
Páty, 2006. október „ f y "
dr. Homonnay Dorottya
jegyző
Páty Község Önkormányzat Jegyzőjének
1/2010. utasítása
a Közszolgálati Szabályzatról
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.),
alapján az alábbi Közszolgálati Szabályzatot (a továbbiakban: Szabályzat) adom ki.
A Szabályzat hatálya
A Szabályzat hatálya a Páty Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának ( a
továbbiakban: Hivatal) köztisztviselőire és ügykezelőire terjed ki.
II.
A munkáltatói jogok gyakorlása
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 36. §-a (2) bekezdésének b)
pontjában és a Ktv. 6. §-ának (1) bekezdésében biztosított jogkörömben eljárva a
Hivatal köztisztviselői feletti munkáltatói jogok gyakorlását az alábbiak szerint
szabályozom:
1. A Jegyző gyakorolja a Hivatal valamennyi köztisztviselője tekintetében
a) a kinevezés, a felmentés és a közszolgálati jogviszony egyéb címen történő
megszüntetésének, fegyelmi és kártérítési felelősség megállapítása iránti eljárás
megindításának, a fegyelmi büntetés kiszabásának, a kártérítési felelősség
megállapításának jogát,
b) az összeférhetetlenség megállapításának jogát,
c) a vezetői megbízás, a vezetői megbízás visszavonásának jogát,
d) a helyettesítéssel való megbízás és a helyettesítési díj meghatározásának jogát,
e) az illetmények és a pótlékok megállapításának és visszavonásának jogát,
f) a jutalom, céljutalom megállapítását,
g) a címek adományozásával, a tanulmányi szerződéssel, a képzési, továbbképzési,
nyelvtanulási támogatással kapcsolatos munkáltatói jogot, kivéve a köztisztviselők
központi, illetve kötelező szakképzésével kapcsolatos munkáltatói jogot,
h) a munkavégzéssel (a munkavégzés módjával, helyével, idejével) kapcsolatos
utasítási jogot,
i) a rendkívüli munkavégzés elrendelését, amennyiben szabadidővel 30 napon belül
megváltani nem lehetett, az erre járó illetmény számfejtés elrendelését,
j) a pihenőidő, a rendes szabadság, a jegyző által engedélyezett egyéb szabadság,
valamint a szabadidő kiadását,
k) az utazási (kiküldetési) költségtérítéssel, az illetményelőleggel kapcsolatos
munkáltatói jogot
I) a köztisztviselők illetményének besorolás változás keretében történő módosítását,
m) a köztisztviselők központi, illetve kötelező szakképzésével kapcsolatos
munkáltatói jogot,
n) a köztisztviselő teljesítményének, szakmai munkájának értékelését és a
minősítését (az ezekkel kapcsolatos illetmény növeléssel/csökkentéssel kapcsolatos
jogköröket), továbbá a vagyonnyilatkozatok összevetésével kapcsolatos feladatokat.
2. A jegyző az 1. pontban felsorolt munkáltatói jogokat (kinevezéshez, vezetői
megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz) a
polgármester által meghatározott körben - a polgármesterrel egyetértésben
gyakorolja. A Polgármester e jogát a Jegyzőhöz címzett utasítással gyakorolja.
3. Az Irodavezetők gyakorolják a szervezeti egységükhöz tartozó köztisztviselők
felett
a) a rendkívüli munkavégzés elrendelésével kapcsolatos javaslattételi jogot, és a
szabadidő kiadását
b) az éves szabadságolási terv készítését (melyet a Jegyző hagy jóvá)
c) a helyettesítésre, illetve annak díjazására vonatkozó kezdeményezés jogát.
4. Az 1. pontban felsorolt jegyzői hatáskörbe tartozó munkáltatói jogok gyakorlása
tekintetében a Hivatal irodavezetőit a szervezeti egységéhez tartozó köztisztviselők
esetében javaslattételi, véleményezési jog illeti meg.
5. A jegyző a munkáltatói jogok gyakorlásának 1. pontban meghatározott előírásaitól
egyedi intézkedéssel eltérhet.
III.
A munkaidő, a pihenőidő és a rendkívüli munkavégzés szabályai
1. A Hivatal heti munkaidő rendje:
hétfő 7.30-16.30
kedd 7.30-16.00
szerda 7.30-17.00
csütörtök 7.30-16.00
péntek 7.30-12.00
2. A köztisztviselő részére a munkaidőn belül - a munkavégzés megszakításával -
napi 30 perc munkaközi szünetet kell biztosítani.
A munkaközi szünetet 1130 órától 1400 óráig tartó időtartamon belül lehet igénybe
venni. Az egyes köztisztviselők munkaközi szünetét úgy kell ütemezni, hogy az a
Hivatal működésében fennakadást ne okozzon.
3.1. A rendkívüli munkavégzésre a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII.
törvény 126. §-ának, 127. §-a (1)-(2) bekezdésének és (5)-(6) bekezdésének, 128. §-
a (1) bekezdésének, 129. §-a (1) bekezdésének, továbbá a Ktv. 39 - 40. §-ának az
előírásai az irányadóak.
3.2. Rendkívüli munkavégzést írásban kell elrendelni a Szabályzat 1. számú
mellékletét képező " Rendkívüli munkavégzést elrendelő lap " igénybevételével. A
rendkívüli munkavégzés elrendelésnek tartalmaznia kell:
- a köztisztviselő nevét, munkakörét;
- a rendkívüli munkavégzést elrendelő nevét, munkakörét;
- a rendkívüli munkavégzés időpontját, időtartamát, helyét;
- az elvégzendő feladatot;
2
- az elrendelés dátumát, az elrendelő és köztisztviselő aláírását.
A rendkívüli munkavégzést elrendelő lapot 2 példányban kell elkészíteni. A teljesítést
az illetékes irodavezető igazolja mind a köztisztviselő példányán, mind a munkáltatói
példányon.
3.3. A rendkívüli munkavégzésért járó szabadidőt - amennyiben lehetséges - a
rendkívüli munkavégzést követő 30 napon belül kell kiadni. A szabadidő kiadásának
időpontját vagy ha ez 30 napon belül sikertelen volt, e tényt a „Rendkívüli
munkavégzést elrendelő lap" mindkét példányára rá kell vezetni.
3.4. A rendkívüli munkavégzést elrendelő lap munkáltatói példányát a humánpolitikai
ügyintéző őrzi. Ha a szabadidő kiadása - 30 napon belül - sikertelen volt, a
Jegyzőhöz benyújtja, aki elrendeli a rendkívüli munkavégzésért járó illetmény
kifizetését.
3.5. A humánpolitikai ügyintéző a rendkívüli munkavégzést elrendelő lapot
bizonylatként a tárgyévet követő 3 évig megőrzi.
4. A rendes szabadságot a Ktv. 41/A. §-ában foglaltak szerint, az erre a célra
rendszeresített szabadságengedélyezési tömb felhasználásával kell kiadni.
IV. Egyéb munkaidő kedvezmény
1. A köztisztviselőt a közigazgatási alap- és szakvizsgára való eredményes
felkészülés érdekében szabadidő illeti meg. A szabadidő mértéke közigazgatási
alapvizsga esetén 2 munkanap, közigazgatási szakvizsga esetén pedig 5 munkanap.
A köztisztviselő erre az időre illetményének időarányos részére jogosult.
2. A vizsgára a szabadidőt a köztisztviselő a vizsganapot megelőző időpontban
veheti igénybe.
V. A munkakör átadás-átvétel szabályai
1. A köztisztviselőnek vezetői megbízása visszavonása, közszolgálati jogviszonya
megszűnése esetén, továbbá ha a munkaköri feladata egy részének ellátása más
köztisztviselő feladatává válik, munkaköri feladatait, az annak ellátásával összefüggő
információkat és iratokat átadás-átvételi eljárás keretében kell átadni az átvevőnek.
A munkaköri átadást - átvételt jegyzőkönyvbe kell foglalni.
2. Az átvevő vezetői megbízás visszavonása esetén, az új vezetői megbízással
rendelkező köztisztviselő, ennek hiányában a jegyző, egyéb esetekben pedig a
szervezeti egység vezetője által kijelölt köztisztviselő lehet.
3. A jegyzőkönyvnek többek között tartalmaznia kell a lezártan átadott ügyek
iratainak jegyzékét, a folyamatban lévő ügyek iratait, az ügyintézés állásának és a
tett intézkedések megjelölését. A jegyzőkönyvet az átadó és az átvevő írja alá. A
jegyzőkönyvet 2 példányban kell elkészíteni, melynek egy példánya az átadónál, egy
példánya az átvevőnél marad.
3
VI. Az idegennyelv-tudási pótlék
Az idegennyelv-tudási pótlék a köztisztviselőt a Ktv. 48. §-ában foglaltak szerint illeti
meg.
VII. Az egyéb juttatások szabályai
1. A jutalom
1.1. A köztisztviselő kiemelkedő munkavégzés esetén pénzjutalomban részesíthető
a szervezeti egység vezetője javaslatának figyelembe vételével.
1.2. A köztisztviselő részére munkakörébe nem tartozó vagy szokásosnál nagyobb
megterhelést jelentő egyedi munkák elvégzésére céljutalom tűzhető ki. A céljutalom
csak a teljesítés és a munka átvétele után fizethető ki.
2. A jubileumi jutalom
A köztisztviselő a Ktv. 49/E.§-ában foglaltak szerint jubileumi jutalomra jogosult.
3. Az illetményelőleg
6.1. A köztisztviselőnek családi, egészségügyi, vagy más szociális ok miatt,
kérelmére, évente egy alkalommal illetményelőleg adható. A kérelmet a
humánpolitikai ügyintéző útján a Szabályzat 2. számú melléklete szerinti
formanyomtatványon kell benyújtani a Jegyzőhöz. Próbaidő alatt illetményelőleget
kérelmezni nem lehet.
6.2. Az illetményelőleg felső határa a mindenkori minimálbér havi összegének
ötszöröse.
6.3. Az illetményelőleg kamatmentes, amelyet 6 havi egyenlő részletben kell
visszafizetni. Az illetményelőleg még vissza nem fizetett része egy összegben és
azonnal esedékessé válik, ha a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya a törlesztési
idő alatt megszűnik.
4. A képzési, továbbképzési, nyelvtanulási támogatás
A köztisztviselő részére - a Hivatal szakemberszükségletének biztosítása érdekében
- tanulmányi szerződés (Mt. 110-115.§) keretében képzési, továbbképzési,
nyelvtanulási támogatás biztosítható. A tanulmányi szerződésben kell meghatározni
a támogatás formáját és mértékét, az elszámolás rendjét, a felek jogait és
kötelezettségeit.
4
5. Helyettesítési díj
9.1. A helyettesítési díjra vonatkozó rendelkezéseket a Ktv. 49/B. § határozza meg.
9.2. A helyettesítési díj mértékéről a jegyző - az irodavezető javaslata alapján -
esetenként, egyedi elbírálás alapján dönt.
VIII. A cafetéria juttatások rendszere
1. A cafetéria rendszert a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a
továbbiakban: Ktv.) 49/F. §-a, valamint a végrehajtására kiadott 305/2009.(XII.23)
Kormányrendelet, továbbá a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII.
törvény (a továbbiakban: Szja. tv.), továbbá e szabályzat szabályozza.
2. A cafetéria rendszer célja a köztisztviselők részére egységes elvek alapján
szabályozott, de az egyéni igényekhez igazodó béren kívüli juttatások biztosítása.
3. A cafetéria-juttatási rendszer az Önkormányzat Képviselő-testülete által biztosított
keretösszegen és a szabályzatban meghatározott juttatási elemeken belül egyénre
szabott választásra ad lehetőséget.
4. A cafetéria rendszer személyi hatálya a Hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselőkre,
ügykezelőkre, munkavállalókra, valamint a prémiumévek programról és a különleges
foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Pép. tv.)
hatálya alatt álló közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatottakra - a Pép. tv.-ben
meghatározott mértékben - (a továbbiakban együtt: köztisztviselő) terjed ki. A
szabályzat előírásait a polgármesterre és a jegyzőre is alkalmazni kell.
5. A cafetéria rendszer - meghatározott feltételekkel - a következő juttatásokat
tartalmazza:
a) meleg étkezési utalvány;
b) helyi utazásra szolgáló bérlet;
c) internet használat támogatása;
d) iskolakezdési támogatás;
e) önkéntes egészségpénztári támogatás;
f) üdülési hozzájárulás;
Vlll/A. fejezet
A cafetéria-juttatásokra vonatkozó közös szabályok
1. A cafetéria-juttatásokra felhasználható éves keretösszeg megállapítása
(1) A cafetéria-juttatásokra igénybe vehető
2010. évi keretösszeg a Páty Község
Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2010. (II.4.) számú költségvetési rendelete
alapján
750.000.-Ft fő/év. A cafetéria-juttatás éves összege biztosít fedezetet az
5
egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő munkáltatót terhelő közterhek
megfizetésére is.
(2) Az éves keretösszeg egy naptári évben a Szabályzatban meghatározott juttatási
elemek igénybe vételére használható fel.
(3) A tárgyévben igénybe nem vett összeg nem vihető át a következő évre. A
köztisztviselő a tárgyévben igénybe nem vett összeg felhasználásáról november 30-
ig írásban nyilatkozik, melyet a humánpolitikai ügyintézőnek kell benyújtani.
(4) A keretösszeget a jogviszony időtartamával arányosan kell megállapítani - az
adott év naptári napjai számának figyelembe vételével, - amennyiben a
köztisztviselő jogviszonya a tárgyévben keletkezik, vagy szűnik meg.
2. A jogosultak köre
(1) A cafetéria-juttatásokra jogosultak azok a köztisztviselők, akik 2010. január 1-jén
állományban vannak.
(2) Amennyiben a köztisztviselő jogviszonya a tárgyévben keletkezik, a
keretösszeget a jogviszony időtartamával arányosan kell megállapítani, az adott év
naptári napjai számának figyelembe vételével.
(3) Próbaidő alatt a juttatás nem fizethető. A próbaidő lejártát követően, a megtett
nyilatkozat alapján a cafetéria-juttatás csak a próbaidő lejártát követő naptól
választhatóak és fizethetőek. Évváltás esetén a próbaidőre visszamenőleg járó, de a
következő évben igénybe vehető keret kizárólag év közben is választható
juttatásokra fordítható, a felhasználás évében kiállított számlák benyújtása alapján.
(4) A határozott idejű alkalmazásban állók a választható elemeket a kinevezésnek
megfelelően időarányosan vehetik igénybe.
3. Jogosultság szünetelése, illetve megszűnése
(1) Ha a köztisztviselő jogviszonya év közben szűnik meg, abban az esetben az
utolsó munkában töltött napon köteles a részére nyújtott cafetéria összeggel
elszámolni. A juttatás elszámolásakor figyelembe kell venni a köztisztviselő névre
szóló, a munkáltató által már megrendelt utalvány összegét is.
(2) A cafetéria-juttatási keret tárgyévre vonatkozó - jogviszonya időtartamával
időarányosan megállapított - mértékének túllépése esetén a különbözet a
köztisztviselő utolsó illetményéből levonásra kerül.
(3) A cafetéria-juttatási keret tárgyévre vonatkozó - jogviszonya időtartamával
időarányosan megállapított - mértékénél kevesebbet igénybe vevő köztisztviselő
részére a különbözet - a köztisztviselő által a
10. sz. melléklet szerinti
nyilatkozatban meghatározott módon - kiadásra kerül.
(4) Nem jogosult a cafetéria rendszerbe tartozó juttatások igénybevételére a
köztisztviselő azon időtartam vonatkozásában, amelyre, illetményre, vagy
6
átlagkeresetre nem jogosult, feltéve, hogy a távollét időtartama meghaladja a
harminc napot.
(5) Ha a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya a tárgyév közben szűnik meg, az
időarányos részt meghaladó mértékben igénybe vett cafetéria-juttatás értékét a
távollét vége utáni első munkanapon, illetve a jogviszony megszűnésekor vissza kell
fizetni, továbbá - a köztisztviselő választása szerint, ha a juttatás természete ezt
lehetővé teszi - vissza kell adni (a továbbiakban együtt: visszafizetés). Nem kell
visszafizetni a cafetéria-juttatás értékét, ha a jogviszony a Ktv. 15. § (1) bekezdés b)
pontjában meghatározott okból szűnik meg.
4. A cafetéria-juttatási elemek kiválasztása
(1) A cafetéria-juttatások éves keretösszegén belül választható elemek maximális
összegéről és a cafetéria-juttatások igénybe vételének részletes szabályairól a
munkáltató évente előzetesen tájékoztatja a köztisztviselőket.
(2) A köztisztviselő a tárgyév március 1-ig köteles nyilatkozni a tárgyévre
vonatkozóan a részére megállapított keretösszeg felhasználásáról, az általa
választott cafetéria-juttatási elemekről és mértékéről.
(3) Az a köztisztviselő, akinek a cafetéria jogosultsága év közben keletkezik (ezalatt
nem értendő a próbaidő), az első munkában töltött napot követő 10 munkanapon
belül köteles nyilatkozni a részére megállapított keretösszeg felhasználásáról. A
köztisztviselőre irányadó cafetéria-juttatások mértékéről, jogcíméről és cafetéria
elemekről a munkáltató előzetesen tájékoztatást ad.
(4) A Cafetéria Nyilatkozat határidőben történő megtételét önhibájából elmulasztó
köztisztviselő az Szja 70.§.(2) bekezdés a) pontjában meghatározott üdülési csekkre
(a minimálbér határáig) és legfeljebb az Szja tv. 70. § (2) bekezdés b) pontjában
meghatározott mértékű meleg étkezési utalványra jogosult.
(5) A Cafetéria Nyilatkozat határidőben történő megtételét önhibáján kívül
elmulasztó köztisztviselő, az akadályoztatása megszűnését követő legfeljebb 5
munkanapon belül köteles a Nyilatkozatot a (2) bekezdésben szabályozott módon a
humánpolitikai ügyintézőnek eljuttatni.
(6) A cafetéria-juttatásokra vonatkozó választás érvényessége egy naptári évre szól,
módosításra év közben nincs lehetőség.
(7) A köztisztviselő az egyes cafetéria-juttatások elemeiből kizárólag a
kedvezményes adózás adható értékig választhat.
(8) A köztisztviselő által fel nem használt összeg pénzbeli megváltására nincs
lehetőség.
7
Vlll/B. fejezet
A cafetéria-juttatásokra vonatkozó különös szabályok
1. Önkéntes egészségpénztári támogatás
(1) Az önkéntes egészségpénztári támogatás keretében a Hivatal munkáltatói tagdíj-
hozzájárulást fizet annak a köztisztviselőnek, aki
a) önkéntes egészségpénztár tagja,
b) ezt a cafetéria-juttatási elemet választja, valamint
c) a humánpolitikai előadónak eljuttatja a tagsági okirat másolatát valamint a
7.
sz. mellékletet
(2) Az önkéntes egészségpénztári munkáltatói hozzájárulás havonta azonos
összegben az Szja. tv. 70. §-ban meghatározott mértékig terjedhet. A cafetéria-
juttatás választott összegének meghatározásánál azonban figyelemmel kell lenni az
éves keretösszegre.
(3) A munkáltatói tagdíj-hozzájárulás önkéntes egészségpénztárba történő
átutalásáról havonta az Államkincstár intézkedik.
(4) A humánpolitikai ügyintéző intézkedik a szerződés megkötéséről, ha a
köztisztviselő olyan önkéntes egészségpénztárnak a tagja, amellyel a Hivatal még
nem kötött együttműködési szerződést.
2. Helyi utazásra szolgáló bérlet
(1) A Hivatal - e cafetéria-juttatási elem választása esetén - helyi utazási
költségtérítést biztosít a munkába járáshoz.
(2) A térítés a munkáltató nevére szóló számla ellenében fizethető ki.
(3) A számla leadásának határideje, melyet a humánpolitikai ügyintéző felé kell
teljesíteni: minden hó 10. napja.
(4) A kifizetésről a Pénzügyi Iroda intézkedik minden hó 15. napjáig.
3. Üdülési hozzájárulás
(1) A Hivatal a köztisztviselőnek, illetve a köztisztviselő közeli hozzátartozójának
üdülési hozzájárulást biztosít a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott,
névre szóló üdülési csekk formájában.
(2) Üdülési csekkben a köztisztviselő, illetve közeli hozzátartozója akkor részesülhet,
ha
a) ezt a cafetéria-juttatási elemet választja, valamint
b) a köztisztviselő, illetve közeli hozzátartozója nyilatkozik a 8.
sz. mellékletben
meghatározott adatokról.
8
(3) Az üdülési hozzájárulás mértéke - a más kifizetőtől kapott üdülési
hozzájárulással együtt
- évente az Szja. tv. 70. §-ban meghatározott mértékéig terjedhet
személyenként.
(4) Az üdülési csekkek beszerzését és átadását a Pénzügyi Iroda végzi.
(5) Az Üdülési csekk kifizetésére a Hivatal pénzügyi lehetőségeinek függvényében
tárgyév május 15. napjáig kerül sor.
4. Internet használat támogatása
(1) A Hivatal - e cafetéria-juttatási elem választása esetén
(4. sz. melléklet) -
támogatja a köztisztviselők internet és mobil internet használatának költségeit a
köztisztviselő vagy házastársa nevére szóló egyedi szolgáltatási szerződés alapján.
(2) A cafetéria-juttatás folyósításának feltétele a köztisztviselő vagy házastársa
nevére szóló, egyedi szolgáltatási szerződés másolatának a humánpolitikai
ügyintézőnek való benyújtása.
(3) A cafetéria-juttatás adó- és járulékmentes, havi mértékét - az éves
keretösszegen belül - a köztisztviselő maga határozza meg maximálisan a havi
előfizetési díj összegéig. A cafetéria-juttatás választott összegének
meghatározásánál azonban figyelemmel kell lenni az éves keretösszegre.
(4) Az internet költségeinek elszámolása az eredeti számla és befizetési bizonylat
másolata, illetve csoportos beszedési megbízás esetén az eredeti számla
benyújtása, elektronikus utalás esetén a kinyomtatott, visszaigazolt utalás leadás
ellenében történik a köztisztviselő pénzintézeti számlájára utalással.
(5) A számla és a 4. pontban meghatározott bizonylat leadásának határideje, melyet
a humánpolitikai ügyintéző felé kell teljesíteni: minden hó 10. napja.
(6) A kifizetésről a Pénzügyi Iroda intézkedik minden hó 15. napjáig.
5. Iskolakezdési támogatás
(1) A Hivatal - e cafetéria-juttatási elem választása esetén - utalvány formájában
iskolakezdési támogatást nyújt a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben
meghatározott oktatásban részt vevő gyermek, tanuló számára a - rá tekintettel a
családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény alapján családi pótlékra,
vagy hasonló ellátásra jogosult - szülő, vagy a vele közös háztartásban élő
házastárs útján.
(2) Az iskolakezdési támogatás mértéke tanévenként és - az (1) bekezdésben
foglalt feltételeknek megfelelő - gyermekenként az Szja. tv. 70. §-ban
meghatározott cafetéria-juttatás mértékéig terjedhet. A cafetéria-juttatás választott
összegének meghatározásánál azonban figyelemmel kell lenni az éves
keretösszegre.
9
(3) A köztisztviselő által kitöltött nyilatkozat (6.
sz. melléklet) alapján a
humánpolitikai előadó az iskolakezdési támogatások összegéről analitikus
nyilvántartást vezet.
(4) Az (3) bekezdés szerinti nyilvántartás vezetése érdekében a köztisztviselő
köteles nyilatkozni az iskolakezdési támogatásban részesített gyermek (tanuló)
adóazonosító jeléről, ennek hiányában személyes adatairól.
(5) Az utalványok beszerzését és átadását a Pénzügyi Iroda biztosítja.
6. Meleg étkezési utalvány
(1) A Hivatal - e cafetéria-juttatási elem választása esetén - támogatja a
köztisztviselők étkezését, kizárólag meleg ételvásárlásra alkalmas utalvány
juttatásával.(4.
sz. melléklet)
(2) A meleg étkezési utalvány havonta azonos összegben, a tárgyhóra előre az
Szja. tv. 70. §-ban meghatározott mértékig terjedhet. Választható havi mértéke.
3000, 6000, 12000, 15000, 18000 Ft. A cafetéria-juttatás választott összegének
meghatározásánál azonban figyelemmel kell lenni az éves keretösszegre.
(3) A meleg étkezési utalványok beszerzését és átadását a Pénzügyi Iroda végzi.
IX. Záró rendelkezések
1. A Szabályzatban nem szabályozott kérdésekben a Ktv. és egyéb magasabb szintű
jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.
2. Ez a Szabályzat 2010. január 1-én lép hatályba
3. A Szabályzat hatályba lépésével egyidejűleg az Egységes Közszolgálati
Szabályzatról szóló 2/2006. számú jegyzői utasítás hatályát veszti.
Páty, 2010. február 26.
jegyző
10
1. számú melléklet
RENDKÍVÜLI MUNKAVÉGZÉST ELRENDELŐ LAP
1. A rendkívüli munkát végző
köztisztviselő neve:
szervezeti egység:
munkaköre:
2. A rendkívüli munkavégzést elrendelő
neve:
munkaköre:
3. A rendkívüli munkavégzés
helye:
időpontja (kezdete és vége)
időtartama:
4. Az elvégzendő feladat:
Páty, 20
Jegyző a rendkívüli munkát végző
köztisztviselő
Javaslom az elrendelést:
irodavezető
5. a) A teljesítést igazolom, a rendkívüli munkavégzésért járó szabadidőt
tói -ig kiadtam.
irodavezető
b) A teljesítést igazolom, a rendkívüli munkavégzésért járó szabadidőt 30 napon belül nem tudtam
kiadni.
200
irodavezető
Az illetmény számfejtését elrendelem:
Jegyző
11
2. számú melléklet
Kifizetőhely törzsszáma:
Ikt.szám:
Illetményelőleg kérelem köztisztviselőknek
1. Kérem, hogy részemre
havi részletben történő visszafizetési kötelezettség
mellett
Ft, azaz
forint illetményelőleg kiutalását engedélyezni szíveskedjen.
Indokaim a következők:
Név:
Szül év. hó. nap: ;
Adóazonosító szám:
Munkakör: 1 havi (bruttó) illetmény:
A Polgármesteri Hivatalban a közszolgálati jogviszonyom kezdete:
év hó nap, nem állok próbaidő hatálya alatt.
Tudomásul veszem, köztisztviselői jogviszonyom megszűnése esetén a még le nem vont fizetési
előleget egy összegben köteles vagyok visszafizetni.
Hozzájárulok ahhoz, hogy a MÁK a fizetési előleget - kiutalás esetén - az illetményemből
levonja.
Páty, 20 . hó nap
kérelmező köztisztviselő aláírása
Támogatom:
irodavezető
2. Az 1. pontban felsorolt adatok a személyügyi nyilvántartással megegyeznek.
20 évben az 1995. évi CXVII. törvény 72. § (4) bek. b) pontja valamint a 327/2004. (XII. 11.) Korm.
rendelet 2. § (1) bekezdése alapján
Ft fizethető ki adómentesen.
Páty, 20 . hó nap
humánpolitikai ügyintéző
3. Az illetményelőleg kifizetését engedélyezem:
Páty, 200 . hó nap
Jegyző
12
1
. számú
melléklet
I. A 2010. évre irányadó keretösszeg
Az éves keretösszeg személyenként a Cafetéria Szabályzatban meghatározottak
figyelembevételével kerül magállapításra.
II. A 2010. évi egyéni juttatási csomag összeállításának menete
A 2010. évi felhasználható egyéni keretösszeget és a választható elemeket tartalmazó
Cafetéria Nyilatkozat (a továbbiakban: Nyilatkozat) minden köztisztviselő részére a
r/Cafetéria mappában érhető el.
A választást követően a kitöltött Nyilatkozatot 2010. március 1. napjáig kinyomtatott,
a köztisztviselő által aláírt papíralapon 2 példányban meg kell küldeni a
humánpolitikai ügyintézőnek a választott cafetéria-juttatási elemekhez tartozó
dokumentációval együtt.
III. A cafetéria juttatási elemek mértéke
III. 1. Meleg étkezési utalvány
A meleg étkeztetési utalvány legfeljebb havi 18.000 Ft összegig terjedhet, melyet
25% adó terhel.
III. 2. Helyi utazásra szolgáló bérlet
A bérlet összegét 2 5 % adó terheli, (kivéve a 2009 évben történt vásárlást)
III. 3. Internethasználat támogatása
A választható havi összeg felső határa nem lehet több a névre szóló szolgáltatói
szerződésben foglalt havi díjnál, a Szabályzatban foglalt korlátozások figyelembe
vételével. A juttatás adómentes.
III. 4. Iskolakezdési támogatás
Az iskolakezdési támogatás utalvány a minimálbér (73.500 Ft/hó) 30%-áig, vagyis
22.050,- Ft/év/gyermek összegig terjedhet, melyet 25% adó terhel.
III. 5. Önkéntes nyugdíjpénztári támogatás (munkáltatói tagdíj-hozzájárulás)
A munkáltatói befizetés havonta a minimálbér (73 500 Ft/hó) 50%-áig, vagyis 36 750,-
Ft összegig terjedhet, melyet 25% adó terhel. A választott összeg meghatározásánál
figyelemmel kell lenni az éves keretösszegre.
III. 6. Önkéntes egészségpénztári támogatás (munkáltatói tagdíj-hozzájárulás)
A munkáltatói befizetést havonta a minimálbér (73.500 Ft/hó) 30%-áig, vagyis
22.050,- Ft összegig terjedhet, melyet 25% adó terhel. A választott összeg
meghatározásánál figyelemmel kell lenni az éves keretösszegre.
III. 7.
Üdülési hozzájárulás
Az üdülési csekk felhasználásával igénybe vehető maximális összeg 2010. évben a
m i n i m á l b é r összegéig, vagyis 73.500,- Ft/fő/év terjedhet, melyet 25% adó terhel.
13
4. sz. melléklet
NYILATKOZAT
A ÉVI CAFETÉRIA KERET IGÉNYBEVÉTELÉRŐL
Név: Jogosultság kezdete (hó,nap): Vége (hó,nap): Adóazonosító
jel: Jogosultság időtartama (hónap): Személyes keret:
Szervezeti egység:
Éves keret bruttó:
Tudomásul veszem, hogy a nyilatkozatom a szabályzatban meghatározott nyilatkozatok és egyéb dokumentumok (szerződések másolatai, belépési nyilatkozatok másolatai) becsatolásával
együtt érvényes.
dátum
aláírás
5. sz. melléklet
N Y I L A T K O Z A T
helyi utazásra szolgáló bérlet igénybevételéhez
20.... évre
Köztisztviselő neve:
Lakcíme:
Adóazonosító jele:
Hivatali egység (Iroda):
Nyilatkozom, hogy 20 ... . évre a helyi utazásra szolgáló éves bérletet a cafetéria-juttatási rendszerben igénybe
kívánom venni.
Típusa:
Kelt,
dolgozó
A nyilatkozat egy példányát a magánszemélyeknek az elévülési idő (5 év) lejártáig őrizni kell.
1.
számú
melléklet
NYILATKOZAT
Iskolakezdési támogatás igénybevételéhez
Név:
Születési hely, idő:
Adóazonosító jel:
Kijelentem, hogy
évben az alábbi gyermek(ek)1 után vagyok jogosult iskolakezdési támogatásra:
1. Gyermek neve:
Adóazonosító jele:
Adóazonosító jel hiányában
Anyja neve:
Születési hely, idő:
Igénybe vett összeg:
2. Gyermek neve:
Adóazonosító jele:
Adóazonosító jel hiányában
Anyja neve:
Születési hely, idő:
Igénybe vett összeg:
3. Gyermek neve:
Adóazonosító jele:
Adóazonosító jel hiányában
Anyja neve:
Születési hely, idő:
Igénybe vett összeg:
Kelt
dolgozo
A nyilatkozatot átvettem
Kelt
munkáltató
1 Csak azokat a gyermekeket lehet feltüntetni, akik után családi pótlékra jogosult a szülő vagy házastársa, és
közoktatási intézmény (általános és középiskola) nappali tagozatos hallgatója.
A nyilatkozat egy példányát a magánszemélynek az elévülési idő (5 év) lejártáig őrizni kell.
16
1.
számú
melléklet
NYILATKOZAT
Önkéntes kölcsönös egészségpénztári tagságról
Név:
Születési hely, idő:
Adóazonosító jel:
Tájékoztatom a (közigazgatási szerv)-et, hogy önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárnak
a) tagja vagyok, és a cafetéria keretében igénybe kívánom venni a munkáltatói hozzájárulást, amelynek
mértéke havi
b) tagja vagyok, és az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 12. § (3)
bekezdése ismeretében nem kívánom igénybe venni a cafetéria keretében a munkáltatói hozzájárulást,
c) nem vagyok tagja, és az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 12.
§ (3) bekezdése ismeretében nem kívánom igénybe venni a cafetéria keretében a munkáltatói
hozzájárulást.
Az önkéntes kölcsönös egészségpénztár2
megnevezése:
címe:
azonosítószáma:
bankszámlaszáma:
Tagsági okirat száma:
A munkáltatói hozzájárulás igénybevétele esetén kijelentem, hogy évben e jogcímen a Szja törvény 70. § (5)
bekezdés
a) pont szerinti bevételem más juttatótól
a) nem szerzek
b) a következők szerint szerzek:3
Hozzájárulást adó Hónap Hozzájárulás mértéke
munkáltató Kedvezményes adókulccsal Nem kedvezményes adókulccsal
(25 % szja) (25 % szja + 54 % tb)
Kelt
dolgozó
A nyilatkozatot átvettem
Kelt
munkáltató
2 Az a)-b) pontos megjelölése esetén kell kitölteni.
3 A megfelelő aláhúzandó.
A nyilatkozat egy példányát a magánszemélynek az elévülési idő (5 év) lejártáig őrizni kell.
17
20
10. sz. melléklet
N Y I L A T K O Z A T
20.... évben igénybe nem vett cafetéria összeg felhasználásáról
Köztisztviselő neve:
Lakcíme:
Adóazonosító jele:
Hivatali egység (Iroda):
Nyilatkozom, hogy 20 ... . évben a fel nem használt cafetéria összeget, az alábbi juttatási elemekben kívánok
igénybe venni:
Kelt,
dolgozó
A nyilatkozat egy példányát a magánszemélyeknek az elévülési idő (5 év) lejártáig őrizni kell.
20
tío
r&(fapdlitiiíó>-
C HccM)
Páty Község Önkormányzat Jegyzőjének
2/2006. utasítása
az Egységes Közszolgálati Szabályzatról
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.),
valamint az egyéb törvények módosításáról szóló 2001. évi XXXVI. törvény 106. §-
ának (6) bekezdésében kapott felhatalmazás, valamint a Polgármesteri Hivatal
köztisztviselőinek juttatásairól szóló jelenleg hatályos (16/2003. (VII.30) helyi
rendelet alapján az alábbi Egységes Közszolgálati Szabályzatot (a továbbiakban:
Szabályzat) adom ki.
I.
A Szabályzat hatálya
A Szabályzat hatálya a Páty Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának ( a
továbbiakban: Hivatal) köztisztviselőire terjed ki.
II.
A munkáltatói jogok gyakorlása
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 36. §-a (2) bekezdésének b)
pontjában és a Ktv. 6. §-ának (1) bekezdésében biztosított jogkörömben eljárva a
Hivatal köztisztviselői feletti munkáltatói jogok gyakorlását az alábbiak szerint
szabályozom:
1. A Jegyző gyakorolja a Hivatal valamennyi köztisztviselője tekintetében
a) a kinevezés, a felmentés és a közszolgálati jogviszony egyéb címen történő
megszüntetésének, fegyelmi és kártérítési felelősség megállapítása iránti eljárás
megindításának, a fegyelmi büntetés kiszabásának, a kártérítési felelősség
megállapításának jogát,
b) az összeférhetetlenség megállapításának jogát,
c) a vezetői megbízás, a vezetői megbízás visszavonásának jogát,
d) a helyettesítéssel való megbízás és a helyettesítési díj meghatározásának jogát,
e) az illetmények és a pótlékok megállapításának és visszavonásának jogát,
f) a jutalom, céljutalom megállapítását,
g) a címek adományozásával, a saját gépjármű hivatalos és munkába járás céljára
történő használatával, a tanulmányi szerződéssel, a képzési, továbbképzési,
nyelvtanulási támogatással kapcsolatos munkáltatói jogot, kivéve a köztisztviselők
központi, illetve kötelező szakképzésével kapcsolatos munkáltatói jogot,
h) a munkavégzéssel (a munkavégzés módjával, helyével, idejével) kapcsolatos
utasítási jogot,
i) a rendkívüli munkavégzés elrendelését, amennyiben szabadidővel 30 napon belül
megváltani nem lehetett, az erre járó illetmény számfejtés elrendelését,
j) a pihenőidő, a rendes szabadság, a jegyző által engedélyezett egyéb szabadság,
valamint a szabadidő kiadását,
k) a ruházati költségtérítéssel, az étkezési hozzájárulással, az utazási
költségtérítéssel, az illetményelőleggel kapcsolatos munkáltatói jogot
I) a köztisztviselők illetményének besorolás változás keretében történő módosítását,
3.2. Rendkívüli munkavégzést írásban kell elrendelni a Szabályzat 1. számú
mellékletét képező " Rendkívüli munkavégzést elrendelő lap " igénybevételével. A
rendkívüli munkavégzés elrendelésnek tartalmaznia kell:
- a köztisztviselő nevét, munkakörét;
- a rendkívüli munkavégzést elrendelő nevét, munkakörét;
- a rendkívüli munkavégzés időpontját, időtartamát, helyét;
- az elvégzendő feladatot;
- az elrendelés dátumát, az elrendelő és köztisztviselő aláírását.
A rendkívüli munkavégzést elrendelő lapot 2 példányban kell elkészíteni. A teljesítést
az illetékes irodavezető igazolja mind a köztisztviselő példányán, mind a munkáltatói
példányon.
3.3. A rendkívüli munkavégzésért járó szabadidőt - amennyiben lehetséges - a
rendkívüli munkavégzést követő 30 napon belül kell kiadni. A szabadidő kiadásának
időpontját vagy ha ez 30 napon belül sikertelen volt, e tényt a „Rendkívüli
munkavégzést elrendelő lap" mindkét példányára rá kell vezetni.
3.4. A rendkívüli munkavégzést elrendelő lap munkáltatói példányát a humánpolitikai
ügyintéző őrzi. Ha a szabadidő kiadása - 30 napon belül - sikertelen volt, a
Jegyzőhöz benyújtja, aki elrendeli a rendkívüli munkavégzésért járó illetmény
számfejtését. A számfejtés után a Pénzügyi Iroda a számfejtett összeget a hóközi
kifizetés keretében a köztisztviselő számlájára utalja.
3.5. A humánpolitikai ügyintéző a rendkívüli munkavégzést elrendelő lapot
bizonylatként a tárgyévet követő 3 évig megőrzi.
4. A rendes szabadságot a Ktv. 41/A. §-ában foglaltak szerint, az erre a célra
rendszeresített szabadságengedélyezési tömb felhasználásával kell kiadni.
IV. Egyéb munkaidő kedvezmény
1. A köztisztviselőt a közigazgatási alap- és szakvizsgára való eredményes
felkészülés érdekében szabadidő illeti meg. A szabadidő mértéke közigazgatási
alapvizsga esetén 2 munkanap, közigazgatási szakvizsga esetén pedig 5 munkanap.
A köztisztviselő erre az időre illetményének időarányos részére jogosult.
2. A vizsgára a szabadidőt a köztisztviselő a vizsganapot megelőző időpontban
veheti igénybe.
V. A munkakör átadás-átvétel szabályai
1. A köztisztviselőnek vezetői megbízása visszavonása, közszolgálati jogviszonya
megszűnése esetén, továbbá ha a munkaköri feladata egy részének ellátása más
köztisztviselő feladatává válik, munkaköri feladatait, az annak ellátásával összefüggő
információkat és iratokat átadás-átvételi eljárás keretében kell átadni az átvevőnek.
A munkaköri átadást - átvételt jegyzőkönyvbe kell foglalni.
C)
o
4
2. Az átvevő vezetői megbízás visszavonása esetén, az új vezetői megbízással
rendelkező köztisztviselő, ennek hiányában a jegyző, egyéb esetekben pedig a
szervezeti egység vezetője által kijelölt köztisztviselő lehet.
3. A jegyzőkönyvnek többek között tartalmaznia kell a lezártan átadott ügyek
iratainak jegyzékét, a folyamatban lévő ügyek iratait, az ügyintézés állásának és a
tett intézkedések megjelölését. A jegyzőkönyvet az átadó és az átvevő írja alá. A
jegyzőkönyvet 2 példányban kell elkészíteni, melynek egy példánya az átadónál, egy
példánya az átvevőnél marad.
VI. Az idegennyelv-tudási pótlék
Az idegennyelv-tudási pótlék a köztisztviselőt a Ktv. 48. §-ában foglaltak szerint illeti
meg.
VII. Az egyéb juttatások szabályai
1. A jutalom
1.1. A köztisztviselő kiemelkedő munkavégzés esetén pénzjutalomban részesíthető
a szervezeti egység vezetője javaslatának figyelembe vételével.
1.2. A köztisztviselő részére munkakörébe nem tartozó vagy szokásosnál nagyobb
megterhelést jelentő egyedi munkák elvégzésére céljutalom tűzhető ki. A céljutalom
csak a teljesítés és a munka átvétele után fizethető ki.
2. A jubileumi jutalom
A köztisztviselő a Ktv. 49/E.§-ában foglaltak szerint jubileumi jutalomra jogosult.
3. Az étkezési hozzájárulás
3.1. A köztisztviselő havonta étkezési hozzájárulásra jogosult (Ktv. 49/F.§) étkezési
vagy élelmiszer-vásárlási utalvány formájában.
3.2. Az étkezési hozzájárulás havi értéke a személyi jövedelemadóról szóló törvény
1. számú melléklete szerint ilyen célra adható adómentes juttatás legnagyobb
értéke.
3.3. A köztisztviselőknek (aktív és passzív állományúaknak egyaránt) minden év
január 20-ig kell nyilatkozniuk, hogy ún. melegétel, avagy hidegétel utalványt
igényelnek-e a tárgyévre, e nyilatkozat év közben nem módosítható. A
nyilatkozatokat a humánpolitikai ügyintéző szerzi be.
3.4. Nem illeti meg étkezési utalvány azt a köztisztviselőt, aki 30 napon túl
betegállományban tartózkodik. Az előzőek szerint passzív jogon megilleti a
5
köztisztviselőt az étkezési hozzájárulás szülési szabadság, GYED, GYES időszaka
alatt.
3.4. A köztisztviselőt a tárgy hónap 15-éig létesítet közszolgálati jogviszony esetén
egész havi, a tárgy hónap 15-ét követően létesített közszolgálati jogviszony esetén
pedig fél havi étkezési hozzájárulás illeti meg. E szabályt kell alkalmazni a
közszolgálati jogviszony hónap közben történő megszűnésekor is.
3.5. A felmentési idejét töltő köztisztviselőt csak a munkavégzési kötelezettség
teljesítésének idejére illeti meg az étkezési hozzájárulás.
4. A ruházati költségtérítés
4.1. A köztisztviselő ruházati költségtérítésre a Ktv. 49/G.§-ában foglaltak szerint
jogosult. Eszerint a közszolgálati jogviszony hat hónapot meghaladó szünetelése
esetén, illetve, ha a közszolgálati jogviszony év közben keletkezik, illetve szűnik meg,
a ruházati költségtérítés időarányos része jár.
4.2. A ruházati költségtérítést legkésőbb tárgyév március 31-ig kell kifizetni. Próbaidő
kikötésével létrehozott közszolgálati jogviszony esetén a ruházati költségtérítést a
próbaidő lejártakor kell kifizetni. Amennyiben a közszolgálati jogviszony a próbaidő
alatt szűnik meg, a ruházati költségtérítés időarányos részét az utolsó munkanap kell
kifizetni.
4.3. A ruházati költségtérítésre jogosultakról és a költségtérítés mértékéről a
humánpolitikai ügyintéző készít kimutatást, és a Pénzügyi Iroda gondoskodik a
költségtérítés köztisztviselő bankszámlájára történő átutalásáról. A humánpolitikai
ügyintéző a költségtérítésben részesített köztisztviselőket nyilvántartja, és intézkedik
az esetleges visszafizetés iránt.
4.4. A közszolgálati jogviszony év közben történő megszűnése esetén a
köztisztviselő az őt időarányosan megillető költségtérítéssel a jogviszony
megszűnésekor köteles elszámolni.
5. Saját gépjármű hivatalos célú használata
A köztisztviselőnek - a korszerű és hatékony ügyintézés érdekében - saját gépjármű
hivatalos célú használata esetén a Jegyző, külön jogszabályban meghatározott
térítést engedélyezhet egyedi elbírálás alapján. Tartós (30 napot meghaladó) távollét
esetén a térítés a köztisztviselőt nem illeti meg.
6. Az illetményelőleg
i
6.1. A köztisztviselőnek családi, egészségügyi, vagy más szociális ok miatt,
kérelmére, évente egy alkalommal illetményelőleg adható. A kérelmet a
humánpolitikai ügyintéző útján a Szabályzat 2. számú melléklete szerinti
formanyomtatványon kell benyújtani a Jegyzőhöz. Próbaidő alatt illetményelőleget
kérelmezni nem lehet.
6
6.2. Az illetményelőleg felső határa a mindenkori minimálbér havi összegének
ötszöröse.
6.3. Az illetményelőleg kamatmentes, amelyet 6 havi egyenlő részletben kell
visszafizetni. Az illetményelőleg még vissza nem fizetett része egy összegben és
azonnal esedékessé válik, ha a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya a törlesztési
idő alatt megszűnik.
7. A képzési, továbbképzési, nyelvtanulási támogatás
A köztisztviselő részére - a Hivatal szakemberszükségletének biztosítása érdekében
- tanulmányi szerződés (Mt. 110-115.§) keretében képzési, továbbképzési,
nyelvtanulási támogatás biztosítható. A tanulmányi szerződésben kell meghatározni
a támogatás formáját és mértékét, az elszámolás rendjét, a felek jogait és
kötelezettségeit.
8. Munkába járáshoz szükséges közlekedési bérlet
8.1. A köztisztviselőt a közigazgatási határon kívülről történő napi munkába járás
megkönnyítése érdekében a 78/1993. (V.12.) Korm. rendelet alapján helyközi -
személyi jövedelemadó mentes - bérlettérítés illeti meg.
8.2. A köztisztviselő igényelhet 100 %-os bérlettérítést is, ebből azonban adóköteles
jövedelme származik, mely adóteher megfizetése ráhárul. (Az erre vonatkozó
rendelkezéseket az SZJA tv. 1. számú melléklete tartalmazza).
8.3. A köztisztviselőt a tárgy hónap 15-éig létesített közszolgálati jogviszony esetén
egész havi, a tárgy hónap 15-ét követően létesített közszolgálati jogviszony esetén
fél havi bérlettérítés illeti meg.
8.4. A bérlettérítés nem illeti meg
a) a tartósan (30 napot meghaladóan) távollévő köztisztviselőt;
b) azt a köztisztviselőt, aki saját gépjármű hivatalos célú használatáért, illetőleg
munkába járásért költségtérítésben részesül.
9. Helyettesítési díj
9.1. A helyettesítési díjra vonatkozó rendelkezéseket a Ktv. 49/B. § határozza meg.
9.2. A helyettesítési díj mértékéről a jegyző - az irodavezető javaslata alapján -
esetenként, egyedi elbírálás alapján dönt.
7
10. Üdülési hozzájárulás
10.1. A köztisztviselő minden évben a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által
kibocsátott névre szóló üdülési csekkre jogosult. Az üdülési csekkeket a
humánpolitikai ügyintéző tárgyév április 30-ig adja át a jogosultaknak.
Az üdülési csekk megilleti a szülési szabadságon, GYED-en, GYES-en lévő
köztisztviselőt is.
10.2. Az üdülési hozzájárulás mértéke évente az SZJA tv. szerinti adómentes
juttatás mértékéig terjed.
10.3. Év közben keletkezett közszolgálati jogviszony esetén az üdülési hozzájárulás
időarányosan jár. Próbaidős köztisztviselő esetében az üdülési csekk a próbaidő
eredményes letelte után - a közszolgálati jogviszony kezdetétől visszamenőlegesen,
időarányosan - jár.
10.4. Amennyiben a kikötött próbaidő alatt bármelyik fél a közszolgálati jogviszonyt
megszünteti, üdülési hozzájárulás nem jár.
VIII. Záró rendelkezések
1. A Szabályzatban nem szabályozott kérdésekben a Ktv. rendelkezéseit kell
alkalmazni.
2. Ez a Szabályzat 2006. október 18-án lép hatályba.
3. A Szabályzat hatályba lépésével egyidejűleg az ugyanezen tárgyban kiadott 32-
31/2001. számú jegyzői utasítás hatályát veszti.
Páty, 2006. október 18.
Dr. ^ orottya
jegyző
1. számú melléklet
RENDKÍVÜLI MUNKAVÉGZÉST ELRENDELŐ LAP
1. A rendkívüli munkát végző
köztisztviselő neve:
szervezeti egység:
munkaköre:
2. A rendkívüli munkavégzést elrendelő
neve:
munkaköre:
3. A rendkívüli munkavégzés
helye:
időpontja (kezdete és vége)
időtartama:
4. Az elvégzendő feladat:
Páty, 200
Jegyző a rendkívüli munkát végző
köztisztviselő
Javaslom az elrendelést:
irodavezető
5. a) A teljesítést igazolom, a rendkívüli munkavégzésért járó szabadidőt
-tói -ig kiadtam.
irodavezető
2. számú melléklet
Kifizetőhely törzsszáma: Ikt.szám:
Illetményelőleg kérelem köztisztviselőknek
1. Kérem, hogy részemre havi részletben történő visszafizetési kötelezettség
mellett
Ft, azaz
forint illetményelőleg kiutalását engedélyezni szíveskedjen.
Indokaim a következők:
Név:
Szül év. hó. nap:
Adóazonosító szám:
Munkakör: 1 havi (bruttó) illetmény:
A Polgármesteri Hivatalban a közszolgálati jogviszonyom kezdete:
év hó nap, nem állok próbaidő hatálya alatt.
Tudomásul veszem, köztisztviselői jogviszonyom megszűnése esetén a még le nem vont
fizetési előleget egy összegben köteles vagyok visszafizetni.
Hozzájárulok ahhoz, hogy a MÁK a fizetési előleget - kiutalás esetén - az illetményemből
levonja.
Páty, 200 . hó nap
kérelmező köztisztviselő aláírása
Támogatom:
irodavezető
2. Az 1. pontban felsorolt adatok a személyügyi nyilvántartással megegyeznek.
200 évben az 1995. évi CXVII. törvény 72. § (4) bek. b) pontja valamint a 327/2004.
(XII. 11.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése alapján
Ft fizethető ki adómentesen.
Páty, 200 . hó nap
humánpolitikai ügyintéző
3. Az illetményelőleg kifizetését engedélyezem:
Páty, 200 . hó nap
Jegyző
2. számú melléklet
Kifizetőhely törzsszáma: Ikt.szám:
Illetményelőleg kérelem köztisztviselőknek
1. Kérem, hogy részemre havi részletben történő visszafizetési kötelezettség
mellett
Ft, azaz
forint illetményelőleg kiutalását engedélyezni szíveskedjen.
Indokaim a következők:
Név:
Szül év. hó. nap:
Adóazonosító szám:
Munkakör: 1 havi (bruttó) illetmény:
A Polgármesteri Hivatalban a közszolgálati jogviszonyom kezdete:
év hó nap, nem állok próbaidő hatálya alatt.
Tudomásul veszem, köztisztviselői jogviszonyom megszűnése esetén a még le nem vont
fizetési előleget egy összegben köteles vagyok visszafizetni.
Hozzájárulok ahhoz, hogy a MÁK a fizetési előleget - kiutalás esetén - az illetményemből
levonja.
Páty, 200 . hó nap
kérelmező köztisztviselő aláírása
Támogatom:
irodavezető
2. Az 1. pontban felsorolt adatok a személyügyi nyilvántartással megegyeznek.
200 évben az 1995. évi CXVII. törvény 72. § (4) bek. b) pontja valamint a 327/2004.
(XII.11.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése alapján
Ft fizethető ki adómentesen.
Páty, 200 . hó nap
humánpolitikai ügyintéző
3. Az illetményelőleg kifizetését engedélyezem:
Páty, 200 . hó nap
Jegyző
