K-vitamin-profilaxis-k.qxd 2007.12.02. 17:17 Page 1
GYERMEKGYÓGYÁSZAT
K-VITAMIN-PROFILAXIS
• Csecsemõ- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium •
Szerzõ:
A K-vitamin zsíroldékony naftokinongyûrûbõl és hozzá csatlakozó, különbözõ hosszúságú
poliprenil-oldalláncból áll. A fitokinon (K1-vitamin) és a menakinon (K2-vitamin) különbözõ
természetes anyagokban van jelen, de a gastrointestinalis rendszer bizonyos baktériumai (fõleg E.
coli) is szintetizálják.
A K-vitamin a máj mikroszómáiban az ún. K-vitamin-ciklusba kerül, ahol igen fontos szerepet
játszik a II (protrombin), VII (prokonvertin), IX (tromboplasztin) és X faktor, valamint a protein C
és protein S szintézisében.
A K-vitamin a gastrointestinalis traktusból csak epesavas sók és pancreaslipáz hatására szívódik
fel. A felszívódott K-vitamin a májban, lépben és tüdõben raktározódik rövid idõre.
A K-vitamin felezési ideje a vérplazmában 30 óra, de biológiai hatása a K-vitamin-ciklusban történõ
reaktiválódás miatt hosszabb, ennek ellenére kora- és újszülötteknél a K-vitamin-ciklus még nem
funkcionál teljesen.
A K-vitamin-dependens véralvadási faktorok aktivitása koraszülötteknél a felnõttkori érték
20–40%-át, terminusra születetteknél 30–60%-át éri el.
A K-vitamin az anyából a placentán keresztül jut át a magzatba, igen kis hatékonysággal, így
megszületéskor az újszülött alacsony K-vitamin-szinttel rendelkezik, az anyatej alacsony K-vitamin-
koncentrációja tovább rontja a hiányt (1). A koraszülöttek K-vitamin-hiánya még kifejezettebb.
Mindez magyarázza, hogy újszülöttkorban a K-vitamin-dependens véralvadási faktorok
aktivitásának alacsony szintje nagyfokú vérzékenységet eredményezhet.
Az újszülött napi K-vitamin-igénye 5 µg/ttkg.
A K-vitamin-hiányos vérzékenység: a K-vitamin-függõ koagulációs faktorok inadekvát aktivitása
következtében létrejövõ vérzés. Jellemzi a megnyúlt protrombinidõ, normális fibrinogénszint és
normális thrombocytaszám. K-vitamin adására gyorsan megszûnik a vérzés, és rendezõdik a
protrombinidõ.
Az újszülöttkori K-vitamin-hiányos vérzékenység formái (4)
1. KORAI VÉRZÉKENYSÉG
Az elsõ életnapon lép fel, fõleg, ha az anya K-vitamin-antagonista gyógyszereket szedett, melyek
átjutottak a placentán, ezek: orális antikoagulánsok, antikonvulzív gyógyszerek,
antituberkulotikumok, fenilbutazon.
A klinikai tünetek változatosak: enyhe bõrvérzéstõl a súlyos idegrendszeri vérzékenységig.
Terminus elõtt adott K-vitamin nem elõzi meg, de megelõzhetõ a terhesség alatt profilaktikusan,
folyamatosan adott heti 10 mg K-vitaminnal.
Gyakorisága a rizikócsoportban 5%.
2008. JANUÁR
1
GYERMEKGYÓGYÁSZATI ÚTMUTATÓ
K-vitamin-profilaxis-k.qxd 2007.12.02. 17:17 Page 2
K-VITAMIN-PROFILAXIS
2. KLASSZIKUS VÉRZÉKENYSÉG
A 2–7. életnapon lép fel.
Okai:
a) az anya hiányos K-vitamin-ellátottsága (rossz szociális helyzet, téli–tavaszi idõszak);
b) az anya betegségei;
c) placentadiszfunkció;
d) bármely okból bekövetkezõ elégtelen vagy késõi anyatejbevitel;
e) alacsony K-vitamin-tartalom az anyatejben.
Tünetek:
Bõr-, gastrointestinalis, orr-, tüdõ-, köldök-, ritkán központi idegrendszeri vérzések.
Gyakoriság:
400–1700/100 000 élveszülés (a profilaxis elõtt) (2).
Megelõzés:
Korai és adekvát anyatejbevitel K-vitamin-profilaxissal (III. szintû evidencia, C bizonyítottság).
3. KÉSÕI VÉRZÉKENYSÉG
Lehet:
• Elsõdleges betegség: 1 hetes kortól 6 hónapos korig (átlag 2–8. hét) elõforduló, hirtelen fellépõ
vérzékenység az addig egészségesen fejlõdõ csecsemõknél, akik K-vitamin-profilaxist nem
kaptak és kizárólagos anyatejes táplálásban részesültek.
Tünetek: 30–60%-ban súlyos intracranialis vérzés, ritkábban orr-, bõr-, gastrointestinalis,
urogenitalis, intrathoracalis vérzés.
Gyakoriság: 4–10/100 000 élveszülés. Növekszik az incidencia fiúknál és a nyári hónapokban (2, 3).
• Másodlagos betegség: K-vitamin-hiányos malabszorpciós betegségek (májbetegség, bélbetegség,
totál parenteralis táplálás stb.).
Megelõzés: K-vitamin-profilaxis, a kondicionáló tényezõk korai felismerése (elhúzódó sárgaság,
növekedésbeli elmaradottság stb.) és a megjelenõ vérzések azonnali kivizsgálása.
Az újszülöttek vérzéses betegségének profilaxisa
1. KORAI VÉRZÉKENYSÉG
Terhesség alatt a vérzékenységhez vezetõ gyógyszerek leállítása, ha ez nem lehetséges, az anyának
folyamatos K-vitamin-adagolás a terhesség alatt (10 mg/hét).
2. KLASSZIKUS VÉRZÉKENYSÉG
Koraszülöttek születéskor (6 órán belül) intramuscularisan kapják meg a K-vitamint:
• 1500 g alatt: 0,5 mg-ot (4, 5);
• 1500–2500 g között 1,0 mg-ot (4, 5).
GYERMEKGYÓGYÁSZATI ÚTMUTATÓ
2
2008. JANUÁR
K-vitamin-profilaxis-k.qxd 2007.12.02. 17:17 Page 3
GYERMEKGYÓGYÁSZAT
Érett újszülöttek per os kapják meg a K-vitamint:
• születéskor: 2 mg-ot;
• 1 hét múlva: 2 mg-ot; majd (6) havonta: 2 mg-ot (kizárólagos anyatejes táplálás mellett).
Ha a tápszer vagy fõzelék napi mennyisége meghaladja az összmennyiség 50%-át, nem szükséges
K-vitamin adása (I. szintû evidencia, A bizonyítottság).
3. KÉSÕI VÉRZÉKENYSÉG
Totál parenteralis táplálás, májelégtelenség, cisztás fibrosis, hypoprothrombinaemia esetén kortól
függetlenül csecsemõknek és gyermekeknek heti 2–5 mg K-vitamin adása javasolt (III. szintû
evidencia, C bizonyítottság).
IRODALOM
1. Greer FR, Marschall S, Cherry J, Suttie JW. Vitamin K status of lactating mothers, human milk, and breast-feeding infants. Pediatrics.
1991;88:751–75.
2. Zipursky A. Prevention of vitamin K prophylaxis in the newborn. Brit J Haematol. 1999;104:430–437.
3. Wariyar U, Hilton S, Pagan J, Tin W, Hey E. Six years’ experience of prophylactic oral vitamin K Arch Dis Child. 2000;82:F64.
4. Vitamin K1 prophylaxis British Columbia Reproductive Care Program Newborn Guideline. 2001;12:1–4.
5. Canadian Paediatric Society. Routine administration of Vitamin K to newborns: A joint statement with the College of Family
Physician of Canada Paediatric and Child Health. 1997;2(6):429–431.
6. von Kries R, Hachmeister A, Göbel U. Can 3 oral 2 mg doses of vitamin K effectively prevent late vitamin K deficiency bleeding Eur J
Paediatr. 1999;158:183–6.
2008. JANUÁR
3
GYERMEKGYÓGYÁSZATI ÚTMUTATÓ
